Mandulafenyőmag

Herbarium Librum

Fenyőfélék Családja

Pinus pinea

Mandulafenyőmag

 

Hihetetlenül hangzik, de egyértelmű tény, hogy az ősember is előszeretettel fogyasztotta a fenyő magvakat, ami azt jelenti, hogy az őskorban is fontos eledel volt, az antik világban szintúgy: a római légió katonáinak élelmezésében fontos szerepet játszott, sőt például kötelező élelmiszer volt. Ették az amerikai indiánok, és nem ismeretlen a keleti kultúrákban sem. A fenyőnek egyébként nemcsak a magját, hanem kérgét, tobozait is felhasználták elődeink, elsősorban teát készítettek belőle. Sokféle fenyő van, melynek magját megesszük. Két fő típus kapható itthon. Az egyik a ducibb, szögletesebb, ázsiai fenyőmag, ez az olcsóbb. Vehetjük még a mediterrán területeken élő európai mandulafenyő magvait is. A mandulafenyőt, angol néven: stone pine, német nyelvterületen: Stein-Kieferként ismerik. Ez a fenyőfajta a száraz klímát kedveli. Dél-Magyarország védett mikroklímájú területein is találkozhatunk mandulafenyő példányokkal. Óriás, sötétlő ernyőivel, rajzolatos törzsével a mediterrán táj elmaradhatatlan fenyője. Ősidők óta művelik, leromlott természetes és elvadult kultúr állományait ma már nehéz megkülönböztetni. Több vonásában emlékeztet a haploxylon diófenyőkre: lágy körvonalú, ernyős koronát formál, gömbölyded tobozán a pikkelypajzsok sugaras oromvonalúak, de tűnyalábpikkelyei zárt kürtőt formálnak, és a tűvel együtt hullanak le – nem felgöngyölődők, és hamar lehullók, tobozai nehezek, fásak, nem papírszerűen könnyűek, alapjuk fölött nem egyben vállnak le. Vaskos törzsű fa, 15 – 25 m magas, külső kérge idővel nagy, pikkelyes táblákra válik, hajtásai gyakran visszatérően „fiatalkori”, azaz „valódi levelesek” (euphyllum), másodlagos tűi 10 – 15 cm hosszúak, rugalmasak. Tobozai 8 – 15 cm-esek, széles, gömbös-tojásdadok, kemények, pikkelyei éretten fényes barnák, pajzsai szélesen domborúak, a köldök irányába 4 – 6 élűek, a harmadik évre érnek. Magja 1,5 – 2 cm, rövid szárnyú, ízletes. Környezeti feltétel: Hazánkban fagyérzékeny, csak védett mikroklímájú helyeken találkozhatunk vele (Pécs). Napos helyeket szereti, a szárazságot jól tűri. A fenyőmag színe a napraforgómaghoz hasonló, krémszínű, annál nagyobb, hosszúkás mag. A fenyőmagokat kézzel piszkálják ki a tobozokból. A mégis bennmaradó magokat kemencébe helyezve pattogtatják ki, törik fel, majd forrázzák le. E hosszadalmas eljárás az oka, hogy a fenyőmag meglehetősen drága. Mivel nagyon magas a zsírtartalma, mézben jól tartósítható. Tunéziában a mentateát szórják meg alaposan fenyőmaggal, majd a mentás magokat kiskanállal lehet kienni a pohárból. Egészséges magocska Antioxidáns, tele van telítetlen zsírsavakkal, és nagyon sok benne az E-vitamin. Magas kálium- és magnéziumtartalmú finomság, csökkenti a magas vérnyomást, segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket. Karácsonyra készülve egyik fontos feladatunk a fenyőfa beszerzése. A mai árak ismeretében elgondolkodhatunk azon, hogy talán érdemes lenne gyökeres, földlabdás fára szert tenni, aztán kiültetni a kertbe, ha van neki helyünk. Szép dísznövény, ugyanakkor gyógynövénynek sem utolsó. Jó tudni, hogy a tűlevelek nemcsak finom illatot árasztanak, hanem fertőtlenítik is a levegőt. A friss hajtásokból készült tea C-vitaminban gazdag, csillapítja a köhögést, jó torokfájásra, hörghurutra, sőt javítja az étvágyat. Lehet vele gargarizálni, reumás testrészeket borogatni, a fenyőolajból csöppenthetünk a fürdővízbe, mert javítja közérzetünket s erősíti az immunrendszert. A fenyőmag pedig az olasz konyha népszerű kelléke, már nálunk is terjed. Az értékes magok kinyerése nem egyszerű feladat, kézzel kell azokat kipiszkálni például az európai mandulafenyő és a havasi cirbolyafenyő tobozaiból. A kis magok különlegessége a dióra emlékeztető illat és a mandulához hasonló zamat. A dióhoz hasonlóan a fenyőmagot is használják köretek készítéséhez, édes vagy sós ételekhez, húsok, zöldségek, saláták, szószok, torták vagy sütemények ízesítéséhez. Nekünk, magyaroknak a mai napig furcsa tápláléknak számít a fenyőmag, pedig az olasz konyhának elengedhetetlen kelléke. Tele van létfontosságú vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Az elmúltévtized kutatásai egyértelműen bebizonyították, hogy a fenyőmag kifejezetten nagy arányban tartalmaz olyan vitaminokat, amelyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek. Ilyen például az A-, az E-, a B1- és a B2-vitamin. Ezeknek a vitaminoknak a hatására erősödik a szervezet, látványosan szépülhet a hajunk és a bőrünk, nem utolsó sorban pedig szemünk egészségének is jót teszünk velük. Igaz, hogy a fenyőmag pozitív tulajdonságait a tudomány csak mostanában írta le, de ettől függetlenül már régóta alap élelmiszernek számít, különösen a mediterrán térségben. A fenyőmag kiváló antioxidánsnak számít. A benne található pinolénsav különösen gazdag hasznos zsírsavakban, ezért az egész szervezetre jótékony hatással van. Rendszeres fogyasztásával számos betegség elkerülhető, mivel erősíti az immunrendszert, így az év egészében, de különösen télen ideális kiegészítője lehet étkezésünknek. A fenyőmagban a vitaminokon túl nagy mennyiségben találhatunk a szervezet számára hasznos ásványi anyagokat is. Ilyen többek között a kálium és a magnézium, kálcium, vas, foszfor melyek közül a kálium felelős például az ingerületátviteli folyamatok megfelelő működéséért, míg a magnézium a szervezet anyagcseréjében játszik fontos szerepet. A fenyőmag rendszeres fogyasztása vértisztító hatással rendelkezik, emellett csökkenti a magas vérnyomást és segít az ideális koleszterinszint kialakításában.  Nem utolsó sorban lassítja az érelmeszesedési folyamatokat, ezért fogyasztása különösen ajánlott azoknak, akiknél a családban már fordult elő hasonló probléma korábban. A fenyőmag nemcsak finom, hanem nagyon értékes élelmiszer is. 100 grammban magas a fehérje: 13,7 – szénhidrát tartalma 13,1, valamint zsírtartalma 68,4 és élelmirost-tartalma, igen gazdag A-, E, B1- és B2-vitaminokban, nikotinamidban, valamint néhány különleges szerkezetű, többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz. Közülük legfontosabb a pinolénsav, aminek számos betegség megelőzésében fontos szerepe van. Hatékonysága főleg az elhízás megakadályozásában, a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának késleltetésében jelentős. Egy érdekesség: a mindannyiunk által ismert mesebeli fabábu, Pinokkió neve is "fenyőmag"-ot jelent. A fenyőmag aromája akkor jön ki igazán, amikor egy picit még meg is pirítják. A fenyőmagot pikáns ételek ízesítéséhez is használják, de az édességeknek is gyakori alkotója.

