Cabernet Sauvignon Szőlő Natúr Törkölypálinka 2012.

254.

2012/1206

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

  Cabernet Sauvignon szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 Már a tavalyi évben is sikerült Bátaszékről kapnom ennek a szőlőnek a törkölyéből, és ez idén is sikerült. A törköllyel kapcsolatban megoszlik a fogyasztók véleménye, vagy rajonganak érte vagy ki nem állhatják. Szerintem van magyarázat a szélsőséges véleményekre. A törkölypálinkának ugyanis annyi arca van, ahány szőlőféle. Így talán már érthető, hogy nem feltétlenül ugyanarról beszél két pálinkarajongó, amikor arról vitatkozik, mit lehet szeretni a törkölypálinkában. Sokáig mi is azt hittük, hogy a törkölyök mind egyformák. Aztán hamar kiderült, hogy egészen más a fehér és a kékszőlő törkölyéből, illetve az aszútörkölyből főzött pálinka. A kékszőlők törkölyéből készült párlat valóban elég markáns illatjegyeket vonultat fel ahhoz, hogy a hölgyek elfintorodjanak. Pedig az 1950-es években a pálinkák 30%-a törkölypálinka volt, ez az arány a későbbiekben csökkent. Az 1960-as évektől létezik a tokajiaszú-törkölypárlat, amelyben egyesül az olasz törkölypárlatokra jellemző íz az aszúborok illatával. Nevezik még csiger- vagy vizestörkölynek is. A törkölypálinka főzése a XVII. században annyira elterjedt, hogy törvénnyel kellett szabályozni, ezért feltehetőleg meghonosodása a XV. századra tehető, de ekkor már ismerték a főzést. Mestereink valószínűleg német származásúak voltak. A pálinkafőzés februárban, márciusban, de legkésőbb áprilisban megindult, különben a törköly használhatatlanná vált. Most nem is vártunk vele ilyen sokáig. A Cabernet sauvignon törkölypálinkánk aromagazdagságának és szépségének titka a kierjedt szőlőalapanyag kíméletes préselése, valamint azonnali lepárlása. Így őriztük meg a gyümölcs egyedi illat- és zamatvilágát. Illata intenzív és rendkívül izgalmas, magával hordozza a szőlőfajta már sokszor bizonyított kedvező tulajdonságai. Megítélése szerint a pálinkának a borához hasonló utat kell bejárnia ahhoz, hogy sikeres lehessen és ennek záloga szintén a minőségi szemlélet. Illata, és zamata a meleg klimatikus adottságoknál feketebogyós gyümölcsök (érettebb feketeribizli, ribiszke, erdei bogyók, cseresznye, stb. már lekváros jegyekkel jelentkezik), menta, olívabogyó, eukaliptusz, fahéj, szegfűszeg, likőrös aromák. Itt közepes savak és magas tanninok mellett valószínűleg magas test és alkohol jellemzi. Különleges élményt nyújt a fogyasztása. 

 

IV. Ongai Regionális Pálinkaverseny 2013

- A zs ri határozza meg, és választja ki a „A IV. Ongai Regionális Pálinkaverseny –
2013
- legjobb pálinkája,
- legjobb ó- és érlelt pálinkája,
- legjobb ágyas pálinkája,
- legjobb ongai pálinkája,
- legjobb párlata, lik rje címeket.
- Választja ki a Champion-díjakat, az adott kategóriák legjobb pálinkáit, párlatait.
- Javaslatot tesz a különdíjasokra, az oklevelekre.
- Az érzékszervi bírálat lefolytatását kizárólag a versenyigazgató és a VSZB elnöke
irányítja.
Az érzékszervi bírálat lebonyolítása
- A verseny kiírásának megfelel en a különböz tételek együtt kerülnek bírálatra,
kategória sorrendben.
- Az érzékszervi bírálat id pontja: 2013. január 9-10. 9 óra (Onga, Görgey u. 2. általános
iskola új épületszárnyának média terme).
- A zs ri érzékszervi bírálata nyilvános.
- A nevezett pálinkák, párlatok eredményeinek rögzítése a zs ritagokon keresztül az
egyesület által kidolgozott saját számítógépes programmal történik.
Oda ítélhet díjak:
- „A IV. Ongai Regionális Pálinkaverseny – 2013 legjobb pálinkája” cím
- „A IV. Ongai Regionális Pálinkaverseny – 2013 legjobb bérf zet je” cím
- „A IV. Ongai Regionális Pálinkaverseny – 2013 legjobb kereskedelmi bérf zde”
cím
- „A IV. Ongai Regionális Pálinkaverseny – 2013 legjobb ó- és érlelt pálinkája” cím
- „A IV. Ongai Regionális Pálinkaverseny – 2013 legjobb ágyas pálinkája” cím
- „A IV. Ongai Regionális Pálinkaverseny – 2013 legjobb” ongai pálinkája” cím
- „A IV. Ongai Regionális Pálinkaverseny – 2013 legjobb” párlata, lik re” cím
- „A IV. Ongai Regionális Pálinkaverseny – 2013 közönségdíjas pálinkája” cím
A közönségdíjas pálinka cím a Champion díjas pálinkák közül kerül kiválasztásra 2013.
január 19-én, az erre az alkalomra külön meghívott társadalmi zs ri tagjai által.
- Az aranyérmes mintákból a kategória gy ztes Champion-díjak. (A Champion-díj
csak akkor ítélhet oda, ha az adott fajta pálinkából legalább 8 nevezett minta került
értékelésre, és volt aranyérmes pálinka az értékelt pálinkák között.)
- A legjobb fajta pálinka. Azokban a kategóriákban, melyben a kell nevezett szám megvolt
ugyan, de arany érmes pálinka nem volt, ott Champion díj nem, csak az adott legjobb fajta-pálinka
cím került kiosztásra.
- Arany-, ezüst- és bronz oklevelek, érmek
- Esetleges egyéb különdíjak
Az odaítélt címek mellé 1–1 darab egyedi, faragott pálinkás tölgyfahordó, egyéb
ajándékok, szponzori felajánlások, a Champion-díjak, a legjobb pálinkák mellé
ajándékcsomagok, szponzori felajánlások kapcsolódnak.
- A résztvev k a versenyen elért érmükr l, érmeikr l a szervez t l oklevelet és érmeket,
lehetséges szponzoroktól ajándékokat kapnak.
- A szervez engedélyezheti, hogy a résztvev k a pálinkájukra olyan címkét tegyenek,
amely tartalmazza a versenyen elért eredményüket.
- Mindkét el bbi esetben a felhasználónak kötelessége igazolni a felhasznált tételszámot,
melyet a szervez nek joga van ellen rizni.
Egyéb kedvezmények:
- Az a bérf zet magánszemély, akinek pálinkája a IV. Ongai Regionális
Pálinkaversenyen arany-, ezüst- vagy bronzérmet nyer, a Pálinka- Gyümölcs- és Borpárlat
Világkupa (Gyula, Budapest) ugyanazon versenypálinka nevezési díjból 30%, 20%, ill. 10%
kedvezményt kap az Ongai Kulturális Egyesület és a Lovász Rendezvényszervez Szolgáltató és
Kereskedelmi Kft között létrejött szerz dés értelmében.
- A versenyre nevezett személyek ingyenes belép t kapnak az eredményhirdetésre és az
ahhoz kapcsolódó pálinkabálra.
A legjobb bérf zet pontszámítás:
• Minden, a versenyre benevezett, és a szakmai zs rit l minimum 10 pontot kapott, de nem
érmes pálinkáért, párlatért: 1 pont
• Minden bronzérmes pálinkáért, párlatért: 3 pont
• Minden ezüstérmesért: 5 pont
• Minden aranyérmesért: 8 pont
• Minden Champion-díjért: 10 pont
• Legjobb pálinkáért 15 pont
A legjobb kereskedelmi bérf zde pontszámítás:
- A kereskedelmi bérf zdék a legjobb kereskedelmi bérf zde címért a magán bérf zet k által a
náluk f zetett pálinkák kapcsán leadott származási igazolással versenyeznek. Az adott kereskedelmi
f zdében f zetett magán bérf zések eredményei kerülnek összesítésre.
• Minden, a versenyre benevezett, és a szakmai zs rit l minimum 10 pontot kapott, de nem
érmes pálinkáért, párlatért: 1 pont
• Minden bronzérmes pálinkáért, párlatért: 3 pont
• Minden ezüstérmesért: 5 pont
• Minden aranyérmesért: 8 pont
• Minden Champion-díjért: 10 pont
• Legjobb pálinkáért 15 pont
- Egyéb díjakért, címekért a kereskedelmi bérf zdék is a saját maguk által f zetett és nevezett
pálinkákkal versenyeznek együtt a magán bérf zet kkel.
Bírálati kategóriák:
I.Tiszta gyümölcspárlatok, pálinkák alapanyagainak - fajta megjelöléssel:
1. Almatermés ek:
- alma,
- körte,
- vilmoskörte
- birs, birskörte
2. Bogyósok:
- szamóca, földieper
- faeper (morus)
- málna
- szeder
- ribiszke,
- köszméte, egres (büszke)
3. Csonthéjasok:
- cseresznye
- meggy
- kajszibarack
- szibarack
- szilva
4. Sz l - és sz l eredet termékek:
- sz l pálinka
- sz l törkölypálinka
- sepr párlat
- borpárlat
5. Egyéb gyümölcsök
- naspolya
6. Gy jtött erdei gyümölcsök és vadon term k:
1.Erdei gyümölcsök:
- kökény
- som
- berkenyék
- galagonya
- csipkebogyó
- bodza
- áfonya
- homoktövis
2. Vadon term k:
- vadmálna
- erdei szamóca
- vadszeder
- vadalma
- vadkörte
- vackor
- vadcseresznye
- vadmeggy
- vad szíbarack
- vadbírs
- borzak (gyalog bodza)
- boróka
- ostorfa
- egyebek
7. Vegyes pálinkák
8. Egyéb párlatok, lik rök
II. Érlelt pálinkák és párlatok:
- fahordóban érlelt pálinka
- gyümölcságyon érlelt pálinka
- 5 évnél id sebb érlelt pálinkák
III. Párlatként való nevezés esetén:
- narancs
- banán
- kivi
- füge
- gránátalma
- süt tök
- sárgadinnye
- sárgarépa
- maláta
- egyéb
Bírálólap:
20 pontos bírálat alapján történik, melyeket az alábbiak szerint osztódnak fel:
- Illat tisztaság: max. 3 pont.
- Illat karakter: max. 5 pont
- Íz tisztaság: max. 3 pont.
- Íz karakter: max. 5 pont.
- Harmónia, tartósság: max. 4 pont.
- A bíráló lapok egy példányban kerülnek kitöltésre számítógépes program segítségével
bírálókként, majd a bizottság számítógépes program segítségével összesített lapot tölt ki
mintánként, egyeztetett vélemény alapján.
- Az éremhatárok a következ k:
- arany: 18,0 - 20,0 pont között
- ezüst: 16,0 - 17,0 pont
- bronz: 14,0 - 15,0 pont

Pechams Triumph Körte Érlelt Gyümölcs Pálinka 2012.

