Népi hiedelmek LXXVI.

Népi hiedelmek

LXXVI.

Pünkösd vigíliája

Pünkösdöt a Szentírásból ismert Húsvét után az ötvenedik napon tartják. Így pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: május 10., a legkésőbbi pedig június 13. Görög nevének (pentékoszté) a jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Tertullianus régi ünnepnek nevezi, tehát az apostolok idejéből való. A katolikus egyházban van vigíliája böjttel, amelyen keresztvizet szentelnek. A bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik. A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló. Pünkösd a régmúltban gyökerező, mágikus célzatú, nászt, termékenységet, tavaszt köszöntő ünnep. Ma is szorosan kapcsolódnak a pünkösdhöz a virágok. Egyes helyeken például már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. A pünkösd ünnepét megelőző hosszabb-rövidebb böjtöt a Sermones Dominicales, magyarul Szentlélek adventje (ieiunium Spiritus Sancti), a szegedi régiség pedig pünkösd kántora néven emlegeti. A szegedi nép idősebbje ezt még nemrégen is megtartotta. Csertalakos népének pünkösdpéntek fogadalmi ünnepe. Pünkösd szombatja a szegedi tájon régebben fürdési kötelezettséggel járt, amelynek középkori, esetleg bizánci kultikus eredete aligha kétséges. Még a múlt század végén is apraja-nagyja lement a Tiszára fürdeni, megmosakodni. Ha hajnalban történt, akkor ez a tisztálkodás hitük szerint távoltartott minden betegséget. Ebből a hagyományból sarjadt, hogy a tiszai fürdőket Szegeden az újabb időkig mindig pünkösd szombatján nyitották meg. Görögkatolikusaink a napot a halottak emlékének szentelik. Azok a katechumenek, akik betegség miatt Húsvétra virradó vigílián nem vehették fel a szent keresztséget és talán néhány újonnan megtért is, Pünkösd szombatján járulhattak a szentséghez. Ez a nap ugyanis már Tertullianus idejében a keresztelés napja volt. Az ünnep, mint Nagyszombaton, a Lateránban van és a szertartás is a nagyszombatinak a megrövidítése. Pünkösd szombatja is félig ünnep volt. A múlt században ezen a napon még általános volt hajnalban, a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a hitben, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás. Ilyenkor jól ismert szokás a Pünkösdikirály-választás. Hazánkban a szólás: "Rövid, mint a pünkösdi királyság.", már a XVI. században ismert volt. A XVII. század végén és a XVIII. század elején a huszárezredekben májuskirályt választottak. A XIX. században lovasversenyeken választották a pünkösdi királyt. A falu határában egy megfelelő helyen gyűlt össze a falu népe. Itt kellett a legényeknek bebizonyítani, ki a legügyesebb, kinek a lova a leggyorsabb, az lett a "pünkösdi király". Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak. A győztes fejére virágkoszorút tettek, majd megkezdődött az ünneplés, melynek fénypontja az ökörsütés volt. A pünkösdi király egy évig minden ünnepélyre, mulatságba, lakodalomba hivatalos volt, ingyen ihatott a kocsmában, lovát, marháját a társai őrizték, s ha netán valami apróbb vétséget követett el, azért testi fenyítéssel nem büntették. A lányok kedvence lett. Egyes vidékeken szokás volt a lányok közül a legszebbet kiválasztani, ő lett a pünkösdi királynő.

Népi hiedelmek LXXV.

Népi hiedelmek

LXXV.

Június 10.

