Fekete Áfonya

A fekete áfonya

(Vaccinium myrtillus)

az erikafélék (Ericaceae) családjába tartozó gyümölcstermő növény. Termését és levelét a népi gyógyászat is felhasználja. Népies nevei: havasi meggy, havasi meggykoró, kukajsza, kukujza, molabogyó, afinya.

Gyümölcsét nagyon régen ismerik és kedvelik. Az első orvosi irodalomban történt említés a XVI. századra esik. A középkorban bingeni Hildegard apátnő írja le elsőként gyógyhatását, de a kor orvosai is ismerték és használták.

Magyarországon a Sopron környéki és Vas megyei erdőkben, kisebb állományokban fordul elő. Az erdélyi havasok jellegzetes gyümölcse. Borsó nagyságú, hamvaskék termése (Myrtilli fructus) a vadas ételek híres ízesítője.

Savanyú talajú tölgyesek és bükkösök lakója, de behúzódik az ültetett fenyvesek szélére is. A sekély, savanyú talajú erdőkben általában csoportosan-tömegesen jelenik meg.

Megjelenése

Alacsony növésű (30–60 cm), gazdagon elágazó félcserje. A levelek tojásdadok, kihegyezettek, finoman fűrészesek, kopaszak. A gömbös, korsó alakú párta halvány zöldes-vörös, az érett bogyó gömbös, feketés-kék, hamvas. Áprilistól júniusig nyílik. Gazdagon elágazó,legyökeresedő ágai szögletesek, zöldes színűek, akár ezer négyzetméteres kolóniák is hajthatnak egyetlen tőről. A faiskolákban nemesített változata nagyobb bogyókat terem. A humuszban gazdag, savanyú kémhatású, vízzel közepesen ellátott talajt szereti. A kert félárnyékos részeinek szép dísze is lehet. Július-augusztusra érlelik hamvas, feketés kék, kellemesen savanykás bogyóikat, melyeknek még a leve is sötétkék. Nemesített változatai kertek díszeként is ültethetők, s nagyobb bogyókat teremnek. Az először érő bogyók általában termetesebbek a később jövőknél.
Meg kell említeni, hogy a nemzetségnek további fajai is jelentősek. A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) örökzöld, hegyvidéki, piros gyümölcsű faj. A Kárpátokban, a Zemplénben és a Nyugat-Dunántúlon tenyészik. Ritka, szigorúan védett növény. Észak-Amerika keleti partvidékén él a kék bogyós fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum).

Az áfonya bogyóit bátran lehet fogyasztani, csupán magjai jelenthetnek problémát az érzékeny gyomrúaknak. 100 g áfonya mintegy 42 kcal (176 kJoule) energiát tartalmaz. A vad áfonya tápértéke nagyobb a termesztettekénél.

Legfontosabb összetevői többek között az antioxidánsok: A kékes-piros színt adó antociánok, proantociánok, leukoantociánok, flavonolok és származékaik. A frissen szedett fekete áfonya 100 grammja mintegy 400 mg antocián-származékot tartalmaz. Az antociánok serkentik a kollagénszintézist, ami a kötőszövetek és bőr egészségéhez, üdeségéhez elengedhetetlenek. Antibakteriális és keringést serkentő hatásuk is van. Serkentik az immunrendszeri védekezést. Az antocián szabadgyökfogó hatása miatt szemvédő. A szervezet minden pontján serkenti a kapilláris erek vérellátását, s mint ilyen, a szemfenék érhálózatát épen tartva közvetetten és közvetlenül is segít az ideghártya regenerálódásában. Gyümölcssavakat, cukrot, pektint, cseranyagot, vitaminokat, flavonoidokat (főleg antociánokat), arbutint, sok vasat, A, D és C vitamint tartalmaz.

Felhasználása

Gyümölcse közkedvelt lekvár; gyümölcslevesek, gyümölcssaláták alapanyaga, sütemények ízesítője, tölteléke.

Az őz, nyúl, szarvas, vaddisznó elkészítésénél pikáns, közkedvelt íze miatt nélkülözhetetlen. Ezekhez az ételekhez kompót, mártás, saláta, vagy dzsem formájában tálalhatjuk. Nemcsak zamata különleges, de értékes tápanyagokat is tartalmaz.

