Bazsalikommal Ágyas Merlot Törkölypálinka 2013.

278.

2013/0125

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VEGYES

 

Bazsalikomos Merlot Törköly

  üvegben érlelve

 

 

 Sokszor elgondolkodom azon az egyszerű tényen, hogy miért is van az, hogy a felnőttek igyekeznek lehetőségük szerint mindent megadni a gyermekeknek, de amikor önmagukról van szó, akkor sokkal hanyagabbak, lemondóbbak. Természetesen a szülői ösztönre mindent rá lehet fogni, csak azt nem értem, ha a szülő elhanyagolja saját magát, illetve szervezetét, akkor később, hogy tud mindent megadni a gyermekeinek? A másik rendkívüli érdekesség az, hogy napjainkban szörnyen sok a daganatos megbetegedés, és azért ez valljuk be őszintén, hogy leginkább az elmúlt harminc-negyven évben vált tendenciává. A nyugati típusú életvitel ebben az időben kezdet el beszivárogni az életünkbe. Olyan éhesen kaptunk rá, mint hal a horgon fickándozó kukacra, és bizony úgy is jártunk, mint az a bizonyos hal, jól kifogtak minket. Megnővekedett stressz, a bizonytalan életvitel, az egészségtelen étkezés, a mindenáron való túl teljesítés, ötven éves korára elhasználja a felnőttek életerejét, és a betegségek egyre-másra ütik fel fejüket bennük. A régi paraszti világban lehet nem luxusautón közlekedtek, nem a Bahamákon nyaraltak, nem hordtak drága ékszereket, de kiegyensúlyozott, harmonikus életük a természettel stabil életet biztosított számukra. Hittek Istenben, és embertársaikban, a környezetükben, amelyben éltek. Ma, ha google-ban keresgélünk ezt a bazsalikomos fűszert leginkább a gyermekek étkezésében fedezhetjük fel. Régen megtalálható volt minden konyhakertben, igaz ma már konyhakertek se nagyon vannak. Főtt ételekhez a főzés utolsó perceiben kell hozzáadni. Íze a legjobban citrommal és fokhagymával kombinálva érvényesül. Sokféle hatást tulajdonítanak neki. Nem csak afrodiziákumnak tartják, de emellett javítja az étvágyat és az emésztést, szél- és vizelethajtó, nyugtat, és még a köhögést is csillapítja. A kutatók azt találták, hogy ez a növény gyulladás csökkentő képessége közel azonos a diclofenac készítmények hatásával, eltekintve annak mellékhatásaitól. Valódi különlegesség, amelyet ha alkoholban áztatunk bele, akkor szinte minden pozitív tulajdonsága, hatóanyagai átkerülnek a párlatba, amelytől aztán nemcsak szép, étvágygerjesztő színe, hanem valóban étvágy javító hatása lesz. Kis mennyiségben fogyasztva ajánlani tudom étkezések előtt és után, leginkább olaszos fogások kísérőjeként. 

 

