Szegfűszeges Aszaltszilvával Ágyas Szilvásalma Gyümölcs Párlat 2013.

372.

2013/0629

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

  Szegfűszeges Aszalt Szilvás Szilvásalma

  üvegben érlelve

 

 

Annyiban aktualizálódik a nap hírességeihez, hogy mint köztudott a római katolikus egyházban a mai napon két, mondhatni főszentet ünneplünk, név szerint Szent Pétert és Szent Pált. Sokakban felmerülhet a kérdés talán még a laikusokban is, hogy ha ezek ketten ilyen fontos személyiségei az egyháznak, akkor miért nem jutott nekik egy-egy önálló nap, egy-egy önálló ünnep? A kérdés jogos, ahogyan a napokban és a mai is bemutatott párlatunknak is a kettősség a legnagyobb jelentősége. Az, hogy a két teljesen különböző, a két teljesen ellentétes anyag miként képes egymásba ötvöződni, egymásból a legjobbat kihozni. Így van ez ezzel a két fontos apostolunkkal is. Míg Péter a kezdetektől Jézus Krisztus követője, addig Pál, csak a Mester halálát követően tér meg, hiszen addig is a legnagyobb üldözőik közé tartozott. Így a mai párlatunkban is az alma szerepe az, amely kissé a háttérbe szorul, de nem lesz egyáltalán mellékes. Tegnap az érlelt változatban, almafával végeztem el az érlelést, éppen azért, hogy abban a párlatban kicsit az alma komponenseit próbáljam meg felerősíteni, előtérbe hozni. Ezzel szemben ma, amikor e párlatnak az ágyas változatát készítettem el, úgy határoztam, hogy az egyébként is dominánsabb szilvát fogom felerősíteni, ezért is aszalt szilvát helyeztem ágyként a párlatba. Természetesen ezzel így szimplán azért nem elégedtem meg, hanem még egy kis csavart belerakva megfűszereztem kicsit szegfűszeggel. Ennek köszönhetően aztán elég hosszúra sikeredett a párlatunknak az elnevezése is, hogy egészen pontosan letudjuk írni miről is van szó ebben az esetben. Mielőtt még bárki is azt gondolná, hogy az teljesen egyedi dolog, tudni kell, hogy hasonló párlattal a Zsindelyes Pálinkaház is előrukkolt már, sőt ők még egy kis mézzel is megtoldották az egészet. Nem véletlen, hogy a kialakuló ízkavalkád milyen különleges élményben képes bennünket részesíteni. Az erősen aromatikus fűszerrel, a szegfűszeggel különlegessebbé varázsolt italunk, amely az egyébként is pazar illat és íz jegyekkel rendelkező szilvásalmával remekül harmonizál. Ennek okán magával ragadóan gyümölcsös és fűszeres. Ízében hosszantartó, a szegfűszeg által feltüzelt, mégis édeskés íz világú élményt nyújt.

 

Szilvásalma Almafával Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013.

371.

2013/0628

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

  Szilvásalma

  almafával érlelve

 

 

