Rigóvári Kékfrankos Rózé 2010.

Rigóvári Kékfrankos Rozé

2010.

Félszáraz bor

Második állomás

A kereszt

Olyan ez, mint amikor véget ér a gyermekkor és hirtelen felnőve az élet minden terhe a nyakunkba szakad. Nem elég, hogy már eddig is megkínoztak, testünket elgyötörték és legjobb lenne már talán semmit nem érezni, legjobb lenne talán már, ha véget érne minden, ami ehhez a földi léthez ezer fájdalommal, ezer kínnal összeköt. A lábak gyengék, rogyadoznak, a gerinc, majd összeroppan a mérhetetlen súly alatt. Olyan, mintha gyökeret eresztetünk volna, tartani még úgy, ahogy bírjuk, de megindulni az már szinte elképzelhetetlen. Véres szemmel feltekintünk a hegyre, fogaink összepréselve az akarat mégis mindig megindít. Kérjük-e bor utunkon Szent János apostolt a borászok és borok védőszentjét, hogy utunkon áldásos védelme legyen rajtunk, hogy amit elfogyasztunk az ne kárunkra, hanem épülésünkre és egészségünkre váljék!

A tavalyi év másik igen jól sikerült bora lett az ebből a fajtából készült rozé. A borversenyen az akkor bronzérmet kapott és azt a feleségemnek is ajánlottam. Viszonylag könnyű dolgom volt vele, mert ezt már akkor is reduktív módon készítettem és fahordós érlelésben sem volt része, hanem műanyag tartályban tároltam. A kékfrankos szőlő környezetünkben igen kedvelt, fajta, nagy területen folyik a termesztése. Az idei év azonban, mint már sokszor említettük más volt, mint a tavalyi. Komoly küzdelmeket kellett folytatni a gombabetegségek ellen, hogy a sok csapadék és a kevés napfény ellenére meg tudjuk őrizni azt a szüretig. Erre szeptember 30.-án került sor és kifejezetten rozénak szedtem, válogattam le. Ennek köszönhetően 17-es must fokkal sikerült lebogyóznom és feldolgoznom. Nagyon minimális mennyiségű cabernet francot is raktam hozzá, de ez nem haladta meg a teljes mennyiség 5%-át. Fajtaélesztőt és tápsót is adtam hozzá, hogy a forrás biztosan és jól végbe menjen. A beindulással ebben az esetben nem volt gond, igaz nem forrt túl intenzíven, de három hétig megállás nélkül. Természetesen csekély mennyiségű cukrot is kellett felolvasztanom a mustban, hogy a megfelelő alkoholtartalmat be tudjam állítani. Ebben az évben is reduktív technológiával készítettem és a kotyogó jól működött rajta. November 4.-én vettem le az aljáról és fejtettem meg közepes kénnel. Ismét úszófedeles tartályba került vissza, hogy megfelelően megtisztuljon és érni kezdjen. Két héttel a fejtés utáni kóstoláskor, igen zamatos, friss virágillatokkal rendelkező, de természetesen még fiatal bor tárult elém. Félszáraz, jó minőségű, extraktjaiban jó bor várható belőle.

A második állomáshoz ajánlom ezt a bort, mert innentől kezdve valóban nehéz terhek fognak a kóstolónak a vállaira nehezedni. Visszaútra már nincs lehetőség és akár milyen nehéz is tovább kell indulni. Most nehéznek gondoljuk a próbát, de később, majd visszagondolva erre a pontra rá fogunk jönni, hogy az mennyire könnyű is volt, ahhoz képest, ami későbbiekben ránk vár. Az idei évben a rozé és sillerborok várhatóan jobban szerepelnek, mint a vörösek. Ez a rozé mindenképpen méltó arra, hogy teherként vállunkra vegyük, és magunkkal vigyük a jövő év folyamán. Menjünk hát neki, mert kell a pohár másnak is! – mondta egy régi kedves ismerősöm, ezzel biztatva mindenkit a borfogyasztás kultúrájának elsajátításához.