253.

2012/1205

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

  Pechams Triumph körte

  körte hordóban érlelve

 

 

 

Őszintén megvallva úgy érzem, hogy a körte pálinkák a gyenge pontjaim. Számolatlanul próbálkozom és kísérletezem a legkülönfélébb körtefajtákkal, és valahogyan sehogy sem sikerül igazi áttörést elérnem velük. Természetesen feladni nem fogom, és újra és újra próbálkozom majd velük minden évben remélve, hogy végre sikerül valami nagyon szépet elérnem. Ezúttal a most bemutatásra kerülő párlatom az érlelt kategóriába tettem, hátha így valamit sikerült hozzáadnom. Az első nemesített fajtákat a görögök kísérletezték ki körülbelül háromezer évvel ezelőtt. Theophratosz már az i. e. III. században megkülönbözteti a nemesített körtét a vackortól, és az oltás módját is részletezi. A rómaiak korában már negyven különböző fajtát termesztettek: a zöldtől a sárgán és a barnán át a pirosig terjedő színeivel a körte ma is az egyik legváltozatosabb színű gyümölcsünk, alakja a hosszúkás, alul szélesedő, tipikus körtealaktól az almához hasonlóan kerekdedig terjed. Az Angevin szépe és a Vilmos keresztezéséből állították elő ezt a fajtát 1897-ben Ausztráliában. A Pacham's Triumph körtefa érési ideje szeptember vége. Nagy, vagy igen nagy gyümölcsű, tömege (200 - 270 g). Színe éretten sárga. Húsa fehér, olvadó vajkörte, a Vilmos-hoz hasonló édes-savas, gyakorlatilag kősejtmentes. Középerős növekedésű, termőkorban ívesen lehajló koronát nevel. Termőre fordulás után rendszeresen és igen bőven terem. Nem szotyósódó, amely miatt sokan kedvelik.  Aromáját, fehér hússzinét nem veszti el feldolgozás során sem. Néhány gondolatot most is ejtenék a fahordós érlelésről. A kellemes illatú acetálok is feltehetően részt vesznek a pálinka aromájának kialakításában. A pálinka a hordó faanyagából kellemes aromaanyagokat, színezőanyagokat, és az oxidációs folyamatokat elősegítő szerves katalizátorokat old ki. Ez utóbbi anyagok a fa pórusain bediffundáló, valamint a pálinkában oldott levegő molekuláris oxigénjével pillanatszerűen egyesülnek. Az így létrejött peroxidszerű vegyületek nehézfém ionok nyomainak jelenlétében a pálinka oxidációra hajlamos anyagait oxidálják. Az oxigén felvétel gyors, az ezt követő követőoxidáció, pedig lassú folyamat. Három hónapot követően a párlatunk lefinomul és világossárga színben ragyogva, citrusos illattal áradozva csábítja el a pálinkát kedvelőket.

Királyleányka-Cserszegi Cuvée Szőlő Natúr Törkölypálinka 2012.

252.

2012/1204

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

  Királyleányka-Cserszegi fűszeres cuvée

  üvegben érlelve

 

 

 A most bemutatásra kerülő párlatom szintén immár hagyományosnak mondható, hiszen az elmúlt évben is készítettem belőle párlatot. A története nem igazán kalandos, de azért nyilvánvalóan nem is hagyományos. A királyleányka szőlő sok éve már kíséri pincészetünket, hiszen a Rózsa 2001. Kft-ben, ahol brigádvezetőként dolgozom, minden évben kapok szőlőt a tulajdonosoktól, többnyire prémium gyanánt, a munkám elismeréseként. Ebből évről-évre érmes bor készítek, a törkölyéből, pedig természetesen párlatot. A házasítás másik tagja a cserszegi fűszeres szőlő a Sőrés Pincészet szőlőjében termett, ahol szintén dolgoztam kinti munkán is, de a pincéjükben is végeztem fejtési és palackozási munkákat, valamint sommelierként is közreműködtem. Itt is mindig prémium gyanánt megkaptam a szőlő törkölyét. Mindkettőből önállóan is készítettem párlatot, de egy részüket mindig házasítottam is egy hordó erejéig, hogy egy érdekes cuvée párlatot nyerjek. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy mindenkinek tetszett ez a párlat, hiszen mind két szőlőfajta rendkívül illatos, fűszeres jegyekkel bír. Nem is beszélve arról, hogy mind kettő hungarikumnak számít. Az erdélyi eredetű hagyományos magyar fehér borszőlőfajta – bár termesztése során megkülönböztetett figyelmet igényel – igencsak meghálálja, ha jó kezekbe kerül. Sok törődést kíván, de hízelgő virágillatával, szép zamataival, egyediségével sokak számára kedves bort, illetve párlatot eredményez. Házasításokban is szépen teljesít, különösen az illatos fajták számára ideális társ. A Királyleánykáról sokakban él az a tévhit, miszerint bora a női ízléshez áll közelebb. De talán inkább maga a fajta az, amely kissé „nőies” adottságokkal rendelkezik, hiszen mihelyst jól érzi magát, kifinomult illatözönnel jelentkezik, becézgető zamatokban bővelkedik, savai simulékonyak, azonban ha a körülmények nem megfelelőek számára, kíméletlenül durvává, zorddá, rideggé válik, és sajnos nem igazán szerethető. Illat- és ízjegyekben megjelenhet még a tavaszi vadvirágos rét minden virága, a bodza, a sárgadinnye, az egres, a zöldalma és a zöld papaya, valamint a citrusok ízvilága is. Parfümösebb illat- és zamatvilágában jelen lehet a liliom, a viola, az akác és a vadrózsa, az édes hangulatú jegyek (méz, alma, körte), valamint a gyógyfüves aromák (menta, kamilla) is, utóízben akár némi kesernyével és gyömbérrel. Mindenkinek ajánlom!

 

IV. Ongai Regionális Pálinkaverseny 2012.

Versenykiírás

 

Az Ongai Kulturális Egyesület meghirdeti a IV. Ongai Regionális Pálinkaversenyt, mely 2013 januárjában kerül megrendezésre.

A verseny meghirdetésének köre: elsősorban Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiója, de az ország bármely területéről, sőt a határon túlról is nevezhetnek a magánfőzők, bérfőzetők és a kereskedelmi bérfőzdék.

A verseny fővédnöke: Dr. Kemény Dénes.

Nevezési határidő: 2013. január 8.

Nevezési minta: fajtánként 0,5 liter.

Nevezési díj: párlatonként 1000 Ft.

Nevezési minták átvétele: Az ongai általános iskola média termében (3562 Onga, Görgey u. 2. új épületszárny) 2013. január 8-áig, illetve eljuttatható postán az egyesület címére (Ongai Kulturális Egyesület 3562 Onga, Görgey u. 2/A.).

Nevezési feltételek: A versenyen a versenyszabályzat elfogadásával, a nevezési lap kitöltésével, a nevezési díj befizetésével vehetnek részt a magánfőzők, a bérfőzetők és a kereskedelmi pálinkafőzdék. A párlatok leadásával egy időben a nevezéshez csatolni kell a hivatalos bérfőzetési lap másolatát. (Lehetőség van két személy együttes nevezésére is, amennyiben a cefrézést együtt végezték. Itt is követelmény azonban az egyikük nevére kiállított hivatalos bérfőzési lap.)

Ünnepélyes eredményhirdetés:2013. január 19. A magyar kultúra napjához kapcsolódó kulturális hagyományőrző rendezvénysorozat, fesztivál részeként.

Díjazás: oklevelek, érmek, ajándékcsomagok, szponzori felajánlások közel 1 millió Ft értékben.

Kedvezmények: Az a bérfőzető magánszemély, akinek pálinkája a IV. Ongai Regionális Pálinkaversenyen arany-, ezüst- vagy bronzérmet nyer, a Magyar Országos Pálinka és Nemzetközi Gyümölcspárlat Versenyen (Gyula, Budapest) ugyanazon versenypálinka nevezési díjából 30%, 20%, ill. 10% kedvezményt kap az Ongai Kulturális Egyesület és a LovászRendezvényszervező Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. között fennálló szerződés értelmében.

A 2012-es versenyről: A III. Ongai Regionális Pálinkaversenyre összesen 346 nevezett pálinka érkezett. A 13 fős, országosan elismert szakmai zsűri tagja volt: Lovassy György elnök, Adamik Anikó, Czakó Gábor, Csobolya Attila, Hornung József, Komáromi János, Mecsér Péter, Nagy Árpád, Nyilasi Béla, Pucsok Sándor, Pulay Gábor, Szónoczky István és Vértes Tibor. A zsűri döntése alapján arany oklevelet kapott 19, ezüst oklevelet 68, míg bronz oklevelet 71 pálinka. A nevezett pálinkák helyileg 42 különböző főzdében kerültek kifőzésre.

További információk, részletes nevezési feltételek, verseny szabályzat, odaítélhető díjak, nyeremények, nevezési kategóriák, letölthető nevezési lap elérhető az egyesület honlapján: www.okeonga.hu ill. további felvilágosítás kérhető a 70/313-3216-os és a 70/313-1454-es telefonszámon vagy e-mailben az okeonga@upcmail.hu címen.

Várjuk nevezését! Szóljon ismerőseinek is!

Díjazottaink 2012-ben.

Narancs Ágyas Déligyümölcs Párlat 2011.

