Népi hiedelmek V.

Népi hiedelmek

V.

Január 22.

Zaragozai Vincét, a Diocletianus-féle keresztényüldözés idején Valenciában vetették börtönbe, 304-ben halt vératúhalált. Csontjait Valenciában őrzik. Neve latin eredetű (Vincentinus), jelentése győzedelmes. Európában jól ismert védőszent , aki Portugália patrónusa, a vigneroni szőlőhegyeké, a német és a francia vincelléreké, tévesen a nevében levő bor (vin) szótag alapján a párizsi borkereskedőké is. Vince többek szerint a bor védőszentje. Egyetlen leírásban, kódexben sincs arra utalás, hogy a szőlőhöz, borhoz bármi köze lett volna, a szőlészek, borászok mégis egyik védőszentjüknek választották. Szent Vince tisztelete főleg Franciaországban terjedt el. Hogy szentük a bor patrónusa lett, annak oka nagy valószínűséggel nevének népies etimológiája: Vin-Cent (százszoros bor). Franciaországon kívül a keresztény bortermelők Elzászban, Dél-Németországban és Ausztriában részesítik tiszteletben. Párizsi borkereskedő-társulások még a barokk időkben is verettek olyan pénzt, amelyen egyéb szentekkel együtt Vince is látható. A csongrádi Szent Vince borrend nem véletlenül vette fel éppen ezt a nevet. Szerintük a homokos talajon való munka épp oly gyötredelmes és kitartást igénylő, mint amilyen Szent Vince élete voltNapja termésjósló nap. Bálint Sándor néprajzkutató említi, hogy Vincét "ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. A Vincentius latin név rövidüléséből származó Vince győztest, győzedelmest jelent. Nevének a vinum=bor szóval rokon hangzása magyarázza, hogy a szőlőművesek Vince névnapjának időjárásából a következő bortermésre szoktak jósolni." Vince a szőlősgazdák napja, többfelé vidáman ülik meg ünnepét, mert azt tartják, hogy ez a nap a "szőlővessző pálfordulója". Hetekkel előbb megbeszélik a gazdák, kinek a szőlejében ülik meg a Vincét. A megbeszélt napon szalonnát, kolbászt, hurkát, kenyeret csomagolnak, és szánkón a hegyre mennek a legtávolabbi szőlőbe. Mulatozás közben természetesen a borosüveg is kézről kézre jár. Evés után gömböcöt (lásd: Kisgömböc meséje) akasztanak egy tőkére, hogy a gömböchöz hasonló nagyságú fürtök teremjenek. Mielőtt hazamennek, vincevesszőt metszenek, és nótaszóval vonulnak haza a dombról. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Vince időjárását mindenütt figyelemmel kísérték a szőlősgazdák. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. A tapasztalatokat így fogalmazták meg: "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince." Ezért is köszöntötték a Vincéket ilyen és hasonló versikékkel: Ha megcsordul Vince, megtelik a pince. Régi igazság ez. Igaz-e, jó Vince? Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét, Telj meg áldással Te, s csorduljon meg pincéd! Elterjedt szokás volt az is, hogy a szőlőterület széleit szentelt borral vagy szentelt vízzel locsolják meg. A hiedelem szerint, ha Vince napján esik az eső, akkor sok borra számíthat a gazda.

A moldvai magyaroknál a következő változatot jegyezték fel:

Fényes Vince, tele pince.
Ködös Vince, üres pince.
(Bosnyák S. 1980: 119)

A Vince-napi időjárási regula a jugoszláviai magyarok körében így szól:

Ha fénylik Vince, megtelik a pince.
Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.
(Penavin 1983: 109)

A drávaszögi falvakban ún. vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak. A kopácsi gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés (Lábadi 1988a: 294). Mind a vincevessző hajtatása, mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület más részein is szokás volt. A Vince-napi borral kapcsolatos hiedelemnek névetimológiás hátteret tulajdonít a kutatás a vinum ’bor’ szóval való rokon hangzás révén.

A Bács megyei Topolyán a várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

Még a századforduló táján is a pécsi szőlősgazdák Vince napján egyik pincéből a másikba járva szoktak együttesen áldomásozni, ezt nevezik Vince napi pincejárásnak.

