Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2012. november 10., szombat

IV. Szent Márton napi Borünnep Bátán 2012.




IV. Szent Márton napi Borünnep Bátán 2012.


Már délután 15 órakor megindultak az események Bátán, amelyről pincészetünk tagjai sem akartak lemaradni. Feleségem, aki főállásban óvónő az óvódások lampionos felvonulását és műsorát szervezte odaadó figyelemmel. Lányaim az este ünnepi műsoron való fellépésre készültek elő, ahol is a Bátai Hastánccsoport ad majd elő műsort. Végül jómagam a Művelődési Házban a játékos vetélkedőn vettem részt. A tavalyihoz képest lényegesen kevesebben érdeklődtek ez után a vetélkedő után. Négy csoportot tudtunk alakítani. Pincészetünket és a Sabeikow és Társa Kft.-t képviselve a Csókai csapathoz csatlakoztam, ahol borász mentorom Sőrés András lett a csapat vezetője. A versenyt Gelencsér Sándor hegybíró vezényelte le. Az elején a csapatunk jól indult, és mind a hatan odatettük magunkat. A verseny második felében a figyelmünk lanyhult, aminek következtében csak a harmadik helyet sikerült megszereznünk. 17 órakor már a hastáncosok is gyülekeztek az előtérben, és az öltözőben. Az óvodából pedig elindultak a gyerekek világító lampionokkal a szülők és a nevelők kíséretében. 18 órakor érkeztek a művelődési házhoz, ahol rögtön az ünnepi megnyitó után elő is adták kis műsorukat. Eredmény hirdetés következet itt kaptuk meg a harmadik helyért járó pezsgős pohár készletet. Másodikak a fő utcai csapat lett, míg címét megvédve immár másodszor nyert a szilósi csapat. Néptánc bemutatóban is volt részünk, majd két mama adott le kedves kis műsort. Az est csúcspontja a hastánccsoport műsora volt, amelyet a meghívott vendégek is végig tudtak nézni, Szekszárd város polgármestere, és a megyei közgyűlés jogásza is. Az esti vacsorára végre mindenki megérkezett és a nagy terem megtelt vendégekkel. Igaz a liba helyett kacsasültet fogyasztottunk. Ekkor már cigány zenészek is jelen voltak és húzták a talp alá valót egészen éjjel kettőig, amikor is a rendezvénynek vége lett.

2012. november 8., csütörtök

Dijazottaink 2012-ben.


Cseresznyeszilva Érlelt Vadgyümölcs Pálinka 2011.


Továbbra is folytatom a díjnyertes párlataink sorozatot, mert örömmel tehetem, hiszen van még belőle jó pár, amelyet felvonultathatok nem kis büszkeséggel. Ezúttal is a Vas-megyei Pálinkaversenyen eredményt elért ezüstérmes párlattal. Ennek több különlegessége is van. Már maga a párlat vadgyümölcsből készült, még pedig a Cseresznyeszilvából, amely például idén egyáltalán nem is termett felénk gyümölcsöt a tavaszi fagyok következtében. A másik komoly különlegessége, hogy fahordós érlelésű párlatról van szó, amely már az üvegben is jól látható. Aranysárga színe sajnos nem hozta az arany színt az éremben is, de azért is elégedettek vagyunk a szereplésével. 


Az elismerés nyilvánvalóan oklevélben is megnyilvánult, amelyen azért itt is szokásukhoz híven több hibát is ejtettek a szervezők. Az első és hibátlan felírat a nevezési kategória, mert ezt a termékünket valóban a vadgyümölcsök kategóriába neveztük. A tulajdonosa a párlatnak a feleségem a pincészet tulajdonosa, de az ő nevét ezúttal is hibásan voltak képesek felírni. A párlat megnevezése szintén hibás, mert a teljes megnevezés első szótagát írták fel. A minősítés ezúttal nem hibás, mert valóban a pontok alapján is csak ezüstérmes ez a pártlat.


