Vad Bodzavirág Párlat

Vad Bodzavirág Párlat

(Medicinum Sambucus Nigra)

2011.

Ezzel a párlattal folytattam a néhány napja elkezdet sorozatomat, amellyel párlataim eddigi sorában egy új kategóriát alapítottam meg, amelynek a Virágalapú Párlatok nevet adtam. Nem kisebb különlegesség ez sem, mint az előző párlat. De mielőtt erről konkrétan írnák, kicsit szeretném megismertetni mindenkivel ezt a virágot is. Abban is biztos vagyok, hogy nincs olyan vidéken élő ember, aki nem ismerné különleges alakjáról, formájáról az utak mentén nőve ezt a növényt, sőt a belőle készült szörpöt is nagyon sokan megkóstolhatták már életük során. A kellemes illat, ugyanolyan kellemes muskotályos aromával párosul. Történeti érdekessége is van ennek a növénynek. A görögök, és a rómaiak is jól ismerték. Plinius „sambucusnak" nevezte, kiemelte levelének, gyökerének és virágának gyógyító hatását. Vadnai József írja 1811-ben: „Egy jó nagy bodzafa egy kis patika helyett lehet falunkon". Pedig sajnos ma bizony nagyon sok ember dühős rá, és mindent elkövet azért, hogy kipusztítsa udvarából. Ezzel szemben a bodzának régente sokkal nagyobb volt a becsülete, a germánoknál valósággal szent növényszámba ment, jóformán minden földi baj ellen panaceaként használták, s gyógyító hatásainak kiválóságáról még a XVIII. századbeli híres német pedagógus, Salzmann Keresztély is annyira meg volt győződve, hogy minden tanítványát ezzel gyógyította; sőt még azt is meghagyta, hogy halála után bodzafát ültessenek - hálája fejében - a sírjára. De mitől is volt abban a fejletlen korban ilyen nagy tekintélye ennek a növénynek, és mi az, amit ma a nagy fejlettségükben az emberek képesek elhanyagolni, mellőzni. Hatóanyagai és hatása a következőkben nyilvánul meg: Bodzavirágjának drogja a Sambuci flos, izzasztó glikozidát, rutint, kevés illóolajat, quercetint, nyálkát, cukrot, cseranyagot, gyantát, kolint, szambunigrin kéksavglikozidát, emulzinenzimet tartalmaz. Teájával is minden valószínűség szerint sokkal többet találkozhatunk, mint alkoholos párlatával. Pedig a teával azonos hatása, sőt talán hatékonyabb hatása is, mivel nem meleg, hanem hideg eljárással készül. A meghűléses betegségekben használt izzasztó, vizelethajtó, köhögéscsillapító, vértisztító és enyhe hashajtó hatása közismert régóta. A bodzavirág tea sok embernek mindennapi reggeli vagy üdítőitala is, mert íze kellemes, még melegít is. A bodzavirág borban áztatva annak muskotályszerű ízt kölcsönöz. Bátran mondhatom, hogy azok, akik egyszer megkóstolták a virágjából készült párlatot, azok halálukig bele fognak abba szeretni. A természethez közeli népek, mint például a cigányok régóta tudják, hogy a bodzavirág forrázata megbékíti a lelket, elaltat, megnyugtatja az idegeket, ha lefekvés előtt isszák. „Jótevő fának" is hívták, mert minden egyes része hasznos az ember számára; de van olyan régi népmese is, amely szerint, ha egy gyermeket vagy fiatal állatot valaki dühében megüt egy bodzaággal, akkor az soha többé nem nő meg. Már a dédnagyapám is megmondta, hogy nincs az a brüsszeli csipke, amely szépségében felvehetné a versenyt ezzel a nagy, lapos ernyőkben fejlődő virággal. Isteneket, tündéreket, törpéket, gonosz manókat véltek lakni a bodzabokorban, sokszor szerepel a mese és mondavilágban is. Ennek tulajdonították, hogy a bodza virága, levele, kérge annyi mindent gyógyított, szépített, táplált. Talán ezért ültetik több változatát dísznövényként is. A magyar néphit változatos tulajdonságokkal ruházza fel, és azokból általában nem állapítható meg, hogy melyik bodzafajról van szó. A virágjából főzött tea, a bodza héja, friss bimbója elterjedt népi gyógyszer. A néphite a palócoknak, Szatmár megyében úgy tartja, ha a bodzára taposnak, meghajlítva földet hordanak rá, akkor a tehénből, a disznó sebéből kihull a pondró. Ezzel szemben a Csereháton ezt a bodza letépett ágacskáitól és a megfelelő ráolvasástól remélik. Göcsejben úgy vélik, a disznókat elkerüli a vész, ha az óljukba bodzaágat szórnak. Az alsó Őrségben pedig úgy vélik, hogy a bodzát nem szerencsés a ház mellé ültetni, mert akkor belecsap a villám. Ott a bodza az ördög, a gonosz lelkek fája. Felénk az figyelhető meg, hogy a birkák rendkívüli módon szeretik legelni, és elsőként azt fogyasztják legszívesebben. Ezek után remélem, hogy sokan megváltoztatják véleményüket ezzel a növénnyel kapcsolatban, és hajlandók az előítéleteiket levetni és ismét birtokba venni azt, amit Isten nekünk teremtett, és megtalálható a környezetünkben szinte mindenhol.