Jó egészséget minden borhoz!

Rigóvári Királyleányka 2010.

Rigóvári Királyleányka

2010.

Száraz fehérbor

Első állomás

Az ítélet

Már reggel van, az idő jó társaságban gyorsan repül, a rosszban pedig ólomlábakon vánszorog. Elkezdődik hát az, aminek el kell kezdődnie, most már nincsen visszaút. Ott állunk mindenki előtt, akinek kíváncsi és gunyolodó tekintete elöl, el nem bújhatunk. Szemrevételeznek tetőtől talpig, fölénk hajolnak, megkóstolnak. Az ítélet lassan, de biztosan bekövetkezik. Mi pedig nem tehetünk mást, mint bűneink és hibáink miatt lehajtott, vérző fejjel várjuk azt, amit ránk mérnek. Megérdemeljük-e vagy sem az senkit sem érdekel már. A tömeg és a hisztéria mindent magával sodor. Kérjük-e bor utunkon Szent János apostolt a borászok és borok védőszentjét, hogy utunkon áldásos védelme legyen rajtunk, hogy amit elfogyasztunk az ne kárunkra, hanem épülésünkre és egészségünkre váljék!

Már a tavalyi évben is nagy sikerrel készítettem ezt a fehér bort. Nem volt könnyű, mert nagyon nehezen akart megtisztulni, de ma már több tapasztalattal készítettem és ez meg is látszik, és meg is érződik rajta. Ősi magyarfajta, amely Erdélyből származik. Vele voltam a metszéstől egészen a szüretig, amely szeptember 13.-án esett meg. Másik évben ilyenkor már csúcs mustfoka lett volna, de idén a rengeteg eső miatt csupán 15 must fokkal sikerül leszüretelnem. Egy kevés kis zalagyöngye is kerül bele, ahogy a tavalyi évben is. Gyorsan és jól forrt a reduktív technológiának köszönhetően. Ennek ellenére ezt a bort kezdettől fogva fahordóban erjesztettem. Október 22.-én közepes kénnel fejtettem meg negyven napra a szüret után. Illat és zamat anyagaiban halványabb lett, mint az előző évben, de a szigorú technológiai fegyelemnek köszönhetően ugyanazokat a virágillatokat hozta felszínre, mint tavaly. Száraz, kiváló minőségű és beltartalmú bor készült belőle.

A bevezetőben kóstolt cuvée egyik alapja ez a bor azzal a különbséggel, hogy amit abba raktam az nem erjedt hordóban, hanem műanyag tartályban. Ez a bor kiválóan alkalmas az ítéletre és elbír minden kritikát. Jó szívvel tudom ajánlani fogyasztását. Azonban nagyon figyelni kell rá, mert italossága mellett, könnyen rossz útra vezeti fogyasztóját, elcsábítja, ahogy az egy jó és szép királylányhoz illik. Az első állomás egy fajta csúcs, ahogy ez a bor is minden magyar ember számára. Innen már lefele haladunk, innen már csak nehézségek következnek, óvatosak legyünk nehogy megszédüljünk. Menjünk hát neki, mert kell a pohár másnak is! – mondta egy régi kedves ismerősöm, ezzel biztatva mindenkit a borfogyasztás kultúrájának elsajátításához.

Jó egészséget minden borhoz!

Rigóvári Fehér Cuvée 2010.

Rigóvári Fehér Cuvée

2010.

Bevezető

a borút állomásai elé.

