Mézes Kajszibarack Natúr Gyümölcs Párlat 2013. bírálati lapja

Minta sorszáma:	Termék pontos megnevezése:			Alkohol tartalom		Bíráló neve:	Fajta Kategória:
16	Mézes Kajszibarack Natúr Gyümölcs Párlat 2013.			44%		Muth József	Csonthéjasok
PÁLINKA BÍRÁLATI LAP
20 pontos bírálati rendszer, lehetséges fél pontok adása is!			Szöveges értékelés a megítélt pont magyarázatára:					Pontszám:
Illat tisztaság 0-3 pont határok között			Már az első szippantásra is felbukkannak a párlatból a kajszira jellemző mézes illatok.					2,4
Illat karakter 0-5 pont határok között			Az újabb szippantásokkal már teljesen kibontakozik az akácmézes aláfestéssel a kajszi csábító fűszeressége.					4,4
Íz tisztaság 0-3 pont határok között			Az erős alkoholosság még uralja a zamatokat, de mögötte felsejlik a kajszibarack aroma lüktetése.					2,3
Íz karakter 0-5 pont határok között			Érezhető a marcipános mag karakter, amely nem zavaró, de remekül párosul az akácméz illatával.					4,5
Harmónia, összbenyomás 0-4 pont határok között			Összességében javasolt csökkenteni az alkoholt, hogy a gyümölcsösség jobban kikerekedjen.					3,3
Összes pont:			Ezüstérmes					16,9
Hibás termék Nem díjazható		Nem hibátlan termék Oklevél	Megfelelő termék Bronzérmes		Hibátlan termék Ezüstérmes		Kiváló termék Aranyérmes
10,0 – 11,9 pont		12,0 – 13,9 pont	14,0 – 15,9 pont		16,0 - 17,9 pont		18,0 – 20,0 pont

Igazából minden különleges pálinka, így ez a pálinka is inkább csak a kíváncsiságnak a kielégítése, mint hagyománykövetés. A mézes pálinkáknak van ugyan hagyománya, sőt napjainkban még mondhatni, hogy divatja is, de ezek a mézesek többnyire kész pálinkához kerülnek hozzáadásra, vagyis ágyazásra. Ezzel szemben ez a párlat szakítva ezzel a gyakorlattal együtt lett cefrézve a mézzel, ennek okán nyilván szerves része, alkotója az italnak, így aztán nem is ágyas kategória, igaz ennek ellenére nem is nevezhető pálinkának, csak párlatnak, hiszen hozzáadott idegen anyagot tartalmaz. A méz karaktere, így ebben a formában egészen másként érvényesül, mint amikor beleágyazzuk azt. Úgy gondolom, hogy az eredmény önmagáért beszél, de az alkoholtartalom csökkentése, így is elengedhetetlen.

Báta, 2014. január 25. szombat Szent Pál apostol megtérésének ünnepén 

Zöld Veltelini Szőlő Ágyas Törkölypárlat 2014.

476.

2014/0124

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

TÖRKÖLY

 

