V. Ongai Pálinkaverseny 2014-1

Néhány nappal ezelőtt még arról írtunk és beszéltünk, hogy milyen volt az év utolsó pálinkaversenye Kecelen. Erre ma már itt a 2014. év első pálinkaversenyének versenykiírása az V. Ongai Pálinkaverseny. Alig egy hónapunk van arra, hogy kiválasszuk a nevezésre szánt párlatainkat az alábbiak szellemében.

Versenykiírás

V. Ongai Pálinkaverseny

2014 első pálinkaversenye! Az Ongai Kulturális Egyesület meghirdeti az V. Ongai Pálinkaversenyt!

A verseny meghirdetésének köre: az ország bármely területéről, sőt a határon túlról is nevezhetnek magánfőzők, bérfőzetők és kereskedelmi főzdék/bérfőzdék.

Nevezési határidő és a minták átvétele: 2014. január 10. 16.00 óra, személyesen az ongai általános iskola média termében (3562 Onga, Görgey u. 2. új épületszárny), illetve eljuttatható postán az egyesület címére (Ongai Kulturális Egyesület 3562 Onga, Görgey u. 2/A.).

Nevezési minta: fajtánként minimum 2-szer 0,33 liter.

Nevezési díj: párlatonként 2500 Ft.

Nevezési feltételek: A versenyen a versenyszabályzat elfogadásával, a nevezési lap kitöltésével, a nevezési díj befizetésével vehetnek részt a magánfőzők, a bérfőzetők és a kereskedelmi pálinkafőzdék. A párlatok leadásával egy időben a nevezéshez csatolni kell a hivatalos bérfőzetési lap másolatát.

Ünnepélyes eredményhirdetés időpontja és helye: 2014. január 25. 18.00 óra, Lillafüred – Palotaszálló, az Ongai Kulturális Egyesület által szervezett pálinkagálán és bálon.

Díjazás: oklevelek, érmek, ajándékcsomagok, szponzori felajánlások közel 1,5 millió Ft értékben.

Kedvezmények:

• Ha valaki az V. Ongai Pálinkaversenyen 16 pontot, vagy többet ér el, akkor kedvezményt kap a nevezési díjából a világon legrangosabbnak tartott gyümölcspárlat versenyre, a Destillatára éppúgy, mint a többi általuk elfogadott regionális osztrák, német, olasz, svájci és egyéb közép-európai versenyek résztvevői.
• Az a bérfőzető magánszemély, akinek pálinkája az V. Ongai Pálinkaversenyen érmet nyer, ugyanazon versenypálinka nevezési díjából a gyulai Pálinka Világkupán 10−30% kedvezményt kap.
• A versenyre nevezett személyek közül (maximum 200 fő) ingyenes belépőt kap az eredményhirdetésre és az ahhoz kapcsolódó pálinkabálra Lillafüreden, a Palotaszállóba. (A rangsort a nevezett pálinkák száma határozza meg.)

Amit még érdemes tudni.

• 2014-ben Magyarországon, pálinkaversenyen eddig még nem használt bírálati rendszer szerint történik az értékelés, aminek a lényege, hogy a pontok több mint 60%-át a szájban érezhető dolgokra adják a bírálók.
• Továbbfejlesztett pálinkabíráló szoftverrel történik a bírálat, mely minden korábbinál jobban kizárja a szubjektivitást: minden pálinkát legalább 4 fő, de szükség esetén akár 8 fő értékel egymástól függetlenül.
• A lehető legjobb bírákat igyekszünk meghívni a zsűrizéshez, akik több elő-bíráló tréningen is felkészülnek a pálinkák minősítésére.

A 2013-as versenyről:

A IV. Ongai Regionális Pálinkaversenyre 264 nevezőtől összesen 785 nevezett pálinka és párlat érkezett az ország egész területéről. A nevezések nagy száma jelzi a verseny széleskörű elismertségét, megerősítve a 2012-ben már elért, az ország egyik legnagyobb pálinkaverseny pozícióját. A versenyen a bérfőzetők és a magánfőzetők mellett már a nagyobb kereskedelmi főzdék is képviseltették magukat. Az országosan elismert szakmai zsűri döntése alapján arany oklevelet kapott 36, ezüst oklevelet 159, míg bronz oklevelet 190 pálinka. 14 champion, azaz nagyaranyérem került kiosztásra.

A zsűri tagja volt: Lovassy György elnök (Pálinka-technológiák), Czakó Gábor (Bestillo Pálinkaház), Csobolya Attila (Várda Drink), Fabulya Attila (Prémiumital Shop), Főfai Krisztina (Márton és Lányai Pálinka), Háger-Veres Zoltán (Aroma Bázis Kft.), Hornung Zoltán (Gyulai Pálinkamanufaktúra), Kaizer Gábor (Agárdi Pálinka), Komáromi János (Tuzséri Pálinkamanufaktúra), Krizl Edit (Brill Pálinkaház), Nagy Attila (Brill Pálinkaház), Nagy Árpád (Árpád Pálinkatanya), Nyilasi Béla (Bükkaranyosi Pálinka Kft.), Pataki Attila (Pálinkapatak Kft.), Pucsok Sándor (Tiszadadai Pálinkafőzde), Szónoczky István (Szőlőpárlat- és Likőr Manufaktúra Kft.), Ujváry Balázs (Fermentum Pálinka) és Vértes Tibor (Agárdi Pálinka).

További információk: részletes nevezési feltételek, versenyszabályzat, odaítélhető díjak, nyeremények, nevezési kategóriák, letölthető nevezési lap elérhető az egyesület honlapján: www.okeonga.hu. További felvilágosítás kérhető a 46/464-260-as, a 70/313-3216-os vagy a 70/313-1454-es telefonszámon, illetve e-mailben az okeonga@upcmail.hu címen.

Várjuk nevezését! Szóljon ismerőseinek is!

- Ongai Kulturális Egyesület nevében: Takács László OKE elnök, versenyigazgató

Fűszeres Mézes Viaszszilva Likőr 2013.

427.