II. Gyulai Nemzetközi Pálinka Világkupa 2013 programja

2013. április. 19. péntek

15.00 Várkert nyitás (kiállítás, népművészeti kiállítás, vidámpark)

16:00 Sunset Strip (élő koncert)

17:00 Társadalmi zsűri

18:30 Dupla KáVé (élő koncert)

20:50 A fesztivál hivatalos megnyitója

21:00 Bikini (élő koncert)

23:00 01:00 Sátorbál a Ricsi Trió közreműködésével

2013. április 20. szombat

8:00 Látvány disznóvágás

10:00 Játékos kvízműsor Mészáros Ilona tanárnő vezetésével (több nyelven)

Jótékonysági gyerek program

Mikus Éva és Gerhard Stengel Gyula Város

Díszpolgárainak támogatásával

12:00 GYAKI Erkel Ferenc Művészetoktatási Iskola

Néptánc szakának tánc bemutatója

13:00 Körös Néptánc együttes műsora

14:00 A XVI. századi Vitézi tábori életképek (a Vár mellett)

15:00 Lovagrendek felvonulása Százéves Cukrászdától a Várkertbe

15:40 A Magyar Pálinka Lovagrend Avatási szertartása (Várudvar)

16:30 Energy Dance Cool Tánciskola bemutatója

17:00 Szent Vince Borrend Borlovag Avatási szertartása (sátor színpad)

17:15 Országos Pálinka-, Törkölypálinka Verseny eredmény hirdetése,

18:15 II Pálinka, Gyümölcs – és Borpárlat Világ Kupa (Gyula-Budapest) verseny eredmény hírdetése valamint a V. Kizárólag Pálinka- Gyümölcspárlat Alapú Italok, Likőrök Nemzetközi Verseny (Gyula, Budapest) eredményhirdetése (Várudvar)

17:45 GYAKI Erkel Ferenc Művészetoktatási Iskola

Néptánc szakának tánc bemutatója (sátor színpad)

19:15 Egyszerre koccintás

20:30 Magna Cum Laude (élő koncert)

23.00 – 23:40 Mulassunk együtt Sztojka Tibi és zenekarával

23:45 – 01:00 Nosztalgia Disco – Oszlács Norberttel ( Dj Oszi Mega rádió, Rádió 1)

közben

24:00 – 0:15 Erotikus hastánc show

2013. április 21. vasárnap

9:00 VI. „Főzzük körbe a várat Gyulai kolbásszal és pálinkával” (nemzetközi főzőverseny)

10:00 – 18:00 között Sámán dobolás a jurtában

10:00 Játékos kvízműsor Mészáros Ilona tanárnő vezetésével (több nyelven)

Jótékonysági gyerek program

Mikus Éva és Gerhard Stengel Gyula Város

Díszpolgárainak támogatásával

12:00 Zenés gyermek műsor

13:00 A XVI. századi Vitézi tábori életképek (a Vár mellett)

13:30 Idézzünk fel slágereket Bíró Mariann slágerénekessel

14:00 Hawai gitár dallamok Bíró Ferenc közreműködésével

14:30 Magyar Pálinka Szépe Verseny– 2013 (közben divatbemutató)

15:30 A Főzőverseny eredményhirdetése (sátor színpad)

16:00 Az III Nemzetközi Gyümölcskészítmények verseny eredményhirdetése (sátor színpad)

16:30 A szépségverseny eredmény hirdetése (sátor színpad)

18:30 Voice Band és barátai: Pál Dénes, Gájer Bálint, Veres Mónika „Nika”, Heincz Gábor Biga

20:00 Hooligans (élő koncert)

Belépődíjas rendezvény, Napijegy: 800 Ft (10 éves korig ingyenes)

2013. 04. 20.-án szombaton és 21.-én vasárnap a rendezvény 12:00 óráig ingyenesen látogatható!

Kávéval Ágyas Olaszrizling Szőlő Törkölypálinka 2013.

348.

2013/0405

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VEGYES

 

 

 

  Kávébabos Olaszrizling Szőlő

  savállótartályban érlelve

 

 

 

 Ismét tisztelettel köszöntök minden kedves pálinka barátot és érdeklődött. A mai napon pincészetünk első alkalommal egy újdonságot alkalmaz a pálinkáinak tárolásában. Mindeddig fahordós és üveges érlelésről beszéltünk ma azonban ezt a párlatunkat saválló acéltartályban tároljuk, és abban érleljük pálinkánkat gyümölcságyon. A másik különlegesség, amely kiemeli a sorból ezt a párlatot azaz, hogy kávébabon végeztük el ennek az olaszrizling törkölypálinkának az érlelését. A kávé egy közismert és különleges fűszer, amelynek gyógyhatásai is ismertek. Sokan, vagy inkább úgy mondanám, hogy a legtöbben rossz véleménnyel vannak erről a növényről és a belőle készült italról, és azt leginkább ártalmasnak tartják az emberi szervezetre, pedig ez így nem teljesen igaz. Végigtekintve a kávé, a dohány, a csokoládé, az alkohol, és az egyéb drogok történetén, megszívlelendő tanulság, hogy a tilalmak segítik legjobban az élvezeti szerek elterjedését. Az emberi természet gyárilag úgy van kialakítva, hogy állandóan problémákat teremt, hogy aztán megpróbálja megoldani. Ennek legősibb modellje a tudás almája, amit - máig pontosan nem tisztázott körülmények közt- valaki leszakított. Ezért egyszerre vagyunk hálásak és csalódottak is, így a Kígyó szerepét kissé ambivalensen ítéljük meg. Így lettünk mi eredendően bűnösök, de ez a teológiai fogalom valójában az emberi természetből az Ó-testamentum nélkül is levezethető: a Gonosz valójában vágyainkat testesíti meg, a Jó pedig a lemondás és az engedelmesség pátoszát. A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. Voltaire napi ötven csésze kávét ivott. Amikor figyelmeztették, hogy a kávé alattomos méreg, azt felelte: "akkor nagyon-nagyon alattomos lehet, mert én ötven éve iszom, és még látszólag semmi bajom". A legújabb amerikai egyetemeken nagyszámú kontrollcsoportokon végzett kutatások kimutatták az Alzheimer-kór, Parkinson.kór, 2-es típusú diabetes, továbbá májgyulladás és sorvadás előfordulást csökkentő hatását azokon, akik rendszeresen kis mennyiségben kávéztak.