Ez a fotóm nem igazán jól sikerült, amely arról szólna, hogy az érmet a párlat nyakába akasztottam, hiszen valójában ő is az, amely azt megérdemli és csak egy kicsit van közünk nekünk közreműködőknek a létrejöttében. Persze az, aki már próbált ilyen gyümölcsöt olyan mennyiségben összeszedni, hogy abból párlat is készülhessen az pontosan tudja, hogy eléggé elvetemültnek kell lenni ahhoz, hogy ezt az utat végig tudjuk járni a gyümölcs összeszedésétől, a megfelelő érem elnyeréséig. Nekünk nem először, és reméljük nem utoljára összejött, és ezért hálát adunk Istennek, mert a gyümölcsöt ő adja nekünk, vagy ő vonja el tőlünk szándéka szerint.


A következőkben ismét a szakmai megítéléséről ejtenék egy pár szót, hogy akit érdekel annak bővebb információja legyen erről. Egy ponttal értékelték kevesebbre ezt a párlatot a vadőszibarack párlatunknál, így ez 17 ponttal lett ezüst érmes, az pedig, mint emlékszünk rá 18 ponttal kapott ezüstöt arany helyett. 34 nevezett párlat volt ebben a kategóriában, de érdekes módon az érlelés módjában itt nem tettek különbséget az egyes párlatok között. Holott nyilvánvaló, hogy egy hordós érlelésű párlat, vagy egy gyümölcságyon érlelt párlat egészen más hatást vált ki, mind íz, mind illat szempontjából. Ennek ellenére az ágyas érlelésűeket különkezelték, de a hordós érlelésűeket nem, pedig ha mi egyszer pálinkaversenyt rendeznénk, akkor ezt is külön kellene kezelnünk.


Pincészetünknek ezt a párlatát azon a versenyen a 4-es zsűriasztal bírálta el, ők ítélték úgy, hogy a következő pontokat adják a különböző szempontok szerint. Az első szempont, mint mindig az illat tisztaság, amelyért 3 pontot lehet kapni, de ez a párlat itt csak kettőt kapott. Talán azért, mert a fahordós érlelés azért megváltoztatja a gyümölcs fajta illatát, vagy talán azért, mert nem ismerik a vadcseresznyeszilva illatát, hiszen a nevét sem tudták helyesen leírni. A második szempont az illat karakter, amely nagyon fontos pontszám a megszerezhető 5-ből, itt is csak négyet kaptunk. A harmadik kategória már az íz tisztaságára vonatkozik, ahol szintén 3 pont a megszerezhető és ebben nem találtak hibát a zsűrizők. Ezért nem értem, hogy illatban vajon milyen hibát fedezhetek fel, ami ízében nem követte az illatot. A negyedik pont ugyancsak az íz karakterre vonatkozik és ezért is 5 pont jár, amiből itt ismét egyet lehúztak, tehát csak 4-et kaptunk. Ebből alakult ki a három hiba pont és a 17 -es végeredménye. Az összhatás, a harmónia volt az utolsó szempont, ami ebből nyilvánvalóan következően megkapta a maximum 4 pontot, vagyis összhatásában kiváló párlat, de illatában még sem az. Van ebben némi ellentmondás, de a zsűri lelke rajta, hogyan döntött.


Befejezésül jól láthatjuk a képen, hogy 42% -os alkoholtartalmú italról van szó. Befejezésül még azt elárulom, hogy a fahordós érlelés különlegessége abban állt, hogy egy kifejezetten erre a célra készült kis mirabolla szilvafa hordóban történt az érlelése. E speciális vadgyümölcsfa hordójának ízér és illatát kevesen ismerik. Elárulom, hogy emiatt van ez a szép sárga színe, amennyiben a cseresznyeszilva fa anyagából készült volna a hordó vöröses piros színe lett volna a párlatnak, így a színét a mirabolla szilva sárga színétől örökölte. Azt is elárulom, hogy a besztercei szilva fa anyagából készült hordó is pirosas színt kölcsönöz a párlatnak. Továbbá igen fontos a pihentetés idő tartalma ezeknek a vadgyümölcs párlatoknak az esetében, mert szerkezetileg elég sok idő kell, hogy stabilizálódjanak, de ha ez megtörténik akkor kiváló gasztronómiai élményt nyújtanak.