 Ahogyan azt már eddig is éveken keresztül megszokhatták most is a pálinkánk folytatásában egy fahordós érlelésnek alávetett változatot próbálunk meg megismertetni a nagy közönséggel. A szilvásalma gyümölcs kombináció nem az én ki találmányom, ugyanis létezik Indiában egy vegetáriánus étel, amelynek összetevői ugyanúgy ez a két gyümölcs. Ráadásul különböző fűszerekkel is megbolondítják. Érdekesség képen a következőképpen készítik el: Mossuk meg a gyümölcsöket. A magházától megfosztott almát nyolcfelé, a szilvát félbe vágjuk, szórjuk rá a fahéjat és a sót. Pirítsuk meg a vajban a fűszereket, csilipor, fahéj, ánizs, kurkuma, babérlevél, majd adjuk hozzá a felvágott gyümölcsöt és a mazsolát. Kis vizet öntsünk alá, hogy le ne égjen és főzzük pépessé a csatnit. Keverjük bele a cukrot. Hidegen tálaljuk. Még így első hallásra is nem semminek tűnik. Az ember, hogy igazából megértse akár az ételeket, akár az italokat, nyitottnak kell lennie minden újdonság irányába. Számomra sem ételben, sem italban nem létezik olyan, hogy nem szeretem, nyilvánvalóan vannak ízek, zamatok, amelyeket jobban, illetve kevésbé jobban szeretek, de hogy teljesen elzárkózzak előle ilyen, nem létezik. Különösen akkor lehet fontos számunkra egy párlatunk, amikor annak gyümölcseit saját fáinkon láttuk nőni, hozzájárultunk növekedéséhez. Kezünkkel gyűjtöttük be, kiválogattuk, megmostuk, majd felaprítottuk, hogy az élesztőgombák minden helyre odaférjenek, és legoptimálisabb erjedést tudjuk elérni. Mint egy kisgyermekhez rendszeresen felkeltünk a cefresapkát visszanyomkodtuk a lébe, majd a lepárló üstbe helyeztük és párlatot készítettünk belőle. Természetesen ezzel még nincs meg a párlatunk, ehhez még időre is szükségünk van, sőt még inkább a párlatnak. Pincészetünk már nem fahordós érlelést alkalmaz ennek ellenére palettánkon fontos helyen szerepel a fával való érlelés. A hordókat chipsre cseréltük, amely révén sokkal inkább irányítani tudjuk a fával történő érlelést és a hozzá szükséges oxigén mennyiségét is. Ennek a párlatnak az egyik alkotója az alma, ezért döntöttem az almafával való érlelés mellett. Az első kóstoláskori íz és zamat élmény is erre sarkalt. Nem is beszélve arról, hogy ennek a fának színanyagai világos sárga színt kölcsönöznek a párlatnak, és zamataiban is lágyságot, szelídséget kölcsönöznek annak.

 

Szilvásalma Natúr Gyümölcs Pálinka 2013.

370.

2013/0627

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

  Szilvásalma

  üvegben érlelve

 

 

 A mai napon a folytatásban egy olyan házasítású párlatot szeretnék megismertetni a nagyközönséggel, amelyet még cefre korában raktam össze és úgy erjesztettem meg. Bevezetőként néhány gondolatot arról szeretnék szólni, hogy olykor előfordul írásaimhoz érkező olyan megjegyzés miszerint az ő oldalukon megtalálható írásukból vettem át részeket és nem tettem idéző jelbe, illetve nem jelöltem meg a forrást. Az ilyenektől elnézést szeretnék kérni, mert nem dicsekedni szeretnék mások tollaival, hanem egyszerűen tovább adni azt, ami valóban méltó arra, hogy tovább adják. Ha valaki saját gondolatait szeretnék magának megőrizni az ne az internetet, ne bloggozást használja, mert ezeknek éppen ez a szabadság a lényege, amely elveszne, ha mindig a források megjelölésével foglalkoznánk. Én bízom abban, hogy az én gondolataimat, vagy akár az én receptjeimet, vagy tapasztalataimat minél többen átveszik és alkalmazzák. Hangsúlyozom szabad, sőt a párlataim elkészítését is szabadon lehet másolni, ha valakinek ehhez van kedve. Sem a cefrézést, sem a pálinkafőzést nem a mi generációnk találta fel, de még a gyümölcsfajtákat sem mi oltottuk, vagy nemesítettük, ennek ellenére használjuk, műveljük, és törekszünk arra, hogy kicsivel jobbá tegyük. Írásaimban, bejegyzéseimben jómagam is arra törekszem, hogy mind a gyümölcs, mind pálinka és bor kultúrát népszerűbbé tegyem. A ma bemutatásra kerülő cefre sem ördöngösség, és biztosan már többen el is készítették. Besztercei szilva, és jonatán alma házasításával készítettem el. Közel hasonló időben érik mind kettő, és ha önállóan nincs is annyink, hogy lecefrézzük, ne féljünk ilyen házasításoktól sem. A két különböző gyümölcs annyira távol áll egymástól, hogy szinte már ez kíváncsivá teszi az embert, hogy vajon mi is sül ki belőle. A szilva magas cukortartalma, az alma magas savtartalma kedvező hatással volt egymásra, és igen szépen folyt le párlat ebből a cefréből. Igaz az átlag alkoholtartalma nem volt túl magas, de hosszan és stabilan folyt végig. Az a fajta párlat, amelyet nehogy három hónapig, hanem olykor akár egy évig sem szabad megbontani, elfogyasztani, mert igazi értékeire akkor még nem ébredhetünk rá, csak egy év eltelte után. Illatai, zamatai lustán, fáradtan gördülnek végig ízlelő bimbóinkon, de aztán a torkunkban valóságos íz kavalkádként robbannak széjjel, arra ösztönözve, hogy újra és újra kóstoljunk belőle.

 

Bereczki Birsalma Natúr Gyümölcs Pálinka 2013.

A pálinkák élete a gyümölccsel kezdődik, majd a második fázisban, abból gondos kezek cefrét készítenek, hogy az erjedés folyamán újjá születhessen, a desztillálással ismét fizikai valóságot ölthessen, és ezzel még nincs vége. Az érlelés, a pihentetés különböző módjaival, kifinomodik, harmóniává áll össze. Ezt követi végül amikor a pohárba kerül és baráti összejöveteleken kóstolgatva, ízlelgetve, megállapítjuk, hogy milyen utat járt be a gyümölcs a fától a pohárig.

 

 

Házi pálinkabírálati lapok:

 

 

Illata harsány, ennél "birsebb" aligha lehetne, parfümként is megállná a helyét. A birs illata hűvös elegancia, van benne valami fémes, high-tech, krómacél. Íze egy árnyalattal melegebb, citrusos, kellemesen fanyar-édes lecsengéssel. Olajos, selymes struktúrája a korty végéig.

 

Ezzel a kóstolóval és bírálattal folytattuk a felkészülésünket a IV. Vas-megyei Pálinkaversenyre, amely május 30-31. között fog lezajlani, de a mintákat már pár nappal korábban május 30-ig el kell küldeni a verseny helyszínére. Ennek okán aztán legalább kettő otthoni házi válogatott kell tartanunk annak kiderítésére, hogy melyikkel induljunk el a versenyen. A második bírálaton másodiknak felvonultatott párlatunk egy különleges natúr gyümölcs pálinka, a birs, amelynek különlegességét az adja meg, hogy illataiban rendkívül gazdag. Persze nem is kérdés, hogy alkalmas-e arra, hogy lebíráljuk, bár friss a párlat. A bírálat hagyományos 20 pontos rendszerben zajlott és pincészetünk vendégei ezúttal ifjabb Szabó Péter alpolgármester, mezőgazdasági vállalkozó, szőlőtulajdonos borász, aki mellesleg a lányaim keresztapja. Németh Attila vasútmérnök, Bátaszéki állomásfőnök, szőlőtulajdonos borász. Valamint Kovács Csaba targoncakezelő raktáros. Végül jómagam, mint a pincészet vezetője. A szokásoknak megfelelően a pálinkák pohárba töltése után a megfelelő hőmérsékletű, és előkészített italnak az illat tisztaságát vettük szemügyre. Itt a négy bíráló között szinte alig volt eltérés, és a megszerezhető három pontból, majdnem a maximumot 2,4 pontot sikerült beátlagolnunk, ami azért nem rossz eredmény. A folytatásban még mindig az illat jegyeknél maradtunk, amely során maximum 5 pontot is odaítélhettünk volna a pálinkának, amennyiben az 100%-os lenne. Ennél a szempontnál ugyanúgy alig volt eltérés a zsűrinél, így 4,1 pontot abszolváltunk a számára. Ezek után következett az ízek megvizsgálása a szánkban, a torkunkban. Az íz tisztaságára rendszerint 3 pont adható oda, ha hibátlan a termék. Itt is azért volt némi eltérés a pontozásban, amelynek átlaga kicsit kerekítve 2,4 pont lett. Az íz, a zamat karakter jegyeivel folytattuk a vizsgálatot, amelyre 5 pont volt odaítélhető maximálisan. A pontozok kisebb eltéréssel, hasonlóan ítélték meg a párlatot és átlagosan 4,0 pontot sikerült lekönyvelnünk a számára. Befejezésül nem maradt, más vissza, mint az összkép, a harmónia összességének a megfelelő megítélése a párlat összességében. Erre úgy-e 4 pontot lehet adni, ha nagyon jó a termék, itt is csak apróbb hibák akadtak, így 3,3 pontot ért el a pálinka. Így összességében 17,40 pontot adtunk oda számára, amellyel a nap legutolsó pálinkája lett, de még így is el indítottuk a versenyen.

Ezzel az eredménnyel nyilvánvalóan ez a párlatunk nem versenyképes egy komoly versenyen, mindezek ellenére el indítottuk ezt a pálinkát a IV. Vas megyei Pálinkaversenyen, de természetesen mindenképpen hétköznapiságával kitűnő párlat ez, ezért pálinka tréningek alkalmával, majd mindig jó hasznát vesszük ennek, az italnak.

