VI. Keceli Pálinka ünnep 2013-II.

A

Muth Pálinka és Borpince

Eredményei

A

VI. Keceli Pálinka ünnep

Kárpát-medencei, Pálinka, Törkölypálinka, és Párlatversenyén

2013-ban.

Arany

Merlot Szőlő Natúr Borseprő Párlat

Ezüst

Cserszegi fűszeres Natúr Szőlő Pálinka

Ezüst

Cigány Meggy Érlelt Gyümölcs Pálinka

Ezüst

Rizlingszilváni Szőlő Natúr Borpárlat

Bronz

Magyar Kajszibarack Érlelt Gyümölcs Pálinka

Bronz

Pamuk Alma Natúr Gyümölcs Pálinka

Bronz

Arabitka Körte Natúr Gyümölcs Pálinka

Bronz

Germersdorfi Cseresznye Ágyas Gyümölcs Párlat

VI. Keceli Pálinka Ünnep 2013.

VI. Keceli Pálinka Ünnep 2013.

Lassan elérkezik az igazság pillanata a VI. Keceli Pálinka Ünnep pálinkaversenyén. Tavaly Madarastól Tokajig bezárólag nagyon sok helyről érkezett hagyományos, illetve különleges gyümölcsökből főzött pálinka, szám szerint 190. Az idén is legalább ennyire számíthatott a zsűri, akik hétfőn kezdték el a beérkezett minták értékelését. Ennek okán aztán igen nagy volt az elmúlt napokban a sürgés-forgás a T.G. – Virágdekor középiskolában. A nevezés lejárta előtt még így nyilatkozott Téglás András, a pálinka ünnep ötletgazdája, a középiskola működését felügyelő szervezet vezetője: a pálinka hungarikum, melyet a határon túli kisebbségben élő magyarok is főztek évszázadok óta, ezért onnét is fogadnak versenymintákat. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a Kárpát-medencére kiterjedő versennyé növi ki magát, a keceli pálinka mustra. Változásként említette azt is, hogy idén a szakmai zsűri nem bizottsági, hanem egyéni értékelés keretében végzi majd az érzékszervi bírálatot. – Így objektívebb az értékelés – nyilatkozta Béli Géza. Talán ez is hozzá járul ahhoz, hogy egyre többen küldik Kecelre a termékeiket. Majd pénteken egy nagy létszámú társadalmi zsűri választja ki a legjobb pálinkákat, amely szintén jelzés értékű lehet az adott főzőnek, de akár a kereskedőknek is – tette hozzá a zsűri elnök. Pénteken a témával kapcsolatos szakmai napot tartanak a T.G. -Virágdekor középiskolában, majd másnap Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának az elnöke nyitja meg a pálinka ünnepet, ahol mindenki megismerheti a verseny eredményeit. A pálinka ünnep elismertségét nem csak a beküldött minták emelkedő száma jelzi, de az is, hogy az idén Fazekas Sándor Vidékfejlesztési Miniszter vállalta a rendezvény fővédnöki szerepét. A nevezési határidő lejártáig minden várakozást felül múlt a nevezett pálinkák száma, amely 328 lett. Hétfőm a 22 tagú zsűrinek ezt a mennyiségű mintát kellett górcső alá vennie. Az idei verseny érdekessége a hagyományos és különleges gyümölcsökből készült italok kóstolásán kívül az volt, hogy jelentős számú határon túli minta is érkezett. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény egyik védnöke egy múlt heti sajtótájékoztatón méltatta ennek a jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a határon túlról, a Felvidékről, Erdélyből és a Délvidékről, azaz a csaknem az egész Kárpát-medencéből neveztek versenyzők, akik bemutathatják a maguk remekeit. Béli Géza a zsűri elnöke lapunknak elmondta, hogy csaknem kétszer annyi pálinkát minősítettek, mint a korábbi években. Ezek között 48 olyan volt, amelyek határon túlról érkeztek. Bulgáriából például 5 gyümölcspárlatot értékeltek a pontozók. Az országon belül Soprontól Tokajig, a Bácskától Nógrádig küldtek palackokat Kecelre. A rendezvényen borszépségversenyt is tartanak, melyre több mint százan neveztek. Téglás András a T.G.-Virág Nevelési, Oktatási és Szociális Intézmény Fenntartó Nonprofit Kft. címzetes igazgatója azt nyilatkozta a lapunknak, hogy a Keceli Pálinka Ünnep célja a kulturált pálinkafogyasztás népszerűsítése, emellett lehetőséget teremt a pálinkaszakma képviselőinek és a fogyasztóknak a szakmai tapasztalatcserére. Illetve pénteken 120 tagú társadalmi zsűri is véleményt alkot majd a nemes italok minőségéről, majd rangsorolja azokat. A versenyre hat-hat mintát hozott magával Dezső Tibor Sepsiszentgyörgyről, és a felvidéki Ógyalláról Varga Edit, akik maguk is az értékelők között bíráltak. Szombaton délelőtt pedig az eredmény hirdetésen mindenki megtudja, hogy milyen minősítést nyertek a párlatai.

