Népi hiedelmek
LXXXIX.
Július 16.
Kármelhegyi Boldogasszony, népünk ajkán Kármélus Boldogasszony, Kapullárés Boldogasszony, szegedi öreg parasztasszonyok szavával Kalmárhögyi Boldogasszony, a kármelita rend kiváltságos Mária-ünnepe, amelyet a jámborabb asszonynép még napjainkban is országszerte számontart. A kármeliták a bibliai Kármel hegyén remetéskedő Illés prófétát tisztelik szellemi ősüknek, Stock Simont (†1265) pedig a voltaképpeni rendalapítójuknak. A hagyomány szerint angyalok és szentek kíséretében neki jelent meg Szűz Mária és skapuláré, népiesen kapulláré néven emlegetett vállruhát nyújtott át neki e szavakkal: aki ebben hal meg, nem jut a pokol tüzére. Ezzel függ össze a XXII. János pápától kiadott bulla sabbatina, amely abban a kiváltságban, illetőleg ígéretben részesíti mindazokat, akik az előírt követelményeket megtartják, hogy megszabadulnak az örök tűztől, kárhozattól. Ha pedig tisztítóhelyre kerülnének, akkor a halálukat követőn szombaton maga Mária száll le oda érettük, és a mennyekbe vezeti őket. Ezt a kiváltságot később kiterjesztették minden hivőre, aki a skapuláré, vagyis az evangéliumi mennyegzős ruhára emlékeztető rendi köntös, újabban nyakban hordott érem viselésével járó épületes életmódra vállalkozik. A skapuláré feladására csak kármelita szerzetes jogosult, felhatalmazásra azonban más pap is megteheti. Viselik a társadalom minden rétegében. Habsburg királyainkról, továbbá Deák Ferencről is tudjuk, hogy volt kármelita vállruhájuk. Máig virágzik Tápé idősebb nemzedékeinek, főleg az asszonyoknak Kármélus Boldogasszony-tisztelete is. A pestisjárványokat idéző temetőkápolnát az ő nevére szentelték. Az ünnepet megelőző kilenc napon át itt szoktak összegyülekezni. A szomszédos Szegedről, főleg Alsóvárosról is csatlakoznak hozzájuk. Az ájtatosság idején legalább kilencen kell lenniök. Kedvelt imádságuk a hétörömű olvasó, amely Mária hét örömét foglalja magában. A kilenced alatt az ájtatoskodók egymás között ezer Úrangyalát osztanak föl és magányosan mindenki elvégzi a vállalt részt. Magára az ünnepre vigíliaböjttel is készülnek. A misén a pap megáldja a jobb kézben magasra tartott skapulárékat. Ezt bajban, szükségben meg szokták érinteni. Aki szombaton hal meg, az szegedi öregek hite szerint hamar fog üdvözülni. Aki szombaton vált fehérneműt, az a régi szőregi hagyomány szerint ne féljen a betegségtől. Előbb vessen magára keresztet is, mert akkor Mária térdenállva könyörög érette Jézus előtt, hogy bűnei bocsánatát elnyerhesse. Világos, hogy e hiedelem a mennyegzős ruháról szóló evangéliumi példabeszédnek és a karmelita skapuláré-kultusznak sajátos helyi fejleménye.