  Zöld Veltelini Szőlő

  üvegben érlelve

Ahogyan a régi öregjeink is mondani szokták, addig festjük a falra az ördögöt, amíg meg nem jelenik. Ebben az esetben nem a falra festették az ördögöt, hanem a média kiáltozta havazás formájában, és lássanak csodát megérkezett a hó. Reggel még néhány órát a szőlőben metszéssel töltöttem, majd amikor egyre inkább ráeredt, gyorsan szedtem egy kis galagonyát, egy kis kökényt, majd amit ilyen időben az ember még dolgozni tud, neki álltam pálinkát desztillálni. A most bemutatni kívánt termék azonban még nem ennek a munkának a gyümölcse volt, hanem egy korábbié, és ezzel el is érkeztem a zöld veltelini törkölypálinka család harmadik tagjához, az ágyas verzióhoz. Néhány éve még törkölypálinkák esetében az ágyazást mazsolával végeztem el, de amióta saját aszalógépünk van, többnyire saját gyümölcs aszalvánnyal dolgozunk. Ebben az esetben azonban még sem így történt, mert zöld veltelinit nem aszaltunk, helyette ebbe a párlatba szürkebarát aszalványt helyeztem el, amely karaktere hasonló a zöld veltelinihez. Honfoglaló eleink már ismerték a szőlőművelés és a gyümölcstermesztést, így járatosnak kellett lenniük a borkészítés, és pálinkakészítés fogásaiban is. Szent István korától betelepített nemzetiségek, kolóniák, egyháziak évszázadokon keresztül hoztak be újabb és újabb kultúrákat. Mert valljuk be azért őszintén, hogy a magyar ember igen csak szereti a jót, ételben, italban, és a hölgyekben is. Az egyház igen nagy borfogyasztónak számított, és így ők számítottak a fejlődés hajtóerejének. Így ezek kiegészítették az itthoni fajtákat, majd a nemesítésekkel elkezdődött a hazai- és a világfajták keresztezésének termékeny időszaka. A filoxéravész idején Montenuovo herceg villányi oltványtelepén Teleki (Taussig) Zsigmond vezetésével kísérletezték ki a szőlőgyökértetű támadásának ellenálló fajtákat, amelyeknek utódaiból zöldellik ma a világ szőlőterületeinek 70 százaléka. Sokak szerint több mint száz hungarikum szőlőfajta létezik. Az alfajokat tekintve minden bizonnyal nagyon magas szám érhető el. Mindezt azért gondoltam megosztani Önökkel, hiszen az elején elmélkedtünk arról, hogy vajon a zöld veltelini számíthat-e magyar fajtának. Mindenesetre ez az ágyas párlat olyan törkölypárlatot eredményez, amely a legkényesebb ízlésűeknek is igyekszik megfelelni. Fogyasszuk egy kis csokoládézás mellé.

 

Zöld Veltelini Szőlő Érlelt Törkölypálinka 2013.

475.

2014/0123

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

TÖRKÖLY

 

 

  Zöld Veltelini Szőlő

  eperfával érlelve

 

 

 

 Baljóslatú felhők keringenek falunk felett, amelyek, akár csak a meteorológusok nem sok jót ígérnek az elkövetkezendő napokra. Eső, hó, hideg jöhet minden csőstül a nyakunkba. Bennünket mégis az V. Ongai Pálinkaverseny díjkiosztója tart izgalomban, amelyet szombaton tartanak majd a Lillafüredi Palotaszállóban pálinkabállal egybekötve. Meg is kaptuk a részvételre jogosító visszaigazolást a pincészet 4 főjének részére, hiszen ezen csak azok vehetnek részt, akik valamilyen díjat nyernek, tehát van mit átvenniük a díjkiosztón. E kis bevezető után forduljunk rá olyan párlatunkra, amely majd a későbbiekben lehet díjazott. A zöld veltelini törkölypálinka család második tagja eperfás érlelésnek lett alávetve, hogy ezáltal, kicsit színében is dinamikusabb és látványosabb legyen. Néhány gondolat magáról a szőlőről. A Kárpát-medence teljes területe alkalmas szőlőművelésre ez nyilván mindenki előtt ismeretes. Ez a különleges adottság a szőlészek-borászok, pálinkakészítők kreativitásával, valamint a világhírű szőlőnemesítő hagyományokkal együtt hozta létre a világ leggazdagabb fajtaösszetételét. A történelmi Magyarország területén évezredek óta műveltek szőlőt, tehát nehogy azt higgyük, hogy ez csak egy újkori hóbort, vagy divat. A szőlő és gyümölcstermesztés nem egyszerűen foglalkozás, hanem élethivatás, és, aki ezeket a növényeket tiszteli, csak az érhet el kimagasló eredményt, akár a borversenyeken, akár a pálinkaversenyeken. A következőkben inkább az érlelést végző fáról mondanák, illetve írnák néhány gondolatot. A trópusokon és a mérsékelt égöv melegebb részén honos eperfafélék (Moraceae) gazdag családjának 1700 faja ismert. Ezen belül a mérsékelt égövi Morus-Eperfa nemzetség mindössze 12 fajjal rendelkezik, közülük részletesen csak a fafeldolgozásban is szerepet betöltő fehér eperfával (Morus alba) foglalkozunk. Kínából származik, Európában a XVI. századtól ültetik. A monarchia idején útjainkat mindenhol ez a fa szegélyezte, de a selyemhernyó-tenyésztés céljára speciális ültetvényeket is létesítettek. Sajnos az útfásításoknak már a maradványai is eltűnőben vannak. Elvadultan előfordul alföldi ligeterdőkben és üdébb tölgyesekben, akácosokban. Helyenként vadgazdálkodási céllal is ültetik. A pálinkaérlelés egyik legfontosabb alapanyaga a tölgy mellett. Kiváló színű, és zamatú italok elengedhetetlen alkotója, merem ajánlani.