 

Zöld Veltelini Szőlő Natúr Bor Párlat 2013.

369.

2013/0626

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

BOR

  Zöld Veltelini Szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 A mai napon egy olyan párlatot szeretnék olvasóim, illetve hallgatóim figyelmébe ajánlani, amely a mi környékünkön azért nem túlzottan gyakori. Nekem ennek ellenére, valami megmagyarázhatatlan oknál fogva mégis titkos kedvenceim közé tartózik. A bátai Öreg-hegyen van egy kisebb háztáji ültetvény, amely borász mentorom rokonságának birtokában van, itt lelhető fel a Zöld Veltelini szőlőfajta, amelyből már egy alkalommal, igaz akkor a törkölyéből sikerült szereznem és pálinkát készítenem. Ezúttal nem a törkölyével, és nem is a seprűjével próbálkoztam meg, hanem magával a borával, amelyből sikerült egy kisebb mennyiséget beszereznem. Szőlője éretten is zöld színű pontozott bogyókkal rendelkezik. A minőségi és az asztali tömegborok közötti minőséget képviseli. Sok jó tulajdonsága van a fajtának, leginkább az, hogy csak egyszerű borászati technológiát igényel. Ha metszéskor nem hagyunk sok világos rügyet, alacsony vagy közepes tőketerhelésnél zamatos, illatos, élénk savtartalmának köszönhetően üde bort termelhetünk rajta, amelyet jó lepárlási technológiával át is vezethetünk a borpárlatba. Ennek következtében illata kellemes, üde, ha jó minőségű, fekete borsra és mentára emlékeztet. Gyakran fűszeres zamatú, tüzes, általában harmonikus, néha kissé kemény. Borát a borászok közepes minőségűnek tartják, de jó évjáratokban és megfelelő technológiával igen kellemes bor készíthető belőle, sőt néha, ha az időjárás engedi, kései szüretelésre is alkalmas. Mindezzel együtt tényleg hihetetlen bor. Ragyogó zöldessárga színét szépen egészíti ki az intenzív, de mégis elegáns illat. Meglepően friss és üde utóízzel rendelkező bor. Illat és íz jegyeiben a szamóca, körte, mandarin és grapefruit aromák jelennek meg. Zamataiban a hajnali rét kavalkádja jelenik meg, mely mögött borsos fűszerek és sós mineralitás bújik meg. Főként halakhoz ajánlják a zöld velteliniből készült bort, de más könnyű ételekkel is párosítható, például meglepően jól harmonizál egy jó túrós rétessel. Szép időben jégbe hűtött sárgadinnyét kínálunk hozzá. Mondanom sem kell, hogy ezekkel a felvezetőben elmondott gondolatokkal tényleg fel lehet csigázni a kíváncsiságot. A párlat kezdetben valóban kicsit lusta, illatai, zamatai csak az érlelés előre haladtával bújnak elő az alkoholos rejtekhelyükről. Nem mondhatok mást, mint azt, hogy kivárjuk.

 

Pannónia Kincse Szőlő Natúr Gyümölcs Pálinka 2012.

A pálinkák élete a gyümölccsel kezdődik, majd a második fázisban, abból gondos kezek cefrét készítenek, hogy az erjedés folyamán újjá születhessen, a desztillálással ismét fizikai valóságot ölthessen, és ezzel még nincs vége. Az érlelés, a pihentetés különböző módjaival, kifinomodik, harmóniává áll össze. Ezt követi végül amikor a pohárba kerül és baráti összejöveteleken kóstolgatva, ízlelgetve, megállapítjuk, hogy milyen utat járt be a gyümölcs a fától a pohárig.

 

 

Házi pálinkabírálati lapok:

 

 

Szeptember elején érik, de hosszabb ideig a tőkén hagyható, mert nem rothad és túlérve sem veszít kellemes, zamatos ízéből. Nagy fürtje szépen színeződő, ropogós, nagy bogyói tetszetősek. Kevesebb fürthozamnál a bogyó alakja ovális. Húsa kemény, ropogós, édes.

