Vilmoskörte Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013.

433.

2013/1212

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

 

 

  Vilmoskörte

  körtefával érlelve

 

 

 A mai napon a folytatásban természetesen az Aquavinicum Párlat Rendszer második főkategóriájába kerültünk, hiszen a tegnap bemutatott Vilmoskörte natúr pálinkának a saját fájával történt érlelését szeretném ma a pálinka kedvelő társadalom figyelmébe ajánlani. Hazánkban a 'Bosc kobak' után a legnagyobb arányban termesztik. Fája hamar kiöregedő, így idősödve, a termés súlya alatt, mivel bőtermőfajta, szétterülő lesz. Ifjításra szorul. Birsalanyon és vad alanyon egyaránt megél, de a birs alanyra oltott körtefa törpe fa marad, de a talajjal szemben igényesebbé válik. Ültetési ideje szabadgyökerű gyümölcsfa esetén március-április, illetve október-november, de konténeres gyümölcsfa márciustól novemberig is ültethető. Körtefa jellemzői, hogy közepes növekedés, kúp alakú korona, korán termőre fordul, rendszeresen terem, hazánk téli lehűléseit jól viseli, varasodásra kevésbé érzékeny. Önmeddő fajta; feltétlenül idegen beporzást kíván; a Vilmos ültetvények terméketlensége folytán jöttek rá annak idején a porzófajták szükségességére. Porzói: Clapp kedveltje, Bosc kobak, Conference, Packham’s Triumph. Levelei alakjukban és méretükben egyaránt változatosak: tojásdad és kerülékesek, válluk szívesedő, kerekded, vagy hegyesszögű, majdhogynem nyélrefutó, rövid hengerek, és fűrészes élűek. Érlelt pálinkák, azok a párlatok melyeknél az ízharmónia kialakítása, bővítése érdekében az elkészült párlatokat a tárolás során további technológiai eljárásnak vetik alá. Ez szolgálhat az illat, íz, szín vagy aroma komplexitások bővítéséhez, de a párlatok alapanyag, technológiai vagy tárolási hibáinak kijavítására, elfedésére nem. A főzőmesterek egyöntetű véleménye, hogy tiszta főzésnél a tökéletesen elkészített kiváló minőségű üde törékeny testű párlatok nem igényelnek további érlelést, sőt nagy általánosságban ez csak ront az eredeti minőségen. Az érlelést sosem alkalmazzák marketing, kereskedelmi vagy eladhatósági célzattal. Az eredeti párlatból mindig egy új termék keletkezik, ami sok pozitívumot hordoz az eredeti párlathoz képest, így ezek a párlatok az alap pálinkák választékát színesítik, bővítik. A Zsindelyes Pálinkaház is alkalmazza már a saját fával történő érlelést, amely a legközelebb visz a gyümölcsfához. Ezt az okkersárga színű italomat a hólyaghurut megelőzésére ajánlom, és főként a gyengébbik nem tagjai számára.

 

Vilmoskörte Natúr Gyümölcs Pálinka 2013.

432.

2013/1211

 

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

 

  Vilmoskörte

  üvegben érlelve

Már szinte nem is emlékezem arra, hogy mióta szeretnék ebből a fajta gyümölcsből önálló párlatot készíteni. Minden évben, amióta cefrekészítéssel foglalkozom, állt rendelkezésemre valamennyi körte ebből a fajtából, de valahogyan önállóan egyszer sem sikerült még ezt megfelelően elkészítenem, csak valamivel házasítva. Idén azonban gigantikus körtetermés született hazánkban, és azt hiszem, hogy szűkebb pátriárkánkban is. De ahogy pincészetünkben már szokás ezúttal sem a nagy mennyiségre utaztunk, hiszen ebből a fajtából is csupán egy hordónyi cefrét készítettünk el, és az abból született pálinkát osztottuk el háromfelé, hogy mind a három alkategóriában végre legyen ebből a fajtából is. Azt már úgy-e elárultam, hogy körtéről van, hát abból is a leghíresebbről, a vilmoskörtéről. Talán nem sokan tudják az elnevezésével kapcsolatban, hogy úgy lett ez a körte nálunk Vilmos, hogy tévesen fordították a nevét. Magyar elnevezése egy régi, helytelen, de meggyökeresedett fordításnak lett az eredménye. Az Angliai Aldermastonban már 1770-ben ismerték, ahol is Williams nevezetű úr terjesztette el. Innen vette eredeti nevét: Williams, Bon-chrétien Williams, Williams Christbirne. 1797-ben átkerül Észak-Amerikában, ahol a legelterjedtebb, Bartlett néven ismerik. Érdekessége, hogy csak miután az újvilágot meghódította, 1817-ben kezdik telepíteni az öreg kontinensen. Gyümölcse 2 hétig eltartható, konzerv céljára kedvelik fehér húsát. A Vilmos körte árugyümölcsöseink egyik legfontosabb korai fajtája, üzemi ültetvényeink 6%-át teszi ki, jelenlegi közszaporításunkban 8%-kal szerepel. Napjainkban főként a cefrekészítők, és pálinka fogyasztok körében lett igen népszerű fajta, amelyből, igazából nagyon nehéz valóban finom és fajta jelleges párlatot készíteni, de mindenképpen kihívás annak, aki belevág, és, akinek sikerül annak pincéjének valódi ékessége lesz. Sajnos meg kell küzdenünk azzal a nehézséggel is, hogy a régi rendszerben a valódi gyümölcs helyett aromából készítették nagy mennyiségben ezt a párlatot, és annak megszokott ízét a valódi gyümölcs íze nehezen tudja megvalósítani. E párlatom elég jól sikerült, és bízom abban, hogy a pihentetési, érlelési idő után egy versenyekre is benevezhető ital születik belőle. Első pillanatban a muskotály, és hársméz mellett a frissen felszelt feszes, kövecses körte illatával kényeztet. Tisztasága, gyümölcsössége újraértelmezi a Vilmosról kialakult képet. Gyomorhurutra ajánlom.

