Vilmoskörte-Bikavér törköly Natúr Vegyes Pálinka 2010.

19.

2010/0929

AQUAVINICUM

NATÚR

VEGYES

Vilmoskörte-Bikavér törköly
üvegben érlelve



A szőlő még nem nagyon érik, amikor már ez a gyümölcs hívogatóan integet felénk. A Vilmos körte a világ legelterjedtebb körtefajtája; Angliában már 1770-ben ismerték. Williams terjesztette el. Innen vette eredeti nevét: Williams, Bon-chrétien Williams, Williams Christbirne, de Amerikában, ahol a legelterjedtebb, Bartlett néven ismerik. Magyar elnevezése egy régi, helytelen, de meggyökeresedett fordítás. A Vilmos körte augusztus végén, szeptember elején érik, gyümölcse középnagy, kúpos vagy tojás alakú, héja szalma- vagy viaszsárga; zamatos íze elsőrendű asztali fajtává teszi. Természetesen nem túl kemény, lédússága következtében kedvelt a közvetlen fogyasztása, de éppen emiatt nagyon nehéz belőle jó pálinkát készíteni. A körtéből készült pálinka általában visszafogott, decens, nem túl harsány illatú pálinka, amely illatában és Ízében citromos jellegű, pikáns füszerezettségű és szép gyümölcslágyságú, selymes, fiatalos. Illat- és ízvilágában szépen kidomborodik a gyümölcsre jellemző, könnyed lágy-fanyar fajtajelleg.… [bővebben] A Vilmos körtéből készült pálinka illatalkotói bonyolultak, rendkívül szépek és intenzívek, könnyedségük, selymességük semmihez sem hasonlítható.
Az őszi-téli körtékből főzött pálinkák illatvilágukat tekintve szintén visszafogottabbak, bár finom fűszerezettségük, tipikusságuk szépen érzékelhető. Illatukra és ízükre a sárga és érett gyümölcsre utaló gyümölcsösség jellemző. A vilmoskörtét mindig úgy szabad szüretelnünk, mielőtt még beérne, ugyanis utóérő típus és, mint ilyen ha a fán túlérik elveszíti vezéraromáját. Zölden szedjük le a gyümölcsöket és hideg helyen hagyjuk összeérni őket és mielőtt még a belsejük barnulni kezdene dolgozzuk fel. Gondosan kell a cefrézést elvégezni, a pektinbontástól a sav beállításáig. Arra is ügyelni kell, hogy lehetőleg oxigéntől elzárva erjesszük, mert így lepárláskor lényegesen kevesebb lesz az előpárlat, ahol egyébként a vezéraroma is érkezik párlatunkba. Nálam sajnos a szüret miatt a gyors kifőzés nem valósult, így aztán, hogy az illataiból megőrizzek valamint némi bikavér törköllyel házasítottam, hogy biztosan keletkezzen belőle párlat. A bogyózott törköly némiképpen módosította az összképet, de így is remek párlat született belőle.

Cabernet Sauvignon Ágyas Törkölypálinka 2012.

156.

