Kaporral Ágyas Zenit Szőlő Törköly Párlat 2013.

318.

2013/0306

AQUAVINICUM

ÁGYAS

TÖRKÖLY

 

 

 Az a párlat, amelyet ma ajánlok a kedves pálinkabarátok figyelmébe elképzelhető, hogy megütközésre, sőt talán elképedésre fogja sarkalni őket, és azt mondják, hogy ez az ember meggárgyult. Pedig higgyék el kedves olvasóim és hallgatóim, hogy nem erről van szó. Őszintén szólva, jómagam is sokáig rágolódtam azon, hogy vajon megtegyem-e vagy sem ezt a sokak számára talán szentségtörésnek számító lépést. Végül arra jutottam, hogy megteszem, így majd a későbbiekben lesz eldönteni, hogy marhaságot tettem-e, vagy sem. A történetben talán ismét a kedves nagymamák konyhai történeteiig kellene visszamennünk az időben, mert valószínűleg a mai időkben a fiataloknak már semmit nem mond az a növény, amelyet ágyként belehelyeztem ebbe az igazán finomra sikeredett zenit szőlő törkölypálinkába. Az biztos, hogy gyermekkorom nyári hangulatainak illatát most is itt érzem az orromban. Nem volt falun olyan konyhakert, amelyben ne neveltek volna ebből a növényből valamennyit. És lehet, hogy már azzal is különcnek tűnök, de kedvenc főzelékem alapanyaga ez a fűszernövény. Ha eddig nem találták volna ki miről is van szó, akkor most már elárulom, hogy a kaporról. Sokaknak a tökfőzelék mellett, a nagymamák savanyítási elrakása is eszébe jut, hiszen a kapros uborkát is csak ott, akkor, abban az időben készítették el legfinomabban. Talán a legelvetemültebb ínyencek arról is hallhattak, ha nagyon visszaástak a történelem idejében, hogy kaporral fűszerezett fehérbort is készítettek egykor gyógyital gyanánt. Egyrészt innen jött nekem is az ötlet, hogy ki lehetne ezt próbálni a pálinkában is, másrészt onnan, hogy friss zöld kapor illatát nagyon kedvelem. Nálunk a véreshurkába is szárított, őrölt kapor kerül fűszer gyanánt. Most pedig már a pálinkánkban is megtalálható, igaz a zöld változata, nem pedig a magjának az őrleménye. Mivel a középkorban is fehérborba helyezték, így gondoltam én is arra, hogy a fehér törkölypálinkába hasonlóan jól fog mutatni, mind színre, mind illatra. Az alapról természetesen a zenit szőlő törkölyének minden kedvező hatása gondoskodik. Gyönyörű szép zöld színről pedig, az ágy festékanyaga rendelkezik, hogy ne csak fehértől, a sötét vörösig legyenek párlataink, hanem a zöld árnyalataiban is, végül is ez is a magyar zászló, illetve az élet színe. Hogy milyen lesz a kölcsönhatás pár hónap múlva a kóstolásakor ki fog derülni.

 

II. Gyulai Nemzetközi Pálinkaverseny 2013.

VERSENYFELHÍVÁS 2013

II. Pálinka, Gyümölcs- és Borpárlat Világkupa
/Gyula, Budapest/

/Terveink szerint, benne a hagyományoknak megfelelően a XXI. Országos pálinka- és törkölypálinka-verseny, melyet megpályázunk./

Eredményhirdetés: Gyulán, a Várudvaron 2013. április 20-án, a XIV. Nemzetközi Kisüsti Pálinka Fesztivál, Kiállítás és Vásáron.
A 2013. évi győztes pálinkát, mint Megőrzendő Nemzeti Kincset december 6-án, az VI. Szent Miklós Pálinka Ünnep (Budapest) keretén belül elhelyezzük a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Versenyigazgató: Lovassy György okleveles élelmiszeripari mérnök
A bírálat 33/2010. (XI.25.) VM miniszteri rendelete és a részletes Versenyszabályzatban rögzítettek szerint történik, amely a www.palinkafesztival.hu honlapon olvasható 2013. február 15.-től.