Bereczki Birsalma Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013.

431.

2013/1210

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

 

 

  Bereczki Birsalma

  birsfával érlelve

 

 

 A mai napon egy párlat erejéig visszatérünk az érlelt pálinkáimhoz. Ezúttal egy olyan különlegességet tudok beharangozni, amely önmagában is nagyon tetszetős, és kedvező ital. 2013-ban az évpálinkája címet is egy ehhez hasonló nyerte, de őt a Brill Pálinkaház készítette el, akik tőlünk nem olyan túl messze működnek. Ebből a körül írásból már sokan rá is jöttek, hogy egy birs pálinkáról van szó. Az utóbbi időben már én is évről-évre elkészítem e pálinkámat remélve, hogy mind jobbak lesznek. Néhány dolgot azonban mégis érdemes elöljáróban elmondani. A legjobb és a legrosszabb pálinkát is e fajtából kóstolhattam meg. Aki neki vág az elkészítésének annak szigorú szabályokat kell betartania, ha nem akarja, hogy sok pénz és energia semmibe vesszen. A legfontosabb a gyümölcs megmosása és szőrtelenítése, mert ennek elvégzése nélkül ihatatlan lesz az italunk. A második legfontosabb a gyümölcsünk ledarálása. A harmadik a pektinbontás és élesztővel való beoltás, ha ezeket, vagy akár csak egyiket nem tudjuk meg tenni, akkor ne is fogjunk bele a cefre készítésébe. Ez a gyümölcs, amelyet nekem idén volt szerencsém megkapnom a Bereczki birsalmafajtát képviseli. A birsalma az ősi civilizációk egy nagyra becsült gyümölcse, mely feltehetően az antik törökországi Szmirna városából ered. Ezt a gyümölcsöt széles körben fellelhetjük Olaszország elveszett városának, Pompeinak művészeti ábrázolásain, falfestményein és a mozaikokon. Bár az ókori görögök kivételes minőségű, oltott birsalmát fejlesztettek ki, a mezőgazdasági kutatóknak csak az utóbbi időben sikerült puha állagú, zaftos gyümölcsöt nemesíteni. Néhány újabb Bibliafordítás szerint Ádám az Édenkertben egy almát kóstolt meg valószínű, hogy ez a gyümölcs birsalma lehetett, mivel az alma egy sokkal későbbi időpontban jelent meg azon a vidéken. Persze ez csak egy feltevés, hiszen a Szentírásban nincs megnevezve, hogy milyen gyümölcsről is lehetett szó. Az érett birsalmák általában sárga színűek, de az új „narancs" birsalma már narancssárga színű. Illatuk kellemes. A fa áprilisban virágzik, és júliustól szeptemberig hoz gyümölcsöt, attól függően, hogy milyen fajtáról van szó. A gyümölcs felülete általában molyhos, mint a baracké, kivéve a szmirnait, amely sima és viaszos. Után érő gyümölcs, így nem érdemes túlérésig várni vele a savtartalom megőrzése érdekében. Ezt az italomat köhögés ellen ajánlom.

 

Otellós Szilva Néró Szőlővel Ágyas Párlat 2013.

430.