A III. Vas-megyei Pálinkaversenyen pincészetünk első alkalommal indult párlataival versenybe Nyugat-Dunántúl hasonló pálinkáival. A Vönöckön megrendezésre kerülő viadalra személyesen el is utaztunk, hogy átvegyük a párlatainkért járó díjakat. A most bemutatásra kerülő párlat nem csupán szófordulattal nevezhető párlatnak, hanem a szó szoros értelmében az, hiszen nem magyar gyümölcsből készült még akkor sem, ha azt Magyarországon sikerült megvásárolnom is. A párlat tulajdonosa édesapám Muth Walter. A versenyben a 215-ös sorszámmal vett részt a párlat, amelyet Ágyas kategóriába neveztünk be, hiszen a párlatba narancs érlelődött, de nem csak maga a gyümölcs, hanem kis mennyiségben a héját is belehelyeztem, hogy még aromásabb, még citrusosabb legyen az illata. Ez a sorszámú mintánk a 4-es zsűriasztalhoz került elbírálásra. Érdekessége volt ennek a kategóriának, hogy a bele nevezett 28 párlat mindegyike érmet kapott. Ez azt jelentette, hogy az ágyaspárlatok mindegyike kifogástalan minőségű volt. A hagyományos 20 pontos értékelési rendben az első szempont a megszokott illat tisztaságé. Az erre megszokottan adható három pontból meg is kaptuk mind a három pontot, ami azt jelentette, hogy hibátlan illatú termékről van szó. A következő második szempont a pontozásban az illattal kapcsolatos karakter megfigyelése, élénkség, frissesség, intenzitás. Erre őt pont adható maximálisan sajnos itt találtak hiányosságot a zsűrizők benne, mert csupán 3 pontot kaptunk itt is. A folytatásban a párlat már a szájba is kerül, hiszen az íz tisztaságát csak kóstolással tudjuk megállapítani. Erre is hibátlan esetben három pontot adnak. Érdekes módon nem kaptuk meg rá mind a pontokat csupán 2, de ezt nem igazán magyarázták meg, de talán a benne lévő héjnak, vagy annak mennyiségének volt betudható. Persze, ha már itt is hibát fedeztek fel, akkor a következő szempontban az íz karakterében is kellett hibának lenni, de meglepő módon itt nem találtak súlyos ellentmondást, pedig éppen ez kicsit az ellentmondás. A megkapható őt pontból 4 pontot oda is ítéltek rá, amely nagyon jónak mondható. Végül az értékelést lezárandó az előző négy szempont harmóniáját, tartósságát figyelték meg. Az adható négy pontból egyet elvéve 3 pontot meg is kaptunk, amelyet nem tartók elfogadhatatlannak. Összegezve az illat karaktere kapott 2 pont az, amellyel nem tudok egyetérteni, főleg nem akkor, amikor előtte az illat tisztaságát meg hibátlannak találták, és a jó helyezés itt csúszott el. 15 ponttal bronzérmet sikerült kapnunk erre a párlatunkra, amelynek natúr változata ezüstérmes lett. Előzőleg ez a párlat sem lett odahaza lebírálva, de én magam többször kóstoltam és az ágyas változatot jobbnak tartottam a natúrnál, az itt zsűrizőkkel ellentétben. Ami kis vigaszt azért jelentett, hogy legalább édesapám nevét helyesen írták fel az oklevélre, amelyen ezúttal minden stimmelt. Természetesen ezzel még nem ért végett ez a sorozat, mert az év utolsó versenyére Kecelen került sor november végén, ahol szintén több párlattal indultunk el.

Olaszrizling Szőlő Fahéjjal Ágyas Párlat 2012.

251.

2012/1202

AQUAVINICUM

ÁGYAS

BORSEPRŐ

  Fahéjas Olaszrizling szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 A hétvége már az advent jegyében telt el, ehhez méltón határoztam el, hogy az elmúlt két napban bemutatott párlatom harmadik tagját nem hagyományosan gyümölcs ágyon fogom érlelni, hanem fűszernövény ágyon, amely a tél kedvenc aromáját és illatát hordozza a fahéjon. Ez a fűszer természetesen nem ismeretlen a pálinka készítők körében, igaz elsősorban almapálinkák fűszerezésére használják. Ezzel szemben én most meg kísérlem az olaszrizling szőlő borának seprőjéhez házasítani. Az olaszrizling későn érő, jó cukorgyűjtő, és aszúsodásra is hajlamos, éppen ezért a déli, melegebb lejtőket mindig jobban kedveli. Élvezetes édes borkülönlegesség azonban csak megfelelő borászati ismeretekkel és felkészültséggel készíthető belőle. Száraz borként finom savú, kellemes aromájú, utóízében kellemesen kesernyés. A kedvező évjáratokban különleges minőséget. Egyedi jellemzője a nagy magnéziumigény; ennek hiányában hiánybetegsége alakulhat ki. A felvett magnézium jelentős része a termésbe és onnan a borba kerül, ezért bora izomgörcsök stb. ellen gyógyhatású. Magyarországon a badacsonyi borvidék bazalton termesztett olaszrizlingjeinek borában van a legtöbb magnézium. A világfajták megjelenésével sokan temetni kezdték itthon a fajtát, de az utóbbi évek kísérletezései a fajta gazdag ízvilágát és különleges minőségét igazolják. A hosszú évtizedekig csak kocsma borként ismert olaszrizling majdnem minden borvidékünkön megtalálható. Karakteres, változatos ízeket produkáló, határozott savakkal rendelkező bort, illetve párlatot ad. Visszakanyarodva a fahéj történetére, ismert az is, hogy a keresztes vitézek később szerelmi bájitalt készítettek belőle. A 12. században Hildegard, a német rendfőnöknő már homloküreg-gyulladásra, megfázásra, náthára is javasolta. 1292-ben John of Montecorvino minorita szerzetes emlékezik meg a fűszerről. Hazánkba a 15. században érkezett el, és gyorsan beépült a nemesi konyha fűszerei közé. Mintegy 300 éven át harcoltak egymással portugálok, franciák és angolok a fahéj kereskedelmi monopóliumának megszerzéséért. Ez a fűszerháború számos emberáldozatot követelt. A középkorban a keresztes hadjáratoknak köszönhetően már könnyebben jutott a fahéj Európába. Akkortájt a gyógyítás mellett (köhögést, rekedtséget gyógyítottak vele) gyakorta használták fűszerként is. Kóstoljuk meg!