Nevezni a www.palinkafeszvival.hu honlapon történő regisztrációval lehet!
Kérésre, postai úton is eljuttatjuk a versenyfelhívást és a nevezési lapot az indulni szándékozóknak!
A részvétel legfontosabb feltételei:
Nevezni az elfogadott, 2008. évi LXXIII. számú pálinka törvényben pálinkának, a 110/2008.EGK rendeletben pálinkának, illetve gyümölcspárlatnak minősülő készítményekkel lehet, a 33/2010. (XI.25.) VM miniszteri rendelet és a versenyszabályzatban megadott szortiment szerinti kategóriákban:
· „A” Kereskedelmi célú főzdék
· „B1” Bérfőzetők
· „B2” Magánfőzők
Az indulók kötelesek feltüntetni a nevezési lapon a pálinkákból rendelkezésre álló mennyiséget hektoliterfokban. Az
„A” Kereskedelmi kategóriában a palackozott termékek esetén a tételazonosító (LOT) számot.
A „B1” Bérfőzetők és „B2” Magánfőzők kategóriában indulók a vonatkozó jövedéki szabályok szerint nevezhetnek, a versenyszabályzat szerint. A pálinkák, gyümölcspárlatok eredetét törvényesen igazolni kell.
A külföldi minták esetében nyilatkozni kell arról, hogy a minta az adott ország törvényeinek megfelelően készült. A versenyen indulóknak fajtánként minimum egy liter versenymintát, 3 palackban kell beküldeniük, az „A” Kereskedelmi célú pálinkafőzők kategóriában eredeti palackokban. Egy versenyző tetszőleges számú tétellel indulhat.