 

Zöld Veltelini Szőlő Natúr Törkölypálinka 2014.

474.

2014/0122

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

   Zöld veltelini Szőlő

  üvegben érlelve

Nem szeretném, ha úgy érzékelnék hallgatóim, illetve olvasóim, hogy pincészetünk párlatkészítése elmozdult egy irányban, egy síkba, és csak a gyümölcs alapú italokkal foglalkozunk. Éppen ezért ma és még két nap egy merőben más, de mégis hasonló gyümölcsnek a termékcsaládjával fogok foglalkozni. Ez, pedig nem más, mint zöld veltelini szőlő, illetve annak törkölye. Azok, akik rendszeresen olvasnak, illetve hallgatnak, azok pontosan tudják, hogy évről évre felbukkan ez a fajta szőlő hol egyik változatával, hol másik változatával. Egyik kedves szomszédomnak az ősszel segítettem a Bácsba eladni ebből a szőlőjéből egy pár mázsát, ennek okán felbuzdulva elhatároztam, hogy én is vásárolok belőle egy mázsát, hogy abból bort, majd a törkölyéből pálinkát készítsek. Igazából nálunk nem volt ez a fajta szőlő annyira elterjedve, egészen az elmúlt évtizedig, amikor is többen felfedezték borát és telepítettek ebből a fajtából, amely egykor akár Magyarnak is számíthatott, hiszen az osztrák-magyar monarchia idején a sógorokkal közös államunk volt. Természetesen ettől függetlenül közismerten osztrák szőlőfajta, mely a nevét részben arról kapta, hogy fürtjei még érett állapotban is zöld színűek és a mustja is jellegzetesen zöld színű. Tájegységenként más elnevezéseken is ismert, mint például Zöld muskotály, Grüner Veltliner, Valtelin Blanc, Grüne Muskateller, Ranfol blanc, Ranfol weisser, Ranfol bianco, Veltelinske zelene, Veltelinski zelenij. A sok elnevezéstől függetlenül a zöldveltelini igazából Ausztria specialitása, és egyedül ott is élvez elsőbbséget a telepített fajták között. Nyugati szomszédunknál egy időben a termés java sokáig borozókban fogyott folyóborként. Ez még ma is nagyrészt igaz, ugyanakkor az elmúlt évtizedben a termelők újragondolták a fajta lehetőségeit. Hazánkban 1956-tól államilag elismert fehér borszőlőfajta, egyben az ötödik legelterjedtebb fajta. Fekvés és talaj iránt igényes, szárazságra érzékeny, zöldmunka iránti igénye közepes. Átlagos mustfokkal bogyóztam le, és szín levéből bort készítettem, majd az enyhe préselés után visszamaradt édes törkölyt gondosan lecefréztem, felvizeztem, és savaztam, de az alkoholfokát nem növeltem, de így is két hétig intenzíven erjedt. E natúr pálinkámat, ha már Ausztriából származik az őse, én is a sógoraimmal való poharazgatásra szánom.