A csongrádi Szt. Vince borrend Vince napi köszöntője:

Ópusztaszer, Szekszárd, Siklós, Balatonfüred városok minden évben méltó ünnepséggel emlékeznek meg a Szentről.

Mohácson meg úgy vincéznek, hogy a János napján szentelt borral, vízkereszt ünnepén szentelt vízzel, a gazdák kimennek a szőlejükbe. Körüljárva, a széleit szentelt vízzel hintik meg, a négy sarkát pedig a jánosborral öntözik. Itt is szoktak a karóra gömböcöt (kulena) akasztani, majd megenni.^*

Dávod magyar szőlőművesei takaráskor egy üveg bort rejtenek a földbe. Vince napján kimennek a szőlőbe, megkeresik és áldomásul megisszák.

A Vince-napi regula első hazai előfordulása a pesti ferencesek középkori misekönyvének 1498 tájáról származó kézírásos bejegyzése:

Vincenti festo si sol radyatur memor esto,

Tunc praepara vas, quia vitis fert tibi uvas.^*

Hajós öreg németjei szerint a tél fele most már elmúlt. Közben mondogatják, hogy jó bor terem, ha reggel a kocsi jégen jár, délután meg verebek fürdenek a napfényben: Reinen Wein gibt es, wenn in der Früh das Eis trägt den Wagen, nachmittags im Sonnenschein die Spatzen baden.^*Vinzentschein bringt viel Wein.^* A közeli Harta regulája:

Fraknó és Németújvár (Güssing) és még néhány falu német népe szerint a madarak Vince napján házasodnak:

Zu Vinzenzi heiraten die Vögel zusammen.

Ezért nem szabad a táj népi hagyománya szerint az erdőben dolgozni, fát dönteni, hogy az ember a madarak menyegzőjét (Vogelhochzeit) meg ne zavarja, hiszen majd holnap, Szent Szűz kézfogójának ünnepén (január 23) nászéneket énekelnek Máriának. A hiedelemnek alsóausztriai párhuzamai is vannak.

Népi hiedelmek IV.

Népi hiedelmek

IV.

Január 21.

Ágnes, keresztény szűz mártír a legrégebbi időktől tisztelt szentek egyike. Az írások már a IV. sz. utolsó harmadában említik a nevét, ám, ha eredetileg élő alak volt is, valódi kiléte ma már földeríthetetlen. Annyi más mártír szűzével rokon, ponyva ízű legendája szerint 13 éves volt mindössze, amikor a diocletianusi üldözések idején kivégezték (†304). Jelentése szent, tiszta, szemérmes, szűzies. A középkorban a latin agnus (bárány) szóval azonosították, a hasonló hangzás és a bárány jelképes jelentése alapján. Ágnes szimbóluma ugyanis a bárány, Ágnes napján szokta a pápa a bárányokat megszentelni.

Tápiósápon ezen a napon a legények karácsonyfát díszítettek fel, ezzel mentek a lányos házhoz, ahol verses Ágnes-köszöntőt mondtak. Gyöttem köszönteni én az Ágnesokat, máma tartják patrónus napjukat. Rózsaszín hajnalka szálljon ezen házra,a házigazdára, a gazdasszonyára. Éljen, éljen, éljen sokáig.
A kiszombori várandós asszonyok ezen a napon sós vízben mosdottak, hogy gyermekeik egészségesek legyenek.
E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket. Szil rábaközi faluban emlegetett időjárási regula, időjárásjósló nap: "Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince!"

A régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben.

Jászladány öregjei fejzúgás ellen Ágneshoz szoktak folyamodni. Okát már nem tudták megmondani.

Topolyán, ha kivezetik az istállóból a lovat e napon, összeszedik a patájából kihulló trágyadarabokat, a tyúkok fészkébe teszik, hogy sokat tojjanak, majd később elkotoljanak, és jó kotlók legyenek.

Népi hidelmek III

Népi hiedelmek

III.

Január 20.

A történelmi Magyarország egyes déli vidékein január 20-át, Fábián és Sebestyén vértanúk ünnepét, az első tavaszkezdő napnak tartották, merthogy eddig lehetett fát kivágni, utolsó fertályán a holdnak, mivel ekkortól ismét megindul a fákban az életnedv. Ezzel párhuzamosan a szőlészek megkezdhetik a szőlők metszését. Szent Sebestyén a lövészek és nyíllal lövők védőszentje, az ő alakjához kapcsolódva e nap a vadászok ünnepe.