 

Meghívó a Bátaszéki Borversenyre 2013.

Arab Kávé

Herbarium Librum

Buzérfélék Családja

Coffea arabica

Arab kávé

Végigtekintve a kávé, a dohány, a csokoládé, az alkohol, és az egyéb drogok történetén, megszívlelendő tanulság, hogy a tilalmak segítik legjobban az élvezeti szerek elterjedését. Az emberi természet gyárilag úgy van kialakítva, hogy állandóan problémákat teremt, hogy aztán megpróbálja megoldani. Ennek legősibb modellje a tudás almája, amit - máig pontosan nem tisztázott körülmények közt- valaki leszakított. Ezért egyszerre vagyunk hálásak és csalódottak is, így a Kígyó szerepét kissé ambivalensen ítéljük meg. Így lettünk mi eredendően bűnösök, de ez a teológiai fogalom valójában az emberi természetből az Ó-testamentum nélkül is levezethető: a Gonosz valójában vágyainkat testesíti meg, a Jó pedig a lemondás és az engedelmesség pátoszát. Vérmérséklet és neveltetés kérdése, hogy ez a Gonosz foszforeszkáló szemű nyáladzó szörnyeteg-e, avagy huncut ördögfióka, s a vágyaknak való pillanatnyi hódolás lelkünk végkiárusítása, avagy bocsánatos félrelépés. Mindenesetre kávé az egyik legismertebb növény, a belőle készült ital, pedig világszerte a legnépszerűbb élvezeti cikk. A kávé a kávécserje nevű örökzöld növény termésének, a kávébabnak a feldolgozott magja, az ebből készített kesernyés ízű, élénkítő hatású italt kávénak nevezzük. A kávé fő hatóanyaga a koffein, de ma már létezik olyan kávé is, amelyben – többségében vegyipari módszerekkel – csökkentett koffeintartalom található; A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa (قهوة) szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette. Bár a Coffea nemzetség nagy létszámú, csak két jelentős tagjának terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea arabica) és a Coffea robustából. A két faj környezeti igényei erősen eltérőek. A Coffea arabica adja a jobb kávéalapanyagot, de kényesebb a robustánál, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel. A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet. Az arabica adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át. A robusta igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságokon van. Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik, a többi kávétermelő ország az arabicát favorizálja. A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. A másik történet szerint egy Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, a "quawa" nevű élénkítő növényt orvosságként használta és ő említette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. 1000 körül Avicenna a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja is gyógyszerként használta a kávét. Sokan azt gondolják, hogy a kávé a sarki ABC-ből származik, de tévednek. Valójában a Teremtés melléktermékeként egy magocska pottyant Etiópia földjére, melyből egy ronda kis cserje nőtt ki, piros bogyókkal teleaggatva. Pár évmillióig senkit nem érdekelt, mígnem egy kecskepásztor fel nem figyelt arra, hogy a bogyóktól kecskéi éjszaka virgonckodnak. Istennek nem tetsző dolognak vélve tanácsot kért a közeli monostor csuhásaitól, akik az éjszakai krónikus ájtatoskodástól karikás szemekkel, bamba arccal hallgatták a panaszkodót. Ez a tompaság altathatta el éberségüket, s nem látták meg a Sátán kaján arcát a bogyó főzetében, mert ettől kezdve az esti imák hatékonyságát növelő adalékanyagként kezdték szervezetükbe juttatni a keserű löttyöt. A hír és a bogyók gyorsan eljutottak Arábiába, ahol meglátták benne az élvezetet és az üzletet. Mivel Mohamedet Allah nem látta el kellő információkkal a jövőt illetően, így a Koránba csak az alkoholfogyasztás tilalma kerülhetett be; e kiskapu a kávéházakba vezetett, ahol a hithű mohamedán minden szenvedélyét a "fekete bor"-ba ölte. Kíváncsi zarándokok, európai illetőségű felfedező kalandorok reklámozták szerte a világban, hogy van itt Arábiában egy keserű, fekete ital, ami csodákat művel az emberrel. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. A kávét erősen élénkítő hatása miatt már legalább ezer éve isznak, a XVII. Századtól kezdve már Európában is. Valójában nem tart ébren, hanem a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel és így még órákig képes éber állapotban tölteni, amivel megterheli a szervezetet. Európába Velencén keresztül szivárgott be a fekete lé. Mivel már akkoriban is fejlett volt a török turizmus, igaz a turista csoportok kicsit rámenősebbek voltak a szállásfoglalásban és várlátogatásban, a kávézgatás szokását mint a pestist hurcolták be mindenhova, amerre jártak, így Magyarországra is. Velencében kávécserjemód kezdtek szaporodni a kávéházak, úgyhogy a fanatikus hívők hiába próbálták a kávét az ördög italának kikiáltani, hangjuk a kávéscsészék csörömpölésébe fulladt. III. Celestine pápa pragmatista módon bizonyította, hogy minden szentnek, már szentté avatása előtt is maga felé hajlik a keze, mert megkóstolva a kávét úgy döntött, hogy némi kis élvezet megengedhető földi porhüvelyünknek, s ha egyáltalán a pokolban kerülnénk is, ezért maximum egy kis plusz sütögetés járna. Kockázatok tekintetében kérdezze meg mindenki lelki atyját. A magyar szájhagyományban a "fekete leves" kifejezés a 17. századból származik. Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly azonban elővigyázatos volt és gyanakodott, hogy készül valami ellene, így az ebéd után gyorsan távozni akart, mire az egyik janicsár aga a következő szavakkal tartotta vissza: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Miután a vendég kuruc fejedelem megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe. Az úgynevezett "fekete leves", azaz a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté a középkori Magyarországon. A kávétermesztés körülményei ihlették a 18. században Barcsay Ábrahám „A kávéra” című költeményét:

„Rab szerecsen véres veríték-gyümölcse,
Melyet, hogy ládájit arannyal megtöltse,
Fösvény Anglus elküld messze nemzeteknek,
Nádméz! mennyi kincsét olvasztod ezeknek.
Hát te, rég csak Mokka táján termett kis bab,
Mennyit szenved érted nyúgoton is a rab,
A bölcs iszonyodik, látván, egy csészéböl
Mint hörpöl ö is részt Anglusok bünéböl.”