2013/1206

 

 

 

AQUAVINICUM

LIKŐR

VADGYÜMÖLCS

 

 

 Fűszeres  Mézes Viaszszilva  

  Üvegben érlelve

Ahogyan azt már a tegnapi napon beharangoztam, ma egy likőr különlegességet szeretnék figyelembe ajánlani, amelyet pincészetünk készített el. Likőrről, úgy-e akkor beszélünk, amikor annak alkohol tartalma 37,5 % alkoholfok alatt található, valamint hozzáadott mesterséges anyagokat is tartalmaz. A viaszszilva, vagy más néven mirabolla szilva kezdetektől kezdve kedvenc gyümölcseim közé tartózik, sajnos tavaly a fagyok miatt alig volt térségünkben ebből termés, idén viszont a bőség zavarával kellett megküzdenünk, így hát nem véletlen, hogy sok minden lehetőség kipróbálására adott módot. A szak megnevezés, és a párlat korrekt elhelyezése fontos a beazonosítás miatt. A likőr egyébként francia kifejezés, amely olyan szeszes ital, melyet nagy mennyiségű hozzáadott cukorral édesítenek, és általában különböző élelmiszerekkel vagy aromákkal, fűszerekkel ízesítenek. Alkoholtartalma gyakran alacsonyabb a tiszta párlatokénál, de minimum 15%. A likőröket általában nem érlelik, de előállításukkor gyakran pihentetik őket, hogy az ízanyagok összeérjenek. Én biztos vagyok abban, hogy a likőrök esetében is fontos, hogy legalább három hónapig, vagy száz napig együtt érjenek, mert valódi hatásúkat csak ekkor fejtik ki. A legfeltűnőbb különbség az édességük: az Európai Unióban legalább 100 gramm cukrot kell tartalmazniuk literenként, az Egyesült Államokban pedig legalább 2,5 tömegszázaléknyit, azaz literenként körülbelül 22–25 grammot. Ez a likőr nem hozzáadott cukrot tartalmaz, hanem mézet, amely végeredményben ugyanaz, és mégsem ugyanaz. Itt ráadásul én kétszer is alkalmaztam a méz hozzáadását, egyszer még cefrézéskor, másodszor pedig a likőr készítésekor. Mindkét esetben akácmézet használtam fel. Ezenfelül természetesen különféle fűszereket helyeztem bele, úgy, hogy lehetőleg egy íz, zamat, illetve illat karaktert tudjak neki kölcsönözni. Arra is ügyeltem a fűszerek összeválogatásánál, hogy az színben is hasonlóan hatást fejtsenek ki. Ebben az esetben a sárga színre koncentráltam, hogy valamiként is emlékeztessen a viaszszilva sárga színére látvány hatásában. Az öt-hat féle fűszer alkalmazása remélhetőleg kiváló téli italt hoz, majd létre vaníliával, szegfűszeggel, kardamonnal, gyömbérrel. Ezek hatása az ember téli egészségére csak jótékony hatással lehet kis mértékben fogyasztva. Tudom ajánlani légúti fertőzések esetén.

Mézes Viaszszilva Ágyas Vadgyümölcs Párlat 2013.

426.

2013/1205

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VADGYÜMÖLCS

 

 

  Mézes Viaszszilva  

  Üvegben érlelve

Már most előre megjegyezném, hogy ebből a párlat együttesből, vagy nevezhetjük családnak is nem három, hanem négy különféle italt készítettem el. A negyedik meglepetést azért most még előre nem szeretném bekonferálni. Mint általában, aki rendszeres olvas, vagy hallgat, az tudja, hogy a harmadik testvér mindig az ágyas változat. Nincs ez másként most sem. Azt azért férfiasan be kell vallanom, hogy ennek megvalósítása azért nem volt egy egyszerű feladat. A Mirabolla szilva aszalása ugyanis igen kemény feladat. Próbáltam én is utána járni, de nem igazán sokan próbálkoztak még ezzel. Nyilván első lépés a gyümölcs kimagozása. Ezzel még nem is volt igazán probléma, csak hogy az apró gyümölcsök mag nélkül még apróbbak lettek, és magas víztartalmuk miatt igencsak összetöppedtek az aszalás végére. Ez a gyümölcs is olyan, hogy igazán tárolni nem lehet, mert nagyon gyorsan megromlik, emiatt is az aszalás logikus lépésnek tűnne, de addig, amíg a többi gyümölcsnek aszaláskor koncentrálódik a sav és cukor tartalma, addig ez ezzel szemben éppen ellenkezőleg reagál, és talán kissé még savanyúbbá válik a savak hatására. Pedig az aszalt szilva legyen az bármilyen fajtájú is kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, és nagyszerű hatással van az emberi szervezetre, egészségi állapotra. Beythe András 1595-ben készített fives könyvében, a Theophrásztoszi hagyomány alapján a fák között, még pedig a táplálék forrást jelentő gyümölcsfák között sorolta fel a deák nyelven, vagyis latinul a prunust, vagyis a szilvát. A növény enciklopédiájában azt is megírja a szilva termesztéséről és fogyasztásáról, hogy az antik és középkori hagyomány folytatása, valamint annak a szervezetre lúgosító, hidegítő hatása van. "Pályafutásom során számtalan gyümölcsöt vizsgáltam aszerint, hogy jót tesznek-e a csontoknak. Kipróbáltam a fügét, a datolyát, az epret, és a mazsolát, ám egyik sem bizonyult olyan hatékonynak, mint az aszalt szilva. Természetesen minden zöldség és gyümölcs egészséges, ám a csontok megóvása céljából az aszalt szilva a leghasznosabb" - mondta el a kutatás vezetője, Bahram H. Arjmandi. A szilvában található vastartalom felszívódása is sokkal hatékonyabb, mintha azt tablettában vennénk be. Ezért e párlatomat a vashiányban szenvedőknek ajánlom.

Mézes Viaszszilva Érlelt Vadgyümölcs Párlat 2013.

425.