Gyümölcsbornak, likőrnek, szörpnek vagy teának elkészítve is nagyon jó hatású a bélflórára, mert ellenállóvá teszi a bél nyálkahártyáját az emésztési zavarokkal, krónikus bélhuruttal, bélfertőzésekkel, hasmenéssel szemben, és a szájbetegségeknél is jó szolgálatot tesz.

Beszámolók szerint a második világháborúban a brit pilóták az éjszakai bevetések előtt marokszám ették a fekete áfonyát, ugyanis a benne rejlő anyagok segítik a retinasejtek gyors regenerálódását. Ma a gyógyszertárakban kivonata kapható.

Lassítja a szervezet öregedését, fogyasztása ajánlott öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásának megelőzésére és kezelésére. Állatkísérletek is bizonyítják, hogy az áfonyafogyasztás segít megőrizni a testi és szellemi frissességet és jó emlékezőképességet. Értékes hatóanyagiból jutott a levelekbe is, melyek szintén cseranyagokat, kvercetint, katekint, tannint, különböző savakat, flavonoidokat, fenol-karbonsavakat és kinolizin-alkaloidokat, valamint értékes nyomelemeket tartalmaznak. A hasmenés, fogínygyulladás régről ismert gyógyszere. A levéből főzött tea epe- és hólyagbetegségek orvossága, vesetisztító. Levele cukorbajra jó, akár nyersen is.

Nagyobb mennyiségben akár fájdalmas gyomorösszehúzó hatása lehet.

Az áfonyabogyó tartalmaz még katekineket, növényi rostokat adó pektint, gyümöcssavakat és cukrokat. Vitaminjai közül az A-, B1- C- és D-vitaminok, pantoténsav és nikotinamid vannak bőségesen. Összehúzó hatású cseranyagai miatt a szárított áfonya segít elmulasztani a hasmenést - különösen jótékony hatással bírnak a kisgyermekek hasmenésekor -, fogínygyulladást, szájnyálkahártya- és torokgyulladásokat. Frissen viszont a bogyók inkább hashajtó hatásúak.

A népi gyógyászat cukorbetegség elleni szerként is számon tartja. Lassítja a szervezet öregedését, fogyasztása ajánlott öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásának megelőzésére és kezelésére. Állatkísérletek is bizonyítják, hogy az áfonyafogyasztás segít megőrizni a testi és szellemi frissességet és jó emlékezőképességet. Értékes hatóanyagiból jutott a levelekbe is, melyek szintén cseranyagokat, kvercetint, katekint, tannint, különböző savakat, flavonoidokat, fenol-karbonsavakat és kinolizin-alkaloidokat, valamint értékes nyomelemeket tartalmaznak. Teája epe- és hólyagbetegségek esetén jótékony, vesetisztító.

13. Takarékszövetkezeti Borverseny 2011.

13. Takarékszövetkezeti Borverseny 2011

A borok bírálói ez évben is a szakma legjobbjai közül kerültek ki, neves borászok, nemzetközileg is elismert szakemberek. A bizottságok 2 napon át vizsgálták a beküldött bormintákat. Sikeres kezdeményezésnek bizonyult a „Takarékszövetkezetek legjobb fehér- és vörösbora” - elnevezésű külön díj kiosztása, ezért ezt a borverseny aranyérmes borai közötti „házi versenyt” az idén ismét lebonyolították. Tovább...

XIII. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny
Budapest-Agro Hotel, 2011. április 6-7.

Tájékoztató
A borverseny szakmai lebonyolítója a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. A jelentkezés módja: A jelentkezési lapot (mintánként 1-1) kérjük az alábbi címre levélben, faxon vagy e-mail-en elküldeni:

Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft.
1124 Budapest, Somorjai u. 21. I. em.
Fax: +36-1-700-1610, E-mail: info@borkulturakft.hu

A jelentkezés határideje: 2011. március 18.

A minták elküldése:
A mintákat kérjük hétköznapokon (Hétfő – Csütörtök: 8.00 és 16.00 óra között, Pénteken: 8.00 és 14.00 óra között) a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. címére szállítani, legkésőbb 2011. március 18-ig: 1124 Budapest, Somorjai u. 21. I. em.