A versenytételeket a kiíró címére kell eljuttatni:
Szervez-Oktat Kft.
5700, Gyula, tavasz u. 4. sz.
Beküldési határidő: 2013. március 20. (szerda)
Nevezési Díjak:
„A” Kereskedelmi főzdék kategóriában:
Az 1. minta nevezési díja: 20 000 Ft + Áfa (80 EUR),
a 2. minta nevezési díja: 15 000 Ft + Áfa (60 EUR),
a 3. minta nevezési díja: 12 000 Ft + Áfa (48 EUR),
a 4. mintától a nevezési díja: 10 000 Ft + Áfa (40 EUR),
„B1” Bérfőzetők és „B2” Magánfőzők kategóriában: 4.000,- Ft + Áfa (bruttó 5080 Ft) mintánként, külföldinek 17 EUR.
A Világkupával szerződésben lévő regionális versenyeken elért eredmények alapján a ,,B1” és ,,B2” kategóriában az aranyérmes mintára 30%, az ezüstérmesre 20% és a bronzérmesre 10% kedvezményt biztosítunk.
Befizetés: legkésőbb a minta átadásával együtt készpénzzel, illetve előzetesen átutalással.
Az érzékszervi zsűrizés idő pontja: 2013. április 4-5-6. (7. tartaléknap)
Helyszín: Gyula, Bicere 16., Gellény Birtok
A zsűrizés nyilvános.
A versenyre benevezett pálinkák minősítése a versenyszabályzat szerint:
Díjak, érmek, oklevelek:
· Bronz-, ezüst-, aranyérem, oklevél
· Champion, azaz kategória győztes. (Például: A Világ Kupa Legjobb – Alma-, Körte-, Szilva, stb. – Párlata, Pálinkája. Fajta kategóriánként, a szabályzat szerint.)
· A Magyar Pálinka Verseny Championjait külön minősítjük (Például: Magyarország Legjobb – Alma-, Körte-, Szilva-, stb. – Pálinkája, kategóriánként.
Fődíjak:
Versenyszabályzat szerint:
· Ország Győztes Gyümölcs (Bor) Párlat, (Pl.: Románia Legjobb Gyümölcspárlata)
· Ország Győztes Főzde (Pl: Szerbia Legjobb Gyümölcspárlat Főzdéje, Románia Legjobb Gyümölcspárlat
Főzdéje, stb.)
· A Világ Kupa Legjobb Hagyományos, Erős Párlata
· A Világ Kupa Legjobb versenymintája (ami lehet Pálinka, vagy Gyümölcspárlat, vagy Borpárlat)
· A Világ Kupa (World Cup) /Gyula-Budapest/ 2013. Legeredményesebb Főzdéje
Az Országos pálinka- és törkölypálinka-verseny eredményeit külön értékeljük, a versenyszabályzatnak
megfelelőség esetén:
· Magyarország Legjobb Hagyományos, Erős Pálinkája ( Amennyiben ez a pálinka nem kisüsti, kétszeres
lepárlású pálinka, akkor kiadható a Magyarország Legjobb Hagyományos Strong, Kisüst Pálinkája díj is.)
· Magyarország Legjobb Magánfőzött Párlata
· Magyarország Legeredményesebb Magánfőzője
· Magyarország Legjobb Bérfőzetett Pálinkája
· Magyarország Legeredményesebb Bérfőzetője
· Magyarország Legeredményesebb Bérfőzdéje
· Magyarország Legjobb Kereskedelmi Pálinkája, ami egyben Magyarország Legjobb Pálinkája. Ezt a pálinkát megőrzendő Nemzeti Kincsként elhelyezzük a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban található pálinkás vitrinbe  2013. december 06-hoz kötődően.
· Magyarország Legeredményesebb Kereskedelmi Főzdéje
Különdíjak:
A kiíró különdíjak kiadásáról dönthet, a felajánlókkal egyeztetve. Aranyérmes, vagy champion díjas termék kaphat különdíjat.
Kérdéseikkel keressék:
Lovász Sándort a +36 30/94-51-987; illetve
Nagy Andor témafelelőst a +36 70/36-38-393 számon.
E-mail címünk: szervezoktatkft@gmail.com
Minden további jog fenntartva a Kiíró számára a versennyel kapcsolatban!
A versenyen elért eredmények éremcímkéinek ára:
1. A bronz, ezüst, és arany éremcímkék ára: nettó 17 Ft/db, 0,06 EUR/db + címkekészítési költség
2. A főszervező engedélyezheti, hogy a résztvevők termékeikre olyan, a verseny logójával ellátott nyakcímkét tegyenek, amely tartalmazza a Pálinka Világ Kupán, és az előző évek versenyein eddig elért eredményeiket. A nyakcímkék ára: nettó: 20 Ft/db, 0,07 EUR/db + címkekészítési költség
3. A championok és fődíjak jogdíja: nettó 20 Ft+Áfa (0,07 EUR)/db, + címkekészítési költség.

Lovász Sándor
ötletgazda, verseny kiíró

Gyula, 2013-02-05

Báta község Borversenye 2013.

Nevezési lap

A Muth Pálinka és Borpince az alábbiakban felsorolt borokkal indult a településen 2013. március 8-án megrendezésre kerülő versenyen:

1./ Cabernet Sauvignon vörös bor 86-os sorszámon Muth József

2./ Cabernet Cuvée Siller bor 87-es sorszámon Muth József

3./ Cabernet franc - Kékfrankos Házasítású Rozé bor 88-as sorszámon Muthné Katona Mária

4./ Királyleányka - Zalagyöngye Házasítású fehér bor 89-es sorszámon Muthné Katona Mária