Bazsalikom

Herbarium Librum

   Árvacsalánfélék Családja

Ocimum Basalicum

Bazsalikom

A bazsalikom dísz-, fűszer-, és gyógynövény. Népies elnevezései: bazsalikusfű, buszujok, kerti bazsalikum, királyfű, német bors. Az egykori, falusi parasztkertekből soha sem hiányozhatott egy csinos bokrocskát nevelő, illatos lombozatú, egynyári növény, a bazsalikom. A hagyományokat híven őrző falvakban a lányok és a fiatal asszonyok, a menyecskék ünnepnapokon egy szál bazsalikomot fogtak az imakönyv és a fehér keszkenő közé, és így indultak szép, suhogóra keményített öltözékükben, fonatba fűzött, hosszú hajukkal a templomba. Minthogy a legények egy szál, ugyancsak illatos rozmaringot tűztek a kalapjuk mellé, ez a két, illatos növény határozta meg a "szagos mise" légkörét. Eredetileg azonban Dél-Ázsiából, Perzsiából, Afrikából került Európába, és itt is kedvelt, egynyáriként termesztett kerti, cserép- és fűszernövény lett. Jellegzetes illatú és dús aromájú, színe zöld, virága pedig fehér színű. Az ajakosak családjába tartozó Ocimum nemzetség 50–60 faja Afrika, Ázsia, Amerika trópusi tájain honos. A Dél-Ázsiából származó O. basilicum a legjobban elterjedt és termesztett faj, amely a mérsékelt égövi klímát is elviseli. Ismerete és termesztése hazánkban több száz éves. A világban azonban sokkal távolabbi múltra tekint vissza története. Az ókori görögök a növények királyának tartották, mivel a királyok felszenteléséhez használt olajnak is elengedhetetlen alkotórésze volt. Talán innen ered egyik népi elnevezése: királyfű. A bazsalikom szót a görög basileus: király szóból eredeztetik. A görögök hosszú utazásaikra egy szál bazsalikomot visznek magukkal, mert ez szerencsét hoz. Indiában is szent növény. Általában az élettel és a halállal hozták kapcsolatba, így ez az aromás illatú növény nem csupán az ételek fűszerezésére, vagy gyógyításra szolgált, hanem például az indiaiak hite szerint a következő életbe való eljutást segítette. Annak ellenére, hogy már az ókori ázsiai kultúrák gyógynövényként és fűszerként használták, Európában csak a XVI. században terjedt el. Az ókori görögök és rómaiak számára a bazsalikom az ellenségeskedés és az örültség jelképe volt. Úgy gondolták, ha nagyon illatos bazsalikomot szeretnének, akkor magvetés közben mérgesen kiabálni kell. Ennek az elképzelésnek a nyomát megtaláljuk a francia nyelvterületen is: ahol a bazsalikom magjának elvetése –semer le basilic- lármázást jelent. Később az olaszok már sokkal kedvezőbben ítélték meg ezt a gyógy és fűszernövényt, hiszen a szerelemmel hozták szoros összefüggésbe. Ha Olaszországban egy hölgy a lakásának erkélyére látható helyre bazsalikomot rakott ki azt jelentette, hogy kész a szerelmesének fogadására. A középkori európaiak úgy tartották, hogy csak gyönyörű nők termeszthetik a bazsalikomot, és a romantikus szerelem szimbolikus jeleként aposztrofálták. Székelyföldön a lányok bazsalikomcsokorral a kézben mondják ki a boldogító igent. Származás, illetve levélnagyság alapján hazánkban két nagyobb típushoz tartoznak a termesztett változatok: a nagy levelű dél-európai típus és a kisebb levelű afrikai, amely utóbbi illóolajában a linalool helyett kámfor van. Egyéves növény. Karószerű főgyökere számos oldalgyökérre ágazik. Nem hatol mélyre, de dús elágazódásával viszonylag nagy talajréteget sző át. Mereven felálló. 40–60 cm hosszú szára a gyökérnyaktól sok oldalhajtásra ágazik el. Szára az ajakosok családjára jellemzően négyszögletes. A szár hossza, a levél alakja és színe alapján számos változatát különböztetik meg – a legtöbb helyen a kis, zöld levelű változatát termesztik. A száron és a levélfonákon az erek körül igen gyéren szőrök nőnek. A tojásdad levelek széle csipkés vagy bevagdalt, levélnyelük rövid, válluk lekerekített. A csupasz, vékony levéllemezen gyengén kivehető az erek mintázata. Szárvégi, laza álfüzér virágzatának egy-egy örvében 6–8 virág nő, az örvök száma 10–18. Csészéje zöld, széle a sziromlevelekkel együtt gyéren szőrös. A csésze felső ajka ép, széles kerekded, míg az alsó ajak négyfogú. A sárgásfehér vagy pirosló párta felső ajka négykaréjú, az alsó enyhén, homorúan hullámos. A párta rövid csöve általában fehér. A porzók a fehér párta alsó ajkához simulnak, annál valamivel hosszabbak. A két termőlevél összenövéséből keletkezett felső állású termőből 4 fekete makkocskatermés jön létre. Kellemes, a szegfűszegre emlékeztető, fanyar illatú, pikáns ízű fűszernövény, ami illóolajat, cseranyagot, szaponint és keserű anyagot tartalmaz. A zöld növényi részekben sok a C-vitamin. Termesztése és felhasználása a meleg éghajlatú országokban több évezredre vezethető vissza. Falusi házakban régen a legyek távol tartására szinte mindenütt nevelték. Kellemes, érdekes illatát a legyek nehezen viselik el. Föld feletti részében 0,5-1% illóolaj halmozódik fel, amelynek fő alkotórésze, mintegy fele, a metilkavikol, emellett eugenol és esztragol is található benne. Jellegzetes fanyar illatával, dús aromájával az igényes konyha különleges ízű fűszernövénye. Sokoldalúan felhasználhatjuk, levesekbe, főzelékekbe (fehér babba), salátákba, szószokba, pácokba, mártásokba, sültekbe, darált húsokba, halételekbe, kolbászárukba. Az ecetes és vizes uborkának kitűnő ízt ad. Más növényekkel (zsályalevél, rozmaring stb.) együtt is érvényesül aromája. Teája köhögés csillapítására, idegnyugtatónak, étvágyjavítónak, görcsoldónak, szélhajtónak, vízelhajtónak, tejszaporítónak is iható. Külsőleg toroköblítőül és kelések érlelésére is használhatjuk. Friss levelét teavízbe dobva, igen kellemes aromájú italt kapunk. Zöld levelével télen is ízesíthetjük salátáinkat, a pizzaféléket, a tojásos ételeket vagy az üdítő és likőr italokat. Folyamatos virágzásával jó méhlegelő, dekoratív megjelenésű, dísznövénynek is ültethető. Kiváló, jó mézelő növény. Átható illatát a rovarok nem tűrik, cserepekben, ablakban a legyeket távol tartja. Egyéb erős szagú aromatikus növényekkel együtt a kártékony rovarokat kiskertünkben és máshol elűzi. Illóolaját terhesség alatt ne használjuk. Az illóolaja tartalmaz egy esztragol nevű anyagot, melyről nem zárható ki, hogy sejtkárosító hatású, ezért várandós és szoptatós kismamák, csecsemők és kisgyermekek lehetőség szerint ne alkalmazzák. Hosszú ideig történő használata sem ajánlott. Viszont a következőkben megismerhetjük azt is, hogy a mai tudomány szerint mi re jó ennek a gyógynövénynek a használata. A bazsalikom sokféle vegyi elemet tartalmaz, melyek kedvezően befolyásolják egészségünket: Gazdag olyan polifenol flavonoidokban, mint az orientin és a vicenin. Laboratóriumi kísérletek kimutatták a májra gyakorolt védőhatását, a sugárzások kiváltotta zsírtermeléssel szemben. Levele jótékony illóolajokat tartalmaz, amelyek alapvetően gyulladás gátló és antibakteriális tulajdonságúak. A levelek kalóriatartalma igen alacsony, és nincs bennük koleszterin, de rendkívül gazdagok alapvető tápanyagokban, ásványi anyagokban és vitaminokban, optimálisan hatva az emberi egészségre. A bazsalikom tartalmaz jó adag béta-karotént, A-vitamint, kriptoxantint, luteint és zea-xantint, valamint folsavat, Niacint, Pantoténsavat, Piridoxint, Riboflavint, no és Tiamint. Ezek az anyagok védik a szervezetet az szabad gyökök és a reaktív oxigén származékok hatása ellen, melyeknek óriási szerepük van az öregedés és bizonyos betegségek kialakulásában. Az A-vitamin antioxidáns tulajdonságáról híres, és rendkívül fontos a jó látáshoz. Használják még a bőr és a nyálkahártya egészségének megőrzésére. Az is ismeretes, hogy az A-vitamin fontos szerepet kap a tüdőrák elleni védelemben. A K-vitamin a véralvadáshoz elengedhetetlen, de nélkülözhetetlen az ásványi sóknak a csontokban történő megkötéséhez is. No és persze nem feledkezhetünk meg az E vitaminról sem. Sok ásványi anyagot tartalmaz: kálium, kálcium, mangán, réz, cink és magnézium van benne. A kálium fontos szerepet kap a szervezet sejtjeinek és nedveinek karbantartásában, rendben tartja a vérnyomást és a szívműködést. A levele gazdag vasforrás, 100 g bazsalikom 3,17 mg-ot tartalmaz (ez kb. 26%-a a javasolt napi mennyiségnek).A vasra, mint a vörösvértestek hemoglobinjának alkotóelemére, fontos szerep hárul a vér oxigénszállításában. Orvosi kutatások kimutatták, hogy egyik illóolajának, az eugenolnak, gyulladás gátló hatása van, a cycloxygenase(COX) enzimre hat, amely a szervezetben a gyulladások elterjedését segíti. Ezért kiváló ellenszere az olyan gyulladásoknak, mint a reumás gyulladás, a csontritkulás, valamint a különféle bélgyulladások. Ugyanakkor, felfedezték, hogy a fertőzés gátló illóolajai olyan kórokozók elterjedésének vetnek gátat, mint a Staphylococcus, Enterococci, Shigella és a Pseudomonas. A következőkben közreadnám a teljes hatóanyag listáját: aszkorbinsav, Aszparaginsav, A vitamin, B1 vitamin, B2 vitamin, bazsalikom kámfor, béta karotin, bór, borneol, cineol, cink, cserző anyagok, C vitamin, ecetsav, eugenol, farnezol, fehérje, fellandrén, fertőtlenítő tulajdonságok, flavonoid, foszfor, glicin, glikozid, glutaminsav, hamu, hisztidin, illóolaj, izoleucin, kalcium, kálium, kámfor, koffeinsav, leucin, limonén, linalool, linolénsav, lizin, magnézium, mangán, mentol, menton, nátrium, niacin, nyálka, poliszacharid, prolin, réz, rozmarinsav, rutin, szaponin, szénhidrát, szerin, sztearinsav, szukcinsav, tannin, terpének, terpinén, timol, tirozin, ursolsav, vas, zsír. A folytatásban pedig, hogy ezek a hatóanyagok mire jók a következőkben sorolnám fel: dyspepsia, epebetegség, fájdalom, gastritis, gyomorbaj, gyomorgörcs, hashajtó, húgyhólyag betegsége, influenza, köptető, köszvény, láz, lépfene, migrén, sebek, vese rendellenesség. Az ókorban epilepsziánál, és alvászavarok esetén használták. A gasztronómiában is igen sokoldalú a felhasználása: levesek, (különösen fehér babból készült) főzelékek, saláták, szószok, pácok, sültek, mártások, darált húsok, halételek, kolbászáruk, növényi ecetek, ecetes és vizes uborka ízesítéséhez, gyógytea készítésére. Főtt ételekhez a főzés utolsó perceiben kell hozzáadni. Íze a legjobban citrommal és fokhagymával kombinálva érvényesül. A bazsalikom illóolajának előállítása a pálinkáéhoz hasonlóan vízgőz-desztillációval történik. A növény illóolaj tartalma 0,8-1,5%, ami azt jelenti, hogy 1 kg bazsalikom olaj előállításához 150 kg frissen szedett növényre van szükség. Színe rendszerint halványsárga, illata fűszeres, kissé a szegfűszegre emlékeztető. Jó hatással alkalmazható légzőszervi megbetegedéseknél, asztmánál. De jelentős az idegnyugtató hatása is, sőt meditatív hatása is van, befolyásolja a lelki világunkat. Elősegíti a pozitív gondolkodást, tisztítja az elmét, segít a tanulásban, oldja a szorongást. Az ajurvédikus gyógyászatban a legfontosabb gyógynövényként használják, tisztítja a lelket, harmonizálja a testet. Biztos vagyok abban, hogy alkoholos párlatban áztatva és igen kis mennyiségben fogyasztva minden jó tulajdonságát élvezhetjük.