2013/1204

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

VADGYÜMÖLCS

 

 

  Mézes Viaszszilva  

  Viaszszilva fával érlelve

Ahogyan azt Pincészetünk Aquavinicum Párlat Rendszerében már megszokhattuk, a tegnap bemutatásra került párlatnak ma a második harmadát próbálom meg bemutatni azzal az apró eltéréssel, hogy amíg az natúr változat volt, simán üvegben érlelve, addig ez a testvére saját fájának chipjével került beágyazásra. Ehhez természetesen ki kellett mennem a terepre újfent, le kellett metszenem néhány olyan ágat, amely nem túl vastag, de nem is túl vékony, sőt az is fontos szempont a fával szemben, hogy legyen száraz, tehát élő ágat kell levágnunk. Miután ez meg van, gondosan eltávolítjuk az oldalágakat, a kis tüskéket, majd megkezdjük az ágak hántolását, amely során gondosan megtisztítjuk az ágat és feldaraboljuk. Ezután már nincs is más teendőnk, mint, hogy azt a párlatba belehelyezzük, és légmentesen lezárjuk. Arra is figyelnünk kell, hogy ne túl sok fát tegyünk a párlatba, mert az ebben az esetben gyorsan eluralkodik az italunkon és nagyon tanninos jelleget kölcsönöz neki. Bereczki Máté gyümölcsészünk a következő észrevételt tette hozzá írásának végén. „E szép és hasznos kis szilvafajnak egyetlenegy kertből sem volna szabad hiányoznia hazánkban sem. Nagybani tenyésztése azonban csak ott járna nyereséggel, a hol a viszonyok kedvezők rá nézve. Hazánk magasabb fekvő vidékein, hiszem, hogy feltalálja e kedvező viszonyokat.” Személy szerint én nagyon örülök annak, hogy ez a vad szilvafajta környékünkön meghonosodott és jól érzi magát, mert ha nem is minden évben, de minden másodikban sikerül róla annyi gyümölcsöt betakarítani, hogy abból bőségesen jut lekvárnak és pálinkának is. A mézzel való házasítás valamelyest tompított a viaszszilva valódi illat és zamat anyagain, belecsempészve abba az akácméz minden kiváló tulajdonságát, valamint érezhetően tovább növelte benne a vadságra hajlamos anyagokat. A saját fájával történő és 100 napos érlelés a párlatnak teljesen más, új külsőt és belsőt is kölcsönöz egyszerre. A külsejére tekintve már az érlelés első napjaiban, hetében szép sárga színek kezdenek kioldódni a fából az alkohol hatására. Ez a szín tovább erősödik és fokozódik az érlelés végéig, majd akkor a visszahígítás folyamán némiképpen enyhül. Ízében a fa anyagainak hatására a pálinka letisztul, harmonikussá rendeződik. Fogyasztását ajánljuk aperitifként, valamint mártások, és vadas ételek után. Csontritkulás ellen bór tartalma miatt.