Pinot Noir Szőlő

Herbarium Librum

   Szőlőfélék Családja

Vitis Vinifera Pinot Noir

Pinot Noir Szőlő

A Pinot noir francia eredetű, világfajta borszőlő a Vitis vinifera fajta egy változata. Nevét a francia "fenyő" és "fekete" szavakból kapta, mivel sötét színű fürtjei a fenyőfa tobozára emlékeztető alakúak. Elterjedt az egész világon, a hűvösebb éghajlatú régiókban. Villányi kisburgundi néven már a XX. sz. elején is kedvelt fajta volt. Nagyobb elterjedését azonban gátolta a nagyüzemi borászat néhány évtizede. Nagyobb területen – közel 100 ha – csak a balatonboglári dombokon találkoztunk vele.  Összes termőterülete kb  680 ha. Az utóbbi években újra divatba jött, de szerencsére ma már csak azok a termelők próbálkoznak vele, akik tisztában vannak értékeivel és egyben korlátaival is. Eger, Villány és Balatonboglár a fő termőhelyei. 1-2 szakaszban érik. Megtermékenyítés normális. A fürt átlag tömege 70-90g. Rendszeresen terem, rövid metszéssel 2-4 t/ha, hosszú metszéssel 20t/ha. Legjobb minőségét meszes talajon adja. Peronoszpórának, szürkepenésznek gyengén ellenáll. Tél tűrése kiváló. Berlandieri x ripária alannyal jó az affinitása. Mustjának cukortartalma 20-24%, késői szüretkor 30%. A belőle erjesztett bor alkoholtartalma 12-14%, az összes savtartalom 0,5%. A bor kellemes, harmonikus, rubin-piros színű, igen keresett fajta. Ha rosszul színeződik, 5-10% festékszőlőt adnak hozzá. Franciaországban fehér pezsgő készítésére is használják. Mint a talán legnagyobb odafigyelést igénylő szőlőfajta, csak különleges bánásmód mellett ad nagy minőséget. A fajta igényeit illetően talaj- és klimatikus adottságaiban Eger rendelkezik mindazzal, amivel Burgundia. Az itt termett pinot noir savkészlete elegáns, fajtakaraktere kifogástalan, alkoholtartalma elegendő ahhoz, hogy itt valóban nagy pinot-k szülessenek. Tannintartalma, simasága, krémes struktúrája, ízeinek pikáns bujasága már 2-3 éves korára kialakul. A legszebb pinot-kat tehát erről a borvidékről reméljük. Stílusában ugyan kissé mást képvisel Villány, de a fajtának itt mindig is voltak hagyományai. Ha elegendő savat tud termelője megtartani, semmi nem korlátozhatja itteni termesztését. A pinot noir szőlőből készített bor sok szempontból különbözik a legtöbb vörösbortól. Bár minden fajtának megvannak az eredeti, rá jellemző tulajdonságai, amelyeket egymás mellé téve minden esetben egy egyedi kombinációt kapunk, a pinot noir-ra ez fokozottan igaz. Az egyedi karaktereket pedig lehet nagyon szeretni és nagyon nem. Ha a vele kapcsolatos hozzáállást mégis általánosítani szeretnénk, talán úgy fogalmazhatunk, hogy a borok világával még csak most barátkozókat általában nem veszi le a lábáról, idővel azonban az egyik legizgalmasabb borrá változik az értők szemében. Az összes komoly burgundi vörösbor ebből a szőlőfajtából készül. A borvidéken e mellett házasíthatják egy másik, gamay nevű kékszőlővel, amelyből fajtatisztán a Beaujolais készül. E két utóbbi bortípus azonban ritkán ad magas minőséget. A pinot szóról nem csak a pinot noir, hanem szőlőfajták egy egész családja is eszünkbe juthat, mint a pinot blanc, a pinot meunier, a chardonnay és a pinot gris. Utóbbit itthon szürkebarátnak, Olaszországban pedig pinot grigionak hívják. Legtöbbször a másik, nemzetközileg ismert kékszőlővel, a cabernet sauvignon-nal állítják ellentétbe. Az egyik jelentős különbség közöttük, hogy míg a pinot noir sok szempontból kifejezetten érzékeny, ennek köszönhetően nagyon sok odafigyelést követel magának mind a szőlőben, mind a pincében, ugyanez nem igaz ilyen szinten a cabernet-re. A legtöbb világfajtával ellentétben a pinot noir nem érzi magát otthon szinte minden szőlőművelésre alkalmas klímán. Legizgalmasabb tételei hűvösebb éghajlatú vidékekről származnak, de szép, gyümölcsös borokat adhat egy mérsékelten meleg területen is, a kifejezetten forró vidékeken azonban elveszíti minden eredetiségét. Bár földrajzi elterjedtsége miatt rengeteg stílusban készítik, általában jellemző rá, hogy viszonylag alacsony a tannintartalma és világosabb árnyalatú a színe. Hamar érik, szép tételeinek elöregedése mégis sokáig várat magára. A fajtában rejlő végtelen sokszínűségnek több oka is van. Egyrészt egy kifejezetten öreg szőlőfajtával van dolgunk, amely könnyen hoz létre új klónokat, nagyszámú variációt idézve elő. Ha ehhez még hozzáadhatjuk, hogy a szokásosnál erőteljesebb befolyással bír rá a termőhelye, jelentősen különböző bort kapunk esetében. Viszonylag hamar jelennek meg a rügyek a pinot noir szőlőkön, így a sokszor északi klímán jelentős tavaszi fagyveszélynek van kitéve. Ezt elkerülendő az ilyen vidékeken tanácsos az alacsonyan fekvő, rossz vízelvezetésű, hűvös talajokat kerülni. Bár az egyes klónok között sok különbség lehet, mégis általában elmondható a fajtáról, hogy alacsony termésmennyiséget produkál. Valószínűleg ez a tényező is közrejátszott abban, hogy a tömegborok helyett inkább a magasabb, prémium kategóriában foglalkoznak vele a pincészetek. Korán és viszonylag hamar érik, többek között ennek is köszönheti, hogy hanyagolni kell a forróbb éghajlatú borvidékeken, hiszen ott az intenzív melegben még az előtt túlérne a szőlő, elveszítve jellegzetes, elegáns savtartalmát, mielőtt ideje lenne kifejleszteni a megfelelő illat- és ízanyagokat.  Az Egri borvidéken készítik legklasszikusabb példáit, de kóstolhatjuk borait szinte az egész országban, Villányban például a legtöbb esetben egy kifejezetten gyümölcsös, gazdag bort ad. Hazánk határait túllépve, a nemzetközi borvilágban vele kapcsolatban számon tartott területek: Côte d’Or, Champagne, Loire, Elzász, Somontano, Svájc, Oregon, Kalifornia, Casablanca, Martinborough, Central Otago és a Melbourne környéki hűvösebb fekvések. Borvidékeink ökológiai szabályainak ismételt megtanulása és kihasználása révén, valamint e fajtával való bánásmód elsajátítása után nemcsak borászaink, de a fogyasztók körében is a jövő egyik nagy vörösbora lehet.

