Kékfrankos Szőlő Érlelt Borpárlat 2013.

359.

2013/0521

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

BOR

  Kékfrankos szőlő

  tölgyfával érlelve

 

 

 

 Mint azt már az előzőekben előre jeleztem az elkövetkezendő napokban különböző borpárlatok bemutatásával, fogok foglalkozni. A tavalyi szőlő szüret óta eltelt időben már kiderült a pincékben, hogy melyek azok a borok, amelyek érdemesek arra, hogy megtartsák őket, és melyek azok, amelyek esetleg a további tárolásra, érlelésre, palackozásra nem érdemesek ezért ezeknek sorsáról dönteni kell, vagy kiönti őket a borász, vagy esetleg megpróbálja átmenteni annak értékeit desztillálással. Az a bor, amely jelen párlat alapanyagát adta, immár négy éve érlelődött fahordóban, és a szőlő alapanyaga a kékfrankos fajta volt. A kóstoláskor kiderült, hogy a bor a savainak jórészét szinte teljesen elvesztette, ennek okán fáradt érzetet keltett, ami arra ösztönzött, hogy inkább párlatot készítsek belőle. Az is nyilvánvaló, hogy a bor és borseprő párlatok készítésekor kerülnek közel egymáshoz a borászok és a pálinkászok. Természetesen, mint már írtam, illetve szóltam róla a borpárlatkészítésnek igen komoly hagyományai vannak Magyarországon, mind annak ellenére, hogy nem igazán erről híres hazánk. Nyilvánvaló azonban az is, hogy ez nem azt jelenti, hogy kis hazánkban nincsenek kiváló borpárlatok. Az persze igaz, hogy ehhez azért komoly időre van szükség, ebben, pedig még én magam sem dicsekedhetem, hiszen kezdőnek számítok ebben a szakmában. Az utóbbi időben azonban ebben a tekintetben is előrelépés tapasztalható. Ez azt is jelenti, hogy eltelt öt-hat év és előkerülnek az érlelt italok. A II. világháború előtt komoly hagyományai voltak a magyar brandy készítésnek, amely akkor sajnálatos módon abba maradt és azt is ledegradálták a kommersz konyakok szintjére. A kísérletek szerencsére újra beindultak a legnevesebb kereskedelmi főzdék pincéiben, hogy az alapanyag inkább fehér, vagy inkább vörös borszőlő legyen. Zwackék tokaji furmintból készítik, tölgyfahordóban érlelik, és hársfavirág ágyon szűrik. Szerencsénkre a hársfa éppen hamarosan fog virágozni, így lehetőségünk nyílik, majd arra, hogy valami hasonlóval, majd mi is megpróbálkozzunk. Én ezúttal a mai napon egy vörösbor szőlőből készült borpárlatot ajánlanák figyelembe, amely elvesztett savainak köszönhetően nem arrogáns ízű. Ennek köszönhetően talán a több hónapos tölgyfa érlelés után mind illatában, mind ízében jó kis ital kóstolói lehetünk.

 

Vegyes Érlelt Fehér Borpárlat 2013.

358.

2013/0520

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

BOR

  Vegyes Fehér Bor

  tölgyfával érlelve

 

 

 

 Az elkövetkezendő napokban különböző bor cefréket fogok desztillálás alá vetni. Természetesen nem olyan borokat, amelyek hibásak, hanem igyekszek mindig a lehető legjobb borokból párlatot készíteni. Érdekes módon hazánkban kissé idegen a borpárlat készítése. Sem a borászok, sem pedig a kispince tulajdonosok féltve őrzik pincéjükben boraikat. Pedig a borpárlat más néven a brandy – egyes országokban vagy az angol köznyelvben – egyéb erjesztett gyümölcs, vagy törköly párlatát is jelentheti, melyek gyümölcs- illetve törkölypálinkaként is ismertek. Az Európai Unióban csak a szőlőborból készült, érlelt borpárlat lehet brandy, így Európában a brandy és a borpárlat sem azonos fogalmak. A köznyelvben a brandyt gyakran konyaknak nevezik a híres, eredetvédett cognac borpárlatok után. Egyes likörők megnevezése hagyományosan magában foglalja a brandy szót abban az esetben is, ha nem tartalmaznak borpárlatot. Ilyen a prune brandy, orange brandy, apricot brandy és a cherry brandy (szilva-, narancs-, sárgabarack- és cseresznyelikőr), melyek finomszeszből is készülhetnek. A brandy eredete egyértelműen a szeszfőzés megjelenéséhez kötődik. Már az ókori Görögországban és a Római Birodalomban is voltak magas alkoholtartalmú italok, és története akár az ősi Babilónig visszavezethető. A borpárlat mai formájában a XII. században jelent meg először, és a XIV. században lett népszerű. Eredetileg tartósítás céljából párolták le a bort, és hogy a kereskedők könnyebben szállíthassák. Az is valószínű, hogy fizetendő adót akarták így csökkenteni, amit űrtartalom alapján kellett fizetni. Eredetileg fogyasztás előtt borrá akarták visszahígítani. Felfedezték azt is, hogy miután fahordókban tárolták, a borpárlat íze sokat javul. A víztartalom csökkentése mellett a lepárlás számos aromaanyag létrejöttét és lebomlását okozza, alapvetően megváltoztatva a kapott párlat összetételét. A színezőanyagok, cukrok és sók, mivel nem illékonyak, hátramaradnak a lepárlóüstben. A párlat így sokban különbözik az alapanyagától. A borpárlatokat az európai hagyomány szerint szobahőmérsékleten fogyasztják, egy felfelé szűkülő, tulipánforma pohárból, míg a Távol-Keleten jégre töltik. A borpárlatok íze és aromája kellemesebb, ha az ital hűvös, így a legtöbb otthonban egy kevés hűtést igényel. Mindenesetre érdemes kipróbálni, hogy mi mit tudunk ebből kihozni.

