Merlot Szőlő Natúr Gyümölcs Pálinka 2012.

134.

2012/0214

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

Merlot Szőlő Pálinka
üvegben érlelve



Néhány nappal korábban már bemutattam egy Merlot törköly párlatot, amely valóban kifogástalan minőségűre sikeredett. Most is maradnák ennél a szőlő fajtánál, de immár egy sokkal komplexebb gyümölcsöt készítettem el pálinkának. A lebogyózott szőlőről nem engedtem le mustot sem rózénak, sem sillernek. Minden együtt forrt meg a kádon, ahogy a vörös bornak készítjük el. Megtörtént a pektinbontása, megkapta a hideg tűrő élesztőt és a tápsókat is, ahhoz, hogy tökéletes erjedés mehessen végbe. A törkölykalap visszasüllyesztése is megtörtént nyolc óránként, és amikor a zajos erjedés megtörtént fóliával légmentesen lezárásra került. A szőlőt ezúttal egyébként nem a főnökömtől kaptam, hanem az egyik munkatársamtól, akinek szintén van szőlője és segítettem neki a szüret lebonyolításában, amelyért nem pénzt, fizetést kértem, hanem egy kis szőlőt ajándékba. A merlot, dacára annak, hogy néhány éve a Sideways című amerikai filmben elég határozottan lehúzták, még mindig egyike a világ legkeresettebb vörösborainak. Erősségét az adja, hogy általában nem bánt senkit, hiszen gömbölyű tannin- és savérzete a hozzá párosuló testtel kerekséget mutat, aromái pedig általában szilvára vagy más sötét húsú gyümölcsre emlékeztetnek, gyakran kiegészülve a hordós érlelés jegyeivel. Tény, hogy a legtöbb merlot korrekt, ami egy átlagfogyasztó szemében előnyként, de egy ínyenc számára akár hátrányként is felfogható. Kivételes tételek készíthetők azonban belőle gondosan megválasztott dűlő és erős terméskorlátozás esetén. Sajnos a mi esetünkben éppen ez a terméskorlátozás nem történt meg, így bort nem is készítettem belőle, hanem bepróbálkoztam a pálinkájával. Mihez is volna ezt jó leginkább fogyasztani? A nemzetközi szakirodalom természetesen elsősorban vörös húsra épülő fogásokhoz ajánlja, itt azonban széles palettán mozgunk a pikáns mexikói fogásoktól, a nehezebb húsos ragukkal tálalt olasz tésztaételeken át, egészen egy vadpástétomig sok fogás szóba jöhet. A sajtok közül pedig jó párosítást jelenthet egy comté. Meg sem kell kóstolnunk, elég csak beleszippantanunk és máris beleszerettünk ebbe a párlatba, annyira bekíváncsiskodó illatokkal rendelkezik.

Cseresznyeszilva Natúr Erdei Gyümölcs Pálinka 2010.

10.

2010/0805

AQUAVINICUM

NATÚR

ERDEI

Cseresznyeszilva Gyümölcs Pálinka
üvegben érlelve



A most soron következő párlattal ismét az erdei gyümölcsök között találjuk magunkat. Őszintén szólva, gyermekkoromban én magam sem tudtam és ismertem az erdei gyümölcsfákat, igaz nem is tanították azokat, és nem is nagyon jártunk olyan helyen, ahol találkozattunk vele. A Báta környéki dombok, domboldalak pedig mind műveltek, gondozottak voltak, ahol csak azok a fák és növények maradhattak meg, amelyek a tulajdonosnak gazdasági hasznot hajtottak. Ez a cseresznyeszilva nem igazán tartozott azok közé, amelyet ezen a vidéken bármire is használtak az emberek, de ez főleg a nem ismerésükből fakadt. Aztán, amikor már a határt kezdtem járni, és kint dolgoztam a természet lágy ölén hamarosan felismertem az ott fellelhető összes gyümölcsöt. Nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy azok ízéből ismét új aromákat, párlatokat ismerjek fel. A cseresznyeszilva (Prunus cerasifera Nigra) más néven vérszilva fa vagy bokor alakú növény, sok helyen díszfaként ültetik, sok nemesített változatának nincs termése, csak gyönyörű, rózsaszín virágja tavasszal, de folyamatosan díszít bordó leveleivel. Ez a gyümölcs sem egyszerre érik, sokszor olyan is előfordul, hogy egyáltalán nem hoz gyümölcsöt, máskor pedig roskadásig tele van ilyenkor apró bordó bogyókkal. Nem magva váló a gyümölcs ennek ellenére ajánlatos kimagozni cefrézéskor. Édesen savanykás jellegzetes íze, nem túl magas cukortartalma, jelzi, hogy sok pálinkát nem várhatunk tőle, de ízben, zamatban és aromákban nem csak gazdag, hanem különleges is, amennyiben jól sikerül a cefrézésünk. Nálunk nem igazán készítenek belőle pálinkát, ez inkább az erdélyi területekre jellemző, pedig környezetünkben is fellelhető vadon termő gyümölcs, amely párlat rendszerem szintén visszatérő eleme lesz. Annak ellenére, hogy a volt vasút vonalát megtisztították és ennek során sok ilyen vad gyümölcsfát is kivágtak.

Citrom Ágyas Vegyes Gyümölcs Párlat 2012.

133.

2012/0213

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VEGYES

Citrom Vegyes Gyümölcs Párlat
üvegben érlelve



Talán a hideg februári idő is teszi, de a most bemutatásra szánt párlat újfent a déli gyümölcsök egyik képviselőjéből készült. Ennek azonban az az érdekessége, hogy annak ellenére, hogy déli gyümölcs nálunk is megterem, sőt egész évben képes teremni. Nem fokozom tovább a kíváncsiságot, pedig egy olyan gyümölcsről, sőt fűszerről van szó, amely minden bizonnyal minden magyar családnak is megtalálható a konyhájában, és minden bizonnyal naponta használják, fogyasztják is. Indiában fedezték fel, de ma már Európa déli részein, valamint Kaliforniában és Floridában is termesztik. A szárított héjat (Citri pericarpium) spirális szalagokban vagy kockára vágva forgalmazzák, de így csak az édes- és likőripari üzemekben használják fel. Otthon a legjobb frisset tartani, hogy ízesítésre mindig kéznél legyen. Mind héja, mind leve jól használható gyümölcslevesek, kompótok, turmix italok, rizsételek, puncsok, szószok, hidegtálak stb. ízesítésére. Én most kísérletet teszek arra, hogy Ágyas Pálinkának is kipróbáljam ezt a gyümölcsöt. A perzsák már az időszámításunk kezdete előtt is termesztettek citromot. Arab kereskedők hozták be Európába, ahol csak nyolcszáz éve honosodott meg. Ma is fogyasztott fajtáit a XVI-XVII. század óta ismerik. Hosszú pályafutása során alkalmazták a mérgezés ellenszereként, hatásosnak vélték kígyómarás ellen, ajánlották szívbetegeknek is. Hatásos vizelethajtónak, izzasztónak, vérzést elállító, sebösszehúzó szernek tartották, használták csuklás elállítására, gyógyították vele a gyulladt torkot, a reneszánsz kor elején pedig a levét a pestis gyógyszerének hitték. Az 1600-as évek elején az orvosok fölvetették, hogy a citromlé gyógyítja, illetve megelőzi a skorbutot. Ezt a feltételezést igazolta James Lind hajósebész kísérlete: a skorbutos betegek egyik csoportjával citromot és narancsot etetett, a másik csoport almabort kapott, a harmadikat pedig gyógyszerrel kezelte. A citromot, narancsot fogyasztók állapota javult, szemmel látható volt a gyógyulásuk. A szenzációs eset után negyven évvel a brit Admiralitás kötelezte a Brit Királyi Haditengerészetet, hogy valamennyi tagja igyon meg naponta egy adag citrom- vagy narancslevet. A késlekedés miatt a négy évtized során hadseregnyi angol tengerész halt meg skorbutban. A citrom serkenti az emésztést és erősíti a gyomrot. Mivel sok benne a C-vitamin, segíti a meghűléses betegségek megelőzését.

Faeper Fehér Ágyas Erdei Gyümölcs Párlat 2010.

8.

2010/0827

AQUAVINICUM

ÁGYAS

ERDEI

Faeper Fehér Gyümölcs Párlat
üvegben érlelve



Immár a negyedik párlatát fogom befejezésül bemutatni a Faeper erdei gyümölcsnek. Alaposan körül jártuk már a témát, sok féle gondolatot és ismeretet felelevenítettünk vele kapcsolatban. A vezér párlataim közé tartoznak évről-évre és nem csak kiváló tulajdonságai miatt, hanem leginkább amiatt, ahogy, maga a fa, maga a gyümölcs kell, hogy élje az életét, méltatlanul mellőzötten, a kipusztulás szélére sodortatva, mert egyszerűen nem fér bele a mai modern, nyugati, liberális gondolkodás modellbe. Ez a párlat alapjában megegyezik a másik hárommal, azzal az apró eltéréssel, hogy ebbe a faeper fehér színű, rendkívül édes bogyói kerültek. A három hónapos érlelés során a párlatot ez is megfestette, akárcsak a piros változata, de ennek inkább sárga színe lett, akár a saját fájából készült hordós érlelésűnek. Ízre, zamatokra azonban a négy párlat közül messze a legjobb, ő viszi el mindközül a pálmát. A gyümölcsből beleoldódó enzimek, rostok, gyümölcscukrot, olyan pluszt adnak a párlatnak, amellyel nem nagyon lehet versenyezni. Melyek ezek a pluszok? A vitaminok közül C-vitamint tartalmaz kimagasló mennyiségben, ezen kívül található benne némi K-vitamin is. Ásványi agyagok közül kálcium-, foszfor-, kálium-tartalma említésre méltó. Természetesen az érlelést mindig 50%-os alkohol tartalommal kezdjük el, mert a gyümölcsök előszeretettel szippantják magukba az alkoholt és az érlelési idő végére, bizony az közelebb áll a negyvenhez, mint az ötvenhez. Sokszor meg kérdezik tőlem, hogy ajánljak egy pálinkát és én igazán tanácstalan vagyok gyakorta, mert a pálinkát mindig magunknak kell kiválasztanunk, attól függően milyen a hangulatunk, milyen ételt fogyasztunk, előtte, vagy utána, esetleg egyedül, vagy társaságban kívánjuk fogyasztani. Ezért ezt azoknak ajánlom, akik ismerik az eper férfias, markáns, testes, karakteres ízét. Remek aperitif a libamáj, a szürkemarha-hátszín vagy épp a szarvaspástétom előtt. Az ajánlott fogyasztási hőmérséklet: 18-20 Celsius fok. Fűszeres ételek után, zárásképpen ajánljuk. De férfiak éjszakai mulatozásának is kitűnő partnere lehet ez az ital, amelyet azért, persze a hölgyek is kedvükre fogyaszthatnak a benne megtalálható szabadcukor miatt.

Gránátalma Ágyas Vegyes Párlat 2011.

28.

2011/1020

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VEGYES

Gránátalma Gyümölcs Párlat
üvegben érlelve



Ezen az őszön határoztam el, hogy déli gyümölcsökkel fogok ágyas pálinkákat elkészíteni a Párlat Rendszerembe, hogy még különlegesebb italokat tudjak kipróbálni. Az első ilyen Ágyas Vegyes Gyümölcs a gránátalma lett. Biztos vagyok abban, hogy nem sok pálinkafogyasztó kóstolt már ilyen gyümölcsöt, ahogy abban is biztos vagyok ezzel sikerül egy igazi különlegességet életre kelteni. A gránátalma a szerelem, a termékenység és a bőség ősi jelképe és mindemellett kiváló antioxidáns. Számos jó tulajdonsága miatt érdemes felfedeznünk. Szép piros virága miatt mediterrán vidékeken gyakran díszcserjeként is alkalmazzák. Ázsiában és a Közel-Keleten évezredeken át nagy tiszteletben tartották. A gránátalmát a legenda szerint Aphroditének köszönhetjük, mert kertészkedéssel is foglalkozott, és elültetett néhányat a fenséges bokrokból Ciprus szigetén, a szegény nép gyönyörűségére. Ettől kezdve a Hérától kapott erények mellé még a vénuszi szépség is felsorakozott. A hálás szigetlakók szeretettel fogadták az égi ajándékot. De mióta hitetlen régészek ássák a földet, és megtalálták a jégkori gránátalmát, alapos gyanúnk támad, hogy Aphroditét üzleti érzéke is vezette, nemcsak jótevő szándéka. Alma nagyságú gyümölcsének kemény héja van, alatta fehér puha hártyában sok sötétpiros beágyazódott mag található. A rekeszes sok magvú bogyótermések édeskés, savanykás ízűek. A gyümölcs érésekor a héj késsel könnyen vághatóvá válik. Egyébként ollóval vagy éles késsel szüretelik, mert a gyümölcs erősen illeszkedik az ághoz. A gránátalma polifenolokat, C-vitamint, flavonoidokat, gyümölcscukrot tartalmaz. Tudományos vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a gránátalma fogyasztása az LDL (káros koleszterin) szintjét csökkentheti a vérben. Tumoros megbetegedések gyógyításában való hatásossága még nem bizonyított, de egyes feltételezések szerint flavonoidjainak köszönhetően csökkenti a daganatok környékén lévő érképződést (angiogenezist). A gránátalma hatékonynak bizonyul az atherosclerosis kezelésében is. Kivonatának fogyasztása csökkenti a szisztolés vérnyomást a magas vérnyomású betegeknél. Az istenek növénye a földi embereknek is örömet szerzett. Szépségével és ízeivel az emberi hatalmasságok elismerését is kiérdemelte. A nagy Dáriusnak is kedvence volt.

Faeper Piros Ágyas Erdei Gyümölcs Párlat 2010.

7.

2010/0826

AQUAVINICUM

ÁGYAS

ERDEI GYÜMÖLCS

Piros Faeper Párlat
üvegben érlelve



Most egy kicsit úgy tűnik, mintha ódákat akarnák zengeni ennek a gyümölcsnek a párlatáról, és bizony, azaz igazság, hogy ez pontosan így is van. Ha pedig az előző két párlat esetében ez nem lett elég nyilvánvaló, akkor folytatnám a sort ugyan ennek az erdei gyümölcsnek az ágyas változatával. És itt még olyan szerencsés helyzetben is vagyok, hogy e fajtán belül két féle gyümölcse is létezik ennek a fának, amely tovább növeli a belőle készíthető párlatok variációs lehetőségeit. Elsőként a sötét színű gyümölcseiből szedtem frissen és nem aszalványként helyeztem a saját párlatába, hogy az abban érlelődjön három hónapon keresztül. Gyakorlatilag két napon belül már meg is festette vörös sínűre a párlatot a belehelyezett gyümölcs. Eddig még ilyen színű érlelt és ágyas pálinkát sem sikerült készítenem ezért is nagy várakozással tekintettem a három hónap elébe. Már maga az alappárlat is magában hordta a nagyon különös fűszeres illatot, kicsit gyógynövényes jegyekkel. Ízében tiszta, jellegzetes fanyar faeper íz az olajos mag miatt, fűszeressége jellegzetes. Ehhez társult az ágyon érleléssel a gyümölcs minden frissessége, üdesége, az erdő titokzatossága, a fák illata, a szél suttogása. A faeper levele a selyemhernyó nélkülözhetetlen tápláléka Kínában kb. 6000 éve. A selyemhernyó meghonosítása Európában mindaddig kudarcra volt ítélve, amíg vele együtt az eperfát is meg nem honosították a 12. században. Így kaptuk meg ezt a különleges gyümölcsöt, amely az ágyas párlathoz hasonlóan képes meglepetéseket okozni. Ezért jó tudni, hogy az eper szedéséhez lehetőleg ne a legjobb ruhánkat vegyük fel, mert különösen a fekete eper leve úgy megfogja, hogy jóformán lehetetlen kimosni. Az ujjainkra tapadt lé miatt ne aggódjunk, mert 1-2 nap alatt le fog kopni. Szükség esetén dörzsöljük be a foltokat egy félbevágott citrommal, a gyümölcslevet ugyanis csak a citromlé képes a bőrünkről károsodás nélkül eltávolítani. Az intenzív festőanyagot tartalmazó gyümölcsök (pl. fekete eper, otelló szőlő) a fogainkat is megfestik. Ezt ne próbáljuk citromlével eltávolítani, mivel a citromsav megtámadja a fogínyt, és napokig tartó gyulladást okoz. Így aztán párlatunk is rubint piros színűen fog pompázni.

Banán Ágyas Vegyes Gyümölcs Párlat 2012.

132.