Zöld veltelini szőlő

Herbarium Librum

Bogyosók

Szőlőfélék családja

Vitis Vinifera

Zöld veltelini

Közismerten osztrák szőlőfajta, mely a nevét részben arról kapta, hogy fürtjei még érett állapotban is zöld színűek és a mustja is jellegzetesen zöld színű. Tájegységenként más elnevezéseken is ismert, mint például Zöld muskotály, Grüner Veltliner, Valtelin Blanc, Grüne Muskateller, Ranfol blanc, Ranfol weisser, Ranfol bianco, Veltelinske zelene, Veltelinski zelenij. Legfőbb termőterülete nyilvánvalóan Ausztria, de a volt Habsburg Monarchia valamennyi országában előfordul, így Magyarországon is, főképp a Soproni, az Ászár-Neszmélyi és a Tolnai Borvidéken terjedt el, de sajnos nálunk az ültetvények eléggé elhasználódtak. Ennek, ellenére a zöld veltelini igazából Ausztria specialitása, és egyedül ott is élvez elsőbbséget a telepített fajták között. Nyugati szomszédunknál egy időben a termés java sokáig borozókban fogyott folyóborként. Ez még ma is nagyrészt igaz, ugyanakkor az elmúlt évtizedben a termelők újragondolták a fajta lehetőségeit. Hazánkban 1956-tól államilag elismert fehér borszőlőfajta, egyben az ötödik legelterjedtebb fajta. Fekvés és talaj iránt igényes, szárazságra érzékeny, zöldmunka iránti igénye közepes. A Zöld veltelini erősebb növekedésű, nagyobb termést és jobb minőséget adó klónja. Tőkéje erős növekedésű, közepes számú, félmereven álló hajtást nevel. Levele kerek, olyan hosszú, mint szeles, széle lefelé hajló, sima-hóIyagos, szövete nehezen szakadó, fűzöld, alig fényes, nem zsíros fonákja pókhálós, szabályos ötkaréjú, nyílt vállöblű, tompa fogakkal szegélyezett. Vitorlája fehéren gyapjas. A szártag: a háti oldalon barnászöld, a hasi oldalon zöld, pókhálós, pontozott, alig hamvas. Fürtje középnagy, vállas, közepesen tömött. Átlagos fürttömege 150-160 g. Bogyó kicsik, kissé megnyúltak 16,0 x 15,0 mm nagyságúak, zöldesfehérek, lédúsak, vékonyhéjúak, édesek, semleges ízűek. Téli fagyokkal szembeni ellenálló-képessége közepes, a mínusz 17-18 celziusz fokos téli lehűlést még károsodás nélkül tűri. Gombabetegségekkel szembeni ellenálló képessége az alapfajtához hasonló, rothadásra kevésbé hajlamos. Termékenysége az alapfajtánál jobb, 15-18% -kal képes többet teremni, de rövidcsapos metszés mellett is bőven terem, átlag termése eléri a hektáronkénti 10-15 tonnát. De nemcsak hogy bőven terem, hanem nagyon lédús is, többek között ez volt az egyik oka annak, hogy gyorsan népszerűvé vált, és alkalmas volt tömegbor termelésére is. Szálvesszőzése nem ajánlott. Közepes cukorképző, hiszen középérésű, így szeptember végén szüretelhető 15-18 mustfokra minden évben beérik. Illata kellemes, üde, ha jó minőségű, fekete borsra és mentára emlékeztet. Gyakran fűszeres zamatú, tüzes, általában harmonikus. Sok jó tulajdonsága van a fajtának, leginkább az, hogy csak egyszerű borászati technológiát igényel. Ha metszéskor nem hagyunk sok világos rügyet, alacsony vagy közepes tőketerhelésnél zamatos, illatos, élénk savtartalmának köszönhetően üde bort termelhetünk rajta. Bora rendszerint főként az alacsony cukortartalom okán savasnak érződik, kemény karakterű, kellemes, a fajtára jellemző íz és zamatanyagokkal. Borát a borászok közepes minőségűnek tartják, de jó évjáratokban és megfelelő technológiával igen kellemes bor készíthető belőle, sőt néha, ha az időjárás engedi, kései szüretelésre is alkalmas. Főként halakhoz ajánlják a zöld velteliniből készült bort, de más könnyű ételekkel is párosítható, mint például natúr szárnyas húsokhoz jól párosítható. Fogyasztása 10-12 °C-os hőmérsékleten a legoptimálisabb.