2012/0307

AQUAVINICUM

ÁGYAS

TÖRKÖLY

Cabernet Sauvignon mazsolával
üvegben érlelve



Elérkeztünk tehát párlatunknak a harmadik tagjához, amely az Ágyas Párlatok csoportjához tartózik. Itt a dessztillálásra került törkölyből kinyert natúr párlatot ezen alkalommal is a közismert, és közkedvelt mazsola ágyra öntjük, hogy azon teljen el a finomodás, a pihenés három hónapja. E folyamat során, amelyet fontos hetente figyelemmel kísérni, amely az üveg felnyitását, és a párlat kóstolását jelenti. Az már az első hetekben jól megfigyelhető, hogyan válik a párlatunk áttetsző színe, halványsárgává, majd karamellás színűvé, végül szinte világosbarnává. A saját ízlésük dolga eldönteni meddig engedjük e színnek az árnyalatait elmélyülni. A párlat végső fogyasztási alkoholjának beállítása csak az érlelési idő végén történjen meg. Fogyasztói körben aratott népszerűségét egyrészről valószínűleg jellegzetes, könnyen felismerhető aromáinak köszönheti, de az is egyértelmű, hogy inkább a férfi emberekhez áll egyénisége közelebb. Hűvösebb éghajlatról vagy évjáratból származó tételeire a kaliforniai paprika húsa, rosszabb esetben a fűszerpaprika, míg érettebb tételeire a fekete ribizke jellemző. A termelők pedig valószínűleg azért kedvelik, mert amellett, hogy gondosan kezelve nagy borokat, törkölye pedig pálinkákat ad, még viszonylag magas termésátlagok és kevéssé költséges borászati feldolgozás után is emlékeztet a fajtában rejlő csúcsborokra, jellemző aromatikája okán. A szőlőbogyó magas fenoltartalma, mély, intenzív aroma árnyalatú pálinkát adhat, amely miatt a fajta esetében gyakori a viszonylag hosszú időn át tartó ágyas érlelés, és sok esetben felmerül az igény egy hosszabb palackos érlelésre is. Bár egy érett gyümölcsből készített cabernet fiatalon is vonzó lehet, legmagasabb rendű, legkifinomultabb és legizgalmasabb formáját általában hosszabb palackos érlelés után fedi fel. Természetesen az asztalt szőlőn való pihentetés felgyorsítja ezt a folyamatot, de nem elengedhetetlenül. Ezen ágyazással igyekszünk meg őrizni a gyümölcs egyedi illat- és zamatvilágát. Illata intenzív és rendkívül izgalmas, magával hordozza a szőlőfajta már sokszor bizonyított kedvező tulajdonságait. Fogyasztását kis mennyiségben, férfias összejövetelek alkalmára ajánljuk!

Cabernet Sauvignon Érlelt Törkölypálinka 2012.

155.

2012/0306

AQUAVINICUM

ÉRLELT

TÖRKÖLY

Cabernet Sauvignon szőlő
akácfa hordóban érlelve



Azt hiszem akkor lepődnének meg olvasóim, illetve hallgatóim a legjobban, ha ezúttal kivételt tennék a megszokott párlat elosztásomban. Hát nem is teszem ezt másként, mint ahogy szoktam. Háromfelé osztott párlatnak a középső részét nem üveg edénybe töltöttem, és nem abban pihentetem, hanem ezúttal fahordós érleléssel igyekszem még különlegesebbé tenni. A fahordó anyaga ezen esetünkben az akácfa lett, amelyről sokan úgy vélik, hogy illik benne pálinkát érlelni, én azonban úgy gondolom, hogy nem okoz kárt a párlatban a három hónapos érlelési idő alatt, sőt egyedi ízeket és aromákat ad neki. Annak ellenére, hogy hazánk éghajlata elsősorban a fehérszőlőknek kedvez, minket sem került el a vörös szőlő, vörösbor-mánia. Így, ha a világfajtákról beszélünk, sok borfogyasztónak először a cabernet sauvignon jut eszébe, a szőlőfajta, amelyet a világ többi borászához hasonlóan, a magyarok is nagy előszeretettel ültettek a kilencvenes években. Mára itthon letisztulni látszik a kép, ahogy kiderült, melyek azok a vidékek, ahol meglehetős gyakorisággal, kiemelkedő, szép eredményt produkál a fajta. A Bátai hegyközség pedig ezen területek közé tartózik. Érdekessége a szőlőfajtának az is, hogy sokáig egy mára kevéssé ismert biturica nevű szőlőfajtát tartottak az elődjének, egy 1997-es DNS-kutatás azonban más eredményt hozott. A híres kékszőlőfajta felmenőit tekintve elsőre meglepődhetünk, hiszen a sokszor kistestvérként kezelt cabernet franc és egy fehér szőlőfajta, a sauvignon blanc keresztezéséből született meg. Nem számíthatjuk az ősi szőlőfajták közé, hiszen a 18. század végéig nem volt komolyabb hatással a borvilágra. Médocban történő elterjesztésében Baron Hector de Brane és Armand d’Armailhacq játszotta a legnagyobb szerepet. A huszadik század végére pedig minden szempontból behozta korábbi lemaradását. A szőlő legjellemzőbb tulajdonságai a kisméretű bogyó, és ennek következtében az egységnyi mustra jutó, az átlagosnál magasabb héjmennyiség. Ebben persze közrejátszik a viszonylag vastag héj is, ami jól jön abból a szempontból a szőlészeknek, hogy a fajtát ellenállóvá teszi a rothadással szemben, így nedvesebb klímán is jól termeszthető. Emiatt törkölye is több, és ha nem nagyon préseljük ki, akkor bizony sok párlatot ad, amely e hordóban érlelve zöldessárga színűre varázsolódik.