2012. november 7., szerda

Csacsanszka Lepotika Szilva Natúr Gyümölcs Pálinka 2012.


237.

2012/1107

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

  Csacsanszka Lepotika szilva
  üvegben érlelve
 
 
 Ha már egyszer a csonthéjasoknál jártunk még egy párlat erejéig itt is maradnák. Igaz ezúttal nem az érlelt kategóriába tartozó pálinkáknál, hanem a natúr változatoknál. Amikor már több mint egy évtizede a gyümölcsösünket elültettük, akkor ebből a gyümölcsfajtából is tettünk a sorok közé, mert ígéretesnek bizonyult, mind étkezési célra, mind cefrekészítéshez. Érdekes neve akkor is rögtön felhívta magára a figyelmet, ami szerbiai származására utal. Ebből már tudhatjuk is, hogy csak a Csacsanszka Lepotica szilva fajtáról lehet szó. Választáskor fontos szempont volt az érési idő is: Július végén -augusztus elején, a Stanley szilva előtt 1 hónappal érik, így ebben az időszakban tulajdonképpen uralja a piacot. Gyümölcsei elsősorban friss fogyasztásra alkalmasak, de befőtt- és aszalványkészítésre is megfelelőek, ahogyan cefrekészítésre is. Rendszerint nagy méretű, a gyümölcsök többsége 35-40 mm-es méretkategóriába esik. Alakja kissé megnyúlt, lekerekített. Héja sötétkék, erősen hamvas. Húsa az érés kezdetén kemény, zöldessárga, magvaváló. Fontos, hogy korán sohase szüreteljük le, türelmesen be kell várnunk az érést, mert illat és zamat anyagait csak így tudjuk megfelelően begyűjteni. A másik fontos szempont ennek a fajtának a választásakor, hogy a régi besztercei szilvafáinkat a Sharka virus, vagyis a szilvahimlő gyakorta megtámadja. Ez olyan fajta, amely rezisztens erre a betegségre. A szilva magas rost, pektin és borkősav tartalma kedvező étrendi hatást eredményez nem is véletlen, hogy a szilva 5000 éves kultúrnövényünk. A magról és sarjról történő szaporítás a XX. századig jelentős volt. Méretei következtében cefrézéskor is szapora, de ezt is magoznunk kell és alaposan megdarálnunk. Az erjedése igen intenzív, és meghálálja a reduktív erjesztés, mert rengeteg illat anyagot meg tudunk így őrizni a párlatunk számára. Az idei napsütéses órák száma kedvezett a gyümölcsnek és az aszály sem annyira érintette, így magas alkoholtartalmú cefrét tudtam belőle készíteni, amelyből szépen csorgott le párlat. Hazánktól délre nagyon kedvelt pálinka alapanyag ez, és párlatával is rendszeresen indulnak a versenyeken. Jól sikerült ez a párlat is, így nem szándékozom sem fahordós érlelésnek, se pedig ágyas pálinkának bevetni. A három hónapos pihentetés után jó eredményeket várok, majd tőle.
 

2012. november 6., kedd

Dijazottaink 2012-ben.


Chardonnay Szőlő Natúr Törkölypálinka 2011.


Természetesen még mindig a Vas-megyei pálinkaversenyen díjakat nyert párlataimat mutatom be. Most végre valóban ezüst érmes párlatot fogok bemutatni. Tulajdonképpen egy klasszikus pálinkáról van szó, hiszen a chardonnay szőlőből készült törkölypálinka még hegyközségünk területén is szép számmal található. Akkor már arról nem is beszélek, hogy országosan mennyi kereskedelmi, és magánfőző készít ebből magának pálinkát. Persze fehér szőlő esetében nagyon fontos, hogy a leeresztett bor lémennyiségét miként pótoljuk, illetve, hogy a törköly bogyón erjesztése miként történik meg.


