Népi hiedelmek XVIII.

Népi hiedelmek

XVIII.

Február 19.

Zsuzsanna, moldvai csángók ajkán Susan^* napján a szegedi, magyarbánhegyesi és kiskunfélegyházi néphit^* szerint megszólal a pacsirta. Jelzi a tavasz közeledését, a természet újjászületését. Azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő. Azt is számon tartják eleink, hogy ezen a napon zöldellni kezd a fű. Szentmártonkátaiak szerint, ha nem szólal meg a pacsirta, „befagyott a szája”, akkor a hideg idő még tovább tart. A kertjében fürdő, Zsuzsannát, az ószövetség jámbor asszonyát az európai katolikus néphit régebben főleg a gyümölcsfák védőszentjeként tisztelte. Ezért ábrázolták almával is. A Bács megyei Topolyán kedvező jelnek tekintették, ha csorog az eresz, mert jó termést ígért. Jó idő esetén elkezdték a trágyát széthordani, és megkezdték a szántó-vető munkák előkészületeit. E naphoz kapcsolódó dramatikus játékok a felvidéki bányászok körében voltak népszerűek. Ehhez kapcsolódik egy héber legenda szerint a szépségéről és jámborságáról ismert Zsuzsannát, akit tolakodó udvarlói a fürdőben megleptek, házasságtörés miatt perbe fogták, és halálra ítélték. Mivel férje nagyon szerette hitvesét, a legjobb jogtudóst kereste fel, hogy az asszonyt megmentse. Az ifjú és éles elméjű Dániel bíró beváltotta a hozzá fűzött reményeket: bebizonyította Zsuzsanna ártatlanságát, és vádlóit juttatta halálbüntetésre. Egy rövid rigmus így szól a napról:

Adjon Isten nektek sok Zsuzsanna napot,

Eső ellen egy nagy bükkfa-kalapot,

Hogy rajtatok ne maradjon a szegény állapot.

Zsuzsanna napi borkóstolás Dombóváron

Zsuzsanna napi Borkóstolás
február 18.


Ez alkalommal egy rendhagyó alkalmat ragadtunk meg arra, hogy távolabbi helyre is elvigyük pincészetünknek a termékeit és összehasonlíthassuk más tájegység italaival. Meghívást kaptunk Németh Attila kománktól Dombóvárra a mozdonyvezetők évi rendes báljára. El is határoztam, hogy annak ellenére, hogy a bál étteremben fog lezajlani a saját termékeink kóstolását nem fogom kihagyni. Így a házigazdánk Kovács Zsolt vendégeként elsőként Németh Attila komám mézes pálinkáját vittük körbe az asztaltársaság tagjai között. Mivel a többi vendég saját itallal nem rendelkezett, így az ő kezdeményezésükre egy Jágermaistert azért beiktattunk a fogyasztásba. A vacsora előtt azonban még elővezettem a sárgabarack natúr pálinkámat, amelyet jómagam sem kóstoltam már hónapok óta. Természetesen elég nagy sikert arattam vele, mert vendéglátónknak rendkívüli módon bejött ez az ital. A vacsorához már borokat kínáltam végig a vendégeknek. A fiúk szemmel láthatóan vörösborosok voltak, így a megszokott sorrendet megfordítva ezúttal a 2009-es bikavérrel kezdtük a kóstolást. A desszertet követően a hölgyek kedvéért az oportó rozé 2009-eset bontottam fel és bizony a hölgyeknek el is nyerte a tetszést. Így jutottunk el éjfél tájban a királyleányka 2009-es fehér borig, amely szintén az utolsó cseppig elfogyott. Hajnaltájban már Németh komám vegyes vörös borát iszogattuk nagy kedvvel. Közben természetesen nagyon sokat táncoltunk, sőt még tomboláztunk is. A sikert mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy már jövőre is elnyertük a meghívást azzal a feltétellel, hogy ismét ilyen kiváló italokkal kell megjelennünk. Mindent összevetve remekül szórakoztunk és minden felvitt itala a pincészetnek utolsó cseppig elfogyott.

Keresztelő Szent János Pálinka 2007.

Aquavinicum

Keresztelő Szent János Vegyes Gyümölcs Pálinka

2007.

Ez a párlat a második pálinka készítményem volt, amellyel már határozott irányba akartam terelni a munkásságot. Az alapanyagokat a termőre fordult saját gyümölcsünkben gyűjtöttem össze a nyár folyamán. A gyümölcsérés tekintetében nagyon jó évnek bizonyult. A terebélyes sárgabarack fánk roskadozásig megtelt gyümölcsökkel, így a házi lekvár főzése mellett bőségesen jutott a cefrébe is. Szerény mennyiségű műanyag ballonnal rendelkeztem, de ezekben hajtottam végre az erjesztést ötven literenként, ahogy egy edény megtelt. Nem használtam még sem pektinbontó enzimet, sem fajtaélesztőt, hanem teljesen természetes módon hajtottam végre a folyamatot. Sőt még némi cukrot is tettem hozzá, hogy az elsőként elkészült és leforrt cefrék minőségét megtudjam őrizni, amíg az utolsó is el nem készül. A barackkal egy időben az édesalma is megteremte a maga gyümölcseit, de a besztercei szilvára azért várni kellett jó ideig. Amikor aztán összejött a főzésre elegendő mennyiségű leforrt cefre, amelynek a következő volt az összetétele: 45%-ban sárgabarack, 35%-ban édesalma, végül 20%-nyi mennyiségben besztercei szilva alkotta a vegyes gyümölcs párlatot. Természetesen a Bátai Szeszfőzdében került sor augusztus 29.-én a kifőzésre, amely után kiváló párlat született. El is fogyott szinte az egész, de sikerült 1,05 litert elmentenem az utókornak és ezeket, mint féltett kincseket őrzőm az üvegbe palackozva. A nevét azért kapta Keresztelő Szent Jánosról, mert bizony, aki ebből az italból iszik az nagyon könnyen elveszítheti a fejét, ahogy nevezetes szentünkkel is történt. A sárgabarack illatai, az édesalma keserédes ízei, a besztercei szilva karakterével párosulnak ebben az italban.

Népi hiedelmek XVII.

Népi hiedelmek

XVII.

Február 16.

Julianna ókeresztény vértanú neve egyike a legkedveltebbeknek a magyar női nevek között. Ő a névadója a Júlia szép leány balladai alakjának. Ennek ellenére a liturgikus és népi hagyományban szinte nem is találkozunk vele. Ikonográfiai nyomára sem akadtunk. Templom-dedikációja is igen ritka, és ott is nyilván a kegyúr családjának valamelyik nőtagja volt a névadó. Így Ónod (1867).

Jámbor kalandregénnyé vált legendáját az Érdy-kódexben olvassuk: Juliannát pogány fejedelemnek adják feleségül. Mivel addig nem akar házaséletet élni, amíg vőlegénye meg nem tér, ez börtönbe veti. Megkínoztatja: fél napon hajánál fogva felfüggeszteté és olvasztott ónat entete ő fejére. Nem árt neki. Erre férje sötét börtönbe veti, és vasláncra vereti. Most a pokolbeli ördög angyal képében azt tanácsolja neki, hogy okosságból mégis áldozzon az isteneknek. Juliannát égi szózat világosítja föl, hogy ne higgyen neki. Erre az ördögöt színvallásra kényszeríti, majd megkötözi, és vaslánccal megostorozza. Az ördög rimánkodik, de Julianna a piacon végigvonyá és annak utána egy nagy mély sárba veté.