 

Fahéj

Herbarium Librum

   Babérfélék Családja

Cinnamomum verum

Fahéjfa

A fahéj a tél fűszere. A hideg beálltával és az ünnepek közeledtével beköltözik a konyhánkba, és egészen a tavaszi napsütésig velünk marad. A Fahéjfát népies nevén ceyloni fahéjat, cinet, cimet vagy cinnamomi a babérfélék családjába tartozó Cinnamomum növénynemzetség egyik legismertebb faja. Gyakran fahéjnak nevezik a kassziát is, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy a kettő nem egy és ugyanaz, amikor tehát vásárolunk ebből a fűszerből alaposan figyeljünk oda, hogy mit is veszünk valójában. Természetesen az emberi tudat fejlődésével, a környezetünk egyre tudatosabb megismerésével az ember felfedezte a különböző növényekben rejlő előnyös, illetve hátrányos tulajdonságokat. A kínai írások már i.e. 2800-ban említést tesznek a ceyloni (Srí Lanka-i ) fa belső hántolt kérgéről, a fahéjról. Cinnamomum zeylanicum elnevezésben a cinnamomum a héber és arab amomon kifejezésből származik, ami illatos fűszert jelent. A kínaiak láz, megfázás kezelésére, emésztési panaszok elmulasztására használták a fahéjat. Az ókori egyiptomiak sok más fűszer mellett, a mumifikáláshoz készített balzsamokhoz használták. Több fűszerhez hasonlóan a fahéj szintén megjelenik a Bibliában, Mózes könyvében, a Példabeszédek könyvében, de még az Énekek énekében is szerepel. Az egyiptomiak után a görögök és persze a rómaiak is nagy előszeretettel használták ezt az értékes és igen drága fűszert. Elsősorban gyógyszerként alkalmazták, a lélek egyensúlyának visszaállítására. Az idősebbik Plinius az i.e. 1 században említi, hogy 35 dkg-nyi fahéj nagyjából 5 kg ezüstöt ér. A lelki békéje megleléséért és mélységes fájdalma jeleként i.e. 65-ben Nero egy évre való fahéjat füstölt el Poppaea Sabina, megölt hitvese temetésén.  (A szokás egyébként onnan eredt, hogy a füstölt fűszer illata elnyomta az elhamvadó test szagát.) Az ókorban a fahéjról már Kasawini, arab író is említést tesz i.e. 1275-ben. Ebből látszik, hogy a fahéj, mint fűszer, már az ókorban is rendkívül keresett volt; Indiából és Srí Lankáról több mint 2000 éve exportálják. A fűszerkereskedők valóságos rémmeséket terjesztettek róla, hogy magasan tartsák az árát. Az efféle „hírek” alapján írta le Plinius, hogy csak szörnyű denevérektől védett, eldugott mocsarakban terem, ami persze nem teljesen fedte a valóságot. A fahéjfa Srí Lankán és a Szunda-szigeteken honos, a kasszia Kínában. A vadon is termő, de termesztésbe is vont trópusi fák ágainak lefejtett, sötétbarna kérge a jellemző illatú, édeskés, csípős, kissé fanyar ízű fűszer (Cinnamomi cortex). A két főbb variáns íze különböző. Az amerikai konyhában népszerű kínai (kasszia) fahéjban a csípős íz dominál, míg az Európában ismertebb ceyloni (zeylanicum) fajta enyhébb, pikánsabb ízű. Őrletlen állapotban kinézetük is könnyen megkülönböztethető: a ceyloni fahéj vékonyabb (papírszerű), a kínai 1 mm-nél vastagabb és fás. Vágott darabokban vagy őrölve forgalmazzák. Illóolajat, csersavat, nyálkát, gyantát, cukrot, keményítőt és fahéjaldehidet tartalmaz. Visszakanyarodva történetére, ismert az is, hogy a keresztes vitézek később szerelmi bájitalt készítettek belőle. A 12. században Hildegard, a német rendfőnöknő már homloküreg-gyulladásra, megfázásra, náthára is javasolta. I. u. 1292-ben John of Montecorvino minorita szerzetes emlékezik meg a fűszerről. Hazánkba a 15. században érkezett el, és gyorsan beépült a nemesi konyha fűszerei közé. Mintegy 300 éven át harcoltak egymással portugálok, franciák és angolok a fahéj kereskedelmi monopóliumának megszerzéséért. Ez a fűszerháború számos emberáldozatot követelt. A középkorban a keresztes hadjáratoknak köszönhetően már könnyebben jutott a fahéj Európába. Akkortájt a gyógyítás mellett (köhögést, rekedtséget gyógyítottak vele) gyakorta használták fűszerként is. Főleg a húsos egytálételeket ízesítették vele, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a már nem túl friss húsok feljavítására használták a fahéjat. A fűszernek köszönhetően a hús átható szaga jelentősen csökkent, és a növényben lévő fenolok gátolták a baktériumok további szaporodását. Később az árut arab kereskedők vitték Alexandriából, a velenceiekhez. Ennek a monopóliumnak vetett véget, amikor 1505-ben a portugál hajósok - élükön Vasco de Gamával - felfedezték Ceylon szigetét, és megtalálták a bőséges fahéj-forrást. Addig a hajózás veszélyei miatt csak szárazföldön keresztül jutott Európába fahéj, de ennek és a velencei monopóliumnak egy csapásra véget vetett Gama, aki 1506-ban 11 tonna fahéjjal a fedélzetén tért vissza Lisszabonba. A portugálok 1518-ban létrehoztak egy erődöt a szigeten, ezzel is védve a fűszer feletti uralmukat. 1522-ben Magellán hajóiból csak egy tért vissza a Fűszer-szigetekről, ám több száz mázsa fűszerrel megrakodva. A hajó kapitánya jutalmul magas rangot és címerhasználati jogot kapott. Címerét két fahéjrúd, három szerecsendió és tizenkét szegfűszeg díszítette. 