Fűszeres Tramini Natúr Szőlő Pálinka 2012.

321.

2013/0309

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

 

Fűszeres Tramini Szőlő

üvegben érlelve

Most egy igen értékes és különleges szőlőből készült pálinkát fogok Önökkel megismertetni. Azért is különlegesség, mert még ma is igen nehezen tudják elképzelni az emberek a különbséget a szőlő és törkölypálinka között. Ugyanis a legnagyobb véteknek tartják gondolatban, hogy a leszüretelt, lebogyózott szőlő levét ne engedjék le, és ne készítsenek inkább belőle bort, és csupán a maradékot hagyják a bogyón, hogy abból pálinka születhessen. Pedig, ha ezt megpróbálnák egy kis mennyiséggel és utána a kettő párlatát összehasonlítanák rögtön rájönnének, hogy mennyivel értékesebb párlathoz jutottak e módszerrel. Különösen vonatkozik ez egy olyan illatos szőlőfajtára, mint a Tramini. A muscat fajta rokonának tartják. Viszonylag hűvös éghajlaton érzi jól magát. Nevét a dél-tiroli (alto-adige-i) Tramin községről kaphatta, de a szőlőfajta akár francia eredetű is lehet, vagy egyes vélemények szerint észak-görögországi. A Fűszeres tramini, vagy más néven Gewürztraminer a Tramini aljfajtája. Leginkább a szőlőtermesztés lehetőségének északi határa közelében termesztik, pl. az Elzászi borvidék egyik fő fajtája, de ismerik szinte az egész világon. Tőkéje középerős növekedésű, sűrű vesszőjű, fürtje kicsi, szabálytalan, tömött vagy közepesen tömött. Bogyói kicsik, vagy közepesek, kicsit megnyúlt gömbölyű alakúak, húspiros színűek és hamvasak, vastag héjúak, ropogósak, édesek és lédúsak, de a sok mag miatt viszonylag kevés levet adnak. Szeptember vége felé érik. Bora aranysárga, rózsa és licsi illatú, kissé muskotályos, fűszer, gyümölcs, fahéj, és mézízű. A traminit általában fiatalon fogyasztják, de vannak olyan fajták, amelyeknek 2-4 év érés használ. Öt évnél tovább viszont ritkán élnek. A Traminit egyébként a szőlészek kevésbé, a borászok és a fogyasztók viszont annál inkább kedvelik, mivel bora erősen fajtajelleges, kissé muskotályos, fűszeres zamatú, amelyben a rózsára emlékeztető illat- és ízjegyek dominálnak.  Szolid, kellemesen édeskés, mosolygósan rózsaszínre érett szőlő, a tramini fűszerességével és egyedi zamataival. Kerek, telt, harmonikus. Általában a hölgyeket nagyon gyorsan le veszi a lábáról és egyik kedvenc fajtájukká válik. Éppen emiatt is leginkább délutáni eseményekhez ajánljuk, kiváló kiegészítő étkezés utáni kávézáshoz, süteményekhez, szivarokhoz. Nem szavad kihagyni, mert maradandó élményt nyújt.

 

