249.
2012/1130
AQUAVINICUM
NATÚR
BORSEPRŐ
Olaszrizling szőlő
üvegben érlelve
Az elmúlt ősz folyamán volt alkalmam több olyan párlatomról is beszámolni,
amelynek alapanyaga nem Bátáról, nem a hegyközségünk területéről, hanem a
szomszéd vár Dunaszekcső területéről származik. Az elmúlt évek folyamán
sikerült több borásszal is komoly barátságba kerülni, akik önzetlenül ellátnak
folyamatosan cefre alapanyaggal. Nyilván, hogy kiváló borászoknak, még a mellék
terméke sem lebecsülhető. Hauk István borseprőiről beszélek. Ezúttal az
olaszrizling borának seprőjét kaptam meg. A magyar borászat sanyarú sorsát perfektül illusztrálja,
hogy a legismertebb és a legelterjedtebb fehér szőlőfajtánkról nem tudunk semmi
fontosat. Nem tudjuk, milyen. Melyek a vezető illat- vagy zamatjegyei, mondjuk.
Egyáltalán, hogy mire képes. Persze többen készítettek már szép olaszrizlinget.
Ám sztenderd még nincs. Az olaszrizling abszolút kelet-európai, annyira, hogy
Magyarországon kívül jószerével csak még keletebbre, továbbá Ausztriában
próbálkoznak vele. Az osztrákokról még annyit: ott van nekik a rajnai rizling,
amely nem tévesztendő össze az olasszal, minthogy ezek ketten még csak nem is
rokonok, sem nem boldog ősök. Amennyiben vesszük a fáradságot, és megkóstolunk
egy pompásat az egyikből és egy nagyszerűt a másikból, érzékszervi alapon máris
megbizonyosodhatunk e tényállítás helytálló volta felől. Ég/föld. Nem
minőségben, karakterben. Egyértelmű, hogy a rajnaié milyen – az olaszé meg
másmilyen; erről később. Borának íze gyakran a keserű manduláéra emlékeztet.
Enyhe rezeda illatú, savai szelídek, de ennek mértéke a termelőhelytől függ. Csak
az imázsán kell egy kicsit javítani. Annyiból, ami eddig van, úgy tűnik, a
furmint mellett – sőt némelyek szerint előtt – éppen olasszal lehet villantani
hungarikumilag, igaz, ehhez még sokat kell várni. Meg cselekedni, azoknak,
akiknek ez a dolguk. Lassan megy. Hogy még egyszer előkapjam hivatkozási alapként
a kékfrankost: a Kádár alatt éppúgy tömegbor-előállításra használt fajtából már
csináltak referenciaborokat, olaszból meg csak majdnem. Aperitifként, káposztás
ételekhez, hideg sültekhez, hideg halakhoz, savanykás ízű ételekhez, magyaros
vegyes ízelítőhöz, zöldfűszer domináns ételekhez, kecskesajthoz képzelhető el.
A még soha nem próbált szőlő borának seprője kiváló kalandnak ígérkezik,
érdemes mindenképpen kipróbálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése