Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2012. december 21., péntek

Borokabogyó



Herbarium Librum

   Ciprusfélék Családja

Juniperus communis

Borokabogyó


A borókabogyó az egyik legősibb növény, amelyet az emberiség használt. Sajnálatos módon ez a gyógynövény nem terem meg a mi életterünkben, így nem gyűjthetjük meg egyszerűen úgy, hogy elmegyünk a határba és beszedjük, de nyilvánvalóan be tudjuk más módon is szerezni, például megvásároljuk azoktól, akiknél megterem, amelyért meglepő módon nem kell külföldre menni, hiszen hazánkban is fellelhető. Így népies elnevezésével is összefuthattunk az idők folyamán, például borókafenyő, gyalogfenyő, borovicskafenyő, közönséges boróka. Valószínűleg a legelterjedtebb fás szárú növény az északi féltekén. A bogyók fűszerező erejét az éghajlati viszonyok befolyásolják, minél több napfény éri őket, annál intenzívebb aromájúak. Hazánkban főleg a Kisalföldön és a Duna-Tisza-közén előforduló, örökzöld cserje. Az óegyiptomiak természetesen ismerték az illóolaját, testük dörzsölésére ugyanúgy használták, mint a halottaik balzsamozására. Hogy megtisztítsák testüket és lelküket, borókás füstölőket égettek. A rómaiak a drágább bors helyett használták fűszerezéshez, boraikba öntötték, hogy a májműködést serkentsék vele, az orvosaik vizelethajtóként is, a görögök, pedig járványok megelőzésére használták. Az egész világon bevetették a pestis és más fertőző betegségek ellenszereként. A középkorban szinte mindenre jónak tartották: fejfájás, vese-és hólyagbetegségek, tüdőbaj, és láz csillapításra. Ami azt jelenti, hogy a borókabogyót egyfajta univerzális szernek tekintették. A misztikában hívő apáca, Hildegard von Bingen a borókabogyós meleg fürdőt ajánlotta fertőzések és légzési nehézségek kezelésére. Boszorkányok és démonok elijesztése végett, kis zacskókba tömve, ajtójuk fölé akasztva használták. Akkoriban csodaszernek tartották. A borókabogyót kígyómarás ellen is használták. Még a 18. század közepén is 40 zsák borókabogyót égettek el az itáliai Velleriben, hogy megvédje őket a járványtól, hogy a betegséget terjesztő csírákat távol tartsák és a levegőt megtisztítsák, az elégetett boróka füstjével füstöltek. Tették mindezt amiatt, hogy a növény aromás, baktériumölő hatását jól ismerték, de szertartásokon füstölőnek is előszeretettel alkalmazták, annak ellenére, hogy azoknak konkrét megnevezése a modern tudomány kiváltsága lett. Borókabogyó hatóanyagai, tulajdonságai: B1 vitamin, B2 vitamin, benzoesav, béta karotin, betulin, borneol,  C vitamin, cineol, cink, citromsav, cserző anyagok, cukor, cukrok, ecetsav, farnezol, fehérje, fellandrén, flavin, flavonoid, foszfor, foszforsav, fruktóz, fumarinsav, galluszsav, glükóz, gyanta, hamu, hangyasav, illóolaj, invertcukor, juniperin glikozidikus cseranyagot, juniperin savat, kalcium, kálium, kámfor, katechol tannin, keserűanyag, kobalt, koffeinsav, koleszterin, króm, limonén, linalool, linolénsav, magnézium, mangán, mangán acetát, mentol, nátrium, niacin, ón, pektin, pinén, procianidin, sóskasav, szénhidrát, szerves savak, terpineol tartalmú illóolaj, vas, viasz pektin. Hát azt hiszem, hogy a méretét tekintve alaposan tele van tűzdelve, különösebbnél-különösebb anyagokkal, amiről az egyszerű ember nem is igen hall. Nos, ha pedig már tudjuk mi található benne, akkor nyilvánvaló, hogy azt is ismerjük, hogy ezek az anyagok szervezetünkben mire vannak jó hatással. Antibakteriális betegségek, asztma, bélhurut és bélférgek ellen, diaforetikum, diureticum, dyspepsia, epe és vesekőoldó, epistaxis, étványserkentő, fájdalom, gyomorbaj, hasmenés, húgyhólyag betegsége, kiütések, köszvény, láz, légzési problémák, májbetegségek, megfázás, migrén, pikkelysömör, jó a prosztatának, reuma, szerelemserkentő, szorongásos zavarok, fokozza a vérkeringést, és vizelethajtó hatásúak. Kiválasztja a húgysavat, tökéletes szer az aranyér ellen, kitisztítja a belek nyálkahártyáit, fertőtlenítő hatású, hatékony a köszvény, ödéma, isiász, ízületi betegségek, derékfájdalmak (keresztcsonti tájékon) ellen, a pikkelysömörre, ekcémára, aknéra, zárt pólusokra, bőrproblémákra, daganatokra. A késő vagy ritka menstruációs ciklust segít beállítani, gyógyítja a fehér folyást. Jótékony hatással van a visszértágulatokra és a narancsbőrre. Kitisztítja és gyógyítja a pattanásokat. Hájpárnákba masszírozva csökkenti a súlyfelesleget, karcsúsít. Segít leküzdeni a stressz hatásait, az ideges feszültséget, a szorongást. Támogatja az érzelmi hulladékok eltávozását, a negatív érzelmek semlegesítését, segít visszaszerezni az érzelmileg kimerült ember életerejét. Hatásos a harag leküzdésében, a lelki tisztaság és megtisztulás elérésében. A túlterhelt, befelé forduló, folytonosan rágódó, aggódó, nyomástól, rossz emlékektől tartó emberek olaja. Segít azokon, akik túlságosan magukkal vannak elfoglalva, félelmeik vannak, és ezek hátterében a kudarcoktól való félelem áll. Igen hasznos a mértéktelen habzsolás és italozás után. Elűzi az atkákat, bolhákat, tetveket. Persze jó tulajdonságai mellett, előfordulnak vele kapcsolatos intelmek is. Terhesség alatt a borókabogyó olaj használata kerülendő, mert beindíthatja a szülést! Használata vesebetegeknek sem ajánlott, mert hosszú távon túlingerelheti a vesét! Nagy mennyiségben alkalmazva bőrirritációt is okozhat! Mindeddig tulajdonságairól beszéltünk, de vajon milyen az íze? Fontos tudni, hogy a második éves kékes-hamvas bevonatú termései szolgáltatják a kissé édes-kesernyésen zamatos, nagyon aromás, kissé csípős ízű fűszert. A vadhúsok jellegzetes fűszere. Elsősorban vaddisznó, őz, nyúl és vadgalamb pácolásánál használják, de birka-, marha- és disznóhúsból készült ételeket, valamint savanyú káposztát, vörös- és fehérkáposztát, valamint céklát is ízesíthetünk vele. A bogyókat fokhagymával, rozmaringgal, majorannával keverve sültek és szárnyasok fűszerezésére használják. Különleges zamata az alkoholos italokban is jól érvényesül. Például az angol ginnek is a borókabogyó adja a jellegzetes ízét. Szétnyomkodva, összetörve jobban érvényesül az aromája, de erős zamata miatt keveset használjunk belőle." Két év szükséges ahhoz, hogy a borókabogyó alkalmas legyen a lepárlásra. Magas cukortartalmú bogyóiból pálinkát főznek, melynek a Felvidéken borocsiska, Erdélyben fenyővíz a neve. A bogyóból készült olaj értékesebb, mint a növény fájából vagy ágaiból készített. Illata: friss, balzsamos, édes-keserű, szúrós, zöld, fenyőfás tónusú. Befejezésül tartsuk eszünkbe, hogy az egyik bibliai monda szerint Mária egy borókabokor alá rejtette a kis Jézust, hogy Heródes katonái rá ne találjanak. Azóta a borókának a gonoszt távol tartó erőt tulajdonítanak.

2012. december 20., csütörtök

Gyömbéres Szilva Ágyas Gyümölcs Pálinka 2012.


257.

2012/1220

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

  Gyömbéres szilva
  üvegben érlelve
 
 
 Ilyenkor, azokban a napokban, amikor advent napjai lassan leperegnek és elérkezik a karácsony szent ünnepe pincészetünk is a különleges illatú, különleges házasítású párlatokkal kísérletezik. Ezzel is szeretnénk az ünnepek meg hitségét növelni. A mai napon egy szilvapálinkát ágyaztunk egy különleges fűszernövénnyel, a gyömbérrel. Miért is különleges ez a növény? Hogyan lehetséges, hogy egy föld alatti gumó ennyi aromát, erőt hordozzon magában? Csípős, fűszeres, különleges aromája nem csak sütemények, de húsok, halak, levesek, curryk főszereplője is lehet. Tisztít és gyógyít is, sőt… vágykeltő is. Csodafűszer! Én megpróbálom a pálinkába való házasítását is. A gyömbért már a K.e. 3000 körül keletkezett első kínai nagy füvészkönyv, a Pen Cao Csing fontos gyógyszerként említi. A gyömbér a kínai és az indiai ételek egyik alap fűszere, az indiaiak főzéshez és emésztési problémákra használták. Vallásos ünnepek előtt, hogy hagymaszagú leheletükkel ne sértsék meg isteneiket, friss gyömbért ettek, hogy leheletük édes, az istenek számára elfogadható legyen. Az ókori görögök emésztést elősegítő tulajdonsága miatt nagy étkezések után kenyérrel együtt ették. Később a gyömbért beledolgozták a kenyérbe, innen a gyömbérkenyér. A középkorban is jelentős szerepet játszott a fűszer-kereskedelemben. A görögök gyakran étkezés után fogyasztották, az indiai és kínai konyha pedig, húsok, nehezebben emészthető ételek ízesítésére használta. Afrikában a férfiak körében, mint afrodiziákum terjedt el, de egy régi indiai recept szerint is hatékony, ha reszelt levét mézzel, és reszelt főtt tojással elkeverjük: kiváló gyógyszer impotencia ellen. Nálunk Európában is elterjedt volt, hogy a menyecske gyömbéres kenyeret sütött a szíve választottjának, remélve, hogy így a legény nagyobb kedvvel házasodik meg. A középkori Itáliában a gyömbér az időskori boldogság biztosítéka volt, mert fokozza a szexuális képességeket. Gyógyhatását tekintve orvosságként az egyik legrégebben használt növény. A hagyományos indiai ájurvédikus orvoslás szerint a gyömbér nem csak a testet, hanem a lelket is erősíti. Fokozza az intelligenciát, határozottabbá tesz. A kínai tengerészek gyömbérgyökeret rágtak tengeribetegség ellen. A felsorolt tulajdonságok különleges lehetőségekkel kecsegtetnek a szilvapálinkával házasítva.
 

2012. december 19., szerda

Golden Delicious Alma Natúr Gyümölcs Pálinka 2012.


256.

2012/1219

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

  Golden Delicious alma
  üvegben érlelve
 
 
Őszintén megvallva a legkedveltebb gyümölcsöm, és ez szó szerint értendő, képes lennék akár az év minden estéjén egyet elfogyasztani belőle anélkül, hogy megunnám azt. Engem igazol talán az is, hogy már a rómaiak korában is 29 almafajtát tartottak számon, előszeretettel fogyasztották és bort is készítettek belőle. Magyarországon a harmadik legismertebb, és legnagyobb területen termesztett fajta, szinte egész évben hozzá lehet jutni, kiváló tárolási adottságainak köszönhetően. Hozzávetőlegesen hat hónapig őrzi meg, fogyasztási érettségét, nem megfelelőképen tárolt Golden alma, azonban hamar ráncosodik, élvezeti értéke csökken ez által. Héja vékony, a gyümölcs teljes felületén sárga színű. 140-180 g nagyságúra nő meg. Gyümölcshúsa sárgás árnyalatú, enyhén savas, édes, kissé illatos almafajta. Összetevői: cukor, almasav, csersav, fehérje, gumi, rostanyag, keményítő, organikus sók (magas a foszfor-, a nátrium- és vastartalma) és háromnegyed részben víz. Rostanyaga csak teljesen érett állapotban válik emészthetővé. Fajsúlya 0,8, jóval könnyebb a víznél. Szilárd alkotórészei az egész gyümölcs 15%-át alkotják. Az almát mindig teljes egészében kell fogyasztani, héjával magházával, magjával együtt. Így teljes értékű táplálék. Ne dobjuk el az alma csutkáját, igen értékes szerves kötésű jódot tartalmaz! Habár C-vitamin tartalma jóval csekélyebb mint például a narancsé vagy a citromé, mégis a benne lévő ásványoknak köszönhetően nagyon jó hatásai vannak az emésztőrendszerre. Fontos hatóanyaga még a pektin, ami vízben oldva kocsonyás zselét alkot, valamint a héja cellulóz része, aminek béltisztító hatása van. Alacsony vércukor esetén is hatékony, fogyasztása pótolja az ilyenkor szükséges glükózt. Persze nemcsak enni szeretem a golden delicious almát, hanem a belőle készült pálinka is a kedvenceim közé sorolható. Az első komoly és díjnyertes párlata volt ez a fajta pálinka pincészetünknek, ezért aztán mindig jó szívvel gondolok erre a gyümölcsre. Az idei cefre talán még jobban sikerült és az új desztilláló technikának köszönhetően még jobb párlat született. Friss gyümölcsössége és kellemesen édes-savanykás harmóniája a hangsúlyos, citrusos és enyhén fűszeres felhangokkal. Remek egyensúlyú, hosszú lecsengésű, elegáns, tiszta, visszafogott ital, amely meghálálja a hosszú érlelést legyen az fahordós, vagy üveges. 
 

2012. december 18., kedd

Bodzásbor Natúr Vegyes Párlat 2012.


255.

2012/1218

AQUAVINICUM

NATÚR

VEGYES

  Bodzásbor
  üvegben érlelve
 
 
 Az elmúlt napok hideg, havas, ködös, viszontagságos időjárása, valamint a sertésölések időszaka kissé más irányba terelte a figyelmemet, de a karácsony közeledte, az ünnepi hangulatok újra a pálinkakészítés, újból a pálinka kísérletek felé indítottak el. Ennek eredményeként született meg ezen a napon ez a natúr kategória, vegyes alkategóriájába tartozó párlat. Nálunk a mi pincészetünknél az Aquavinicum párlat rendszerben az jelenti a vegyeset, amikor különböző alkategóriából származó párlatokat házasítunk. Magyarán nem törkölyt a törköllyel, hanem jelen esetben gyümölcsöt a borral. Ennek a cefrének a két harmadát a fekete bodza adta és egy harmadát a rizlingszilváni fehérbor. Ennek a házasításnak az illat karakter keresése mellett nyilvánvalóan kihozatali szempontjai is szerepet játszottak, hiszen köztudottan a bodza kevés alkohollal bír, míg ezzel szemben a bor, pedig igen magas alkohol kihozatallal rendelkezik. Természetesen azért döntöttem a rizlingszilváni bor mellett, mert nem akartam túl illatosat sem választani, de túl jelentéktelent sem, mert ebben az esetben a bodza illat anyagai egyszerűen elnyelnék a bor alkotóit. A kísérlet eredménye nyilvánvalóan később fog kiderülni, mert azért ennek is szüksége van egy pár hónapos érlelődésre, stabilizálódásra.  Fekete bodza fontos gyógynövény. A gyógynövények ismerete olyan régi, mint az emberiség története. Az ősember ösztönösen keresett olyan anyagokat, amelyeket betegségének, bajának gyógyítására felhasználhatott. A fejlődés későbbi folyamán már céltudatosan kutatta a gyógyító anyagokat, és azokat meg is jegyezte magának. Miként táplálékának jelentős részét, úgy a gyógyszereit is a növényvilág szolgáltatta. A mai, hivatalosan is elismert gyógynövények jelentős része a hagyományos, illetőleg a népi gyógyászatból került át a természettudományos alapokon nyugvó gyógyászatba. Ebbe a kategóriába a bor is beletartozik természetszerűleg, főként akkor, ha az valóban adalék anyagoktól mentes. A kis hordó fekete bodza cefre ezen esetben csak az üstben találkozott a borral, nem azzal került erjesztésre. Együtt desztillálás azonban éppen elegendő ahhoz, hogy a két anyag egymásra találjon a hagyományos kisüsti technológia kétszeri lepárlása révén. Bízom abban, hogy a kísérlet eredményeként létrejövő párlat kellemes és gyógyító hatású lesz testre és lélekre egyaránt.
 

2012. december 17., hétfő

Szelíd gesztenyefa



Herbarium Librum

   Bükkfafélék Családja

Castanea sativa

Szelidgesztenyefa



Ott kell házat építeni, ahol a szelídgesztenye megél - hirdették az ókori rómaiak, akik már igen régóta ismerték és szereték a gesztenyét. Az egyik elképzelés szerint ők voltak azok is, akik Pannóniába és Angliába is eljuttatták. Nekünk persze egy sokkal tetszetősebb az a másik legenda miszerint viszont Mátyás király idejében, a XV. században vált ismertté a szelídgesztenye - igaz, Itáliának ebben a variációban is jut szerep: a történetírók szerint ugyanis Beatrix királyné hozta magával a csemegét, így vált az igazságos király kedvenc ételévé a gesztenyével töltött kappan, de fogyasztották sütve és mézzel ízesítve is az udvarban. Ezzel szemben a népi hagyomány egy másik királyhoz, Károly Róberthez köti a szelídgesztenyét: úgy tartják, hogy ő telepített öt szelídgesztenye-erdőt Nagymarosra. A szelídgesztenye nemes gyümölcsnek számított, ám mára már sok minden feledésbe ment vele kapcsolatban: a régi öregek még tudták, hogy a levelét érdemes párnába tölteni, ha békés álmot, kényelmes fejalávalót szeretnénk. Természetesen a fáját is nagyra becsülik: szeretik a hangszerkészítők és a kádárok - állítólag gesztenyefából készülnek a legtartósabb boros és pálinkás hordók, Olaszországban pedig hagyományosan ebből a fából készülnek a balzsamecetes hordók, de a hajóépítők, az asztalosok és ácsok is sokra tartják. Természetesen az én találkozásom sokkal prózaibb a szelídgesztenyével. Alig vártuk gyermekkorunkban, hogy közeledjen a minden szentek napja, mert ilyenkor már javában árulták a frissensült gesztenyéket, na és persze a nagymamák gesztenyepüréinek fogyasztásának emléke is még itt él emlékezetemben. Ma felnőtt korban már másként él a tudatomban a gesztenyefa. Fontos tudni róla, hogy hazánk leghosszabb életű gyümölcsfája. Életkora elérheti az 500-1000 évet. Alpokalján ma is találhatók 5-6-700 éves egyedek. A szelídgesztenye fájából készült boros és pálinkáshordókra is igaz a hosszú élettartam a benne rejlő magas csersav tartalom miatt. 100 kg friss fában több mint 13 kg a csersav jelenléte amivel megelőzi a tölgyfát ezen tulajdonságával. A jól megmunkálható, korhadással szemben ellenálló fa kellően tömör, sűrű erezetű, valamint gazdag nyomelemekben, illat aroma komponensekben. A szelídgesztenye fája az egyik legkiválóbb alapanyaga a fahordóknak. A borok és pálinkák hónapokig, évekig ászkolásának során egy egyenletes, fékezett oxidációs folyamat mellett a fából – a hordó égetettségének szintjétől függően - gazdag aromakomponensek beoldódása történik. Az így kapott bor, pálinka lekerekedettebbé, ízvilágában kiteljesedettebbé válik. A szelídgesztenye pótolni tudja a burgonyát, a gabonaféléket. Dél-Európa egyes vidékeken igazi néptáplálék, sülve - főve, minden formájában fogyasszák. Még  lisztet is őrölnek belőle, ami alapanyaga egy különleges kenyér, a gesztenyés kenyérnek. A belső fogyasztható húsos rész eléréséhez a külső kemény burkolatát valamint a belső bőrt el kell távolítani. A külső héjakat szárítás, őrlés után tea főzet készítéséhez használják. Szilíciumtartalma miatt értékes. Kitűnő teát lehet készíteni belőle. Az októberi gesztenyeszüretek után a téli időszakban a főtt és sült gesztenye kedvelt étel. Kevesen tudják, hogy a Monarchia idején jobbára csak a mai Magyarország és Horvátország területén terjedt el az oly kedvelt gesztenyepüré, mint édességek alapanyaga. Édességeken túlmenően, hazánkban kevésbé ismert módú, sokoldalú felhasználása ismeretes sós ételek alapanyagaként, sültek, töltött húsok kiegészítőjeként. A népi gyógyászat évezredek óta használja, a mai orvostudomány kivonatait most kezdi felfedezni. Antioxidáns, a szabad gyökök megkötésével sejtvédő hatású. Magas C, B, és E vitaminforrás, nyomelemekben gazdag. Kiemelkedő magas tannin tartalma érösszehúzó hatása révén visszér problémák kezelésére teszi alkalmassá. A különleges sűrű, sötétbarna színű méze különösen ízletes és egyidejűleg légúti és reumatikus betegségek kezelésében bevált. Most amikor már ennyire belemélyedtünk a szelíd gesztenyefa ismertetésébe el kell ismernünk azt sajnálatos tényt és közhelyet, hogy az emberek nagy többsége nem tudja, hogy mi a különbség a vad és a szelíd gesztenyefa között, sőt még azt sem tudják, hogy van különbség köztük. Az ehető gesztenye, vagy más néven maróni, semmiképp nem keverendő a parkjainkat díszítő vadgesztenyével (Aesculus hippocastanum), melynek gyümölcse nem ehető, sőt mérgező, és ami a külső hasonlatosság ellenére nem közeli rokona a szelídgesztenyének. Ezért talán nem árt alaposabban szemügyre venni a kevésbé ismert szelídgesztenyét. Fája lassan nő, 5-10 évesen virágzik először, nem ritkán csak 20 évesen fordul termőre, viszont rendkívül hosszú, a nálunk élő fák közül a leghosszabb életű fa.  Áprilisban kezdődik a rügyfakadás, haragos élénkzöld levelei 10-15 cm hosszúak, lándzsásak, fűrészes szélűek. Június végétől virít, 10-30 cm magas füzérvirágzata halványsárga, termős és a porzós virágokból áll. A szélmegporzásba rovarok is besegítenek. Szeptember-novemberben beérő makktermésének magházában hat rekesz található két-két magkezdeménnyel, közülük legfeljebb az egyik fejlődik ki. A termést a vadgesztenyénél sokkal sűrűbb tüskéjű, világoszöld, négy kopáccsal nyíló kupacs borítja, ami éretten felreped. Benne egy-három darab 20-35 mm széles, sima, bordázott vagy hullámos maghéjjal borított, barnás színű makk található. A makk alapján látható fénytelen foltot nevezik pecsétnek. A gesztenyének különböző nemesített változatai ismertek. A "maróni" jelentheti az olasz fajtákat, de minőségi kritériumot is jelent. A nagy szemű, 32 mm-nél nagyobb szemek érdemlik ki ezt a megnevezést. A jó minőségű gesztenye belső maghéja vékony, könnyen hámozható, kevésbé nő bele a magba. Nem nő akárhol. A meleg, nedves mediterrán és atlantikus éghajlatot és a tápanyagokban gazdag, agyagos talajt kedveli. Jól bírja a telet, nem fagyérzékeny. A gesztenye legfőbb jellemzője, hogy rendkívül sok szénhidrátot 100 grammja 28-44 grammot, azon belül pedig 17-25 % keményítőt tartalmaz. Ugyancsak gazdag zsír-, olaj- és fehérjeforrás (4,8%). Ennél fogva nem kifejezetten fogyókúrás étel, de a többi hasonló felhasználású maghoz képest valamivel soványabb. 100 grammja feldolgozatlanul, azaz például cukor hozzáadása nélkül 180-210 kcal (mintegy 700-800 kJ) energiát rejt. 8,1 gramm növény rostot is megeszünk vele. Vitamintartalma kevésbé markáns, leginkább C-vitamint (27,3 mg) lelhetünk benne, E- és B1-, B2- és B6-vitamint, némi niacint és pantoténsavat tartalmaz. Az ásványi anyagok közül sok káliumot (640 mg), 82 mg foszfort, kalciumot, magnéziumot tartalmaz. A nyomelemek közül a vas, cink, mangán és a réz található meg benne jelentősebb mennyiségben. Élelmiszerszűkében a gesztenye jól tárolható, keményítőben gazdag magja jelentette Nyugat-Európa számos területén a túlélést. Egyetlen fa termése elegendő volt egy fő téli élelmezésére. A nincstelenek számára ezért a közös területen jelöltek ki egy-egy gesztenyefát. A szelídgesztenyeméz sötétbarna színű, az egyik legfinomabb, különleges aromájú, de ritka mézféle. Úgy tartják, hogy visszérproblémák és trombózis megszüntetésére is alkalmas. Fája, virágja, kérge és maghéja egyaránt sok tannint tartalmaz, melynek érösszehúzó, vérzéscsillapító hatása jó szolgálatot tesz hasmenés idején vagy vérző sebek kezelésénél. Leveleinek és kérgének cseranyagai (galluszsav, ellagsav, quercetin, castalagin) gyulladásgátló, összehúzó és köptető hatásúak. Forrázatát lázas betegségek ellen adták, illetve gargarizáló szerként légúti gyulladásos betegségek és kínzó köhögés kezelésére. A levelek hatóanyagai reumás panaszok, hátfájás, ízületi merevség ellen és izomlazítónak is jónak bizonyultak. A Bach virágterápiában a gesztenyebél nyer alkalmazást. Nyersen is ehető, lisztes, édeskés, burgonyára emlékeztető íze van. A keményítőből felszabaduló cukor édes ízéből csak azoknak ad kóstolót, akik sokáig rágják. A magok könnyen kiszáradhatnak, ezért hideg, párás helyen kell tárolni. Nem is mindig szedték ki a kupacsból, felhasználásig azzal együtt homok között tárolták. A hűtő zöldséges fiókjában több hónapig eltartható, de tél vége felé ellenőrizni kell, nem csirázott-e ki. A nemesebb fajták hamarabb romlanak. Vízbe dobva ellenőrizhetjük, hogy jó-e még a gesztenye. A víz színén úszókat ki kell dobni. A fájából készült hordóban tárolt pálinkák színe nem tolakodó, de mégis határozottan mogyorós színt kölcsönöz a párlatainknak. Arról már nem is beszélve, hogy termését meghámozva, azt párlatunkba tesszük ágyként, akkor még sokkal különlegesebb aroma világú italt nyerhetünk.