SKÓCIAI SZENT MARGIT Szent István királyunk unokája volt. Édesapja a hazánkban emigrációban élő angol Eduárd herceg, édesanyja pedig Ágota, Szent István lánya volt. Margit Mecseknádasd mellett született1046 körül. Visszatérve Angliába, belső viszályok és a normann támadások miatt megint menekülniük kellett, és egy tengeri vihar juttatta őket Skóciába, ahol menedéket nyertek. III. Malcolm skót király felesége lett Margit, 1070-ben skót királynévá koronázták, nyolc gyermekük született. Jósága közismert volt, szorgalmazta a húsvéti szentáldozást, megszüntette Skócia pogány hagyományait, férjének hirtelen fellobbanó haragját is megszelídítette. A hozzá kapcsolódó népi hiedelmek a következőek: Medvesalján Retkes Margit néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó gyenge maradjon. Csépán a tyúkültetésre alkalmas nap. A Hortobágy vidékén általában esős napnak tartják. Zentán Margitot legyes Margitnak hívják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy. Magyarszentmihályi és monostori hiedelem szerint „Margit asszony a legyek királynéja és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel”. Úgy védekeztek ellene, hogy mise idején a szántóföldről hozott földet szórták szét a házban. A retek vetése mellett ilyenkor szokás vetni még a káposztát, és a len vetés ideje.

Faeper Pálinka 2011.

Faeper Pálinka
2011.



Kétségtelenül jó hír az is a pálinka kedvelő közönség számára, hogy a tavalyihoz képest egy héttel korábban megkezdődött ennek a gyümölcsnek az érése és már meg is kezdtem a gyűjtését és cefrézését neki. A tavalyi évben kétségkívül a legkeresettebb pálinkáim közé tartózott. Remélem, hogy a belőle készült párlat ismét visszahozza a neki megjáró megbecsülést és a belőle készült párlatok ismét népszerű gyümölcsé teszik hazánkban. A faeper ugyanis nem Magyar gyümölcs Nyugat-Ázsiában őshonos növény, melyet már az ókori görögök is ismertek. Nyugat-Európában, így hazánkba is a selyemhernyó tenyésztéssel került át. Napjainkban már nem túl gyakori fafajta. Vadon termő gyümölcsének nemesítésére nem fordítottak túl nagy gondot, annak ellenére, hogy a századforduló idején nagy becsülete volt. Akkoriban szinte minden új út mellé eperfákat telepítettek. Ma viszont úgy kell vadásznunk arra, hogy egy-egy fát találjunk.
A faeper a vándorlók eledele, az országutakat szegélyező eperfasorok sok szegény ember számára tették elviselhetővé az életet. Sajnos mára zömében kiirtották ezeket a fákat.
A faeper levele a selyemhernyók fő tápláléka. Meglehetősen magas fán teremnek a leginkább szederhez hasonlítható, savanykás-édes, fekete vagy fakó bordó színű gyümölcsök. Igazán kedves növényről van szó, hiszen az érett szemek érintetlenül a földre hullanak, így könnyítve meg dolgunkat a szüreteléssel. Festékanyaguk, bármit véglegesen megfog, amivel csak érintkezésbe kerül. Két változatát különböztetjük meg. Egyik a fehér faeper, melynek termése fakó bordó, hosszúkás. Másik fajta a fekete faeper, mely inkább szederre emlékeztet és sokak szerint ízletesebb sápadt rokonánál. Leginkább erdőkben találkozhatunk ezzel a gyümölccsel. A bogyók legyenek hibátlanok, színük fajtájuktól függően fekete, vagy halvány bordó. A szemek érettségéről is könnyen meggyőződhetünk, ha megkóstolunk egy-kettőt közülük. Szedés után nagyon gyorsan elkezd penészedni, így amilyen gyorsan csak lehet használjuk fel őket. Hűtőszekrényben is csak néhány napig tartható el. Alaposan mossuk meg a szemeket, majd távolítsuk el az esetlegesen meg rajta levő szárakat. Az érett faeper finom nyersen magában, süteményekhez, fagylaltokhoz, szörbetekhez. A túlérett szemekből pompás lekvár, illetve mártást készíthetünk, nem beszélve arról, hogy párlata az egyik legkülönlegesebb pálinka, amelyet érlelve és ágyasan is elszoktam készíteni. A fájából készült hordók kiváló színező képességgel bírnak, így előszeretettel más párlatok érlelésére is használjuk. A vitaminok közül C-vitamint tartalmaz kimagasló mennyiségben, ezen kívül található benne némi K-vitamin is. Ásványi agyagok közül kalcium-, foszfor-, kálium-tartalma említésre méltó. Bízom benne, hogy idei termése sokkal jobb lesz a tavalyinál, mert első felmérésre úgy tűnik, hogy idén többet tudunk majd róla szüretelni.