Présház avatás

Présház bővítés átadása
2011. május 20.
péntek



Az elmúlt hónapokban szerencsére a munkák mellett volt időm arra is, hogy kicsit a Pincészet körüli környezetet megváltoztassam. A présház mellett lévő szabad területet sikerült előbb tetővel befednem, amely által egy nyitott terasz került kialakításra a nagy fenyő alatt, amelyet bele is építettem a tetőbe. Itt a palázást is úgy kellett megoldanom, hogy a szél által állandóan mozgásban lévő fa törzse ne törje össze a palákat, hanem mindig legyen annyi hely, hogy az biztonságosan kilenghessen. A tető elkészülte után már felgyorsultak a munkálatok, hiszen esős időben is tudtam dolgozni. Feltöltöttem a helyet homokkal, majd letérköveztem és beton csíkokkal is elláttam ott ahol arra szükség volt, így készült el beton rámpa, amelyet a szintkülönbségeket tudtam kiegyenlíteni, és egy kis támfal, amely esztétikusabbá tette ezt a környezetet. Természetesen vannak még további munkák, amelyeket el kell majd itt végezni, de ezekre a nyár folyamán fog sor kerülni. A felszentelése a helynek is ekkor fog megtörténni, de most már olyan állapotban van, hogy vendég fogadásra alkalmas. Mivel a születésnapom is nem régen volt, így erre a napra egy átadást terveztem, amely során a családunk tagjai vehették elsőnek birtokba a teraszt, ahol egyszerre tudtunk bográcsos főzést végezni és pálinka és borkóstolást végezni. A hely, amelyet készítettem beváltotta a hozzá fűzött reményeimet, mert 18.-an vidáman elfértünk és este tíz óráig lámpafénynél beszélgettünk és poharazgattunk miközben a fekete rigók éneklését hallgathattuk a Rigóvárból, ahonnan a Pincészetünk is a nevét kapta: Mellurarcum Cellarium. Bátran mondhatom tehát, hogy avatás jól sikerült, amelyhez jó idő párosult és jó hangulat. Terveim szerint ez a főpróba, sok vendég estét előzőt meg, és alapozott meg. Várjuk tehát szeretettel azokat, akik eltöltenének itt egy hangulatos estét, jó borok és finom pálinkák társaságában.

Házi pálinkafőzés szabályai

4/2010. (VIII. 13.) NGM rendelet

egyes adózási tárgyú PM rendeletek módosításáról

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés b), d), f)-h) és u) pontjában, valamint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosítása

1. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III.10.) PM rendelet (a továbbiakban: JötR.) 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bérfőzető a bérfőzött párlat átvételét megelőzően a bérfőzési lapon nyilatkozik a szeszfőzdének arról, hogy

a) általa és a vele egy háztartásban élők által a tárgyévben az átvétel időpontjáig milyen mennyiségben került a Jöt. 64. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti adómérték alá tartozó párlat átvételre,

b) az átvételre kerülő bérfőzött párlatból mekkora mennyiséget kíván a Jöt. 67. § (2) bekezdésének b) pontja szerint értékesíteni,

c) sem a bérfőzető, sem a vele egy háztartásban élők a tárgyévben nem állítottak elő magánfőzés keretében párlatot.”