Orfűn, e nap reggelén nem mentek be az istállóba, álljon helyt a patrónus: a jószágot nem szokták megetetni, befogni, az almot kivinni. Böjtölt tehát az állat is.^* A német hagyomány, illetőleg névazonosítás szerint – a Sebastian és a Bast 'kéreg, háncs' szó hasonlatossága nyomán – ezen a napon kezd az életnedv a fában ismét megindulni, most kezdődik tehát a tavaszi megújulás. Ennek sajátos, Sárosban megörökített,^* nyilván szintén német eredetű párhuzama: „ha e napon a köd alig ér a fák koronájáig, akkor a halál áldozatait csak a gyerekek közül fogja szedni, és a betegség többnyire gyermekbetegség lészen. Ha azonban felér már az innen látható hegy feléig, akkor leginkább a középkorúak fognak betegeskedni, halni. Végre ha mindent elborít a köd, akkor kivétel nélkül fog pusztulni gyermek, ifjú és agg.” Ebben a hiedelemben jellemző áttétellel Sebestyén nem gyógyító szentként, hanem pusztító démonként jelenik meg.

Az apatini németek ezen a napon zsírban kalácsot (Kichl) sütnek. Megeszik, hogy a szél le ne tépje a háztetőt.^*

A ködös január nedves tavasszal jár.

Kiállítás

SZŐLÉSZET ÉS PINCÉSZET
2011. január 26-29.
HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont

AJÁNLATUNK:

• A szőlészet és pincészet technológiájának egyetlen hazai szakkiállítása
• Magyarország piacvezető agrárkiállításával egy időben
• Gazdag szakmai program: konferencia, a Fórum színpadon borászoknak szóló előadások minden nap: bormarketingről, értékesítési lehetőségekről, EU szabályozásokról.
• Neves borászok előadásai (Dúzs Tamás, Szepsy István, Gere Zsolt, Kamocsay Ákos)
• Vendég borrégió: Villány (borkóstolóval, borászok bemutatkozásával, előadásokkal)

A SZŐLŐ ÉS BORKULTÚRA LEGJELENTŐSEBB HAZAI FÓRUMA
A borászok, borászattal, szőlőtermeléssel foglalkozó szakemberkenek az ágazat pihenőidejében, a szezonális munkák megkezdése előtt ideális időpontban kínál tájékozódási lehetőséget hazánk egyetlen szakkiállítása a szőlészet és pincészet technológiája terén:

• Felmérheti a újdonságokat
• Új üzleti kapcsolatokat építhet
• Tapasztalatot gyűjthet a szakmai előadásokból
• Megalapozhatja üzleti sikereit 2011-re!

HÁROM KIÁLLÍTÁS EGYÜTT
A SZŐLÉSZET ÉS PINCÉSZET kiállítás ismételten egy időben kerül megrendezésre a MAGYAR KERT és hazánk legjelentősebb agrárkiállítása, az AGRO+MASHEXPO társaságában.

A három kiállítás összesen 220 kiállítóval, 12.000 négyzetméteren, három pavilonban helyezkedik el. A Szőlészet és Pincészet a D pavilonban kapott helyet, vele egy helyszínen található az előadásoknak helyszínt adó Fórum Színpad is.

BORÁSZOK A KÖZÉPPONTBAN
Az idei évben a kiállítás mellett rendkívül gazdag szakmai programot kínálunk a számukra, így nem csak a háttértechnológia megtekintése, de a szakmai fejlődés miatt is érdemes lesz kilátogatni.
A részletes program megtekinthető itt.

KORSZERŰ HELYSZÍN
A megújult HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont ideális helyszínt nyújt a kizárólag fedett területen bemutatkozó kiállításnak.

Rigóvári Portugeise Rozé 2009.

Rigóvári Portugeise

2009.