Ezen a képen már jól látható, hogy a pálinkám nyakába bele is akasztottam az érmet, ahogyan azt az én nyakamba is beleakasztották a Vönöcki Pálinkafesztiválon. A 12 érem, amelyet ott pincészetünk nyert eddig minden idők legeredményesebb versenyének volt nevezhető. Az üvegnyakába kötött, és az érmen is megtalálható nemzetiszínű szalag jól szimbolizálja a párlat Hungarikumát. Egy valóban kiváló illatokkal, és szőlőfajtára jellemző zamatokkal rendelkező párlat volt ez.


Ezen az oklevélen már csupán egyetlen hibát fedezhetünk fel és az a feleségem neve, amelyet szisztematikusan mindenhol rosszul írtak. A kategória, amelybe neveztem ezúttal oda is került a párlat, tehát ebben sem hibáztak a szervezők, ahogy mint már említettem a 17 pontos párlat valóban mindenütt ezüst érmet kapott volna. A kategóriába óriási meglepetésként csupán 11 pálinkát soroltak be, ahol 13 pontos volt a legrosszabb és 19 pontos volt a legjobb. Ha pincészetünk egyszer pálinkaversenyt rendezne, majd a jövőben mindenképpen javasolnám, hogy az oklevélre kerüljön rá a pontszám is, amit a párlat kapott, és az egész pontok mellé, a fél pontot is logikusnak tartanám, csak azért, hogy jobban meg lehessen különböztetni a párlatok közötti különbségeket.


Ezt a párlatomat ezen a versenyen az 5-ös zsűriasztal bírálta el. Azt természetesen név szerint nem tudjuk, hogy kik voltak a zsűri tagjai, de ennek nincs is igazán jelentősége. A versenyben a 137. párlatként került a rangsorba, ami azért jelzi, hogy igen nívós mezőnyben kellett helytállni. A chardonnay szőlő nagyon hálás alapanyag, mert bizony bármit készítünk belőle nagyon gyakran jó eredményt lehet elérni vele, akár borversenyen, akár pálinkaversenyen.


A képen jól látható minden, ami ezzel a párlattal kapcsolatos, de azért itt egy kicsit kiboncolgatom azt, hogy miért is lett ez a pálinka csak 17 pontos, csak ezüstérmes. Az első pontszám az illat tisztaságot van hívatott értékelni az oda ítélhető 3 pontból meg is kapta a zsűri tagjai szerint mind a hármat. A második pontértéket az illat karakterére illik kiosztani, amely maximum 5 pont lehet. E párlatom itt elhullatott egy pontot és csak négyet kapott. A következő a harmadik kritérium már az íz tisztaságára vonatkozik, ahol az illatéhoz hasonlóan 3 pont a legjobb, és ez a párlat meg is kapta érte a három pontot. Negyediknek az íz karakter került értékelésre, és ahogy az illat karakter esetében itt is 5 pont a legjobb, sajnos itt is csak 4-et kaptunk tehát itt is elment egy pont. Végül az ötödik szempont az illat és az íz közti harmónia és tartósság, amelyre 4 pontot adhatnának a zsűri tagjai, de ez a párlat itt is elvesztett egy pontot, így hármat kapott és ezzel ki is alakult a 17 pont.


Mint minden natúr kategóriába tartozó párlata a pincészetünknek ez is 44%-os alkoholtartalommal van beállítva, hogy ezen a szinten a gyümölcsösség jobban kidomborodjon. Ebben a kategóriában ennél kisebb alkoholfokkal csak a Győri Likőrgyár Zrt. párlata indult, amely 40% -os volt, a többiek mind magasabb alkoholfokkal szerepeltek, és ennek ellenére többen is jobban szerepeltek. Összefoglalva ez a párlat hozta a tőle elvárt jó eredményt és büszkén kínálhatom és ajánlhatom mások figyelmébe.

Besztercei szilva Érlelt Gyümölcs pálinka 2012.


236.