Sárga Viaszszilva

Herbarium Librum

Erdei Gyümölcsök

Csonthéjasok

Rózsafélék Családja

Prunus Myrobalana

Sárga Viaszszilva

Egy megmásíthatatlanul erdei gyümölcsről van szó, amelynek teljes felépítése, és lényege ehhez az élethez való alkalmazkodásról szól. Talán éppen emiatt is származását tekintve nagyon régi, bizonytalan, hogy honnan is indult világhódító útjára, mert, hogy már az egész északi féltekén el van terjedve, de persze főként ott, ahol szilvafát termesztenek. Többen úgy vélik, hogy hazája Délnyugat-Ázsia. Igénytelen, edzett növény, a normál kerti viszonyoknál szárazabbat és nedvesebbet is elvisel. Nyírható, tövisessége miatt áthatolhatatlan nyírott sövény nevelhető belőle. Érdekes módon éppen emiatt nem mindenhol a gyümölcséért alkalmazzák, hanem vannak olyan helyek, ahol kerítés sövényt készítenek belőle. És bizony nagyon hatékonyan látja el őrzési funkcióját, mert ágain növő több centiméteres tű éles tövisek bizony komoly sérüléseket képesek okozni annak, aki belegabalyodik sűrűn növő ágai közé. A másik fontos ismérve, hogy képes nagyon sűrűre növeszteni ágait, így, aki a gyümölcséért kívánja tartani, annak bizony rendszeresen meg kell nyesnie ahhoz, hogy gyümölcsei nem túl aprók legyenek, és szedéshez hozzáférhetőek. Németországban a Majna folyó menti Frankfurt környékén aszalás végett régóta nagyban tenyésztik. Gyümölcsének aszalványa arra felé ugyanis igen kapós cikk. Bereczki Máté gyümölcsész volt az első között, aki érdemesnek tartotta arra, hogy feljegyezve tulajdonságait, ismérveit az útókor okulására. Ő könyvében azt írja, hogy oltóvesszejét 1874-ben kapta a Simon-Louis testvérektől, akik Plantieresből, Oberdicktől kapta Jeinsenből. Franciaországban is igen kedvelt gyümölcsnek számít erről tanúskodnak francia elnevezései Petite mirabelle, vagy Gelbe Mirabelle, Mirabelle jaune, ebből eredeztetve nálunk Mirabollának is nevezik, vagy akár Viaszszilvának is, Mirabelle perlée, míg Németországban Kleíne Mirabelle,vagy gelbe Zwetschge néven nevezik, nálunk még apró, avagy sárga mirabella, mirabolánszilva, potyóka, mirobalán, lotyó- vagy fosószilva. Ismertetésében a fája felöl közelítjük meg. Hazánkban senki nem termeszti, mégis mindenütt terem.  Őshazája Kis-Ázsia, a Bosporus és a Fekete-tenger közti vidék. Franciaországban Lorraine régióban évente 15.000 tonna mirabellát termesztenek, amely a világ termelés 70%-át adja. A Mirabelle de Lorraine márkanév, amely jó minőségű cseresznyeszilvát takar, átlagosan 22 mm átmérővel.Mérsékelten növő, de egészséges és edzett; korán és rendkívül bőven, többnyire csomósán termő; kuszáltan fölfelé és szétálló ágaival, sűrű lombos, lapos gömb alakú koronát képez. Korona magasságban ojtva, alkalmas szálas fának is, de bokor alakú fának mégis alkalmasabb. Kellően nyirkos, kötött vagy iszapos talajban díszlik legtovább és terem legtöbbet, száraz, laza talajban hamar kivénül; egyébként, bárhol, ahol az ember megkívánja, hogy koronáját időnkint megritkítsuk; mert különben túlontúl elsűrűsödik, és élete hamar kimerül. Vesszeiről már esett szó. Számosak, hosszúak, karcsúk, hegyük felé lassan elvékonyodók, de egyenesek, nem könyökösek, szelíden bordázottak, fölállók vagy elég éles szögekben fölfelé törekvők. Egész hosszukban sűrűn és finoman szőrösek; itt-ott csupaszak, szennyes barnák, hegyük felé homályos pirosas barnák, tövüknél szürkés hártyával takartak, igen rövid levélközűek. A vesszőn elhelyezkedő rügyek kicsinyek, vagy közép nagyok, kúposak, hegyesek, elállók, vagy a vesszővel párhuzamosan fölfelé állók, szürkével tarkázott feketések, elég kiálló, szelíden bordázott talapon ülők. Virágjának rügyei kicsinyek, tojásdadok, hegyesek, simák, csaknem fényesek, sötét barnák. Leveleiről könnyedén felismerhetők, mert azok kicsinyek, elég vékony és lágy szövetűek, tojásdadok vagy körül ékesek. Rövidke, éles, néha pedig tompa hegyben végződök, laposak, vagy éppen kissé völgyesek, íveltek és többnyire félre is görbülök, itt-ott hullámosak vagy fodrosak, alsó lapjukon finoman szőrösek. Felső lapjukon csupaszak, elég simák, bágyadtan fénylők, homályos zöldek. Széleiken jókora nagy, tompa fogakkal nem mélyen és nem szabályosan fűrészesek. Levélnyelük igen rövid, vékony vagy közép vastag, merev, finoman szőrös, violaszín pirossal mosott, majd vízirányosan el, majd rézsunt fölfelé álló, egy vagy két mirigykéje rendszerint a levéltányér szélére helyezett. Levélpálhái rövidek, fogazott áridomúak, elég tartósak. Érésidejére vonatkozóan megfigyelhető, hogy forróbb években július elejétől, egyébként július végétől augusztus közepéig, hűvösebb tájakon augusztus végéig is érik. Első osztályú csemege és háztartási gyümölcsnek számított egykor, majd méltatlanul elfeledett növény, amelyről egyszerűen leszoktak a modernebb kor emberei. Az utóbbi években a gasztronómia, és a falusi vendéglátás felfutásával ismét kezd divatba jönni. Keresett ritkaságnak számít a belőle készült lekvár, illetve pálinka. Gyümölcseinek nagyságát tekintve kicsike, ritkán nagyobb a közönséges erdei mogyorónál, de a termés mennyisége ezt mindenképpen lényegesen befolyásolja. A gyümölcs alakja, tojásdad, néha gömb alakú. Zöme középtájra esik, honnét mindkét vége felé csaknem egyenlően és szelíden fogyva boltozódik, és sarkainál csak alig észrevőhetően van belapítva. Dereka csaknem köröskörül egyenlően domború. Vágánya sekély, többnyire kissé egyenetlen félre osztja a gyümölcsöt. Szára középhosszú, vékony, egyenes, sűrűn és finoman szőrös, itt-ott rozsdafoltos. a gyümölcs sarkán olyan csekélyke mélyedésbe helyezett, melyet karimás talpával egészen betölt. Bibepontja a gyümölcs hegyén, csaknem bemélyedés nélkül a fölszínre helyezett. A csonthéjas gyümölcs színe érdekes. Bőre elég finom, de szívós, a gyümölcsről nem egy könnyen hámozható le, eleinte fehéres zöld, értével aranysárga, napos oldalán píros pöttyöcskékkel, mintegy befecskendett, néha elmosódó halványviólaszin-pirossal szelíden belehelt. Hamva ritkás, fehéres. A leszüretelt, érett gyümölcs sajátszerű finom illatot áraszt maga körül. A gyümölcs húsa világos sárga, csaknem áttetsző, finom, igen tömött,

de elég gyöngéd. Leve nem bő, de igen cukros, csaknem minden savanyúságot nélkülöző, igen kellemes, illatos és fűszeres ízű. Magva, mely húsától igen jól elválik, a gyümölcs nagyságához mérten, kicsike, tojásdad, két végén csaknem egyenlően elkeskenyedő; laposas és csaknem simapofás; hátgerince tompa, csaknem taréjtalan. Külföldön jelentős a fajtának a leírásai, amelyek alapját Liegel, és Oberdieck munkásságán alapul. Nálunk Magyarországon Bereczki Mátén kívül még dr. Entz Ferenc méltatta arra, hogy figyelmet fordítson rá. Előbbi gyümölcsészünk a következő észrevételt tette hozzá írásának végén. „E szép és hasznos kis szilvafajnak egyetlenegy kertből sem volna szabad hiányoznia hazánkban sem. Nagybani tenyésztése azonban csak ott járna nyereséggel, a hol a viszonyok kedvezők rá nézve. Hazánk magasabb fekvő vidékein, hiszem, hogy feltalálja e kedvező viszonyokat.” A faiskolák az alapfajt mirabolán szilva néven alanynak szaporítják. Sokféle csonthéjas gyümölcsfát, díszfát és díszcserjét szemeznek rá. A kisméretű, sárgás színű vadszilva fajtából készülő pálinka egy igazi kis vadóc, amelyet intenzív, mégis elegáns gyümölcsös karakter jellemez. A késői szüret, döntő jelentőségű a jól sikerült Mirabella Pálinka szempontjából. Természetesen ebben az esetben is elsődleges az egészséges gyümölcs. Friss aroma, finoman fűszeres és könnyedén decens mag tónus jellemzi. Ízében enyhe és kerek, nem túl erőteljes. Harmonikusan kiegyensúlyozott, amennyiben 40%-os alkoholtartalomra gyengítjük.

Mézes Viaszszilva Natúr Vadgyümölcs Párlat 2013.

424..