 

Vadrózsavirággal Ágyas Almás Szilva Vegyes Gyümölcs Párlat 2013.

357.

2013/0519

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VEGYES

  Vadrózsa virágos Almás Szilva

  szilvafával érlelve

 

 

 A mai napon tovább folytatom az elmúlt két napban bemutatott párlat változatának bemutatását. A harmadik rész, amelyet külön kezelten a desztillálás után az Ágyas kategóriába került, de egyben az ágyazásának köszönhetően átkerült egy másik kategóriába is, amely ezen esetben a vegyes alkategória, mivel az ágyazás nem gyümölcs ebben az esetben, hanem ennél egy sokkal különlegesebb természetes anyag még pedig a vadrózsa virága, amely gyönyörű rózsaszín virágaival éppen ezekben a napokban öntötte el a domboldalainkat. Illata, amely belengi a hajnal párásságát mindenki számára ismert, aki hajnaltájt öt óra magasságában már a határban jár-kel. Bizony nem könnyű dolog heteken át, sőt hónapokon át minden nap hajnalban kelni, de akinek ez jutott osztályrészül, sok olyan látványban is részesül, amely bőven kárpótolja a kevés alvásért. A május egyébként is a legszebb hónapunk, szinte minden virágzik, és már a termések is jól megmutatkoznak a vadonban, és a termesztett gyümölcsösökben is. A vadrózsa nem korán virágzik, ennek köszönhetően többnyire minden évben szép termést is képes hozni, azokkal a vadgyümölcsökkel szemben, amelyek korábban virágzanak, és bizony gyakran elfagynak a fagyosszentek időszakában. Az idei év jómnak ígérkezik gyümölcs termés szempontjából, mert már csak az utolsó fagyosszent az Orbán van vissza. A népi gyógyászatban a csipkebokor virágszirmát különlegességként tartották számon. Növelte a szervezet ellenálló képességét. A sziromból szörp és dzsem készült. Visszafogott, egyedi ízvilága, minden képzeletet képes felülmúlni. Szedését a délelőtti órákban a harmat elmúltával ajánljuk, főleg olyan helyeken, ahol nem érintkezhet vegyszerrel, illetve autóutaktól távol esik. Lehetőleg vigyünk magunkkal aromazáróval ellátott zacskót, és abba gyűjtsük bele a virágokat. Természetesen e virágnak használata nem idegen a falusi emberektől, hiszen a mézzel ízesített vadrózsavirág szörp közismert. Az illóolajának a vízben oldódó anyagaiból készül a rózsavíz. Hígítás nélkül szemborogatásra kiváló.
Bioflavonoidokban igen gazdag, jótékonyan hat az emésztésre is. A magas vérnyomást csökkenti, kiváló jódforrás. Magyarországon a vizek döntő többsége kifejezetten szegény jódban. E ötleteken felbuzdulva határoztam el, hogy én is kipróbálom ágyként ebben a pálinkában, amely remélhetően nagy érdeklődést fog kiváltani.

 

Pálinkakóstolás és bírálat 2013.05.19.

A

Muth Pálinka és Borpince

Bemutatja:

Pálinkakóstolás és bírálat

2013.05.19.

Szent Ivó gyóntató ünnepére

Ivó Bretagne szülöttje (1253–1303), aki a szegények ügyeit nagy bölcsességgel, jogi tudással és szeretettel védelmezte mind az egyházi, mindpedig a világi bíróságok előtt. Középkori egyetemek jogi karának, továbbá a jogtudósoknak, jogászoknak, ügyvédeknek, törvénybemenőknek védőszentje. Az Ivó név a régi, jókedvű, mulatós jurátusokban rokon képzeteket szült. Egy Szeged környékén, Szőregen följegyzett félnépivé vált diákdal szerint:

E szép szóra: jurátus, jurátus,

Ej de ráillik a tus, a bor tus!

Többet ér ez mint a jus, mint a jus,

Élj hát vele jurátus, jurátus.