Mazsolával Ágyas Chardonnay Törkölypálinka 2013.

317.

2013/0305

AQUAVINICUM

ÁGYAS

TÖRKÖLY

 

  Mazsolával Ágyas Chardonnay Szőlő

  üvegben érlelve

 

 

Ma tulajdonképpen egy régi új párlatot szeretnék bemutatni, amely némileg a tegnapihoz kapcsolódik, még pedig annyiban, hogy az alapanyaga ugyanabból a gyümölcsből a chardonnay szőlőből készült. Amennyiben mégis más, mint a tegnapi azaz, hogy amíg a tegnap bemutatásra került pálinka a teljes gyümölcs feldolgozásából készült, addig a ma bemutatásra kerülő párlatnak az alapanyaga nem teljes gyümölcs, hanem annak a törkölye. Azt úgy-e nyilvánvalóan már mindenki tudja, hogy mi a különbség a kettő között, hiszen utóbbiból bor készítettünk, és csak a visszamaradt héj, bogyó, magok maradványainak erjesztéséből keletkezett pálinkáról beszélünk. Egyértelmű, hogy egy ilyen eljárás után teljesen más pálinka születik meg. A dolgot azonban annyira felturbóztuk, hogy a pálinka alá fehér magtalan szőlőből készült mazsolát ágyaztunk és az érlelését ebben az állapotban végeztük el. Talán érdemes pár szót ejteni magáról a mazsoláról is, annak ellenére, hogy szinte minden magyar konyhában megtalálható, lehet, hogy valójában nem sokat tudunk róla. Szárított szőlő készítésére magvatlan és magvas szőlőfajták fürtjeit használják. A magvatlan szőlőfajták közül a Szultania (Fehér Szultán szőlő, Kismis) adja a legjobb minőségű, nagyszemű mazsolaszőlőt. A szőlőt nagyobb részben természetes úton, napfényben, kisebb részben szárító üzemekben, különböző aszaló berendezésben szárítják. A jól megérett szőlőt óvatosan szüretelik. Ezután válogatják, tisztítják, hideg vízben megmossák, lúgozzák, szárítószérűkre rakják ki a szőlőtálcákat vagy papírfóliákra, vagy csak a döngölt agyagtalajra rakják a fürtöket. A közvetlenül napfényen aszalásnál jobb a tálcarakásokban aszalt szőlő. Itt ui. a fürtök árnyékban aszalódnak, szebb színűek lesznek. A megaszalódott szőlőt kézzel vagy géppel lebogyózzák, izzasztják, kénezik és csomagolják. A Szárított szőlő-t a bogyónagyság és belső összetétele alapján osztályozzák. Az aszalás során a szőlő a friss szőlőnek 1/4-ére szárad be. Természetesen, amikor a párlatot ráöntjük egy idő elteltével a mazsola szemek, némileg megduzzadnak, mert magukba szívják az alkoholt. Cserébe egy nagyon szép aranysárga színű párlatunk keletkezik, amely ízében, zamatában is sokkal lágyabb, némileg édeskés lesz. Úgy tartják, hogy rendszeres fogyasztása - káliumtartalmának köszönhetően - megakadályozza a kisebb ráncok, szarkalábak kialakulását. Kóstoljuk bátran!