2. § (1) A JötR. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az értékesített bérfőzött párlat származási igazolványának bérfőzetőt illető példányát - a Jöt. 67. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben - az alkoholtermék adóraktár engedélyese részére át kell adni.”

(2) A JötR. 59. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A származási igazolvány - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a bérfőzött párlat értékesítése esetén az alkoholtermék adóraktárban a termék eredetének igazolására a kiállítástól számított három éven belül használható fel. Az adóraktár kérelmére a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal a bérfőzött párlat származási igazolványát 2 évente meghosszabbíthatja, ha a származási igazolványon feltüntetett fajtájú és a feltüntetett szeszfoktól legfeljebb az 56. § (8) bekezdés szerint eltérő szeszfokú párlat az adóraktár birtokában van.”

3. § A JötR. kiegészül a következő alcímmel és a következő 59/A. §-sal:

„Magánfőzés

„59/A. § (1) A magánfőző a Jöt. 67/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a 31/A. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban köteles a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatalhoz írásban benyújtani.

(2) A magánfőző az adó megfizetését a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal hivatalos helyén történő készpénz fizetéssel, fizetési számlára történő készpénz befizetéssel vagy átutalással köteles teljesíteni. A hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal a hivatalos helyén teljesített készpénz fizetésről a magánfőző részére nyugtát bocsát ki és ad át.

(3) A Jöt. 9. § (3) bekezdésének és a Jöt. 64. § (6) bekezdésének alkalmazásában 50 liter magánfőzésben előállított párlatnak 50 liter 86 térfogatszázalékos gyümölcsszesz felel meg.

(4) A Jöt. 67/A. § (3) bekezdésében említett származási igazolványt a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal a 31/B. számú melléklet szerinti adattartalommal állítja ki, és adja át a magánfőzőnek.

(5) A magánfőző az adózott és az adómentes párlatot egymástól elkülönítetten, a Jöt. 67. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értékesítésre kerülő párlatot zárjeggyel ellátva köteles tárolni.

(6) A hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal a Jöt. 67/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentések alapján magánfőzőnként és háztartásonként összesíti, és a tárgyév első napjától göngyölíti a magánfőzők által bejelentett párlat mennyiségét.”

4. § (1) A JötR. 31. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A JötR. kiegészül a 2. melléklet szerinti 31/A. számú melléklettel.

(3) A JötR. kiegészül a 3. melléklet szerinti 31/B. számú melléklettel.

(4) A JötR. 32. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

5. § A JötR. 42. § (8) bekezdésében, valamint 55. § (5) és (7) bekezdésében a „30. számú mellékletben” szövegrész helyébe a „Jöt. 3. számú mellékletében” szöveg, 48. §-ának (1) bekezdésében az „- a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -” szövegrész helyébe a „- ha a Jöt. másként nem rendelkezik -” szöveg és (3) bekezdésében a „desztillálóberendezést” szövegrész helyébe a „desztillálóberendezést - kivéve a magánfőző desztillálóberendezését -” szöveg, 50. §-ának (2) bekezdésében a „palackozott szesz, illetve” szövegrész helyébe a „palackozott szesz, a magánfőző által előállított párlat, illetve” szöveg, 55. §-ának (5) bekezdésében, 56. §-ának (1)-(2) és (4)-(5) bekezdésében, 56. §-ának (6) bekezdésének felvezető mondatrészében, (8)-(9) és (11) bekezdésében, 57. §-ának (4) bekezdésében, 59. §-ának (2) és (6)-(7) bekezdésében, 32. számú melléklete 1. és 2. pontjában a „pálinka” szövegrészek helyébe „párlat” szöveg, 55. §-ának (5)-(6) bekezdésében, 56. §-ának (1) és (10) bekezdésében, 57. §-ának (3) bekezdésében a „pálinkát” szövegrészek helyébe „párlatot” szöveg, 56. §-ának (3) bekezdésében a „pálinkának” szövegrész helyébe a „párlatnak” szöveg, 56. §-ának (6) bekezdésének felvezető mondatrészében és b) pontjában a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés a) pontjában” szöveg, 56. §-ának (7) bekezdésében, 57. §-ának (3) bekezdésében a „pálinkáról” szövegrész helyébe a „párlatról” szöveg, 120. §-a (3) bekezdésének c) pontjában a „a pálinka, a borpárlat” szövegrész helyébe a „a párlat” szöveg lép.

