Olaszrizling Szőlő Natúr Borseprő Párlat 2012.

249.

2012/1130

AQUAVINICUM

NATÚR

BORSEPRŐ

  Olaszrizling szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 Az elmúlt ősz folyamán volt alkalmam több olyan párlatomról is beszámolni, amelynek alapanyaga nem Bátáról, nem a hegyközségünk területéről, hanem a szomszéd vár Dunaszekcső területéről származik. Az elmúlt évek folyamán sikerült több borásszal is komoly barátságba kerülni, akik önzetlenül ellátnak folyamatosan cefre alapanyaggal. Nyilván, hogy kiváló borászoknak, még a mellék terméke sem lebecsülhető. Hauk István borseprőiről beszélek. Ezúttal az olaszrizling borának seprőjét kaptam meg. A magyar borászat sanyarú sorsát perfektül illusztrálja, hogy a legismertebb és a legelterjedtebb fehér szőlőfajtánkról nem tudunk semmi fontosat. Nem tudjuk, milyen. Melyek a vezető illat- vagy zamatjegyei, mondjuk. Egyáltalán, hogy mire képes. Persze többen készítettek már szép olaszrizlinget. Ám sztenderd még nincs. Az olaszrizling abszolút kelet-európai, annyira, hogy Magyarországon kívül jószerével csak még keletebbre, továbbá Ausztriában próbálkoznak vele. Az osztrákokról még annyit: ott van nekik a rajnai rizling, amely nem tévesztendő össze az olasszal, minthogy ezek ketten még csak nem is rokonok, sem nem boldog ősök. Amennyiben vesszük a fáradságot, és megkóstolunk egy pompásat az egyikből és egy nagyszerűt a másikból, érzékszervi alapon máris megbizonyosodhatunk e tényállítás helytálló volta felől. Ég/föld. Nem minőségben, karakterben. Egyértelmű, hogy a rajnaié milyen – az olaszé meg másmilyen; erről később. Borának íze gyakran a keserű manduláéra emlékeztet. Enyhe rezeda illatú, savai szelídek, de ennek mértéke a termelőhelytől függ. Csak az imázsán kell egy kicsit javítani. Annyiból, ami eddig van, úgy tűnik, a furmint mellett – sőt némelyek szerint előtt – éppen olasszal lehet villantani hungarikumilag, igaz, ehhez még sokat kell várni. Meg cselekedni, azoknak, akiknek ez a dolguk. Lassan megy. Hogy még egyszer előkapjam hivatkozási alapként a kékfrankost: a Kádár alatt éppúgy tömegbor-előállításra használt fajtából már csináltak referenciaborokat, olaszból meg csak majdnem. Aperitifként, káposztás ételekhez, hideg sültekhez, hideg halakhoz, savanykás ízű ételekhez, magyaros vegyes ízelítőhöz, zöldfűszer domináns ételekhez, kecskesajthoz képzelhető el. A még soha nem próbált szőlő borának seprője kiváló kalandnak ígérkezik, érdemes mindenképpen kipróbálni.  

 

Piros Szlanka Szőlő Natúr Gyümölcs pálinka 2012.

248.