Száraz rozé bor

Hatodik állomás

A kendő

A Szent Veronika-templom azon a helyen áll, ahol a keresztény hagyomány szerint Veronika letörölte a keresztet vivő Jézus véres és verejtékes arcát.. A történet nem szerepel az evangéliumokban, csak a XV. Század óta ismert. A legenda szerint Veronika jámbor zsidó asszony megszánta a kereszt terhe alatt görnyedő Jézust, és a kendőjét nyújtotta neki, hogy Jézus megtörölhesse vele az arcát - a kendő megőrizte Jézus arcvonásait. Sok európai templomban őriznek ilyen kendőket. Úgy tartják, hogy az eredeti a vatikáni Szent Péter székesegyházban van.

Ó Istenarc, kegyetlen
Kínzástól éktelen!
Ó Irgalom, egyetlen!
Ó Jóság, végtelen!
Méltó ki lenne Hozzád?
Egy gyenge nő:
Letörli véres orcád
A keszkenő.

Ó arcom, ember arca,
Te bűntől éktelen,
Az Isten képe torza,
Te jótlan, széptelen!
Hallom amint esengő
Szíved dobog:
Ölelnéd, mint a Kendő,
Vert Krisztusod.

Ó lelkem, durva kendő,
Mocsoktól keserű:
Nézd, mennyi vár esendő
Arc. amit letörülj:
Kar nincs elég ölelni,
Mindenfelé:
Vert arcok, s valamennyi
A Krisztusé.

Minden bornak, így ennek az oportónak is meg van a maga saját bejáratú története. Nem állt szándékomban ebből a szőlőből bort készíteni annak ellenére, hogy sokat dolgoztam benne. Végül is nem is abból lett a bor, hanem egy ott hagyott pászta szőlőjéből, amelybe én hordtam ki Nagyapáti Mihályékat böngészni. Nálam készült a bora, de a kádba túl sokat raktunk és majdnem kifutott a présházba október 25.-én. 18-as volt a must foka és le kellett színlevet vennem róla, hogy rendesen megtudjam a többit csömiszölni. A színlevet egy hordóba töltöttem és így rozé vált belőle. Tettem hozzá egy kis cukrot, hogy pár fokot erősödjön és hagytam oxidatív módon a hordóban megforrni. Nem is kellett hozzá tennem sem élesztőt, sem tápsót, mert a borrá válás útján a must remekül haladt előre. Amikor a forrása megállt egyszerűen lezártam a hordót és hagytam pihenni, tisztulni és érlelődni. December 17.-én nyitottam fel és fejtettem meg közepes kénnel, majd továbbra is fahordóba helyeztem vissza, és hagytam, hogy minden menjem tovább a maga útján. Januári kóstolásakor nem voltam annyira megelégedve vele, hogy úgy döntsek, hogy elviszem bor versenyre. Megvallva őszintén kicsit le is kezeltem ezt a bort, mert eredetileg nem is akartam belőle készíteni. Ezért aztán nem is vittem borversenyre sem Bátán, sem Dombóváron. A bor azonban hétről-hétre egyre jobb formát mutatott. Így aztán őt is megderítettem és egy hónapig hagytam pihenni, majd újból megfejtettem, de immár gyenge kénezéssel. A kóstolásokkor egyre jobb formát, illat és zamat anyagot mutatott, így szeptemberben el is határoztam, hogy lepalackozom. Ekkor 13-as alkoholfokkal sikerült bemérnem. Ismét megfejtettem, majd szénsavval kezeltem és aszkorbinsavval stabilizáltam, majd üvegekbe töltöttem és a pincébe került további érésre.

Menjünk hát neki, mert kell a pohár másnak is! – mondta egy régi kedves ismerősöm, ezzel biztatva mindenkit a borfogyasztás kultúrájának elsajátításához.

Jó egészséget minden borhoz!

Népi hiedelmek II.

Népi hiedelmek

II.

Január 18.

