Gyermelyi Borverseny 2018.

Gyermelyi Borverseny 2018.

Meghívó a 2017. évi Bor szentelésre.

Meghívó a 2017. évi Bor szentelésre.

I. Bátai Zsuzsanna-napi Rozé-Siller Bormustra 2016.

Folytatjuk a 10 éves évforduló rendezvényeit, amely sorában ezúttal a rozé és siller borok kóstolását céloztuk meg.

Vadcseresznye

Vadcseresznye

Vadgyümölcs kategória

Rózsafélék családja

Prunus avium

Érdekes módon ezt a gyümölcsöt nem annyira a gyümölcséért, sokkal inkább a gyümölcs-kocsányáért, és a magjáért gyűjtik be. A benne felfedezett hatóanyag nyálkaoldó, vizelethajtó, szívműködést serkentő anyagokat tartalmaz. Ízületi gyulladásokra és a köszvényre is alkalmazható a teája. E hatóanyagok felfedezése Králik Lajos nevéhez fűződik. De ne rohanjunk annyira előre, hanem ismerkedjünk meg elsőként magával a fával. A vadcseresznye, népies nevén madárcseresznye vagy egyszerűen cseresznyefa egész Európában elterjedt, őshonos fafaj, de az északi területeken ritkábban fordul elő. Telt virágú fajtáit díszfaként termesztik. Közép-Európában, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban és Észak-Afrikában honos faj. A vadcseresznye 15–30 m magasra is megnövő lecsüngő ágú fa. Törzsének átmérője a másfél métert is elérheti. A fiatal példányok csúcsdominanciája erős, az így kialakuló kúpszerű lombozat később legömbölyödik. Gyorsan növő, viszonylag rövid életű (~80 év) faj. Mivel nagyon régen termesztésbe vonták, elterjedésének természetes határai nehezen állapíthatóak meg. Középhegységeinkben és a Dunántúli-dombság területén gyakori, az alföldjeinknek csak a peremvidékein található meg. Nálunk a gyertyános tölgyesek egyik jellemző elegyfaja, de megtalálhatjuk esetenként bükkösökben, szikla- és szurdokerdőkben is. Nagy elterjedési területe miatt morfológiailag is változatos. Komoly eltéréseket találhatunk az egyes populációk között a levelek nagyságában, a termések méretében, színében, ízében. Sík- és hegyvidékeken egyaránt megtalálható, ott, ahol a klíma kiegyenlített. Kedveli az üde termőhelyeket, de rövidebb ideig tartó szárazságot elvisel. A magas talajvizű területeket elkerüli. Legjobban mélyrétegű, tápanyagokban gazdag, kötött, enyhén meszes, nyáron nem túlságosan felmelegedő talajokon fejlődik. Megél száraz, törmelékes talajon is, de ott nagyon rövid életű és fejlődése vontatott. Fiatal egyedei még tűrik az árnyékolást, később kimondottan fényigényes. Gyökérzete mélyrehatoló, terjedelmes. Törzse hengeres, vastag, egyes egyedek törzsátmérője a másfél métert is elérheti. A törzs általában a koronában is jól követhető. Erős vázágakat képez. A kéreg vörösesbarna, fényes, jellegzetesen vízszintes szalagokban válik le. A csíkokban felgöngyölődő és leváló kéregdarabokon kívül világos paraszemölcsök is látványossá teszik a törzset. Rügyei szintén barnák, fényesek. Alakjuk tojásdad, csúcsuk hegyes, a rügypikkelyek kissé enyvesek. A duzzadt, általában csoportosan álló virágrügyek jól megkülönböztethetőek a hajtásrügyektől. Levelei elliptikusak, 8-15 cm hosszúságúak, szélük fogazott. A levéllemez tövében, a levélnyélen két, szabad szemmel is láthatóvörös színű mirigyszemölcs látható. A levelek kissé csüngőek. Őszi színük csodálatosan szép, sárgából pirosra változó. Virágzása megkapó látványt nyújt. Az ernyőszerű csomókban nyíló fehér virágok a lombfakadással egyidőben, április második felében jelennek meg. Gazdag nektár- és virágportermelésükkel a rovarok számára fontos táplálékforrást jelentenek. A virágokat méhek porozzák be. Gyümölcse apró, előbb sárga, majd