Több mint 100 érem és champion díjak a pálinkaversenyen
Kiváló, magas minőségű szinte minden pálinka és párlat, melyet az
elmúlt hetekben beneveztek a Pannon Pálinkafőzők Egyesülete által
meghirdetett országos Pannon Pálinka és Párlatversenyre. Ezt bizonyítja
az is, hogy a 143 nevezett minta közül 110-et értékelt valamely éremre
érdemesnek a szakmai zsűri. A díjazott pálinkák és párlatok több mint
felét bér-, illetve magánfőzdében készítették.
A Csopakon megrendezett pálinka és párlatverseny egyedülálló a maga
nemében. Azzal a céllal álmodták meg a szervezők, hogy kereskedelmi és
kereskedői főzdék mellett lehetőséget biztosítsanak a magán- és
bérfőzdéknek is a megmérettetésre.
- A jogszabályok szerint csak az a szeszesital nevezhető pálinkának,
amelyet száz százalékban minőségi magyar gyümölcsből, meghatározott
eljárással Magyarországon állítottak elő. Vagyis a magánfőzdék, és
bérfőzdék esetében a cefréből előállított szeszesital hivatalosan
párlat, mivel nem igazolt a gyümölcsök eredete. A minőségük viszont
lehet kimagasló, ami épp olyan érték, mint egy neves, prémium pálinka.
Mi mindenkinek lehetőséget biztosítottunk, hogy a minőség alapján
mérethesse meg a saját pálinkáját, illetve párlatát. A nevezők
bizonyítottak is, a 110 érmes minta közül 60-at a magán- és bérzőzdék
küldték be – mondta Csalló Jenő, a Pannon Pálinkafőzők Egyesületének
elnöke Veszprémben, a verseny összegző sajtótájékoztatóján.
A főszervező felidézte, összesen 143 minta érkezett be a megjelölt
határidőig, tíz megyéből, vagyis az ország szinte valamennyi pontjáról. A
benevezett pálinkákat, párlatokat először laboratóriumi vizsgálatra
küldték, hogy ellenőrizzék, megfelelnek-e a törvényben előírt
kritériumoknak, azaz cián, illetve metanil tartalmuk alatta marad-e a
megengedett határértéknek. Az analitika alapján 13 mintát zártak ki a
versenyből, közülük 5 kereskedelmi főzde által beküldött minta volt.
A szakmai zsűri illat tisztaság, illat karakter, íz tisztaság, íz
karakter, valamint harmónia és tartósság alapján pontozta a
versenymintákat. Összesítés után 25 arany (ebből 7 magán- illetve
bérfőzde mintája), 52 ezüst (ebből 24 magán- illetve bérfőzde mintája)
és 33 bronz (ebből 19 magán- illetve bérfőzde mintája) minősítést
osztottak.
Azokban a kategóriákban, amelyekben legalább 3 nevező, legalább 10
mintát küldött kiválasztották az aranyérmesek közül is legjobbat, avagy a
legjobbak legjobbjait – melyeket champion díjjal jutalmaztak.
Az érmeken és champion díjakon túl hét különdíj is gazdára talált: a
legjobb kereskedelmi főzde, a legjobb bérfőző, a legjobb bérfőzde, a
legjobb magánfőző, a legjobb kereskedői pálinka, a Városok és Falvak
Szövetségének legjobb pálinkája vagy párlata. A Nemzeti Adó és
Vámhivatal pedig a szőlő és törköly alapú pálinkák legjobbikának
finánc-díjat ítélt oda.
A verseny teljesen anonim volt, ami azt jelenti, hogy a minták
egyforma, jelöletlen üvegekben kerültek a zsűri elé. Az, hogy a díjazott
pálinkák és párlatok mögött mely főzők és főzdék állnak csak július
11-én, az I. Csopaki Fröccsöntő és Pálinka Napokon derül ki, az
ünnepélyes díjkiosztó keretében.
A Fröccsöntő és Pálinka Napokat július 9 és 13 között rendezik meg a
csopaki strand előtti téren. Aznap még a közönségre is vár egy nagy
feladat – dönteni a közönség-díjról. Július 11-én a strandon lehet majd
megkóstolni és bírálni a versenypálinkákat. A szavazók úgynevezett
kóstoló jegyet kapnak, melyekkel később értékes ajándékokat nyerhetnek.
Ambrus Tibor, Csopak polgármestere azt mondta, nagyon örül, hogy
hazatalált ez a verseny, hiszen évekkel ezelőtt Csalló Jenő már
szervezett pálinkaversenyt a településen. Akkor még csak törköly és
szőlő alapú pálinkákkal nevezhettek, de most az új életre hívott
versenyben már kitárták a kapukat, így nőtte ki magát országossá a
rendezvény. A helyszín viszont maradt a Csalló család szülőfaluja,
Csopak.
A Pannon Pálinka és Párlatverseny az Agrárgazdasági Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával jöhetett létre.
Dr. Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért
felelős koordinátora hangsúlyozta, nem a pálinkás rendezvények, pálinka
napok szponzorálása a cél, hanem az érték és a minőség hirdetése. A
Pannon Pálinka és Párlatverseny pedig éppen ezt a két fontos üzenetet
hordozza: a kimagasló minőség érték, helyben és országos viszonylatban
is.
A Hungarikum Bizottság koordinátora emlékeztetett, a Parlament
2012-ben fogadta el a hungarikumok védelméről szóló törvényt, melynek
nyomán elsőként a pálinka és a törköly pálinka került a hungarikumok
gyűjteményébe. A restik és kocsmák olcsó röviditala helyett a pálinka
nemzeti italunk lett.
- 2013 végén volt lehetőség először arra, hogy a Hungarikum Bizottság
pályázatán olyan közösségek nyerjenek el forrásokat, amelyek részt
vesznek ebben az értékgyűjtő munkában, illetve vállalták, hogy a
hungarikumok gyűjteményében szereplő értékeket egy-egy rendezvényen
megjelenítik. A Pannon Pálinka és Párlatverseny esetében a kettős cél
azonnal megjelenik, egyfelől egy hungarikum népszerűsítéséről van szó,
másrészt ez a verseny is azt példázza, hogy az értéket és a minőséget
kell keresni minden egyes ilyen alkalom során. Számomra nagy öröm, hogy
ilyen országos jelentőségű versenyt lehetett itt megrendezni. Az is
látszik, hogy minden egyes pálinkafőző a kimagasló minőségét hozta el
erre a rendezvényre, ennek köszönhető, hogy a nevezett pálinkák,
párlatok nagy része, arany, ezüst, bronz minősítésben részesült. A
következő időszakban is az lesz igazán fontos, hogy minden egyes
hungarikum mögött, az érték gyűjtemények mögött a minőséget keressük.
Ennek megfelelően Veszprém megye továbbra is szeretne a hungarikum
mozgalom egyik meghatározó szereplője lenni, és ha ilyen rendezvényeket
sikerül megvalósítani, akkor azt gondolom, hogy jó úton járunk –
fogalmazott dr. Horváth Zsolt.
