Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2013. május 18., szombat

Almás Szilva Natúr Gyümölcs Pálinka 2013.



355.

2013/0517
 
 
AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS



  Almás Szilva
  üvegben érlelve
 
 
 A folytatásban sem szeretnénk csalódást okozni olvasóinknak, illetve kedves hallgatóinknak, éppen ezért az elmúlt napokban egy olyan légmentesen lezárt cefréshordót nyitottam fel, amelyet még szeptemberben zártam le. No természetesen nem kell mindjárt igen nagy hordóra gondolni, hiszen ez is csak 120 liter űrméretű volt. Az elmúlt nyolc hónapot a benne várakozó cefre igen szép állapotban vészelte át az úszófedél alatt. Nemcsak vizuálisan, hanem illatra is kifogástalan cefre várta a desztillálás eljövetelét. Sokszor elmondják szakemberek, és jómagam is mindig azt tanácsolom, hogy a cefrét amilyen hamar csak lehet le kell desztillálni. Ennek ellenére vannak olyan esetek, amikor erre nem kerülhet sor, és vannak olyan eljárások, amelyek éppen erre a helyzetre alkalmazhatók anélkül, hogy cefrénk károsodna, illetve abban negatív folyamatok induljanak el. A hordó kiürítésekor nyolc-kilenc alkoholfokú cefre került az üstbe. Csekély mennyiségű magot is belehelyeztem a lepárláshoz, amelyek sértetlen állapotban voltak. A desztillálás elindítása után az alkohol elég gyorsan megindult és egészen 72% fokig le is süllyedt. A 120 liter cefréből 27 liter mennyiségű alszeszt sikerült első menetben kinyernem. A második lepárlás a finomítás, vagy ahogy még nevezni szokták a tisztázás a meg szokott módon indult el. 78 celziusz körül megindult a párlat a rézelejével, amely szinte észrevétlen volt, ami jelezte a cefre kifogástalan állapotát. Az előpárlatot pedig 82,5 celziusz fok körül is sikerült leválasztanom, ami szintén elfogadható még egy friss cefre esetén is. A lassú több órán áttartó finomítás végén 9 liternyi 72,3 % átlag alkoholfokú párlat született meg ebből a cefréből, ami 50% alkoholfokra beállítva 13 liternyi pálinkát eredményezett, amely alma és szilva esetén úgy gondolom, hogy teljesen elfogadható eredmény. Mindezt csak azért érzékeltetem, hogy látható legyen, hogy nyolchónapnyi tárolás után is születhet cefrénkből megfelelő minőségű, és mennyiségű pálinka, amennyiben szakszerűen végezzük el a cefrézést, a tárolást, valamint a desztillálást. Ilyenkor a pálinkafőzési holtszezonban öröm számomra, hogy ilyenkor is születhetnek párlataink, amelyek gyakorlatilag folyamatosan keletkeznek, így az év minden hónapjában tudok friss újdonságot felmutatni a kóstolások alkalmával, illetve a versenyeken elindítani. 
 

2013. május 17., péntek

Kesudióval Ágyas Szilva Gyümölcs Párlat 2013.



354.

2013/0516
 
 
AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS



  Kesúdióval Ágyas Szilva
  üvegben érlelve
 
 
 