Zöld Kardamon

Herbarium Librum

Gyömbérfélék Családja

Elettaria cardamomum

Zöld Kardamon

Lehet, hogy sokan megkérdőjelezik, hogy vajon miért is foglalkozok ilyen sokat gyógy és fűszernövényekkel, amikor ez nem tipikusan egy pálinkafőzői feladat. Csakhogy egykor a középkorban, amikor még a szerzetesek végezték el a gyógyszerkészítést és a gyógyítást is, akkor a párlatkészítés, a desztillálás, a bor és sőr készítés is az ő feladatuk volt, ahogy a pezsgőkészítés is. Ma már nem a középkorban élünk, és nem vagyunk szerzetesek sem, de az örökség az örökség. Az Egészségügyi Világszervezet felmérései szerint a Föld népességének kétharmada - kb. 4 milliárd ember - elsődleges orvosságként ma is gyógynövényeket használ. Pár száz éve még alapvető elvárás volt az orvosok felé, hogy ismerjék és használják a gyógynövényeket. Ma már nem. Pedig amit 5000 évvel ezelőtt gyógynövényként ismertek, ma is az. Az egymástól több ezer mérföldre élő, függetlenül létező kultúrákban számos hasonló felhasználású gyógynövény használnak – nem véletlenül. Most egy nem tipikusan közép-európai fűszerrel lesz szó. A babiloni királyok kertjében Krisztus előtt i.e. 721-ben már termesztettek kardamont. Európába a XV-XVI. században került. A kardamom gyógyhatását az i.e. IV. században írja le talán először egy ógörög orvos, Theophrastus, néhány századdal később pedig Dioscoredes tesz róla említést. Az Ezeregy éjszaka legszebb meséiben is többször megemlítik stimuláló- és gyógyhatását. Használják a hagyományos kínai orvoslásban, ahol a gyomor és tüdő csatornákra ható szerként tartják számon. Melegítő energiájú ételként tartják számon, mely - úgy tartják, hogy - elősegíti a csi-, az energia áramlását. Keleten ezenkívül azt tartják, hogy egy csipetnyi kardamom, felér egy csésze erős mokkával. Az indiaiak kedvenc fűszere, és valószínűleg Indiában használták először, bizonyos vallási ceremóniák elengedhetetlen elemeként. Már az egyiptomiak, ókori görögök és rómaiak kereskedelmében is jelen volt. Aromás olajtartalmának köszönheti stimuláló hatását. Használható köhögés, megfázás kezelésére, étvágytalanság, puffadás, emésztési problémák, hasmenés ellen. Cineol tartalmának köszönhetően szájbetegségek, depresszió, nemi betegségek esetében is alkalmazható. Emellett enyhíti a csuklást és a kellemetlen leheletet (az egyiptomiak kardamomot rágtak Orbit helyett). Borneol tartalma gátolja a vesekő kialakulását. A kardamomnak afrodiziákus hatást is tulajdonítanak.  A gyömbérvirágúak (Zingiberaceae) családjába tartozó, Dél-Indiából származó zöld kardamom (Elettaria cardamomum) szárított termése, pontosabban a magja, a világ egyik legértékesebb fűszere (innen a „fűszerek királynője” cím). A világ harmadik legdrágább fűszere (a sáfrány és a vanília után), de ez ne szegje kedvünk, pár százasért vehetünk egy kis zacskónyit. A magas ár az igen munkaigényes termesztés következménye (mint a másik kettőnél is). Termése illóolaj tartalmának köszönhetően íze nagyon jellegzetes és pikáns. Aromás, kissé erős, fűszeres illata az eukaliptuszra emlékeztet. Közkedvelt az indiai, az arab és a skandináv konyhákban. Nálunk csak az ínyencek körében divatos, sajnos. Pedig ízesíthetnénk vele gyümölcskenyeret, mézeskalácsot, kávét, vagy amihez éppen kedvünk szottyan. A világ össztermelésének 60%-a az arab országokba áramlik. Kávéízesítésre használják. A friss magot egyszerűen a lefőtt kávéba szórják, vagy az őrölt kávéhoz adagolják. Gyakori ízesítője a keleti rizses húsoknak. Az étel elkészítésének egyik módja, hogy a húst igen erős, pikáns mártással együtt gyengén átsütik, majd hozzákeverik a nyers rizst, és a hússal együtt készre párolják. Indiában a chai masala nevű fűszeres, igen drága tea egyik jellegzetes ízesítője. A garam masala fűszerkeverék egyik alkotója. Európában kevésbé népszerű, kivéve Skandináviát, ahol az édes süteményeken, pl. karácsonyi kenyéren, kívül felvágottakat és tésztákat ízesítenek vele, vagy a jellegzetes forralt borhoz, a "glögghöz" is használják. Skandináviában körülbelül ezer évvel ezelőtt terjesztették el a vikingek. Jelenleg az egyik legnagyobb kardamomexportőr Guatemala, ott csupán száz éve termesztik, direkt kereskedelmi célból. A "valódi" kardamom a zöld kardamom. Elterjedt néhány további fajta is, amelyek közül a leggyakoribb a fekete kardamom, amit sokszor méltatlanul a zöld kardamom alacsonyabb rendű helyettesítőjének tartanak, pedig Indiában saját, külön funkciója van. Míg a zöld változatot a kifinomultabb, lágyabb ízű ételekhez használják, addig a fekete erős, füstös aromáját a fűszeres, rusztikus fogásokban kedvelik. A fehér kardamom pedig valójában halványított zöld kardamom. A kardamom kapható egészben, saját apró zöld, ill. barnás hüvelyében, vagy őrölve. A főzéshez többnyire a hüvelyen belül található magvakat használjuk, megtörve. Mivel fokozatosan bontakozik ki az íze, a kardamomos ételeket érdemes előre elkészíteni. Elő-India délnyugati partvidékéről, a Malabár-part környékéről és Srí Lankáról származik, de napjainkra már Délkelet-Ázsia számos trópusi éghajlatú vidékén és Guatemalában is nagyban termesztik. A Malabár-parton az ősidők óta fogyasztják (már a szanszkrit írások is említik). A friss Malabár-cardamom aromája, formája és papagájzöld színe különleges. A meleg, párás klímát kedveli, de a talaj nem lehet vizenyős. Tápanyagigényes. Lakásban is nevelhető, vegetatív és generatív módon is szaporítható. Lágyszárú, évelő növény. 2–3 méter magasra megnövő szárai csak a leveleket hordozzák; a külön növő virágos szár 30–50 centiméter hosszú. A hüvelye háromszögletű, 15–20 milliméteres, igen vékony falú. Celláiban 10–20, egyenként 3–4 milliméter vastag mag van. A termés fala semmiféle íz-, olaj- vagy illóanyagot nem tartalmaz; fűszerként a gyengén kámforillatú, édes, fűszeres ízű magvakat (Kardamomi fructus) használjuk. Ezek szaga gyengén kámforos, aromás. Nevéhez hűen javítja a szív saját vérellátását, ezzel fokozza energizáltságát és működésének a gazdaságosságát. A szív ereinek, izomzatának rugalmasságát, ezáltal terhelhetőségét is növeli. Arra viszont figyelnünk kell, hogy epekő esetén nem javasolt a fogyasztása, mivel epekőrohamot idézhet elő, valamint heveny gyulladásokkal járó állapotokban, infarktus közeli állapotokban, vérzések, fekélyek esetén is kerülendő.