2013/1209

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

  Néró szőlős Otellós szilva 

  üvegben érlelve

Ennek a párlat családnak két tagját készítettem el, a tegnap bemutatott fával érlelt változatott, amelynél leginkább a gasztronómiai jelleget emeltük ki, valamint a ma bemutatásra kerülő ágyas változatot, ahol sokkal inkább a beltartalmi erényeit szeretném kiemelni ennek az italnak. Ezt azért is szeretném megtenni, mert az ágyazást ezúttal nem is otelló szőlővel végeztem el, ami logikus lett volna, nem is szilvával, hanem egy harmadik gyümölccsel, de megtartva a kékszőlő jellegét, és a szőlő a Néró. Nem csak, hogy hungarikum, hanem olyan beltartalmi tulajdonságokkal is rendelkezik, mint fajta társai közül is kevés. Ma már a rákbetegség népbetegséggé lépett elő, sajnálatos módon. Leküzdése, a belőle felgyógyulás hatékonysága sajnos még mindig nagyon alacsony. Ezen antioxidáns hatású gyümölcsök tulajdonképpen nem a betegséget szűntetik meg, hanem egy olyan kedvező dolog, ami a szervezetet felfrissíti. Egészséges működési összhangot teremt. Rezgéseivel visszahangolja azt, ami valamiért elhangolódott. De a gyógyuláshoz meg kell keresni és meg kell szüntetni a kiváltó okot. Ennek megszüntetését semmi sem helyettesíti. A fentiek közül tehát most a Néró szőlőt szeretném kicsit közelebbről is megismertetni nemcsak a borászokkal, és szőlészekkel, hanem cefrézőkkel, a pálinkakészítőkkel is. A Néró egy sötétkék színű, bőlevű, fűszeres zamatú csemegeszőlő - fajta. Az egyedüli csemegeszőlő, amiből vörösbor készíthető törvényesen elismert módon. Fürtje vállas vagy szárnyas, nagy, tömött, átlagtömege 200 gramm. Bogyója ovális, kék, kemény héjú, ropogós, hamvas, átlagtömege 2,3 gramm. Érésideje augusztus vége, szeptember eleje, a csemegeszőlők esetében szokatlanul magas beérési cukorfokkal, amely elérheti a 19-20 mustfokot, és viszonylag magas savtartalommal is párosul a mustban ez körülbelül 9,0 g/l sokéves átlagban Bora igazoltan gyógyhatású, biobor, gyulladáscsökkentő hatással, színanyagban igen gazdag. Hazai elterjedtsége jelenleg házi kertekben található, ahol rendszerint kedveli a hosszúcsapos művelési módot. Felhasználását tekintve igen széles skálát ölel fel, frissen fogyasztva igazi csemege, szörpnek, dzsemnek, beföttnek egyaránt használható, de készítenek belőle olajat, bort, pálinkát és kozmetikumot is. Én ezúttal ezt a párlatunkat jó szívvel tudom ajánlani a rákbetegség megelőzése érdekében.

Néró Szőlő

Herbarium Librum

Szőlők

Bogyósok

Szőlőfélék Családja

Vitis Vinifera

Néró Szőlő

Az alábbiakban egy olyan szőlőfajtát szeretnék figyelembe ajánlani, amely nem csak, hogy hungarikum, hanem olyan beltartalmio tulajdonságokkal is rendelkezik, mint fajta társai közül is kevés. Ma már a rákbetegség népbetegséggé lépett elő, sajnálatos módon. Leküzdése, a belőle felgyógyulás hatékonysága sajnos még mindig nagyon alacsony. Ami eddig is ismert volt az a flavonoid tartalmú zöldségfélék és gyümölcsök hatása, különösen jó hatású a nyers céklalé, a homoktövis gyümölcsének kipréselt leve, a néro szőlő leve, fekete ribizli leve, grapefruit magolaj, valamint a C és az E vitamin.  Természetesen a kúra eredményességéhez tartozik a húsfogyasztás teljes mellőzése. A tejtermékek közül csak a vaj és az aludttej fogyasztható a kúra alatt. Kerülni kell a kávét, fekete teát, csokoládét és a zöld teát. Ezen antioxidáns hatású gyümölcsök tulajdonképpen nem a betegséget szűntetik meg, hanem egy olyan kedvező dolog, ami a szervezetet felfrissíti. Egészséges működési összhangot teremt. Rezgéseivel visszahangolja azt, ami valamiért elhangolódott. De a gyógyuláshoz meg kell keresni és meg kell szüntetni a kiváltó okot. Ennek megszüntetését semmi sem helyettesíti. A fentiek közül tehát most a Néró szőlőt szeretném kicsit közelebbről is megismertetni nemcsak a borászokkal, és szőlészekkel, hanem cefrézőkkel, a pálinkakészítőkkel is. A Néró egy sötétkék színű, bőlevű, fűszeres zamatú csemegeszőlő - fajta. Az egyedüli csemegeszőlő, amiből vörösbor készíthető törvényesen elismert módon. Egyébként Bornemissza Gergely 15 fajta néven is ismert hazánkban. Csizmazia József és Bereznai László nemesítették 1965-ben az Eger 2 (Seyve-Villard 12375 sel.) és a Gárdonyi Géza (medoc noir x Csaba gyöngye) keresztezésével. Magyarországon 1993. óta államilag elismertfajta, de Svájcban és Brüsszelben is fajtaoltalmat kapott. Tovább nemesített változata a Turán. Bőtermő, képes hektáronként akár 110-120 mázsát is produkálni, akár két-három permetezéssel. Zöldmunka igénye közepes. Tőkéje erős növekedésű, nem túl sűrű vesszőzetü. Fürtje vállas vagy szárnyas, nagy, tömött, átlagtömege 200 gramm. Bogyója ovális, kék, kemény héjú, ropogós, hamvas, átlagtömege 2,3 gramm. Érésideje augusztus vége, szeptember eleje, a csemegeszőlők esetében szokatlanul magas beérési cukorfokkal, amely elérheti a 19-20 mustfokot, és viszonylag magas savtartalommal is párosul a mustban ez körülbelül 9,0 g/l sokéves átlagban. Szárazságra mérsékelten érzékeny, fagy- és téltűrése jó. Kedvezőtlen csapadékos időjárás esetén rothadásra hajlamos. Gombás betegségekkel (lisztharmat, peronoszpóra) szemben rezisztens. Bora igazoltan gyógyhatású, biobor, gyulladáscsökkentő hatással, színanyagban igen gazdag. Hazai elterjedtsége jelenleg házi kertekben található, ahol rendszerint kedveli a hosszúcsapos művelési módot. Felhasználását tekintve igen széles skálát ölel fel, frissen fogyasztva igazi csemege, szörpnek, dzsemnek, beföttnek egyaránt használható, de készítenek belőle olajat, bort, pálinkát és kozmetikumot is.