Éjszaka van, de lassan már kezd hajnalodni. A Gethsemani-kertben vagyunk, imádkozzunk, készülődünk a nagy útra, ahogy címke képén is látható megjelenik egy angyal és még mások alszanak, nekünk elhozza a keresztet. Innen kezdődik mindenút a kereszt ígéretétől, a kereszthalálon át a mennybemenetel dicsőségéig. Adjunk hálát Mennyei Atyánknak, Megváltó Jézus Krisztusunknak, a Boldogságos Szűz Máriának a Magyarok Nagyasszonyának, Szent Józsefnek a családok oltalmazójának és Szent Mihály arkangyalnak, aki a mennyből oltalmazza földi zarándokútját járó emberiséget. Kérjük-e bor utunkon Szent János apostolt a borászok és borok védőszentjét, hogy utunkon áldásos védelme legyen rajtunk, hogy amit elfogyasztunk az ne kárunkra, hanem épülésünkre és egészségünkre váljék!

A tavalyi évben ilyen házasítású bort nem készítettem. Két összetevője van ennek az italnak fele-fel arányban. Az első a francia chardonnay bor, a másik pedig az ősi magyarfajta a királyleányka bor. A házasítás az első fejtés alkalmával végeztem el október 22.-én közepes kénnel kezelve. A reduktív technológiával készült bor, műanyag úszófedeles tartályban tisztul jelenleg. Illat és zamat anyagaiban kiválóan egyesítik előnyös tulajdonságaikat, jól kiegészítik egymást, hogy az érés folyamán minden bennük rejlő fűszerezettséget felszínre tudjanak hozni.

Nem véletlen, hogy a borút bevezető állomásához ezt a bort ajánlom, mintegy kedv és étvágyhozónak, hogy a kóstolgatás megfelelő lelkiállapotba emelje minden résztvevőjét. Innen kezdve egy új élet és egy új nap kezdődik, olyan, amely felejthetetlen lesz mindenki számára, aki veszi a bátorságot, hogy részt vegyen benne. Menjünk hát neki, mert kell a pohár másnak is! – mondta egy régi kedves ismerősöm, ezzel biztatva mindenkit a borfogyasztás kultúrájának elsajátításához.

Jó egészséget minden borhoz!

Hevített Italok

Hevített Italok

Nálunk Magyarországon leginkább elterjedt és hagyományokkal bíró ilyen itala a forralt bor.

A forralt bor megfoghatatlan kategória. A népi hagyományok, az ősi receptek, a tájanként eltérő szokások és nevek alapján csupán egyet állíthatunk biztosan. Mindegyik meleg, és mindegyikben van bor. Hogy azon kívül még mi mindent tesznek bele? Fűszerek sokaságát, cukrot, gyümölcsöket, sőt azok levét, magokat, stb. Lehet továbbá vízzel vagy teával hígítani, de azt sem tiltja törvény, hogy éppen ellenkezőleg különböző erős, ízes vagy édes szesz neművel dúsítsák alkoholtartalmát és hatásosságát.

A forralt borok készítésénél az első és legfontosabb szempont, hogy kifogástalan minőségű, mellékíztől mentes bor legyen az alap. A bor fajtájának kiválasztásának csak az ízlésünk szab határt, erre iránymutató szabály nincs.

A borongós, sötét, hideg napok és a karácsonyi vásárok ideje. Mi más deríthet minket jobb kedvre ebben a szomorkás időben, ha nem egy pohár meleg, fűszeres forralt bor!? A forralt borban az a jó, hogy tradíciója és szezonjellege ellenére számos helyen fogyasztható: kortyolhatjuk egyedül, forró fürdőzés közben, takaró alatt a meleg szobában, baráti társasággal, párunkkal a karácsonyi vásáron a sültkolbász mellé vagy síelés közben pihenésképp.

Oldalamon meg található lesz egy-két recept, hogy otthon saját kezűleg is elkészíthessük e nemes ital meleg változatát. A másik ilyen ital, amelyet nálunk nem nagyon használnak, de az esős, hűvös Angliában annál inkább az a puncs, amelynek hatása legalább annyira hatékony, mint a mi forralt borunké. Az pedig erősen téves eszme, hogy a hölgyek például a forralt bor ritkán fogyasszák. Ha azonban még sem akarunk ettől az erősen téves eszmétől megszabadulni, akkor mindenféle képen ajánlom a hölgy olvasóknak, hogy bátran próbálják ki az Angliából származó puncs italokat, mert ott azokat még az előkelő hölgyek is előszeretettel fogyasztják.