Kardamonnal Ágyas Fehér Borpárlat 2013.

320.

2013/0308

AQUAVINICUM

ÁGYAS

BOR

 

 

Kardamonnal Ágyas Fehér Borpárlat

üvegben érlelve 

 

 

 

 A mai napon bemutatásra szánt párlatom ismét visszakanyarodik ahhoz a különleges fűszerekkel ízesített italokhoz, amelyekből már egy pár párlat bemutatásra került. Néhány szót elsőként az alappárlatról ejtenék, amely ebben az esetben már önmagában is igen különleges. Alapból ez nem tűnik ki, mert egy vegyes fehérbor párlatról nagy különlegesség azonnal nem jut az eszünkbe. Ebben az esetben azonban olyan fehér csemegeszőlőkből készült borról van szó, amely illatában már önmagában is különleges. Alacsony kénezésű állapotban került ledesztillálásra, mert ez fontos, hogy később élvezhető legyen a pálinka. A folytatásban pedig, kardamon fűszerrel történt ennek a borpárlatnak az ágyazása. Nagyon valószínű, hogy nagyon kevesen ismerik idehaza ezt a fűszert, amely a világ legdrágább fűszernövénye. No nem azért a legdrágább, mert a szívünk fűszere, hanem azért, mert előállítása igen költséges. A kardamom a gyömbérfélék családjába tartozik. A 2-3 méter magasra megnövő növény világoszöld termésével ízesítünk. Ebben termésenként 15-20 darab kámforos, illóolajokban gazdag magot találunk. Kapható őrölt formában, illetve néha látni a tokból kibontott magok formájában árusított kardamomot is, de legjobb, ha az egyben maradt terméseket választjuk, így nem veszítik el a magok az aromájukat.  Egyesek szerint a friss zöld kardamom a legízletesebb. Elsősorban Indiában termesztik, de mára elterjedt és Dél-kelet–Ázsiában és Guatemalában is találunk kardamom ültetvényeket. Termesztése bonyolult, ráadásul csak kézzel lehet begyűjteni, ezért a kardamom igen drága (egy 50 gr-os csomag 600-700 Ft). A világ kardamomfogyasztásának 60 százaléka az arab világra esik - a kardamonos kávét a vendégszeretet szimbólumaként adják fel; minimum három csészével illendő fogyasztani. Vagy egy csipet őrölt kardamomot, vagy néhány szemet tesznek bele. Etiópiában gyakran együtt is pörkölik a kávészemekkel. Olyan híres fűszerkeverék elengedhetetlen alkotóeleme, mint pl. a marokkói "ras-el hanout", a jemeni "zhoug" vagy az etióp "berbere". Remélem, hogy ezzel egy új hagyomány alapjait sikerül, majd leraknom és nálunk a kardamonos borpárlat valóban szíverősíti gyógyszerként kerül a szervezetünkbe. A párlat világossárga színe is vonzóvá teszi, de kámforos illata sokáig orrunkban fog maradni, hogy újra és újra elcsábítson bennünket.