 

Chardonnay Szőlő Natúr Gyümölcs Pálinka 2013.

316.

2013/0304

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

  Chardonnay Szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 Nos akár hiszik, akár nem ismételten olyan pálinka bemutatása következik, amelynek eddig nem volt törzslapja. Képes voltam olyan pálinkáról is megfeledkezni, amellyel előző évben szinte minden kategóriában szereztem valami érmet. Két helyről jutok hozzá ehhez az alapanyaghoz. Egyik ilyen hely nem az a szőlészet, ahol dolgozom, mert ott ilyen fajta szőlőt nem gondozunk, hanem bérbe végzünk munkát a tulajdonos egy kedves barátnőjének, és nekik van ilyen szőlőjük. A másik a sógorom bátyja az, akinek van ilyen szőlője, és belőle bort is készítünk rendszeresen. Világhódító fajta - melynek elterjedtsége az egész világban példátlan - hazája Burgundia, és eme ősi borvidék fehérborainak ma is szinte kizárólagos szőlőfajtája. A legjobb borok itt, Kaliforniában és Champagne-ban (itt készítik a champagne-i pezsgőt) teremnek. Észak-Olaszországban is kitűnő chardonnay-t állítanak elő. Alapbora a pezsgő spumante-nak is, amelyet Dél-Tirolban és Trentinóban "Talento"-nak neveznek. Ausztriában és Németországban pedig a fűszeres borok örvendenek nagy népszerűségnek. A chardonnay tulajdonképpen Európában éppúgy mindenütt jelen van, mint az Újvilágban, és ezzel mintegy Franciaország legfontosabb szőlészeti exportcikke. Magyarországon már a reformkor idején ismerték, de nem termesztették, mert az akkori termesztési eljárások azt nem tették lehetővé. Hazai elterjedése az elmúlt 2-3 évtizedre tehető és szinte minden borvidéken jelen van. Korán fakad és virágzik, szeptember közepén, második felében érik. A termés cukortartalma még gyengébb évjáratokban is eléri a 17 mustfokot, jó évjáratokban, pedig meghaladja a 20 mustfokot. Élénk, de finom összetételű savtartalma a szüretkor 8-10 g/l körüli. Rothadásra érzékeny fajta, szellős, széljárta fekvésekbe való, ahol rothadásmentes évjáratokban töppedni is képes. A rothadásérzékenységéből fakadó kisebb szüretelési biztonsága a szüretelési időpont megválasztásával mérsékelhető. A pálinka illata alapvetően zöldalma- és tűzkőillat, néha füstre emlékeztet. Ízében dominálnak a más fajtákhoz nem hasonlíthatóan összetett savak. Ízjegyei: érett sárgadinnye, méz, érett pálinkánál a vajasság. Egységes szerkezetű, komplett borának sajátossága a mélyen gyümölcsös, esetenként "tropikális" illatvilág, amelynek szimbiózisa a rendkívül sokszínű savérzettel szigorú rendet alkot.