6. § A JötR. 48. §-ának (4) bekezdése és 30. számú melléklete hatályát veszti.

A zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 43/2009. (XII. 29.) PM rendelet módosítása

7. § A zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 43/2009. (XII. 29.) PM rendelet (a továbbiakban: ZárjegyR.) kiegészül a következő alcímmel és a következő 16/A-16/D. §-okkal:

„A párlat zárjegyek megrendelése, kiadása, átvétele és alkalmazása

„16/A. § A bérfőzött párlatnak és a magánfőzésben előállított párlatnak a Jöt. 67. § (2) bekezdés b) pontja, illetve a Jöt. 67/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti értékesítése esetén a zárjegyek megrendelésére, kiadására, átvételére és alkalmazására az 1-9. § rendelkezéseit a 16/B-16/D. § szerinti eltéréssel kell értelemszerűen alkalmazni.

16/B. § (1) A párlat zárjegyek előállítási költségének a bérfőzetővel és a magánfőzővel (a továbbiakban együtt: eseti zárjegyfelhasználó) való megfizettetését és a párlat zárjegyeknek az eseti zárjegyfelhasználók rendelkezésére bocsátását a Hivatal a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal útján végzi.

(2) Az eseti zárjegyfelhasználó kizárólag párlat zárjegy megrendelésére jogosult.

(3) A zárjegy megrendelésére irányuló kérelmet

a) a bérfőzetőnek az 5. mellékletben meghatározott adattartalmú, a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban,

b) a magánfőzőnek a Jöt. 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentésben

kell a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatalhoz írásban benyújtani.

(4) A hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal megvizsgálja a párlat zárjegy kiadásának a jogszabályi feltételeinek fennállását.

(5) A hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal a bérfőzető párlat zárjegy megrendelését, illetve a magánfőző Jöt. 67/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentését - a (4) vizsgálatának megállapításaival együtt - haladéktalanul továbbítja a Hivatal részére.

16/C. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal az átadás-átvételre kerülő párlat zárjegyekről számlát állít ki, amelyet az átadás-átvétellel egyidőben köteles az eseti zárjegyfelhasználónak átadni.

(2) Az eseti zárjegyfelhasználó a párlat zárjegy-előállítási költségének megfizetését a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal hivatalos helyén történő készpénz fizetéssel, fizetési számlára történő készpénz befizetéssel vagy átutalással köteles teljesíteni. A hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal a hivatalos helyén teljesített készpénz fizetésről az eseti zárjegyfelhasználó részére nyugtát bocsát ki és ad át.

(3) A párlat zárjegyeket az eseti zárjegyfelhasználó személyesen veheti át, amennyiben a párlat zárjegy-előállítási költség összegének megfizetését igazoló bizonylat eredeti példányát, továbbá

a) a bérfőzető a 16/B. § (3) bekezdés a) pontja szerinti megrendeléséhez kapcsolódó származási igazolvány(ok),

b) a magánfőző a 16/B. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bejelentése szerinti adófizetési kötelezettségének teljesítését igazoló bizonylat

eredeti példányát a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatalnak bemutatja.

(4) A zárjegy-előállítási költségének és az adó megfizetésének (3) bekezdésben említett igazolásaként a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal által kiállított nyugta, a fizetési számlára történő készpénz befizetés feladóvevénye, a fizetésiszámla-kivonat másolata vagy a terhelés megtörténtéről szóló igazolás fogadható el.

(5) A párlat zárjegyek tételes átadása-átvétele a zárjegyek sorszáma szerint, azok darabonkénti átadásával-átvételével, a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal hivatalos helyén történik.