1638-ban azonban holland kézre került a sziget, akik 1640-ben vették át a gyárak irányítását, majd 1658-ra az összes portugál gyarmatosítót elüldözték a szigetről. Végül 1796-ban az angolok átvették a sziget feletti uralmat. A 17. században, Európában ismét csak a konyhában alkalmazták. A fahéjat a 18. század végén hatalmas mennyiségben hozták be Európába. A hollandok valóságos fahéjhegyeket égettek el, hogy megakadályozzák árának zuhanását, ám az hamarosan így is annyira mérséklődött, hogy már mindenki asztalára jutott belőle. Gyógyító képességeit a 19. században fedezték fel. A növény fűszerként felhasználható része a szárított belső kéreg. Leveléből illóolajat nyernek, mely a kéregből nyert olajjal azonos hatású, de enyhébb. A 10 méter magasra növő, 3 év alatti fák fiatal ágairól hántják le a kérget. A fahéj fertőtlenítő hatóanyagokat tartalmaz, ezért használják a gyomor-bél csatorna fertőzései és légúti fertőzések ellen. Segíti az emésztést, ezért enyhíti az emésztési zavarokat, a kólikát, a hányingert és a bélszelek túlzott távozását. Süteményekhez, tortákhoz nem csak íze miatt érdemes használni, hanem azért is, mert segít megemészteni a zsírokat. A benne lévő tannin megállítja a vérzést és a hasmenést. Javítja a vérkeringést, ezért csökkenti a hűléses betegségek tüneteit. Fokozza az inzulin hatékonyságát, javítja a glükóztoleranciát. Ellazítja a méhet, ezért csökkenti a menstruációs panaszokat. Fokozza a libidót és a szexuális teljesítményt. Mára a fahéj egyáltalán nem drága fűszer – még akkor sem, ha a régi magyar konyhához hűen nemcsak az édes alapú recepteknél, hanem a levesekhez és a sültekhez kínált mártásokba is teszünk belőle egy-egy csipetnyit. A fahéj az emésztőszervekre gyakorolt hatásai mellett a szív- és érrendszerre, valamint a vércukorszintre is jótékonyan hat. A Brit Diabétesz szövetség lapjának októberi száma egy olyan, 12 hetes vizsgálatról számolt be, amelyben igazolták, hogy napi két gramm fahéj jelentősen csökkenti a vércukorszintet és a vérnyomást. A londoni Imperial College kutatói abból a korábbi eredményből indultak ki, mely szerint hogy napi fél teáskanál fahéj a II. típusú cukorbetegeknél jelentősen csökkenti a vércukorszintet, a triglicerid-szintet, az LDL (káros koleszterin) és a teljes koleszterin szintjét. Ezután megállapították, hogy két hónapig napi 2 g fahéj elfogyasztása jelentősen csökkenti a rosszul kontrollált II. típusú cukorbetegek HbA1c szintjét és magas vérnyomását. Ezért a fahéj étrend-kiegészítőként fogyasztása egy újabb lehetőség a vércukorszint és a vérnyomás szabályozására — természetesen a gyógyszeres kezelés mellett. A fahéj olcsó, és még a rettenetes mellékhatásokat is megspóroljuk magunknak. Ugyanezt állapította meg az Egyesül Államok Mezőgazdasági Minésztériuma által végzett kutatások eredménye szerint, a fahéj segít a 2-es típusú cukorbetegek vércukorszintjének csökkentésében. Az őrölt fahéj serkenti a glükóz-égető enzimek termelődését és növeli az inzulin hatékonyságát. Az egyik vizsgálat kimutatta, hogy a fahéj 20%-al növelte az inzulin hatékonyságát a vércukorszint csökkentésében. A fahéj bizonyos összetevői nagy mennyiségben mérgezőek, ugyanis az őrölt fahéjban található olajok (eugenol, kumarin) irritálhatják a száj, a gyomor és a belek nyálkahártyáját vagy vérzékenységet okozhatnak. Így tehát a fahéj gyógyászati alkalmazása csak olyan speciális készítményekben engedélyezett, amelyekből ezeket az összetevőket már kivonták. A fahéj egyben gondűző aromaszerként is használható. Meleg, fűszeres, édeskés aromája révén kedvelt alkotóeleme bizonyos ételeknek, süteményeknek, édes kásáknak és melegítő italoknak is (forralt bor, puncs, tea, valamint utóbbi időben párlatokban is stb.). Hideg, borús téli napokon különösen jól esik egy kis fahéjolajat párologtatni aromalámpában: nemcsak a baktériumokat űzi el, hanem egyúttal jókedvre is hangol. Kiválóan illik a többi, hasonlóan édes és fűszeres karakterű aromához: a narancshoz, citromhoz, szegfűszeghez, ylang-ylanghoz, jázminhoz, szantálfához.  Ami a legnagyobb eltérés a kétféle fahéj között, hogy a cassia kumarin-tartalma sokkal magasabb, mint a ceyloni fahéjé. A kumarin egy olyan aromaanyag, amely több fűszerben is megtalálható, mint például a borsmentában vagy a levendulában, és nagyobb mennyiségben képes gátolni a véralvadást, sőt a májat is károsíthatja. Kis mennyiségeknél, főleg egy fűszer esetében ez nem jelent hatalmas problémát, hiszen eleve minimális mennyiséggel dolgozunk, és annak is csak elenyésző része ez a káros anyag, ennek ellenére terhesek számára és kisgyerekek esetében kerülendő a fahéjas ételek gyakori fogyasztása. Végül a fahéj kiváló szer az öregedés lassítására is. Magas a fenoltartalma, aminek köszönhetően a szervezetben nem jönnek létre azok a sejtkárosodások, amiket például a sok cukor vagy a bekerült méreganyagok okozhatnak. Ha fahéjjal szórjuk be a friss gyümölcsünket, akkor nem csak kellemes illatot és egy plusz ízt adunk neki, de egyben a gyümölcsök erjedését is megakadályozzuk, vagy legalábbis lassítjuk. Összegezve a fahéjnak még a tudósok előtt is ismeretlen hatásai vannak az emberi szervezetre. Nem elhanyagolható a fentebb felsorolt gyógyhatások mellett a pszichotikus hatásai is. Ez persze már az aromaterápiás hatásnak is köszönhető, hiszen ahogy megérezzük a kellemes fahéj illatot, máris jobb a hangulatunk, de a fahéjnak egyébkén is van hangulatjavító hatása ránk. Emellett kiváló afrodiziákumként is számon tartják, ezt a hatását is az illatával kiegészítve éri el.  A fahéj nagyon finom és nagyon jó hatású fűszernövény, de használatát nem ajánlatos túlzásba vinni. Figyeljünk oda, hogy mennyit fogyasztunk, ugyanis nagyobb mennyiség elfogyasztásával olyan anyagok is felhalmozódhatnak a szervezetünkben, amelyek nem egészséges hatásúak.