A legfontosabb hatóanyagai a kávénak a következők: Acetaldehid, adenin, alkaloidok, allantoin, ásványok, aszkorbinsav, aszparagin, aszparaginsav, benzoesav, béta.karotin, cellulóz, cianidin, cisztein, citromsav, cukor, dextrin, diterpének, eugenol, fehérje, flavonoid, foszfor, glutaminsav, hamu, hidrogénszulfid, illóolaj, kalcium, karotin, koffein, koffeinsav, koleszterin, kolin, linolénsav, metil-szalicilát, metionin, nitrogén, palmitinsav, pektin, sóskasav, szacharóz, szalicilát, szénhidrát, szerves savak, sztearinsav, tanninok, tanninsav, teobromin, trigonellin, vas, viasz, vitamin, B1, B2, B3 vitaminok, víz, zsír. A kéregállomány és a központi ideigrendszer serkentésével a koffein ébrentart, segíti a gondolkodást és csökkenti a fáradságérzetet. Azt is kimutatták, hogy serkentik a nyúltvelői légzőközpontokat. Növeli a szívritmust és a véráramlást, valamint az összehúzódások erősségét. Fokozza a szervezet energiafelhasználását, az alapanyagcsere növelésével. Felerősíti az aszpirin fájdalomcsillapító hatását is. A kávé hatása nem korlátozódik kizárolag a koffeinre: egyéb összetevőinek is jótékony a hatása, például a trigonellin migrén ellen is hatékony lehet. Belsőleg a pörkölt kávé fogyasztása serkentőleg hat: étvágy- és anyagcserefokozó, sőt izgatószer. A nyers kávé víz és epehajtó. Hatásos a szabad gyökök ellen, ennél fogva rák ellenes hatású. A legújabb amerikai egyetemeken nagyszámú kontrollcsoportokon végzett kutatások kimutatták az Alzheimer-kór, Parkinson.kór, 2-es típusú diabetes, továbbá májgyulladás és sorvadás előfordulást csökkentő hatását. Az alábbi betegségek kezelésében használatos: anti-asztmatikum, asztma, bronchitis, cukorbetegség, diabétesz, diarrhoea, diureticum, dyspepsia, emésztési gyengeség, emésztési zavarok, emésztésserkentő, fájdalom, fáradtság, gyomorrontás, gyulladás, hasmenés, hipoglikémia, influenza, jó hatású az emésztésre, köptető, láz, légcsőhurut, rossz emésztés, tüdőgyülladás, vizelethajtó. Voltaire napi ötven csésze kávét ivott. Amikor figyelmeztették, hogy a kávé alattomos méreg, azt felelte: "akkor nagyon-nagyon alattomos lehet, mert én ötven éve iszom, és még látszólag semmi bajom". Természetesen ez sem teljesen igaz így: Túlzott élvezete alvászavarokhoz, erős idegességhez és észlelési problémákhoz vezethet. Ha napi hat csésze kávénál rendszeresen többet fogyaszt, vagyis 300-600 mg koffeint, emelkedik a vérlemezkék homocisztein és a vér koleszterin szintje, ez pedig két fontos, szív és érrendszeri kockázatot jelentő tényező. Az is bebizonyosodott, hogy nagyobb adagban, ami napi 800-1000 mg a koffeinnek egyéb káros következményei is vannak a szív és érrendszer egészséges működésére: például magas vérnyomás és a vérlemezkék összetapadása. A kávé sportolóknak nem ajánlott. A terhes nők is kerüljék, mert a benne lévő teobromin kockázatot jelenthet a születendő gyermek egészségére nézve. Mégis a tévhitekkel ellentétben a pubertáskori kávéfogyasztás egészséges, sőt ajánlott a központi idegrendszert serkentő hatása miatt. A minőségi éhezésből fakadó csökkenő figyelőkészség hatásait is ellensúlyozza.

Noah Szőlő Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013.

347.

2013/0404

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

 

 

  Noah Szőlő

  eperfával érlelve

 

 

 Pincészetünk szokásainak megfelelően ezúttal is az előző napon bemutatott natúr pálinka megosztásra került, és ez a most felajánlott faeper fa chipssel érlelt változat következik. Tegnap igyekeztem kicsit jobban bemutatni magát a gyümölcsöt, amelyből a párlat készült, de persze nem könnyű egy olyan gyümölcsöt ismertetni, amely tiltottnak számít szakmai berkekben. Igazából nagy reklám nem is szükségeltetik ennek a szőlőfajtának, mert, aki régebben találkozott vele biztos, hogy sohasem felejti el, ahogy a vörös változatát, az otellót sem. Az eperfával történő érlelést sem igazán kell újból és újból bemutatni, hiszen nagyon sok ilyen párlatunk készült már, és így nagyon sokat beszéltünk is róla, illetve volt szerencsénk kóstolni. Úgy érzem, hogy ennek a párlatnak a lelki világához az eperfa édeskés sárga tanninos illata nagyon jól beilleszkedik, beharmonizál. Ezért is folytatnám itt megragadva az alkalmat a derítéssel kapcsolatos szakmai ismeretek közreadását. Éppen a tanninok szerepét taglaltuk utoljára a derítésben, és így az ásványi eredetű szerepek bemutatása következik, amelyek a borászatban jobban közismertek, mint a pálinka derítésében. Tudnunk kell, hogy ezek a derítőanyagok az italban való eloszlásuk után lassan ülepednek le a párlatban, miközben a felületükön adszorpcióval megkötik a zavarosodást okozó kolloid anyagokat. Hatásuk az égetett magnézia kivételével nem olyan erőteljes, mint a fehérjetartalmú derítőszereké. Elsőként a talán nem annyira közismert anyagot, a spanyolföldet mutatnám be. Régóta használt derítőszer. Földpátok bomlásából keletkezett természetes anyag, amely kalcium, és alumíniumszilikátokon kívül változó mennyiségű vasat, magnéziumot, illetve egyéb fémeket tartalmazó fehér por. Derítőhatása csekély, gyakorlati felhasználása, illetve jelentősége ma már elenyésző. A következőnek ismertetett anyag szintén nem túl közismert, és ez pedig a kovaföld. Ami valójában Amorf szilicium-dioxid. Felhasználása előtt célszerű higított sósavval kezelni, majd vízzel alaposan kimosni, végül pedig kiizzítani. Mindezekkel együtt derítőszerként igencsak ritkán alkalmazzák. Szűrőazbeszttel végzett szűréskor segédanyagként alkalmazzák. Befejezésül visszatérve magára a párlatra amelynek neve Noé angol nevéből (Noah) ered. A  nova-szőlő gyümölcsnek jó, a bora azonban ártalmas alkaloidákat tartalmaz. Ezt tartsuk mindig eszünkbe!