(6) A zárjegyek átadásáról-átvételéről két példányban jegyzéket kell kiállítani, mely tartalmazza az átadás-átvétel helyét és időpontját, a párlat zárjegy mennyiségét és sorszámát, valamint - bérfőzető esetén - az átvételre kerülő párlat zárjeggyel ellátásra kerülő párlat fajtáját és kiszerelési egységének névleges űrtartalmát. Az átadást-átvételt a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal és az eseti zárjegyfelhasználó a jegyzék példányain aláírásával, bélyegzőlenyomatával igazolja.

16/D. § Az eseti zárjegyfelhasználó a párlat fogyasztói csomagolására a párlat zárjegyet úgy köteles felhelyezni, hogy a zárjegyen feltüntetett szöveg és sorszám olvasható, a vonalkód teljes terjedelmében látható legyen, valamint az a fogyasztói csomagolás felnyitásakor eltépődjön.”

8. § (1) A ZárjegyR. 1. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

(2) A ZárjegyR. kiegészül a 6. melléklet szerinti 5. melléklettel.

A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet módosítása

9. § Hatályát veszti a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/F. § (1) bekezdése.

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépését követő napon a 1-9. §-ok, valamint az 1-6. mellékletek hatályukat vesztik. E bekezdés e rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.

11. § (1) 2010. évben a JötR. e rendelettel megállapított 55. §-a (4) bekezdése szerinti nyilatkozatban a bérfőzető az e rendelet hatálybalépésének időpontjáig átvett, kedvezményes bérfőzési szeszadóval bérfőzött pálinka mennyiségét is megadja.

(2) A bérfőzési lapnak a JötR. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 31. számú melléklete szerinti adattartalommal legyártott, az e rendelet hatálybalépése napján a vámhatóságnál és a bérfőzést végző szeszfőzdéknél készleten lévő formanyomtatványa továbbra is felhasználható azzal, hogy

a) azon a bérfőzető a JötR. e rendelettel megállapított 55. §-a (4) bekezdésének c) pontjában foglaltakról is nyilatkozik,

b) párlatfajtánként külön-külön bérfőzési lapot kell kiállítani.

(3) Ha a magánfőző e rendelet hatálybalépésének időpontját megelőzően 2010. évben már bérfőzés keretében állíttatott elő pálinkát, a JötR. e rendelettel megállapított 31/A. számú melléklet szerinti, 2010. évi bejelentésében az e rendelet hatálybalépésének időpontját d’megelőzően átvett bérfőzött pálinka mennyiségét is köteles feltüntetni.

12. § E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Fehér Bikavér Borseprő Párlat 2010.

Fehér Bikavér Borseprő Párlat

2010.

Mint korábbi írásomban már leírtam ennek a cefrének az összetételét most az újabb adalékkal egyesülve került kifőzésre. A fentiekben leírt 50 liter borseprőhöz hozzáadásra került még egy különleges gyümölcsbor seprő is. A gyümölcs boraim fejtésekor mindig keletkezik üledék, azokat ugyanis nem lehet kénnel fejteni és tisztítani, hanem egyszerűen a gravitációra kell bízni, de ehhez havonta egyszer le is vettem azt az aljáról. Ennek köszönhetően a következő cefre került hozzá adásra a fentiekhez:

9,0 liter cabernet rozé seprő

8,0 liter kékfrankos rozé seprő

5,3 liter cserszegi fűszeres seprő

2,0 liter almabor seprő

1,8 liter körtebor seprő

1,7 liter galagonyabor seprő

1,0 liter kökénybor seprő

1,0 liter fügebor seprő

0,2 liter áfonya seprő

30 liter összesen

Ennek következtében 80 liter cefre került az üstbe, amelyet saját magam álltam neki egy bérelt 100 liter rézfőzőben kifőzni. A főzés során igen csak meg kellett küzdenem a habzással, de végül is az eredmény ígéretesnek ígérkezett, hiszen 14 liter párlat csurgott össze a finomítást követően. A pálinka alkohol tartalmát 51%-osra állítottam be és most már csak várni kell, hogy az eredmény meglegyen a pihentetés és az érlelést követően. Ennek a párlatnak is, mint minden újszülött pálinkámnak annak a napnak a szentje lett a védőszentje amelyhez ezen a napon különösen is fohászkodik a nép. Cantaliciei Szent Félix-et választottam, aki elsőként juhászbojtár, majd béres lett is innen lépett a szigorú kapucinus rendbe. Minden éjszaka csak két óra alvást engedélyezett magának, csupán kenyeret és vizet fogyasztott negyven éven keresztül. Közben folyamatosan koldult, és az adományokat Deo Gratiassal, Isten fizesse meggel köszönte meg. Teste ma is épségben látható, pedig közel 500 éve, hogy meghalt. Őt kérve reménylem, hogy aki ebből a párlatból iszik, annak az egészségére válik.

Fehér Akácvirág Párlat 2011. - II.

Fehér Akácvirág Párlat
2011.



A Fehér Akác májusban virágzik. Ekkor a fiatal ágakról leszedett virágfürtökről kézzel lefejtik a virágokat, melyeket papírlapon kiterítve, száraz, szellős helyen, pl. padláson szárítanak. A megszáradt virágokat papírzsákban tárolják. A teljes nyílásban lévő virágokat a fürtökről lefosztva gyűjtjük, majd szellős, közvetlen napfénytől védve szárítjuk, közben sűrűn forgassuk. Én a következő képen javaslom a párlat alapanyagának elkészítését. Különös figyelmet fordítottam arra, hogy a virágzás körülbelül félúton járjon. Nem szerencsés ugyanis az, ha túlvirágzott, de az sem ha még nem teljesen érett be a virág. Ekkor ugyanis már tele van virágporral, amelyet a méhek is gyűjtenek. Fontosnak tartom azt is, hogy a virágok gyűjtését eső után, illetve olyan helyen végezzük el, amely az utaktól távol esik, mert ott nagyobb esélye van annak, hogy a tisztaságát megőrizze. Szedésnek kesztyűben induljunk neki, mert a tövises fa kellemetlen meglepetéseket képes okozni a nem körültekintő gyűjtögetők számára. A szedéskor nincs idő arra, hogy a virágokat leszedjük a fürtről ezért itt ilyenkor nyugodtan szedhetjük szárastól akár metszőollóval lemetszve. A megfelelő mennyiséget begyűjtve otthon terítsük ki a virágfürtöket, de úgy, hogy a napfény közvetlenül ne érje azokat. A párlathoz nyersen, szárítás nélkül használjuk fel hideg eljárással. Tehát lehetőleg minél gyorsabban dolgozzuk fel. Feldolgozás menete a következő. Megfogjuk a fürtöt, a száránál lerázzuk róla az esetleges nedvességet és a rovarokat, majd metszőollóval a virág alatt lecsippentjük azt, hogy a szár ne kerüljön, de még levél se, még véletlenül sem. A következő lépésben a virágokat gondosan megmértem és minden kilógramnyi virághoz tíz liter tiszta szeszt öntöttem, és ezt üvegedényben gondosan lezárva három hónapi időre érni hagytam. A 96 %-os tiszta alkoholban gyorsan és jól feloldódnak a virág porai, és kiázik belőle a benne található minden hatóanyag károsodás nélkül. A három hónap alatt időnként megrázzuk a párlatunkat, majd az érlelési idő végén gondosan leszűrjük, kipréseljük. Ellenőrizzük az alkoholtartalmat, majd 40 %-osra visszagyengítjük. Ekkor ízlés szerint lehet házasítani borpárlattal, törköllyel, vagy éppen seprőpárlattal. Vannak, akik gyümölcspálinkával rakják össze, ilyenkor mindenképpen figyelni kell arra, hogy ne túl aromással fektessük össze, mert akkor mind kettő elveszíti eredetiségét. A házasítás után, vagy a nélkül ekkor már palackozható állapotban van. Én a saját párlatomat önállóan használom, de úgy hogy a három hónap után eperfahordóba helyezem a párlatot és abban még három hónapig érlelem, és csak ezt követően helyezem palackba. Legvégül mindenféleképen fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy fogyasztását csak nagyon kis mennyiségben ajánlom. Elöljáróban tudni kell az Fehér Akácvirág párlatról, hogy ízében teljesen eltér a bodza pálinkától, így mindenképp érdemes megkóstolni, de csak azoknak ajánlom, akik felkészültek az intenzív hatásra. A párlat ízében és illatában is megőrizte a virágos könnyedséget, de egyben rá jellemző karakterességét is. Az aromás anyagok már a szájban lévő ízlelő receptorok ingerlésével javítják az étvágyat, és gyakran bizony a fogyasztást is serkentik. A benne megtalálható flavonoidok emelik a vizelet mennyiségét és oldják a simaizomzat görcseit. A homeopátia az akác virágját gyomorsav túltermelésnél alkalmazza, így erre ez a párlat is használható. A virágból készült párlatban megtalálható az illóolaja a linaloolt, amelynek hatására jó köhögéscsillapító hatása van.