Angol filmekből és könyvekből lehet ismerős a puncs mint ital, mert a puncstorta és - fagylalt egészen más, mondhatni távoli rokonságban vannak csak egymással. A XVI. század végén, Kelet-Indiából terjedt el, az ottani britek kedvelt itala volt, nevét egy hindi szóból, a 'panch'-ból kapta, ami ötöt jelent, a puncs ugyanis öt összetevőből áll: alkoholból, cukorból, citromból, vízből és teából (vagy fűszerekből). Először bort vagy konyakot használtak hozzá, majd miután elindult a rumkereskedelem Jamaicával, megjelentek a rum-puncsok. Ma talán ez a legismertebb változat.

Ebben az alcsoportban megjelenő italaimat ajánlom figyelmükbe főleg ilyenkor télvíz idején.

Kis mennyiségben jó egészséget kívánok!

Aromaticorum

Aromaticorum

Mit is jelent ez a szó? Az első szótagból már következtethetünk is rá, hiszen az aroma szó jól ismert minden ember számára. Ételeink és italaink megkülönböztethetőségét éppen az aromáknak, az egyedi ízeknek köszönhetjük. Az egyik legfontosabb csoport az aromáké és ízfokozóké, amelyek a megadott definíció szerint "ízt és illatot kölcsönöznek az élelmiszereknek, így a mi esetünkben az italoknak és elnyomják az ízbeli hibákat, növelik az áru élvezeti értékét". Aromák szinte minden élelmiszerben találhatók. Az egészséges életmód jegyében egyre több vásárló részesíti előnyben (és szerencsére gyártó is) a természetes adalékokat, aromákat tartalmazó élelmiszereket. A Magyar Élelmiszerkönyv [2] ide vonatkozó fejezete pontosan leírja, hogy mi a különbség a szintetikus vagy mesterséges, a természetazonos és a természetes aromák között. Ezek szerint "az aromaanyag ízesítő tulajdonsággal rendelkező meghatározott kémiai anyag." A természetes aromát például megfelelő fizikai (desztillációval, oldószeres kivonással) vagy enzimes, illetve mikrobiológiai módszerrel, emberi fogyasztásra alkalmas nyers-, vagy szokásos élelmiszer-technológiai eljárásokkal (pl. szárítással, pörköléssel, fermentálással) nyerik ki a feldolgozott növényi vagy állati eredetű anyagokból.

E fentiekből már elképzelhetjük, hogy az én ital rendszeremben miről is lehet szó, ha valaki még sem értené még tisztán, akkor annak részletezném. Olyan fűszerezett anyagokkal készített italokról van szó, amelyeket ezen túl két alcsoportra osztok tovább még pedig a hűtött és hevített italokra. Előbbi esetében különböző koktélok, utóbbi esetben pedig forralt borokról, puncsokról van szó. A jellegzetes fűszerek az italokban, jellegzetes aromákat is jelentenek egyben és ezen esetekben nem feltétlenül az adott fűszerek, vagy alapanyagok gyógyászati oldala van kidomborítva, sokkal inkább az ízek és aromák finomságai, jellegzetességei.

Ágyas Pálinkák

Ágyas Pálinkák

Az Ágyas Pálinka nagyon régi hagyományokkal rendelkező magyar ital, szinte egyidős magával a pálinkakészítéssel. A natúr pálinkát szinte teljesen megváltoztatja, úgy is mondhatjuk, hogy megszelídíti. Színekben igen gazdaggá, látványossá képes tenni, aromában és illatanyagokban pedig még intenzívebbé. Tulajdonképpen inkább a likőrökhöz hasonlítható, csak azoknál azért sokkal erősebb, de még így is inkább a hölgyeknek ajánlott ital, ami persze nem jelenti azt, hogy a férfiak nem szívesen fogyasztják.