 

Noah Szőlő Natúr Gyümölcs Pálinka 2013.

346.

2013/0403

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

 

  Noah Szőlő

  üvegben érlelve

 

 

A ma bemutatott párlatnak az a különlegessége, hogy alapanyaga nem termeszthető Magyarországon, annak ellenére, hogy egykor igen széles körben el volt terjedve hazánkban, és ha visszaemlékezem gyermekkoromra, akkor bizony eszembe jutnak a vele kapcsolatos emlékeim. Most sokan az otelló szőlőre gondolnának, pedig nem arról van szó, hanem egyik sorstársáról a Noah fehér szőlőről, amelyet kivágásra ítéltek és belőle bort készíteni tilos. Más néven is találkozhatunk ezzel a szőlőfajtával, mint például: Belo Otelo, Charvat, Flaga Alba, Fraga, Noa, Noé, Noka, Noha, Nova, Nove, Otelo Belo, Tatar Rizling. A Noah a leggyengébb minőséget adó, erős labruska (róka) mellékízű, direkt termő szőlőfajta. Az Amerikában honos Vitis labrusca és Vitis riparia ősöktől származó Hartford és Taylor fajtákból 1896-ban Otto Wasserzicher állította elő. Jelentős nemzetközi termőterületei USA, Franciaország, Románia, Horvátország, Olaszország és Ausztria szőlő- és bortermelő vidékein fekszenek, de az európai termőterületekről fokozatosan kiszorul. Magyarországon régebben a Nyugat-Dunántúlon és Heves megyében termesztették. Telepítése, pótlásra való felhasználása évtizedek óta tilos, a jelenlegi Bortörvény rendelkezése alapján tőkéit 2000 végéig ki kellett vágni. Tőkéje erős növekedésű, bőtermő. Levele durva szövetű. Fürtje közepesen nagy, tömött; bogyói közepesek, gömbölyűek, világos, sárgászöldek nyálkás húsúak, könnyedén peregnek. Szeptember második felében, október elején érik. Fagytűrő, gombabetegségeknek ellenáll. Hogy pedig száműzetésének mi is az állítólagos oka, a szakemberek a következőkre hivatkoznak. A tiszta szőlőpektin poligalakturonsavas láncmolekula, amely 75%-ban metanollal van észterezve, ami az erjedés során lehasad és a borba is átkerül. A direkttermő szőlőfajták több pektint tartalmaznak, így a borukban a metilalkohol is nagyobb mennyiségben fordul elő, mint a Vitis vinifera fajták boraiban. Ez pedig hosszú távon egészségkárosodást okozhat. Én úgy gondolom, hogy az öregjeink ennek ellenére egészségesebbek, és hosszabb életűek, mint mi, mert ezen veszélynél a stressz sokkal veszedelmesebb, ahogy a nyugati fogyasztói civilizáció is. Sikerült ebből tiszta szőlőpálinkát készítenem, amely remélhetőleg különleges élményt fog nyújtani minden kóstolás alkalmával.

 

Magnélküli Szőlővel Ágyas Olaszrizling Törkölypálinka 2013.

345.

2013/0402

AQUAVINICUM

ÁGYAS

TÖRKÖLY

 

 

  Fleme Seedless Szőlős Olaszrizling

  üvegben érlelve

 

 

A mai napra is tartogattam egy kis különlegességet. Igaz ez nem a pálinka fajtájára vonatkozik, hanem ismét az ágynak, amelyet belehelyeztem. Az ünnepek elmúltával a folytatásban is egy ágyas törköly párlat bemutatásával teszem emlékezetessé ezt a napot. Az alap párlat olaszrizling törkölypálinka, mégpedig abból a fajtából, amelyet nem bogyóztunk le, hanem teljesen hagyományos módon csutájával daráltunk, majd a leengedett színlé után visszamaradt cefrét, ismét beindítottuk erjedésre. Ennek következtében elég savas ital jött létre, amelynek enyhítésére jó esély van azzal, hogy beágyazzuk. Ezúttal nem fűszert, nem gyógynövényt, hanem egy különleges import szőlőfajtát tettünk. Ez pedig nem más, mint Fleme Seedless. Biztos vagyok benne, hogy sokaknak ez a név nem mond semmit, pedig Amerikában nagyon közismert, és közkedvelt szőlőfajtának számít. Az USA-ban nemesítette W. Thompson az 1900-as években még pedig Kaliforniában és a nyitja, hogy magtalan. Szép formájú szőlő, a szemek lazán csüggnek, és puha, mag nélküli. Rózsaszín árnyalatú, gyakran a bogyók színe jelentősen eltér egymástól. Íze, édes, kellemesen savanykás íz. Szeptember vége és közepe között érik be, és a betakarítás után sokáig eltárolható. A Flame Seedlesst először az 1970-es években vezették be. Ez a második legnépszerűbb szőlő az Egyesült Államokban. A direkt fogyasztásra termelt szőlőket hívjuk asztali, vagy csemegeszőlőnek. Egyre közkedveltebbek az újabb, magnélküli változatok. A török magnélküli szőlő bogyói gömbölyűek, míg a déli féltekéről érkező fajták hosszúkás formájúak. A magnélküli szőlőt  mazsola szőlőnek is hívják. A magnélküli szőlőnek Kelet-Ázsiában és Dél-Amerikában van komoly termelési kultúrája. A magnélküli szőlő a rendszerváltást követő időszakban vált lassan ismertté, azóta már itthon is termelnek magnélküli szőlőfajtákat. A magnélküli szőlő hatóanyagai más arányban tevődnek össze, mint a magos fajtákban. A gyümölcs húsában többféle polifenol található, melyek gyulladáscsökkentő hatásúak, így jó hatással vannak a szervezet ellenálló erejének fokozására. A magnélküli szőlő szemei azért hullanak nagyon könnyen, mert hiányzanak a magok melyek a bogyókat a szárhoz kötik. Három hónap múlva remélhetően megismerhetjük ennek a párosításnak az eredményét.