 

Pálinkakóstoló az unokahúgom születésnapján.

Pálinkakóstoló az unokahúgom születésnapján.

Az unokahúgom csupán öt éves, de ezt az alkalmat is kihasználtam arra, hogy a családon belül is egy kicsit a pálinka irányába tereljem a figyelmet. Azt nem tudom, hogy e miatt-e, vagy egyébként is jó lett volna a hangulat mindenesetre tényleg fantasztikus délutánt sikerült a bulin résztvevő felnőtt férfiak számára varázsolnom. A gyerekek el voltak magukban, az asszonyok pedig elvoltak foglalva azzal,  hogy mennyi pálinkát fogyasztanak el a férfiak, de ez bennünket egyáltalán nem zavart. Volt azért a férfiak között is két kakukk tojás, aki nem nagyon vett részt ebben a játékban, és ezek a sógoraim voltak. Laci, aki üzletemberként állandóan úton van, és arab származásúként egyáltalán nem fogyaszt alkoholt kicsit ki is szorult a férfiak közül és a hölgyeket szórakoztatta inkább, de azt elismerte, hogy amit én a pálinkával művelni tudok az elismerésre méltó. A másik sógorom Sanyi, ő olykor részt vesz a pálinka bírálatokon is, de ezúttal szolgálat előtt állt és nem mert alkoholt sokat fogyasztani, így egy-két kóstoláson túl inkább a vörös borát kortyolgatta. Roland egyszer végig kóstolta mind a négy pálinka fajtát, de ennél többet nem mert fogyasztani. Ezzel szemben Kovács Csaba fia sokkal bátrabb volt, pedig neki az anyukája is jelen volt, és bizony elég rosszallóan figyelte fia lendületét, amely során jobbnál-jobbnak titulálta a pálinkáimat. Igaz az anyuka azt is elismerte, hogy amióta a férje és a fia is az én pálinkáimat kóstolják sohasem betegednek meg ez pedig igen nagy dicséretnek számít. Csaba szintén végig haladt az egész délutánon, és ő bort egyáltalán nem ívott. Szálkáról is érkeztek vendégek, és ő velük most először pálinkáztunk, Béla engem is meglepett, hogy nem húzta ki magát egy pohár alól sem, hanem végig járta az utat velünk. Végül István a régi munkatárs, aki közismert pálinkabarát is jelen volt, és alig várta, hogy együtt ihassunk. Természetesen mielőtt még bárki is azt gondolná, hogy itt patakokban folyt a pálinka, elárulom, hogy összesen egy liter körüli pálinkát fogyasztottunk el hatan, tehát fejenként másfél deci jutott fejenként, amit a 4 féle pálinkára lebontunk akkor az valóban nem tűnik soknak. Hogy melyik volt az a négy féle pálinka? Pinot Noir törköllyel kezdtünk, majd a folytatásban Kajszibarack pálinka következett, hogy után egy meggyfahordós érlelésű meggy pálinkát kóstoljunk, és végül befejezésként egy Ágyas Körte zárta a sort. A remek hangulatban már tervezni is kezdtük a következő bírálatot és kóstolót a hosszú hétvégére.

Csipkebogyóval Ágyas Alma Gyümölcs pálinka 2013.

319.