 

Szerecsendió

Herbarium Librum

   Muskátdiófélék Családja

Myristica fragrans

Szerecsendió

A szerecsendió felelős például Amerika felfedezéséért is, úgyhogy szenteljünk ennek az érdekes izének néhány bekezdést. A szerecsendió Magyarországon szinte kizárólag illatos karácsonyi italok, brokkoli és krumplipüré fűszerezésre használatos, a legtöbben pedig csak őrölt por formájában ismerik. A francia és az angol konyha valamivel gazdagabban bánik vele, de azért a fűszerek királyának, ha egyáltalán van ilyen, régen nem nevezné senki. Az pláne elképzelhetetlen, hogy három-hatszáz évvel ezelőtt nem volt olyan valamirevaló európai étel, amiben ne lett volna belőle egy marékkal. Állítólag évszázadokig minden ételnek teljesen egyforma, szerecsendió-íze és -szaga volt, ami nyilván egy kicsit túlzás, de hát az sem igaz, hogy Amerikában mindent nyakon öntenek ketchuppal (amiben egyébként szintén előfordul a szerecsendió). Ezzel fűszereztek, ezzel tartósították a húst, és ez volt a kor patikáinak aszpirinja is. Valamint a viagrája, bár ez nem mond sokat, az emberiség története során gyakorlatilag mindent kipróbált a Mindent Vivő Erekció reményében. A szerecsendiónak tehát volt honnét lezuhannia a mai ismeretlenségbe, Kolumbusz úticéljából Horváth Rozi konyhájába. Egy piciny mag és némi keményre száradt hártya, ez az, amit mi látunk a szerecsendióból, nem is sejtvén, mekkora harc árán védték, óvták és uralták a gyarmatosító hatalmak ezt a fűszert, és micsoda értéket képviselt egykoron. A szerecsendió egy indonéz szigetről, Bandáról származik. A XIII. században már Európában is ismert fűszer. S bár úgy tudjuk, hogy Európát a középkorban fertőzte meg a szerecsendió ellenállhatatlan íze, az idősebb Plinius írásai azt bizonyítják, hogy már az i.e. 1. században is eljutott errefelé ez az indonéz fűszer. A római utcákat bizonyos alkalmakkor szerecsendió-füsttel illatosították az ókorban, s Indiában a mai napig előfordul, hogy a füstölőkbe szerecsendió kerül. Az iszlám megjelenése (XV. sz.) előtt a térség a jávai Madzsapahit, ill. a szumátrai Srividzsaja Birodalomhoz tartozott. Az indiai, kínai és arab kereskedők Fűszer-szigeteknek nevezték, a szegfűszeget, szerecsendiót Ázsia-szerte forgalmazták. 1512-ig az arabok kezében volt a fűszerszállítás, a tengeri útvonal felfedezésével azonban Vasco de Gama elérte az indonéz szigeteket, majd portugál gyarmatnak minősítette. Ezt a státuszt egészen 1602-ig sikerült megőrizniük, mert akkor jöttek az új tulajok, a hollandok. A szerecsendiónak akkora ázsiója lett, hogy a hollandok már vérre menő háborút folytattak, hogy megszerezzék a Banda-sziget fölötti felügyeletet, így övék legyen a szerecsendió-uralom. A napóleoni-háborúk idején az angolok vették át a sziget felügyeletét. Ekkor kezdték meg Grenadában és Zanzibáron is termeszteni a szerecsendiót. Aztán megint a hollandok nyerték vissza a felügyeletet, akik még Manhattan szigetét is az angoloknak adták, hogy visszakaphassák a fűszerszigetet. Egészen a második világháború végéig az ő fennhatóságuk alá tartozott az egész szigetcsoport, amihez Banda is tartozik. A picike kis diót körülöleli még a "virág", vagyis a maglepel A holland monopóliumnak egy francia kertész vetett véget. 1770 körül Francia Pierre Poivre-nak sikerül Mauritiuson szerecsendió ültetvényt létrehoznia. A kiváló franciának nem ez volt az egyetlen monopólium ellen irányuló tevékenysége, mert a fahéjat és a szegfűszeget is kimenekítette, és termeszteni kezdte a Seychelle-szigeten. Manapság már Nyugat-Indiában, Malajziában, Új-Guineán és Srí Lankán is termesztenek szerecsendiót. A nagy kínálat miatt visszaesett az ára, pedig egykor egy kevés szerecsendió-virág is felhőtlen, gazdag létet biztosíthatott a tulajdonosának. A szerecsendiófa örökzöld, ültetés után 7 évvel hozza az első termését, és nagyjából 20 évesen éri a teljes hozamot. Közel egy évszázadig termő. Bár nem tartozik az igazán gyógyerővel bíró növények közé, az indiai védikus írásokban is szerepel a szerecsendió. Európában főleg gyomorgörcsök ellen használták, sőt megpróbálták vele kezelni a pestist is. Annyi bizonyos, hogy kis mennyiségben jótékony befolyással bír a vérnyomásra, a szerecsendió-olaj pedig oldja a stresszt, javítja a szellemi képességeket. Állítólag álmokat is elő lehet idézni az olaj segítségével. Az olajat ezen kívül még a masszázs területén használják előszeretettel, hiszen enyhíti a ízületi gyulladásokat, és az izomfájdalmakra is remek ír. Gyakori összetevője a köhögéscsillapító tinktúráknak is.  Felhasználása: az érett termés szerecsendiónak nevezett magja többnyire héj nélkül kerül forgalomba. Magbele világszerte az egyik legjelentősebb fűszernek számít, amely egyedülálló zamatával tűnik ki. Az őrölt szerecsendiót ételek, mártások, sütemények, édességek és italok fűszerezésére használják. Ugyancsak fűszerként ismert a magköpeny is, amelyet a köznyelvben szerecsendió-virágnak neveznek. A szerecsendió-virágot ezenkívül kandírozva édességként fogyasztják, és zselé előállítására is felhasználják. A magbél és a magköpeny zsíros és illóolajokban, valamint gyantákban gazdag, amelyek az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai iparban szerepelnek. Délkelet-Ázsiában a savanyú és összehúzó hatású terméshúst kandírozzák, eközben sós vízbe helyezik, hogy a cseranyagokat kivonják belőle, befejezésül cukorral többször felfőzik, és végül megszárítják. A szerecsendió kellemesen aromás, de erős fűszer, óvatosan kell használni. Mérsékli a savtúltengést, javítja az emésztést, de stimuláló hatású afrodiziákumak is számít, és nagy mennyiségben fogyasztva mámorító, túladagolva toxikus hatású, és görcsöket okoz. Népszerűségét illóolajainak köszönheti, melynek fő alkotórésze, a miriszticin. A magban 5-16%, magköpenyben akár 15% illóolaj is lehet. Olajában monoterpének, pinenek, szabinén, kb. 13% miristicin, 5-7% elemicin, szafrol, fenol, aromás éterek és lignanok találhatók. A meszkalinhoz hasonló szerkezetű, hallucinogén vegyületet a növény érett magja tartalmazza. A mag 2–8, illetve 5–15 százalékát kitevő illóolaj 4 százaléka miriszticin, amely a szervezetbe jutva a meszkalinhoz hasonló szerkezetű anyaggá bomlik. Egyszeri adagja legfeljebb 10 gramm, nagyobb mennyiség ugyanis eufórián és lebegő érzésen kívül erős szomjúságot, hányingert, idegességet és pánikot idézhet elő. Extrém nagy adagban halálos lehet. Az Egyesült Államokban ismét terjedőben van egy új hóbort: az emberek, akik szeretnének 'elszállni', mostanában a szerecsendiót hívják segítségül ehhez. A szakértők szerint azonban a legtöbben csupán egyszer próbálják ki a bódultság ezen formáját, mivel a mellékhatások borzasztóak. A szerecsendió hallucinogén hatása kevésbé ismert. Nagy mennyiségű fogyasztásával az LSD-hez hasonló hatás érhető el, a bódult állapot azonban akár egy-két napig is kitart. A kellemes állapot elmúltával azonban annyira szörnyű mellékhatások jelentkeznek, hogy a legtöbben nem válnak függővé, sőt ki sem próbálják többé ezt a 'tudatmódosító szert' - írja az ABC News. Úgy tűnik, az emberek találékonysága határtalan. Tény, hogy a szerecsendióban megtalálható egy hallucinogén anyag, a myristicin, de csupán kis mennyiségben. Éppen ezért nagyon sokat kell lenyelni a fűszerként használt növényből ahhoz, hogy bármilyen hatása legyen - a kellemes kábultság után fellépő rosszullét miatt azonban szinte senki nem próbálja ki még egyszer - mondta dr. Jeffrey Bernstein. Ha ugyanis valaki túlzásba viszi a szerecsendió fogyasztását, az súlyos bélrendszeri panaszokat, hányingert, hányást, hasmenést, valamint szív- és érrendszeri, illetve idegi problémákat is okozhat. Amire azonban jó, pozitív hatással van az, például a pattanások elleni küzdelem. Ez a háziszer segít eltüntetni az éppen kialakulóban levő pattanást: egy kis tálban néhány csipet őrölt szerecsendióhoz adjunk annyi tejet, amennyit felvesz, és sűrű kenhető anyag lesz belőle. Ezt fölkenjük a kérdéses bőrfelületre, majd néhány perc múlva leöblítjük. Kipróbálhatjuk továbbá fogfájás csillapítására is. A szerecsendió-olajat már régóta alkalmazzák fogfájás és fogínygyulladás ellen. Néhány csepp szerecsendió-olajjal dörzsöljünk be a gyulladt fogínyt. Külön előnye, hogy a szerecsendió összevetői felveszik a harcot a szuvasodást okozó baktériumokkal is. Egyébként tényleg nagyon kár érte, mert a szerecsendió tényleg nagyon-nagyon érdekes. A verseny elég szoros, hiszen speciel az ananász és a málna sem néznek ki rosszul, de az a helyzet, hogy a szerecsendió a világ legszebb termése. Sokkal inkább néz ki iparművészeti alkotásnak, mint a jóisten szeszélyének. Kívülről leginkább egy éretlen barackra hasonlít, a gyümölcshús takarja magát a lényeget, a szerecsendiót. A mi diónknál valamivel kisebb csonthéjas magot tűzpiros, fantasztikus mintájú hártya veszi körül, olyan, mint a Babybel héja, csak sokkal szebb. Ezt a piros dolgot magyarul tévesen szerecsendió-virágnak hívják, és a növény hőskorában magánál a diónál is sokkal drágább volt. A szerecsendió-virágnak ugyan se különösebb íze, se illata nincs (még szerecsendiós sem), a Coca-Cola mégis évente sok tonnát vásárol belőle a Banda-szigetekről. Van egy olyan érzésünk, hogy a legendásan titkos recept többi összetevőjének felderítéséhez sem kellene többet csinálni, mint átkutatni a világ egyéb eldugott szegleteinek agrár-statisztikáit.