 

Levendula

Herbarium Librum

Árvacsalánfélék Családja

Lavandula officinalis

Levendula

Rák, cukorbetegség, emésztési rendellenességek – ezek a legsúlyosabb betegségek, amelyekhez a stresszel terhelt életmód vezethet, de ugyanígy kiváltója lehet az asztmának, a fejfájások zömének, a menstruáció előtti tünetegyüttesnek. A figyelmeztető jelek viszont már jóval előbb jelentkeznek, általában azonban nem vagyunk tudatában annak, hogy a fejünk felett tornyosuló, megoldásra váró problémák milyen mértékben hatnak testi-lelki állapotunkra. Sokszor csak akkor döbbenünk rá, hogy valami nem stimmel, amikor az életvitel következményeként megjelennek a stressz fizikai jelzései. Nem szabad az utolsó pillanatig várni, meg kell tanulnunk törődni önmagunkkal! A rendszeres és tartós feszültség káros hatással lehet az egészségre. A feszültségkeltő helyzeteket, a kihívásokat persze nem iktathatjuk ki teljesen az életünkből, de a stressz kezeléséhez tartozhat minden, ami segít ellazulni és eltávolítja gondolatainkat egy nyomasztó, megoldásra váró helyzettől. Természetes módon, gyógynövényekkel sokat tehetünk lelki egyensúlyunk fenntartása érdekében. Néhány gyógynövényünk különösen alkalmas tea, inhalálószer, masszázsolaj vagy fürdő formájában. Próbáljuk ki, és rá fogunk jönni, hogy nem csak hasznos, hanem felettébb kellemes módjára találtunk rá egészségünk megőrzésének. A levendula sem ismeretlen virágunk, de a fejünkben ilyenkor főleg a szekrényben lógó molyűző és illatosító csokrocskák bukkannak fel. Pedig az egyik leghatásosabb nyugtató hatású növény, melyet elsősorban fürdőkhöz alkalmaznak. Amellett, hogy oldja a feszültséget, élénkítő és serkentő hatása is van. Ha nagyon elgyötörtnek érezzük magunkat egy átdolgozott nap után, vagy ha csak egyszerűen rossz kedvünk van, tegyünk egy marék levendulavirágot az esti fürdővizünkhöz, üljünk bele és élvezzük a nyugalmat 20-25 percig. Egy ilyen fürdő az alacsony vérnyomásra és annak kísérő tüneteire (szédülés, fülzúgás) is kedvező hatással van. Álmatlanságban szenvedőknél, akiknek a feszültség miatt nehezen megy az elalvás, gyógyfüves álompárna lehet a segítségükre, melynek fontos alkotórésze a levendula. Illóolajai nyugtatólag hatnak a központi idegrendszerre. A levendula illatát a kényelemmel társítják, és az aromaterapeuták régóta használják a depresszió és az idegrendszeri betegségek kezelésében. Ha hirtelen hangulatváltozásoktól, szorongásoktól szenvedünk, vagy túlérzékenyek vagyunk, párologtassunk levendulaolajat szobánkban. Olaja a feszült idegállapotra jellemző izomfájdalmakat és izomgörcsöket enyhíti, de alkalmas migrén és ideges fejfájások leküzdésére is. A növény 90 centiméteres magasságra is megnőhet, de törpeváltozatai is léteznek, amelyek csak 25 centiméter magasak. A levelek hosszúak, hegyesek, nagyon keskenyek, és a földhöz közel ágaznak el. A pici, csőszerű virágok hosszú kalászban, sűrű fürtökben nőnek, amelyek a szárat a csúcstól kb. 10 centiméteren át borítják. A levendula használata és ismertsége majdnem egyidős az emberiséggel. Mit rejt egy név? A rómaiak levendulának nevezték, ami talán a latin lavare szóból ered, ami ˝mosást˝ jelentett, vagy a livendulo szóból, ami ˝ólomszürkét vagy kékest˝ jelent. A görögök nardusként utaltak rá, a Szíriában levő Naardus város tiszteletére. Az indiaiak pedig a tüskés virága után nevezték el. Több mint 2500 éve használják gyógynövényként, amit írásos források is rögzítenek. Az ókorban az egyiptomiak, a föníciaiak és Arábia népei a növényt mumifikálásra és parfümként használták. Egyiptomban a levendulát balzsamozásra és kozmetikumok készítésére használták. Amikor felnyitották Tutanhamon sírját, több cserépedényt találtak, amiben a levendulához hasonló balzsamot találtak. Ezeket a balzsamokat csak a királyi család és a magas rangú papok használták kozmetikai szerek, masszázs olajok és gyógyszerek formájában. A gazdag emberek szilárd állapotban levő balzsamot kentek a fejükre, ami olvadáskor illatosította a testüket. A görögök sokat tanultak az egyiptomiaktól a kozmetikai és az illatosító szerek területén. A görög orvos, Theophrastus (Kr.e. 3. század) írt egy könyvet az illatok gyógyító hatásáról. Az egyiptomiaktól eltérően, akik a fejüket dörzsölték be a parfümmel, a görög filozófus Diogenész a lábát dörzsölte be vele. Így érvelt: ˝Ha a fejedet kened be vele, elszáll a levegőbe, és csak a madarak érzik a jótékony hatásukat, de, ha a lábamra kenem, az illat az egész testemet beborítja, és nagyszerűen felszáll az orromig.˝ Anakreón azt mondta, hogy a mellkast kell bedörzsölni vele, mert az a szív otthona. A rómaiak a levendulaolajat fürdésre, főzésre és a levegő illatosítására használták, és valószínűleg ők adták a latin eredetű nevet (lavare - mosni, vagy livendula - fakó és kékes), amelyből a mai név ered. A növény nyugtató és frissítő tulajdonsága, az erős illat rovarűző hatása, és a szárított növény dohánykeverékekben történő használata szintén emelte a növény értékét az ókoriak szemében. A római férfiak a közfürdőkben testükre kenték. Az ókori rómaiak felismerték a gyógyító és fertőzésgátló tulajdonságait, de rovarriasztóként és mosásra is használták. Az első írásos feljegyzés a levendula gyógyító hatásairól a görög katonai orvostól, Dioszkoridésztől származik, Kr. e. 77-ből. Dioszkoridész Néró, római császár uralkodása alatt gyűjtött gyógynövényeket a mediterrán vidékekről. Részletes leírást adott a növényről és annak gyógyászati használatáról az öt kötetes ˝De Materia Medica˝ című könyvében. Feljegyzései szerint, ha a levendulát lenyelik, segít az emésztésben, és megszünteti a fejfájást és a torokfájást. Külsőleges használata segít