V. Ongai Pálinkaverseny 2014. 7.

V. Ongai Pálinkaverseny 2014.

Statisztikák

Összesítettük a nevezéseket. A postai átfutási idő miatt a nevezések végleges száma 1030-ra nőtt. Tette mindezt 332 nevező, 126 városból, összesen 56 kategóriában. (a számok utólag ismét módosultak, viszont ez már tényleg a végleges, zsűrizés utáni összegzés eredménye)

Nevezések száma város szerint

Ajka, Arnót, Aszód, Balatonlelle, Balmazújváros, Bekecs, Berente, Biatorbágy, Bodmér, Budapest, Báta, Békéscsaba, Bélmegyer, Bükkaranyos, Bőcs, Bőny, Csemő, Cserépfalu, Csongrád, Csákberény, Dabas, Debrecen, Debrecen-Józsa, Dunakeszi, Dunakiliti, Dunaújváros, Eger, Emőd, Encs, Etes, Felsőtárkány, Felsőzsolca, Fót, Gesztely, Gyula, Gyöngyös, Györköny, Győr, Gödöllő, Hajdúböszörmény, Hejőpapi, Helvécia, Hernádcéce, Hollókő, Ibrány, Jobbágyi, Jánoshida, Kaposvár, Karcag, Kazincbarcika, Kecskemét, Kiskunhalas, Kisvárda, Kokad, Kozármisleny, Krasznokvajda, Kunhegyes, Kápolna, Kékcse, Lajosmizse, Lánycsók, Markaz, Megyaszó, Mezőcsát, Mezőkövesd, Mezőnyárád, Mezőzombor, Miskolc, Monok, Mozsgó, Mád, Mályi, Mór, Nagybarca, Nagycsepely, Nyiregyhaza, Nyékládháza, Nyíregyháza, Onga, Orosháza, Perkata, Pálháza, Pásztó, Pécs, Recsk, Sajókeresztúr, Sajópetri, Sajószentpéter, Sajószöged, Salgótarján, Sepsiszentgyörgy , Siófok, Soltvadkert, Sopolya, Sopron, Szamosszeg, Szeged, Szentes, Szerencs, Szihalom, Szirmabesenyő, Szomolya, Szár, Szőlősgyörök, Sásd, Tarcal, Tardona, Tatabánya, Tiszadada, Tiszavasvári, Tiszaújváros, Tormafölde, Tuzsér, Tác, Tótkomlós, Veresegyhaz, Visegrád, Vizslás-Újlak, Vámosladány , Vámosmikola, Vámosújfalu, Véménd, Vértesszőlős, Ónod, Újkígyós, Újszilvás, Üröm,

Nevezések eloszlása alkategória szerint

Szilva (146), Szőlő pálinka (119), Kajszibarack (90), Birs, birskörte (82), Meggy (79), Alma (72), Szőlő törkölypálinka (59), Körte (50), Vegyes pálinka (43), Vilmoskörte (38), Cseresznye (36), Kökény (22), Vadkörte (15), Ribiszke (14), Bodza (13), Málna (12), őszibarack (12), Egyéb (11), Vadalma (10), Szeder (9), Faeper (morus) (9), Berkenyék (8), Som (6), Csipkebogyó (6), Vadcseresznye (6), Szamóca, földieper (5), Vegyes pálinka (4), Borpárlat (4), Sajmeggy (4), Narancs (3), Diólikör (3), Banán (3), Sütőtök (3), Erdei meggy (2), Kivi (2), Bodzavirág (2), Vadszilva(mirabolan) (2), Ananász (2), Alma-birs (2), Kökény (2), Naspolya (2), Borzag (gyalog bodza) (2), Vadmálna (2), Vackor (2), Galagonya (2), Sárgarépa (2), Vadbírs (1), Kökény (1), Sozóka (1), Köszméte, egres (büszke) (1), Berkenye (1), Egyebek (1), áfonyalikör (1), Ostorfa (1), Zelnicemeggy (1), Vadmeggy (1), áfonya (1), Sárgadinnye (1), Maláta (1), Seprőpárlat  (1), Sárgadinnye (1), Füge (1), Sörpárlat (1), Citrom (1)