 

Szerecsendióval Ágyas Szilva Párlat 2013.

277.

2013/0124

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

Szerecsendiós Szilva

  üvegben érlelve

 

 

A mai napon bemutatásra ajánlott párlatom szintén egy fűszernövénnyel ágyas különlegesség. Most azonban eltérően az eddig megszokott gyakorlattól, ezúttal nem borpárlatba helyeztem el, hanem egy önmagában is különleges szilvafajtából készült pálinkába, amely stanley szilvából készült. Ebből a fajta szilvából készült párlatomat, már hetekkel, hónapokkal ezelőtt bemutattam, de most a kísérlet kedvéért ismét elővettem, hogy alanya legyen ennek a házasításnak. A fűszer, amelyet használtam, már évtizedek óta ismert, és használt a magyar konyhákban is. Illatára, amely igen jellegzetes, és erősen fűszeres pontosan emlékszem most is. Érdekessége, hogy a magyar konyhákban ezt is inkább télen, főként karácsony tájékán használják. De valójában ismerjük-e mi is ezt a fűszert. Egy piciny mag és némi keményre száradt hártya, ez az, amit mi látunk a szerecsendióból, nem is sejtvén, mekkora harc árán védték, óvták és uralták a gyarmatosító hatalmak ezt a fűszert, és micsoda értéket képviselt egykoron. A szerecsendió egy indonéz szigetről, Bandáról származik. S bár úgy tudjuk, hogy Európát a középkorban fertőzte meg a szerecsendió ellenállhatatlan íze, az idősebb Plinius írásai azt bizonyítják, hogy már az i.e. 1. században is eljutott errefelé ez az indonéz fűszer. A római utcákat bizonyos alkalmakkor szerecsendió-füsttel illatosították az ókorban, s Indiában a mai napig előfordul, hogy a füstölőkbe szerecsendió kerül. Bár nem tartozik az igazán gyógyerővel bíró növények közé, az indiai védikus írásokban is szerepel a szerecsendió. Európában főleg gyomorgörcsök ellen használták, sőt megpróbálták vele kezelni a pestist is. Annyi bizonyos, hogy kis mennyiségben jótékony befolyással bír a vérnyomásra, a szerecsendió-olaj pedig oldja a stresszt, javítja a szellemi képességeket. Állítólag álmokat is elő lehet idézni az olaj segítségével. Az olajat ezen kívül még a masszázs területén használják előszeretettel, hiszen enyhíti a ízületi gyulladásokat, és az izomfájdalmakra is remek ír. Gyakori összetevője a köhögéscsillapító tinktúráknak is. Manapság a gyógyszeripar helyett inkább a kozmetikai ipar hasznosítja a szerecsendiót parfüm- és illóolaj alapanyagként. Remélhetőleg ezzel sikerült felkeltenem minden érdeklődőnek a kíváncsiságát és lesznek, akik kipróbálják ezt a valóban egyedi, különlegességet. 

 

Mogyoróval Ágyas Vegyes Fehér Bor Párlat 2013.

276.