2013/1203

 

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

VADGYÜMÖLCS

 

 

  Mézes Viaszszilva  

  üvegben érlelve

 

 

 Őszintén szólva, korábban nem igen készített pincészetünk olyan párlatokat, amelyek mézzel voltak kapcsolatosak. A pálinkatörvény ugyan is nem igazán támogatja annak a pálinkákba való használatát, annak ellenére, hogy ennek Magyarországon komoly tradíciói vannak. Jómagam sem kedveltem túlzottan a mézes párlatokat, annak ellenére sem, hogy igen sokan fogyasztják és keresik. Ennek okán keletkezett némi űr a kereslet és a termékeink között. A másik ok, hogy nem nagyon tudtak megkínálni jól elkészített mézes párlattal. A legtöbbször a készítők abba a hibába estek, hogy túl sok mézet raktak bele, illetve, hogy azt nem úgy készítették elő, hogy a pálinka befogadja, és emiatt zavarossá, homályossá váltak. A mézzel való házasításnak két verziója létezik. Egy, amikor még cefre korában összerakjuk a két anyagot, a második, amikor a kész pálinkába helyezzük azt bele. Ezúttal, ebben az esetben egy régi méhész barátommal karöltve készítettük el ezt a cefrét, és még akkor belehelyeztük kis mennyiségben a mézet, hogy együtt erjedjenek ki. A vadgyümölcs viaszszilva házasítása csak finoman végezhető el, arra különösen ügyelve, hogy a méz ne nyomja el annak zamatait, illetve illatát. A mézes pálinka készítéséről Reguly Antal nyelvtudós (1857) is megemlékezik. Eszerint a mézet serpenyőben felolvasztották, majd miután kihűlt, pálinkát öntöttek rá, ismét a tűzre tették és összemelegítették. Ezt az édes italt főleg asszonyok fogyasztották lakodalmakban. Akárcsak a kovászt, úgy tanulták meg és adták tovább a mézes pálinka receptjét, főként a méhészek. Mit is tud ez a méz, miért is jó, ha belekerül párlatainkba? Tulajdonképpen a méhek sem tesznek mást, mint keresik azokat a növényeket, amelyek mézelnek, és a virágporukat összegyűjtve alakítják azt át mézzé. Azt is tudjuk már, hogy akár csak a gyümölcsöket, úgy a mézeket is már fajtánként külön gyűjtik és készítik. Meg is oszlik a vélemény azzal kapcsolatban is, hogy melyik mézfajta, melyik pálinkához társítva a legjobb. Én úgy gondolom, hogy ez is bizony ízlés kérdése, és nem egymás fölé kell őket rangsorolni, hanem inkább egymás mellé, egymást jól kiegészítve. A legtöbben, a legegyszerűbb módon készítik el saját mézesüket, mert azért abban ne kételkedjünk, hogy mindenki a saját készítésére esküszik. Ez a párlat azért más, mint sokak mézes párlata, aki ezt megkóstolja az biztosan állíthatja is.

 