Cabernet Sauvignon Natúr Törkölypálinka 2012.

154.

2012/0305

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

Cabernet Sauvignon szőlő
üvegben érlelve



Nem mindennapi, azaz utazás, amelyet az elmúlt hónapokban tettünk meg képzeletben, virtuálisan a pálinkák és párlatok világában. Valószínűleg a legtöbb ember számára a világon a pálinka nem más, mint egy alkoholos, bódító ital, amelynek segítségével el tudja lazítani magát és gondolatait a minden napok nehézségei, és problémáiról, melyek akadnak szép számmal. A jó hírem az, ezzel az utazással kapcsolatban, hogy még nem ért véget, és hogy milyen hatalmas, kifogyhatatlan e pálinka világnak a variációs lehetősége mi sem jobb bizonyíték arra, párlat rendszerem sokfélesége, sokszínűsége. A mai napon a déli gyümölcsök ágyas világából, újfent visszarepülünk képzeletünk szárnyán a törkölypálinkák hagyományos világába. Ezen belül is a natúr pálinkák alcsoportjába sorolható párlat következik, amelynek alapanyaga nem más, mint a Cabernet Sauvignon szőlő törkölye. A Bátai hegyközség területén igen csekély területen termesztett szőlőfajta, közeli rokonságban áll a legnagyobb területen termesztett Cabernet franc-kal. A Cabernet sauvignon egy vörös szőlőfajta, amelyből a "vörösborok királya" készül. Francia eredetű világfajta, a vörösborok királya. E szőlő törkölyből készült pálinka sajátos zamatú, nem minden fogyasztónak nyeri el a tetszését. Kellemes fanyarságát gazdag csersavtartalmának köszönheti, amely egyben bársonyos ízérzetet ad párlatának. Illatos, jellegzetes zamatú, különleges minőségű, bársonyos, cserzőanyagban gazdag pálinka, amelynek illatában a cseresznye és cédrusfa, ízeiben a fekete ribizli, a cseresznye és eukaliptusz, zöldpaprika, valamint a csokoládé ismerhetők fel. Rendkívül komplex! Fiatalon nehéz húsételekhez, éretten nemes vadhoz illik. Fehérje tartalma is igen magas, amelynek következtében hajlamos az opálosodásra, ha az alkoholtartalma 50% alá csökken. Fogyasztani azonban sokkal jobb, alacsonyabb alkohollal, így mindenképpen ajánlott hideg eljárásnak alávetni, és alaposan megszűrni. Az érlelést, és pihentetést meghálálja akár üvegben, akár hordóban, akár gyümölcs ágyon is történjen. Túlzott karakterei miatt talán nem annyira kedvelt, mint a szőlő fajta bora, de egy-két év elteltével kisimuló jegyei felejthetetlen élményben részesítenek bennünket.

Pomelo Ágyas Gyümölcs Párlat 2012.

153.