2013/0123

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VEGYES

 

Mogyorós Fehér Bor

  üvegben érlelve

 

 

 Néhány nappal ezelőtt már készítettem egy kis tanulmányt az Európai Mogyoróval kapcsolatban. Természetesen aki rendszeresen olvassa írásaimat az pontosan tudja, hogy ilyen esetekben hamarosan ezek a növények, gyógynövények megjelennek valamelyik párlatomban. Nincs másként ebben az esetben sem. Érdekessége, hogy ezzel még senki sem próbálkozott meg tudomásom szerint a pálinkás világban. Nem azért mert a mogyoró olyan elérhetetlen gyümölcsünk, hanem azért, mert a legtöbben a köztudatban csak úgy tudnak rágondolni, mint a moziban, vagy a tévé elé ülve, sósan, pörkölten nassolva fogyasztott ínyencségre. Valójában azonban a mogyoró, sokkal több, ennél a nyugatias képnél, amelybe az utóbbi időben beleskatulyázták. El sem tudnám képzelni a gyümölcsösünket, a kertünket anélkül, hogy az egyik sarkában ne állna egy jókora mogyoró bokor, amely mára már szinte fává terebélyesedett. Ezzel persze már céloztam is arra, hogy ágyként saját termésű mogyorónkat helyeztük bele ebbe a fehérbor párlat, hogy a kettő egyesülve, kihozza egymásból a bennük rejlő rejtett tulajdonságokat. Sokan nem is sejtik, hogy a heti 5-6 alkalommal fogyasztott mogyoró és egyéb magvak segítségével a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát felére csökkenthetjük. Mint minden gyümölcs esetében a mogyoró is csak akkor jó, ha a héja fényes, tömör és egészséges. A friss mogyoró kellemes ízű és jellegzetes zamatú. A régi mogyoró könnyű, száraz és az esetek többségében avas, keserű. Egy évnél tovább nem érdemes tárolni, mert elveszti zamatát. Ilyet ne használjunk ágyként még véletlenül sem, mert tönkre tesszük a párlatunkat. A mogyoró egyike az ember által legrégebben fogyasztott növényeknek. Az utolsó jégkorszakban ie. 8000 és 5500 között Észak-Európában a Corylus nemzetségbe tartozó számtalan faj dominált. Mára a nemzetség fajainak a száma tízre csökkent az északi féltekén. A fajhoz nagyon sok ősi szokás és mítosz kötődik. Egykoron a házasságkötések alkalmával a mogyoró a termékenységet jelképezte. Észak-Európában a mogyoróbokrot a villámcsapás elleni védekezés céljából ültették. A magyarság a mogyoróval már az őshazában találkozott, de a mogyoró szavunk bolgár-török eredetű. Számunkra a benne található ásványi réz a fontos, amely rendkívül jó hatással van szervezetünkre, így kis mértékben fogyasztva valódi gyógyszerre tehetünk szert.

 

Sauvignon Blanc Natúr Törkölypálinka 2013.

275.

2013/0122

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

 

Sauvignon Blanc Szőlő

  üvegben érlelve

Az utóbbi néhány párlat, amelyet bemutattam vagy érlelt, vagy ágyas kategóriába tartozott, most ezúttal a natúr kategóriába sorolt törkölypálinkával szeretném a sort megszakítani, még pedig egy olyan szőlőnek a törkölyével, amelyet nagyon lehet szeretni. Ahogy január második felében, túl Vince napon, az ablakon kinézve az ugyan már olvadó, de még mindig tetemes mennyiségű havat látjuk, egyre többet gondolunk a tavaszra, gondolunk metszésre a szőlőben és a gyümölcsösben. Ha pedig van pálinka, amely minden ízében megtestesíti ezt az új évszakot, akkor az a sauvignon blanc. Kirobbanó illatintenzitása lehet frissítően zöldes, csalános karakterű, míg az érettebb példányai egresre vagy akár trópusi gyümölcsökre is emlékeztethetnek. Ha tehát már nagyon várjuk az enyhülést, tavaszcsalogatóként igyunk sauvignon blanc törkölypálinkát! Persze azért ennyivel ezt a pálinkát még nem fogom lerendezni. Ausztriában végzett DNS kutatások szerint valószínűleg közeli rokonságban áll a chenin blanc-nal és a traminivel.  Amíg hazánkban legtöbbször fajtaborként készítik el, addig a nemzetközi porondon gyakran lép fel a semillon házastársaként. A klasszikus páros leginkább Franciaország Bordeaux borvidékére jellemző, de több Újvilági követője is akad Ausztráliában vagy Kaliforniában. Míg a fajta nevét Európa ismertette meg, az ország, amely újra felhívta a világ figyelmét erre a fehérszőlőre, Új-Zéland volt. Legjelentősebb újításuk az volt, hogy bevezették a fajta esetében a több körből álló szüretet. Így, míg egy korábbi szedéssel az élénk savakról és a herbális aromákról gondoskodnak, addig a későbbi érett gyümölcsízekkel gazdagítja a képet. A törkölypálinkája olyannyira jellegzetes, hogy rengeteg étellel alkot hosszú évszázadok óta különösen jó párost. Ennek egyik legszebb példája a friss, akár zöldfűszerekben megforgatott kecskesajt és a spárga, de desszertek mellé is kiváló kísérőt alkot. Legnagyobb sajnálatomra csak nagyon kevés ilyen törkölyt sikerült szereznem, így bizony csak éppen gyógyszernyi mennyiséget sikerült belőle előállítanom. Igaz sohasem a mennyiségre utaztam, hanem sokkal inkább a minőségre, ezért is a jövőben egyik kedvencem lesz ez az enyhén szénaillatú, citrusos jegyekkel bíró, mégis elegáns és komplex törkölypálinka, amely ízében, friss egzotikus gyümölcsösség mellett már az érettség is megmutatkozik.

I. Ormánsági Regionális Pálinkaverseny 2013.

I. Ormánsági Regionális Pálinkaverseny – 2012 Versenyszabályzat

A verseny kiíró: Nagy Attila

A verseny főszervezője Madaras Zoltán, a verseny a Sellyei Polgármesteri Hivatallal együttműködve valósul meg.

A verseny célja:

●        a pálinka kulturált fogyasztásának népszerűsítése,

●        a versenykiírásban szereplő régió pálinkáinak megmérettetése,

●        a minőség javítása, a bérfőzetők saját eredményeinek közlésén keresztül,

●        a pálinkával kapcsolatos fogyasztói szemlélet pozitív befolyásolása,

●        a minőségi pálinkát főzető lakosok és bérfőzdék munkájának elismerése.

A verseny meghirdetésének köre:

Baranya megye területének bérfőzetői és bérfőzdéi. A versenyben részt vehetnek más régióból, sőt határon túlról nevezett pálinkák, párlatok is (zsűrizésük megtörténik, okleveleket és érmeket is kaphatnak, de a meghirdetett nagydíjak csak az említett régióból kerülnek kiosztásra.)

Nevezési határidő:

2013 február 15 péntek 12.00 óra.

Nevezési minta:

Fajtánként 1 liter.

Nevezési díj:

Első nevezett pálinka bruttó 1000 Ft/pálinka, Ft/pálinka. Az összeg befizethető számla ellenében személyesen a minták leadásakor, az Ormánság Közösségi Házban Kalla Júliánál.

Nevezési minták átvétele:

Ormánsági Közösségi Ház 7960 Sellye Mátyás király utca 53.

Nevezési feltételek:

- A versenyen a kiírásban szereplő megyék bérfőzetői és pálinkafőzdéi vehetnek részt a nevezési lap kitöltésével, a nevezési díj befizetésével. A párlatok leadásával egy időben a nevezéshez csatolni kell a hivatalos bérfőzetési lap másolatát vagy a 2010-es és 2011-es és a 2012-es pálinkák esetében az otthon főzött pálinkával kapcsolatos nyilatkozatott.

- Nyilatkozattal, hogy nem főzött 86 liter 50% V/V gyümölcspárlatnál többet!

- Lehetőség van két személy együttes nevezésére is, amennyiben a cefrézést együtt végezték. Itt is követelmény azonban az egyikük nevére kiállított hivatalos bérfőzési lap.

- A versenyre benevezni kizárólag a 33/2010. (XI.25.) VM rendelet szerint lehet.