Ezután a fejedelem kerékbe töreti, Isten azonban angyalát küldi hozzá. Ezután olvasztott ónnal telt fazékba veti, Julianna azonban miként egy nemes kies feredőben feredik vala. Végül nyakát véteti. Utolsó útján az ördög fekete gyermek képében megjelenik és a poroszlókat biztatja. Julianna ráveti a szemét, mire az ördög észvesztve menekül. A fejedelem közben hajóra száll, a kivégzés pillanatában azonban nagy szélvész támad. A gálya elmerül, a király meg kísérete pedig belepusztul a tengerbe. Amikor tetemüket a víz kiveti, vadak, madarak szaggatják szét.

Mindezekből érthető, hogy Juliannát megláncolt ördöggel szokták ábrázolni.

305-ben Diocletianus császár uralkodása idején halt vértanúhalált.

A nagykőrösi hiedelem szerint: „Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt”, vagy „Julianna megrázta a dunnáját” – ugyanis a megfigyelések szerint e napon gyakran havazik. Ha hó esik, a Drávaszögben azt mondogatják: „Bolondoznak a Julisok”

Általában azonban Julianna-naptól az idő melegebbre fordulását várják.

Ragyog és tündöklik Juliannának napjára:

Ragyogjon életed gyönyörű virága,

Sose hervadjon zöld citrusnak ága

Inkább virágozzon életeknek fája,

Akkor is, ha eljön életed határa,

Végyen fel az Úr maga jobb karjára,

Helyeztessen ottan égi palotára,

A bárány Úr Jézus víg lakodalmára;

Szívesen kívánom.

(Székelyhidi névnapi köszöntő)

Bálint-napi II. Borkóstoló és Gasztronómiai Nap

Bálint-napi II. Borkóstoló és Gasztronómiai Nap

Február 12.

Ez a találkozó igazából egy zárt rendezvény, amelyre csak meghívással lehetett részt venni. A meghívás leginkább családtagoknak szólt. Pincészetünkben a Bálint nap azért rendkívül fontos, mert a népi hagyományok szerint a gyümölcsősőkben ezen a napon kell megkezdeni a munkálatokat. Hogy sok gyümölcs teremjen, és azokból kiváló minőségű pálinkát lehessen főzni, ezért ezen az estén áldomást iszunk ennek sikerére. Hajnalban kezdődik az összejövetel, ami sertésvágással van ezúttal egybekötve. Az alaphangulatot a Királyleányka 2009-es törkölypálinka adja meg, amely eperfahordóban került hat hónapig érlelésre. A sertés Dunaszekcsőn Bokor Zoltánnál kerül levágásra és feldarabolásra. Ezen a fiatalok vesznek részt: Heilmann Sándor sógorom, Németh Attila komám és jómagam. Hazaérkezve a feldolgozásban már az idősek is segédkeznek: Apósom és Apám. Továbbra is a pálinka kóstolgatás folyik, majd a reggeli kalács elfogyasztása után megkezdjük a borok kóstolását is munka közben. Elsőként a 2010-es évjáratú Kékfrankos kerül felhozatalra sógorom kérésére, aki annyira nem kedveli a francia vörösborokat. Másodiknak a 2010-es Cabernet franc vörösbor kerül kínálásra. A harmadik a 2009-es évjáratú Bikavér vörösbor lesz. Közben már töltjük a kolbászt és a szalámit is. A negyedik bor a 2010-es évjáratú Merlot siller lett. Ötödiknek a 2010-es édes Cabernet Rozé kerül felhozatalra. Befejezésül hatodiknak az ebéd után, amely töltött káposzta a 2010-es évjáratú édes Rozé Cuvée lesz. Heilmann sógorom kívánsága szerint ezúttal fehér borokat nem is kóstoltunk, mert ő azokat igencsak nehéznek és erősnek tartotta a múltkori kóstolás alkalmával. Délutánra végeztünk is a töltésekkel is, a hurkával és a disznósajttal egyaránt. Öt órakor zárult le e gasztronómiai estünk, úgy, hogy egy kis pálinkával még szétrobbantottuk a zsíros falatokat.