Sáfrányos szeklice

Herbarium Librum

Fűszerek

Öszirózsafélék családja

Carthamus tinctorius

Sáfrányos szeklice

A sáfrányos szeklice  egyesek szerint afrikai származású trópusi növény, vannak azonban, akik úgy vélik, hogy Kis-Ázsiából, Elő-Indiából került Európába, de nálunk is több helyen termesztetik. Mégis, ha termesztésébe akarunk fogni jó tudni, hogy milyen környezeti igényei vannak ennek a növénynek. Meleg- és napfényigényes, szárazságtűrő növény. Szélsőséges talajok kivételével az egész ország területén termeszthető, szereti a meleg fekvésű, jó vízgazdálkodású, mély rétegű talajokat. A gyenge homoktalajok nem alkalmasak termesztésére. Ha valakinek ezen a néven nem ismerős, annak tudnia kell, hogy nálunk is sokféle néven ismerik, mint például: bogáncssáfrány, parasztsáfrány, pórsáfrány, parasztok rokkája, vadsáfrány, magyar pirosító, magyar sáfrány, szeklice, olajözön, szaflór, saflor, vagy kerti pórsáfrány, bogáncs sáfrány, fattyú sáfrány, tót-, vagy vadsáfrány, magyar pirosító. Német neve: Färberdistel, angol neve Safflower. Ókori egyiptomi szövetekből kimutatták, hogy az ie. második évezredben már használták textilfestési célokra. Tutanhamon fáraó sírkamrájában is találtak belőle füzéreket. Régi fűszer- és festőnövény, de az utóbbi ötven évben már elsősorban olajos magvaiért termesztik. A fűszert a virágfészekből kicsipegetett virágszirmok belsejében lévő bibék (Carthami flos) adják. Gyenge illatú, kesernyés ízű. Virága nyíláskor világos narancsszínű, szárítás után, pedig vörös, vagy vörösesbarna lesz. Szárított állapotban vörösesbarna, aromás illatú, kesernyés ízű növényi fűszer. A virágból kinyerhető két festékanyag a vízben, és alkoholban oldódó szaflórsárga és a vízben nem oldódó, de zsírban oldódó szaflórvörös, amely 0,3 - 0,6 % kartamint tartalmaz. Mindezek ártalmatlan festékanyagok, az olaj telítetlen zsírsavakban gazdag, az érelmeszesedést lassítja. Valaha mi magyarok is nagy sáfránytermesztők és fogyasztók voltunk. Mátyás király környezetéről szólván Galeotto Marzio a legfontosabb fűszerek közt említi a borssal és a gyömbérrel együtt. Még a 19. század elején megjelent szakácskönyveinkben is magától értetődő hozzávaló, de idővel szinte teljesen eltűnt a látókörünkből. De hogyan is ismerhetjük fel ezt a növényt? 4-130 cm magas, hengeres, kemény, elágazó szárú. Levelei egyszerűek, szórtan állnak, ülők, hosszúkásak, tojásdadok, lándzsásak, vagy elliptikusak, sötétzöld színűek, fényesek, 3-15 cm hosszúak és 1,5 cm szélesek. A külső murvalevelek szétterülőek, tüskések, a belsők háromszögletűek, tüskéshegyűek, kúpformájú felül nyitott gallért alkotnak a virágzat körül. A virágzat 30-90 kétivarú, narancssárga csöves virágból áll. A párta forrt, csöve 4 cm hosszú, 5 apró cimpával. A termés fehér, vagy szürke színű kaszat, 8 mm hosszú, bóbita nélküli. Július közepétől augusztus végéig gyűjthetjük be virágát. A begyűjtés után a megszárított növényt megfelelően kell tárolni, így mind a szárazanyag, a szín és hatóanyag megvédése érdekében jól zárható, nem átlátszó üveg, porcelán, fa, vagy esetleg bádogdobozban ajánlott tárolni. A népi gyógyászatban a virágok főzetét erős köhögés, fulladás ellen használták, ma már ilyen esetekben orvoshoz fordulunk. Pedig a benne található hatóanyagok a következők: A-vitamin, E-vitamin, amely antioxidáns hatású alfa tokoferol, K-vitamin, kalkon, krocetin, olajtartalmából linolsav (84,43%), kartamin, kartamon, p-kinonok, flavonoidok, linolénsav, palmitinsav (5,38%), olajsav (9,89%). A sáfrányos szeklice élettani és gyógyhatása a szív és érrendszerre: Csökkenti