2012/1129

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

  Piros Szlanka szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 A most bemutatásra kerülő párlattal továbbra is a szőlő pálinkák kategóriájánál maradnák. Sőt továbbra is azokat a szőlőfajtákat keresem, amelyekből bort már nem nagyon készítenek, illetve csak nagyon kevesen, és nagyon öreg idős ültetvényeken. Valamikor harminc-negyven évvel ezelőtt gyermekkoromban teljesen természetesnek tetszet, amikor arról beszéltünk, hogy a piros szlanka szőlőt szüreteljük. Őszintén megvallva nagyon szerettem ezt a nagy szemű, ropogós, lédús gyümölcsöt, mert valóban egy szelet kenyérrel jól lehetett vele lakni. Mindig ennek érését figyeltük, mert ha ez már elérte a 15-16 –os mustfokot akkor szedhető volt, de hagyománynak is előszeretettel tette nagyanyám a vesszőkosárba. Néhány fürtöt pedig mindig a tőkén hagytunk, hogy amikor a szőlő bekapálására kerül a sor, akkor is csemegézhessünk belőle. Sokan nem tudják, hogy a középkorban Magyarországon a fehér borok, így a fehér szőlők voltak jellemzők. Mátyás király Chamegnéből és Burgundiából vörös szőlőfajtákat hozatott. Uralkodása alatt honosodott meg a Kadarka. A szőlő-termesztés és a bor-készítés összes magyar szava török eredetű ( szőlő, bor, csiger, ászok stb. ) Honfoglalás kori magyar borok édesek, mézzel ízesítettek voltak. Anonymus viszont a lakomáknál már fűszeres borokról tesz említést. Az Belső-Ázsiai hunok "bor tengri"-nek nevezték a hajnal istenét. Később a bor a hun és török népeknél magát az italt jelentette. Konkrétan a piros szlanka balkáni származású, de nevét a szerémségi, Slankamen városáról kapta. Bőtermő, fürtje, bogyói nagyok. Mustjának cukortartalma csekély, savtartalma nagyon kicsi. Két fajta szlanka volt, a sötétebb héjú, nagyobb cukorfokkal rendelkező és egy világosabb, vékonyabb fajta, de sajnos a szlanka szőlő kihalófélben van. Ez volt a szegény ember szőlője. Ma leginkább délvidéken található még meg felhasználható mennyiségben. Már tavaly is készítettem belőle pálinkát, és nekem a régi ízek miatt tetszett. Természetesen nem az a fajta cefre, amelyből dől a párlat, de aromái, zamatai felejthetetlenek, és szinte már a kihalás széléről hoztuk vissza ismét a köztudatba. A délvidéken még ma is használnak hozzá mézet, mint az ősi időkben. Ma még kevesen ismerik illatát, és aromáit, de remélem, hogy egyre többen felfedezik, és ismét közhasználatba kerül mind bora, mind pedig, a pálinkája.

 

Dijazottaink 2011-ben.

Rizlingszilváni Szőlő Natúr Gyümölcs Pálinka 2011.

Sokszor a természet és az élet képes rendkívüli dolgokat produkálni. Azt gondolnánk, hogy különleges dolgok csak a tévében és a filmekben történnek meg, pedig bizony a mindennapjainkban is gyakorta előfordulnak különleges élmények és események. Persze csak azokkal, akik keresik is ezeket az élményeket. Rizlingszilváni szőlővel is úgy kerültem kapcsolatba, hogy eljártam mellette szinte naponta. Egy sor elhagyott függönyös szőlő, amelyet senki nem szüretelt le. A hegybíróval egyeztetve szedtem belőle, annak ellenére, hogy ez az egyik szomszédnak nem nagyon tetszett. Az elhagyott, elhanyagolt területen, permetezés, metszés, zöldmunka nélkül megtermett szőlőből bort nem nagyon mertem csinálni helyette, pálinka cefre lett belőle. Az I. Nógrád-megyei Pálinkaversenyen ezt bronzéremmel díjazták. A pincészetünk benevezte ezt a pálinkát annak ellenére, hogy ezt előzetesen odahaza nem bíráltuk le, de valahogy volt egy olyan érzésem, hogy érdemes vele megpróbálkozni. A versenyen 427-es minta számmal szállt versenybe. 46%-os alkoholtartalommal bírt és a 4-es zsűri asztal volt hivatott elbírálni azt. Természetesen itt is a hagyományos 20 pontos értékelés működött. Az első szempont, amely a bírálatnál figyelembe vételre kerül az illat tisztasága. Ebben nem is találtak hibát a zsűri tagjai és a maximálisan adható 3 pontot meg is kaptuk rá. Szövegesen nem értékelték ezt. Következett az ezzel kapcsolatos második szempont az illat karakter, ahol a fajta jelleget is figyelték. Az adható öt pontból itt már csupán 3 pontot kaptunk, azzal a magyarázattal, hogy törkölyös az íze. Mondjuk az nem teljesen világos, hogy illatnál miért az ízt írták be, de ezt Csősz Attiláék tudnák csak mint zsűri tagok megmagyarázni. Következett a harmadik szempont, immár valóban az íz tisztaság. Érdekes és ellentmondó az is, hogy erre is megkaptuk a maximum 3 pontot minden magyarázat nélkül. A negyedik szempontban ismét ellentmondásként azzal magyarázták a lepontozást, hogy nem szőlőre jellemző az íz karaktere, és így csak erre is 3 pontot adtak. Végül következett az utolsó szempont az értékelésnél a harmónia és a tartósság, ahol is a megszerezhető négy pontból csupán 2 pontot kaptunk, és így állt össze 0 14 pontos bronzérem. Az utolsó szempontra az írták magyarázatként, hogy vékony íz és illat, ez az egyetlen magyarázat, amelyet még hajlandó vagyok el is fogadni helytállóként. Persze a 14 ponttal ez a pálinka megfelelő és hibátlan terméknek számít. Úgy gondolom, hogy egy ilyen elhanyagolt szőlőültetvényről leszedett szőlőtől ennél több nem is várható.

