DOMBOVÁRI VASUTAS BORVERSENYEN 2014-ben elért eredményeink.

A

MUTH PÁLINKA ÉS BORPINCE

BEMUTATJA

A

DOMBÓVÁRI VASUTAS BORVERSENYEN

2014.04.04.-én

ELÉRT

EREDMÉNYEIT:

1./

Fehér Házasítás 2013.

Muth József

Ezüst

2./

Háztáji Vegyes Fehér 2012.

Muthné Katona Mária

Bronz

3./

Rozé Cuvée 2013.

Muthné Katona Mária

Bronz

4./

Vörös Házasítás 2013.

Muth József

Ezüst

Magyarországi Német borászok borversenye Pécs 2014.

Fekete Faepres Mutsu Alma Ágyas Gyümölcs Párlat 2014.

541.

2014/0330

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

  Fekete Faepres Alma

  üvegben érlelve

 

 

 

 

Az átmulatott éjszaka után még várt egy feladat mielőtt ágyba dőlhettem volna, még pedig a templom digitális órájának átállítása eggyel előrébb a nyári időszámításra, hogy a harangok a megfelelő időben szólaljanak meg. Tehát nem elég, hogy mulattunk, ettünk, ittunk az éjszaka még egy órával is megrövidültünk. Így indult tehát ez a nap, és a folytatásban is éppen elég lesz regenerálódni. Szerencsére vasárnap van és így igazán más dolgunk nincs is, mint elmegyünk a vasárnapi szentmisére, elfogyasztjuk az ünnepi ebédet, és újból megnézzük a duna world-on a bátai tambura zenekart, amint a felszállott a pávában vendég szerepelnek. Közben azért elkészítek ismét egy ágyas párlatot. Az alap ital továbbra is megmarad a mutsu almapálinka, de ezúttal nem szamócát, hanem a névrokonságba tartozó erdei faepret használom ágyazásra. Abból is a fekete változatot alkalmazom, amelynek aszalványa pillanatok alatt megfesti az almapálinka natúr vízszínét. Ezzel a gyümölccsel kapcsolatban is még mindig nagyon sok tévedés, és félreértés, ezért is néhány dolgot újfent közreadnék róla. Figura József uradalmi erdész így ír róla 1880-ban: "Európába Chinából hozatott, s ma a tenyész­tés által töb válfajt számlál, melyek közül legismertebbek a következők : a fehér vagy vörhenyes gyümölcsű édes eperfa, Morus alba; a fekete gyümölcsű savanyu eperfa, M. nigra; a nagylevelü eperfa, M. Moretti, mely névét Moretti Pál olaszországi tanártól vette, ki e fát Európában elterjeszté; a legnagyobb levelii eperfa, M. ledvona és M. Giarvola, melyek selyemtenyésztés czéljából - leveleik tápértékét tekintve - kivéve a savanyu eperfát, legkedveltebb fajok”. Jó, ha tudjuk, hogy egyetlen selyemhernyó havonta kb. 110 liter falevelet is elfogyasztott, akkor el lehet képzelni, mennyire elterjedt a növény egész Európában. Sokáig nem is tudtam, hogy a nagymamám kertjében álló szederfa és a versben szereplő, feketén bólingató eperfa tulajdonképpen azonos. A valaha igen gyakori fa állománya mára megritkult. Piacokon se nagyon találkozhatunk a gyümölcsével, melynek oka az is, hogy nem áll el, leszedés után néhány órán belül fel kell dolgozni. Viszont akár egy hónapig is folyamatosan érik. A fehér eperfa június-júliusban hozza fehér, ritkábban fekete vagy rózsás árnyalatú, mézédes termését. Ezt leginkább nyersen fogyasztják, de pálinkát is lehet belőle főzni. A sokkal népszerűbb fekete faeper később, nyár végén érik.

 

 

Szamócás Mutsu Alma Ágyas Gyümölcs párlat 2014.

540.

2014/0329

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

  Szamócás Mutsu Alma

  üvegben érlelve

 

 

 

 

