Népi hiedelmek LXVI.

Népi hiedelmek

LXVI.

Május 14.

Szent Bonifác vértanú + 303. Egy Aglája nevű gazdag római hölgynek volt sáfárja. Jólelkű, irgalmas ember volt, de gyönge. Úrnőjével hosszú éveken keresztül bűnös viszonyban élt. Míg Aglája egyszer rádöbbent: hogyan adunk majd számot az Úristen előtt? De úgy gondolta, hogy élet-megjobbítás és vértanuk buzgó tisztelete talán megszerzi nekik Isten irgalmát. S mert akkor Dioklecián császár rendeletére keleten nagy keresztényüldözés folyt, megkérte Bonifácot, szerezzen neki onnan vértanú-ereklyét. Bonifác, aki szintén teljesen magába szállt, imádság és böjtölés közepett Tarzusba ért, hol javában állt az üldözés: Látott keresztényeket, kiket fejjel lefelé lángokba lógattak, éles gajmókkal szaggatták oldalukat, tüzes rácsra vonták tagjaikat. Megrendülve, mély áhítattal csókolgatta láncaikat, gyűjtötte vérüket, segített viselni szenvedéseiket. A pogányok csakhamar észrevették, hogy keresztény, elfogták és kínozni kezdték. Társai imádságaitól támogatva tette le a vértanúságot az Úr Krisztusról. Tetemeit római kísérői elvitték Aglájának. Volt már most vértanú-ereklyéje. Engedett is ihletének és még 13 évig élt nagy vezeklésben és szentül halt meg. A három ”áccal” végződő nevű fagyosszent harmadikának, Bonifácnak napja. A három fagyosszent idején Zentán és környékén három napig nem szabad kapálni, mert nem terem a szőlő. “Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek, Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!” Hogy a fiatal palánták ne károsodjanak, uborkát, paradicsomot, babot általában csak a fagyosszentek elmúltával ültették el. Bonifác nevét és ünnepét a régi Magyarországon nemcsak a fagyosszentek társaságában, hanem külön is számon tartották. Miséjét több középkori misekönyvünkben megtaláljuk. A Bónis, Bóné, Bóna, Bonó családnév nyilván a Bonifác származéka. Homonna (Humenné) XV. században épült fraciskánus templomának Bonifác volt a patrónusa. A szentnek ereklyéit is őrizték a barátok. A későbbi titulus azonban Mindenszentek lett. Mindenesetre kérdés, hogy melyik Bonifácról van szó. E napon ugyanis az Egyház két Bonifác nevű szentjét is számon tartja. Még a németek nagy térítője, Fuldai Szent Bonifác (jún. 5) is számításba jöhet. Bizonytalan a budai klarisszák hajdan üvegkoporsóban őrzött, barokk ízlés szerint felöltöztetett, Bonifác-ereklyéjének azonosítása is, amelyet a Binder-műhely metszetéről, egy birtokunkban lévő, talán unikumnak tekinthető röplapról ismerünk: Andächtige Bitt Seufzer zu den Blutzeugen Bonifacius, dessen H. Leichnam in den Gottes Haus deren W. W. L. L. Kloster Frauen in der Vöstung Ofen zur öffentlichen Verehrung aufgesetzt ist. A következő imádság csak általánosságokat mond: sem patronátusára, sem személyére nem történik utalás. Nem tudjuk azt sem, hogy II. József intézkedései során az ereklye hova került.

Népi hiedelmek LXIV.

Népi hiedelmek

LXIV.

Május 12.