Ősapánk is szent Ivó, szent Ivó,

Nem volt soha vízivó, vízivó.

Hogy éltében tusozott, tusozott,

Azért szentté változott, változott.

NEVEZÉSI LAP

A

PÁLINKAKÓSTOLÓI HÁZIBÍRÁLATRA

Párlat sorszáma	Párlat megnevezése	Párlat főkategória	Párlat alkategória	Párlat tulajdonosa	Párlat Születési idő	Párlat alkoholfoka
280	Szilváskökény	Natúr	Gyümölcs	Muth József	2013.01.27.	46%
266	Bereczki Birsalma	Natúr	Gyümölcs	Muth József	2013.01.07.	46%
247	Pannónia Kincse	Natúr	Gyümölcs	Muth József	2012.11.28.	46%
245	Merlot Szőlő	Natúr	Törköly	Muth József	2012.11.22.	46%
	Cabernet Sauvignon	Natúr	Bor	Muth József	2012.03.08.	46%
	Cabernet Sauvignon	Natúr	Borseprő	Muth József	2012.12.05.	46%
249	Olaszrizling Szőlő	Natúr	Borseprő	Muth Walter	2012.11.30.	46%
260	Merlot Szőlő	Érlelt	Borseprő	Muth Walter	2012.12.25.	44%
227	Chardonnay Szőlő	Érlelt	Törköly	Muth József	2012.10.25.	44%
300	Sárgamuskotály	Érlelt	Törköly	Muthné Katona Mária	2013.02.16.	44%
203	Kajszibarack	Érlelt	Gyümölcs	Muth József	2012.08.01.	44%
264	Mutsu Alma	Érlelt	Gyümölcs	Muth József	2013.01.05.	44%
317	Mazsolás Chardonnay	Ágyas	Törköly	Muth Walter	2013.03.05.	42%
251	Fahéjas Olaszrizling	Ágyas	Borseprő	Muth Walter	2012.12.02.	42%
268	Kakukkfüves Bor	Ágyas	Bor	Muth József	2013.01.09.	42%
Házi bírálat időpontja: 2013.05.19.  -  15.00 óra

Almás Szilva Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013.

356.

2013/0518

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

  Almás Szilva

  szilvafával érlelve

 

 

 

 Főkategóriájánál az Érlelt pálinkáknál. Addig, amíg a borok esetében ott is főleg a vörösborok esetében kihagyhatatlan a fahordós érlelés, addig a pálinkák esetében azért ezt dolgot, kicsit óvatosabban kell kezelni. A pálinka magasabb alkoholtartalma következtében sokkal drasztikusabban lép kölcsönhatásra a fával, mint a bor, így aztán nagyon könnyen elbánhatunk a párlatunkkal, ha nem tudjuk, hogy pontosan mit is csinálunk. A tegnapi párlatunknál maradva, amikor is bemutattuk annak születésének körülményeit, most megpróbálkozunk ennek a párlatnak a fával való érlelésével. Mint már régebben is megemlítettem én inkább szeretem a fa chipszes érlelést, és ebben az esetben is ezt alkalmaztam, még pedig mivel a pálinka egyik összetevője szilva, így a szilvafás érlelést választottam remélve, hogy mind íz, mind színanyagban ez áll hozzá legközelebb. Magáról a párlatról, illetve annak házasításáról még annyit azért elmondanák, hogy nem blintre próbálkoztam meg vele, hiszen ezt a párosítást már előttem is kipróbálták igaz nem cefrében, hanem lekvárban és ott bevált. Az érlelt pálinkáim bemutatásánál minden alkalommal néhány gondolatot közre szoktam adni szakmai érdekességekről, így ebben az esetben sem teszek kivételt és folytatnám a derítéssel kapcsolatos anyagok ismertetését. A bentonittal való derítésnél hagytam legutóbb abba, így itt is folytatnám. A bentonitok részecskéi nagyon aprók, tehát igen nagy felületük van. 1 gramm vizes szuszpenzióban lévő bentonitnak 5 m2 az érintkezési felülete. Nagyon fontos tudni, hogy ezeknek a bentonit részecskéknek szivacsos szerkeze van, amely lehetővé teszi a folyadék behatolását és így az egyes alkotórészek lekötését. Továbbá igen jelentős tulajdonsága a bentonitnak, hogy kémiailag teljesen közömbös, a pálinka alkotórészeivel nem lép reakcióba, a jó minőségű bentonitnak sem íze, sem illata nincsen. A bentonit csak duzzadt állapotban hat, ezért először szuszpenziót kell készíteni belőle, vízben, vagy annak a pálinkának a folyadékában, amelybe később helyezni akarjuk. Amennyiben a vizet választanánk csak desztillált, vagy lágy vizet használjunk, sohase csapvizet. A készítési mód nem befolyásolja fehérje stabilizáló hatását. E nélkül hosszabb időre pálinkát sohase palackozzunk le, mert kellemetlen élményeink lehetnek.