A mintának tartalmaznia kell:
- 4 palackot fajtánként, a kereskedelemben alkalmazott kiszerelésben, hordós borok esetében kérünk minden palackot felcímkézni + 1 db címke garnitúrát
- palackos borok esetében a hivatalos MgSzH Borminősítési Igazgatóság analízisének másolatát, hordós borok esetében elegendő a termelői analízis
A csomagolásra kérjük ráírni: „XIII. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny”

Nevezési díj:
Takarékszövetkezeti partnerenként 1 minta nevezése ingyenes, minden további minta nevezési díja 7.960 Ft + 25% Áfa (azaz 9.950 Ft). A nevezési díjat 2011. március 18-ig kérjük átutalni a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. BB Nyrt. 10100792-48851100-00000003 számú bankszámlájára, vagy a helyszínen készpénzzel vagy bankkártyával rendezni. A nevezési díjról a rendezők utólag számlát küldenek nevező részére. A versenyen csak azok a borok vesznek részt, melyek nevezési díját rendezték.

Díjazás, eredménykatalógus:
A borverseny aranyéremmel kitüntetett résztvevői a díjakat várhatóan április végén megrendezendő ünnepélyes eredményhirdetésen vehetik át. Az aranyéremmel díjazottak meghívót kapnak a rendezvényre. Az ezüst- és bronzérmek átadására a partner takarékszövetkezet által meghatározott
helyen és időpontban kerül sor. A borversenyen részt vett borok eredményeiről katalógus készül, melyet a Takarékbank széles körben terjeszt.

Népi hiedelmek XV.

Népi hiedelmek

XV.

Február 10.

Skolasztika, középkori magyar alakjában Kolos, Szent Benedek húga volt.

A Debreczeni-kódexben olvasható legendája szerint^*e nömös szűz öszve kucsolván kezét, reája hajtván fejét az asztalon, kéré az Úristent, hogy essét anna, hogy bátyja mehetne az éjszaka az ő klastromában: Az égen egy kicsiny fölleg sem volt, most azonban villámlás, mennydörgés, hatalmas zápor kerekedett, és így Benedek kénytelen volt társaival visszamaradni. Csak reggel térnek a kolostorukba. Harmadnapra imádság közben húga lelkét egy nömös szépséges fejér galamb képében látta távozni. Megilletődött bátyja Skolasztikát ezután a maga előkészített koporsajába fekteti. klastromában bátyja egyszer több fráter kíséretében meglátogatta. Istenes társalgásba merülve, rájuk alkonyodott. Benedek menni akart, Skolasztika hiába kérlelte, hogy éjszakára maradjon nála. Erre

Kolos a középkorban még igen kedvelt asszonyi keresztnév volt. A hagyomány szerint így hívták Szent István sánta húgát is. Az ő számára alapította a somlóvásárhelyi bencés apácamonostort. Kultuszának emléke Vizsoly freskóképe és a garamszentbenedeki apátság faszobra (1483).^* Barokk Skolasztika oltára van a celldömölki apátság templomának.

Tudomásunk szerint népünk már csak a kalendáriumi helye miatt tartja számon. Ezen a napon szedték meg a múlt században Kiskunfélegyházán a Gyümölcsoltó Boldogasszonykor való szemzéshez az oltóágat.

Több olyan, erre az időszakra eső névnap is hiányzik már modern korunk naptárából, amelyeket csak a népi hagyományokat őrző kalendárium tart számon. Közéjük tartozik - február 10-én - a hajdan oly népszerű Skolasztika napja. Az előrelátó gazdák ekkor választották ki és vágták le a márciusi gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén felhasznált oltóágat: "Mivel a föld és a növények nedvei olyan megállíthatatlan akarat hatására kezdenek el ilyenkortályt mozogni, mint a Szent Benedek ikertestvérének, Skolasztikának könnyeit követő eső." A könnyek Isten akaratát tükrözték - a legenda szerint - hiszen akkor látták egymást utoljára.

Népi hiedelmek XIV.

Népi hiedelmek

XIV.

Február 9.

Krisztus után a III. században élt Apollónia, a szép fiatal szűz, aki dacolva minden veszéllyel, hű maradt hitéhez, sőt, kisebb-nagyobb közösségekben hirdette az evangéliumot. Végül menekülni kényszerült a keresztényüldözők elől, akik Alexandriában elfogták, és Krisztus után 249-ben fogait kitörték, majd máglyahalálra vetették. Apollónia a néphitben a fogfájósok védőszentje. Emléknapján - február 9-én - a hozzá írt imádságos cédulák és az elmondott imák hatására a fájós fogakat meggyógyítja.