 

Ezzel a kóstolóval és bírálattal folytattuk a felkészülésünket a IV. Vas-megyei Pálinkaversenyre, amely május 30-31. között fog lezajlani, de a mintákat már pár nappal korábban május 30-ig el kell küldeni a verseny helyszínére. Ennek okán aztán legalább kettő otthoni házi válogatott kell tartanunk annak kiderítésére, hogy melyikkel induljunk el a versenyen. A második bírálaton harmadiknak felvonultatott párlatunk egy különleges natúr szőlő gyümölcs pálinka, amelynek különlegességét az adja meg, hogy régi csemegefajta. Persze nem is kérdés, hogy alkalmas-e arra, hogy lebíráljuk, bár friss a párlat. A bírálat hagyományos 20 pontos rendszerben zajlott és pincészetünk vendégei ezúttal ifjabb Szabó Péter alpolgármester, mezőgazdasági vállalkozó, szőlőtulajdonos borász, aki mellesleg a lányaim keresztapja. Németh Attila vasútmérnök, Bátaszéki állomásfőnök, szőlőtulajdonos borász. Valamint Kovács Csaba targoncakezelő raktáros. Végül jómagam, mint a pincészet vezetője. A szokásoknak megfelelően a pálinkák pohárba töltése után a megfelelő hőmérsékletű, és előkészített italnak az illat tisztaságát vettük szemügyre. Itt a négy bíráló között szinte alig volt eltérés, és a megszerezhető három pontból, majdnem a maximumot 2,4 pontot sikerült beátlagolnunk, ami azért nem rossz eredmény. A folytatásban még mindig az illat jegyeknél maradtunk, amely során maximum 5 pontot is odaítélhettünk volna a pálinkának, amennyiben az 100%-os lenne. Ennél a szempontnál ugyanúgy alig volt eltérés a zsűrinél, így 4,3 pontot abszolváltunk a számára. Ezek után következett az ízek megvizsgálása a szánkban, a torkunkban. Az íz tisztaságára rendszerint 3 pont adható oda, ha hibátlan a termék. Itt is azért volt némi eltérés a pontozásban, amelynek átlaga kicsit kerekítve 2,4 pont lett. Az íz, a zamat karakter jegyeivel folytattuk a vizsgálatot, amelyre 5 pont volt odaítélhető maximálisan. A pontozok kisebb eltéréssel, hasonlóan ítélték meg a párlatot és átlagosan 4,0 pontot sikerült lekönyvelnünk a számára. Befejezésül nem maradt, más vissza, mint az összkép, a harmónia összességének a megfelelő megítélése a párlat összességében. Erre úgy-e 4 pontot lehet adni, ha nagyon jó a termék, itt is csak apróbb hibák akadtak, így 3,4 pontot ért el a pálinka. Így összességében 16,45 pontot adtunk oda számára, amellyel a nap 15. pálinkája lett, így indítottuk el a versenyen.

Ezzel az eredménnyel nyilvánvalóan ez a párlatunk nem versenyképes egy komoly versenyen, mindezek ellenére el indítottuk ezt a pálinkát a IV. Vas megyei Pálinkaversenyen, de természetesen mindenképpen hétköznapiságával kitűnő párlat ez, ezért pálinka tréningek alkalmával, majd mindig jó hasznát vesszük ennek, az italnak.

 

Kakukfűvel Ágyas Fehérbor Párlat 2013.

A pálinkák élete a gyümölccsel kezdődik, majd a második fázisban, abból gondos kezek cefrét készítenek, hogy az erjedés folyamán újjá születhessen, a desztillálással ismét fizikai valóságot ölthessen, és ezzel még nincs vége. Az érlelés, a pihentetés különböző módjaival, kifinomodik, harmóniává áll össze. Ezt követi végül amikor a pohárba kerül és baráti összejöveteleken kóstolgatva, ízlelgetve, megállapítjuk, hogy milyen utat járt be a gyümölcs a fától a pohárig.

 

 

Házi pálinkabírálati lapok:

 

 

A kakukkfű száraz, füves helyeken élő kellemes illatú, kámforos ízű félcserje, amely kiválóan magába olvasztja a fehérbor aromáit. Az ókori görögöknél a vitézséget, bátorságot jelképezte. Háborúba készülő férjük ruhájára kakukkfüvet hímeztek az asszonyok.