A magyar néphit szerint a májusi fagyot a három szent haragjában hozza az országra: mikor ugyanis erre jártak, olyan szörnyű időt fogtak ki, amiben – bár hőség volt – Pongrác subájában is megfagyott, Szervác – bár a Tiszában nem volt víz – a folyóba fulladt, Bonifácot meg halálra csípték a szúnyogok. Az már egy másik népi hiedelem, hogy a három szent maguk is halálra fagytak az első ilyen hidegben, amikor saját ruhájukat levetve nyomorult betegeket takartak be velük. Szóval: ezért évről évre faggyal, viharral visszatérnek mintegy bosszút állni. Eger környékén erre mondják: megszüreteltek a fagyosszentek. A Rábaközben a hideget csellel akarták távoltartani: a naptárban mintegy megtévesztésül átírták a hónapot decembernek. Ha azonban jókedvükben mégiscsak nagysütéses időt hoznak, bő szőlőtermést eredményeznek – ahogy a mondóka tartja: „Sok bort hoz a három ’ác’, Pongrác, Szervác, Bonifác, ha felhőt egyiken sem látsz.” A hagyomány szerint a Krisztus utáni III-IV. században élt három szentéletű férfi a keresztény hitéért halt mártírhalált. Egyes kutatók a fagyosszenteket magyar szenteknek nevezik. Tény, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az embereknek. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis, ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak. Göcsejben fagyosnapok néven tartja számon Pongrác, Szervác, Bonifác (máj. 12, 13, 14) alakját és napjait a közép-európai, tehát a hazai néphagyomány is. Pongrác egyébként ókeresztény vértanú (†304), Szervác püspök (†384), Bonifác (†303) szintén mártír volt. Évszázados paraszti tapasztalat szerinte ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A szorongás olyan erős, hogy szakrális kultuszuknak nincs nyoma: még patrociniummal, szoborállítással sem remélik, hogy jóindulatuk megnyerhető. Egyedül Szervác a kivétel, de – mint mindjárt látni fogjuk – tiszteletének más indítékai is vannak. A szegedi tanyák öregjei szerint a garabonciások valamikor el tudták űzni a fagyosszentek haragját, mert ezekben a napokban könyvükből ráolvastak az időre. Perekedsok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz. A rábaközi Vág népét a környékbeliek azzal ugrasztják, hogy a fagyosszentek nevét és ünnepét furfangosan decemberre írták át. Ha májusi fagy éri a szőlőt, Eger szőlőművesei így fakadnak ki: a fagyosszentek megszüreteltek. Ha a fagyosszentek napjaiban az idő hidegre fordult, az eleki németek trágyát égettek és félreverték a harangokat. Az Ipoly menti néphit szerint a fagyosszentek után következő Zsófia is hozhatott fagyot. A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot. Németországban három szigorú úr-ként vagy, jeges szentek-ként tartják számon, Franciaországban szőlőfagyasztóknak nevezik. A nevükhöz fűződő fagyok május közepe táján szinte minden évben jelentkeznek, és a mezőgazdaságban gyakran súlyos károkat okoznak, ugyanis az addig egyenletesen emelkedő hőmérséklet nemegyszer fagypont alá süllyed. baranyai faluban is mondogatják: Tudományos magyarázat szerint ilyentájt erősen megnövekszik a légnyomás Északnyugat-Európában, miközben Délkelet-Európában – így nálunk is – légnyomáscsökkenés áll be. E két időjárási irányzat kiegyenlítődési frontvonalát erős északi szél, majd hirtelen beálló szélcsenddel járó fagyok jellemzik. A front legmarkánsabb pontja éppen Magyarország, illetve a Kárpát-medence és a tőlünk délre fekvő területek. A népi hiedelem szerint három napig nem lehetett kapálni a szőlőhegyeken, mert akkor nem termett a szőlő. Természetesen alighanem véletlenül keveredtek a májusi faggyal kárt okozók rossz hírébe. Ebben a hírben egyébként osztozik velük Mamertus (régen május 11.), Zsófia (május 15.) és Orbán (május 25.), bár a középső hármat tartja a néphit a legveszedelmesebbeknek. Pedig Mamertusban a római földmíves nép a vetésekben károkat okozó fagy- és vihardémont tisztelte. Ilyenkor a pogány Róma népe könyörgő körmeneteket tartott, és tizenkét papból álló testület vezetésével esedezett a félelmetes istenséghez. A gyümölcsösök és szőlőskertek gazdái e napok fagyos éjszakáin füstöléssel védik a fákat, szőlőtőkéket a rájuk zúduló jeges hidegtől. Nedves szénát, nyers ágakat vetnek a tüzekre, hogy a sok füst semlegesítse a fagyot.

Népi hiedelmek LXIII.