 

Pannónia Kincse Szőlő Natúr Gyümölcs Pálinka 2012.

247.

2012/1128

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

  Pannónia kincse

  üvegben érlelve

 

 

 Bátai hegyközség területe nem tipikusan sík vidéki, így a szőlő és gyümölcsös területek is többnyire dombvidékeken találhatóak. Régen ezzel nem is volt igazán probléma, mert a parasztemberek a legmeredekebb domboldalon elterülő nadrágszíjnyi szőlőjüket, gyümölcsösüket is nagy gonddal, és odaadással művelték meg napról-napra. Amikor szőlőt telepítettek, vagy éppen pótoltak gondosan ügyeltek arra, hogy ültetvényükben megtalálható legyen a fehér és vörös borszőlő mellett a csemegeszőlő is. Előszeretettel használtak hazai fajtákat, illetve direkt termőket, illetve kettőshasznosításúakat is. Ma ezeknek a területeknek a nagy részes parlagon fekszik, az öregek kihaltak, a nagy gépekkel nem lehet ezeket a területeket művelni. Ilyen területen maradt meg a pár éve elhagyott tőkéken ennek a párlatnak az alapanyaga is. A Pannónia kincse egy magyar nemesítésű szőlőfajta. Magyarországon a negyedik legelterjedtebb csemegeszőlő. Póczik Ferenc állította elő 1942-ben, Budakeszin, a Szőlőskertek királynője muskotály és a Cegléd szépe keresztezésével. Állami minősítést 1959-ben kapott. A kiskertekben mindenütt megtalálható, jellemzően étkezési szőlőfajta. Tőkéje erős fejlődésű, a talaj iránt nem érzékeny, hosszúcsapra metszve igen bőven terem. Levele világoszöld színű, sima felületű, sarkosan tagolt. Augusztus végén, szeptember elején érik, de hosszabb ideig a tőkén hagyható, mert nem rothad, és túlérve sem veszít kellemes, zamatos ízéből. Nagy, 30 dkg átlagsúlyú fürtje és szépen színeződő, ropogós, nagy bogyói tetszetősek. Kevesebb fürthozamnál a bogyó alakja ovális, nagyobbnál, gömbölyű marad. Húsa kemény, ropogós, édes, ám gyakran száraznak, lészegénynek tartják. Nem fagytűrő és bogyói a barnulásra, nyomásra érzékenyek; rosszul szállítható. Bora nem igazán piacképes, de a párlatával úgy gondoltam, hogy azért érdemes megpróbálkozni. A bogyóiban rejlő illat és zamat anyagokat szeretném átmenteni. Abban is a hagyományokhoz közeledtem, hogy nem bogyózott cefréről van szó, hanem ahogy öregjeink is készítették, csutásan cefréztem, amelynek következtében lényegesen savasabb lett a cefre, mint a nélkül. Nevéből is kitűnik, hogy csak Magyarországon termesztik, tehát igazi Hungarikumnak nevezhető. Nem túlságosan magas alkoholja miatt, alkohol kihozatala is szerény, de annál különlegesebb élményhez juttatja a ma élő fiatalokat.

 