Otellós Szilva Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013.

429.

2013/1208

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

 

 

  Otellós szilva 

  szilvafával érlelve

 

 

 

 Tulajdonképpen folytatom a mai párlattal a különleges italok sorozatát, azzal kis eltéréssel, hogy most valóban alkoholfokát, és tartalmát tekintve is pálinkát szeretnék bemutatni. Hogy mégis akkor mi a különlegesség benne? Tehetnénk fel jogosan a kérdést. Az, hogy ez a házasított cefre két különböző gyümölcs összecefrézésével született meg. Van azonban mégis valami közös ebben a két gyümölcsben. Egy részt mind kettő régi magyar fajtának tartunk, bár nem igazán azok. Másrészt a színük azonban mindenképpen. Jellemzően kék színűek. A gasztronómiában kék szín azonban nem jelent semmi jót. Kutatók egyértelműen arra az eredményre jutottak, hogy a kék szín minden más színt leseperve a legtaszítóbb étel szín. Pincészetünk általában igyekszik a párlatainak, pálinkáinak, likőrjeinek, olyan színt adni, amely jellemző a benne található gyümölcsökre, fűszerekre. Ebben az esetben is eljátszottam a gondolattal, hogy megpróbálom kékre varázsolni ezt az italt, de az otelló szőlőnek hiába szép kék a színe, bogyójából és héjából is piros szín oldódik ki. Ugyanez a helyzet a besztercei szilvával is, hiába hamvaskék a színe, ágyazásával piros szín lesz a domináns, és ugyanez történik a besztercei szilvafával történő érleléskor is, a párlat bordó színűvé válik. Biztosan sokan láttak már levendula mezőt kékülni, és mégis a szárított levendula virágból sem kékszín oldódik ki. Így aztán el kellett fogadnom, hogy természetesen módon semmilyen gyümölcsből, fűszerből, fából nem tudok kinyerni kékszínt, így ezt a párlatot mirabolla szilva fájával érleltem, amelytől szép sárga színe lett a párlatnak. Mégis igen fontos mind ételeink, mind italaink színe, és annak látványa. A sötétben elfogyasztott ételek, italok messzemenően kevésbé gusztusosak, mint azon társaik, amelyeket világosban, láthatóan fogyasztunk. Az étel és ital megjelenése igenis döntő. Először ugyanis szemünknek kell megnyernie, mind az ételt, mind az italt, mivel a rossz állagú ételt és italt nem kívánjuk meg. Kék színű levest alig lehet valakivel is megetetni. Ezzel szemben a zöld, a piros, a sárga, vagy a barna színek sokkal bizalomgerjesztőbbnek tűnnek. A piros és sárga színek meleg színek, így vágykeltőbbek is. A kékkel csak a diétázókat tudjuk megnyerni, mert ők fogyni szeretnének. Mégis ezt a párlatot idegrendszert erősítő hatása miatt ajánlom figyelembe.

 

Fűszeres Mézes Besztercei Szilva Likőr 2013.

428.