2012/0304

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

Pomelo
üvegben érlelve



Most miután jó néhány napot eltöltöttünk a hazai gyümölcsök választékánál, ismét melegebb éghajlatra utazunk, és ismét egy déli gyümölcsöt mutatunk be Ágyas Párlatként. Ezúttal a párlat alapját képező pálinka sem vegyes gyümölcs, hanem narancs párlat ezért aztán ez a pálinka nem is a vegyes pálinkák közé kerül besorolásra, hanem a gyümölcs pálinkák közé. Minden valószínűség szerint igen kevés honfitársunk van, aki ezt a fajta déli gyümölcsöt közelebbről ismerné. Talán még vannak néhányan, akik már ettek belőle, de hogy párlatban ágyasként érlelve még nem találkoztak vele az bizonyos. Jó magamat is a kíváncsiság az, amely arra sarkalt, hogy kipróbáljam ezt is a közismert déligyümölcsök mellett. Érdemes is emiatt néhány szót ejteni magáról a gyümölcsről, hogy legyen némi támpontunk arról, hogy mit is fogyasztunk amikor Pomelóról teszünk említést. Származását tekintve Malájföld különlegessége ez a gyümölcs, mely még ma is a Távol-Kelet egyik érdekessége. Ritkábban kerül az európai piacokra, mint a jól ismert citrusfélék ez részben annak is köszönhető, hogy ma főleg csak Indiában és Dél-Kínában termesztik, de lassan a trópusi övben is elterjed. Érdekessége, hogy Távol-Keleten a Holdújévi ünnepek kísérője, ahol nemcsak csemege, hanem kultikus gyümölcsféle is. A pomelo a citrusfélék egy teljesen külön fajtája. A termések színe zöldessárga, méretük nem ritkán eléri az akár 40 cm-es átmérőt és a 6-8 kg tömeget is. Íze a keserűtől az édesig bármilyen lehet. Héja jóval vastagabb, és savanyúbb, mint a grapefruitnak. Akárcsak a grapefruit hűvös helyen, 3-9 hétig is eláll, és a tárolás alatt keveset veszít tápanyagtartalmából. Miután a pomelo igen messziről érkezik hazánkban és addig is sok vegyszeres kezelésen megy keresztül, elsőként alaposan mossuk meg az egyébként ehetetlen héjat. Ezután vagy megpucoljuk, vagy nem, hiszen fogyasztható a grapefruithoz hasonló módon, vagy gerezdjeire szedve, mint a narancs. A pomelo túl különleges ahhoz, hogy ne nyersen, pusztán saját ízéért fogyasszuk. Ha túl savanyúnak bizonyul, ami gyakran előfordul, akkor szórjuk meg egy kevés cukorral. Kifejezetten magas kalcium és a kálium tartalma és természetesen a citrusoknál megszokott módon C-vitamin tartalma is jelentékeny. Kálium tartalmának köszönhetően jó vérnyomás szabályzó, illetve immunrendszer erősítő. Egy próbát mindenképpen megér!

Zweigelt Szőlő Ágyas Borpárlat 2012.

152.

2012/0303

AQUAVINICUM

ÁGYAS

BOR

Zweigelt mazsola szőlővel
üvegben érlelve



Ahogyan már eddig hónapok óta megszokhattuk, minden párlatomat, így ezt is háromfelé osztottam, hogy a három hónapos pihentetési idő eltelte után összekóstolva azokat megállapíthassuk, hogy miként születik egyből három féle pálinka, és mindez nem csak küllemben, színben, hanem tartalomban, ízben és aromában is. A három hónap során, amíg a párlatok pihentetése, érlelése, harmonizálása folyik, időnként az érlelő edények tetejét felnyitjuk, a párlatokat levegőhöz jutatjuk, mert itt a borral ellentétben az oxigén jelenléte segít a pálinka összhangjának kialakulásában. E mellett természetesen mind a színét, mind a tisztaságát, mind pedig belső karaktereit folyamatosan figyeljük. Mondanom sem kell, hogy legalább olyan gondot és figyelmet kell fordítanunk pálinkáinkra, mint borainkra, de még azt is meg merem kockáztatni, hogy mint gyermekeinkre. Én egyébként is úgy tekintek minden egyes párlatomra, mint a gyermekemre, így nemcsak addig figyelem fejlődésüket, míg megszületnek, hanem akkor is, amikor már érnek, növekednek. Minden addigi nehézség, amelyet sikeresen leküzd, az ember egy pálinka megszületéséhez benne van a párlatban. Ugyan a borpárlat esetében nem kirívó ez a nehézség, de a szőlő beéréséig a meredek hegyoldalon jó párszor fel kell kapaszkodni míg, szüretre kerül a sor. A zweigelt borpárlat harmadik változata ezúttal is az ágyas. E párlat esetében nem volt szükség túlzott okoskodásra, ugyanis maga a párlat annyira karakteres, és jellegzetes, hogy azt semmiféle gyümölcs ággyal nem lehetne felül kezelni, vagy bármilyen irányba megváltoztatni. Ezért is nem ez a cél vezérelt, amikor a párlatot aszalt mazsolára öntöttem, sokkal inkább az, hogy az aszalvánnyal belekerülő zamatok lecsendesítsék a párlat harsány karaktereit és hátulról megbékítsék egymással alkotó elemeit. Az aszalványtól halványsárga színt kapó párlatot a falusi étrend nagyon sok eleme mellé tudom ajánlani. Ezek között szerepel a töltött káposzta, füstölt túrós ételek, erősen fűszerezett, paprikázott halételek, bablevesek és gulyások aperitifje, valamint digestivje is lehet. Amikor szánkba vesszük, akkor is intenzív, savakban nincs hiány, azonban kerekebbek és szerencsésebb az időbeli eloszlásuk is. Nem olyan rémisztő a kezdés, viszont végig egy tempóban marad a korty. Ízében fűszerként megjelenik az elmaradhatatlan sós, ásványos, gyümölcsös vonal, amely az ágyasok jellegzetessége.