kitisztítani a sebeket, és enyhíti a bőrbetegségek tüneteit. A római katonák vittek magukkal levendulát a haditáborba, hogy azzal kezeljék a sebeiket. Ezen kívül beszórták vele a földet, hogy illatosítsa a levegőt, fertőtlenítse a szobákat, és még vallásos szertartásokhoz is használták tömjénként. Idősebb Plinius, a görög író és enciklopédista írt a levendula jótékony hatásairól a menstruáció, a hasfájás, a vese rendellenesség, a sárgaság, a vízkórosság és a rovarcsípések kezelése során. A rómaiak, akik bőségesen használták illatszerként, ezzel illatosították a hajukat, a testüket, a ruhájukat, az ágyukat, a fürdővizüket, a katonai zászlóikat és az otthonuk falait. Az egyik leghíresebb illatos olajuk a ˝nardinum˝ volt, ami tartalmazott levendulát is. A nők levendulát tettek az ágyuk mellé, hogy azzal fokozzák a szenvedélyt. Lehet, hogy a rómaiak tudtak a L. denata és a L. pendunculata fajokról, de azokat is a L. stoechas fajhoz sorolták. A ˝De Materia Medica˝ szolgált alapul az arab orvosok számára, akik szíriai és ó-perzsa fordításokat olvastak. Kr. e. a 7. században az arabok uralták a mediterrán kultúrát. Orvosságaikat bevitték Spanyolországba, ahonnan aztán elterjedt egész Európában. A legismertebb orvosuk Abu Ali Sina, aki Avicenna (980 - 1037 Kr. e.) néven ismert, beszélt a levendula gyógyító hatásairól. Először úgy vélték, hogy a levendula egyes fajtáit Arábiában honosították meg. Egy ókori keresztény hiedelem szerint a növény Ádám és Éva Édenkertjéből származik. Egy másik legenda azt mondja, hogy Szűz Mária egy bokorra helyezte a kis Jézus ruháját száradni, és az adta az illatot a bokornak. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a növényt miért tartják a gonosz elleni szent védőerőnek. Sok keresztény házban egy levendulakeresztet akasztottak az ajtó fölé a ház védelmére. A növényt valószínűleg először az arabok honosították meg, azután Görögországból terjedt el Európában. I. e. 600 körül érkezhetett a görög Hyeres szigetekről Franciaországba. Jelenleg sokfelé termesztik, pl. Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Angliában. A középkori és reneszánsz Európában a mosó nőket "lavender"-ként ismerték, akik levendulával illatosították a fiókokat, és levendulabokrokon szárították a ruhákat. Ebben az időben sok más gyógynövénnyel együtt a kolostorok "gyógynövény-kertjeiben" termesztették. A levendula és a szerelem kapcsolata az ókorra nyúlik vissza. A Biblia egyik apokrif könyvében olvashatunk a levendula alkalmazásáról. A történet arról mesél, hogy Judit, az ellenséges parancsnok, Holofernes elcsábítása előtt különböző parfümökkel, köztük levendulával kente be magát. Így tudta meggyilkolni Holofernest, és megvédeni Jeruzsálemet. A csábító illat hatalmas erejét Kleopátra is kihasználta Julius Caesar és Marcus Antonius elcsábítására. A Tudor-időkben a fiatal lányok Szt. Lukács napján levendulafőzetet ittak, hogy meglássák, ki lesz az igazi szerelmük. A lányok párnáiba rakott levendula a szerelem reményét hordozta, a friss házasok ágya alatt pedig szenvedélyt biztosított. A Középkorban nem igazán használták a levendulát, kivéve a szerzetesek és az apácák. A kolostorok életben tartották a gyógynövényekről tanultakat azáltal, hogy saját gyógynövény kertjük volt. Lemásolták az ókori kéziratokat és feljegyezték a különböző növények jótékony hatásait. A Szent Római Birodalom egyik Kr.e. 812-ben hozott rendelete rájuk ruházta bizonyos zöldségek, gyógynövények, virágok és fák termesztését. A levendula egyike volt azoknak a növényeknek, amelyet a Merton kolostorban termesztettek, ami aztán Anglia (Mitcham) levendula termesztésének a központjává vált. Először 1301-ben említik meg a levendulát Merton Prioiry feljegyzéseiben, mivel ezzel teremtették elő a pénzt I. Eduárd királynak. A Tudorok korában a levendula használata újra feléledt. Amikor VIII. Henrik feloszlatta a kolostorokat a levendula bekerült a családi kertekbe. Az uradalmakban a hölgyek sok mindenre használták a levendulát. A ruhák közé tették, légfrissítőként használták, és méhviasszal keverve bútor fényesítőként alkalmazták. Hagyományosan a mosókonyha mellé ültették, és a ruhákat a növények fölé terítették száradni, hogy közben magába szívhassa a levendula illatát. Rovarriasztóként is használták. Erzsébet királynő, aki szerette a levendulát, parfümként és teaként használta, hogy ezzel kezelje gyakori migrénjeit. Angliában a levendula az egyik legrégebben használt parfüm. Erzsébet királynő mozdította elő a levendula ültetvények létrejöttét. I. Károly felesége, Henrietta Mária, aki bevezette a kozmetikai szereket az angol udvarba, illatos szappanként, potpourriként és fürdéshez használta a levendulát. VI. Károly francia királynak a székpárnájába levendula volt téve. A 12. században Bingeni Szent Hildegárd felfedezte, hogy a levendula hatásos a fejtetű és a bolha kezelésében. A 16. században a francia levendulát hatásos és megbízható védelemnek tekintették a fertőzések ellen. Azok a kesztyűkészítők, akik használhattak levendulát a termékeik illatosítására, gyakran elkerülték a kolerát. A 17. században a levendula a legtöbb füvészkönyvben megtalálható volt. A híres gyógyfűvel gyógyító orvosok, Gerald, Parkinson és Culpepper, mind írtak a levenduláról. Ekkor nagy érdeklődés támadta a levendula iránt, így megjelentek az utcai levendulaárusok. Az 1665-ös pestisjárvány ideje alatt magas ára volt a levendulának, mert úgy vélték, hogy védelmet nyújt a borzasztó betegséggel szemben. A sírrablók egy ˝ Four Thieves Vinegar˝ nevű szerrel mosták át a holtak holmijait, ami levendulát tartalmazott. Az 1700-as években került Magyarországra. Viktória királynő