Vadrózsa

Herbarium Librum

  Rózsa félék Családja

Rosa Canina

Vadrózsa

Azok az emberek, akik közel élnek a természethez, rendszeresen járnak benne, érzik annak lüktetését, biztosan találkoztak már ilyenkor ősszel ezekkel égő vörös bogyókkal teli bokrokkal. Ezek a bokrok, amelyeket igyekszünk messze elkerülni fűrészes tüskéi miatt a vadrózsa bokrok, latinul a Rosa Canina, amelynek, gyógyhatású áltermése, a csipkebogyó. A Perzsiából származó és szinte az egész országban megtalálható ez a növény, amelyet népies néven: csipkének, csitkenyének, hecsedlinek, hecsempecsnek, vagy éppen viccesen seggvakarónak. A csipkebogyó a legveszélytelenebb gyógynövény, amely a természetben terem. Természetesen nagyon régen felismerték kiváló tulajdonságait. Így például a középkorban a csipkebogyót a máj és a tüdő megbetegedése esetén használták, valamint kiváló volt a hasmenés, és a menstruációs zavarok enyhítésére is. A magokból porszerű anyagot őröltek, és a fogíny erősítésére fogyasztották. A bibliában a csipkebokor Mózes elhivatását jelképezi. A középkorban a lángoló csipkebokrot Mária jelképének tekintették, aki érintetlenül lett Isten anyja, ezért a barokk művészetben az égő csipkebokor a szeplőtelen fogantatás jelképe. A csipkebogyó íze nagyon kellemesen savanykás, és kiváló kiegészítője lehet a házi gyümölcsteának. A gyümölcssavak és a petkinek fokozzák a béltevékenységet, a népi gyógyászat a csipkebogyó magjának teáját is ismeri, amelyet vese és hólyagproblémákra, legfőképp vesekőre, valamint reumára és köszvényre ajánlanak. A teának való csipkebogyót szeptembertől novemberig lehet gyűjteni, de mindenképp az első fagyok előtt. Régen persze úgy tartották, hogy a dérnek meg kell csípnie. Ma azonban ezt már meg lehet váltani, például a hűtőládában meghűtéssel. A termés színe változó, a narancssárga színű még nem egészen érett, míg a sötét mélyvörös már puha húsú túlérett. Jóllehet a túlérett bogyó édes, C-vitamin- tartalmának nagy része ekkorra elvész. A csipkebogyó tápértéke akkor a legmagasabb, ha leszedése után azonnal felhasználjuk. Persze a modern tudomány ma már képes pontosan meghatározni, hogy melyek azok az összetevői a gyümölcsnek, amely miatt az, jótékony hatással van az emberi szervezetre. Ezek a hatóanyagok, pedig a következők: A-, B1-, B2-, P- és K-vitamin található benne, de legfontosabb hatóanyaga a természetes C-vitamin. A C-vitamin részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet védekezőképességét, ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Megelőzésként segíti a csontok erősödését, szilárdságát és a csontképződést. A csipkebogyó több C -vitamint tartalmaz, mint a citrom, ezért az észak citromjának is nevezik. A magjában E - vitamin van. Magas C-vitamin-tartalma miatt különösen ajánlott a meghűléses betegségek megelőzésére, illetve kezelésére. A csipkebogyóban a C-vitamin együttesen van jelen egyéb antioxidáns hatású, egészségvédő molekulákkal, és szerepe van a stressz káros következményeinek kivédésében, illetve minden olyan folyamat gátlásban (öregedés, krónikus betegségek), ahol a szabad gyökök bizonyítottan szerepet játszanak. A C-vitamin segíti a vas felszívódását és a szervezetben való raktározását is, ugyanakkor bizonyos határig megvédi szervezetünket a mérgező elemek (ólom, kadmium stb.), illetve egyéb környezeti ártalmak káros hatásától. A csipkebogyó tartalmaz fajtól függően 200-1700 mg/100 g C-vitamint, 14 g/100 g cukrot, 3,5 g/100 g pektint, 5 g/100 g alma- és citromsavat, 4 g/100 g fehérjét, karotinoidokat, B1-, B2-, E-vitaminokat és ásványi anyagokat (pl. magnézium). Magas magnéziumtartalmának köszönhetően fontos szerepe van a szív-és érrendszeri betegségek, keringési zavarok gyógyításában, ugyanakkor serkenti a gyomornedvek működését, csökkenti a vérnyomást és idegnyugtató is. A bogyót nem szabad forró vízben áztatni, mert a C-vitamin már 50°C fok körül megsemmisül. A C-vitamin nagy mennyiségben egyes embereknél hasmenést okozhat, és (nem bizonyítottan) a vesét is fokozott igénybevételnek teszi ki. A kiáztatott csipkebogyót tiszta forró vízzel forrázzuk le, így a hatóanyagok jelentős részét kivonhatjuk a bogyóból. Ez a forrázat alkalmas kőoldásra, az epekő és vesekő megelőzésére. Magjából csipkebogyó olajat is készítenek, amely csökkenti a sebek hegesedés utáni nyomait, használják még nap perzselte bőrre, a nátha miatt érzékennyé vált orrkörnyéknek, vagy az apró ráncok kezelésére. Csökkenti a hajszálerek sérülékenységét, így késlelteti a bőr öregedését. A csipkebogyó magjának olaja azonban nem változtat a pattanásokon és a bőrhibákon sem. Felhasználják még más olajokkal keverve testápoló szerekhez (arcpakolás, szemránckrém stb.) Gyorsan avasodik, ezért csak frissen készítve használják, vagy tartósító szerrel áll el néhány napig. A csipkebogyó extrém lúgos kémhatású, így segíthet visszaállítani a szervezet természetes sav-bázis egyensúlyát. Ha a szervezet lúgos állapotban van, a csipkebogyó az optimális egészségi állapot, a jobb emésztés és a jó közérzet kialakulásában lehet segítségünkre. Klinikailag bizonyították, hogy a magas pektintartalomnak köszönhetően elősegíti a teltségérzet kialakulását, és csökkenti az éhséggel együtt járó sóvárgást, valamint segítségünkre lehet a súlycsökkentésben és testsúlyunk kontrollálásában. Természetesen, ha egy pálinkafőző kerül kapcsolatba egy gyümölccsel, akkor az abból nem teát, nem krémet, nem olajat, nem is üdítőt akar készíteni, hanem pálinkát, párlatot, vagy éppen likőrt. Tudni kell azonban azt is, ha ennek begyűjtéséhez akarunk fogni, hogy szedése sokkal nehezebb még a kökény szedésénél is. Igaz a bogyók nagyobbak, mint a kökényé, de a tüskék, amelyek védik sokkal veszedelmesebbek. Nem véletlen, hogy az európai népek hiedelem világában használták rontáselhárítására, istálló ajtóra akasztva, vetés négy sarkába rakva, a kihajtott marha hátának védő célú végigverésével, melybe az ártó szellemek, gonosz lelkek beleakadnak. A csipkebogyó titka a jó szedés és tárolás. Leszedni megfelelő holdállásnál, ún. termésnapon, fogyó hold idején, üvegbe tölteni növő holdkor célszerű. Sose tegyük nejlon-zacskóba, vagy műanyagtárolókba, hagyjuk papírban, esetleg üvegben raktározzuk. Ha utóbbit válasszuk is, helyezzünk egy kis darab steril vattát vagy papírt üvegébe, hogy a kicsapódó nedvességet ez felszívja.