2013/1207

 

 

 

AQUAVINICUM

LIKŐR

GYÜMÖLCS

 

 

 Fűszeres  Mézes Besztercei szilva  

  Üvegben érlelve

Az utóbbi időben érdekes módon pincészetünk termékkészítésben december hónapban igen aktív, ez leginkább éppen az ágyas pálinkák és likőrök készítésében nyilvánul meg. Természetesen a közelgő nagy és hosszú ünnepek is szerepet játszanak ebben, hiszen olyankor mindig több a családi és baráti összejövetel, leginkább szilveszter felé közeledvén. Ezekre pedig mindig jól eső érzés egy-egy új itallal előrukkolni, nem kis meglepetéseket okozva. Ennek szellemiségében készült ez a ma bemutatott likőr is, amelynek alapanyaga a besztercei szilvából készült pálinka. Az idei esztendő, ahogy nagyon sok gyümölcsnek, így a szilvának is kedvezően hatott, rekord terméséből szépen készültek cefrék és párlatok. Vannak e fajtának már új hibridjei, klónjai is, de a mi esetünkben még a régi apró szemű változatból készült a cefre. Sajnos ennek szüretelése általában egybe esik a szőlő szüretelésével és így a szilváimnak nagy része mindig a földön pusztul el. Azért persze sikerült egy pár mázsát megmenteni az enyészetből és abból bizony szép tartalmas cefrét készíteni. A besztercei szilvát tipikusan magyarfajta gyümölcsnek tartjuk, és ebből kifolyólag meghatározó hányadát adja az összes magyar szilvatermésnek. Őszintén meg vallva én kissé neheztelek e fajtára, főleg ilyen évben, mint az idei, amikor sokat termett, és elég aprókat. Ennek ugyanis magozása, feldolgozása, de még a betakarítása is sokkal nehézkesebb, idő igényesebb, mint az új nagy nemesített szilvafajtáké. Persze nagyon sokan esküsznek rá cukor, és íztartalma miatt, amelyet specifikusan magunkénak tartunk. Ennek ellenére az új telepítéseimben már másfajtákat alkalmazok. Vannak ismerőseim, akik kifejezetten nem szeretik a szilvapálinkát, vannak viszont, akik kifejezetten igen. Ilyen például új, vagy leendő sógorom, aki rendszeresen a szilvapálinkámat keresi, bár nem igen issza. Így aztán elhatároztam, hogy mind a likőr, mind az ágyas kategóriákat is kiterjesztem ebbe az irányba. Pár éve már egy kiváló érlelt szilvát sikerült készítenem, most itt is megpróbálkozom. A viszszilvával ellentétben ennek fűszerezése a piros szín és zamat irányába toltam el, hogy mind színében, mind illatában és zamataiban is arra emlékeztessen, az akácfa mézes aláfestés mögül. Ünnepek táján a hölgyek is szívesebben kóstolgatnak italokat, ezt szeretném a szívükbe belepni. Védi a sejtfalainkat.