Fehér Akácvirág Párlat 2011.- I.

Fehér Akácvirág Párlat

(Medicinum Robinia pseudoacacia)

2011.

Különleges kísérlet első alanya lett ez a párlat, amely a Magyar törvények értelmében nem nevezhető pálinkának. A Medicinum italsorozatom harmadik alkategóriájának első párlata ez. A Medicinum már nevében is jelzi, hogy leginkább gyógyitalnak nevezhető, amely mellett természetesen élvezeti italnak is használható. Ebben a harmadik alkategóriában azok az italok kerülnek besorolásra, amelyeknek nem a gyümölcséből, hanem a virágából készítünk italt. A Fehér Akácvirág nem hiszem, hogy van olyan ember Magyarországon, aki ne ismerné, és a virágporából a méhek által gyűjtött mézét ne fogyasztotta volna jó egészséggel, gyógyító hatással. Mégis néhány szót azért ejteni szeretnék magáról a Fehér Akácról, mert vele kapcsolatban elég ellentmondásos információink vannak a köztudatban. „A magyarság történetével ugyan a kocsányos tölgy van a legszorosabb kapcsolatban, ennek ellenére érdekes dolog, hogy magyar fának mégis a szil-, a dió- és az akácfát nevezik. Kanadában a múlt században kivándorolt elődeink mindenképpen akác-, meg eperfát akartak ültetni, hogy hazai környezetet teremtsenek maguknak. Herman Ottó, az első magyar természetvédő is magyar fának nevezte. Igaz, hogy ez a szép jövevényfa, a magyar Alföldet új szépséggel, a virágzó erdővel tette gazdagabbá” - méltatja a Magyar erdők című könyvében Keresztesi Béla erdőmérnök, erdőesztéta. Május–júniusban az alföldi pusztaság akácerdőit fehér virágáradat borítja. Ahogy Ady Endre mondja: „Méhecskék dongnak, zsongnak a sugárszőtte levegőben; repülnek azután a bódító, édes illat után.” Aminek meg is van az eredménye, egy hektár akácerdő évi fahozamát még további – feleannyi – értékkel növelheti a mézhozama.
Az akácvirág sűrű palacsintatésztában kisüthető, tea is készíthető belőle, de vannak kísérletek arra is, hogy virágából párlat készüljön.
A gyógyászatban is igen gyakran használják. A frissen kinyílt virágokat szárítják. A kérgét kora tavasszal gyűjtik a fiatalabb ágakról. Hatóanyagai: a virág flavonoidfelhalmozó; kevés illóolajat is tartalmaz, a kéreg viszont mérgező fehérjéket (robin, fuzin). A virág teakeverékek íz javítója, enyhe hashajtó, és gyomorsav-túltengésben is segít. A kéreg hasonló felhasználású, de fokozott óvatosságot igényel, mert könnyen mérgezés okozhat. Az akácot az amerikai kontinensről 1620 körül hozta be Európába Jean Robin francia botanikus, Robinia pseudoacacia nevét is róla kapta. Magyarországon 1710-ben ültették először Erdődy gróf pozsonyi kertjében. Krámer János György, a mindentudó katonaorvos Tentamante című könyvében 1735-ben már ajánlja fásítási célokra. Erdőnek először a hédervári Viczay gróf birtokán telepítették, majd a katonai kincstár 1750-ben Komárom-Herkály erőd körül telepített 290 hektár akácerdőt. Mária Terézia erdővédelmi rendeletei is szorgalmazták a fatelepítést, de sajátos módon helytartótanácsa fűzfát akart a magyar Alföldre ültetni. A Banater Grenz-Walddirection még a delibláti (Temes vm.) homokpusztáit is szomorúfűzzel akarta beültetni 1818-ban. A fűz a homokos, száraz talajon nem él meg, s így történt, hogy a már sok helyütt sikerrel megeredt fásítások mintájára a vármegyék és birtokosok az akácot részesítették előnyben. Tessedik Sámuel szarvasi parókiájának kertjében Békés vármegye egyetlen akácfája árválkodott még 1768-ban, de a tiszteletes úr félévszázados tevékenysége után a szarvasi határban már egész akácerdőkre tekinthetett. A Városliget, az egykori Ökördűlő fásítását 1785-ben akác- és eperfákkal kezdték, no persze, mert a munkálatokat Stolc János selyemtenyésztési felügyelőre bízták. Az akácerdők telepítése egyre nagyobb méreteket öltött, hiszen gyorsan fejlődő jó anyagú fa, 1964-ben a magyar erdőknek már kb. 16%-át tette ki. A természetes erdeinktől való megkülönböztetés okából a nyárasokkal együtt „kultúr erdők”-nek nevezik. Az akác valóságos megváltást jelentett a török utáni puszta magyar tájra. A futóhomok megkötését, az alföldi kerek erdők hűsét, a tanyavilág állandó kísérőjét, temetőink árnyát és fejfáit az akácinváziónak köszönhetjük. Vigyázat: a virágok kivételével az egész növény robin nevű lektint tartalmaz, amely a vörösvértestek kicsapódását okozhatja. Koncentráltan tartalmazza a kéreg, kevesebbet tartalmaznak a magvak. A robin hő hatására elbomlik. Mérgezést okozhat a fehér akác termésének rágcsálása is. A népi gyógyászatban leveleit sebekre teszik, virágaiból köhögés és hűlés elleni teát készítenek néha önmagában, néha más növényekkel összefőzve. A fitoterápiában vizelethajtó, köhögéscsillapító és görcsoldó hatású teakeverékek alkotórészeiként hasznosítják. A szárított virágoknak forrázatát télen meghűlés kezelésére fogyasztják, izzasztó, mézzel együtt pedig köhögéscsillapító hatású. A fehér akácvirág főzete erős vizelethajtó hatású. Leveleit a népi gyógyászatban vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő szerként alkalmazzák. Figyelemre méltó hatása az is, hogy gátolja a túlzott gyomorsavképződést.