élénkpiros színre érik be. Termései 1 – 2 cm átmérőjű, éretten piros vagy feketéspiros csonthéjas termések. Ízük változó, édes és fanyar gyümölcsű is lehet. Fája a bútoripar értékes alapanyaga. Faanyaga finom szöveti felépítésű, barnáspiros színű, rajzolata nagyon szép. Könnyen megmunkálható, tartós, nem reped. Jó tulajdonságai miatt az egyik legkeresettebb fa. Mint az egyik leggyakoribb vadgyümölcs, hozzájárul a lomberdők fajgazdagságához. Termése fontos madártáplálék, virágai a rovarokat táplálják. Lombja könnyen bomlik, kedvezően hat a talaj tápanyagforgalmára. Gyümölcsét régebben gyűjtötték, nyersen és süteményekben is felhasználták, bort, pálinkát készítettek belőle, vagy aszalták. Termesztett cseresznyefajtáink őse. Éppen ezt kihasználva alanynak igen kedvelt fajta. Magyarországon a cseresznyefajták alanyaként 35-40%-ban használják. Nyugat-Európában azonban meggyalanyként történő telepítése is jelentős, főleg a Schattenmorelle fajtakörbe tartozó fajtáknál, ahol a sajmeggyel való összeférhetőség nem a legjobb. Ez az alany nálunk megfelelően télálló. Termőhelyre igényes, kedveli a mély rétegű, tápdús, jól levegőző, középkötött vagy kötött talajokat. Laza talajon, kevés csapadék mellett az ilyen alanyon lévő ültetvények öntözést igényelnek. Érzékeny a talaj magas mésztartalmára (4%-nál több aktív meszet nem visel el). Meszes talajokra nem való. A cseresznyefák növekedése ezen az alanyon általában igen erős, bár a cseresznye fajhibrideknél tapasztalható egy csekély növekedésmérséklés. A nemes fajták vadcseresznye alanyon egy két évvel később fordulnak termőre, termőképességük jó és a fák hosszú életűek. A vadcseresznye érzékeny a baktériumos fertőzésre (Pseudomonas spp.), a verticilliumos hervadásra, a gyökérgolyvára, a blumeriellás levélfoltosságra. Jó viszont az ellenálló képessége a Meloidogyne fonálférggel, valamint a fitoftórás gyökérnyak-rothadással szemben. Újratelepítés esetén érzékeny a talajuntságra. Végül mégis mi nem a fenti tulajdonságai miatt, hanem gyümölcshúsa miatt kedveljük. A gyümölcsükért termesztett cseresznyefajták nagyobb gyümölcsöt adnak, édesebbek, jobban színezettek és savtartalmuk is kevesebb, mégis érdemes gyűjteni, mert más jelleget, ízt ad az ételnek. Cukrozva nyersen, süteményekbe, tortákba, befőttekbe, kompótokba. Mandulával keverve a sherry brandy alapanyaga, de gyümölcsbort is készíthetünk belőle. Fontos tudni gyűjtése, a fával való kapcsolatba lépésünk előtt, hogy a termésen kívül a növény minden része enyhén mérgező, cianogén glikozidokat tartalmaz. Azt azonban mindig tartsuk szem előtt, hogy a legnagyobb kereskedelmi pálinkaházak szinte mindegyike rendelkezik e gyümölcsnek a párlatával. Miért is? A vadcseresznye pálinka zamatában a vadgyümölcsökre jellemző karakteres íz- és illatvilágot képviseli. Illatban érvényesül a gyümölcs édessége, frissessége, ropogósága, mégis ízében nagyon kerek, lágy, selymes, finom cseresznyés fanyarsággal. A kellemes harmonikus utóíz rendkívül hosszú ideig élvezhető, az üres pohár pedig még hosszú percek után is ontja magából az üdítő cseresznyés illatot. Javasoljuk fogyasztás előtt 5-10 perccel pohárba tölteni és mozdulatlanul hagyni. Ez az ital szinte él – dinamikus, lendületes, kinyílik, és ömleni kezd ki a pohárból. Amikor az orrunkhoz emeljük, megrohan bennünket a magával ragadó illatörvény. Fűszerek, virágillatok, jázmin és marcipán. Lendülete a szájban sem törik meg. Fiatalos, és fantasztikusan komplex ízélmény. Utóize hosszan kíséri a figyelmes fogyasztót.