Otelló szőlő

Herbarium Librum

Szőlők

Bogyósok

Szőlőfélék Családja

Vitis Vinifera

Otelló Szőlő

Magyarország területén már a kelták termesztettek szőlőt, de Pannónia borkultúrája igazán a rómaiak ittlétekor virágzott fel. Fejlett szőlő- és borkultúránk dacára az otelló igen későn érkezett hozzánk, hiszen a fajta amerikai eredetű: egy úgynevezett Arnold keresztezte a Clinton és a Kék trollingi fajtát. Canadien Hamburghinak is nevezik. A filoxéra vész után telepítették hazánkba a XIX. században. Kivel ne fordult volna elő, hogy ismerőse a telekről szüretelt, Othellóból készült borral kínálta? Az ilyen bor íze általában eléri a háztáji nedűk szokásos minőségét, a színe meg kifejezetten szép, mély, bársonyosan vörös. Nem is ez az érdekes vele kapcsolatban. Hanem az, hogy az Európai Unióban elvileg tilos ilyen bort készíteni. Ezeket a szőlőket (nálunk a legismertebbek a már említett Othelló, az Elvira, az Izabella, Delaware, vagy a Noah) direkttermőknek nevezik, és három okból is tiltják a telepítésüket és a belőlük való borkészítést: a direkttermők nem óvilági/európai fajták, gyatra minőségű bort adnak, sőt akár az egészségre is károsak lehetnek. A direkttermő kifejezés a filoxéravész idejére nyúlik vissza. A 19. század második felében – egyébként Amerikából behurcolt – gyökértetű végigpusztította Európa szinte minden ültetvényét, örökre átrajzolva az egyes borvidékek fajtaválasztékát. A filoxéra csak azoknak a szőlőtőkéknek kegyelmezett, ahol homokos volt a talaj (ezért lehetnek 150 éves tőkék a Kunságon), mindenütt máshol ki kellett találni valami megoldást. Észrevették, hogy az Amerikában honos szőlőfajták ellenállók a filoxérával szemben. El is kezdték őket nagy lendülettel telepíteni az elhalt európai ültetvények helyén, de hamar kiderült, hogy a szőlőfélék családjának ez a faja az óvilági elvárásokhoz képest jóval gyöngébb minőségű, de főleg érlelésre, hosszabb tárolásra alkalmatlan bort ad. A megoldást a két faj kedvező tulajdonságainak ötvözése jelentette: amerikai tőkékre oltották az európai oltványokat. Az európai borszőlők túlnyomó többsége ma ilyen oltvány, szemben az amerikai szőlőkkel, amelyek közvetlenül a gyökérből kifejlődött szőlőtőkéken nevelgetik fürtjeiket, azaz direkttermők. A tiltó rendelkezések ellenére a fajta sok magyarországi és szlovákiai kertben megtalálható. Vajon mi e népszerűség titka? Miért ragaszkodnak mégis, hozzá még mindig oly sokan? A direkttermők mértéktelen terjedését Magyarországon elsőként egy 1923-ban elfogadott törvénycikk segítségével próbálták korlátozni úgy, hogy tiltották az ide tartozó fajták vesszőinek a forgalomba hozatalát. 1929-ben a törvényalkotók tovább mentek, megtiltották az ide sorolható fajták telepítését is. Az 1938. évi, hegyközségekről, valamint szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról szóló törvény kimondta a „közvetlenül termő” amerikai, vagy hibrid fajták telepítésének, illetve felújításának a tilalmát. E törvény sajátossága az, hogy az Othellónak kegyelmet adott: felhasználását 10 százalékig engedélyezte vörösborok színének a javítására. A direkttermőkre vonatkozó törvények, rendeletek hosszú időn át nem érték el a kívánt hatást. E fajták telepítésével, ültetvényeinek felújításával, újratelepítésével ezért a bortörvény is foglalkozott. Volt időszak, amikor e fajták területi aránya meghaladta a 20 %-ot. Ezúttal a többivel együtt az Othellót is pusztulásra ítélték. Könnyen felismerhető a fajtát sokan ismerik. Tőkéje középerős vagy erős növekedésű. Vesszője hosszú ízközű. Jellegzetesen vörösesbarna. Hajtása halvány sárgászöld, elterülő. Kacsképzése hiányosan folytonos, vagyis hajtásszárán a kacsos szárcsomók mellett egy-egy kacs nélküli is látható. Vitorlája sárgászöld, gyapjas. Lombleveles sarkos, többnyire három- vagy ötkaréjú, elhegyesedő. Felülete sima vagy enyhén hólyagos. Levélszéle fűrészes, olykor sarlós, középmélyen bemetszett. A levél megjelenése általában tölcséres, karéjainak szélei ugyanis a levél színe felé hajlanak. Vállöble mindig zárt. Fonáka pókhálósan gyapjas. Fiatal levelei sárgás-, az idősek pedig sötétzöld színűek. Fürtje kicsi vagy középnagy, átlagtömege 105 g, vállas, közepesen tömött vagy tömött. Bogyói középnagyok, átlagtömege 2,1 g,  kissé megnyúlt gömbölyűek, kékesfekete színűek, nagyon hamvasak, vastag, szívós héjúak. Húsa nyálkás, kocsonyás állagú, „labruszka” ízű. A bogyó húsa és ecsete egyaránt