2012/1106

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

  Besztercei szilva
  szilvafa hordóban érlelve
 
 
 Ismét az érlelt párlatok kategóriájához érkeztünk, de már itt a gyümölcs pálinkák kategóriájához. Ha kimegyek a gyümölcsösömbe a Hajmási patak partján, ott sorakoznak már évtizedek óta ezek a gyümölcsfák, amelyek nem mások, mint a Besztercei szilvák. Régen elképzelhetetlen volt, hogy egy év kimaradjon szilvalekvár főzése nélkül, és ez szinte ünnep volt a család számára. Jó magam is emlékszem, ahogy ott álltam kíváncsiskodva és a bogrács oldaláról előszeretettel nyalogattam le az ízletes lekvárt. Azóta nem lekvárt főzök a gyümölcsből, felnőve sokkal inkább a pálinka került előtérbe, de azért persze a feleségem ma is készít belőle kis levárt, ha nem is egy bográcsra valót. A Besztercei szilva sokáig a magyar táj legkedvesebb szilvafajtája volt. Rendszeresen, biztonságosan terem, a talaj iránt nem különösebben érzékeny, még az időszakosan víz alá kerülő ártéri és belvizes területeken is megél, a téli és tavaszi fagyok ritkán okoznak kárt benne. Gyümölcse tetszetős, és noha nem nagy méretű, jelentős értéke az, hogy sokféleképen hasznosítható. Kiváló gyümölcs friss fogyasztásra, aszalásra, lekvár főzésére és pálinka készítésére egyaránt. Egyes gyümölcskertészek azt szokták állítani, hogy a Besztercei szilva igénytelen gyümölcsfajta. Ez azonban téves értékelés! A legősibb magyar szilva ugyanis nem igénytelen, hanem nagyon türelmes fajta, amely kevés gondozással is beéri, de bőséges terméssel, kiváló minőségű gyümölccsel hálálja meg a szakszerű kezelést, a rendszeres koronaritkítást, a tápanyagokkal való ellátást, a talajmunkát és a növényvédelmet. Az ebből készült natúr pálinkát most felturbóztam egy kicsit, még pedig úgy, hogy a viaszszilva fájából készült hordóba helyeztem. Az érlelési folyamatokban fontos szerepet töltenek be a tanninok, amelyek vízben és alkoholban egyaránt oldódnak, ezért a hordóba töltött italban mindig megtalálhatóak. Kétféle tannint különböztetünk meg. Az egyik csoportba a galluszsav, és más fenolkarbonsav-észterek tartóznak. Ezek könnyen hidrolizálnak. A másik csoportot a többértékű fenolok kondenzált gyűrűs vegyületei alkotják, amelyek nem hidrolizálhatók. E vegyületek közös tulajdonsága, hogy molekuláris oxigén, tehát a levegő oxigénje hatására is könnyen oxidálódnak keton típusú vegyületekké, kinonokká. A párlat három hónap után gyönyörű sárga színűre változik. 
 

2012. november 5., hétfő

Kékoportó Natúr Törkölypálinka 2012.