Herbarium Librum

Törpe mandarin

Rutafélék családja

Fortunella margarita

 

Eredeti nevén a kumkvatot a köznyelv gyakran mini-narancsként is emlegeti. A kumkvat neve a kínai kantoni kam kwat kifejezésből ered, nevezik kamkvatnak, törpe mandarinnak, gyakran kumquatnak írva találkozhatunk vele. Ez az elnevezés azonban nem valós tény alapján jött létre, tudniillik csupán botanikai értelemben állnak rokonságban egymással. Vietnámban és Kína középső részén őshonos, de Ausztráliában és Amerikában is termesztik, törpemandarinnak is hívják. Az ókorban a Közel-Keleten is termesztették. Már a XII. században ismert volt Kínában, majd jó néhány évszázad eltelte után, 1846-ban mutatták be Angliában a Királyi Botanikai Társaságban. Aki Görögországban nyaralt, annak ismerős a gyümölcs, hiszen ott változatos elkészítési módokon kínálják: frissen, befőttként és kandírozva. Az innen származó gyümölcsnek csupán a színe és a héja hasonlít a narancséra. Formája ovális, átlagosan 4cm hosszú, átmérője, pedig körülbelül 2,5 cm. A Citrus fajokkal közeli rokon Fortunella nemzetség leismertebb képviselője. Sűrűn ágas, örökzöld, 2-4 m magas, lassan növekedő cserje. Fiatal hajtásai szögletesek, a levélhónaljakban olykor tövisek találhatók. Levelei szórt állásúak. A sötétzöld, fényes levéllemez lándzsa alakú, kb. 10 cm hosszú, vállától a levél közepéig finoman fogazott szélű, mirigyekkel sűrűn borított, aromás illatú. A levélnyél keskeny-szárnyas. Hímnős, édes illatú, fehér kis virágai egyesével vagy 4 tagú fürtben fejlődnek a levélhónaljakban. A kumkvat húsos, mirigyekben gazdag héj édes ízű, a bő levű terméshús 3-6 gerezdre tagolódik. A termés legfeljebb 3, viszonylag nagy magot tartalmaz. Utóbbinak az ízére a fűszeres, az enyhén savanykás, de egyben édeskés jelzők illenek. Vitaminok tekintetében sem elhanyagolható, ugyanis tartalmaz A- és C-vitamint, kalciumot és káliumot, azonban több cukor van benne, mint sok másik gyümölcsben. Beltartalmában 0,9 g fehérjét, 0,1 g zsírt, 17,1 g szénhidrátot, 81,3 g vizet, és 0,6 g rostot, a vitaminok közül: 2530 mg A-vitamin, 0,35 mg B1-vitamin, 0,4 mg B2-vitamin, és 151 mg C-vitamin tartalmaz, 97 mg foszfor, 266 mg kalcium, 995 mg kálium, 30 mg nátrium, és 1,7 mg vas található benne. Az embernek az a benyomása, mintha egy narancsba harapna bele: ropogós, illatos, savanykás, alig édes. A gyümölcs leve kellemesen izgatja az ízlelőbimbóinkat, és a citromhoz hasonlóan serkenti a nyálelválasztást. 