Vörös Áfonya

Herbarium Librum

Gyümölcsök

Bogyósok

Hangafélék Családja

Vaccinium vitis-idaea

Vörös Áfonya

Erről a gyümölcsről rengeteg jót lehet elmondani, és csak egyetlen rosszat: nagy baj, hogy nincsen minden kiskertben, hobbitelken legalább néhány termő tő belőle. A vörös áfonya a hangafélék családjába tartozó hegyvidéki növény, az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje, magyar népies nevén: havasi meggy, kövi málna. Észak-Amerikában és Észak-Európában őshonos. Angol neve a cranberry. A növényt gyógyhatása miatt Észak-Amerika minden részén termesztik. A szabad természetben 2500 méter tengerszint feletti magasság alatti hegyeken, erdőszéli ligetes területeken, fenyvesekben található. Több száz fajtája van, ezek közül a legismertebb a fekete, a vörös és a tőzegáfonya, ezek, ha nem is túl nagy számban, de Magyarországon is előfordulnak. Ezúttal a vörös áfonyát mutatom be. Örökzöld törpecserje, kúszónövény, indái több méteresre is megnőnek. A termése kerek, élénkpiros bogyó, nagyobb, mint az elterjedtebb fekete áfonyáé. Hazánkban, a Zemplénben, a Mecsekben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján, például az Őrségben, Göcsejben, a Kőszegi-hegységben él. Hazánkban jóval ritkábban fordul elő, mint a fekete áfonya. Levelei télen is megtartják élénkzöld színüket. Vadon élő változata ritkasága miatt fokozottan védett, de szerencsére termeszthető is: a napsütötte, lazább, savanyú talajú kertekben érdemes megpróbálkozni vele. A vörös áfonyát először 1550-ben egy bizony James White Norwood említi meg, aki úgy hivatkozik rá, mint az indiánok egyik fontos táplálékára. James Rosier könyvében, a The Land of Virginiában egy olyan történetet mesél, melyben az európaiak partraszállása során az indiánokkal egy csésze áfonyalevet fogyasztottak el. 1633-ban Massachussetsben elkel egy áfonyában festett alsószoknya 16 shillingért. 1640-ben Roger Williams Key into the Languages című könyvében bearberriesnek nevezi a vörös áfonyát, mivel látta, hogy a medvék egyik fő táplálékául szolgálnak. 1648-ban a prédikátor, John Elliott mondja, hogy a vörös áfonya ragyogása olyan akár az evangéliumoké. Az első vörös áfonyával készült recept 1663-ban jelenik meg a Pilgrim szakácskönyvben, amiben áfonyamártást készítenek belőle. 1667-ben New Englandben 10 hordó áfonyát is küldenek a három hordó tőkehal mellé az indiánoknak a megbékélés jeléül. 1669-ben Richar Cobb kapitány házában hatalmas lakoma volt, hogy megünnepeljék házasságát és a választás sikerességét és a pulykához áfonyaszószt kínáltak. 1672-ben John Josselyn New Englandi ritkaságok című írásában így ír az áfonyáról: ”A vörös áfonya vagy bearberry egy kis növényen nő, mely a mocsaras területeken fellelhető. A bogyók halványsárgák, majd később pirosak és akkorák, mint a cseresznye. Néha tökéletesen kerekek, máskor oválisak, de mindegyiküknek fanyar íze van. Augusztus-szeptember között érnek be. Az indiánok és az angolok cukrozva fogyasztják vagy szószt készítenek belőle, ami a sültekhez kiváló. Kicsit hasonlít az íze az egreshez.” 1683-ban említik meg először az áfonyalevet a Compleat Cook Guide című könyvben. 1703-ban a Harvard Egyetem évnyitóján az áfonya szerepel a menüben. 1816-ban megkezdődik a vörösáfonya kereskedelmi értékesítése, 1843-tól pedig nagyszabású termelése. 1860-ban vers születik a vörösáfonyáról The Cranberry Tart címmel, melynek szerzője Edward Watson. Az amerikai függetlenségi háborúk idején az amerikai hadihajók legénysége áfonya fogyasztásával igyekezett elkerülni a skorbut kialakulását. Az USA-ban az 1900-as évektől egyre nagyobbá válik a vörösáfonya értékesítése. egyre több márka kerül a piacra és egyre nagyobb reklámokkal népszerűsítik a terméket. Megkezdődik a vörösáfonya tartósítása és feldolgozása. Amerikában, Wisconsin államban minden év szeptemberében meg lehet figyelni a vörös áfonya betakarítást, ami igazán látványos módon történik a hatalmas ültetvényeken. A begyűjtés előtt a bokrokat teljesen elárasztják vízzel. Az áfonyaszemeket ezt követően könnyű összegyűjteni, mivel a víz felszínén lebegnek. Kifejezetten savanyú 3-5 pH talajokat, teljes napfényt kíván. Alacsony termetű cserje, 15-30 cm-es, felemelkedő, elágazó szárakkal. A levelek télen is zöldek, szórt állásúak, 2-3 cm hosszúak, kerülékesek vagy tojásdadok, kissé bőrneműek, merevek, élük visszahajtott és ritkásan csipkézett; a levelek fonákán barnás pontok láthatók, erezetük szárnyas. A Kárpátokban elterjedt, különösen nyirkosabb fenyvesekben és azok szélén, tőzeglápok környékén, helyenként összefüggő állományokat alkot. Csenevész példányok fennmaradnak az erdő kiirtása után a havasi legelőkön. Magyarországon ritka, védett faj. Alacsony termetű cserje, 15-30 cm-es, felemelkedő, elágazó szárakkal. A levelek télen is zöldek, szórt állásúak, 2-3 cm hosszúak, kerülékesek vagy tojásdadok, kissé bőrneműek, merevek, élük visszahajtott és ritkásan csipkézett; a levelek fonákán barnás pontok láthatók, erezetük szárnyas. A virágok a szárak csúcsán tömörülnek, fehérek vagy vöröses rózsaszínűek, bókolok, alakjuk csengettyűre emlékeztet. Májustól júniusig virágzik, virágai öntermékenyülésre hajlamosak. A termés gömbölyű, vörös bogyó, átmérője 0,4-0,5 cm, íze savanykás, kesernyés. Végálló fürtben csoportosuló virágai rövid kocsányúak, illatosak. A harang alakú párta 8-10 mm hosszú, fehér vagy rózsaszínű. Jól tűri a téli hideget, elviseli a -22C-ot is. A vörös áfonyára is igaz, hogy minél színesebb egy gyümölcs, annál több értékes hatóanyag van benne, és az is, hogy azok gyümölcsök a legértékesebb vitaminforrások, amelyek termesztett változatukban is megőrzik "vad" tulajdonságaikat. Márpedig számtalan megőrzésre érdemes jó tulajdonsága van: egészséges, vitamindús, nyomelemekben és antioxidánsokban gazdag, ráadásul aromás, finom. A kisméretű, vörös bogyókat sok száz éve használják orvosi célra. A bennük lévő fitovegyületek közé tartozik a csersav és az antocianin, amely segíti az éjszakai látást, a magjából préselt olaj pedig ómega-3 zsírsavakban gazdag. A tiszta áfonyálé nagyon savas, ezért hígítva fogyasszuk. Sok értékes ásványi anyagot tartalmaz, kalcium, magnézium, kálium, nátrium, vas, cink és mangán, foszfor is van benne, valamint kén. A-, B-, C-, és E-vitaminok gazdag forrása. Flavonoid-tartalmának köszönhetően érvédő hatású, csökkenti az infarktus kialakulásának veszélyét, és a memóriazavart is javítja. A szájüregben és a húgyutakon fellelhető egyes baktériumok ellen is bevethető a benne lévő baktériumölő proantocianidin miatt. Az áfonya fogyasztása közben egy hippursav nevű anyag termelődik a szervezetben, amelyről bebizonyosodott, hogy erős antibakteriális hatúsa van a húgyúti rendszerben. A vizsgálatok során ugyanis azt tapasztalták, hogy ez a vegyület segít megakadályozni, hogy a húgyúti fertőzések leggyakoribb előidézője, az E. coli baktérium hozzátapadjon a hólyag falát borító hámsejtekhez. A benne lévő nagy mennyiségű fenol antioxidáns hatású, erősíti az immunrendszert, véd a fertőzések ellen, érvédő és sejtregeneráló, méregtelenítő, akadályozza a kőképződést, a gyulladásos és daganatos megbetegedések kialakulását, így kiemelkedő a betegségmegelőző hatása. Tudományos kutatások szerint a vörösáfonyalé megnövelheti a „jó" (HDL) koleszterin szintjét és a vérben lévő antioxidánsok mennyiségét. Ily módon tehát megelőzheti a szívbetegség ki­alakulását, bár jótékony hatásának kifejtéséhez a kutatások alap­ján elég nagy adagra van szükség — három pohár koncentrált gyümölcslére három hónapon át mindennap. Az orvosok úgy vélik, hogy a vörös áfonya a stroke súlyosságát is csökkentheti, és a betegségből való felépülést is felgyorsítja. A vörös áfonya szagtalanítja a vizeletet, tehát nagyon ajánlott a fogyasztása mindazok számára, akik inkontinenciában szenvednek. Magas vitamin, illetve antioxidáns tartalma miatt népszerű gyümölcs, de íze a fekete áfonyánál is fanyarabb, keserűbb, ezért csak feldolgozva fogyasztják. A tiszta áfonyáié nagyon savas, ezért hígítva fogyasszuk. Az orvosok úgy vélik, hogy a vörös áfonya a stroke súlyosságát is csökkentheti, és a betegségből való felépülést is felgyorsítja. A gyümölcs fogyasztását a húgyúti fertőzésekben szenvedők mellett ajánlják prosztatagondok, vesebetegség és diabétesz esetén is az orvosok. Különösen érdemes azoknak is beépíteni a napi táplálkozásba ezt a gyümölcsöt, akik folyamatosan valamilyen úszósportot végeznek, hiszen ők még nagyobb kockázattal vannak kitéve az állandó fertőzéseknek. Warfarint szedő, vérrögképződésre hajlamos betegeknek azonban nem szabad vörös áfonyát fogyasztaniuk sem ital, sem koncentrátum, sem kapszula formájában, mivel fokozhatja a gyógyszer véralvadásgátló hatását, ami súlyos vérzést okozhat. A vörös áfonyából készíthetünk lekvárt, dzsemet vagy éppen gyümölcsbort, likőrt. Kiváló alapanyaga vadhúsok mellé készülő mártásoknak, szószoknak. A vörös áfonyát gyakran használják aszalt formában. Az aszalás során veszít erősen savanykás ízéből, ezért kiválóan alkalmas édes sütemények, desszertek ízesítésére, díszítésére. Az Egyesült Államokban jellemzően bort is készítenek a vörös áfonyából, de Kanadában is találunk ilyen termékeket. A vörös áfonya koncentrátum rendszeres, huzamos, nagy mennyiségű fogyasztásával kapcsolatban érdemes figyelembe venni annak a vizsgálatnak az eredményét, amely szerint nagy adagban történő alkalmazása megnövelheti a vizelet oxalát-tartalmát, így a vesekő kialakulásának veszélyét. Így azok számára nem ajánlott a tartós fogyasztása, akiknek családjában már előfordult kalcium-oxalátos vesekő. A vörös áfonya fogyasztásának nem jegyezték le mellékhatását, és káros kölcsönhatása sem ismert, még terhesség és szoptatás alatt sem. A vörös áfonya tápanyagtartalma 100 grammban: Energia 46 kcal, Szénhidrát 12,2 g, Cukrok 4,04 g, Élelmi rost 4,6 g, Zsír 0,13 g, Fehérje 0,39 g, Víz 87,13 g, A-vitamin 3 ng, Béta-karotin 36 pg, Lutein és a zeaxantin 91 ug, B1-vitamin 0,012 mg, B2-vitamin 0,02 mg, B3-vitamin 0,101 mg, B5-vitamin 0,295 mg, B6-vitamin 0,057 mg, B9-vitamin 1 ng, C-vitamin 13,3 mg, E-vitamin 1,2 mg, K-vitamin 5,1 mg, Kalcium 8 mg, Vas 0,25 mg, Magnézium 6 mg, Mangán 0,36 mg, Foszfor 13 mg, Kálium 85 mg, Nátrium-2 mg, Cink 0,1 mg. Ízletes, kissé fanyar zamatáért a vadhúsok és pecsenyék kiegészítője.