235.
2012/1105
AQUAVINICUM
NATÚR
TÖRKÖLY
  Kékoportó szőlő
  üvegben érlelve


A most bemutatásra kerülő pálinka a natúr párlatok törkölypálinkák családjába tartózik. Már tavaly is készítettem a törkölyéből italt, mert a szőlőből, mindig bort is készítettem. Kedveltem mindig ezt a fajta szőlőt, hiszen évek óta több hektáron dolgozunk benne, és nagyon hálás tud lenni a hozzáértő gondoskodásért. Érdekessége, hogy Európában, elsősorban a szőlőtermesztés északi határa közelében fekvő országokban termesztik. Ezzel szemben nálunk Magyarországon főként a déli mediterrán éghajlatú területeken készítenek belőle felejthetetlen borokat. Bogyói kicsik, gömbölyűek, sötétkékek, vékony héjúak, lédúsak, rendszerint savszegények. Rövid tenyészidejű, korai érésű fajta. Szeptember első felében érik, viszont szüretelésének idejét inkább a termés egészségi állapota határozza meg. Rendkívül érzékeny mindenféle betegségre, amely szőlőt érheti, ezért is nagy odafigyelést igényel. Étkezési célra is gyakran használják, amit korai érése, kedvező fürtfelépítése és ritkaságnak számító kék bogyószíne indokol. Bora szép színű, finom csersavtartalmú, kifejezetten lágy karakterű, ugyanakkor fajtajelleges ízű és zamatú, különösen a délies jellegű termőhelyeken. Ugyanezeket a tulajdonságokat képes felvonultatni a vele kapcsolatos párlatok mindegyikében. Most már elárulom, hogy a kékoportóról van szó, vagy más néven a Portugieseről. Az ültetvény, amelyen dolgozom túlterhelt ezért vörösbort nem tudok belőle készíteni, de a rozéval évről-évre megpróbálkozom. Így persze a törköly is egészen más lesz, mint ha vörösborként lett volna a szőlője kezelve. A portugálok levédették a névhasználatát, mert sajátjuknak tekintik a szőlőfajtát, pedig van, aki úgy gondolja, hogy inkább osztrákfajta. Nálunk a szekszárdi borvidéken nem lesz magas a cukortartalma, így a törkölyéből kinyert pálinka is szolidan hoz. Ennek ellenére illat és zamata anyagai mégis olyan karakteresek, hogy érdemes a készítésével bíbelődni. Alacsony savtartalma a párlatban is simaságot, simulékonyságot okoz. Ízében málnacukros, gyümölcsös, enyhén likőrös, üdítő kékoportó íz. Vannak, akik magas alkoholon szeretik, de én úgy vélem, hogy a benne rejlő ízkavalkád némileg alacsonyabb alkoholfokon sokkal jobban ki tud bontakozni. Kis mennyiségben ajánlom fogyasztását, mert így a vörös szőlő minden jótékony hatása előjön belőle. 
 

2012. november 4., vasárnap

Díjazottaink 2012-ben.


Vadőszibarack Natúr Vadgyümölcs Pálinka 2011.


Amiatt is különleges ez a pálinka, hogy valójában ez leginkább átmenet a valódi vadgyümölcsök és a nemesített gyümölcsök között. Sokan úgy vélik, hogy őszibarack pálinkának nem is szabad neki állni, már mint a készítésének, mert nehéz illatanyagait átmenteni a párlatba. Itt a szakértők általában ezt a fajta barackot szokták ajánlani, amely rendkívüli karaktere miatt mégis könnyebben elkészíthető. A mi nehezíti azonban ennek elkészítését az az, hogy nem minden évben terem, például idén sem, mert elfagyott.


2011-ben azonban nagyon szép termés volt, amit ki is használtam, és ennek lett az eredménye a Vas-megyei Pálinkaversenyen 18 pontot elért, de mégis ezüst éremmel díjazott pálinka. Látható is a képen a nyakába akasztott ezüst érem.


Ezen a képen pedig már az oklevelet is láthatjuk, amelyet kapott. Rögtön fel is tűnik rajta, hogy a párlat, a feleségem nevén futott, amelyet el is írtak annak rendje és módja szerint. Tehát e párlattal kapcsolatban két hibát is elkövettek, egyrészt 18 ponttal csak ezüst lett, a másik pedig a nevező nevének elírása. Azt helyesen látjuk, hogy pincészetünk ezt a párlatot a vadgyümölcsök kategóriába neveztük be és ott is került elbírálásra. Ebben a kategóriában több párlattal is neveztünk és ez csak a második legjobb lett. 34 párlatot neveztek ebbe a kategóriába és a ez a párlat a 14. lett.


Ezt a párlatunkat a 3-as bírálóasztal bírálta el, és konkrétan azt is tudjuk, hogy a 18 pont miből, és hogyan adódott össze. 3+4+3+4+4=18. Az első 3-as az illat tisztaságra kapott pont, amely a maximum is egyben. A következő 4 pont az illat karakterre vonatkozik, itt maximum 5 pontot lehetett volna adni, tehát itt veszítettünk el egy pontot. A következő 3 pont az Íz tisztaságra vonatkozott, ahol a maximum szintén 3 pont, tehát itt is a maximumot kaptuk. Az utolsó előtti pont az Íz karakterre vonatkozott, ahol a megszerezhető 5 pontból 4-et kaptunk, tehát itt ment el a másik egy pont. Végül az utolsó pont az ősz harmóniára és a tartósságra vonatkozott és itt is a maximum 4 pontot sikerült megszereznünk.