 

Érdi Bőtermő Meggy Érlelt Gyümölcs Pálinka 2012.

315.

2013/0303

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

 

  Érdi Bőtermő Meggy

  barricolt tölgyfahordóban érlelve

 

 

 Sajnálatos módon ismét egy olyan pálinkát kell bemutatnom, amely nem a mai napon készítettem el, de valami oknál fogva a nyáron, amikor készült nem került bejegyzésre a törzslapok közé. Pedig augusztus 2.-án történt ennek a párlatnak az elindítása úgy mond a siker útján, amelyet ugyan akkor még nem sejthettünk. Őszintén szólva, itt egy három részre osztott párlat második részéről van szó, még pedig az Érdi Bőtermő Meggy fahordós érlelésű változatáról. Annak idején az alap párlat bejegyzésre került. Régi álmom volt, hogy meggyből készíthessek pálinkát, és ez valóra vált és őszintén megvallva nagyon nagy reményeket fűztem hozzá a versenyeken. Ennek ellenére elindítottam az alap natúr párlatot és nem nyertem vele semmit. Elindítottam az ágyas változatát és nem nyertem vele semmilyen érmet. Végül megpróbáltam a fahordós érlelésűt és bizony meglepetésemre sikerült vele egy bronzérmet végre megnyernünk. A meggyben és általában a piros színű gyümölcsökben több egészségőrző vegyület is található. Feltétlen érdekessége, hogy például az amerikaiak több mint tíz szabadalmat nyújtottak be az USA-ban a magyar meggyek beltartalmi értékeire, amelyek között a daganatos betegség kialakulási kockázatát csökkentő vegyületek is találhatóak. Vajon ezekkel a csodálatos értékeinkkel mi miért nem gazdálkodunk jobban? Bort és likőrt is készítenek belőle, de mi most mégis inkább a pálinkájáról beszéljünk. És ezzel egy igen régi álmom vált teljessé. A meggypálinka készítés hazánk egyes területein már hagyományokra tekint vissza, sok helyen azonban kuriózumnak számít. A meggy cukortartalma kisebb, mint a cseresznye esetén, de karaktere, íze, zamata összetéveszthetetlen jegyeket mutat. Mivel a meggy a konzervipar számára is fontos alapanyag, és étkezési célokra is jelentős mennyiséget használnak, ezért relatíve kevés meggypálinka kifőzésére kerül sor a bérfőzdékben. Cefréjének készítése során ügyeljünk szárának, levelének, illetve magjának eltávolítása, a fanyar ízek kioldódásának megakadályozása miatt. Adalékanyagok alkalmazása a meggy cefre elkészítése során nem szükséges. A frissen szedett gyümölcsöt minél előbb dolgozzuk fel. Ezeket betartva kiváló pálinka készíthető belőle. A szimbolikában a meggy az érett, beteljesült szerelemre utal, ezért élvezetét jó szívvel ajánljuk szerelmeseknek, pároknak, házastársaknak.

 

Jonagored Alma Ágyas Gyümölcs Párlat 2013.

314.

2013/0302

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

  Jonagored Alma

  üvegben érlelve

 

 