Birseskörte Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013.

421.

2013/1101

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

 

 

  Birseskörte  

  birskörtefával érlelve

A mai napon bemutatásra szánt párlatom az érlelt gyümölcsök kategóriájába került besorolásra. Természetesen ez is különleges, mint általában minden általunk elkészített pálinka. Különleges, és az ilyennek az élete is, a születése is nem mindennapos. Születésről beszélünk azon a napon, amikor mindenki az elmúlásról, a holtakról igyekszik megemlékezni. Furcsa kettősége ez az emberi léleknek, hiszen egyrészről anyagi megtestesülésünk miatt az eltávozottakat holtnak tekintjük, a lélek szerint pedig, reméljük, hogy még sem holtak, hanem a lelkük boldogságban él tovább. Sokan a gyümölcsöt is sajnálják, amikor a cefrekészítéshez megmossuk, felaprítjuk, megdaráljuk, és beletemetjük a hordóba várva, hogy az elpusztított gyümölcshúsból kinyerjük a gyümölcs lelkét, a pálinkát. Summa summárum a gyümölcs halála a pálinkaszületése. A természetben minden egyforma, minden ugyan abból az anyagból vétetett, ha innen nézzük szinte biztosak lehetünk abban, hogy az emberi test halála után is a lélek egy nemesebb, felsőbbrendű formában él tovább. A ma kirakatba helyezett gyümölcsünk a birs is olyan gyümölcs, amely nyersen, úgy mond élve, szinte élvezhetetlen. Feldolgozva azonban mennyei élményekbe képes bennünket részesíteni. Illata, zamatai olyan különlegesek, és semmihez sem foghatok, amelyet csak így a gyümölcs pusztulása után tudunk igazán élvezni. Ez a birskörte alakú gyümölcsöket termett, ezért is bátorkodtuk körte gyümölccsel összeházasítani. No, nem azért, mert önállóan nem termett volna éppen elég, de bátorkodtunk ezt a változatot is kipróbálni, amikor a cefre 75% körte és csak a kisebbik, 25% a birs. Ebből nyilvánvalóan adja magát az is, hogy a fordított verziója is elkészült. Minden pálinka készítő szerencséjére a természet idén nem fukarkodott megáldani bennünket gyümölcsterméssel. Már-már kicsit túlzásba is sikerült esni, mert bizony erre a gyümölcs dömpingre nem voltunk felkészülve, és mivel mindenből szerettünk volna egy kis pálinkát készíteni, hogy az idei évjáratot is meg tudjuk örökíteni, ezért bizony ebben az évben meg kellett dolgoznunk a napjainkat. E párlat desztillálásakor is már előbukkant a birs csodálatos illata, amely remekül összhangba került a vilmoskörte illataival. Tényleg egy jó kombinációnak tűnik, és jó szívvel tudom ajánlani azoknak, akiknek kevés birsük, de sok körtéjük van. 

Ánizzsal Ágyas Fehér Borpárlat 2013.

420.

2013/1031

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

BOR

 

 