 És igen, ismét elérkezett a hétvége, amit még fokoz, hogy a lehető legszebb időjárás fogad bennünket. Arról meg már nem is beszélve, hogy amikor tudja az ember, hogy este csodás program várja, akkor még inkább fel van villanyozva. Egyik munkahelyemen sem kell megjelenem dolgozni, így saját pincészetemben tevékenykedhetem a délelőtt folyamán. Pálinkáimat és boraimat rendszerezem, készülök a jövő heti Dombovári borversenyre. De nemcsak a borokat kóstolgatom, hanem a pálinkákat is kezelésbe veszem, hiszen hamarosam az Igali pálinkaversenyen szeretnénk részt venni néhány különleges italunkkal. A mai napon ágyazással elkészített italomat még nem ezekre a versenyekre készítem, hiszen legalább száz napig pihennie, érlelődnie kell annak. Mindenesetre most erről osztanék meg néhány gondolatot, hogy amíg érlelődik addig is tudjunk miről vele kapcsolatban beszélni. A születés körülményei mindig meghatározóak egy ital későbbi életében is. Ennek az volt a legfontosabb apropója, amit már a tegnapi testvér italánál is elmondtam, hogy erre a fajta italokra van kóstolásaink alkalmával igény. A tegnapi különlegessége az volt, hogy szamóca tea filterrel végeztem az ágyazást, a mainak, pedig az a különlegessége, hogy a kertünkben megtermelt szamóca került aszalásra, majd ágyazásra. Az alap ezúttal is a mutsu almapálinka, hogy három hónap eltelte után a két italt össze tudjuk hasonlítani, és felismerhessük, hogy melyik közülük a jobb. A szamócát nagy földrajzi alkalmazkodóképessége és elterjedése miatt szinte a világ minden országában termesztik. Ennek is köszönhető, hogy a világ bogyósgyümölcs-termesztésében vezető szerepet tölt be. A szamóca szaporítása egyszerű és a nagy kézimunkaigénye ellenére a telepítés költségei már az első évben megtérülnek. A magyarországi termesztésre a múltban és a jelenben egyaránt a szoros versenyhelyzet volt jellemző: az európai piacra nehéz betörni, hisz a környező országok szamócatermesztése igen jelentős. Ebből jelenthet kitörést a szamóca alapú italok készítése. A szamóca genetikai adottsága a folyamatos érés. Ezért 2-4 naponta szednünk kell. Szedésre legalkalmasabbak a délelőtti órák, amikor a gyümölcs felületéről már felszáradt a harmat, de még nem melegedett fel túlságosan, ugyanis a nedves vagy felmelegedett gyümölcs gyorsan romlik, nehezen tárolható. Aszalva azonban téliesíteni is remekül tudjuk.

 

 

Szamócás Alma Ágyas Gyümölcs Párlat 2014.

539.

2014/0328

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

  Szamócás Alma

  üvegben érlelve

 

 

 

 

 Annak ellenére, hogy ma szabadságon szerettem volna lenni, hajnalban már a szőlő ültetvényben irányítom az embereket, majd még a főzdébe is be kell ugranom egy-két órahosszára, mert főnökömmel ki kell menjek a pusztájára. Szerencsére a jókedvemet semmi nem veheti el az időjárás is gyönyörű. Aztán még a szőlészetbe is visszatérek, aminek következtében csak délután érkezem meg a saját pincészetembe, ahol a nagy zöld felület ad éppen elég munkát, főleg, hogy most már nincsenek meg a birkák. A fűnyírás közben pihenésként elkészítek egy rendhagyó ágyas párlatot. Továbbra is a jól bevált régi almapálinkámat használom fel ennek alapjául, azzal a különbséggel, hogy az ágyazást ezúttal nem aszalvánnyal, nem is gyümölccsel végzem el, hanem tea filterrel. Aki már készített ágyas párlatot az tudja, hogy a későbbiek során a gyümölcs beleázó apró részecskéit nagyon nehéz eltávolítani még szűréssel is. Ennek kiküszöbölésére próbálkoztam meg szamóca tea filterrel, amelyet gondosan belelógatva a pálinkába szinte azonnal megkezdődött a beleerjedés még hideg állapotában is. Itt természetesen az arányok eltalálása határozza meg az ágyazás sikerét. A másik fontos kérdés az a szamóca mellett való döntés. Kóstoltatások alkalmával, főleg a hölgyek kedvelt itala a szamóca, ezért ezt az űrt szeretném ezekben a napokban kitölteni. A Fragaria nemzetség keletkezési és fejlődési központjának Kelet-Ázsiát tartják. A vadon élő szamócafajok valószínűleg már a jégkorszak végén megtelepedtek Európa, Ázsia és Amerika erdeiben. Már az ősember is kedvtelve gyűjtögette termését. A szamócáról a legkorábbi írásos emlékek a római korból származnak, Vergilius, Ovidius és Plinius is említette, mint vadon termő növényt, termesztésbe vételére azonban csak jóval később került sor, a gyümölcs gyűjtögetése kielégítette az igényeket. Az erdei szamócát (Fragaria vesca L.) már a XV. században termesztették a franciák és a belgák. A XVIII. századtól egy másik európai származású fajt is (kerti szamóca - Fragaria moschata Duch.) termesztésbe vontak, bár különleges zamata ellenére - valószínűleg gyenge termőképessége miatt - nem tudott nagy népszerűségre szert tenni. Ma azonban már elmondhatjuk, hogy a szamóca mind fogyasztva, mind bármilyen italnak feldolgozva elnyerte a fogyasztók kegyét. Kóstoljuk hát!