Vörös Áfonyával Ágyas Alma Gyümölcs Párlat 2013.

423.

2013/1202

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

  Vörös Áfonyás Alma  

  üvegben érlelve

 

 

 

 A folytatásban egy hatalmas ugrással, egy igen különleges párlathoz érkezünk el. Ennek alapjául szolgáló almapálinka nem most készült el már közel egy éves, és mint ilyenbe pompásan beleágyazható egy-két érdekes gyümölcs. Ezúttal a vörös áfonyát alkalmaztam ágyként az alma pálinkában. Erről a gyümölcsről rengeteg jót lehet elmondani, és csak egyetlen rosszat: nagy baj, hogy nincsen minden kiskertben, hobbitelken legalább néhány termő tő belőle. A vörös áfonyára is igaz, hogy minél színesebb egy gyümölcs, annál több értékes hatóanyag van benne, és az is, hogy azok gyümölcsök a legértékesebb vitaminforrások, amelyek termesztett változatukban is megőrzik “vad” tulajdonságaikat. Észak-Amerikában az őslakosok festékként és gyógyszerként alkalmazták, míg a függetlenségi háború alatt a skorbut ellen vélték megfelelő hatóanyagnak. Amerikában, Wisconsin államban minden év szeptemberében meg lehet figyelni a vörös áfonya betakarítást, ami igazán látványos módon történik a hatalmas ültetvényeken. A begyűjtés előtt a bokrokat teljesen elárasztják vízzel. Az áfonyaszemeket ezt követően könnyű összegyűjteni, mivel a víz felszínén lebegnek. Jól tűri a téli hideget, elviseli a -22C-ot is. A kisméretű, vörös bogyókat sok száz éve használják orvosi célra. A bennük lévő fitovegyületek közé tartozik a csersav és az antocianin (amely segíti az éjszakai látást), a magjából préselt olaj pedig ómega-3 zsírsavakban gazdag. A gyümölcs kiváló C-vitamin-forrás is egyben. A tiszta áfonyáié nagyon savas, ezért hígítva fogyasszuk. Az orvosok úgy vélik, hogy a vörös áfonya a stroke súlyosságát is csökkentheti, és a betegségből való felépülést is felgyorsítja. A gyümölcs fogyasztását a húgyúti fertőzésekben szenvedők mellett ajánlják prosztatagondok, vesebetegség és diabétesz esetén is az orvosok. Különösen érdemes azoknak is beépíteni a napi táplálkozásba ezt a gyümölcsöt, akik folyamatosan valamilyen úszósportot végeznek, hiszen ők még nagyobb kockázattal vannak kitéve az állandó fertőzéseknek. Warfarint szedő, vérrögképződésre hajlamos betegeknek azonban nem szabad vörös áfonyát fogyasztaniuk sem ital, sem koncentrátum, sem kapszula formájában, mivel fokozhatja a gyógyszer véralvadásgátló hatását, ami súlyos vérzést okozhat. Ízletes, kissé fanyar zamatáért a vadhúsok és pecsenyék kiegészítője.

 

2013. évi eredményeink.