  Ánizsos Borpárlat 

  üvegben érlelve

A folytatás annyiban folytatása az előzőleg bemutatott párlatnak, hogy ezúttal is egy ágyas szekcióba tartozó ital bemutatkozására vállalkozom. Ezzel vége is minden kapcsolatnak, hiszen a párlat alapjául szolgáló ital már nem közvetlenül gyümölcsből készül, hanem egy másodlagos feldolgozás során megszületett, és mint ilyen már nem is nevezhető pálinkának csupán párlatnak. Itt annyiban könnyű a helyzetünk, hogy mivel úgyis ágyazni kívántuk, ezzel egyébként sem lehetne másként nevezni, mint párlatnak. De ennyi elegendő is a megnevezés körüli elméleti okfejtésből, és néhány szóval jellemezném magát az alap bort. Vegyes fehér, illatos szőlőből készült bor lepárlásából sikerült kinyernünk, de mint ilyen nem túlzottan karakteres, és ezáltal könnyen ágyazható. A bor minőségének legfontosabb befolyásoló tényezője a kémiai összetétel. Kémiai összetétel szempontjából a bor mintegy 200 szerves és szervetlen vegyület, illetve kolloid oldata. A sok vegyület csak kis mennyiségben van jelen, de valamennyi meghatározó szerepet játszik a bor tulajdonságainak kialakulásában. Ezek egy része már a mustban is megtalálható, másik részük az erjedés, majd az ászkolás folyamán keletkezik. Ebből következik, hogy a bor összetétele nem állandó, hanem folyamatosan változik, fejlődik, illetve visszafejlődik. Desztillálásakor fontos, hogy csak jó minőségű borból készítsünk párlatot, mert ellenkező esetben, akár ki is önthettük volna. A bornak még számos egyéb alkotórésze is van, melyek közül a nitrogéntartalmú anyagok (peptidek, polipeptidek, amidok, stb.), az ásványi sók (kálium, vas, réz, foszfor, stb.), a vitaminok (B2, B12) és az enzimek (oxidázok, proteázok, stb.) a legfontosabbak. Ezúttal ebbe az alappárlatba nem gyümölcsöt, hanem egy különleges fűszert raktam bele, amelynek egykori jelentőségét jól jelzi, hogy 1619-ben a virginiai parlament elfogadta azt a törvényt, hogy egy családnak, minden évben, legalább 6 tő ánizst kell termelnie. Azt mondják, sőt sokan azt vallják, hogy az illata vágykeltő hatású, ráadásul, ha egy zacskónyi lóg belőle a nyakunkba, a rontástól sem kell tartanunk. Tetejében növeli a lelkierőt, javítja a koncentrációt. Szentelt vízbe téve, áldásra és ördögűzésre egyaránt felhasználható. Előszeretettel használták a rituális fürdéseknél, meditálás, vagy éppen jóslás közben ánizs magvakat égettek. Ezért is készült ezen az éjszakán.

