Egybibés Galagonya Gyógylikőr 2011.
Nem szép, ha az ember saját alkotását dicséri, de még magamat is megleptem azzal, hogy milyen jól sikerült ez a párlat. Az üveg is jól mutatja, hogy bizony már csak ilyen kevés van belőle. Annak ellenére, hogy gyógyszerként használjuk otthon, és csak egy-egy cseppet veszünk belőle magunkhoz. Igazából az ilyen párlatokat, vagy mondhatjuk nyugodtan likőrnek, hiszen igen alacsony alkoholtartalommal bír csak kevés versenyen van alkalmunk megmérettetni. Szerencsére a Vas-megyei pálinkaversenyen nyitottak egy ilyen kategóriát, amelyben három likőrrel el is indultam.
Nem kis meglepetésre ebben a kategóriában 22 nevező indult el, amelyben is a negyedik legjobb italnak hozták ki a zsűrizők pincészetünk italát még pedig 18 ponttal, amely úgy e normál esetben másik versenyeken ez aranyérmet kellett volna kapnia. Ezzel szemben itt csak ezüstöt adtak neki, amit én így is nagyon szép eredménynek tartok, de azért a 18 pont az már majdnem tökéletes. Két meggy és dió likőr tudott elénk kerülni, de köztük a Zsindelyes Pálinkaház itala is.
Nyilvánvalóan a likőr az én receptúrám alapján készült el és a nevemen is futott a versenyen. Méltán akasztották az üvegem nyakába az ezüst érmet, mert valóban nagyon finom ital rejtőzik az üvegben. Az is nagy örömmel töltött el, hogy ebben a kategóriában sok kereskedelmi főzde termékét sikerült magunk mögé utasítani, mint a Birkás, a Győri Likőrgyár és a Zsindelyes Pálinkaház több termékét is.
Leginkább természetesen azért vagyok boldog, mert pincészetünk nem sablonosan csak egy kategóriában képes maradandóan jó párlatokat alkotni, hanem szinte mindegyikben. A likőr kategória pedig egyébként is olyan típusú párlat, amely rendkívül összetett. Ennek receptúrájában is legalább nyolc alkotó elem található, amelyet ügyesen és harmonikusan kell összerakni ahhoz, hogy ízletes is legyen, és valóban megőrizze a gyógyhatását is.
Különlegességét az is adja ennek a likőrnek, hogy az alapját képező gyümölcs az egybibés galagonya nem klasszikusan megszokott a likőrök között. Szedését jó magam végeztem abban a szőlészetben ahol dolgozom, és a kialakított szőlő teraszok oldalán felcseperedett cserjéken megtermett ez az igen szúrós gyógynövény, amely apró piros bogyóit jól oltalmazza tüskéivel mind a madarak, mind az emberek elől.
Ez a likőr tulajdonképpen 2010 decemberében készült el és egy éves pihentetés után került fogyasztásra. Nem véletlen tehát, hogy sikerült neki alaposan összeérnie, és kihoznia magából minden illat és zamatanyagot. Az utóbbi időben talán kicsit kevesebbet foglalkoztam ezzel a kategóriával, de mivel rendkívül kézimunka igényes, így erre kevés időm van mostanában, főleg a téli időszakban, amikor pálinkafőzőként éjjel-nappal munkával vagyok ellátva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése