Herbarium Librum
Rózsa félék
Családja
Rosa Canina
Vadrózsa
Azok
az emberek, akik közel élnek a természethez, rendszeresen járnak benne, érzik
annak lüktetését, biztosan találkoztak már ilyenkor ősszel ezekkel égő vörös
bogyókkal teli bokrokkal. Ezek a bokrok, amelyeket igyekszünk messze elkerülni
fűrészes tüskéi miatt a vadrózsa bokrok, latinul a Rosa Canina, amelynek,
gyógyhatású áltermése, a csipkebogyó. A Perzsiából származó és szinte az egész országban megtalálható ez
a növény, amelyet népies néven: csipkének, csitkenyének, hecsedlinek,
hecsempecsnek, vagy éppen viccesen seggvakarónak. A csipkebogyó a
legveszélytelenebb gyógynövény, amely a természetben terem. Természetesen
nagyon régen felismerték kiváló tulajdonságait. Így például a középkorban a
csipkebogyót a máj és a tüdő megbetegedése esetén használták, valamint kiváló
volt a hasmenés, és a menstruációs zavarok enyhítésére is. A magokból porszerű
anyagot őröltek, és a fogíny erősítésére fogyasztották. A bibliában a
csipkebokor Mózes elhivatását jelképezi. A középkorban a lángoló csipkebokrot
Mária jelképének tekintették, aki érintetlenül lett Isten anyja, ezért a barokk
művészetben az égő csipkebokor a szeplőtelen fogantatás jelképe. A csipkebogyó
íze nagyon kellemesen savanykás, és kiváló kiegészítője lehet a házi
gyümölcsteának. A gyümölcssavak és a petkinek fokozzák a béltevékenységet, a
népi gyógyászat a csipkebogyó magjának teáját is ismeri, amelyet vese és
hólyagproblémákra, legfőképp vesekőre, valamint reumára és köszvényre
ajánlanak. A teának való csipkebogyót szeptembertől novemberig lehet gyűjteni,
de mindenképp az első fagyok előtt. Régen persze úgy tartották, hogy a dérnek
meg kell csípnie. Ma azonban ezt már meg lehet váltani, például a hűtőládában
meghűtéssel. A termés színe változó, a narancssárga színű még nem egészen
érett, míg a sötét mélyvörös már puha húsú túlérett. Jóllehet a túlérett bogyó
édes, C-vitamin- tartalmának nagy része ekkorra elvész. A csipkebogyó tápértéke
akkor a legmagasabb, ha leszedése után azonnal felhasználjuk. Persze a modern
tudomány ma már képes pontosan meghatározni, hogy melyek azok az összetevői a
gyümölcsnek, amely miatt az, jótékony hatással van az emberi szervezetre. Ezek
a hatóanyagok, pedig a következők: A-, B1-, B2-, P- és K-vitamin található
benne, de legfontosabb hatóanyaga a természetes C-vitamin. A C-vitamin részt
vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti a vérerek falát,
szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet védekezőképességét,
ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Megelőzésként segíti a
csontok erősödését, szilárdságát és a csontképződést. A csipkebogyó több C -vitamint tartalmaz, mint a citrom, ezért az észak
citromjának is nevezik. A magjában E - vitamin van. Magas C-vitamin-tartalma
miatt különösen ajánlott a meghűléses betegségek megelőzésére, illetve
kezelésére. A csipkebogyóban a C-vitamin együttesen van jelen egyéb antioxidáns
hatású, egészségvédő molekulákkal, és szerepe van a stressz káros
következményeinek kivédésében, illetve minden olyan folyamat gátlásban
(öregedés, krónikus betegségek), ahol a szabad gyökök bizonyítottan szerepet
játszanak. A C-vitamin segíti a vas felszívódását és a
szervezetben való raktározását is, ugyanakkor bizonyos határig megvédi
szervezetünket a mérgező elemek (ólom, kadmium stb.), illetve egyéb környezeti
ártalmak káros hatásától. A csipkebogyó tartalmaz fajtól függően 200-1700
mg/100 g C-vitamint, 14 g/100 g cukrot, 3,5 g/100 g pektint, 5 g/100 g alma- és
citromsavat, 4 g/100 g fehérjét, karotinoidokat, B1-, B2-, E-vitaminokat és
ásványi anyagokat (pl. magnézium). Magas magnéziumtartalmának köszönhetően
fontos szerepe van a szív-és érrendszeri betegségek, keringési zavarok
gyógyításában, ugyanakkor serkenti a gyomornedvek működését, csökkenti a
vérnyomást és idegnyugtató is. A bogyót nem szabad forró vízben áztatni, mert a
C-vitamin már 50°C fok körül megsemmisül. A C-vitamin nagy mennyiségben egyes
embereknél hasmenést okozhat, és (nem bizonyítottan) a vesét is fokozott
igénybevételnek teszi ki. A kiáztatott csipkebogyót tiszta forró vízzel
forrázzuk le, így a hatóanyagok jelentős részét kivonhatjuk a bogyóból. Ez a
forrázat alkalmas kőoldásra, az epekő és vesekő megelőzésére. Magjából
csipkebogyó olajat is készítenek, amely csökkenti a sebek hegesedés utáni
nyomait, használják még nap perzselte bőrre, a nátha miatt érzékennyé vált orrkörnyéknek,
vagy az apró ráncok kezelésére. Csökkenti a hajszálerek sérülékenységét, így
késlelteti a bőr öregedését. A csipkebogyó magjának olaja azonban nem változtat
a pattanásokon és a bőrhibákon sem. Felhasználják még más olajokkal keverve
testápoló szerekhez (arcpakolás, szemránckrém stb.) Gyorsan avasodik, ezért
csak frissen készítve használják, vagy tartósító szerrel áll el néhány napig. A
csipkebogyó extrém lúgos kémhatású, így segíthet visszaállítani a szervezet
természetes sav-bázis egyensúlyát. Ha a szervezet lúgos állapotban van, a
csipkebogyó az optimális egészségi állapot, a jobb emésztés és a jó közérzet
kialakulásában lehet segítségünkre. Klinikailag
bizonyították, hogy a magas pektintartalomnak köszönhetően elősegíti a
teltségérzet kialakulását, és csökkenti az éhséggel együtt járó sóvárgást,
valamint segítségünkre lehet a súlycsökkentésben és testsúlyunk
kontrollálásában. Természetesen, ha egy
pálinkafőző kerül kapcsolatba egy gyümölccsel, akkor az abból nem teát, nem
krémet, nem olajat, nem is üdítőt akar készíteni, hanem pálinkát, párlatot,
vagy éppen likőrt. Tudni kell azonban azt is, ha ennek begyűjtéséhez akarunk
fogni, hogy szedése sokkal nehezebb még a kökény szedésénél is. Igaz a bogyók
nagyobbak, mint a kökényé, de a tüskék, amelyek védik sokkal veszedelmesebbek. Nem
véletlen, hogy az európai népek hiedelem világában használták
rontáselhárítására, istálló ajtóra akasztva, vetés négy sarkába rakva, a
kihajtott marha hátának védő célú végigverésével, melybe az ártó szellemek,
gonosz lelkek beleakadnak. A csipkebogyó
titka a jó szedés és tárolás. Leszedni megfelelő holdállásnál, ún. termésnapon,
fogyó hold idején, üvegbe tölteni növő holdkor célszerű. Sose tegyük
nejlon-zacskóba, vagy műanyagtárolókba, hagyjuk papírban, esetleg üvegben
raktározzuk. Ha utóbbit válasszuk is, helyezzünk egy kis darab steril vattát
vagy papírt üvegébe, hogy a kicsapódó nedvességet ez felszívja.