Közönséges Ánizs

Közönséges Ánizs

Az ánizs közismert fűszernövény, sőt tipikusan az a fűszer, amit vagy nagyon kedvel valaki, vagy nagyon nem, középút nincs. Maga a növény a kaporhoz hasonlít, ami nem csoda, hiszen rokonok. A Földközi-tengernél honos, ott gyomként is megtalálható mindenfelé. Több népies neve is ismert, mint például ánizsmag, kenyérmag, illatos ánizs, közönséges ánizs, bécsi- vagy édeskömény. Már az ókori Egyiptomban is használták fűszerként, de az ókori Keleten fizetőeszköz is volt. Sok reményt fűztek az ánizs gyógyító erejéhez. A római író, Plinius szerint az ánizs nem csak a leheletet teszi jobbá, de fogyasztása fiatalabbá is varázsol. És a gonosz szellemeket is elriasztja hogyha ánizsmagot tesznek a párna alá, akkor az megvéd a rossz álmoktól. Vagy ki gondolta volna, hogy a Kolosszeumban ánizsos sütiket fogyasztottak snack gyanánt. A rómaiak mindig tudták, mi a finom. És annak jótékony hatásait is ismerték. A látogatók állítólag ezt a nyugtató hatású kekszet azért fogyasztották, hogy könnyebben feldolgozzák a kegyetlenségeket. Az ánizs növényt a Biblia is említi. Máté szól róla, amikor részletesen elbeszéli, hogy Jézus hogyan ostorozta azokat az írnokokat és a farizeusokat, akik a Mózesi törvényeket alkalmazták, azokat, akiket csak a dézsma izgatott, és megfeledkeztek az isteni igazságról. Dioszkoridész az ánizst már gyógyszerként alkalmazza kezelései során. Nem tisztázott, hogy a rómaiak vagy a bencés szerzetesek hozták-e Közép-Európába az ánizst. Az mindenesetre biztos, hogy a fűszert értékesnek tartották. Magától értetődő tehát, hogy megjelent az európai kolostorok kertjeiben. Onnan fűszerként és gyógyírként terjedt tovább a gazdák kertjeibe. A középkor kedvelt fűszere volt. 1305-ben az angolok megvámolták az ánizsmag kereskedelmet, hogy abból fedezzék a London Bridge javítási költségeit. Nagyon népszerű ízesítő az angoloknál, IV. György király ruháit annakidején ánizsmaggal illatosították. 1619-ben a virginiai parlament elfogadta azt a törvényt, hogy egy családnak, minden évben, legalább 6 tő ánizst kell termelnie. Azt mondják, sőt sokan azt vallják, hogy az illata vágykeltő hatású, ráadásul, ha egy zacskónyi lóg belőle a nyakunkba, a rontástól sem kell tartanunk. Tetejében növeli a lelkierőt, javítja a koncentrációt. Szentelt vízbe téve, áldásra és ördögűzésre egyaránt felhasználható. Elmaradhatatlan kelléke volt egykoron a divinációknak, előszeretettel használták a rituális fürdéseknél, meditálás, vagy éppen jóslás közben ánizs magvakat égettek. A közönséges ánizs egyéves, lágy szárú növény. Finoman barázdált és szőrözött, egyenesen felálló szárán három különböző alakú levél található. A drog a termés, amely fordított körte alakú, kerek tojásdad alakú, oldalról egy kicsit összenyomott. Hazánk bármely területén termeszthető, a legtöbb talajon jól fejlődik. Meleg- és tápanyagigényes. Magról szaporítható; március közepén–április elején 30–40 cm-es sortávolságra vetik. A fő- és mellékernyők érésekor, általában júliustól aratják, és cséplés után szellős helyen tárolják. Fűszerként szürkésbarna, 3,5–5 mm hosszú termését használjuk; ezen gyakran a kocsány is megmarad. Illata jellemző, kellemes. A köménymagra emlékeztető, de annál erősebb szagú, édesen aromás ízű fűszer. Az ánizsmagot általában egészben használjuk. Ha kell, össze is törhetjük, de mindig csak a szükséges mennyiséget, mert gyorsan elveszíti jellegzetes aromáját. Felhasználható főzelékek vörös káposzta-, sárgarépa-, tök-, cékla- stb., vadas ételek, mártások ízesítésére; ezeket egy kevés ánizs előnyösen érdekessé teheti. De az ánizs fenséges kenyér- és sós tésztafélékben, ostyákban, süteményekben, likőrökben, kompótokban, valamint currys ételekhez és kagyló-, illetve rákfélékhez. Érdemes kísérletezni az ánizzsal a hal- és húsételek esetében is. Az ánizs adja a görög nemzeti italnak számító ouzo (ejtsd: úzó) jellegzetes aromáját. Házilag főként törkölypárlatból (ritkábban borpárlatból) készítik, ami pedig kereskedelmi forgalomba kerül, azt általában gabonaszeszből. Az eredetileg a híoszi pisztáciafa gyantájával ízesített, szintén görög eredetű likőrt, a masztikát Görögországon kívül ánizzsal ízesítik. Az anisette (vagy anis), mely a csillagánizsból készülő pastisra hasonlít, egy nagyon édes, színtelen likőr; fő alapanyaga az ánizs. Az ánizs (a fehér üröm és az édeskömény mellett) a hasonlóképp karakteres svájci-francia abszint egyik fő alkotóeleme is. Ha ezen italokat vízzel keverjük, érdekes jelenséget figyelhetünk meg, melyet louche-hatásnak vagy ouzo-hatásnak neveznek. Az ánizsolaj (más illóolajokhoz hasonlóan) vízben nem oldódik, ezért ilyenkor kicsapódik a párlatból és többé-kevésbé átlátszatlan, fehéres színt ad neki. Ez a színváltozás lehet az egyik oka annak, hogy ezeket az italokat már-már rituálisan isszák. Nálunk többnyire bor, borseprő párlatok ízesítésére használják, de olykor törkölypálinkákhoz is rakjuk. Gyógyszerekhez ízjavítónak adják. Magvaiból vízgőzzel illóolajat párolnak le. Mai ismereteink szerint a következő alkotó anyagok találhatók benne: acetaldehid, acetilkolin, albumin, anethol, ásványi anyagok, aszkorbinsav, azulén, bergaptén, bór, cink, cukor, eugenol, fehérje, fellandrén, foszfor, glikozidok, gumi, hamu, hidrokinon, illóolaj, kalcium, kálium, kamazulén, kámfor, karvon, keményítő, koffeinsav,kolin, kumarin, limonén, linalool, magnézium, mangán, mannit, miriszticin, nátrium, nyálka, palmitinsav, proazulén, réz, rutin, szabinen, szalicilát, szénhidrát, terpineol, timol, umbelliferon, vas, vitamin K1, víz, xantotoxin, zsír, zsírosolaj. Származási helyétől függően az ánizsmagból 6–9% ánizsolaj vonható ki. A tetveket gyorsan elpusztítja, ezért kenőcsként vagy borszeszes oldatban fejtetvek ellen is alkalmazzák. A következő betegségek kezelésére alkalmas: afrodiziákum, angina, anorexia, anti-asztmatikum, antibakteriális, antiszeptikus, asztma, baktericid, bronchitis, csuklás, diaforetikum, diarrhoea, diureticum, dyspepsia, elmebetegség, emésztési gyengeség, emésztési zavarok, emésztésserkentő, epilepszia, étvágyfokozó, étvágygerjesztő, étvágytalanság, fertőtlenítő, gyomorbaj, gyomorbetegség, gyomorrontás, hasmenés, heveny torokgyulladás, hidrotikum, izzadásgátló, izzasztó, köhögéscsillapító, kolika, köptető, kóros soványság, légcsőhurut, légzőszervi betegségek, mandulagyulladás, rák, rüh, scabies, torokgyulladás, vizelethajtó. A bőrt érzékenyítő és/vagy enyhén irritáló tulajdonságai miatt tartós, több hetes használata nem ajánlott. Ösztrogéntartalma miatt migrénes fejfájást, nagyobb mennyiség émelygést, hányingert okozhat. A háziállatok féregűző szereinek egyik alkotója. Könnyen összetéveszthető a foltos bürökkel, ami mérgező!