Zweigelt Szőlő Érlelt Borpárlat 2012.

151.

2012/03012

AQUAVINICUM

ÉRLELT

BOR

Zweigelt szőlő
üvegben érlelve



A tegnapi nap folyamán bemutatásra kerülő párlatnak egy részét azonnal fahordós érlelésnek vetettem alá. A borpárlatot más néven cognacnak is nevezik, amikor az adott párlat éveken keresztül tölgyfa hordós érlelésen esik keresztül. A párlat natúr változatánál kissé kitárgyaltuk magát az alapanyagot, a szőlőt. Amiért is ezt a párlatot nem nevezhetjük pálinkának azaz, hogy nem közvetlenül a gyümölcsből kerül előállításra, hanem abból előbb bort készítünk és csak azt követően áldozzuk fel a tűz oltárán. A folytatásban néhány szót ejtsünk arról a borról is, amelyből készült. Már több soron, több alkalommal megtárgyaltuk, hogy rossz borból, csak rossz párlat készíthető, így ebben az esetben is csupán a kíváncsiság és a kísérletező kedv az, amely a párlatkészítésben bennünket mindig újabb és újabb illatok és aromák felé sodor. Ez a Szekszárdi borvidékre jól jellemző, 2011-es zweigeltünk szépen mutatta a fajta jellegzetesen fűszeres világát. Meleg, kedves illata a szedret idézi, csöppnyi punccsal, fahéjjal színesítve. Ízvilágában is a szedres gyümölcsösség uralkodik, a kakaó és a gyömbér pikáns jegyei kíséretében. Közepes testű, kicsit rusztikus bor. Levegőn érlelt sonka és fekete olíva falatkák, vagy akár csípősebb paraszttálak társaságában is jól érzi magát. Nem véletlen a bornak ez az ízvilága, amely pompásan átérzik a jól elkészített párlatban, amelyet eperfa hordós érlelésnek vetettem alá. Az eperfa hordó felerősíti a szőlőben és a borban megtalálható karakterisztikus jegyeket. Bátran ajánlom ezt a párlatot három hónapos pihentető érlelés után, közepesen nehéz és fűszeresebb ételek kísérőjeként. Ne feledjük el egy pillanatra sem, hogy a frissen ledessztillált párlat nem alkalmas még az azonnali fogyasztásra, mindenképpen pihentetésre, érlelésre van szüksége, hogy benne fellelhető egyéniségi jelek kialakulhassanak, kibontakozhassanak. Megfelelő türelemmel és alázattal foglalkozunk a párlatunkkal, akkor az, rendkívüli módon meg fogja számunkra hálálni. Ezen a vidéken is közel kétezer éve folyik szőlőtermesztés, az itt folyó Duna és az elterülő lágy domb lankái, mély szurdokai tükröződnek, majd vissza párlatunk aranysárga színében.

Zweigelt Szőlő Natúr Borpárlat 2012.

150.