- Pálinkafőzde nevezése bérfőzetési és gyártmányigazolás nélkül is lehetséges, ha az szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos, működési engedéllyel rendelkező pálinkafőzdék listájában.

Zsűrizés (nyilvános): Ormánsági Közösségi Ház 7960 Sellye Mátyás király utca 53.

Eredményhirdetés: Ormánsági Közösségi Ház 7960 Sellye Mátyás király utca 53.

2013 február 16. 16.00.

A verseny színvonalát, és tisztaságát biztosító bizottságok, csoportok:

• Verseny Szervező Bizottság

• Zsűri

A Verseny lebonyolítása jelen szabályzatban rögzítettek szerint történik.

A verseny kiírója 2012 szeptemberében a Verseny felhívást és Versenyszabályzatot közzéteszi a nevezésre, s annak feltételeire vonatkozóan a www.sellye.hu honlapon, illetve a potenciális versenyzők közvetlen megkeresésével, az érintett megyék sajtóorgánumaiban.

Versenyigazgató: Nagy Attila

Elnök: Madaras Zoltán

Tagok:

Kalla Júlia

Az elnök feladatai:

●        A verseny szakmai irányítása.

●        A verseny tisztaságának, a szabályzat szerint történő lebonyolításának garantálása.

●        Javaslattétel az előkóstolás alapján kiválasztott átlagos „belövő” mintára, amelyet a szakmai zsűri tagjai közösen értékelnek ki.

●        A minták bírálatának, bírálati sorrendjének megállapítása, mintacsoportok kiosztása a bíráló zsűriknek.

●        Döntés a zsűrizés során felmerülő vitás kérdésekben.

●        Az eredmények helyes rögzítésének, értékelésének ellenőrzése.

●        Előkészíti a zsűri valamint az adatfeldolgozás személyi és tárgyi feltételeit.

●        Ügyeli a bírálat helyes lefolytatását, valamint azt, hogy a bírálók ne egyeztessék, ne befolyásolják egymás véleményét a bírálat során.

●        Gondoskodik a verseny helyszínének biztosításáról.

●        A Verseny Szervező Bizottságának elnöke az anonimitás megtartása mellett minden szükséges információt biztosít a zsűri eredményes munkavégzéséhez.

A tagok feladatai:

●        Az elnök munkájának segítése, folyamatos szakmai ellenőrzése, támogatása.

●        Az elnök személyi javaslatainak megtárgyalása, majd a döntések végrehajtásának segítése, ellenőrzése.

●        A Verseny Szervező Bizottságában a vitás kérdésekben a döntéshozatal egyszerű szavazattöbbséggel történik, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Versenyigazgató feladatai:

●        Kibocsátja a versenyfelhívást.

●        Ügyeli a bírálat helyes lefolytatását.

●        A végső eredmények hitelesítése, a verseny kategóriák meghatározása, melyekben kategória győztes hirdethető.

●        Általános szaktanácsadás a verseny lebonyolításában a közreműködők felé.

●        A versenyben résztvevő termékek anonimitásának megőrzésének ellenőrzése, az eredmények kihirdetéséig.

●        A zsűri elnökével és annak tagjaival való kapcsolattartás.

●        Beszerzi az okleveleket, ajándékokat, gondoskodik az oklevelek kitöltéséről.

●        Gondoskodik a különdíjat adományozó szponzorok beszervezéséről.

●        A verseny igazgatója egy személyben jogosult a versenyben résztvevők felé történő hivatalos adatszolgáltatásra – kizárólag az eredményhirdetés után.

●        A versenyigazgató az anonimitás megtartása mellett minden szükséges információt biztosít a zsűri eredményes munkavégzéséhez.

A verseny előkészítése:

- Nyilvántartásba veszik, majd titkosított azonosítóval ellátják a beérkezett mintákat. Összegyűjtik a bizonylatokat és nevezési díjakat, ellenőrzik, hogy azok megfelelnek a kiírás feltételeinek.

- Gondoskodni kell arról, hogy a minták teljesen titkosítva legyenek, azokat olyan elzárt helyen tárolják, ahová más nem mehet be.

- A verseny lezárásáig minden szervező köteles az adatokat kizárólag csak a feladata elvégzéséhez használni, kívülálló személy részére kiadott adat, vagy információ büntetőjogi következményeket vonhat maga után!

Zsűrizés:

- A zsűrizésben csak azon személyek, vehetnek részt, akik alkalmasak az elfogulatlan, korrekt bírálatra.

A zsűri feladatai:

- A beküldött pálinkának, illetve gyümölcspárlatnak minősülő, mintákat a zsűri érzékszervileg vizsgálja.

- A bírálat során egyénileg értékelnek, majd konszenzusra törekednek a minta értékelésében.

- A zsűri határozza meg, és választja ki a „A I. Ormánsági Pálinkaverseny – 2013

- legjobb pálinkája

- legjobb ó- és érlelt pálinkája

- legjobb ágyas pálinkája

- Javaslatot tesz a különdíjasokra, az oklevelekre.

Az érzékszervi bírálat lebonyolítása

- A verseny kiírásának megfelelően a különböző tételek együtt kerülnek bírálatra, kategória sorrendben.

- Az érzékszervi bírálat időpontja: 2013.február 16. 12.00.

- A zsűri érzékszervi bírálata nyilvános.

- A nevezett pálinkák, párlatok eredményeinek rögzítése az egyesület által erre az alkalomra kidolgozott számítógépes programmal történik.

Oda ítélhető díjak:

- „A I. Ormánsági Regionális Pálinkaverseny – 2013 legjobb pálinkája” cím

- „A I. Ormánsági Regionális Pálinkaverseny – 2013 legjobb ó- és érlelt pálinkája” cím

- „A I. Ormánsági Regionális Pálinkaverseny – 2013 legjobb ágyas pálinkája” cím

- Arany-, ezüst- és bronz oklevelek, érmek

- Esetleges egyéb különdíjak

Az odaítélt címek mellé 1–1 darab egyedi, faragott ajándék, szponzori felajánlások,

- A résztvevők a versenyen elért érmükről, érmeikről a szervezőtől oklevelet és érmeket, lehetséges szponzoroktól ajándékokat kapnak.

- A szervező engedélyezheti, hogy a résztvevők a pálinkájukra olyan címkét tegyenek, amely tartalmazza a versenyen elért eredményüket.

- Mindkét előbbi esetben a felhasználónak kötelessége igazolni a felhasznált tételszámot, melyet a szervezőnek joga van ellenőrizni.

Mézesalma Párlat Fahéj Ágyon 2013.

274.