a magas vérnyomást, de a pulzusszámot megemeli. Lassítja a vérerek falán a lerakódások kialakulását. Fitoszterolokat is tartalmaz, vagyis olyan növényi vegyületeket, melyek szerepet játszanak a koleszterinszint csökkentésében, így a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is. Segítenek szabályozni a vércukorszintet, ami az egészséges fogyás érdekében is nélkülözhetetlen. Emésztőrendszerre: Tisztítja a májat és az epét. Sárgaság kiegészítő kezelésére. Ételbe keverve fokozza a tápanyagok beépülését a szövetekbe. Az olaj kiváló emésztésjavító hatással rendelkezik. Ismert a hashajtó, féregűző és fájdalomcsillapító hatása, de alkalmazható láz, idegesség, aranyér, rühesség esetén is. A fentieken túl egyéb általános alkalmazása is javasolt. A növény a szervezetbe behatoló kórokozók, illetve testidegen anyagok által kiváltott immunreakciót erősítik. Erre rendszerint akkor van szükség, ha az immunrendszer nem, vagy nehezen ismeri fel a veszélyforrást, vagy ha felismeri ugyan, de nem tud elegendő védekező sejtet csatasorba állítani. Ennek megfelelően többféle hatásmechanizmusú gyógynövény tekinthető immunerősítőnek: vannak közvetlen immunreakció-fokozók ilyen többek között sáfrányos szeklice. A sáfrányos szeklice mag olaja gazdag E-vitamin forrás, ez azaz antioxidáns, mely gátolja a rák kialakulását, megőrzi a bőr egészségét és salaktalanítja a szervezetet. Gyermekkori ágybavizelési, ill. az időskori vizelettartási problémák kezelésére alkalmas. Melegítő hatású. Segíti az anyagcsere-működést, mérséklik az allergiás reakciókat. Mind belsőleg, mind külsőleg gyulladáscsökkentő hatással bír. Javítják az idegek és az agy működését. Csökkenti a túlterhelés káros hatásait, segíti a szövetek vérellátását, fokozza az életerőt és hozzájárul a jó fizikai és szellemi állapot megőrzéséhez. A sáfrány serkentheti a méhösszehúzódásokat, emiatt azonban állapotos nők a növényt gyógyszer mennyiségben nem használhatják! Véralvadási zavarokban szenvedők se fogyasszák. A hétköznapi életben is használható ez a fűszer. Húslevesek, mártások, tészták, sütemények, rizsételek, de sajtok, gyógyteák és italok, színezésére, ízesítésére használják. Használják még, főleg színezésre, a borászat, likőripar, gyógyszerészet, és ízjavító hatása miatt a cukrász iparban is. Felhasználásakor a vörös szín eléréséhez jóval többet kell használni, mint a sárgához. Az utóbbi években a sáfrány száraz termése a virágkötők kedvelt nyersanyaga lett, téli csokrokba és egyéb kompozíciókba szívesen használják. A sáfrányos szeklicemag olaj: Olaja színtelen és íztelen, élelmezési szempontból megegyezik a napraforgóolajjal. Sütésre, margaringyártásra, salátaolajként illetve táplálékkiegészítőként használják. INCI elnevezése Carthamus tinctorius. A sáfrányos szeklicemag olaját igen magas linolsavtartalom jellemzi, emellett említésreméltó még A, E (antioxidáns hatású α-tokoferol) és K vitamin tartalma is. A magas linolsavtartalom könnyűvé teszi az olajat, mely így kevésbé zsírozó hatású, nem filmképző, gyorsan, de nem igazán mélyen szívódik be a bőrbe. Ezek a tulajdonságok elsősorban a normál, ill. a zsíros bőr ápolására teszik alkalmassá ezt az olajat, de emellett helye lehet minden típusú bőr ápolásában, elsősorban testápolók, könnyű arckrémek alkotórészeként. Emulzió készítésekor együtt melegíthető az olajokkal. Nyáron közvetlenül fénynek kitett testrészekre készülő kozmetikumoknál mindenképp keverjük stabil (nem fényérzékeny) olajokkal, pl. szkvalen vagy jojoba olajjal. Zsírsavszerkezetét jól kiegészíti a makadámia dió olaj, ill. a szőlőmagolaj.