 

Hardy Vajkörte Ágyas Gyümölcs Párlat 2013.

419.

2013/1030

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

  Hardy Vajkörte 

  üvegben érlelve

 

 

 Ezen a napon az elmúlt két napon részletezett és bemutatott párlatunknak a harmadik tagját szeretném figyelmébe ajánlani az érdeklődő pálinkás közönségnek. Az előző írásomat azzal fejeztem be, hogy nem könnyű, hova tovább nem egyszerű körte cefrét készíteni, ám amikor ágyas párlatról beszélünk, sokszor fellebben az a legenda, hogy, aki ágyas párlatot készít, az igyekszik valamiféle kis cefre, vagy pálinka hibát elrejteni párlatában. Biztos vagyok azonban abban, hogy azért ezt nem vehetjük általánosnak, és, akik emiatt nem kedvelik az ágyas, illetve érlelt pálinkákat, azok azért nagy hiányosságot hagynak maguk körül. Magam részéről úgy gondolom, hogy azok, akik szeretik magát a gyümölcsöt, így nyilván a körtét is, azok igen is nyugodtan nyúljanak az ágyas párlatokhoz, mert azokban azért nyilván az alacsonyabb alkohol tartalom miatt is, de egyébként az aszalvány, vagy nyers gyümölcs húsából beleoldódó ízanyagok kellemesebbé tehetik azt. A körtepálinka aszalt körtén való érlelésének köszönhetően, ízében, illatában és színvilágában is, gazdagabb, még gyümölcsösebb. Az aszalt gyümölcs karamelles jegyei jólesően körbefogják az élvezetes körte zamatot. A kereskedelmi forgalomba kerülő ágyas párlatok zöme azért annak ellenére, hogy aszalványon van ágyazva még pluszban fahordós érlelésnek is alávetik. A mi pincészetünk 99%-ban nem követi ezt a módszert, hanem akár aszalt, akár nyers gyümölcsön van is ágyazva mindig üvegben történik, az érlelés minden más anyagtól mentesen. Ezen esetben a saját gyümölcsét sikerült nekünk is aszalnunk, így a koncentrált gyümölcscukor tartalmú gyümölcsök kerültek az üvegtároló edényben. Ennek a gyümölcsnek a húsa fehér, néha sárgásba és zöldesbe is játszó fehér, finom teljesen szétolvadó; magtokja körül is alig észrevehetően köves- szemcsés; leve rendkívül bő, cukros, üdítő, finom savannyal emelt, igen kellemes, gyöngéden illatos és fűszeres ízű. Magtokja csaknem zárttengelyű; tömlőcskéiben többnyire idétlen, néha azonban egy-egy ép, hosszas tojásdad, fekete magot rejtő. E magokat azonban kiszedjük aszalás előtt, de a gyümölcs héját minden esetben rajta hagyjuk. Az érlelési idő végére szép sárgás színű párlatunk keletkezik, amelynek fogyasztását 16-19 celziusz fokon ajánlanánk, főleg nehezebb ételek, mint például vadételekhez, fácánhoz, nyúlhoz, szarvashoz.