2012/0301

AQUAVINICUM

NATÚR

BOR

Zweigelt szőlő
üvegben érlelve



Megszakítva a jó pár napja tartó Ágyas Párlat sorozatomat a mai napon visszakanyarodnánk a Natúr Pálinkák világába. Ha pedig már visszakanyarodtunk akkor a Aquavinicum Párlat Rendszer legelső alcsoportjához a Natúr Borpárlatokhoz érkezünk meg. Ez alkalommal nem egy fehér szőlőből készült bor párlatát szeretném bemutatni, hanem egy vörös borszőlőét. Nem tipikusan magyarfajta, hanem sokkal inkább a sógoroké, vagyis osztrák. A bátai hegyközség területén nem nagy területen művelnek ebből a fajta szőlőből, mégis úgy gondolom, hogy felveszi a versenyt a hagyományos kék szőlőkkel, kékfrankossal, cabernettel, merlottal, vagy oportóval. Néhány dolgot érdemes tudni róla, mert nem biztos, hogy túl sokan ismerik szőlőjét, illetve borát, pálinkáját pedig talán még sokkal kevesebben. Azért akinek az ereiben csörgedezik német, vagy közismertebben sváb vér, azok azért előszeretettel esküdnek erre a fajtára a franciákkal szemben. Ez a szőlő a bátai Rigóvár domb északra néző lejtőjén termet, közvetlenül a házunk felett. Mind talajban, mind a napsütéses órák számában kiváló fekvéssel bíró terület. A Zweigelt avagy a kék Zweigelt magyarországon a 60-as évektől kezdett ismerté válni. Ez a vörös szőlőfajta amely Ausztriából származik a Kékfrankos és a Szt.Lőrinc fajták keresztezéséből. A Zweigelt a tenyésztőjéről Dr. Zweigeltről lett elnevezve mégpedig 1922-ben Klosterneuburgban, Ausztriában. Ez a rubintvörös száraz, könnyű bor tanninban szegény és jellemzően gyümölcsös, meggyre emlékeztető az utóíze. Közepes valamint nagy fürtjei szeptember második felében érnek be. A fajta nagy előnye a korai érés és, hogy ellenáll a fagynak. Ennek a szőlőnek volt szerencsém a szüretén, és a borrá való feldolgozásán is részt vennem sógoromék pincészetében. Ausztriában a Zweigelt reneszánszát éli és itthon is egyre népszerűbb fajta. Nem véletlenül, hiszen bora is igazi egyéniség, jellegzetes fűszeres, izgalmas világa könnyen felismerhető még a borából készült pálinkában is. A Zweigelt bőtermőfajta, de a szigorú terméskorlátozásnak és a kishordós érlelésnek köszönhetően évről-évre megbízhatóan szép bort, és vele párhuzamosan pálinkát képes adni. Róla mindig a régi villányi monda egyik szereplője jut eszembe: Kecske, aki tüzes, szívós, röghöz kötött segítő.

Rizlingszilváni Ágyas Törkölypálinka 2012.

149.

