Boros Erdei Faeper Érlelt Vadgyümölcs Pálinka 2013.

400.

2013/0809

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

VADGYÜMÖLCS

 

 

  Boros Erdei Faeper 

  eperfával érlelve

 

 

Szinte napról-napra pontosan három évvel ezelőtt kezdte el a pincészetünk a pálinkáink, párlataink elkészítését. Természetesen korábban is főzettünk ki törkölyt, de igazából a tudatos, sorozatban készített italaink ekkortól kezdve készültek. Azóta sikerült 400 féle pálinkát, párlatot, likőrt elkészítenünk, ami azt hiszem önmagáért beszél, és ebből közel 100-at versenyen is megméretettünk, amelyek aztán érmet is hoztak a pincészetünk dicsőség táblájára. A 400 szép szám, ami azt is jelenti, hogy legalább ennyi hordó cefre készült el, alapos, gondos munkával. Ma ezen az ünnepi napon a tegnap bemutatott párlat folytatásában annak érlelt változatát szeretném figyelembe ajánlani azoknak, akiket érdekel. Az utóbbi napokban többen is főzettek faeper pálinkát nálam, akiket örömmel tájékoztattam arról, hogy hogyan lehet egy kicsit ezt a párlatot különlegessé tenni. Természetesen egyik módja ennek a fával történő érlelés. Hiszen a pálinka érlelés egyik közkedvelt fája az eperfa, akkor már miért is ne éppen a saját gyümölcséből készült pálinkánál ne alkalmazzuk ezt a fás érlelést. Figura József uradalmi erdész így ír róla 1880-ban: "Európába Chinából hozatott, s ma a tenyész­tés által töb válfajt számlál, melyek közül legismertebbek a következők : a fehér vagy vörhenyes gyümölcsű édes eperfa, Morus alba; a fekete gyümölcsű savanyu eperfa, M. nigra; a nagylevelü eperfa, M. Moretti, mely névét Moretti Pál olaszországi tanártól vette, ki e fát Európában elterjeszté; a legnagyobb levelii eperfa, M. ledvona és M. Giarvola, melyek selyemtenyésztés czéljából - leveleik tápértékét tekintve - kivéve a savanyu eperfát, legkedveltebb fajok. Ezekhez tartozik még a piros eperfa, M. rubra; a cserje eperfa, M. multicaulis, valamint a török eperfa, Morus constantinapolitana, nagy fekete gyümölcsével. Ide tartozik továbbá a festő eperfa, Broussonetia tinctoria, mely Braziliában a fiset-fusztik vagy sárga fát szol­gáltatja; és végül a chinai és japáni papir-eperfa, Broussonetia papyrifera." Sokan kedvelik ezt a különleges pálinkát, de nagyon kevesen állnak neki elkészíteni azt, jól pedig még ennél is kevesebben képesek elkészíteni. A júliusi, augusztusi kánikula bágyadtsága friss, elegáns előadás keretében. Illatában citrus, friss szalmaillat játszik. Ízében fűszerek, érett faeper, kis fás tompasággal, vékony, de kemény gerincre fűzve. Nagyon különös fűszeres illat, kicsi gyógynövényes jegyekkel, ami őt jellemzi.

 

Boros Erdei Faeper Natúr Vadgyümölcs Pálinka 2013.

399.

2013/0808

 

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

VADGYÜMÖLCS

 

 

  Boros Erdei Faeper 

  üvegben érlelve

 

 