lelkesen használta a levendulát. Az ő idejében nagyon divatos volt a levendula a hölgyek körében. Utcai árusoktól vásárolták a levendulát, akik Mitcham-ből hozták. A friss levendulát megszárították, és kis zacskókba tették, amiket aztán betettek a ruhás szekrénybe; ezzel mosták le a falakat és a bútorokat, ezen kívül a fehérneműs szekrénybe is ezt tettek zacskókba csomagolva. A levendulát használták rovarriasztásra, fejtetűk eltávolítására, parfümként, potpourriként, bútorfényesítőként, szappanként, és nagyjából minden bántalmat ezzel kezeltek otthon. Kis levendulás zacskókat készítettek a fiatal hölgyeknek, amiket a dekoltázsukba tehettek, abban a reményben, hogy illatukkal magukhoz vonják az udvarlókat. A levendula megjelent a Londoni Gyógyszerkönyvben is. A 20. század elején vesztett népszerűségéből a túl nagy használatnak köszönhetően, ekkor már csak az idős hölgyekkel hozták összefüggésbe. A Viktoriánus korban, Micham, London egyik külvárosa volt a levendulaolaj termelés központja. Az angol levendula termékek világszerte híressé váltak, a levendulatermesztés azonban majdnem megszűnt, amikor Mitchamben, Wallingtonban és Carshaltonban felmentek a telkek árai. Az Amerikai Egyesült Államokban a ˝shaker˝ nevű vallásos csoport termesztett levendulát eladásra. Itt ajándékok és gyógyszer formájában volt nagyon népszerű. Rene Gattefosse, az egyik modern aromaterápia megalapítója, igazolta a levendula gyógyító és fertőzésgátló hatását, amikor csúnyán megégette a kezét a laboratóriumában. Levendulaolajjal kezelte a sebét, és a fájdalom megszűnt, az égési sérülés pedig gyorsan begyógyult, anélkül, hogy megfertőződött vagy sebhelyes maradt volna. Levendulaolajat használtak a háborús sebek tisztítására az I. világháború során, amikor kevés gyógyszeres fertőzésgátló volt. 1920-as évek közepén Bittera Gyula – korának neves gyógynövényszakértője - telepítette Magyarországon az első levendula ültetvényt, egyenesen Franciaországból hozott szaporítóanyaggal. Addig az országban csak a középkori kolostorkertekből volt ismert a levendula. A 20. században a pásztorok gyűjtötték a levendulát, és a Grasseban levő parfümkészítőknek adták el. Az I. világháború előtt a francia kormány és a parfümkészítők úgy gondolták, hogy a levendulatermesztéssel megakadályozhatják az emberek elvándorlását a térségből, így kipusztították a mandula gyümölcsösöket, és levendulát ültettek helyette. A levendulát széles körben alkalmazzák gyógynövényként. Kevés növény dicsekedhet ilyen mértékű nyugtató és relaxáló hatással. A levendulaolaj alkotóelemei hatásosak a hiperaktivitás, az álmatlanság, szélszorulás, baktériumok, gombák, fogíny-mikrobák, penész valamint (fenyő-, kakukkfű-, menta-, rozmaring-, szegfűszeg- és fahéjolajjal keverve) a "Staff" baktériumként is ismert Staphyloccus baktérium ellen. A növény alkotóelemei bizonyos típusú rák kezelésében is ígéretesek lehetnek, például egereknél csökkentették a mellrák-daganatokat. A levendula az impotencia ellenszere is lehet. Rovarcsípésre kitűnő a levendulaforrázat. Szárított virággal és magokkal megtöltött kispárnákkal nyugodt az alvás, a főzet pedig megnyugtatja a megtépázott idegeket. A halántékokat levendulaolajjal bedörzsölve enyhíthető a fejfájás. Lefekvés előtti nyugtató tea készíthető belőle, rakjon három virágfejet forrásban lévő vízbe. Habár a hivatalos orvostudomány szerint az aromaterápia egy be nem bizonyított terápia, amelynek csak annyi az előnye, hogy látszatgyógyszer hatással rendelkezik. Egy Japánban végzett tanulmány nemrég pont az ellenkezőjét bizonyította be. A tanulmány szerint, amely az American Chemical Society`s Journal of Agricultural and Food Chemistry című folyóiratában jelent meg, a linalol illatösszetevő belégzése normál szintre csökkentette a stressz által megnövekedett fehérvérsejtek és nyiroksejtek szintjét (a fehérvérsejtek és a nyiroksejtek az immunrendszer fontos elemei). Arra hivatkoztak, hogy a levendula az a növény, amely a legnagyobb koncentrációban tartalmaz linalolt. Számos tanulmány bebizonyította, hogy a levendula illóolajai sok betegség esetén hasznosak, például a migrén, a fejfájás, a depresszió, a szorongás, a hangulatingadozás, a félelem és a kimerültség kezelésében. A levendula terhesség közben is használható és rájöttek, hogy hasznos lehet az ekcéma és a bőrgyulladás kezelésében is. A levendulát továbbá mellrák, májrák és léprák kezelésére is használják. A következő betegségek esetében is használják a levendulát: szív palpitáció, ízületi gyulladás, ájulás, neuralgia, szédülés, álmatlanság, epilepszia és más rohamok, reuma, izomfájdalmak, ficamok, felfúvódás, hasfájás, hányinger, hányás, fogfájás, pattanás, sebek, kígyómarás, rekedtség, hang elvesztése, allergiák, leégés és napszúrás, tályog, hajhullás, asztma, ótvar, rovarcsípések, kelések, égések, hűlés, bélgörcs, köhögés, hólyaghurut, fülfájás és légúti fertőzések. A levendula illata átható, tiszta és üde, egyszerre élénkít és nyugtat. Tartalomanyagai: illóolaj (1-3%), fő összetevői a linalol (20-25%) és linalil-acetát (30-40%), cserzőanyagok, rozmaringsav, kumarinok, flavonoidok. A levendula eredetileg a mediterrán térségekben volt őshonos növény. Manapság Európában, Ausztráliában és az Amerikai Egyesült Államok déli részén is megtalálható. A friss levendulavirágokat zselészirupok valamint gyümölcssaláták, desszertek, tej és krémek ízesítésére is lehet használni. Csirkehúsok elkészítésénél rozmaring helyett is használható. A levendulafagylalt igazi ínyenc meglepetés, hiszen az íze is fantasztikus, különösen eperrel, limonádéba vagy borba keverve. Illóolaját belsőleg csak orvosi utasításra szabad alkalmazni.