piros. Rothadásnak, fagyoknak, filoxérának ellenálló, de a szárazságot rosszul tűrő fajta, és hajlamos kocsánybénulásra is. Az évek többségében szeptember végén, október elején szüretelhető. Elég bőtermő, termésátlaga 10-13 t/ha, rövidcsapon is jól terem. Terhelésre kevésbé érzékeny, viszont zöldmunka igényes fajta. Fagytűrő képessége kifejezetten jó. Száraz, erősen meszes és kötött talajokon rosszul fejlődik. A filoxérát jól tűri, de kedvezőtlen adottságú termőhelyeken ellenállósága gyenge. Edzett, a gombás betegségekkel szemben kevésbé fogékonyfajta. A peronoszpóra elleni védelme kedvező évjáratokban elhanyagolható, a lisztharmattal szemben azonban kissé érzékeny. A kénporozást nem tűri, levele ugyanis a fejlődő kén-dioxidtól könnyen perzselődhet. Bogyóinak rothadása legfeljebb szélsőségesen csapadékos években szembetűnő- Kocsánybénulási hajlama viszont kedvezőtlenül befolyásolja termelési biztonsággát. Ettől függetlenül több szempontból akár „ideális” fajtának is tarthatnánk. Ez a szőlőfajta ellenálló minden szőlőbetegséggel szemben, ezért nem szükséges permetezni, így a növényvédő szert gyártó vállatoknak nem érdeke, hogy ezt a szőlőfajtát korlátozás nélkül lehessen termeszteni. Termésének minősége azonban igencsak távol áll a tökéletestől! Kriszten szerint beérési cukorfoka 18 és 21 MM fok között ingadozik. Tapasztalataim szerint még kis terhelés és késői szüret esetén sem okvetlen éri el a 18 mustfokot. Rendszerint kemény bort ad: durva savérzetében gyakran a kocsánybénulás miatt betöppedt bogyói is ludasak. Borának élvezeti értékét igencsak lerontják kellemetlen, mással össze nem téveszthető aromaanyagai. Jellegzetes rókaízét az antranilsav etil- és metilészterei okozzák. Borában egyébként az erjedést követően még a friss szamóca- vagy málnaíz az uralkodó, s csak később tolakodik elő a tipikus direkttermő mellékíz. „Hiszen csak meg kell ízlelni egy Noahnak vagy Othellonak szőlőjét, vagy borát és azt minden egészséges ínyű ember, aki rendes Vinifera szőlőhöz és borhoz van szokva, feltétlenül ki fogja köpni” – írta találóan erről a zamatanyagról Teleki Andor magyar királyi kormányfőtanácsos 1930-ban. A labruszka íz több fejtést követően sem változik meg, jóllehet a muzeális korú borából már nem érezhető ki. Jellegzetes ízű festőbor, Borászati technológiai szempontból kedvezőtlen tulajdonsága, hogy nyálkás bogyói sok pektint tartalmaznak, ezért nehezebben sajtolhatók. Kétségtelen tény, hogy a pektin az erjedés során metilalkohollá alakul át, ami nem kívánatos alkotóelem a borban. A képződő metilalkohol mennyisége alapvetően az erjedés körülményeitől függ: a legtöbb a héjon erjesztés során keletkezik. A metilalkohol az etilalkoholhoz képest azonban elenyésző arányú, ezért a bor fogyasztása nem egészségkárosító hatású. De azért erről még néhány gondolatot érdemes ejteni, hogy teljesen tisztán lássunk. Metilalkohol (metanol, faszesz, CH₃OH) telített, egy értékű alkohol) Szabadon a Heracleum giganteum éretlen gyümölcsében, szalicilsavas észtere alakjában a Gaultheria procumbens illóolajában, kötötten a legkülönbözőbb szerves vegyületben kiterjedten megtalálható.
A fa száraz desztillációja útján állítják elő. Borszeszre emlékeztető szagú, alacsony forráspontú folyadék. Erős méreg. Oldószerként és szintézisek kiindulási anyagaként használják. Erősen mérgező, mert a szervezetben az alkohol-dehidrogenáz nevű enzim formaldehiddé alakítja, ami pedig komoly sejtméreg. Mivel könnyen összetéveszthető az etil-alkohollal, alkoholos italok hamisítására is használják, ami rendkívül veszélyes a metil-alkohol májkárosító hatásai miatt és könnyen a fogyasztó halálához vezethet, (50-75 g tiszta metanol elfogyasztása biztos halált okoz, de történt már haláleset 12 g elfogyasztása után is) de még enyhébb mérgezés (a fenti dózis töredékének szervezetbe jutása) is okozhat teljes vakságot. (Érdekesség, hogy ha metil-alkohollal mérgezett beteggel etil-alkoholt itatnak elsősegélyként, akkor a beteg szervezete a két alkoholt párhuzamosan - ugyanazzal az enzimrendszerrel - kezdi bontani, így a formaldehid képződése lelassul, káros hatása mérséklődik. A must erjedésekor a pektinbontó enzimek hatására a pektinanyagokból képződik. A fehér borok metilalkohol tartalma 30-120 mg/l, a törkölyön erjesztett vörös boroké 100-200 mg/l. Az újabb vizsgálatok szerint egyes direkttermő fajták borai valamivel több metilalkoholt tartalmaznak, mint a vörös borok.