Népi hiedelmek LXXIV.

Népi hiedelmek

LXXIV.

Június 8.

A népi tapasztalatok szerint a június sok veszélyt rejteget. Még a városlakók is félelemmel kémlelik június 8-án az eget, mert "ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik"- mondja a népi meteorológia. A Medárd-napi jövendölés így persze nem igaz, de térségünk egyik igen fontos éghajlati jelenségére hívja fel a figyelmet: a mérésekből kitűnik, hogy nálunk a június az év egyik legcsapadékosabb hónapja. A nyugati szél gyakorisága ebben az időszakban jelentősen megnő, és a vele érkező hűvösebb és nedvesebb légtömegek kedvező feltételeket teremtenek a csapadékképződésre, heves záporok-zivatarok kialakulására. Ez a folyamat gyakran már május második felében elkezdődik, és rövidebb megszakításokkal júniusban folytatódik. Tetőpontját általában június első felében éri el, majd júliusra egészen legyengül, befejeződik. Ezt a jelenséget - amely Európa nagy részére kiterjed - a neves természettudós, Cholnoki Jenő professzor mutatta ki, és indiai tapasztalatai alapján "európai nyári monszunjelenség"-nek nevezte el.
Ezt a nagymérvű időjárási jelenséget vette észre az egyszerű földművelő ember, és örökítette meg a Medárd-napi jövendöléssel. A június 8-ához pedig nem szabad ragaszkodnunk, mivel az esősebb időszak rendszerint már korábban megindul. Valószínű, hogy a jövendőmondó azt akarta kifejezni, hogy ha e napon is esik, akkor hosszú tartamú esőzés várható. Természetesen a 40 nap sem lehet irányadó, hiszen térségünkben még soha nem fordult elő 40 napi tartó eső. A bibliai özönvíz 40 napja feltehetőleg nagy hatással lehetett a szabály kialakulására. De ki is volt valójában Medárd, akit e nappal tisztelünk? „Medárd (†560) atyja frank, anyja gall-római nemzetségbeli nemesi családból származott. Szülővárosát, Vermandois-t egész életében nem hagyta el, a városnak lett püspöke is. Legendája szerint jóindulatát messze földön ismerték, és keresztény példamutatással bocsátott meg azoknak a rablóknak, akik egyszer szőlejét, másszor gulyáját lopták meg.
Medárd – a szegedi nép ajkán Merdád, Merdádus – napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek, amelyek évszázados megfigyeléseknek a szent nevenapjához kapcsolt, népszerűen megfogalmazott eredményei. Utólag költött mondai magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szent püspök jámbor intelmeire. Ezért Medárd imádságára negyven napos eső mosta szét őket. Eleki németek szerint ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz. Így tartja Pincehely magyar népe is. Ennek költői visszhangja Istvánffy Miklós deák költeménye (1565).
Első hazai említését a németújvári ferencrendi kolostor 1462-ből származó, erdélyi eredetű kéziratos breviáriumának naptárából idézik.