Az is ritkán szokott előfordulni, hogy egy adott cefrét több részletben desztillálok le, mert általában egyben desztillálom, és utána osztom több felé. Ezzel az alma cefrével kivételt tettem és a desztillálás előtt osztottam háromfelé, így kerülhetett sor ezen a napon a harmadik résznek a lepárlására, amelyet ágyasnak szántam. Az ágyas párlatoknak azért szánok mindig kiemelt figyelmet, mert azokban magas értékben fellelhetők a gyümölcs beltartalmi értékei. 100 g alma energiatartalma 31 kcal (131 kJ), amely jelentősebb mennyiségben tartalmaz fruktózt, magnéziumot, káliumot, C-vitamint, almasavat, csersavat, és organikus sókat. Az alma jellemző rostjai a pektinek, amelyek összetett poliszaharidok és többféle formában vannak jelen a gyümölcsben: protopektin (vízben oldhatatlan) található a savanyú vagy éretlen almában; valódi pektin (zselésítő anyag) bőségesen van az éppen érett gyümölcsben; pektinsav pedig (amely a pektin bomlása során keletkezik) akkor van jelen, amikor az alma eléri az optimális érettséget. Az almában jelentősebb mennyiségben megtalálhatóak a természetes antioxidánsok (például flavonoidok) is. A gyümölcsben előforduló fő antioxidánsok főleg az alma héjában vannak jelen: quercetin glycosid, a phloretin glycosid, a chlorogénsav és az epicatechin. Ezek az anyagok az alkohol hatására beoldódnak a párlatba. Az alma sok jótékony tulajdonsággal rendelkezik: rostjai az érés során feloldódnak és  belőlük pektin keletkezik. A pektin vízzel érintve zselészerűen megdagad, a belekből nem szívódik fel, viszont rendkívül sok vizet köt meg, ezáltal lazítja a székletet és megkönnyíti az ürülést, valamint megköti a vastagbélben a rákkeltő anyagokat, amely által védelmet nyújt a vastag-, és vékonybéldaganatok ellen. A pektin csökkentheti a vér koleszterinszintjét is, ami a szívbetegségek és a szívrohamok egyik fő rizikófaktora. A pektin jelenlétében ugyanis a táplálékkal elfogyasztott koleszterin mindaddig a bélcsatornában marad, amíg onnan ki nem ürül. Az alma magas káliumtartalmánál fogva a szívinfarktus és a magas vérnyomás ellen is hatásos. A tapasztalatok szerint az alma csökkenti a vesekő- és húgysavképződést, mivel organikus sói semlegesítik a fehérje bomlástermékeiből származó savakat. Lágy és elegáns. Illatában enyhén túlérett gyümölcs-jelleget ad, marcipános almatónussal aláfestve, enyhe fűszeressége a héjból származik.

 

Pálinka bírálati összesítő 2013.03.02.

Pálinka bírálati

Összesítő

2013.03.02.

Pálinka fajtája	Szabó Péter	Muth József	Bese Csaba	Németh Attila	Összesen:
NATÚR PÁRLATOK
Cabernet franc- Merlot törköly	15,0	16,0	14,0	17,6	62,6
Sauvignon Blanc törköly	17,0	18,0	16,0	18,3	69,3
Cabernet franc borseprő	18,0	17,5	14,0	18,0	67,5
Piros Szlanka szőlő	16,0	16,0	14,0	17,1	63,1
Stanley szilva	18,0	19,0	17,0	16,3	70,3
Bodzásbor	14,0	15,0	17,0	16,4	62,4
Jonathán Alma	19,0	18.0	16,0	18,2	71,2
ÁGYAS PÁRLATOK
Bikavér törköly szőlővel ágyas	16,0	17,0	17,0	17,9	67,9
Sharon szilvával ágyas borpárlat	17,0	16,5	13,0	17,0	63,5
Málna Almapálinkával ágyas	12,0	13,0	14,0	17,3	56,3

Bírálat végeredménye:

1. Jonathán Alma Natúr Gyümölcs Pálinka – 71,2 pont = 17,80 pont

2. Stanley Szilva Natúr Gyümölcs Pálinka – 70,3 pont = 17,58 pont

3. Sauvignon Blanc Natúr Törkölypálinka – 69,3 pont = 17,33 pont

4. Bikavér Törköly Szőlővel Ágyas Pálinka  – 67,9 pont = 16,98 pont

5. Cabernet franc Szőlő Natúr BorseprőPárlat – 67,5 pont = 16,88 pont

6. Sharon Szilvával Ágyas Borpárlat – 63,5 pont = 15,88 pont

7. Piros Szlanka Natúr Szőlő Pálinka – 63,1 pont = 15,78 pont

8. Cabernet – Merlot Natúr Törkölypálinka – 62,6 pont = 15,65 pont

9. Bodzásbor Párlat – 62,4 pont = 15,60 pont

10. Málnával Ágyas Almapálinka – 56,3 pont = 14,01 pont