Más adatok szerint:

• a fehérborok metilalkohol-tartalma 30 – 120 mg/l,
• a vörösboroké 40 – 200 mg/l,
• a direkttermőké 40 – 300 mg/l.

Vagyis 40 liter otelló bort kell megigyál nagyon gyorsan ahhoz, hogy a 12 g halálos adag metilalkohol a szervezetedbe jusson. Ne próbálkozz azonban, mert

1.  40 liter folyadékot mondjuk egy óra alatt meginni képtelenség
2.  a metil-alkohollal az etil-alkoholt is iszod a borral jelentős túlerőben, tehát a metanolnak esélye sincs az enzim közelébe jutni, mely formaldehiddé alakítaná.

Hagyjuk a 40 liter borivást, ha naponta úgy két liter otellóból készült bort megiszol, akkor 600 mg metil-alkohol jut a szervezetedbe – fényévekre vagyunk a veszélyes mennyiségtől, és iszod vele az etil-alkoholt védelmül!
Érdekesség képpen: ugyanebben az országban a gyümölcspárlatok megengedett metil-alkohol tartalma 1000 g / hl abszolút alkoholra számolva, azaz egy 40 fokos gyümölcspárlatban 4 g, azaz 4000 mg metilalkohol megengedett, 13 szorosa a direkt termő borokban lévőnek. Az Othello előnyös tulajdonságaihoz tartozik, hogy bora színanyagokban gazdag: többek közt ezért is használták régebben vörösborok színjavítására. Az ilyen házasítások kémiai vizsgálatokkal egyébként minden kétséget kizáróan igazolhatók, mert az Othello jellemző színanyagokkal, jelesül malvidin- és petunidin diglükozidokkal rendelkezik. Az utóbbi időben sokat hallhatunk, olvashatunk az egészségvédő hatásairól ismert antioxidánsról, a rezveratrolról. Ennek mennyisége az évjárat és a szürkerothadás-fertőzés mellett nagymértékben függ a fajtától is. R. Eder osztrák kutató 21 vörösborszőlőfajtát hasonlított össze e tekintetben hat éven át. Megállapította, hogy a legmagasabb átlagértékkel a Kékfrankos (7,6 mg/l) rendelkezik. Az Othello ezzel szemben igen szerény (0,4 mg/l) rezveratrol-tartalommal bír. Az Othello kettős hasznosítású fajta, termése akár étkezési szőlőként is felhasználható. Régebben külföldre is sokat szállítottak belőle. Gyümölcsének az élvezeti értéke vitatható, viszont a fajta kétségtelen előnye, hogy fürtjei télire jól eltarthatók. „Kérem, úri körökben a direkttermőkről nem szokás beszélni” – mondta annak idején a neves szőlész, Istvánffi Gyula. A termesztés visszaszorulása és a törvényi tiltás nyomására a jövőben vélhetőleg egyre ritkábban kerül majd szóba és a pohárba „szeretve átkozott” Othello. Azt azért érdemes tudni, hogy a káliumnak köszönhetően jó vízhajtó, elősegíti az anyagcseretermékek kiürülését a veséken át, segít a vese- és hólyagkövesedés megszüntetésében, valamint csökkenti a premenstruációs tüneteket. Tisztítja, méregteleníti a bélrendszert, fokozza az epeelválasztást és a bélmozgást, ugyanakkor a nagy mennyiségben elfogyasztott szőlő a vizelet savasságát is jelentősen csökkenti. Orvosok gyakran ajánlják daganatos betegségben szenvedőknek, mivel a kék, illetve fekete-szőlők kiváló méregtelenítő és vértisztító hatással is bírnak. A többi kékszőlőfajtához hasonlóan az otellóban is rengeteg ásványi anyag és vitaminvan: többek között vasat, cinket, magnéziumot, szelént, káliumot, kalciumot, nátriumot, foszfort, C-, B1-, B2-vitamint, folsavat tartalmaz. A gyümölcs, de különösen a frissen préselt szőlőlé nemcsak az emésztést segíti, hanem hatékony idegerősítő, feszültségoldó és regeneráló táplálék is egyben. Azonban mint minden otthon préselt gyümölcslevet, a szőlő levét is mindig hígítsuk fel vízzel fele-fele arányban, mert e nélkül puffadást, hasmenést okozhat. Cukorbetegek, szoptatós anyák és bélhurutban szenvedők ne folytassanak szőlőkúrát! Azért a kísérletező ked­vűek nyugodtan megkóstolhatják e tiltott borok valamelyikét, a hazai biopiacokon időnként lehet kapni egy-egy szépen elkészített, fiatal Othelló-bort, amely – a fentiekből most már tudjuk – igazi amerikai-európai koprodukciós ritkaság. Arról is beszélnünk kell, hogy a pálinka kultúra ismételt reneszánszát élve, ismét felfedezte ezt a szőlőfajtát, és mivel borát nem illik forgalomba hozni, ez a tilalom a pálinkájára nem vonatkozik, mint fent is említettük ez esetben más szabályok vonatkoznak rá. Talán elsőként a legnagyobb kereskedelmi főzdék közül az Agárdi vágott ebbe bele Ausztriából behozott alapanyag segítségével. Az Otelló Szőlőpálinka kellemes, fűszeres illatokkal, lambruskára jellemző kicsit fahéjas pikánssággal az orrban és a garaton selymes étcsokoládé ízzel lepi meg a fogyasztót. Természetesen kis pincészetekben, kisebb vidéki bérfőzdékben mindig is készítettek belőle bort, pálinkát, és ez így van ma is, így lesz a jövőben is, akár tiltják, akár nem.