Bod Péter szerint Medárdot a Szőlők Pátrónusának tartják a parasztok, mert az a költemény róla, hogy az ő szőlőjébe lopni menvén valami emberek, azok úgy megkötődtek ott láttatlanul, hogy még Medárd el nem botsátotta, el nem mehettek. Az egri 1703-ban alakult kádár céhnek Orbánnal együtt Medárd volt a patrónusa.
Medárd napja Vág (Sopron) falunak jégverés ellen fogadalmi ünnepe. Jászberény népe éppígy a jégeső ellen szintén fogadalomból, időjárásért könyörögve állította (1749) a nagykátai országúton Medárd, Orbán és Donát közös szoborkompozícióját.” A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. A néprajzkutatók szerint azonban Medárdhoz nemcsak ez, hanem többféle népi hiedelem, népszokás is köthető, amelyek több évszázados népi megfigyeléseken alapulnak. Többségük nyilvánvalóan az időjárásra és a várható termésre vonatkozik. Ez az esőbe vetett hit az egész országban, sőt Európa egyes területein is elterjedt. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira. Egyes területeken, például a bukovinai székelyeknél úgy tartják, hogy ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz is, amely szintén negyven napig tartott. Az Medárd napi esőhöz további hiedelmek társulnak, például az őszi termésre vonatkozó jóslások. Ha nem esik ezen a napon, vagyis negyvennapos szárazság következik, akkor édes bortermés várható. Ha viszont negyven napig esni fog, akkor a bor savanyú lesz, a széna viszont bőséges. Többfelé élt az a hiedelem is, hogy az ezen a napon elültetett káposzta szép termést fog hozni. A néphit szerint tehát egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lesz az idő Medárd napján. Ennek érdekében többféle népszokás alakult ki, amellyel az időjárást szerették volna befolyásolni. Algyő környékén például ezen a napon egy nagy kakast kellett megfőzni, hogy eleredjen az eső. A libát őrző kislányok a mezőn sebesen forogtak körbe-körbe, közben pedig egy mondókát ismételgettek ugyanezen célból: "Ess, eső, ess, zab szaporodjék, búza bokrosodjék, az én hajam olyan legyen, mint a csikó farka, még annál is hosszabb, mint a Duna hossza." Ha meghallgatásra talált a kérés, de túl sok eső esett, a mondóka ekképpen módosult: "Süss fel nap, Isten tányérkája, Kertek alatt kislibáim megfagynak." Somogy megyében úgy tartották, ezen a napon mindenképpen lehűlés várható, és ha esik, a következő negyven nap mindegyikén várható valamennyi csapadék. Hitték, hogy bizonyos jelekből meg lehet állapítani, esni fog-e az eső Medárd napján. Ilyen jel volt például, ha sok béka jött elő, ha a tyúkok a porban fürödtek, vagy ha a vakond magasan túrt. Több vidéken, például a volt délvidéki magyarok között is, a legutolsó fagyos napként tartották számon június nyolcadikát, Medárdot pedig az utolsó fagyosszentként emlegették. Minderről a következő kis rigmussal emlékeztek meg: "Medárd előtt ne várj nyárt, utána dér nem tesz kárt." Nézz hát ki te is az ablakon, és jósold meg a következő napok, hetek időjárását! Ki tudja, hátha sikerül!