Dijazottaink 2012-ben.

Merlot Szőlő Natúr Borseprő 2011.

Nagyon érdekes, hogy a tavalyi évben Balogh Csaba barátomtól, munkatársamtól a szüretében való közreműködésemért kapott szőlővel szinte mindent megnyertem, amit csak lehetett. Elsőként a belőle készült borral aranyérmet sikerült szereznem, majd a szőlő pálinkájával champion díjat, törkölypálinkájával ezüstérmet, borseprő párlatával pedig bronzérmet. Most jelen pillanatban ez utóbbinak a megszerzésének körülményeiről fogok egy kicsit beszélni. Nyilvánvalóan az induló story megegyezik a többi nyertes párlat történetével. A végén azonban úgy-e teljesen más irányt vett. Még augusztus vége felé, a nyári meleg esték egyikén, péntek esti pálinka kóstoló alkalmával egy pár borseprő párlatot lebíráltunk baráti társaságunkkal. A kilenc borseprő párlat között kettő fehér boralja volt. Ennek ellenére ez lett a legjobb mind közül és 19 pontot ért el a házi bírálaton. Ennek tudatában bátorkodtam elindítani az I. Nógrád-megyei pálinkaversenyen, ahol azonban csak bronz érmet adtak neki. A versenyen ez a párlat a 461-es minta számmal indult, és a 3-as asztalhoz került zsűrizésre. A 20 pontos rendszerben a bírálat jól indult a párlat számára, hiszen az illat tisztaságra rögtön megkapta a maximálisan megszerezhető 3 pontot. A szöveges értékelésben röviden, tömören tisztának értékelték. Aztán következett a nagy-nagy ellentmondás hiszen az illat karakter szempontja szerint alaposan lehúzták és csupán 2 pontot kapott az ötből. A szöveges értékelésben ezt azzal magyarázták, hogy túlságosan törkölyös az illata. Aztán, ahogyan már megszokhattuk az íz tisztasága következett, ahol szintén meglepő módon tisztának értékelik és megkapja a teljes 3 pontot. De hogy az értékelés logikájában teljes legyen a káosz következett az íz karakter szempont, ahol a kapható 5 pontból meg is kapta a négyet. A szöveges értékelés is homlokegyenest felborít mindent. Amíg az illat karakternél a törkölyös illat miatt lehúzták a pontokat, addig itt éppen emiatt kapott többet. Ízében teljesen törköly, szép kékszőlő jegyekkel. És úgy-e ekkor már csupán a harmónia pontok voltak vissza, ahol a megkapható négy pontból a felét elvették azzal magyarázva, hogy nem harmonikus. Végül is nem értem, hogy ha egy párlat illat karakterében törkölyös, íz karakterében teljesen törkölyös, kékszőlő jegyekkel, akkor itt miért nem áll fent a harmónia? Ebben az esetben azt kellett volna inkább írni, hogy harmonikus, de túl törkölyös. Végül a lényeg, hogy 14 pontot megkapva a bronzérem lett a párlat jutalma, bár úgy gondolom, hogy ebben azért sokkal több van.