 

Olaszrizling Szőlő Érlelt Borseprő Párlat 2012.

250.

2012/1201

AQUAVINICUM

ÉRLELT

BORSEPRŐ

  Olaszrizling szőlő

  Eperfa hordóban érlelve

 

 

 Nem újdonság, hogy ismét háromfelé osztottam az elkészült alappárlatomat, hiszen pincészetünkben ez már szinte bevált gyakorlat. Sohasem a mennyiségre utazunk, sokkal inkább minőségre és a különlegességre. Nos ezúttal az alapanyag maga is különleges, így nem véletlen, hogy az eperfa hordós érleléssel is megpróbálkoztunk az esetében. Az olaszrizling olasz, vagy francia származású elterjedt szőlőfajta, Magyarországon az egyik leggyakoribb. Hozzánk Franciaországból, Champagne-ból került a 19. század közepétől. Németek közvetítették hozzánk az olaszrizlinget, és ők adták neki az olasz jelzőt megkülönböztetésül a rajnai rizlingtől. Rendkívül termékeny, mert kedveli a Kárpát-medencei klímát, a mostoha körülményeket is, talajban sem válogatós, sőt még a homokot is szereti. A nagy filoxéra járvány elpusztította szőlők helyébe ültették. Hasonnevei: Welschriesling, Taljanska grasevina, Riesling Italien, Rizling Vlassky, Nemes rizling, Italian Riesling. Széles körben elterjedt Ausztriában, főleg Stájerország déli és délkeleti részén, Burgenlandban, illetve Weinviertelben, ahol habzóbort készítenek belőle. A Fertő-tó közelében nemesrothadású desszertbor készül az olaszrizlingből. Romániában is termesztik. Nálunk, Magyarországon elsősorban a Balatoni borvidékeken és Siklóson jellemző. Az alapanyagról most ennyit írnák, viszont folytatnám a fahordós érlelés szakmai megismertetését. Az érlelési folyamatok közé sorolható az átésztereződés is, amelynek két változata lehetséges. Egyik esetben valamely észterből a jelenlevő alkohol feleslegének hatására újabb észter keletkezik. Feltehető, hogy ez a folyamat szeszes italok érlelésekor – a nagy etilalkohol felesleg következtében gyakran lejátszódik. E reakció hatására az etilalkohol észtereinek mennyisége növekedhet. A másik esetben két észter lép egymással kölcsönhatásba, és ennek következtében két új észter keletkezik. A pálinkában található aldehidekből és alkoholokból addíciós, illetve kondenzációs reakciók következtében félacetálok és acetálok keletkeznek. Ez a folyamat teszi például jobbá az olaszrizling borseprőt, ami egy nem alapvetően illatosnak számító szőlőtől nagyon szép teljesítmény. A pálinka illata a szüretkor frissen préselt must illatát, zamatát szépen tükrözi. Ajánlom étkezések zárására, vagy desszertek mellé kísérőnek, ezt az ízében és színében is különleges párlatot.