 Ha már a tegnapi napon elértem ismét az Aquavinicum Párlat Rendszerem Ágyas Párlataihoz, akkor még egy különlegesség erejéig itt is maradnák. Ennek az italnak az alappárlatául egy lényegesen korábban elkészített szilvapálinkát választottam, hogy ahhoz házasítva kipróbáljak egy nálunk nem honos, nem is annyira közismert gyümölcsöt, amilyen a kesudió. Természetesen nem általánosan arról ismert ez a gyümölcs, hogy ágyas pálinkákba kerül, de egyszer mindent ki kell próbálni. A diófélék családjába tartozó mag értékes zsírsavai és a benne található ásványi anyagok miatt igen egészséges, emellett még a fogyókúrában is segítségünkre lehet. No persze, aki pálinkába helyezi ezt a magot az nem éppen a fogyókúrára gondol, de azért a benne rejlő ásványi anyagok valóban jó hátassal lehetnek a szervezetünkre. Amerika trópusi részén őshonos növény termése számos értékes tápanyagot rejt magában; a benne található cink elősegíti a sebek gyógyulását és serkenti az agyműködést, vastartalma fokozza az ellenálló képességet és enyhíti a premenstruációs fájdalmakat. Magnéziumtartalma idegnyugtató hatású, míg káliumtartalma a szívbetegségek, és a magas vérnyomás ellen óv meg. Gazdag kalciumban, ezért segít megelőzni a csontritkulást. A kesudió természetes jódforrás, mely segíthet megelőzni a jódhiányból eredő betegségeket. Említésre méltó B-vitamin tartalma; található benne B2-, B3-, és B6-vitamin is, melyek segítenek az idegek megfelelő működésében, valamint az étvágyat is szabályozzák. Emellett fehérjében és telítetlen zsírsavakban gazdag, utóbbi csökkenti a keringési megbetegedések kockázatát. Fogyókúrázóknak is kiváló, hiszen egyáltalán nem tartalmaz koleszterint, sőt még teltségérzetet is kelt a fogyasztása. Fogyaszthatjuk magában is, de salátákban és zöldséges ételekben is remekül helyt áll. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a kesudió allergiás reakciót válthat ki, úgy, mint a levele, olaja és a kérge. Több különféle maggal is próbálkoztam már és a belőle kioldódó zsírsavak érdekes olajosságot adtak a párlatnak, amitől simábbá vált az ital, de illatába félreismerhetetlenül megjelentek ezek a jegyek is. Nem állíthatom, hogy világbajnok párlat lesz belőle, de kóstolások alkalmával valódi különlegességet nyújthat másságával, ami a lényegét is jelenti a párlatoknak, nem is beszélve a benne rejlő pozitív tulajdonságokról. 
 

2013. május 16., csütörtök

Bodzavirággal Ágyas Bodzás Otelló Szőlő Párlat 2013.



353.

2013/0515
 
 
AQUAVINICUM

ÁGYAS

VADGYÜMÖLCS



  Bodzavirágos Bodzás Otelló szőlő
  üvegben érlelve
 
 
 
Két napja immár, hogy egy különleges pálinkáról írók, és, amelyet megpróbálok napról-napra, újabb és újabb fordulatokkal még különlegesebbé tenni. Így hát ma, ha lehet még a történeten csavarni egyet, akkor azt meg teszem. Jó fél év telt el azóta, hogy a bodzabogyókat leszüreteltük, és immár itt van a következő virágzás. Ebből már nyilván sejteni lehet, hogy a bemutatásra kerülő párlatunk az eddigiek ágyas változata lesz, még pedig bodzavirággal ágyazva. Van a házunk udvarának két pontja, amelyet egy-egy vadon nőtt gyönyörűséges bodzabokor ural. A bodzavirág illata belengi az egész kertet, s nekem mindig eszembe juttatja ezt a Nemes Nagy Ágnes versikét: Tavaszi felhők Bodzavirágból, bodzavirágból
hullik a, hullik a sárga virágpor.
Fönt meg a felhők szállnak az égen,
bodzafehéren, bodzafehéren.
Szállj, szállj felhő,
pamacsos,
hullj le, te zápor,
aranyos,
hullje le, te zápor,
égi virágpor,
égen nyíló bodzavirágból.
A bodzavirág gyűjtéshez a napsütéses déli, kora délutáni órák a legalkalmasabbak. A bodza növényt tiszta, üde környezetből gyűjtsük, s ne forgalmas autóút széléről, láthatóan szennyezett talajú vidékről, gyümölcsösök környékéről, ahol a permetezés veszélye is fennállhat. A bodzavirág párlat készítéséhez mindig egészséges, friss, fiatal virágzatot gyűjtsünk. Barna, láthatóan öreg virágok nem legyenek rajta. A virágzatot közvetlenül az elágazások kezdeténél csípjük le a növényről, s ne nyomjuk össze, ne tároljuk lezárt műanyag zacskóban, ahol befülledhet. A gyűjtött virágzatokat frissen, a legrövidebb időn belül használjuk fel. Minél kevesebb szár darab kerüljön a párlatba, mert annak ízére nincsen szükségünk. Gazdag flavonoidokban, kiváló antioxidáns forrás. A bodzavirágából készült párlat jól alkalmazható a meghűléses megbetegedéseknél, mert immunrendszer serkentő és izzasztó hatású. Lázcsillapító hatása is jelentős.
 

2013. május 15., szerda

Bodzás Otelló Szőlő Érlelt Vadgyümölcs Pálinka 2013.



352.