Múzeumok éjszakája Báta 2011.

Múzeumok éjszakája
2011.
Báta

Jegyek kaphatók elővételben és a helyszíneken. Felnőtt jegy: 500 Ft,- diák és nyugdíjas jegy: 300 Ft,- mely minden program és rendezvény megtekintésére jogosít.
Tel: 06/20-66-26-105, email: bataert@gmail.com

Program
Czencz János Emlékmúzeum: 17-20 óráig
„Czencz János festészete”- Huszákné Czencz Marietta tárlatvezetése a művész életéről és munkásságáról.

Bátai Tájház: 17-21 óráig
17.00 – 18.00 „Tücsökzene a bátai Tájházban”: Tamburamuzsika, „Lúdas Matyi”- az általános iskolások előadása, Óvodás és első osztályos mesemondók
ifj. Péter Albert: A „Szent Vér” legenda
„Idézzük fel – tanítsuk - tanuljuk” népi gyermekjátékok
18.30 Nemzeti jelképek a magyarországi tájházakban c. film vetítése.

Bátai Halászház: 17- 19 óráig
„Ősi mesterség, a halászat Bátán” állandó kiállítás

Szivattyútelep: 18 – 20 óráig
„Az nagy árvíz reánk zuhan vala, és elnyeli vala életünket…” Tárlatvezetés és filmvetítés

Szent Mihály templom: 18 – 20 óráig
„A mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa Szent Mihály”

Református templom: 18 – 20 óráig
„A református Alszög” - régi írások, anyakönyvek megtekintése Fekete Zoltán lelkész irányításával

Fekete Gólya Ház: 18. 30 – 22. 30 óráig

18.30 – 19-ig: Speciális tárlatvezetés a fekete gólya kutatók szemével - Tamás Enikő Anna
19 – 20: A preparálás titkai - Mátics Ferenc preparátor
A SZÍNPADON:
20.20: Békalencse Gyermek Tánc Együttes
20.35: Bátai Sárköz Néptánc Együttes Ifjúsági csoportja
20 óra 45: Pántlika Ifjúsági Tánc Együttes
21.00: III. Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztivál .- Közreműködik a Bátai „Sárköz” Néptánc Együttes
21 óra 15: 1001 éjszaka táncai - A bátai hastáncos kör előadásában
21.30 – 22. 30: „Rejtelmes éjszakai állatok” A Denevér Múzeum és a Duna Dráva Nemzeti Park bemutatója
22.30-tól: Éjszakai terepjáró kalandtúra – zseblámpával (megfelelő cipő szükséges!)

A rendezvény ideje alatt a Sőrés pincészet borai, és Hartig Dieter díjnyertes pálinkáinak kóstolója
Arcfestés, büfé

VI. Keszegfesztivál Báta

Keszeg-fesztivál 2011. július 2. Báta, Nagy-sziget

VI. Keszeg-fesztivál - plakát »»

VI. Keszeg-fesztivál - szórólap »»

Program:

9.00 – 14.00 Focikupa

10.00 Megnyitó: a megjelenteket köszönti V. dr. Kápolnás Mária elnök és Huszárné Lukács Rozália polgármester

10.00 – 13.00 Keszegpucoló- és sütő verseny

A délelőtt folyamán kézműves- és gyerekfoglalkozások, öko-játszóház, lovaglás és tűzoltó bemutató várja az érdeklődőket a rendezvénytéren. Véradásra is lehetőséget biztosítunk!

14.00 Színpadi műsor megnyitása: Bátaszéki Mazsorett Csoport

14.30 Békalencse és Pántlika Gyerektánccsoport (Báta) bemutatója

15.00 Fecske Bábcsoport (Sióagárd): Hárman egy szoknyában – mesejáték kicsiknek és nagyoknak

15.30 Kalimpa Ütőegyüttes (Dombóvár) műsora

16.00 Gemenc Tánc Sport Egyesület (Szekszárd): Latin táncok

16.30 Rokker Zsolti: SZÓJJÁBE!

17.30 Janicsák Veca (X-Faktor) előadása

18.00 Haffnerné Hauszer Beáta énekesnő fellépése

18.30 Bátai „Sárköz” Néptánc Együttes műsora

19.30 Retro Disco Újvári Gyulával

Cseresznye Pálinka 2011. - 3.

Cseresznye Pálinka

2011.

(Prunus Avium)