A fentiekben egy kis ízelítőt adtam abból, ahogyan a bírálók látják, értékelik az adott párlatot. Ebből is nyilvánvalóan látszik, hogy milyen kis apróságokon múlik, hogy egy párlat arany, vagy ezüst érmes lesz. De mindig hozzá is teszik, hogy az a párlat, amely 18 pontot kap egy bírálaton az egy gyakorlatilag hibátlan, kiváló termék. A képen látható hármas együtt ezt a kiváló terméket mutatja együtt, amelyre valóban büszke lehet pincészetünk.


Végül az utolsó képen közelről láthatjuk azokat az információkat, amelyeket már eddig közre adtunk. A 44%-os alkoholtartalom hozzásegít bennünket ahhoz, hogy jobban élvezni tudjuk a gyümölcsös jelleget, amely ebben a párlatban a vadsággal párosul, hogy így együtt lehessen a pálinkák királynője.

Fehér Bikavér Érlelt Borseprő Párlat 2012.


234.
 
2012/1104
 
AQUAVINICUM
 
ÉRLELT
 
BORSEPRŐ
 
 
  Fehér Bikavér
  akácfa hordóban érlelve
 
 
 Ahogyan azt már eddig is megszokhatták kedves hallgatóim és olvasóim minden jelentősebb párlatomat, elosztom több felé, és nem csak natúr változatban, hanem több féle érlelt változatot is kipróbálok belőlük, azzal, hogy egy újabb és talán még nemesebb párlatot hozzak ezzel a művelettel létre. Persze viszonylag kevesen ismerik a Fehér Bikavér fogalmát, ezért bizony erősen meg kell küzdeni azért, hogy ezt a párlatot a megfelelően kezeljék, lehetőleg ne előítélettel, és eleve elutasítással. Egyébként is több kóstoló alkalmával szembesülnöm kell azzal, hogy alaposan meg kell dolgoznom a hallgatóimat, és a kóstolásban résztvevőket mire hajlandók a borseprő párlatot, a gyümölcs pálinkákkal egyenértékűként kezelni. Egyáltalán megkóstolni is nehezen lehet rávenni őket. Természetesen utána már a csodálkozás és az elismerés ül ki arcukra, de később, amikor ide visszakanyarodok, újfent idegenkedve mondanak róla véleményt. Pedig ez a párlat minden tekintetben kiválónak ígérkezik az érlelési idő végére. Ezt a párlatot ezúttal nem a legtöbbet használt eperfahordós érlelésnek vetettem alá, hanem a sokak által kritizált és elutasított akácfahordós érlelésnek. Az akácfa nem annyira intenzív, nem annyira tolakodó érést biztosít a párlatnak. A fa rostjai sokkal sűrűbbek, így oxigént is kevesebbet kap a benne való pihentetés során. Mint az előző érlelt párlatnál már írtam az érlelés során a fából különböző anyagok oldódnak a párlatba. Ilyenek a hemicellulózok, a pentózok, hexózok polimer anhidridjei. Ezek viszonylag könnyen hidrolizálnak, és az így létrejövő bomlástermékek az italban feloldódnak. Ezekből további hidrolizálással egyszerű cukrok, arabinóz, xilóz, glükóz, ramnóz jönnek létre. Feltehetően pontosan ezek okozzák a párlatban az érlelt ital sokkal simább, simulékonyabb, valamint édeskés hatású ízét. Ez a párlatok kóstolásakor nagyon könnyen fel is ismerhetjük. Persze a fa fajtánként ez is lehet több és kevesebb nyilvánvalóan. Ebben az esetben, az akácfában lényegesebb kevesebb ilyen anyag oldódik ki, mint például az eperfából, vagy a különböző gyümölcsfákból. Kevesebb az akácfából kioldódó színanyag is, és a sárgának egy zöldesebb árnyalatát kölcsönzi a párlatnak. Mindenféle képen diszkrétebb az ebben való érlelés, és így az alap párlat zamat és íz anyagai jobban érvényesülnek, illetve egészülnek ki a fás érleléssel.