A mai nap egyik védőszentje Szent Piroska, amely nem azonos Árpád-házi Piroska hercegleánnyal. Ez a másik Piroska szűz, vértanú, 270 körül II. Claudius alatt halt meg Rómában. A legenda szerint előkelő családból származott, 13 éves korában inkább állta a kínzásokat, minthogy lemondjon hitéről. Ostorozással, forró olajjal, vadállatokkal, máglyával való kínzások után végül lefejezték. Őseink ehhez a naphoz is illettek megfigyeléseket és regulákat. Ha Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy! Legalábbis így tartották a kabai juhászok, a Szeged környékiek és a jugoszláviai magyarok is a legutóbbi időkig. A Bács megyei Topolyán pedig a régi parasztok úgy tisztelték ezt az ünnepet, hogy nem fogtak be se lovat, se marhát ezen a napon. És, ha környékünkön úgy adódik, hogy nem fagy, akkor a pincében időszerű feladat a borok fejtése. Fagymentes napokon folytathatjuk a veteményeskert felásását, a gyümölcsfák tisztogatását. A mai Piroska napjához házasságjósló hiedelem is fűződik: Például Kiszomborban, Torontál megyében azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

Népi hiedelmek I.

Népi hiedelmek

I.

Január 17.

Remete Szent Antal szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. A szerzeteshez kapcsolódó hiedelmek a hitújítás korában lehanyatlottak s Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot, amelyet imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani. Sokan hittek abban, hogy az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipadohányt, és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással.

A Csepel szigeti Tököl „rác” eredetű katolikusai körében a jószágszentelés, marhaszentelésad omnia sajátos helyi formában történik ezen a napon. Mise után kocsi, havazás esetén szánkó jelenik meg a templom előtt, amelyen két ministráns gyerek kíséretében a pap foglal helyet. Csak karing van rajta. A kocsi a faluban három helyen szokott megállani. Itt a járdára oltárszerűen asztalt készítenek. Szépen leterítik, feszületet és égő gyertyát helyeznek rá. A közelben lakó hívek kis poharakban, csészékben sót, almát, fokhagymát hoznak, amelyet a pap az könyörgéssel megáld, majd imádkozik és áldást oszt, hogy a falu jószágait, a hívek termését Szent Antal apát közbenjárása oltalmazza meg minden ártalomtól. A szétosztott almát a család még aznap megeszi, a fokhagymát főzésnél használják el, a sót pedig a jószággal etetik meg. A szentelés idejére az istállók ajtaját kitárják.

A szertartás a következő két helyen is megismétlődik. A hagyományhoz az is hozzátartozik, hogy a lovaknak menet közben futva kell haladniuk.

Hogy azonban Remete Szent Antal tisztelete a mi katolikus parasztnépünk körében is megérte a XIX. századot, azt egy ponyvairat^* tanúsítja, amely nyilvánvalóan azért láthatott napvilágot, mert a hagyomány ekkor még nem enyészett el. Tűzvész és kísértések ellen közölt imádsága a Szent Antal tüze képzetkörének fejleménye és alkalmazása:

Úristen, kitől jön minden jó szándék és tökéletesség, érdemünk nélkül is mennyei segítség érkezik a kísértetekben. Te dicsőséges Szent Antal apáturat a sátánnak minden veszedelmes sanyargatásai között a te szent Fiadnak, az Úr Jézus Krisztusnak szentséges neve által a hitben, reménységben és szeretetben megtartottad úgy, hogy az egész világ csodájára nagy győzedelme híressé tétetett. Kinek hallására a pokolbeli sátánok is megrettentek, adjad minekünk, nyomorult és sok ínséggel küzdő szolgáidnak, szent Fiad drága nevéért és Szent Antal apátúrnak érdemeiért, hogy minden ránk bocsátott kísérteteket a te erődnek hatalmával meggyőzhessük, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.

Irgalmas Isten! ki Szent Antal apátúrnak kiváltképpen való privilegiumot engedtél a tűz veszedelmének és egyéb nyavalyás ínségeknek eltávoztatására, engedd kegyelmesen, hogy a kik őt ájtatosan tiszteljük, soha meg ne szűnjön érettünk szent felséged előtt esedezni, hogy megoltalmazd városunkat a tűznek veszélyétől és minden nyavalyáktól; holtunk után pedig mentek lehessünk az örök pokol tüzének lángjaiból, és tégedet ezen szent szolgáddal a mennyei dicsőségben vég nélkül dicsérhessünk. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által, ki teveled és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen.

Rigóvári Királyleányka 2009.

Rigóvári Királyleányka

2009.

