Téli Esperes Körte Natúr Gyümölcs Pálinka 2010.

3.

2010/0106

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

Téli Esperes Körte Pálinka
üvegben érlelve

Természetesen többen is gondolhatják, vagy mondhatják, hogy jó-jó könnyű a törkölyből, mint kész és kéznél lévő anyagból pálinkát készíteni, de mi van akkor, ha gyümölcsből kell még pedig tudatosan, válogatva valami kiválóságot létrehozni. Abban azért mindannyian egyetértünk, hogy az emberek többsége nyáron, maximum ősszel készít gyümölcsből cefrét, mert a gyümölcsök többsége ekkor érik, az idő is optimális nem kell igazán sok odafigyelés, szinte magától lejátszódnak a folyamatok. Én minden esetre rögtön a nehezebbik végén fogtam meg a dolgokat, bizonyítva, hogy valódi sikert nem a könnyebbik utón lehet elérni, hanem a legkeskenyebben, a leggöröngyösebben. A téli kemény körte senkinek sem kell, sem enni, sem cefrézni. Én ilyet szedtem össze, részben a saját fáink alól, részben ismerősöktől. Gondos mosás, válogatás, reszelés után a téli hidegekben élesztővel, tápsóval és enzimekkel végrehajtott erjesztés, napi négyszeri csömiszőléssel, elszánt munkának ígérkezett. Az eredmény azonban fényesre sikeredett. Közel 40 liter pálinka 300 liter cefréből. Az ember szereti a körülötte levő tárgyakat és élőlényeket valamiféle értékrendbe sorolni, kiemelt rangot adni nekik vagy esendőségüket hangsúlyozni vele. Azt mondják például, hogy az oroszlán az állatok királya, a sas levegő királya, a tokaji a borok királya, ha a körtének keresünk ilyen módon helyet a gyümölcsök között, akkor őt föltétlenül a gyümölcsök királynőjének nevezném ki. Elavult ez a rang, tudom, mégis jelzi, hogy egy kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkező dologról van szó. Jelen esetben a körtéről, amely fája sudár arányosságával, virágdíszes pompájával, fényeszöld lombozatával, gyümölcse izével, illatával, zamatával, környezete iránti igényességével és érzékenységével emelkedik ki a társai közül. Nálam még az állandóságot is jelenti, és a bőséget is. Negyven éve áll a helyén, minden évben roskadásig teremve gyümölcsét, és még a ruhaszárító kötelet is tartja. Homérosz a körtét az istenek ajándékának nevezi. Theophrastos (I. e. 370-286) pedig már különbséget tesz a vad-és a termesztett körte közt, és tudja, hogy a nemeseket csak oltással lehet szaporítani. A belőle készült pálinkát még maga a Teremtő Isten is szívesen fogyasztaná.