Népi hiedelmek XVI.

Népi hiedelmek

XVI.

Február 14.

Hagyománykutatók szerint nem is gondolnánk, hogy magyar népi hiedelmek kapcsolódnak február 14-éhez, pedig így igaz.
A Bálint-nappal kapcsolatban a néphit gazdag jóslás- és hiedelemanyagot őrzött meg. Általánosan elterjedt hiedelem, miszerint a madarak ezen a napon tartják lakodalmukat, párt választanak. Ha csiripelésük messzire hallatszik, jó idő lesz. Sok helyütt magokat is szórnak nekik, hogy segítsék örömüket. Azokra a területekre, ahonnan a vadgalambok elköltöztek, erre a napra várják visszatérésüket. A gyümölcsöskertekben kezdetét veszi a fák metszése, és a néphit szerint, ha ezen a napon gyümölcsfát is ültettek, akkor gyorsabban megkapaszkodott, hamarabb rügyezett, gazdag termést hozott. Bálint napján jó tyúkot ültetni, mert akkor a háznak szerencséje lesz az aprójószágban egészen a következő esztendő Bálint-napjáig. A Muravidéken a fákra perecet, aprósüteményeket aggattak, és a gyerekek együtt lakodalmaztak, ujjongtak a madarakkal.
A babonák legtöbbje fiatal lányoknak adott segítséget ahhoz, hogy találják, hódítsák és tartsák meg életük remélt párját. Például, ha a lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket. Ha már megvolt a jelölt, olyan almát kellett fogyasztaniuk, aminek kilenc magja van. Amennyiben megették a gyümölcsöt, magvait pedig beleszórták a kiválasztott férfi zsebébe, a szerelem szinte biztosnak tűnt.

"Amennyiben ezek a praktikák nem voltak sikeresek, fel kellett venni a hóból a kiszemelt férfiú lábnyomát, amit aztán el kellett ásni a küszöb alá, így az azt átlépő fiatalember még abban az évben biztosan megkérte a hajadon leányzó kezét. Persze azt már a lánynak kellett elérnie, hogy a legény átlépje azt a bizonyos küszöböt" - teszi hozzá Csörgő Zoltán hagyománykutató.

Vélhetően a Bálint nap szerelmi hagyományai a néphitben római eredetűek, és a Lupercaliához kötődhetnek. Igaz, ezt az ősi pásztorünnepet nem február 14-én, hanem 15-én tartották, és termékenységi rítusok kapcsolódtak hozzá. Később ezt a napot Szent Valentin orvos és ókeresztény püspök gyógyításával és halálával hozták összefüggésbe, aki hitéért 269-ben vértanúhalált halt. Mindenesetre Gelasius pápa rendelte el 496-ban, hogy attól kezdve Szent Valentin napját február 14-én ünnepeljék.

Jó napnak tartották a kotló sikeres ültetésére. Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek.

Balmazújvárosban és Debrecenben úgy tartják, hogy e napon választanak párt a verebek. A hangonyiak (Borsod m.) úgy vélték, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, a tavaszt jelezve. A Csongrád megyei Mindszenten még a madarak etetése is szokás volt, magokat, aszalt gyümölcsöt szórtak nekik. Balaton környéki adatok szerint meg éppen a madarak és a tolvajok távol tartására metszették meg a szőlőföld négy sarkán a tőkéket.

Szepesbéla (Bele) jellegzetes német szokása volt, hogy karácsony estéjén sokan kimentek arra a helyre, ahol hajdanában Szent Bálint temploma állott. Itt megmosdottak, hogy a rontás egész esztendőn át elkerülje őket.

Bálintot főleg a nyavalyatörések, lelkibetegek tisztelik. Nagynyárád szomszédos német faluban a Valentinitag fogadalmi ünnep, amelyen sokan szentségekhez járulnak. A templomban oltára áll. Évközben a beteg családtagért misét mondatnak előtte. Babarc, Máriakéménd, Erdősmárok, Lapáncsa, Lánycsók német népe szintén tiszteli. Márokon sem a család, sem a jószág a szent ünnepén délig nem eszik. Az öregek későn keltek, addig az ágyban imádkoztak. Akit frász, vagyis nyavalyatörés gyötör, megfogadja, hogy Bálint napját egész életén át mindig megböjtöli. Gyermek helyett édesanyja tesz fogadalmat. Halála után a felnőtt, meggyógyult gyermek a böjtöt továbbra is megtartja. A bólyi német betegek – ha nehezen is – eltörekedtek a misére: meggyóntak, megáldoztak, Bálint segítségéért is könyörögve.^*

Nyilván német szomszédjaiktól vették át a mohácsi sokácok is azt a máig élő hagyományt, hogy ezen a napon böjtölnek: csak egyszer esznek, vagy zsírtalanul főznek, a templomban imádkoznak, egyesek gyónnak-áldoznak. Ők is szívbetegségen hívják Bálintot segítségül.

Hőgyész kőművesei e napon misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva, Bálint oltalmazza meg őket a leszédüléstől, leeséstől.

Németországban viszont nyilván félelmetes patronátusa miatt szerencsétlen napnak számít. Így tartja^* a baranyai Feked német népe is: nem szabad a jószágot befogni. A Valentinieielekiek azon a napon, amelyre Bálint napja esik, egész esztendőben nem ültetnek aprójószágot. Bálint reggelén a jószág itatóvizébe szenteltvizet csöppentenek. nem kél ki. Az

Ebbe az összefüggésbe, a koratavaszi várakozások rendjébe sorozhatjuk azt a mindszenti régi magyar hagyományt, hogy akár van, akár nincs már ezen a napon hó, e kirajzott szegedi ivadékok csíkot söprenek, vagyis utat vágnak az udvar, porta olyan részén, ahová nem fér oda az aprójószág, de az ég madarai igen. Ide aztán mindenféle gabonaszemet, aszaltgyümölcsöt szórnak a számukra. Akad, aki fazékban rakja oda nekik. Cserszegtomaj gazdái Bálint napkor napkelte előtt megkerülik a birtokot, hogy a tolvajokat és madarakat távoltartsák a szőlőtől. Balatongyörökön hasonló szándékkal megmetszik a szőlő négy sarkán a tőkéket.

Január havi leltár

Muth Pálinka és Borpince

2011. évi

Január havi leltárja

Pálinka készlet csökkenés:

Fehér Bikavér Törkölypálinka – 6,0 liter

Beszterceiszilva-bikavér törkölypálinka – 2,5 liter

Viaszszilva-cserszegi fűszeres törkölypálinka – 2,0 liter

Cseresznyeszilva natúr pálinka – 2,0 liter

Őszibarack natúr pálinka – 0,5 liter

Alma natúr pálinka – 0,5 liter

Összesen: 13,5 liter

Bor készlet csökkenés:

Merlot Rozé 2009 – 26,5 liter

Királyleányka Fehér 2009 – 4,5 liter

Bikavér Vörös 2009 – 8,25 liter

Szürkebarát Rozé 2009 – 0,75 liter

Szürkebarát Fehér 2010 – 1,5 liter

Vörös Cuvée 2009 – 1,5 liter

Vörös Cuvée 2010 – 1,5 liter

Oportó Rozé 2009 – 2,25 liter

Merlot Siller 2009 – 1,5 liter

Merlot Siller 2010 – 1,5 liter

Fehér Cuvée 2010 – 0,75 liter

Kékfrankos Rozé 2010 – 0,75 liter

Cabernet Rozé 2010 – 0,75 liter

Kékfrankos Vörös 2010 – 0,75 liter

Összesen: 52,75

Gyümölcsborok készlet csökkenése:

Almabor – 0,75 liter

Összesen: 0,75 liter