Száraz fehér bor

Első állomás

Az ítélet

El-Omarija a mohamedán iskola. Itt állt a Második Szentély idején a Templom-hegy északi oldalát biztosító római Antonius-erőd. Itt volt a római helytartóság, a Praetorium. Pontius Pilatus római helytartó Jézus elfogatásakor Jeruzsálemben tartózkodott, s mint a legmagasabb rangú személyhez, hozzá vitték Jézust. A mai iskola épületén nyoma sincs az egykori erődnek. Ám a hagyomány szerint az udvar legmagasabb pontja az a hely, ahol Pilátus megkérdezte Jézust: „Te vagy a zsidók királya?” Amire Jézus: „Te mondod.” (Máté 27: 11.)

A Rend és a Szabadság védelmében,
Törvény és Birodalom érdekében,
A Cézár és a Jehova nevében:
Az ítélet kimondva fejére.
Íme az Ember
Indul a Koponyák Hegyére.
Kétezer éve:
A Rend és a Szabadság védelmében,
Törvény és Birodalom érdekében,
A Cézár és a Jehova nevében
Mindennap új-új pálca töretik.
Íme az Ember, a nyomorult Ember
Ítéltetik és öletik.

Halljátok-e az ezredeken át
Az el nem múló ítélet szavát?

Hol hangzik el? ki szövegezi meg?
Mindegy, testvérek, az ítélet egy,
Mert egy az Ok és az Értelem
Egyik neve Igazság, a másik Kegyelem.
Minden halál és minden szenvedés
Egy úton jár és egy irányba néz:
Vérhullás nélkül nincs engesztelés.

Kérjük-e bor utunkon Szent János apostolt a borászok és borok védőszentjét, hogy utunkon áldásos védelme legyen rajtunk, hogy amit elfogyasztunk az ne kárunkra, hanem épülésünkre és egészségünkre váljék!

Az első komoly próbálkozásom a direkt borkészítésre. Mivel is kezdhetné az ember, ha nem egy igazi Hungarikummal, az Erdélyből származó Királyleányka szőlővel. Bátán, nagy területen telepítették egykor a szövetkezeti időkben, és azóta is kiválóan terem, és jobbnál jobb borokat készítenek belőle. Jó magam is nagy területen dolgozom rajta, tehát a kezdettől a végéig szemmel tudom kísérni fejlődését a kipattanó rügytől, a pohárba csorduló borig. Szeptember 15.-én kaptam lehetőséget a főnökeimtől, mint egy megelőlegezett prémium gyanánt szedhettem ebből a szőlőből bornak. Főnökasszonyom útmutatásai szerint kezdtem is el a bor elkészítését. Bogyózásra került a gyümölcs és az első bemérés alapján 18-as mustfokot mutatott. 12 órát hagytam ázni a bogyón, majd leszedtem a színlevet és ki is préseltem a törkölyt. A cukor hozzáadását 24 óra elteltével hajtottam végre, amikor a forrás már beindult a fahordókban. Ekkor még oxidatív módon készítettem a bort, teljesen hagyományosan, még fajta élesztőt sem tettem hozzá. A forrás mindezek ellenére rendben és intenzíven lezajlott a fahordókban, a miután lezárásra is kerültek. Az első fejtést hat hétre ejtettem meg közepes kénnel, de már ekkor látszott, hogy nem akar rendesen letisztulni, kicsit fátyolos volt a színe. A második fejtést egy hónapos pihentetés után határoztam el szintén közepes kénnel. A bor ízével ekkor sem volt gond, de letisztulni tökéletesen ekkor sem akart. Elvittem a bátai borversenyre februárban, de éppen opálossága miatt nem kaptam rá semmit. Ekkor a derítés következett áprilisban, amely már meghozta az eddig elmaradt eredményt. Így a dombóvári borversenyre már magammal vittem és egy bronzérmet sikerült is nyernem vele. Ennek ellenére harmadszor is megfejtettem a bort a nyár folyamán, majd szeptemberben be is palackoztam azt némi szénsavas kezelés íz és színstabilizáló szerek segítségével. Alkohol tartalma a palackozás előtt 16-st mutatott, amely alapján a legerősebb boromnak számít, ami egy királyleányka esetében elég meglepő, de aki iszik belőle, az rögtön megérzi, hogy igen ütős.

Jó egészséget minden borhoz!