2012/0212

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VEGYES

Banán Vegyes Gyümölcs Párlat
üvegben érlelve



A folytatásban a mai napon sem térek el a héten megkezdet irányvonaltól és a déli gyümölcsökből készült párlatok újabb tagját szeretném bemutatni, amely ugyancsak ágyas párlatként fog rendszeremben szerepelni. Ez a közismert, és közkedvelt déli gyümölcs pedig a banán. A ma már ismert banán valószínűleg Malajzia területéről származik, ahonnan különféle utazók elvitték a növényt Indiába. A buddhista iratok a Kr.e. 6. században már írnak róla. Nagy Sándor annyira megkedvelte a banánt, miután először ízlelte Indiában, a Kr.e. 4. században, hogy a növényt szinte azonnal a nyugati világba hozatta. Az új világba érkezők már élvezhették a banán zamatát, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a ma kapható óriások a pár száz évvel ezelőttiekhez képest. A banán eredetileg nem volt hosszabb, mint egy átlagos férfi ujja, az arabok innen adták a nevét, hiszen a „banán” arabul „ujj”-at jelent. Az általunk ismert banánok már az utóbbi 150-200 év nemesítési munkáinak az eredménye. A banánt leginkább ízéért, állagáért fogyasztjuk, valamint azért, mert telítettségérzést ad, legtöbben azonban egyértelműen alacsony ára miatt kedvelik ezt a gyümölcsöt. Azt azonban kevesen tudják, hogy a többi gyümölcshöz hasonlóan a banán is rendkívül tápláló és egészséges, és óriási előnye, hogy egész évben hozzájuthatunk. A banán a legmegfelelőbb gyümölcs, ha egyszerű, de tápláló élelemre van szükség bizonyos helyzetekben, például extrém súlyvesztés vagy magas láz esetén. A banán káliumban és magnéziumban gazdag, ami jótékony hatással van a vérnyomásunkra és a szívünkre. Káliumtartalma a csontjainkat is védi. A banán segít ellensúlyozni a vizeletürítéssel járó kalciumveszteséget, ami akkor fordul elő, ha a vizelet kálium-ion szintje megnő. A banánnak antacid-hatása van, ezáltal megvéd a gyomorfekélytől. A banán stimulálja a sejtburjánzást, ezáltal megvastagítja a gyomor nyálkahártyáját és megvéd a gyomorsavtól. Hasmenés következtében a szervezet könnyen dehidratálódik. A banán segít visszaállítani az így elvesztett káliumot. A banán gazdag a pektin nevű, vízben oldódó rostban is, ezáltal jótékony hatással van az emésztésünkre és könnyít a székrekedésen. A banánnak nyugtató hatása is van. Triptofán nevű összetevőjének köszönhetően javítja a kedélyünket.

Faeper Érlelt Erdei Gyümölcs Pálinka 2010.

6.

2010/0825

AQUAVINICUM

ÉRLELT

ERDEI GYÜMÖLCS

Faeper
eperfa hordóban érlelve



Az eperfa egyike a legősibb kulturfáinknak még akkor is ha az napjainkra egyre ritkábban fellelhető, vadon termő gyümölcsfává változott. Természetesen elindult a pálinka kulturált fogyasztásának egy meghatározó trendje. A pálinkát, mint hungarikumot hirdető és megismertető fesztiválok, versenyek egyre inkább bukannak fel környezetünkben. Ennek hatására, és a pálinkafőzés legális mederbe terelésével ismét felszínre kerültek régi hagyományos növényeink, és velük párhuzamosan különlegesebbnél-különlegesebb valódi magyar italaink. Ilyen kifejezetten magyaros, magyar férfias, határozott karakterű párlat a faeper pálinka. A teljes ismeretlenségből kellett visszahozni a magyarok tudatába egyáltalán a puszta létezését is. Ma már a legnagyobb, és legnevesebb kereskedelmi főzdék sem hagyhatják ki kínálatukból ezt a pálinkát. Nem csak azoknak ajánlom akik ismerik az eper markáns ízét, mint a gyümölcsét, hiszen ilyenek elég kevesen vannak, hanem ajánlom azoknak is, akik újra fel szeretnék fedezni önmagukat, a vidéket, az ősök kedvelt szokásait.
A faeper savanykás-édes gyümölcséből remek pálinkát lehet alkotni, melynek illatában a citrus és a friss szalmaillat játssza a főszerepet. Ízében az érett faeper fás tompasága mellett némi fűszeresség is érzékelhető. A bemutatott natúr párlat után most egy még inkább kifinomított változatát az eperfa hordós érlelésű italát szeretném minden ember figyelmébe ajánlani, aki elkötelezett a kulturált alkoholfogyasztás hirdetése mellett. A hónapok elteltével ez a pálinka már nem csupán a férfiaknak ad felejthetetlen élményt, hanem kialakuló, letisztuló bársonyossága révén a hölgyek számára is az egyik kedvenc italuk válik. Elsősorban aperitívként ajánlatos fogyasztani, de akár hétköznapi alkalmakkor is. Ne felejtsük el azonban, hogy itt egy szokatlanul pimasz íz vár ránk üvegbe zárva!
Eper a fáról, amely olyan kegyes hozzánk, hogy magától ölünkbe hullik, hogy megsemmisülésével lelke a pálinkába térjen vissza közénk, belénk!