Népi hiedelmek LXVII.

Népi hiedelmek

LXVII.

Május 15.

Római Szent Zsófia vértanú Rómában halt vértanúhalált. Előkelő római nő volt, aki 130 körül egy Cirilla nevű nővel együtt szenvedett vértanúhalált. Ereklyéi a Római Szent Péter bazilikában nyugszanak. Életéről ennél sajnos sokkal többet nem tudunk. Németországban „fagyos Zsófia” néven ismerik, mert ünnepe táján minden évben igen hideg sarkköri légáramlatok okoznak komoly lehűléseket. Mind a németeknél, mind a magyaroknál elterjedt a tisztelete, és sokan viselték a nevét. II. Béla király egyik lányát is erre keresztelte, aki szent életű admonti apáca lett. Így aztán a három legismertebb fagyos szenthez gyakorta őt is oda kapcsolták. "Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász!" Ez utóbbi arra utal, hogy nálunk is hozhat Zsófia napja fagyot, ezért egyes vidékeken a Zsófiákat is a rossz emlékű fagyosszentek közé sorolják. Zsófia a szereplője egy ősi német közmondásnak is, mely szerint "Bonifác előtt nincs nyár, Zsófia után nincs fagy." A walesiek pedig a Szervác nap előtti birkanyírástól óvtak, ugyanis a májusi fagyok elvihették a bundájuktól megfosztott állatokat. Valószínűleg innen ered az a vélekedés, hogy aki a fagyosszentek eljövetele előtt nyírja meg a birkáját, többre tartja a gyapját a jószágánál. A májusi fagy igen gyakran egy esztendő termését tehette tönkre, akár országos csapás is lehetett, így érthető, hogy a földműveléssel foglalkozók külön figyelemmel fordultak a jelenség felé. A fagyos szenteket mind ismerjük, és érezzük is a bőrünkön. Ám Vas megyében egy női fagyost is ismernek. Bizony Zsófira is furcsát mondanak: Fagyos fenekű!