 

Ezzel a kóstolóval és bírálattal folytattuk a felkészülésünket a IV. Vas-megyei Pálinkaversenyre, amely május 30-31. között fog lezajlani, de a mintákat már pár nappal korábban május 30-ig el kell küldeni a verseny helyszínére. Ennek okán aztán legalább kettő otthoni házi válogatott kell tartanunk annak kiderítésére, hogy melyikkel induljunk el a versenyen. A második bírálaton utolsónak felvonultatott párlatunk egy különleges fűszerrel ágyazott borpárlat, amelynek különlegességét az adja meg, hogy a kakukkfű nem szokványos ital fűszer. Persze nem is kérdés, hogy alkalmas-e arra, hogy lebíráljuk, bár friss a párlat. A bírálat hagyományos 20 pontos rendszerben zajlott és pincészetünk vendégei ezúttal ifjabb Szabó Péter alpolgármester, mezőgazdasági vállalkozó, szőlőtulajdonos borász, aki mellesleg a lányaim keresztapja. Németh Attila vasútmérnök, Bátaszéki állomásfőnök, szőlőtulajdonos borász. Valamint Kovács Csaba targoncakezelő raktáros. Végül jómagam, mint a pincészet vezetője. A szokásoknak megfelelően a pálinkák pohárba töltése után a megfelelő hőmérsékletű, és előkészített italnak az illat tisztaságát vettük szemügyre. Itt a négy bíráló között szinte alig volt eltérés, és a megszerezhető három pontból, majdnem a maximumot 2,5 pontot sikerült beátlagolnunk, ami azért nem rossz eredmény. A folytatásban még mindig az illat jegyeknél maradtunk, amely során maximum 5 pontot is odaítélhettünk volna a pálinkának, amennyiben az 100%-os lenne. Ennél a szempontnál ugyanúgy alig volt eltérés a zsűrinél, így 4,2 pontot abszolváltunk a számára. Ezek után következett az ízek megvizsgálása a szánkban, a torkunkban. Az íz tisztaságára rendszerint 3 pont adható oda, ha hibátlan a termék. Itt is azért volt némi eltérés a pontozásban, amelynek átlaga kicsit kerekítve 2,4 pont lett. Az íz, a zamat karakter jegyeivel folytattuk a vizsgálatot, amelyre 5 pont volt odaítélhető maximálisan. A pontozok kisebb eltéréssel, hasonlóan ítélték meg a párlatot és átlagosan 4,1 pontot sikerült lekönyvelnünk a számára. Befejezésül nem maradt, más vissza, mint az összkép, a harmónia összességének a megfelelő megítélése a párlat összességében. Erre úgy-e 4 pontot lehet adni, ha nagyon jó a termék, itt is csak apróbb hibák akadtak, így 3,3 pontot ért el a pálinka. Így összességében 16,525 pontot adtunk oda számára, amellyel a nap 13. pálinkája lett, így nem indítottuk el a versenyen.

Ezzel az eredménnyel nyilvánvalóan ez a párlatunk alig közepesen versenyképes egy komoly versenyen, és így nem is indítottuk el ezt a pálinkát a IV. Vas megyei Pálinkaversenyen, de természetesen mindenképpen hétköznapiságával kitűnő párlat ez, ezért pálinka tréningek alkalmával, majd mindig jó hasznát vesszük ennek, az italnak.

 

Kékfrankos Szőlő Citromfűvel Ágyas Borseprő Párlat 2013.

368.

2013/0625

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

BORSEPRŐ

  Citromfüves Kékfrankos Szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 A mai napon a folytatását, illetve a befejezését végezzük el a Kékfrankos Borseprő párlatnak, amelynek utolsó harmada Ágyas Párlatként fog a továbbiakban működni. Az ágyazást azonban nem közönségesen csupán mazsolával, vagy egyéb gyümölccsel végeztem el, hanem ezúttal is egy különleges alternatív fűszer és gyógynövénnyel. A legutóbbi Vas megyei pálinkaversenyen, amelyen részt vettem neveztem egy-két különleges fűszerrel ágyazott párlatot, de sajnálatos módon nem értékelték ezeket kellően, és érmeket nem kaptam rá. Ez az első próbálkozás érezhetően nem járt sikerrel, de nem kudarcként éltem meg, hanem úgy, hogy van még mit javítani ezeken az ízeken, zamatokon. A legfontosabb a harmónia keresése. Igaz az is lehet, hogy igazán ezeknek az italoknak nincs még kialakult új kultúrája, így talán nem is tudták, hogy mit mire értékelnek. A citromfű, amellyel ezúttal az ágyazást elvégeztem valóban egy különleges növény. Néhány szót, néhány értékes tudnivalót azonban érdemes megtudni róla. A citromfüvet kiváló idegnyugtató, félelem- és feszültségoldó hatása miatt zöld Seduxennek is nevezik. Megakadályozza, hogy a nyúltvelőből az agykéregbe jussanak a stresszhelyzetekben keletkező információk, de az idővel gyógyszerfüggést okozó szintetikus szerekkel szemben nem árt, nem okoz függőséget, csak megnyugtat. Ideges eredetű palpitáció (szívdobogásérzés) esetén pozitívan befolyásolja, normalizálja a vegetatív idegrendszer diszharmonikus működését. Lassítja a gyors, zakatoló szívverést, ha a fekvő helyzetben levő beteg szívtájékára nyers citromfűleveleket tesznek; ezeket előzőleg érdemes kicsit megpuhítani húsklopfolóval, így hatóanyaguk a bőrön keresztül jobban beszívódik. Erősíti a központi idegrendszert, mert nemcsak a nyúltvelőre hat, hanem közvetlenül az agykéregre is. Segít migrénes fejfájás és szédülés, fülzúgás, valamint idegi alapon létrejött allergia (a bőr, viszkető, fájdalmas piros foltosodása), illetve asztmatikus görcs esetén. Gyógyítja a melankóliát, a depressziót, főként, ha serkentő hatású gyógynövényekkel – bosmentával, szomoljai szeklicével, szárított matéval – kombinálod. Úgy gondolom, hogy mindez párlatba áztatva fokozottan hatásos lehet, minden rosszkedv, minden bánat ellen. Pár hónap múlva mindenképpen érdemes lesz kipróbálni belőle naponta egy-két kortyót.