2013/0514
 
AQUAVINICUM

ÉRLELT

VADGYÜMÖLCS

  Bodzás Otelló szőlő
  akácfával érlelve


Ahogyan azt már évek óta megszokhattuk pincészetünk, ismét folytatja azt a hagyományát, hogy a ledesztillált párlatait többfelé osztva igyekszik szélesíteni kínálatának spalettáját. Ennek szellemiségében érkeztünk el itt az érettségik idején ennek a vadgyümölcs pálinkának az érlelt változatához. Volt időm azon gondolkodni, hogy vajon milyen fa chipps is illik legjobban ennek a pálinkának a szellemiségéhez, illat és aroma világához, míg végül odajutottam el, hogy akácfa ízesítést választottam hozzá. Akácfa érlelésnek van ízben és illatban is egyfajta vadkaraktere, színben, pedig sárgászöld színezetett ad az italnak, amely szintén a vadgyümölcsök ismérve lehet. Az érlelt párlatok bemutatásának másik megszokott ismérve, hogy ilyen esetekben a tárolással, szűréssel és kezeléssel kapcsolatos szakmai kérdésekre is ki szoktam térni néhány gondolat erejéig. Ezúttal a derítéssel kapcsolatos anyagok bemutatásánál a bentonitig jutottam el. Tudniillik a bentonitról, hogy szintén az aluminiumszilikát anyagok népes családjába tartozik. Főleg A12O3. 4SiO2.H2O-ből áll. A bentonitok vízzel duzzadnak, zselatinszerű pépet, erősebb higításban stabil szuszpenziót képeznek. A kristályrács Si-és Al-kationjai részben helyettesíthetők más kationokkal, így több negatív elektromos töltés marad szabadon, és ez ismét növeli adszorpciós tulajdonságát. A bentonitok különböző típusúak. Színük is többféle, a fehértől a szürkéig változik. Egyesek csomósodás nélkül könnyen elkeverhetők, alig duzzadnak, utána nagyon gyorsan ülepednek, de a folyadék mindvégig zavaros marad. Ilyenek a hazai natúr kalciumbentonitok, úgy viselkednek, mint a közönséges kaolin. Mások viszont erősen megduzzadnak, valósággal feldagadnak, ennél fogva igen nehéz őket szuszpenzióba vinni, stabilkolloidot alkotnak. A pálinkához adagolva terjedelmes pelyhes üledéket képeznek, ezzel eltávolítják a folyadékból a fehérjéket. Az ilyenek a természetes nátriumbentonitok vagy a szódával aktivált bentonitok. A kálciumbentonitok közel semleges kémhatásúak a ph-juk 6 körüli, a nátriumbentonitok kissé lúgos kémhatásúak, ph-juk 8-9 körüli. Sósavval aktivált, úgynevezett hidrogénbentonitokat is gyártanak, amelyek savas kémhatásúak ph-juk 3 körüli. Pálinka derítésére ez is alkalmas, bár a kezelt italt nehéz utána szűrni, mert finom, lebegő üledéket képeznek.

2013. május 14., kedd

Bodzás Otelló Szőlő Natúr Vadgyümölcs Pálinka 2013.