2013/0307

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

Csipkebogyóval Ágyas Alma

üvegben érlelve

 

 

A falusi konyhák, és éléskamrák egyik rejtett kincse volt egykor a hecsedliből készült lekvár, amely külsejével mindig fel tudta csigázni a kíváncsiságát a gyermeki gondolatoknak, de titokban megkóstolva mégis ízletesebbnek tűnt, mint amikor elénk rakták, hogy együnk belőle, főleg akkor, amikor a megfázás kerülgette a szervezetünket. Már az ókorban felismerték a csipkebogyó – más néven hecsedli, csitkenye – jótékony hatásait. Ekkor még főleg sorvadásos betegségek kezelése során alkalmazták. Napjainkra a növény legismertebb hatóanyagává a C-vitamin vált. Bizonyított tény, hogy tízszer annyit tartalmaz ebből a rendkívül fontos vitaminból, mint a korábban favoritnak tartott citrom. A csipkebogyó C-vitamin-tartalma miatt erősíti a vérerek falát, ennek köszönhetően pedig, szilárdítja a kötőszöveteket. Továbbá kimondottan szerencsés, ha a téli, influenzás időszakban több csipkebogyó alapanyagú terméket fogyasztasz, mert a benne található C-vitamin fokozza a szervezet természetes védekezőképességét, segít megelőzni a betegségeket, valamint legyűrni a különféle fertőzéseket. A Kaliforniai Egyetem munkatársainak kutatási eredményei alapján kiderült, hogy a csipkebogyó képes csillapítani az ízületi betegségek – különösen a porckopás – kínzó tüneteit is. A vizsgálatok eredményei szerint a csipkebogyópor háromhavi szedésének következtében az ízületi fájdalmak jelentősen csökkentek a vizsgált betegeknél. Mindez a növény flavonoid- és vitamintartalmának köszönhető. A csipkebogyó tartalmaz fajtól függően 200-1700 mg/100 g C-vitamint, 14 g/100 g cukrot, 3,5 g/100 g pektint, 5 g/100 g alma- és citromsavat, 4 g/100 g fehérjét, karotinoidokat, B1-, B2-, E-vitaminokat és ásványi anyagokat (pl. magnézium). A kutatás végeztével a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a csipkebogyó hatékonyabban csillapítja az ízületi betegségekből adódó fájdalmakat, mint a paracetamol-tartalmú szintetikus készítmények, ráadásul használata semmilyen mellékhatással nem jár. "Dér-csípte" csipkebogyóból készült, nagyon finom íz- és illatvilággal rendelkező pálinka. Csipkebogyó-ágyon érlelve, mely aranyló sárga színét és máshoz nem hasonlítható felejthetetlen ízvilágot kölcsönözve a pálinkának. Szívből ajánlom a kedves érdeklődők figyelmébe, akik keresik a kuriózumot, hogy próbálják ki bátran! 

 