2012/0229

AQUAVINICUM

ÁGYAS

TÖRKÖLY

Rizlingszilváni aszalt szőlővel
üvegben érlelve



Érdekes módon annyira belejöttem az ágyas párlatok bemutatásába, hogy ezen a napon, amely négyévente egyszer van a kalendáriumban, ugyancsak egy ilyet mutatok be a pálinkakedvelő közönségnek. Sokan nem szeretnek, vagy szeretnének ezen a napon születni a születésnap ünneplése miatt, de én úgy gondolom, hogy ez nem jelent igazán semmit sem. A különlegessége még az is ennek a ma bemutatásra kerülő párlatnak, hogy általa az utolsó alkategória is képviseltetve lesz ez által. Eddig ugyanis az ágyas pálinkák törkölypárlat alkategóriájában nem szerepelt egy italom sem. Az alappárlat ebben az esetben egy nem olyan régen lepárlásra került Rizlingszilváni törköly volt és eddig azért nem lett ágyassá téve, mert aszalt fehér szőlővel kívántam ezt elvégezni, még pedig olyannal, ami nem a megszokott mazsola, hanem egy valóban nálunk Magyarországon termet fehér szőlő aszalványa. Sikerült is, ha nem is könnyen ilyet beszereznem a bajai piacon és így végre megszülethetett ez a párlat is. Mondanom sem kell, hogy nemcsak nehéz hozzájutni, hanem elég drága is ez a fajta házi aszalvány, el is határozom, hogy a nyáron magam is vásárolok egy ilyen berendezést, amellyel magam fogom előállítani minden párlatomhoz az aszalványokat. Nem kétséges, hogy ennek az amúgy is csodálatos, friss, üde, jellegzetes rizlinges, gyümölcsös illatoknak és határozott savaknak, aromáknak, amelyek jellemzik az e fajtából készülő pálinkát csak még jobbat tesz az aszalt szőlő ágyon való érlelés. Ennek következtében el tudjuk nyújtani az íz stabilizálását, növelni tudjuk az aromák kiteljesedését, ezzel hosszú érési képességet biztosítva párlatunk számára. Az is nagyon érdekes, hogy a magyar gasztronómiában milyen előszeretettel használják ezt a fajta szőlőnek a borát konyhai különlegességekhez. Ha pedig a bora jól illik ezekhez, akkor a párlata még inkább illik a sültek lekíséréséhez. Mivel ez a fehér szőlő korán érik még magában hordozza a nyár minden melegségét, minden fűszerességét, de benne van a nyári zöld munkák verejtéke is, a szőlő művelő ember filozófiája, egyénisége, életének karakterisztikája, ezzel a tudattal fogyasszuk!

Téli Esperes Körte Ágyas Gyümölcs Pálinka 2010.

14.

2010/1201

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

Téli Esperes Körte
üvegben érlelve



Az első önállóan, saját magamnak készített körte pálinkámnak a harmadik fokozatát szeretném ebben a párlatban bemutatni. A jól sikerült alap párlatot, mint emlékezünk rá követte az eperfa hordóban érlelt körte pálinka változat, amely már nem csak színében adott többet a natúr párlatnál, hanem a fahordós érlelés összehangolta, összesimította a pálinka illatait, aromáit. Joggal gondolnánk annak fogyasztása közben, hogy ezt már nem lehet felül überelni, én azonban azt mondom, hogy érdemes kipróbálni a saját párlatába, saját gyümölcsét ágyként behelyezni, mert ezzel sok olyan pluszt adunk a párlatunknak, amely egyébként nem található meg benne. Ilyen például a gyümölcscukor, a savak, az aromák, amelyek olykor a párlatunkban csak kis mennyiségben találhatóak meg. A körte nemzetség hazája egész Európa, délre Észak-Afrika, Irán és a Himalája vidéke. Mint szülő, a vackor jöhet számításba, amely Közép- és Dél-Európában, Kis-Ázsiában és a Kaukázusban, valamint Irán északi részén vadon él. Első nemesítői a főníciaiak és a rómaiak voltak és uralkodói ínyencségnek számított a perzsa királyok asztalánál. Azt azonban mindig jól tudni, hogy a körte jelentősen utóérő típusú gyümölcs, ezért mindig igyekezünk még zölden leszedni, de utána együtt hideg helyen pincében egy-két hétig tartani, amíg össze nem érnek, össze nem sárgulnak. Sohase úgy szedjünk körtét pálinkának, hogy a lehullott sárgákat szedjük össze, mert azokból már az aromák jelentős része elillant, közepük barnára kásásodott. Ez érvényes az ágyas párlat ágy gyümölcsére is, legyen mindig szépen beérett sárga. Alaposan mossuk meg, szártalanítsuk és bőrösül gerezdekre vágva rakjuk bele a három hónapos időszakra. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy minimum 10% legyen a párlat mennyiségének kilóban az ágyas gyümölcs. A friss gyümölcsből készült ágy más zamatokat ad a párlatnak, mint az aszalvány, de az biztos, hogy a körtefogyasztása még párlat formájában is, jót tesz az idegrendszernek, oldja a húgykősavat, a káros sólerakódásokat, salaktalanítja a szervezetet. Tartalmaz még vasat és foszfort, rostot, szénhidrátot, valamint fehérjét. Így nemcsak a középkori szerzetesek, de mi is elmondhatjuk, hogy gyógyitalt fogyasztunk természetesen kulturáltan és kis mennyiségben.