 

Kékfrankos Szőlő Eperfával Érlelt Borseprő Párlat 2013.

367.

2013/0624

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

BORSEPRŐ

  Kékfrankos Szőlő

  eperfával érlelve

 

 

 Még pár nap és településünk élete visszatér rendes kerékvágásába, így pincészetünk élete is újból a régi lesz. Már érkeznek sorra a telefonok, kik szaktanácsadást kérnek, kik már időpontot cefréjüknek a lepárlására. A homokzsákok helyét, így lassan újból a cefréshordók veszik, majd át. A takarítás és a fertőtlenítés után, újfent a párlatok veszik át a főszerepet. Párlatrendszerünkben is a hagyományokat folytatjuk, ennek okán a tegnap bemutatott párlat második harmadát is szeretnénk megismertetni a nagyközönséggel. Abban is a szokásokat szeretném követni, hogy az érlelt párlatok esetében kicsit újból szakmai ismereteket szeretnék közreadni. Legutóbb a szűréssel kapcsolatos tudnivalókat beszéltük meg, így itt is szeretném folytatni. A keretes, fémszitás, vagy iszapoló rendszerű szűrők legfontosabb eleme a szitakeret. A szűrést a finom szitaszöveten egyenletesen elosztott azbesztpehely réteg végzi. Az azbesztpelyheket a szűrendő folyadék kis mennyiségében szétoszlatják, majd felöntik a szűrőbe. A folyadékot addig cirkuláltatják, amíg a szűrlet tisztán nem folyik le. Ekkor a szűrendő folyadék folytatólagos hozzátöltésével indul a tulajdonképpeni szűrés. Ennek a szűrőtípusnak az italiparban már igen kicsi a jelentősége. Az érlelőhordóba, vagy tartályba csak tiszta pálinkát helyes tölteni, mert azzal tönkretehetjük azt már a tárolás elején, ezért mindig szűrt párlatot kell használnunk. A következő szűrésre az érlelés befejezése után, valamint a szeszfok beállítása után, többnyire palackozás, vagy kiszállítás előtt kerül sor. Amennyiben a párlatunkat hőkezelésnek vetjük alá, ebben az esetben többszöri szűrésre is szükség lehet. Zavaros, nem tiszta párlatot sohase palackozzunk le. Természetesen mindig mérlegelni kell azt is, hogy a szűrés az egyik legnagyobb veszteséggel járó munkafolyamat. A szűrés befejezése után a szűrőben maradt ital visszanyerésére, vagyis a szűrési veszteség csökkentésére a legjobb módszer a zárt rendszerben történő kimosás, ami megelőzi a készülék teljes kiürítését. Kimosáskor a szivattyút ellentétes irányú folyadékszállításra állítjuk be, és vizet nyomatunk a szűrőberendezésbe. Ez a seprőpálinka üde színfoltot jelent a tiszta pálinkák palettáján. Érezhető a borseprő jellege és ezen belül a kékszőlő markánssága. Üde tiszta illata, a tökéletes alapanyagra, a hibátlan elválasztásra és finomításra vezethető vissza. Érdemes megkóstolni.