V. Keceli Pálinkaverseny 2012.

V. Keceli Pálinkaverseny 2012.

Hivatalos pálinkafőzőként a második Keceli Pálinkaversenyemre készültem. Az egy héttel korábban leadott minták, amelyek a Sabeikow és Társa Kft. bérfőzdéjében készültek szám szerint 15, és ebből 13 nekem volt szerencsém világra hozni. Érzéseim szerint nagyon jó minták, nagyon jó párlatok voltak, amelyeknek meg kellett állniuk a helyüket a versenyen. Ebből kifolyólag nagy izgalommal vártam a napot amikor kiderül, hogy milyenre is értékelték ezeket az italokat. Ezúttal a részletekbe nem kívánok bele menni, hanem majd csak akkor, amikor ígéretük szerint meg küldik a részletes eredményeket és indoklásokat. A Sabeikow és Társa Kft 15 nevezett párlatából 1 arany 6 ezüst és 3 bronz született. Le konkretizálva a Muth Pálinka és Borpince párlataiból 10 szerepelt a versenyen és ebből 4 ezüst és 2 bronz érem lett a jutalmunk. Az ünnepségen nagyon szerényen vettek részt a nevezők és az érdeklődök. 200 mintát neveztek erre a versenyre, ahol 42 arany, 46 ezüst, és 44 bronz született. Kevés számú magán és bérfőző vett részt a versenyen sokkal inkább a kereskedelmi főzdék domináltak idén jobban. A szervezők részéről annyiszor elhangzott, hogy senki nem tudhatta a minták tulajdonosainak a nevét, hogy az már szinte gyanúsnak tűnt. Itt tavaly sem tudtunk aranyérmet szerezni, ahogyan idén sem sikerült, és amelyik párlatokban a legjobban bíztunk, azok szerepeltek éppen leggyengébben. Végül is elégedett vagyok az eredményekkel, ha nem is maximálisan, de nyilvánvalóan elfogadom amit a zsűri kihozott ebből. Igaz, hogy tettem egy kis próbát, amelynek igen érdekes eredménye született. A díjkiosztót követően kis álló fogadáson vettünk részt, ahol a dél-alföldi régió legjobb kajsziát a Madarasi főzde termékét megkóstolhattuk, ahogyan a saját ezüst érmes kajszink is a kínálatba került. Mind kettőből kértem két centet és őt szakemberrel tettem próbát, hogy mondják meg melyik lett a dél-alföld legjobb kajszija. A gyors zsűrizés száz százalékosan bebizonyította, hogy mind az öten egyhangúan a milyenket választották és nem a madarasit, amely valóban győzött. Számomra ez olyan elégtételt jelentett, amely felért az aranyéremmel. Nyilvánvalóan a pálinka bírálat nem egzakt tudomány, nem lehet sablont húzni rá, hiszen egy héttel később ha ismét ugyanezeket a párlatokat, ugyanezek az emberek lebírálnák homlokegyenest más eredmények jönnének világra. A későbbiekben még folytatjuk a versennyel kapcsolatos eszme futtatásunkat.