A Debreczeni-kódex 1519 Apalin asszony életéről szólva^* elmondja, hogy egy burgundiai nömös asszonyállat a szent nevenapján mindig megvendégelte a szegényeket. Történt, hogy gyermeket szült, de amikor éppen a koldusoknak szolgált, magzatát az ördög forró üstbe vetette. Már félholt volt, amikor édesanyja rátalált. Azonnal Apollóniához folyamodott segítségért. Elaludt, és álmában, láta látás szerint Szent Apalin asszonyt jövén angyalokkal nagy szépséggel megékesöjtvén, mondta neki, hogy ki Istennek szeretetiért, Anyjának tisztösségéért és halálomnak emlékezetiért én vigiliámat böjtöli... foga avagy feje fájásában hamarsággal való segétségnek esmérjen. Ez meglévén felserkene, gyermekét egészségbe lelé, és ünnön magát minden fájdalom nekil. A hercegszántói sokac asszonyok máig sem dolgoznak Apollónia ünnepén.

Egyik esztergomi misekönyvünk (1515) Apollónia-könyörgése: Aeterne ac mitissime Deus, qui ad toleranda pro tui nominis gloria carnis tormenta: electos tuos spiritu fortitudinis roborare non desisti, concede propitius, utqui gloriosissimae virginis ac martyris tuae Apolloniae quam excussis dentibus pro tui nominis confessione morte acerbissima triumphare fecisti, martyrum colimus. Ipsius meritis et precibus a dolore dentium et ab omni languore corporis et animae protegi et liberari mereamur.

Székésfehérvár, Bátya, Tápé, Jászladány, Dány és bizonyára még más helységek idősebb nemzedékei manapság is mindennap elmondanak egy Miatyánkot Apollónia tiszteletére. Jámbor mohácsi sokac asszonyok megböjtölik a napját, hogy ne fájjon a foguk. Fogfájás esetén a horvátok és dalmátok is hozzá folyamodnak enyhülésért.

Nem tudni, milyen körülmények között kapcsolódott a híres egri fertálymesterség^* évi tisztújítása Apollónia napjához és alakjához. Láttuk ugyan, hogy Egerben volt a középkorban oltármestersége. Számontartja az 1509. évi egri Ordinarius is, különleges tiszteletének azonban nincs nyoma. Mégis föltételezhetjük, hogy középkori hagyományok alapján Egerben is dologtiltó nap lehetett a farsang derekán és így alkalmas volt társulati misére, esetleges mesterválasztásra, de áldomásozásra is. Mindenesetre a hódoltság idején Evlia Cselebi följegyzése^* szerint „tizenkét ezüstbotos hitetlen bíró intézte a ráják ügyeit”.

Ez a társadalmi szervezet a hódoltság után újjászületett a hatóságok munkájának megkönnyítésére, a közösségi élet okos szabályozására. A fertálymestereket eleinte a városnegyedek polgárai választották saját soraik közül, de hamarosan csak azok folytak be a választásba, akik a tisztséget már viselték. Még századunk első évtizedeiben is minden egri negyed mesterviselt polgárai január folyamán a működő fertálymester házánál vagy pincéjében gyűltek össze. Ez volt a suttogó. Itt megegyeztek a választandó polgárok személyében. Az új fertálymesternek első kötelessége volt, hogy a hozzájáruló küldöttséget megvendégelje, majd eskütétel után reggelivel lássa vendégül negyedének minden kiérdemesült fertálymesterét. A lakoma neve trakta volt.

Az eskütétel napja Apollónia ünnep. A székesegyházban misén vettek részt, majd átvonultak a városházára. Az új mestereket kétoldalt két negyedbeli keresztapa kísérte. Tisztségük jelképe volt a fertálymesteri bot, mely olyan hatalmat jelentett, mint faluhelyen a bírói pálca. Másik jelvénye a köpönyeg: bokáig érő, százráncú, fekete posztó körgallér, amelyet a nyaknál ezüst csat fogott össze. Elülső részén piros volt a bélése.

Bátai Halottaknapi Pálink 2009.

Aquavinicum

Bátai Halottaknapi Vegyes Gyümölcs Pálinka

2009.