2-3 nagy magot találunk benne, amit diszkréten kiköphetünk. Vásárláskor kemény, folt nélküli, fényes héjú gyümölcsöt válasszunk. Minél érettebb, annál kevésbé savanyú. Ha meg akarjuk érlelni, tartsuk szobahőmérsékleten 5-6 napig, de árnyékban, a naptól feltétlenül védve. A hűtőben akár 3 hétig is eláll. Gondosan mossuk meg a héját. A tökéletességre törekvők a kumkvatot néhány pillanatig puhítják, mielőtt megkóstolnák, hogy a héjairól és a gyümölcshúsból felszabaduljanak a megfelelő eszenciák: a legfinomabb az, amikor forrásban lévő vízben 15-20 másodpercig blansírozzuk, hogy a kumkvat megpuhuljon, és keserű íze eltűnjön. Mivel nem trágyázzák a kumkvatot, így héjával együtt lehet fogyasztani, csupán jól meg kell mosni. A héjának nagyon kellemes, zamatos illata van. Íze savanykás, valahol a citrom és a mandarin között van. Főként a cukrászatban használják. Héjával együtt frissen fogyasztják, de készülhet belőle lekvár, csatni, likőr vagy befőtt is, és ez a gyümölcs akár egészben is kandírozható. Leggyakrabban gyümölcsök és desszertek elkészítéséhez használják. Kockákra vágva még akár le is lehet fagyasztani, hogy később jégkockaként használjuk. Az illata kiválóan harmonizál a fahéjjal, a szerecsendióval, a szegfűszeggel és a gyömbérrel. Szívesen ültetik dísznövényként kertekbe, kis cserjék formájában. Európában cserepes növényként árusítják. Kiváló kísérője lehet az alkoholban eltett kumkvat a kacsahúsos ételeknek, sajtoknak, fagylaltoknak. A kandírozott szemeket gyakran teázás közben fogyasztják. A kelet-ázsiai buddhistáknál a törpemandarin hagyományos dekoráció az újévi ünnepen. Féléretten leszedve, alma közzé, fóliába téve utóérik. Létezik magnélküli változata is. Legfontosabb fajtái a világon teljesen szétszórva (Hong Kong, Marumi, Meiwa, Nagami.) teremnek és ennek megfelelő más-más neveket kaptak. Az Egyesült Államokban a folyamatos újító kedvnek köszönhetően a naranccsal és citrommal keresztezett fajtáit is megtalálhatjuk. Ma már Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Brazília, Dél Afrika, Izrael is exportra termeli.