 Ma egy olyan vadgyümölcsből készült pálinkát fogok bemutatni, amely gyakorlatilag pincészetünkben a kezdetektől fogva jelen van, sőt talán azt is mondhatom, hogy vele kezdődött el a pálinkakészítési szenvedélyünk. Tudni kell róla, hogy mindig nagy kihívást jelent már magának a gyümölcsnek az összegyűjtése is. Persze sokkal könnyebb dolga van azoknak, akik már ültettek a nemesített változatából, hiszen annak termése sokkal nagyobb, sokkal gyümölcsösebb, sokkal édesebb. Persze a valódi kihívást nem ezek a fák jelentik, hanem sokkal inkább azok, akik erdőségekben, elhagyott helyeken, parlag nehezen megközelíthető helyeken nőttek fel. Ezekre a helyekre visszajárni időről-időre, figyelni a termés érését, lerázni az éretteket, majd otthon feldolgozni azokat, no ez már embert próbáló feladat. És természetesen ezzel még nincs is vége a nehézségeknek, hiszen odahaza először vízzel felöntjük, kicsit ázni hagyjuk, majd felkeverve a tetejéről le tudjuk szedni az oda nem való dolgokat. Vannak persze, akik úgy vélik, hogy a faeper csutáját is ki kell szedni, de ez teljesen felesleges, hiszen, amikor eszük ezt a gyümölcsöt, akkor a csutáját is elfogyasztjuk. Érdekesség, hogy környékünkön két éve igazán nem volt túl jó termése a faepernek, mert a késői fagyok általában elvitték azt. Idén szerencsére valóban kiváló kilátások voltak a jó termésre, annak ellenére, hogy a virágzáskor érték sérelmek a fákat, de számomra az okozta a legnagyobb problémát, hogy éppen árvíz idején érett be. Ekkor pedig nem tudtam elmenni leszedni azt napra-napra, hiszen szolgálatban voltam a gáton a kettes depo vezetőjeként. Így csak csekély mennyiséget tudtam szedni azt is korán, amikor az még nem volt túlságosan érett. Így aztán, hogy érdemes legyen vele foglalkozni elhatároztam, hogy kicsit felturbózom egy kis borral, hogy érdemes legyen azt ledesztillálni. A választásom ezúttal is az oportó borra esett, mert annak ekkor már nem volt túl erős illata, alkoholja is sokat gyengült, de azért elég megfelelő volt ahhoz, hogy hatással legyen a párlatra. Természetesen a vadon nőtt faepernek az íze azért sokkal pikánsabb, sokkal vadasabb, sokkal férfiasabb a nemesítettnél. A vitaminok közül C-vitamint tartalmaz kimagasló mennyiségben, ezen kívül található benne némi K-vitamin is. Ásványi agyagok közül kalcium-, foszfor-, kálium-tartalma említésre méltó, így mindig érdemes vele kicsit foglalkozni, és dolgozni.

 

Őszi-Kajszibarack Tárkonylevéllel Ágyas Gyümölcs Párlat 2013.

398.

2013/0807

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

  Tárkonyos Őszi-Kajszibarack 

  üvegben érlelve

 

 

 Természetszerűleg a folytatásban is ugyanezzel a párlattal fogunk foglalkozni, csak azzal a kitéréssel, hogy ezúttal most nem az érlelt változattal, hanem az ágyas verzióval szeretném megismertetni a kedves pálinkabarát közönséget. A gyümölcságyazás helyett most is a fűszerrel való ágyazást favorizáltam. A kiválasztott fűszer, pedig egy Erdélyből származó magyar fűszer a Tárkonylevél lett. Sokféle néven ismert fűszernövény: tárkonyüröm, estragon, tarragon. Ez a kellemes illatú, finom pikáns ízű fűszernövény Ázsiában, Távol-Keleten honos. A termesztését az egyiptomiaktól  előbb a görögök, majd tőlük a rómaiak vették át. Európa – így hazánk is – csak a XVI. századtól kedveli. Sokáig kígyómarás gyógyítására használták, innen a kapcsolat a sárkányokkal. A tárkonynak két változata van: francia tárkony, orosz tárkony. A tárkony latin nevéből - Artemisia Dracunculus az első tag Artemiszre, a Hold és vadászat görög istennőjére utal, és a kapcsolat valószínűleg a tárkony ezüstös leveleinek köszönhető, melyek mintha holdfényben fürödnének. A második tag a sárkányokra utal, és oka, hogy a tárkonyt sokáig kígyómarás ellenszerének tartották, a kígyó és a sárkány sok nyelven ugyanaz a szó. A világ jelentős részén – a Kárpát-medencében is – a francia tárkonyt termesztik. Kellemes fűszeres illatáért és zamatáért a középkortól kezdve közkedvelt fűszernövény. Illóolajának összetétele hasonló az ánizséhoz, mivel nem édes ízű, nagyobb népszerűségnek örvend. Virágzáskor gyűjtött föld feletti részeit megszárítva porrá őrlik és levesek, mártások, saláták ízesítésére használják. Tisztított illóolaját az illatszeripar is hasznosítja. Kissé kesernyésen csípős, fűszeres íze a gyomornedv elválasztását fokozza, így étvágyjavító hatású. A népi gyógyászatban gyomor megbetegedések kezelésén túl, magas vérnyomás esetén is használták, bár ezen a területen már csökkent a szerepe. Az ókori görögök fogfájásra használták. Továbbá segíti az epe termelését a májban, ami segít az emésztésben, és így felgyorsítja a mérgező anyagok eltávolítását a szervezetből. Egyik fő összetevője az esztragol. Ez a tanninokkal, a keserű anyagokkal, a terpénekkel, a flavonoidokkal és a kumarinnal együtt, hozzájárul a gyomor és a máj gyógyulásához. Örményországban annyira népszerű fűszernövény a tárkony, hogy még üdítőitalt is készítenek belőle, így én párlatban is hajlandó vagyok kipróbálni.