Az utolsó klasszikus értelemben vett vegyes gyümölcs pálinkája ez a pincészetünknek. A klasszikus ebben az esetben azt jelenti, hogy a gyümölcsöseinkben megtalálható minden fajta gyümölcsöt egy közös cefrébe tettem bele és főzettem ki párlatnak. Ebben az esetben a besztercei szilva volt az, amely leginkább dominált a gyümölcsök között, amely 50%-ban volt jelen a cefrében. 30%-ban a téli esperes körte egy része került bele, amely a mi körtefánkról szedtünk le. 15%-ban pedig golden és jonathán alma lett belecefrézve. A fennmaradó 5%-ot a sárgabarack tette ki, amely kis mennyisége miatt, szinte alig kiérezhető a párlatból. Az ötödik olyan cefrém volt, amely kifőzésre került néhány héttel azután, hogy a forrás megállt. Ekkor már az éveleje óta Kocsis család szőlészetében dolgoztam és teljes erőbevetéssel készültem a bor és pálinkák készítésére. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy a 2009-es évben nagyon jó napsütés és nagyon jó cukortartalommal sikerült mind a szőlőt, mind a gyümölcsöket leszüretelni. Csekély mennyiségű cukrot is raktam hozzá, mert a cefrézéskor még nem voltam biztos abban, hogy mikor is fogom azt kifőzetni. Így az eltarthatósága sokkal biztosabbnak tűnt. A legelső pálinkámhoz hasonlóan ebben is e három fajta gyümölcs dominált csak más mennyiségben, így aromáiban is ütközött ki rajta. Névadása is ugyanúgy adódott, ahogy a többinél is azon napon, amelyen a kifőzés megtörtént, tehát november 2.-án. Sokan meg is kérdezték azóta is tőlem, hogy miért éppen ez a neve, és ilyenkor mindig megmagyarázom, hogy azért, mert ezt a pálinkát a kedves halottainknak ajánlom fel, az ő emlékükre készítettem. Ennek cefrézésekor sem tettem bele pektinbontó enzimet, sem pedig más anyagot, amely az erjedést elősegítette volna, például élesztőgombát. Így aztán a kifőtt párlat mennyisége is elég csekély lett. Természetesen a főzésre a Bátai Szeszfőzdében került sor november 2.-án, amely után kiváló párlat született. El is fogyott szinte az egész, de sikerült még 2,24 litert elmentenem az útókornak és ezeket, mint féltett kincseket őrzőm az üvegbe palackozva. Ez a mennyiség még alkalmas arra, hogy ne csak magamnak, hanem egy kóstoló alkalmával is bevethető legyen és mások is megkóstolhassák.

Kis mennyiségben jó egészséget kívánok a fogyasztásához!

Bátai Államalapítási Pálinka 2006.

Aquavinicum

Bátai Államalapítási Vegyes Gyümölcs Pálinka

2006.

Ha beszélhetünk kezdetekről, akkor ez az párlat, amellyel megkezdtük a Pincészetünk működését, hanem ahogy István király megalapította az országot, úgy alapítottuk meg mi is feleségemmel a saját kis külön bejáratú Pincészetünket. Nem tettünk különleges dolgokat, nem vittünk végbe hírveréseket, hanem egyszerűen csak elkezdtünk dolgozni. Tulajdonképpen éppen helyünket kerestük a világban, amely állt egy addigi életből, és itt kezdődött egy másik élettel. Nem volt más, amihez tudtunk volna nyúlni egy tehenészeti vállalkozás megszüntetése után, mint ami adva volt, de még is más. A gyümölcsösünk pedig adva volt. Őszintén megvallva e fájdalmas időszak után bizony jól esett a napot eltölteni a gyümölcsfák körében. Csodálatos, ahogy a téli tetszhalott állapot után, a rügyek ismét kipattannak, és csodaszép virágokká válnak. Ez a megújhodás hozta el a mi új kezdetünket is. Őszintén megvallva az autóhoz kötött élet nem engedte, hogy bort, vagy pálinkát fogyasszak, de bérmakeresztapám, aki ebben az időszakban nagyon sokat segített a lelki talpra állásban bemutatta nekem azt a világot, ahogy a Csángók ma is élnek a Kárpátok másik oldalán. Szerette a bort, és igencsak szerette a pálinkát módjával és kulturáltan fogyasztani, ahogy az egy paphoz illik. Lehet, hogy sosem fogom tudni megköszönni neki, amit értem és a családomért tett, de minden elkészült italomban, párlatomban az ő emlékének adózom. Az első pálinka párlatom még úgy készült, hogy minden nyári gyümölcsöt összeszedtem és cefrézni kezdtem. E pálinkának az 55%-át az erdélyi vajasalma tette ki. Annyi termett ebben az évben rajta, hogy szabályosan belepusztult a termésekbe és a következő évre kiszáradt. A további 20%-át nyári körték tették ki a már ekkor szépen érő fáinkról. Ugyan innen származott a 15%-nyi bluefrey szilva, és a fennmaradó részt a szintén ebben az évben rekordot termő sárgabarackfa adta ki, amely a vajasalmához hasonlóan a következő évre kiszáradt, megszakadt a nagy gyümölcs hozamban. Ekkor még némi cukrot is tettem a cefréhez, mert apósom, úgy tanította, hogy a nyári almában az édessége ellenére is kevés a cukor ahhoz, hogy pálinka legyen belőle. Akkor még nem tudtam, amit ma már tudok, hogy nem feltétlenül ez a függvénye a cukorhozamnak, hanem, hogy pektinbontás nélkül nem tudjuk az almából kioldani a sejtekben megkötött cukrot. Természetesen a Bátai Szeszfőzdében került sor augusztus 19.-én a kifőzésre, amely után kiváló párlat született. El is fogyott szinte az egész, de sikerült 1,08 litert elmentenem az utókornak és ezeket, mint féltett kincseket őrzőm az üvegbe palackozva.