Jó hírem van a Cseresznye Pálinka kedvelőinek, mert szépen kötődtek gyümölcsfáink virágai, és így a fáinkon nagy mennyiségben szüretelhetünk ebből a közkedvelt gyümölcsből. Több féle cseresznyefánk van nekünk is, de a cefrénk gerincét a hagyományos úgynevezett hólyagcseresznye adja, amely sárgáspíros színben pompázik igaz kicsit apró szemű, de rendkívül jó cukortartalommal bír. Idén talán még több is van rajta, mint tavaly amikor a seregélyek leszedték elölünk. Sajnos a nagy mennyiség következtében nem képes egyszerre beérni ezért több ütemben kell a szedést is elvégezni. Nagyon fontos szabály nálunk, hogy csak annyit szedjünk aznap, amennyit fel is tudunk dolgozni, mert másnapra képes teljesen bebarnulni ez a fajta cseresznye, amikor is már veszít cukortartalmából, íz és illatanyagaiból is. A könnyebb cefrézés következtében nem szárastól szedtük, hanem lehetőleg anélkül, mert így a feldolgozás némileg felgyorsul. A naponta leszedett 30-50 kg közötti mennyiség még az este feldolgozásra kerül. Ezek a fák permetezés nélkül teljesen bió módon élnek, ennek ellenére nincs bennük kukac és semmiféle betegségnek még a nyoma sem. A leszedett gyümölcsöt elsőként megmossuk, hogy a ráragadt száraz bibedarabok lejöjjenek a gyümölcsről. Ekkor kerül eltávolításra a szára is azoknak, amelyeken esetleg rajta maradt, valamint a levél és ágdarabok. A következő lépésben lecsurog róla a víz, majd megkezdődik a gyümölcsök húsának összezúzása. A legtöbben motorizálják ezt a folyamatot, mi azonban kézzel végezzük, hogy még véletlenül se sérüljön meg egy mag sem benne. Így módunk van az esetlegesen hibás, sérült, vagy rothadt szemeket eltávolítani, hogy azok ne kerüljenek bele a cefrébe. A magok eltávolítása a következő lépés. Ion cserélt vízzel kerül felöntésre a cefre, és ennek aljában leülnek a magok. Nem a teljes mennyiséget távolítom el belőle, hanem a 60%-át a többit az erjedés idejére a cefrében hagyom, mert ennek hatására mandulaszerű ízt kölcsönöz a későbbi párlatunknak. A magok természetesen a főzés előtt kikerülnek a cefréből. Aki minden magot benne hagy, annál felléphet annak a veszélye, hogy párlatának keserű íze lesz. Az ioncserélt víz is fontos, mert a csap víz annyi fertőtlenítő és tisztítószert tartalmaz, hogy az már nincs jó hatással a későbbi párlatra. Egyszerűen sterilizálja az illat és aromaanyagokat. Hatvan és százhúsz literes zárható hordókban végzem az erjesztést még pedig úgy, hogy ezek a hordók kotyogóval vannak ellátva tehát az erjedés folyamán oxigénnel nem kerülnek kapcsolatba. A hatvan literes hordóba ötven kilógramm cefre kerül, mert heves forrás esetén habzás lép fel benne. A megfelelő mennyiségű pektinbontó enzimet rátéve indítjuk el az erjesztést. 24 órával később kerül bele a fajtaélesztő és a tápsó, amely az erjedést a megfelelő irányba viszi. Az intenzív forrás 2-3 napig tart, amelyet lassabb előforrás, és ugyan ilyen lassú utóforrás követ. A cefréimbe a következő anyagokat rakom 50 literenként:

48,0 kg cseresznye

1,8 kg meggy

0,2 kg bodzavirág

50,0 kg összesen

A meggyet azért rakom bele, hogy a cefre savtartalmát növelje, aki nem tesz bele meggyet annak javasolt a savat pótolni, ha nem azonnal kerül főzésre a cefre. A bodzavirágot pedig azért rakom bele, mert az muskotályos illattal növeli a cefre beltartalmát. Aki tárolni kényszerül a cefrét az némi ként is tehet a cefre tetejére. Ha valakinek még most jött meg a kedve ennek a cefrének az elkészítéséhez, akkor még nincs elkésve, hiszen ezután is érnek jó beltartalommal bíró gyümölcsöt. Sok sikert kívánok azoknak, akik megpróbálkoznak ennek a pálinkának az elkészítésével, aki viszont megkóstolni szeretné, majd ezt a párlatot annak azt javaslom, hogy két-három hónap múlva keresem fel és alkalma lesz felfedezni ezeket a fantasztikus ízeket és aromákat, amelyek Pannónia gyümölcseiben megbújnak.