2013/0121

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VEGYES

 

Fahéjas Mézes Alma

  üvegben érlelve

 

 

 A január mindig különleges hónap a számomra, ahogy majdan a következő hónap is a február. A bérfőzdében a főzések száma már alaposan visszaesik nincs az a nagy hajtás, így a mások cefréi után már sokkal inkább a sajátjaimnak a ledesztillálására is tudok koncentrálni. Most még nem egy ilyen párlatot fogok bemutatni, de hamarosan megindulnak majd az érdekesebbnél-érdekesebb különlegességek. Ez a ma bemutatásra kerülő párlat valójában már egy éve ledesztillálásra került, de eddig még csak önmagában lett érlelve. Különlegessége abban az időben az volt, hogy az alma cefrézésekor, méz maradékot adagoltam hozzá és az erjesztés azzal együtt végeztem el. Egészen pontosan akácméz méhpempőt adagoltam hozzá. Hogy ez miért jó? Daganatos megbetegedések megelőzésére csak a tiszta méhpempőben található meg a 10-HDA (hydroxy-decenoic sav), amely gátolja a daganatos sejtek kialakulását és növekedését. Klinikai kísérletek során bebizonyították, hogy a Méhpempő jó hatással van a meddőség kezelésében, elősegíti a teherbeesés megvalósulását, mert a Méhpempő növeli a lutenizálo hormonok szintjét a vérben, ez a hormon elősegíti az ovulációt. Ajánlott a fogyasztása azoknak a nőknek is, akiknek rendszertelen a menstruációs ciklusuk, vagy gyengén működik a petefészkük. Persze jótékony hatással van a férfi meddőségre, impotenciára. A Méhpempő használata növeli a tesztoszteronszintet a vérben, amelynek fontos
terapeutikus hatása van az endokrin alapon meddőség vagy impotenciával szenvedő férfiaknál. A Méhpempő csökkenti a szervezetben az inzulinrezisztenciát, vagyis a hasnyálmirigy felszabadul a fokozott inzulintermelés kényszere alól. Így más kezelés nem szükséges a vércukorszint csökkentésére. Az ízületi gyulladás, a porckopás vagy az artritisz esetén a Méhpempő serkenti a mellékvesében a gyulladásgátló kortizol hormon termelődését, ami lassítja az ízületi degeneratív folyamatokat és elősegíti a porcszövetek regenerálódását. Mivel gyulladáscsökkentő, emiatt felgyorsítja a reuma vagy a gyulladásban lévő ízület gyógyulását. A különleges jonagold almafajtából főzött pálinka gazdag gyümölcsössége jellemzi az italt, mely nagyon intenzív fahéjas lecsengést biztosít-, míg a méz lágyítja és likőrös élményt nyújt a fogyasztója számára. 

 

Vörös Bikavér Érlelt Borseprő Párlat 2013.

273.

2013/0120

AQUAVINICUM

ÉRLELT

BORSEPRŐ

 

Vörös Bikavér

  eperfa hordóban érlelve

 

 

Igazából a lusta pálinkás ember cefréje a borseprő, hiszen igazából semmit nem kell nagyon tenni érte, csupán a borokat fejteni és összegyűjteni a visszamaradt üledéket. Persze a borseprők esetében igazán fontos, hogy lehetőleg minél előbb lepárlásra kerüljenek, mert érzékenyek, romlásra hajlamosak. Azt persze gondolom már mondanom sem kell, hogy ha ez még sem valósul meg, akkor oxigéntől gondosan el kell zárnunk. A vörös bikavér borseprőnek is az a lényege, mint magának a bornak, hogy négy-öt féle vörös borszőlő üledékéből álljon össze. Most azonban nem is annyira a szőlő fajták összetételéről fogok szólni, sokkal inkább a fahordós érleléssel kapcsolatban folytatnám a tavaly elkezdet sorozatomat. A természetes érési folyamatról azért az tudni kell, hogy igen hosszadalmas, és rendkívüli módon megdrágítja a terméket. Az érlelés meggyorsítása elkerülhetővé tenné nagyméretű költséges raktárak létesítését, és persze arról nem is beszélve, hogy ezeknek a raktáraknak a kezelése és az adminisztráció, valamint a folyamatos felügyelet is komoly anyagi ráfordítást követel. Ezek a körülmények ösztönzik még ma is a szakembereket, kutatókat az érlelés gyorsításának megoldására. Ebből kifolyólag számos eljárást dolgoztak ki, amelyek általában a természetes érleléshez hasonló változásokat akarnak előidézni. A kidolgozott eljárások majdnem mindegyike a természetes érlelés egyik tényezőjét és ennek hatását igyekszik mesterségesen fokozni. E módszer azonban magában hordozza a korlátait is, mert eleve lemond a természetes érlelés összetett folyamatainak megvalósításáról. Ezen kívül az egy irányú, erőteljes hatások sokszor már kifejezetten káros elváltozásokat okoznak. Összegezve ezeket a kísérleteket megállapíthatjuk azt, hogy még máig sem sikerült a természetes érlelés folyamatát kiváltani, de még csak felgyorsítani sem. A pálinka ugyanis egy különleges anyag, amely már szinte él és lélegzik. A gyümölcslelke, amelyet a lepárló mesterek beleszőnek a párlatba nem tűrnek semmiféle külső erőszakos és drasztikus beavatkozást, mert az azonnal a párlat halálával jár együtt. A jó pálinkának éppen az a lényege, hogy nem rövidtávra készül, hanem évtizedekre, és ebben éppen az érlelés lassúsága és elnyúlása a lényeg. Az eperfa kellemes édeskés illatával jól megszelídíti a vörös bikavér borseprő karakteres illatait, zamatait, enyhít férfias megjelenésén. 

 

Díjazott párlataink 2013-ban.

Merlot Szőlő Natúr Törkölypálinka 2012.

Ezt a párlatunkat pincészetünk a IV. Ongai Regionális Pálinkaversenyre készítette elő, amelyet 2013. januárjában tartottak meg. A Muth Pálinka és Borpince erre a versenyre először indult el, aminek oka, hogy igen csak távol van tőlünk Borsod-Abaúj-Zemplém megyében. Ez a verseny mostanra úgy kinőtte magát, hogy a nevezett párlatok száma 785 lett, amely már országos versenynek számít, hiszen közel száz településről érkezett minta. A felkészülés során pincészetünk két válogató versenyt rendezett odahaza 2012. december hónapban. Ezt a párlatot, mivel szeptember 30.-án készítettem el csupán a második házi válogatóra neveztem be, mert így volt ideje három hónapot pihenni. A párlat a húgom nevén volt, és 46% alkoholtartalomra lett beállítva, lefagyasztás és többszöri szűrés elvégzése után. A bírálást csoportban 5 bírálóval végeztük el, amelyet én vezettem fel. A húsz pontos rendszerben végzett bírálat során 15-18 pontig kapott értékeket, amelynek végső összpontja 82 pont le, ami 16,8 pontos átlagot eredményezett, tehát ezüstéremre ítéltük. Mind az illat, mind az íz tisztaságban megkapta a maximum pontot, de a többi szempontnál nagy volt az eltérés a megítélésben. Érdekes, hogy ezen a bírálaton csupán a 9. helyen végzett ezzel a pontszámmal, a két bírálat összesítésében, pedig csupán a 13. helyre kalifikáltuk, és így nem is indulhatott volna a verseny a legjobb 12 között. Végül mivel a kékfrankos törkölyt visszavontam az indulástól, így ő is befért az indulok sorába a 11. helyen. Ezzel szemben az Ongai versenyen szinte a legjobban szerepelt. 524-es sorszámon indult, de arról, hogy kibírálta arról nincsen információnk. Amit tudunk, hogy az illat tisztaságra 3 pontot kapott. Az illat karakter szempontban ugyancsak 3 pontot kapott, pedig fajtajellegesnek, felismerhető gyümölcsnek titulálták. A folytatásban az íz tisztaság következett, ér erre is a maximális 3 pontot kaptuk mondván tisztának tűnő. Sajnos az íz karakter esetében már levontak két pontot és csak 3 pontot ítéltek oda, mondván enyhe csípősség és füstösség érezhető benne. Végül a harmóniára is csak 3 pontot adtak oda, de ezt a szöveges elismerésben megfelelőnek találtak. Az így összeadódott 15 pont alapján éppen lemaradt az ezüstről és csak bronzérmet ítéltek oda neki. Végső soron így ezzel még majdnem elégedettek is lehetünk. 