Csillaggyümölcs

Csillaggyümölcs

(Averrhoa carambola)

 

A csillaggyümölcsöt karambola néven is emlegetik, ha középen kettévágjuk, egy ötágú csillag alakú formát kapunk, innen jön a „csillag gyümölcs" elnevezés. Az Averrhoa carambola fa gyümölcs népszerűsége egyre inkább terjedőben van. Sajnos hazánkban nem kapható minden zöldségesnél ez a különleges gyümölcs, pedig nem csak finom, de vitaminban is igen gazdag. Ennek a gyümölcsnek az íze a szilva, ananász és citrom kombinációjára emlékeztet, habár sokan a papaya, narancs és grapefruit keverékére hasonlítják. Valódi egzotikus gyümölcs, amely Malájföldön, Indonéziában és Sri Lankán őshonos gyümölcs, nagyon sok egészségügyi előnye ismert, de ezek mellett mellékhatásai is vannak. A madársóska félék családjának a tagja. Ma már több mediterrán országban is termesztik, többek között Dél Amerikában, Kínában, Hawaai és India szigetein is. A mediterrán konyha egyik kedvelt gyümölcse, hiszen számtalan módón elkészíthető és dekorációs célokra is felhasználható. A csillaggyümölcs fa a meleg, nedves éghajlatot kedveli. Egész évben való esőzés szükséges ahhoz, hogy egészséges, bő termést hozó fáink legyenek. Azok a helyek ideálisak a gyümölcs termesztésére, ahol az évi csapadékmennyiség eléri az 1800 mm-t. Habár a fák minden talajtípusban megélnek, savas talajban jobban növekednek, és gazdagabb termést adnak. Fontos, hogy a talaj jó vízelvezető legyen. A növény kis fa vagy magas cserje, szárnyalt levelekkel. Legfeljebb 12 méter magas, általában sokkal kisebb, nagyon alacsony törzsű fa. Levele 10–20 centiméter hosszú, 5–11 levélkéje legfeljebb 8 centiméter hosszú, a levél csúcsán valamivel nagyobbak, mint a levélgerinc alsó részén. A levelek szórtan állnak. Virága mintegy 20–25 milliméter átmérőjű, 5 tagú, a szirmok színe a rózsásfehértől az ibolyáig terjed; csomószerű bugákban fejlődnek. A virágzatok még az erősebb ágakon is sokkal rövidebbek, mint a levelek. Sárga, sárgás-zöld, bronz vagy narancssárga, ehető termése tojásdad vagy elliptikus, 10–15 centiméter hosszú tok. A 4–6, erősen kiemelkedő hosszanti bordától keresztmetszete csillag alakú. A terméshús szilárd és üveges, az édeskésen savanyútól a nagyon fanyarig változó íze kicsit a birsalmára emlékeztet. Gyakran nincs magja. Örökzöld. A csillaggyümölcs nevet onnan kapta, hogy ha keresztben kettévágjuk egy késsel a karambolát egy csillagformát kapunk, amely nagyon szépen mutat a tányéron így sokszor díszítésként is felhasználják. A csillaggyümölcs teljes egészében fogyasztható. Puha héja van, mely éretlenül zöld színű, majd mikor megérik, aranysárgává válik. A legjobb viszont az benne, hogy rendkívül lédús. Éretten a gyümölcs leginkább a birsalmára hasonlít, kissé édeskés íz világa teszi még vonzóbbá a fogyasztását. Mivel meleg igényes trópusi gyümölcs termesztése hazánkban sajnos nem lehetséges, de ha valamelyik zöldségesnél rábukkanunk a gyümölcsre érdemes megpróbálni elültetni a magját. A gyümölcsben igen magas a C vitamin tartalom, kiváló alapanyag lehet gyümölcssalátába, lekvárba, dzsembe vagy dekorációnak is felhasználható. Ha sikerül egy ilyen különleges gyümölcsöt megvásárolni, otthon kb. 3-4 napig lehet csak tárolni, így minél hamarabb el kell fogyasztani, vagy felhasználni. Az alábbiakban a