Kerti Kapor

Herbarium Librum

Zellerfélék Családja

Anethum graveolens

Kerti Kapor

Magyarországon az uborkafűnek is nevezett, valamint népies elnevezései: fűszerkapor, kertikapor, kertikömény, egynyári, illatos fűszernövényünk az ernyősvirágzatúak családjának tagja. Nem is gondolnánk, hogy ismertebb rokonai a petrezselyem, a sárgarépa és a köménymag. Annak ellenére, hogy régóta használjuk konyháinkban igencsak kevesen, és keveset tudnak erről a gyógy, és fűszernövényről. A kapor többet tud annál, minthogy csak a savanyúságok fűszere legyen. Története is igen érdekes: A kapor Spanyolország és Portugália partjaitól a Földközi-tenger vidékén át egészen Dél-Oroszországig őshonos, és vadon jelenleg is megterem. A Bibliában is említik, adófizetésre is használták, és állítólag óriási értéket képviselt. A Ebers-papiruszban amment néven leírt növény a kapor. A hagyományos kínai orvoslás már több mint 1000 éve használja emésztést elősegítőnek. Különösen gyermekeknek ajánlották, mivel gyengébb hatású más ilyen szereknél, pl. a köménynél, ánizsnál vagy édesköménynél. Egy svájci, tóparti település régészeti feltárása során bizonyítást nyert, hogy termesztése az újkőkorban kezdődött, de ókori egyiptomi írások is említik a kaprot, mint természetes gyógyítót és már a civilizáció kezdete óta használják - okkal. Az ókori orvosok a jó illatú kaprot, mint emésztés elősegítőt és gázhajtót használták, valamint kedvelt volt a görögök és a rómaiak körében is. Utóbbiaknál egyrészt a tehetősség jelképe volt, másrészt, mint egészséges fűszernövényt is nagyra tartották. Hippokratész a fehérborban megfőzött, mézzel édesített kapormag-készítményt szájöblögetésre javasolta, harci sebesülésekre, a sebek begyógyítására pedig, pirított kapormag-töretet alkalmaztak. A kapor édeskés illóolaját a római gladiátorok masszázsolaj készítésre használták, ezzel az erőt adó kencével kenték be testüket. Pannóniába és Európába valószínűleg a római legionáriusok hozták be. A középkorban a kaprot bájitalok készítéséhez, gonosz varázslatok kivédése ellen használták, Európában a középkortól terjedt el, ekkor már nemcsak, mint fűszernövényt használták, de a belőle készült főzetet bájitalként, boszorkányok ellen is hasznosnak vélték. Az 1570-es években azonban már, mint közönséges kerti fűszernövényt említik a leírások. A középkorban a kaprot varázserővel ruházták fel és a boszorkányok varázslatai ellen, szemmel verés, és bájital ellen, alkalmazták. A 17. században terjedt el az Újvilágban, a korai New England-i telepesek segítségével. A XVII. századbeli angol herbalista, Nicholas Culpeper azt állította, hogy a kapor „erősíti a hasat.. és a szelek pompás űzője". Ajánlotta még csuklás és duzzanatok ellen, valamint az agytevékenység fokozására. Neve az Ó-norvég dilla szóból származik, de a kapor szó a németben és angolban dill, mely az angloszaxon „dylle” - álomba ringat kifejezésből eredhet, és valószínűleg nyugtató hatása miatt kapta ezt a nevet. Napjainkban a kapor elsősorban Észak-Afrika, Oroszország és Skandinávia konyhájában kap fontos szerepet. A Földközi-tenger környékén élő ókori népek általánosan használták gyógyszerként fejfájás és gyomorpanaszok ellen. Teája vízhajtóként, illetve felfúvódás, emésztési zavarok, bélpangás, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság, étvágytalanság esetén jó hatású. Magjából teát főzve gyors és kellemes ellenszere a csuklásnak. A kapor legismertebb tulajdonsága nyugtató hatása. Illóolaja ellazítja az izmokat, különösen az emésztőrendszer izmait. Évszázadok óta használják gyomorrontás, puffadás, bélgörcsök, hányinger