Az Aquavinicum Rendszerében nálam a harmadik fajta párlat csoport, amely nevével ellentétben tulajdonképpen nem is igazán nevezhető pálinkának, ha törvény szavait szigorúan vesszük. Miért is? Hát annál az alapvető oknál fogva, hogy a pálinkatörvény kimondja, hogy a tiszta pálinkához semmiféle adalékanyagot nem adhatunk, így nyilván gyümölcscukrot sem. Már pedig az Ágyas Pálinkába belehelyezett gyümölcsök legyenek azok frissek, vagy aszaltak gyümölcscukrot visznek bele a párlatunkba, mert azok a magas alkoholtartalom miatt nem tud kierjedni. Ennek következtében az italunk mindig édeskés ízűvé válik. A törvény azt is kimondja, hogy e megnevezést kizárólagosan csak azok a párlatok használhatják, akik a gyümölcsöt legalább 3 hónapig benne tartják a párlatban, valamint a belehelyezett gyümölcs mennyisége literenként 0,1 kg nyári friss gyümölcsök esetén, aszalt gyümölcsök esetében ez a mennyiség 0,05 kg. Továbbá azt is elő írja a törvény, hogy a gyümölcs Magyarországon teremjen, ahogy az alappárlat is csak akkor lehet pálinka, ha az idehaza termet gyümölcsből, vagy törkölyből készült. Az aszalványok esetében szintén hasonló a szabály. Az én rendszeremben nem helyezek külön hangsúlyt arra, hogy a gyümölcs friss, vagy aszalt, ennek alapján nem rakom külön kategóriába a párlataimat. Az én rendszeremben a megkülönböztető kategóriákat mindig a párlat tulajdonságai határozzák meg nem pedig a bele kerülő gyümölcs fajtája. Ennek révén 6 alcsoportot alakítottam ki, akárcsak a másik két pálinka főcsoportnál az Érleltnél és a Natúrnál is. 1. alcsoport Borpárlatba helyezett gyümölcsök. 2. alcsoport Törkölypálinkába helyezett gyümölcsök. 3. alcsoport Borseprőbe helyezett gyümölcsök. 4. alcsoport a Gyümölcspálinkába helyezett gyümölcsök. 5. alcsoport az erdei Gyümölcs pálinkába helyezett gyümölcsök. Végül a 6. alcsoport a Vegyes pálinkákba helyezett gyümölcsök. Természetesen az elsődleges tendencia az, hogy fajta azonos pálinkába fajta azonos gyümölcs kerüljön, de ez alól persze vannak kivételek is, de abban az esetben már Vegyes Ágyas pálinkáról beszélhetünk. Nálam az is lényeges, hogy méz nem kerül egyetlen ágyas pálinkámba sem, csak kizárólagosan gyümölcsök. Továbbá az is, fontos szabály a saját rendszeremben, hogy az ágyas pálinkák sohasem kerülnek hordós érlelésre. Kezdettől fogva az erre szánt párlatokat kizárólagosan csak üveg edényben tárolom és az ágyat is ezekben helyezem el. Az együtt érlelés letelte után a párlat, amely eredeti 50%-os alkohol tartalomról indult, a három hónap után veszít, alkohol fokából ezért mindig bemérésre kerül, majd 40%-os alkohol tartalom kerül beállításra, és ezzel kerül palackozásra. Fontos szabály nálam a szigorú, és erőteljes szűrés, amely kizárja, hogy a palackokba gyümölcs darabok kerüljenek, ebből nyilván az is következik, hogy az én ágyas pálinkáim sohasem tartalmaznak gyümölcsöt, csak a már leszűrt párlatot.

Kis mennyiségben jó egészséget kívánok a fogyasztásukhoz!

Érlelt Pálinkák