Népi hiedelmek XIII.

Népi hiedelmek

XIII.

Február 6.

A Nagyszombati-kódexben^* olvasható Szent Dorottya asszony imádsága (1513), amely bizonyára közkedvelt volt: idvezlégy Szent Dorottya asszony, jószágos gyöngy, tavaszi rózsa, ez velágbeli életnek nyilvánvaló magyarázatja: légy mű éröttenk esedöző és dicsőségös te szízességödért és egyességödért bőségest igyekezzél és járulj és országolj. Amen.

Dorottya ereklyéit Rómában és Bolognában őrzik. Bologna lehetővé tenné azt a föltevést, hogy névnapját virág- és gyümölcsszenteléssel, ünnepséggel először bolognai diákok ünnepelték meg, és így a Bononia docet szállóige értelmében ők is hozzájárultak kultuszának közép-európai népszerűsítéséhez. Innen van a napnak Thuróczi János tanúsága^* szerint hazánkban a rosarum festum, rosarum dies neve is, ami nyilván élő szokásra is utal. A csehországi Eger (Chleb) városában a középkorban a tanács e napon meg szokta az iskolás gyermekeket vendégelni.

Az Egyház Dorottya napján néhol almát és virágot is szokott szentelni. Ezt honosította meg hazánkban, századunk első felében a palóc Hangony franciskánus lelkipásztora, aki a dunántúli marianus provinciából szakadt ide. A hívek azóta is ragaszkodnak a szentelményhez. A plébános a Balázs napi almaáldás megfelelően módosított szövegével kíséri a szentelést.

Tarczai György (Divald Kornél) örökítette meg^* Eperjesen ezt a legjellegzetesebb, de már adventi időszakra áttelepült szlovák Dorottya-játékot.

Hat fiú összeállott és házról házra járva, a szent legendáját adta elő rögtönzött színjáték formájában. Szereplői voltak az angyal, a király, Dorottya, Teofil, a király minisztere, másként lovag (ritir) és az ördög. A jelmez igen egyszerű volt. Csak az ördög emlékeztetett a középkori freskók groteszk ördögalakjaira. Teofil rágalmakkal befeketíti Dorottyát a királynál. Angyal segítségével azonban ártatlansága a vallatásnál kiderül. Erre Teofilt lefejezik, lelkét pedig elviszi az ördög. A játék énekkel zárult, amelyben Dorottya segítségét kérték.

Érthető, ha Dorottya ünnepe asszonyi dologtiltó nap is egyúttal, Nagybiccse (Velka Bytča) vidékén ezen a napon nem jó varrni, mert az ember ujja megfájdul.

A sárosi Szlankahermány (Hermanovce) szlovák népe szerint a Dorottya napján mosott ruha már megszárad a kerítésen, közeledik tehát a tavasz. Velke Ostratice juhászai örülnek a Dorottya napi esőnek, mert majd sok tejre számíthatnak. Ezeknek kalendáriumi magyar párhuzama Szegvár (Csongrád) vidékéről: Ágota szorítja, Dorottya tágítja, vagyis Ágota után Dorottya napjára már enyhülni kezd az idő. Szigetközi szólás szerint Dorottya szorítja, Julika tágítja. Kisújszállásiak szerint ha Dorottya szorítja, Zsuzsanna megtágítja.