 

Merlot Szőlő Natúr Törkölypálinka 2012.

A pálinkák élete a gyümölccsel kezdődik, majd a második fázisban, abból gondos kezek cefrét készítenek, hogy az erjedés folyamán újjá születhessen, a desztillálással ismét fizikai valóságot ölthessen, és ezzel még nincs vége. Az érlelés, a pihentetés különböző módjaival, kifinomodik, harmóniává áll össze. Ezt követi végül amikor a pohárba kerül és baráti összejöveteleken kóstolgatva, ízlelgetve, megállapítjuk, hogy milyen utat járt be a gyümölcs a fától a pohárig.

 

 

Házi pálinkabírálati lapok:

 

 

Ha most a borról mesélnénk, ízben a gyümölcsökkel kezdenénk: málna, eper, szeder, cseresznye, áfonya után kevés csokoládéval és némi fekete olivával folytatnánk a történetet. Illata a cédrusra és a rózsára emlékeztet, mégis árnyaltan tompa és földszerű íze van.

 

Ezzel a kóstolóval és bírálattal folytattuk a felkészülésünket a IV. Vas-megyei Pálinkaversenyre, amely május 30-31. között fog lezajlani, de a mintákat már pár nappal korábban május 30-ig el kell küldeni a verseny helyszínére. Ennek okán aztán legalább kettő otthoni házi válogatott kell tartanunk annak kiderítésére, hogy melyikkel induljunk el a versenyen. A második bírálaton negyediknek felvonultatott párlatunk egy natúr törkölypálinka, amelynek különlegességét a kékszőlő fajtája adja meg, amelytől különleges illatot és ízt nyert el. Persze nem is kérdés, hogy alkalmas-e arra, hogy lebíráljuk, ezt a pár hónapos párlatot. A bírálat hagyományos 20 pontos rendszerben zajlott és pincészetünk vendégei ezúttal ifjabb Szabó Péter alpolgármester, mezőgazdasági vállalkozó, szőlőtulajdonos borász, aki mellesleg a lányaim keresztapja. Németh Attila vasútmérnök, Bátaszéki állomásfőnök, szőlőtulajdonos borász. Valamint Kovács Csaba targoncakezelő raktáros. Végül jómagam, mint a pincészet vezetője. A szokásoknak megfelelően a pálinkák pohárba töltése után a megfelelő hőmérsékletű, és előkészített italnak az illat tisztaságát vettük szemügyre. Itt a négy bíráló között szinte alig volt eltérés, és a megszerezhető három pontból, majdnem a maximumot 2,7 pontot sikerült beátlagolnunk, ami azért nem rossz eredmény. A folytatásban még mindig az illat jegyeknél maradtunk, amely során maximum 5 pontot is odaítélhettünk volna a pálinkának, amennyiben az 100%-os lenne. Ennél a szempontnál ugyanúgy alig volt eltérés a zsűrinél, így 4,1 pontot abszolváltunk a számára. Ezek után következett az ízek megvizsgálása a szánkban, a torkunkban. Az íz tisztaságára rendszerint 3 pont adható oda, ha hibátlan a termék. Itt is azért volt némi eltérés a pontozásban, amelynek átlaga kicsit kerekítve 2,5 pont lett. Az íz, a zamat karakter jegyeivel folytattuk a vizsgálatot, amelyre 5 pont volt odaítélhető maximálisan. A pontozok kisebb eltéréssel, hasonlóan ítélték meg a párlatot és átlagosan 4,3 pontot sikerült lekönyvelnünk a számára. Befejezésül nem maradt, más vissza, mint az összkép, a harmónia összességének a megfelelő megítélése a párlat összességében. Erre úgy-e 4 pontot lehet adni, ha nagyon jó a termék, itt is csak apróbb hibák akadtak, így 3,5 pontot ért el a pálinka. Így összességében 17,175 pontot adtunk oda számára, amellyel a nap 13. pálinkája lett, így elindítottuk a versenyen.

Ezzel az eredménnyel nyilvánvalóan ez a párlatunk alig közepesen versenyképes egy komoly versenyen, de ennek ellenére el indítottuk ezt a pálinkát a IV. Vas megyei Pálinkaversenyen, de természetesen mindenképpen hétköznapiságával kitűnő párlat ez, ezért pálinka tréningek alkalmával, majd mindig jó hasznát vesszük ennek, az italnak.