Otello Szőlő Natúr Törkölypálinka 2015.

783.

2015/0114

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

  Otello Szőlő

  üvegben érlelve

 Az időjárás továbbra is az évszakhoz képest enyhe, elviselhető. A múltkori hónak már nyoma sincs, elolvadt, viszont ennek következményeként áradás indult meg a Dunán. Abban a szerencsében van részem, hogy amikor a pálinkafőzdében dolgozom, akkor is közel vagyok a természethez, hiszen az éppen a Vén-Duna partján található. Volt emiatt ugyan már komolyabb kalandunk is, de azt sikerült átvészelnünk. Így aztán, amikor a főzde udvarából már látom a zavarosan kavargó vizet, akkor már van aggódni való. E kellemetlen múltbeli emlékek elűzésére, pedig a legjobb ellenszer a munka, amely ha leköti az ember figyelmét képes minden külső zavaró hatást figyelmen kívül hagyni. Forr a cefre az üstben, csurog az alszesz a napi tartályokba, ropog a tűz a tisztázó üst alatt, és gyufaszál vastagságban folyik a rendszer végén a pálinka. A hídon a víz miatt egyre több érdeklődő fordul meg, és ezek általában a főzdébe is bekukkantanak, hogy vajon mi folyik ott éppen. Jó magam is éppen egy törkölypálinka készítésével vagyok elfoglalva, amelynek alapanyaga egykor nemcsak Báta, de az egész magyar vidék egyik jellegzetes gyümölcse volt az otelló szőlő. Aztán, ahogy a fejlődés gyors vonata végig rohant hazánkon is, az Unió hatására, ezt a gyümölcsünket is száműzni kellett kertjeinkből. A direkttermők mértéktelen terjedését Magyarországon elsőként egy 1923-ban elfogadott törvénycikk segítségével próbálták korlátozni úgy, hogy tiltották az ide tartozó fajták vesszőinek a forgalomba hozatalát. 1929-ben a törvényalkotók tovább mentek, megtiltották az ide sorolható fajták telepítését is. Az 1938. évi, hegyközségekről, valamint szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról szóló törvény kimondta a „közvetlenül termő” amerikai, vagy hibrid fajták telepítésének, illetve felújításának a tilalmát. E törvény sajátossága az, hogy az Othellónak kegyelmet adott: felhasználását 10 százalékig engedélyezte vörösborok színének a javítására. Természetesen minden ilyen erőltetett parancs pont annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle az emberek, vagyis nem sokat. A vidék kis kertjeiben egy-egy tőke továbbra is megbújik ebből a fajtából, és készítünk belőle egy kis bort, egy kis pálinkát. A tiltó rendelkezések ellenére a fajta sok magyarországi és szlovákiai kertben megtalálható. Vajon mi e népszerűség titka? Miért ragaszkodnak hozzá még mindig oly sokan? Hát azért, mert egyszerű, és jó.

Olaszrizling Szőlő Érlelt Törkölypálinka 2015.

782.

2015/0113

AQUAVINICUM

ÉRLELT

TÖRKÖLY

 

  Olaszrizling Szőlő

  akácfával érlelve

 

 

 

 Nagy meglepetésünkre ismét tavasziasra fordult az időjárás, kicsit fagyos éjszaka után, szép enyhe napsütéses, de szeles napra virradtunk fel. Minden a megszokott időben és rendben zajlott, ahogy ezt már az újév napjaiban megszokhattuk. Munkám is van a főzdében, így igazából nyugodtan tehetem-vehetem a tenni valóimat. A főnököm sem nagyon háborgat, főleg nem azért, mert a fizetési napokat sikeresen eltolta egészen máig, de azért a végén megkaptam ezt is. Délután elérkezvén igyekeztem is hazaérni, hogy otthon még tudjak egy kicsit foglalkozni a pálinkáimmal. Ismét egy verseny van kilátásban, szintén Észak-Magyarországi régióban ezúttal Mátrafüreden, ahová a telefonos megbeszélés után nagy örömmel és szeretettel várnak bennünket. Ezt a versenyt leginkább vadászoknak rendezik meg, de elfogadtak bennünket is, így a tizedik jubileumi versenyre. A bemutatásra váró italomat is persze elővettem, és abba ezúttal egy akácfából készített chippeket helyeztem el. A statisztikáimat is áttekintettem ezúttal is, és újra csak megállapíthattam, hogy az elmúlt hét évben, amióta pálinkákat készítek, azóta ezen a napon ez a negyedik italom, amelyet megalkotók. Ahogy az előzőekre, úgy erre is jellemző az, hogy ezen a napokon inkább a törkölyöket favorizáltam, ezek közül is inkább a fehér törkölyöket. Nálunk Bátán nem nagyon található nagyobb ültetvényen olaszrizling, így ezt a törkölyömet Dunaszekcsői barátomtól kaptam kierjesztésre. A nagy filoxéra járvány elpusztította szőlők helyébe ültették Dunaszekcsőn is először ezeket a tökéket. Legjobb termőhelyein: a Szent György-hegyen és Csopakon ma már sokkal jobb eredményt hoz, mint eredeti hazájában. Ma már az is világos, hogy e téren a Dunaszekcsői termőhely is, helyett követel magának. Közepes, vagy gyenge tőkéjű, sűrű, vékony vesszőjű. Fürtje kicsi–középnagy (átlagos tömege 90–140 g), tömött, hengeres és gyakran van rajta mellékfürt. Bogyója kicsi, sárga, gömbölyű, alig hamvas, vékony héjú. Húsa puha, leves, semleges ízű. Borának íze gyakran a keserű manduláéra emlékeztet. Enyhe rezeda illatú, savai szelídek, de ennek mértéke a termelőhelytől függ. Október első felében szüretelhető. Későn érő, ezért szereti a melegebb helyeket, a déli lejtőket. Bőven termő, kiváló minőségű fajta. Az utóbbi években egyre inkább közel kerül a szívemhez.