351.
2013/0513

AQUAVINICUM
NATÚR
VADGYÜMÖLCS



  Bodzás Otelló szőlő
  üvegben érlelve



 Az utóbbi időben nem nagyon volt időm a pálinkafőzéssel foglalatoskodni, annak ellenére, hogy volna mit desztillálni. Ezúttal egy olyan hordónyi cefrének a lefőzését kezdtem el, amely egy kísérletet képezett. A kísérlet tárgya, pedig nem volt már, mint 75%-ban törköly, még pediglen vörös szőlő, egészen pontosan otelló szőlőből készült cefre, míg a fent maradó 25% bodza bogyóból állt. Ez utóbbinak a következtében a cefre sav és alkoholtartalma is jelentősen leesett. A kísérlettel nem is a mennyiség növelése volt a cél, hanem egy komplex illat, íz, és zamat anyag kialakítása ennek a két gyümölcsnek a házasításával. A közös alapot tulajdonképpen a vadság hozta létre. Emlékszem még arra, amikor közel harminc évvel ezelőtt, ifjúként a hétvégi szőlőben dolgozgattunk és már akkor elindult az a trend, hogy a kihalt szőlő parcellák tulajdonosainak birtokai az enyészet martalékává válnak. Így nagyon közel nőhetett egymás mellett az otelló szőlő, és a fekete bodza. Előbbi a kultur terület és a minőségi szabályozások következtében egyre kisebb területen voltak felfedezhetők, míg utóbbi ennek helyén egyre nagyobb területeket vett birtokba, sőt egyre keresettebbé vált, amely okán szinte egy népcsoport kultikus pénzszerzési forrásává nőtte ki magát. Ezen gondolatok mentén nosztalgiázva egy kicsit készítettem el tavaly ezt a cefrémet, hogy ebből idén egy kultikus kis pálinkát készíthessek el, amellyel kevesen dicsekedhetnek. Persze a két gyümölcs cefréjének elkészítésében is vannak közös elemek. Mind kettőt bogyózni kell. Az viszont igaz, hogy az otellóval mindezt könnyű megtenni, addig a bodzának a bogyózása elég macerás feladat, ugyanis az apró kis szárdarabok eltávolítása nem egyszerű feladat. A bodzabogyó gyümölcssavakat, C-vitamint, A-vitamint, flavonoidokat valamint antociánokat, azaz szambucint tartalmaz. A középkori német néphit szerint a bodzában lakott a parasztudvar jó szelleme, amely megóvta a családot a tűztől és más bajoktól. Nem véletlen tehát, hogy a mi udvarunkon is van bodzafa, amelyhez ragaszkodom, és nem engedem azt kivágni. Akit ilyen pálinkával megkínálnak, az méltán tarthatja magát megtisztelve! Vannak, akik a pálinkák királyának tartják, így házasítva persze már nem az, mint önmagában, de a desztillálás után született párlat ígéretesnek bizonyult, így remélem sokan szeretni fogják kóstolások alkalmával.

2013. május 12., vasárnap

Temerini Pálinkaverseny 2013.



A tavalyi pálinkából már nem sok maradt. A Temerini pálinkaversenyre idén csupán 102 minta érkezett elbírálásra. Vajdaságban nagy hagyománya van a pálinkafőzésnek. Az érett, tiszta gyümölcs, a gyors és finom cefrekezelés és az irányított erjesztés a finom kisüsti titka.
Egész Vajdaságból érkeznek a minták a temerini pálinkaversenyre. A tavalyi gyümölcs nagy részét elvitte a fagy és a jég. Eddig minden évben 180 – 200 pálinka között válogathatott a zsűri. Idén megfeleződött a megmérettetésre jelentkezők száma. Snejder Sándor, a Temerini Kertbarátkör elnöke: „Az idén nagyon leesett ez a mennyiség, mivel a tavalyi gyümölcs rosszul termett. Nem volt gyümölcs, nem volt miből pálinkát főzni. Az emberek úgy gondollták, hogy vagy megisszák erre az időre, vagy sajnálják azt az egy litert elhozni, vagy már nem is volt annyi. Az idei pálinkaverseny mennyiségre nem lesz jó. A minőséget pedig majd a bírálóbizottság eldönti.”
A Temerini Kertbarátkör, úgy határozta meg a zsűri összetételét, hogy abban ne szerepeljen temerini termelő. Zentáról, Adáról, Bácsfeketehegyről, Bácskossuthfalváról és Újvidékről érkeztek a bírák. A pálinkát több szempont alapján bírálják. Horkai Zsolt nemzetközi pálinkabíró: „Vizsgáljuk az illatot, a tisztaságát, majd az illatnak a gyümölcsös jellegét. Utána térünk át a pálinka ízére. Szintén az íztisztaság, majd pedig a gyümölcs jellege, a karaktere. Utána pedig konkrétan osztályozunk egy össz benyomást.”
Temerinben több hivatásos pálinkafőző működik. Tizenegy végez bérfőzést, főleg almából, körtéből, birsből, meggyből és barackból. Az egyik legismertebb Kohanec Sándor pálinkafőző vállalkozása. Ő a vajdasági pálinka titkát a hagyományban látja. „Vajdaságban és Szerbiában is hagyomány a pálinkafőzés, mert mindig meg volt engedve. Soha nem volt tiltva törvényileg. Ma sincs tiltva. Mindenki főzhetett magának pálinkát, még a mennyiség sem volt korlátozva.”
Vajdaságban nincs korlátozva a pálinkafőzés, de hivatalosan csak az foglalkozhat eladással, aki erre regisztrálja vállalkozását. Az értékesítési jog azonban drága, a kistermelőknek pedig ez nem kifizetődő. A Temerini Pálinkaversenyen megalakul a Pannon pálinka klaszter. A közös fellépéssel lehetővé válik, hogy a termelők legálisan árulják a pálinkát. A verseny utolsó napján, szombaton, eldől ki főzi a legjobb kisüstit.