IV. Ongai Pálinkaverseny 2013.

IV. Ongai Pálinkaverseny 2013.

Immár hagyományosan az év első mindig januárban lezajló regionálisnak hirdetett, de immár országossá kinőtt versenye zajlik le a pálinka társadalom számára. Onga, a Borsod-Abaúj-Zemplém megyei kis település Miskolc közelében, festői környezetben a Bükk-hegység egyik völgyében bújik meg. Az idei évben először pincészetünk is elhatározta, hogy párlataival benevez erre a versenyre, és ott megméreti néhány párlatát. A nevezések nagysága nagyon jól jelzi, hogy a tavalyi évben megindul pálinkás fellendülés, valószínűleg tovább növekszik ebben az évben is. 785 párlat közel száz településről érkezett és a zsűrizés befejeztével a tegnapi napon elérkezett a díjátadás ünnepsége. A szervezők ezúttal igencsak kitettek magukért és a helyszínt Lilafüredre a Palotaszállóba helyezték. Be is korlátozták a jelentkezőket, hiszen a helyszín méretei adottak voltak. Mivel pincészetünk négy néven nevezett, így elfogadták a 8 főre szóló jelentkezésünket. Pincészetünk két tagja, vezetője Muthné Katona Mária, és jómagam a pincemester indultunk családostul a díjátadóra, ahová kedves barátomat, iskolatársamat Román Józsefet és családját hívtam el vendégnek, így ők voltak szívesek el is vinni bennünket. Az útnak némi fenntartásokkal vágtunk neki az időjárási viszonyok miatt, és indulás előtt még a célállomásunkon is havazott a hegyekben. Persze optimistán hozzáállva, jókedvűen azért neki is vágtunk a négyszáz kilométeres útnak, amelynek persze nagy részét autópályán tettük meg. Szerencsére a jó Isten végig mellettünk állt és száraz, jó útviszonyok között tudtuk megtenni az utat. A négy és fél órás utat igyekeztünk megfelelően kihasználni, és kedves barátom Román József pálinkáinak kóstolásával sikerült is ezt megtennünk. Ennek okán aztán emelkedett hangulatban érkeztünk meg hazánk e patínáns pontjára. Elegánsan öltönyben és estélyiben vonultunk be a négy csillagos hotel ódon falai közé. A regisztráció után a nappaliban fényképezkedtünk, majd a nagyteremben egy asztalnál foglaltunk helyett. A szálloda dolgozói zsíros kenyeret, tepertőt szolgáltak fel savanyú uborkával. Sajnos italt be nem hoztunk magunkkal, így a hotel kínálatát kellett igénybe vennünk, amely azért elég borsos volt. Némi kellemetlenségként a verseny fővédnöke nem érkezett meg, így nem nyithatta meg a díjátadót, sőt a hangosítást is képtelenek voltak a nagy terembe összehangolni, így szinte mi akik távolabb ültünk semmit nem hallottunk a színpadnál történtekből. Továbbá a konferancié hölgy hangja is berekedt, ami tovább rontotta a helyzetet. A műsorból, sőt a díjátadóból is alig hallottunk valamit. Közelebb kellett mennünk, hogy érthessük a történteket. Hogy szerencse-e, vagy sem, de számunkra gyorsan végett ért a verseny, hiszen mindjárt az elején megkaptuk a három bronzérmünket, és aztán semmi mást nem nyertünk. Kicsit csalódottan vettem át a párlatok bírálati lapját, amelyekben bizony alaposan lehúzták a párlatainkat. Olyan okokat írtak fel, amelyek teljesen lehetetlenek voltak, hiszen magam desztilláltam a nevezett párlatokat, és azokban kizárt, hogy elő és utópárlat kerüljön, mert mindig kiveszem a párlat szívét, amelyben sem elő, sem utópárlat nem lehet. Bizony felmerült bennünk már az is, hogy egyáltalán valaki kóstolta-e párlatainkat, vagy csupán hasra ütve beírták rá valamit, ezt erősítette az a tény is, hogy a bírálati lapot senki nem írta alá, így meg sem kérdezhettük az illetőt döntéséről. A lapok, amelyeket a kezünkbe kaptunk egyszerű számítógépes nyomtatványok voltak, amelyek nem tartalmazták sem a bírálat időpontját, sem a bírálat sorszámát, sem a bírálatot végzők nevét, sem aláírásukat, akár én is kinyomtathattam volna őket odahaza. Természetesen mindezek nem vették el a kedvünket, és amikor a zene megszólalt, ahogy írták bál kezdődött, bár nem báli zene volt neki álltunk táncolni. Vettünk tombolát is, és az asztalunk nyert is ajándékot. Ezek után aztán elindultunk haza, hiszen az út több, mint négy órás. Budapest után el is eredt az eső, ennek ellenére hazafelé is vissza kóstoltuk barátom Román József pálinkáit. Hajnalra szerencsésen hazaérkeztünk egy ongai pálinkáspohárral, és három bronzéremmel gazdagabban.

 

Mutsu Alma Vaníliával Ágyas Gyümölcs Pálinka 2013.

272.

2013/0119

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

Vaníliás Mutsu Alma

  üvegben érlelve

 

 

Ismét üdvözlök mindenkit az Aquavinicum Párlat Rendszer különleges kategóriájú pálinkáinak csoportjában. A Mutsu Alma, amely ennek a párlatnak az alapját adja, már bőséges bemutatásra került, mint a natúr kategóriánál, mind pedig, az érlelt kategóriánál. Közismert, hogy a harmadik, egyben legérdekesebb kategória az Ágyas, amely azonban már szervesen nem pálinkának nevezhető, sokkal inkább párlatnak. Most úgy-e az következnék, hogy ágyasként is a mutsut, mint gyümölcsöt mutassam be, én azonban tettem egy kis csavart ebbe az ágyas párlatba, még pedig azzal, hogy felturbóztam némi vaníliával. No, természetesen nem valami hamisítvánnyal, vagy őrleménnyel, hanem eredeti egészben összetört vaníliával. Persze biztos vagyok abban, hogy a vaníliáról mindenki halott már, de vajon e hallomáson túl tudunk-e mást is erről a legegzotikusabb, egyben legdrágább fűszernövényről? Az édesszájúak első számú favoritja vanília. Az apró pettyekkel tarkított madártejhez vagy egy jó gombóc fagylalthoz semmi másra nincs szükség, csak az orchideacsalád egyetlen olyan tagjára, ami ehető terméssel bír: a vaníliára. Feltételezések szerint a mexikói Totonaca – a mai Vera Cruz területének - lakói voltak azok, akik először termesztették az általuk isteni ajándéknak vélt vaníliát. A totonacaiak úgy hitték, hogy a mesebeli Xanat hercegnő és kedvese vére nyomán fakadtak az első vanília-orchideák. A történet szerint a hercegnő nem hagyta magát egy nem kívánt házasságba kényszeríteni, inkább elmenekült a kedvesével az erdőbe, de az uralkodó katonái utolérték őket és legyilkolták. Ahol a vérük földet ért, ott sarjadtak az első orchideák. A vanília titkát az őket legyőző aztékoknak adták tovább, akik a kakaóbabból készített italukhoz kezdték el használni a növény termését. Az aztékoktól a 14. században, a Közép-Amerikába érkező Hernando Cortes szerezte meg a vaníliát, de nem saját adottságai miatt, pusztán a kakaófőzés egyik állomását látta benne. Először 1510-ben a konkvisztádorokkal jutott az öreg kontinensre, pontosabban Spanyolországba a vanília -  ahol végérvényesen el is keresztelték kis toknak, azaz vainilla-nak -, majd a sorozatos hódítások után egész Európában elterjedt. Nem csak fűszerként használták, hanem gyógyszert is készítettek belőle, hiszen vágykeltőnek hitték. Én a kakaó helyett már likőrjeimbe is kipróbáltam, de most ágyas pálinkámhoz is méltónak találtam.