csillaggyümölcs tápértékével, termesztési tanácsokkal és egészségügyi hasznával ismerkedhetünk meg. Amint már említettük, vannak mellékhatásai is, amiket szintén megemlítünk. Kezdjük a csillaggyümölcs tápértékével. Fehérje-, cukor- és zsírtartalma közepes. A gyümölcs diétás rostok, C-vitamin, réz, B 5 vitamin és kálium tartalma magas. A koleszterin, telített zsír és nátrium tartalma alacsony. Amiért kedvelhetjük ezt a gyümölcsöt azaz, hogy alkalmas a koleszterin szint csökkentésére, a székrekedés megelőzésére és gyógyítására, vagy éppen a sárgaság kezelésére, de a leveleiből és gyökeréből főzéssel nyert folyadék alkalmas fejfájás, ótvar és bárányhimlő kezelésére, illetve másnaposság, izzadságkiütés kezelésére, ahogyan a fáradt szemek kezelésére, illetve szoptató anyák esetében a tejmennyiség növelésére. Megemlíthető azonban még az is, hogy jó napszúrás, hányinger, gyomorrontás, meghűlés és influenza gyógyítására. Antioxidáns tartalmának köszönhetően segít a fogyásban és az egészség megőrzésében. Habár nagyon sok jótékony hatása ismert, nem minden esetben ajánlatos a fogyasztása. A vesebántalmakban szenvedő emberek, krónikus vese elégtelenségben szenvedők, vagy azok akik vesedialízis kezelésen vesznek részt, kerüljék a csillaggyümölcs fogyasztását. A gyümölcs oxálsav tartalma nagyon magas, éppen ezért kis mennyiség is súlyos károkat okozhat, így szívbetegeknek, valamint reumásoknak nem ajánlatos nyers karambolát fogyasztaniuk. A gyümölcs fogyasztása során a következő mellékhatások léphetnek fel: álmatlanság, csuklás, nyugtalanság, izom gyengeség, zavartság, tudatzavar, rohamok és szív illetve légzőrendszeri bántalmak. Azoknak, akik szeretik a kihívásokat, mindenképpen javasoljuk a karambola, más néven csillaggyümölcs termesztését. Koca-egzotikumnevelőknek, dizájnfellángolóknak semmiképp. Az egyik legkényesebb, nehezen termeszthető trópusi növény, mivel nagyon fényigényes (a direkt napfényt kedveli) és fagyérzékeny. A csillaggyümölcs fát általában magok elvetésével szaporítják. Fontos, hogy friss magokat használjunk, ültetés előtt tisztítsuk és szárítsuk is meg. Jobb, ha a magokat kis edényekbe, konténerekbe ültetjük, és nem kinti talajba. Nedves tőzegmoha megfelel erre a célra. Mikor a hajtások megjelennek, kiültethetjük, az edényeket, pedig gyökértörzsként használhatjuk. Nyáron a csírázás ideje 5-7 nap, télen 12-18. Közepes mennyiségű öntözésre van szükségük. Ne öntözzük túl, és ne is hagyjuk kiszáradni. Trágyázás céljából szerves komposztot vagy trágyát használjunk. Hirtelen időváltozás, vagy a terméskötés időszakában lehullathatja leveleit, ilyenkor rövid idő után újra zöldül. Magvetéssel vagy a leveles hajtásokról szedett szemek szemzésével (fordított T) szaporítható. Általában folyamatosan, egész évben virágzik és terem. Európában a csillaggyümölcsöt főleg szeletekre vágva gyümölcssalátákból vagy hidegtálak díszítőjeként ismerjük, Ázsiában azonban többféleképpen használják. Malajziában sózva főzeléknek vagy cukrozva desszertnek is készítik, és gyakran adják köretnek is főtt ételekhez. Gyengén megsózva kiváló szomjoltó, de megcukrozva, nyersen vagy megfőzve, kandírozva vagy zseléként is fogyasztják. Leve a koktéloknak savanykás jelleget kölcsönöz. Salátákban a virágokat is felhasználják.