 

II. Nógrád megyei Pálinka és Párlat Verseny 2013.

A

Muth Pálinka és Borpince 

bemutatja:

Elérkezett a nevezési határidő a II. Palóc Pálinkaversenyre, amelyet Nógrád megyében Nagykeresztúron szerveznek meg. Akár csak tavaly pincészetünk ezúttal is képviselni szeretné Tolna megyének, illetve sárköznek a gyümölcseit, italait. Elképzeléseink szerint a következő párlatokkal fogunk elindulni a versenyen.

1./ Kékfrankos Szőlő Natúr Gyümölcs Pálinka 

2./ Cserszegi fűszeres Törköly Citromhéjon Ágyas Gyümölcs Párlat

3./ Rizlingszilváni musttal Vegyes Natúr Kökény Pálinka

4./ Királyleányka Szőlő Natúr Borseprő Párlat

5./ Cabernet franc Natúr Törkölypálinka

6./ Csipkebogyóval Ágyas Alma Párlat

7./ Jonagored Alma Natúr Gyümölcs Pálinka

8./ Erdei Kökény Ágyas Vadgyümölcs Pálinka

9./ Red Haven Őszibarack Almafával Érlelt Gyümölcs Pálinka

10./ Noah Szőlő Eperfával Érlelt Gyümölcs Pálinka

Természetesen a nevezést megelőzően házi bírálaton vesznek részt a z italok, és ennek tükrében még eshetnek ki, és kerülhetnek be másikak is a bevezettek közé.

Őszi-Kajszibarack Natúr Gyümölcs Pálinka 2013.

397.

2013/0806

 

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

 

   Őszi-Kajszibarack 

  üvegben érlelve

 

 

 A mai napon bemutatásra szánt párlat több szempontból is igen érdekes. Őszintén szólva, annak ellenére, hogy egy azon fajtán belüli házasításról van szó, azért a két gyümölcs összerakása elég sok érdekességet vett fel. A házasítása a két ősi rivális gyümölcsnek nem elsősorban az én ötletem. Az utóbbi években nagy reklámot a két gyümölcs nyilvános összekeverése az üdítő iparban hozott nagy érdeklődést. A fanta üdítő család rukkolt elő ezzel a különlegességgel, amely nyilvánvalóan el is nyerte a tetszését a fogyasztói társadalomnak. Azt sem tagadhatjuk le, hogy ez a fajtaházasítás a pálinkakészítésben is ősi múltra tekint vissza. Az viszont nem mellékes, hogy ezt a házasítást senki sem verte nagydobra, hozta nyilvánosságra. Egyértelmű ugyanis, hogy amíg a kajszi pálinka igen nagy kellettel rendelkezik, addig az őszibarack pálinka sokkal kevésbé futott be ekkora karriert, annak ellenére, hogy utóbbi számomra sokkalta ízletesebb. Sokan művelték azt, hogy az ősziből kajszi pálinkát készítettek a házasítás révén. Ez a jótékony csalás, én úgy gondolom, hogy ma már idejét múlta, és nyíltan felvállalható ez a fajtaházasítás. Jó magam ezúttal nem kényszerből, nem szükségből, hanem kíváncsiságból végeztem el ezt a fajta összeillesztést. A cefre, amelyet elkészítettem fele-fele arányban tartalmazta mind két összetevőt. Az eredmény sok szempontból nagyon érdekesen alakult. Köztudott, hogy az őszibarack kevesebb alkohollal bír, mint Kajszibarackfajta társa. Sőt sokan úgy gondolják, hogy mind ez aromában is igaz. Éppen ezért lett meglepő az eredmény, hogy a lefolyó párlat sokkal inkább őszibarackos karaktereket mutatott, mint sem kajszibarackosat. Ennek ellenére nyilvánvalóan más lett a párlat, mint a sima őszibarack. Igazán meglepően finomra, harmonikusra sikerült a párlat. Igaz a kimagozott cefre mindkét esetben szép illatjegyeket mutatott. Viszonylag erősen folyt le, és mindvégig az őszibarackos jegyek uralták a párlatot, annak ellenére, hogy hátul a selymességet a kajszibarack hozta meg a párlat számára. Semmi karcosságot, semmi töröttséget nem mutatott a párlat, szinte olyan volt, mintha már legalább egy hónapja pihent volna. A két ellentétes gyümölcs érdekesen, és nagyon könnyen alkalmazkodott egymáshoz, mintha ez teljesen megszokott és természetesen jelenség lenne a pálinkakészítés hagyományában, pedig ez nem így van.