kezelésére, kisgyermekek hascsikarásának enyhítésére. Csökkenti a gyomor és a belek puffadását, de serkenti a tejelválasztást is. Alkalmas az utazási betegség tüneteinek csökkentésére is. Külsőleg szemgyulladásra is alkalmazzák. Candida gombák megtelepedését is gátolja a belekben. Lassítja a szívritmust, serkentőleg hat a légzésre, tágítja az ereket, e tulajdonságai révén vérnyomás csökkenés következhet be. Aki elejét akarja venni a húgyúti fertőzéseknek, kössön be egy vászonzacskóba kapormagokat és tegye a fürdővizébe. Az ásványi anyagok közül igen sokat tartalmaz vasból, mangánból és kalciumból. Enyhíti a csontritkulás és reumatikus ízületi gyulladás tüneteit. Három evőkanálnyi kapormag több kalciumot tartalmaz, mint egy jó pohár tej, vitaminjai közül pedig, a C-vitamin a legfontosabb. Említésre méltó még élelmi rosttartalma, amellyel hozzájárul az emésztőrendszer kielégítő működéséhez. A kapor illóolajai megállítják a káros baktériumok termelődését - antibakteriális hatása megközelíti a fokhagymáét. Antioxidáns vegyületei (monoterpének és flavonoidok) semlegesítik a szervezetbe jutott szabadgyököket és más, rákkeltő hatású anyagokat. A kapor rengeteg illóolajat tartalmaz, ez adja jellegzetes ízét, de ásványi anyagokban is gazdag, nála többet csak a bazsalikom tartalmaz. A világoszöld illóolaj a zöld növény 0,3-0,5%-át, míg a termés 2,4-4%-át teszi ki. Az illóolaj fő komponense a d-karvon, d-limonén, dillapiol és fellandrén. Termésében ezenkívül 15-20% zsírolaj, fehérje is található. Az illóolaj mennyisége termőhelytől és időjárási tényezőktől is függ. Friss növényben a legtöbb aromaanyag virágzás után, zöld termés állapotban található. A friss kapor íze és illóolajtartalma mindenképpen felülmúlja a szárítottét; ezért ha lehet, frisset válasszunk. Mivel szedés után igen hamar fonnyadásnak indul, a csak kissé fonnyadtat bátran megvásárolhatjuk. A sárgásra fakult, laposra aszalódott kapor viszont már régi szedésű; keressünk inkább szárítottat helyette. A friss kaprot mindig tegyük be a hűtőszekrénybe. Lazán tekerjük nedvesített konyharuhába, vagy állítsuk vízbe. A kapor jellegzetes ízét illóolajainak köszönheti, amelyet a növény minden része termel. Ezek védelme érdekében csak egy-két perccel tálalás előtt adjuk az ételhez. A levél kellemes, friss ízt kölcsönöz leveseknek, salátáknak, halételeknek. Próbáljuk ki sajtételekhez, sajtos tésztaféleségekhez, tojásos salátákhoz. Igen jól harmonizál burgonyával. Segítségével remek fűszervaj készíthető. Húsokhoz és zöldséges ragukhoz is remek. A skandináv konyhában a kapor halételek gyakran kizárólagos fűszere. A magokat savanyított zöldségek készítéséhez, húsok pácolásához, raguk és zöldségételek ízesítéséhez használhatjuk. Próbáljuk ki rizottókhoz, süssük kenyérbe, ízesítsünk vele gyökérzöldségekből készült kását. A teljesen kiszárított, ledarált magokkal sót helyettesíthetünk. A kinyílt virágtányér kiváló ízt ad olajnak, ecetnek. Sajnos a kapor két-három napnál tovább nem tartható el. A friss szárat és leveleket érdemes ollóval gyorsan felvagdalni, majd kisebb-nagyobb adagokban lefagyasztani. Ez a fajta tartósítás szinte változatlan formában őrzi meg a növény ízvilágát. A vastag szárak és magok inkább szárításra alkalmasak. A likőripar szintén egyik kedvelt alapanyaga. Amire azonban vigyáznunk kell! Érzékeny embereknél a kapor esetleg bőrkiütést okoz, de a levelet, a magot s a mag illóolaját nem tekintik toxikusnak. Egészséges felnőttek,  nem állapotos és nem szoptató nők számára a szokásosan ajánlott mennyiségben biztonságosnak tekinthető.