Kékmedoc szőlő

Kékmedoc

Szőlő

Napjainkban újra reneszánszát éli egy érdekes kékszőlőfajta, legújabb nevén a Menoir, vagy Medoc noir, de idehaza csak kékmedocként emlegetik. A Menoir több mint 100 éves hazai történelme jócskán bővelkedett fordulatokban a térhódítástól a perifériára szorulásig. Valószínűleg a csúcsborok közé nem kerül be, ám bársonyosságával, egyediségével nemcsak a hölgyek körében arathat sikert. Az ezredforduló tájékán, 1998-ban még azt írták róla, hogy csak házi kertekben fellelhető. Most mégis egyre többet hallunk róla, nem véletlenül. Francia eredetű vörösborszőlő fajta. Bordeaux-ból származik. Az országba Mathiász János (1832-1921) hozta be. Sokáig a magyarosabb Kék Medoc néven szerepelt, majd névváltásra került sor. Nehéz termeszteni, ezért a szocialista tömegtermelésben egy módosulata játszott szerepet. Ez a Medina, amelyet 1959-ben alkotott meg a Kék Medoc-ot az Eger 1 nevű szőlőfajtával keresztezve Csizmazia József és Bereznai László. Népszerű félédes, édes tömegbort készítettek a Medinából, amit kóla nélkül is meg lehetett inni, ám valószínű, hogy ilyen ipari méretekben nem mindig a napfény segítségével kapta meg az édességet, hanem némi répacukorral támogatva. Ez a fajta már bőtermő, nehezen rothadó, fűszeres illatát és ízét örökölte a Kék Medoc-tól. A lisszaboni szerződés aláírása után, az Európai Uniós csatlakozás környékén továbbra is zavarta a gallokat a bordeaux-i borvidékre emlékeztető bornév (Medoc a borvidék egyik kiemelt jelentőségű területe). Ezért került sor a végső keresztelőre, a fajta a Menoir nevet kapta. Bár még sok helyen Medoc-ként, Kék Medoc-ként vagy Medoc Noir-ként szerepel, használjuk következetesen most már a Menoir nevet! A fajta értékének korai érését tartják, hiszen már szeptember elején magas cukorfokkal szüretelhető. Apró, tömött fürtű, a bogyói sötétkék színűek és muskotályos ízűek. Hátránya, hogy könnyen rothad és közben az éretlen bogyók leperegnek. Ezáltal keveset terem, ráadásul meglehetősen fagyérzékeny és a darazsak is rendszeresen megdézsmálják. Vörösbortól szokatlan muskotályosságban pompázik. Emiatt sokan idegenkednek tőle, kevésbé értékes fajtának tartják, behízelgő, édeskés ízvilága miatt gyakran a „női borok” közé sorolják. Kicsit uradalmi szőlő jellege van, nem könnyen termeszthető. Rothadékony és jó cukorgyűjtő: e két tulajdonság - ha optimális körülmények között teljesedik ki – az aszúsodás feltétele is lehet. Illata hozza a Menoir fajtajellegét, vörös bogyós erdei gyümölcsök egy kis málnás, karamellás édességgel, elbűvölő frissességgel, szerény ibolyavirággal. A rózsa illata belesimul a szederbe, és az egészet megbolondítja egy finom kis édes fűszeresség. Ízvilágában visszaköszön mindaz, amit a szaglószervvel már megtapasztalhattunk. Kellemesen, gyümölcsös harmóniában gördül le a borital, közben a szeder, a rózsa és az ibolya hullámzik végig. Az édes fűszer leginkább egy régi-régi gyerekkori édességet juttatott eszembe, a piros színű kakas nyalókat. Ezt az emlékképet a karamella finoman megbújó illata-íze hívogatta elő. Tannint, nagy testet ne is keressünk, a kis bakfis bájába ez bele sem férne. Jól iható bor, szinte észre sem vesszük, de már bontanunk kell a következő palackot. Gyors fejlődésű bora miatt primőr borok készítésére alkalmas. Magyarországon főleg Szekszárdon és Egerben találkozhatunk vele. Gasztronómiában elhelyezve talán – így, elkészülte után nem sokkal - még aperitivnek, étvágygerjesztő italnak is fogyaszthatjuk étkezés előtt. Egy szederkrém leves is kellemesen elkísérgeti, hagyományos libacombos-párolt vöröskáposztás társaságba is vihetjük mulatni, ám ha úgy gondoljuk, önmagában játékos gondolatmeneteket is követhet. Csak semmi komoly, nehéz gondolat, kortyolás közben képzeljük magunkat egy napfényes, őszi erdei tisztásra, ahol a bokrokból kis piros bogyók integetnek, kacsintgatnak felénk.