A

Muth Pálinka és Borpince

verseny évadának összegzése

Visszatekintve az év folyamán 10 versenyen vettünk részt párlatainkkal, illetve egy alkalommal halfőző tehetségünket is megvillantottuk. Az év a IV. Ongai Pálinkaversennyel indult január 19.-én, és a nem túl nagy eredményességgel, 3 bronzéremmel térhettünk haza a Lilafüredi díjátadóról. Ekkor még olybá tűnt, hogy nem lesz különösen kiemelkedő év. Ezt követően március 8.-án a bátai borversenyen mérettettük meg borainkat, ahol 2 ezüst és 1 bronzéremmel gazdagodhattunk. Még egy hónap sem telt el és április 5.-én már az Alsónyéki borversenyen vettünk részt, ahol újfent 2 ezüst és 1 bronzéremmel tértünk haza. A nagy áttörés azonban ezután következett ugyan is egy héttel később április 12.-én már a Dombovári borversenyen vagyunk jelen, ahol boraink 3 arany és 1 ezüstérmet sepertek be a tarsolyunkba. És ezzel még az április nem ért véget, hiszen egy újabb héttel később április 20-án a Gyulai világkupán pálinkáink 1 arany, és 1 ezüstérmet hoztak a konyhára. Ha lehet még fokozni az aranyos áprilist, akkor sikerült, hiszen még volt egy hétvége ebből vissza, amikor is április 26.-án a Bátaszéki borversenyen 1 arany és 2 bronzérmet hódítottunk el. Másnap április 27.-én pedig ellátogattunk a kis baranyai településre Kárászra, ahol egy igen komoly kis pálinkaverseny jött létre. 1 arany, 3 ezüst, 5 bronzérem volt a zsákmányunk ezen a terepen. Ehhez képest a május igen csendesen telt el, de csak azért, hogy június 15.-én a IV. Vas-megyei pálinkaversenyen vegyünk részt. A tavalyi fergeteges sikert azt hittük, hogy nem tudjuk elérni, de tévedtünk. 1 champion, 1 arany, 4 ezüst, és végül 5 bronzérem díjat ítéltek oda számunkra. Ezen sikereket megünnepelve pincészetünk július 6.-án részt vett a Bátai Halünnepen, ahol nem is volt kérdés, hogy indultunk a halfőző versenyen, és ha már elindultunk meg is nyertük azt, ahogy egy évvel korábban a Szálkai Halfőző versenyt is sikerült abszolválnunk. A nyár végén augusztus 30.-án kissé betegen is, de elutaztunk Salgótarján mellé a Palóc pálinkaversenyre, amelynek végén 2 ezüst, és 3 bronzéremmel térhettünk haza. Befejezésül a tegnapi napon a Keceli pálinkaverseny zárta az évet a 10. versennyel, és ezen az 1 arany, 3 ezüst és 4 bronzérem díjjal tetőztük be eddigi sikereinket. Bevallom őszintén, hogy ezt elég átlátni. Összefoglalva így hangzik. 10 versenyen 50 érmet szereztünk, plusz a halfőző verseny aranya. Az 50 érem úgy oszlott el, hogy 4 borversenyen 4 arany, 5 ezüst és 4 bronzérmet nyertünk. A 6 pálinkaversenyen 4 arany, 13 ezüst, és 20 bronzérmet sikerült összegyűjtenünk. Pincészetünk 7 bort készített, és ezek mindegyike nyert valamilyen érmet. Pincészetünk pálinkáiról pedig azt kell tudni, hogy egy pálinkát két versenyre nem neveztem, de az elkészített párlatainknak a kétharmada díjnyertes lett. Még annyit összegzésként, hogy érmeink 18 % arany, 32 % ezüst, és 50 % bronz, ez így is igen jól hangzik, és mindezért hálát és köszönetet szeretnék mondani Istennek, munkatársaimnak, családomnak, hogy segítettek abban, hogy ez megvalósulhatott.

Királyleányka Szőlő Natúr Törkölypálinka 2013.

422.

2013/1201

 

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

 

 

  Királyleányka Fehér Szőlő  

  üvegben érlelve

Eltelt egy újabb egyházi év, és adventtel már egy újjászületés részesei lehetünk. Ahogy az elmúlt években is, úgy idén is, ismét elkészítettem azt a törkölypárlatomat, amely pálinkaként és borként is pincészetünknek a kezdetét jelentette. A királyleányka fehér borszőlőről írtam már sokat, de talán nem lehet eleget emlegetni azt, ami ilyen nagyszerű. Mint bérfőzdében dolgozó pálinkafőző nagyon sok cefrével találkozom nap, mint nap. Sajnos a cefrekészítés a gyümölcsök esetében már szépen fejlődik, de a fehér szőlők törkölyét még mindig rendszerint nem jól készítik el az emberek. A borászok többsége már tudja, hogy a szüret időpontja milyen fontos, hogy cukor és savtartalom aránya mennyire befolyásolja nemcsak a leendő bor élettartalmát, hanem a törköly, és a belőle születendő pálinka minőségét is. Továbbá nyilvánvaló, hogy fehér szőlő bogyóiról leeresztett mustot nem a szabad levegőn erjesztjük borrá, mégis sokan a vissza maradt, kipréselt bogyókat egy zsákba dobva rakják félre, hogy abból majd pálinkát készíttessenek. Az azért már egyre általánosabb, hogy a bogyózást végrehajtják, de mégis a törkölyt még mindig melléktermékként kezelik, pedig annak kezelése éppen olyan fontos, mint a musté, amelyből a bor keletkezik. Oxigéntől elzártan, de az erjedéskor keletkező gázok megfelelő elvezetésével, felhígított törkölycefrével tudunk megfelelő erjedési körülményeket létrehozni. Fontos a cukor és savtartalom ellenőrzése, gondozása, a pektinbontás, és az irányított erjesztés élesztőgombával való beoltással. Az erjedés ideje alatt feleslegesen nem kell az erjesztő edényt nyitogatni, egy nap egyszer elég a törkölysapkát visszajutatni a folyadékba. A zajos erjedés lefolyása után, pedig mindig ritkábban kell ezt a műveletet végrehajtani. Minden év, különböző minőségű szőlőt eredményez, így a belőlük született párlat is évről-évre más lesz. Az idei évben a kevés csapadék segítette a szőlőbogyók fejlődését, amelynek következtében a cefréből lepárolt italon érzik némi keserű háttér íz. Ez azonban nem ritka e szőlőfajta jellegében. Persze ezen felül ott van a parfümösebb illat- és zamatvilágában a liliom, a viola, az akác és a vadrózsa, az édes hangulatú jegyek a méz, alma, körte, valamint a gyógyfüves aromák közül a menta, a kamilla is, utóízben akár némi kesernyével és gyömbérrel. De így komplexen csodálatos párlat született, amelyet élvezettel és örömmel fogyaszthatunk mindenkor.