Pálinka kóstoló az Iparos bálon Bátaszéken.

Pálinka kóstoló az Iparos bálon Bátaszéken.

Immár közel két évre visszamenő kapcsolat alakult ki pincészetünk és a Bátaszéki Iparoskör tagjai között. Ez nemcsak pálinka és borkóstolókban nyilvánult meg, hanem abban is, hogy a kör tagjainak immár a többségének én vagyok a pálinkafőzője, és persze nemcsak pálinkafőzője, hanem azt hiszem nagyképűség nélkül mondhatom, hogy szaktanácsadójuk is pálinkás kérdésekben. A kialakult baráti kapcsolat eredményeként a nyáron az iparos fesztiválra is meghívást kaptunk, majd a tegnap megrendezésre kerülő iparos bálra is. Ez bál éppen emiatt zártkörű volt, tehát csak meghívottak vehettek rajta részt. Nyilvánvalóan nem üres kézzel indultunk el a mulatságra a nagyböjti idő és az éppen rajtam uralkodó betegség ellenére. Az estére asztaltársaságunk több tagja is elhozta a nedűjét, amelyet kivétel nélkül mind én főztem ki. Elsőként Tarjányi János kökény pálinkája volt, majd következett Kőműves Miklós alma pálinkája, végül pedig az általam felkínált három pálinka egy 2012-es évi Kajszibarack pálinka, egy 2012-es meggyfahordós érlelésű Meggy pálinka, majd egy 2010-es évjáratú Piros Faeper Ágyas Párlatot. A kóstolásban legalább tízen vettünk részt az este folyamán: Németh Attila állomásfőnök, bérmakomám, Kőműves Miklós vasútmérnök, Pásti József, Tarjányi János, Püspöki Andrea és férje Karcsi a bátaszéki temetőgondnok, végül, de nem utolsósorban Jucinéni a bátaszéki gazdaboltos és élettársa. Az este, sőt az éjszaka is remek hangulatban telt el a pálinkák és borok világában, amelybe szintén belemerültünk. Németh Attila komám hozott a tegnap aranyéremmel jutalmazott vegyes vörös borából, az ezüstérmes cabernet sauvignon borából. Ezek összehasonlításra kerültek egy egri bikavérrel, amely a balatonpartján készült, illetve egy polgár pincészet oportójával. Az eredmény egyértelműen a bátai borok mellett dőlt el. A pálinkák esetében egyszerű volt a képlet hiszen mindet én főztem, de a többség így is megállapította, hogy nagyon jók a termékek. Ez főleg a belépéskor ajándékba kapott kóstoló pálinkához tudtuk hasonlítani, amelyet én egyszerűen a virágvázába öntöttem, mert nem tudtam meginni, illetve egy Erdélyből származó szilvapálinkát kóstoltunk Juci néni élettársa jóvoltából, de az is nagyon elnagyoltan volt lefinomítva, így nem erőltettük a fogyasztását. A svédasztalos vacsora a Talizmán Kft. jóvoltából került elénk, amelyből egész este tudtunk csipegetni. Ennek eredményeként hajnalban érkeztünk haza.

Bátai Hegyközség Borversenye 2013.

A Bátai Muth Pálinka és Borpince eredményei a verseny zsűrijének döntése alapján:

1./ Cabernet Sauvignon vörös bor 86-os sorszámon Muth József

EZÜSTÉREM

2./ Cabernet Cuvée Siller bor 87-es sorszámon Muth József

 

EZÜSTÉREM

 

3./ Cabernet franc - Kékfrankos Házasítású Rozé bor 88-as sorszámon Muthné Katona Mária

 

NEM DÍJAZOTT

 

4./ Királyleányka - Zalagyöngye Házasítású fehér bor 89-es sorszámon Muthné Katona Mária

 

BRONZÉREM

 

 

 

A rozé bor esetében a zsűri tagjai találtak némi szabadcukrot a borban, ezért némileg lepontozták, illetve nem találták elég frissnek, gyümölcsösnek valószínűleg a szüret késői időpontja miatt. Én viszont úgy gondolom, hogy a zsűrizés körülményei azért nem teljesen korrektek egy reális ítélethez, mert a fehér és főként a rozéborok esetében a hűtés nélküli kóstolás eltorzítja a pontos értékítéletet. Reméljük, hogy a jövőben már erre is gondolni fognak a szervezők. Azt is sajnáltuk, hogy pontos képet összességében nem kaptunk a versenyre nevezett borok fajtáinak mennyiségéről, valamint a zsűrizés menetéről, illetve annak tagjairól sem. Még ma is előfordul, hogy a zsűritagjai nevezők, így saját borukat is értékelik. Az egyes borokról nem készül nevezési lap, sem pontozási lap, amelyen feltüntetnék a pontos észrevételeket, hogy annak tulajdonosai tanulhassanak abból. Így kicsit amatőrnek tűnik az egész verseny, azzal a céllal, hogy együnk és igyunk egy jót, de a szakmai fejlődés, a hegyközség borászainak iránya nem tűnik ki a nagy kavalkádból. Ennek ellenére a díjátadó ünnep az önkormányzat jóvoltából nívósra sikeredik, és láthatóan egyre többen vesznek részt rajta. Mind a felvezető műsorok, mind a hegyközség vezetőinek felkészültsége, mind a vacsora és az azt követő cigányzenés beszélgetés láthatóan egyre jobban összekovácsolja a borászokat, borkészítőket, szőlőművelőket. Reméljük, hogy a hiányosságok majd másnak is feltűnnek, és idővel kiküszöbölésre kerülnek.