Népi hiedelmek

LXIII.

Május és a fagyosszentek

Májusban, ebben a szép tavaszi hónapban sokkal jobb idő szokott az általános lenni, mint mostanság. Csaknem nyári meleg, ám a jó idő idén várat magára. Ráadásul a héten lesznek a fagyosszentek, úgyhogy nem sok napsütésre számíthatunk. No, de kik is azok a fagyosszentek? És főképp miért hoznak hideget a népi bölcsesség szerint?

Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.), vagyis a fagyosszentek a kertek rémei, hiszen olyan hírben állnak, hogy a lassan és fokozatosan melegedő, csaknem nyári idő után újra visszahozzák pár napra a hajnali fagyokat, ami egyetlen tavaszi növénynek sem kedvez. Idén ez az ismételt lehűlés még előbb kezdődött, de most már a fagyosszentekig nem is várhatunk javulást. De vajon miért? És honnan jött ez a népi bölcsesség, miszerint Pongrác, Szervác és Bonifác fagyokat okoz?

Már a régiek is megfigyelték, hogy ez a három "jómadár" könnyen visszacsalogathatja kertjeink rémét, a hajnali fagyot, és kárt okozhat veteményeseinkben, sőt még a szőlő-gyümölcs ültetvényekben is. Ráadásul az agrometeorológusok kutatásai alapján tényleg bebizonyosodott, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás.

Alapja az, hogy május elején nagy a valószínűsége a sarkvidéki hideg légtömegek betörésének a Kárpát-medencébe, az ezzel járó derült időnek és az erős éjszakai lehűlésnek. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy minden évben fagy lenne ezeken a napokon, csak azt, hogy a múlt tapasztalatai alapján többször fordul elő ilyenkor erős lehűlés, mint ez időszak előtt és után. Természetesen az is előfordulhat, hogy éppen ezek a hónap legmelegebb napjai, vagy előtte, illetve utána köszöntenek be fagyok, erős lehűlések. Éppen ezért nem szabad pontosan a nevezetes napokhoz ragaszkodni, már csak azért sem, mert ez a hiedelem is nagyon régi keletű, valószínűleg még a naptárreform előtt keletkezett.

A fagyosszentekhez kötődő hiedelem helytállóbb lesz, ha figyelembe vesszük az 1582-es naptárreformot. Ekkor tértek át ugyanis a ma is érvényes Gergely-naptárra. Akkor a korábbi - még a Julius Caesartól származó - naptár pontatlansága miatt felgyülemlett 10 nap hibát azzal küszöbölték ki, hogy 1582. október 4-e után másnap október 15-ét írtak. Ettől kezdve tehát 10 nappal eltolódtak a dátumok a régi naptárhoz képest. A fagyosszentek időjárási szabálya viszont - Pongráchoz, Szerváchoz, Bonifáchoz kötődve - május 12-14. maradt ezután is.

Gyakran lehet hallani (például ebben az évben is), hogy "korán jöttek az idén a fagyosszentek". Az előbbieket figyelembe véve tulajdonképpen május első napjaiban van a rendes idejük. Az éghajlati statisztika is több fagyesetet mutat ki erre az időszakra, és jóval kevesebbet a fagyosszentek tényleges napjaira.

A hagyomány szerint a Krisztus utáni 3-4. században élt három szentéletű férfi a keresztény hitéért halt mártírhalált, míg más források szerint a három szent azért fagyott halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták. Egyes kutatók a fagyosszenteket magyar szenteknek nevezik. Tény, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról: ezek szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért ők haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évről évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az embereknek. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak.

"Sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz!" - vallja a népi jövendölés. Több hasonló tartalmú rigmus is ismeretes, mint például:
"Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz!" vagy "Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász!" - ami arra utal, hogy Zsófia napja is hozhat fagyot, ezért egyes vidékeken a Zsófiákat is a rosszemlékű fagyosszentek közé sorolják.

Annak, hogy a nép miért figyelt fel erre a szabályszerűségre, és miért nem méltat figyelemre más hasonló időjárási érdekességeket, a magyarázata igen egyszerű. A májusi fagy igen gyakran egy esztendő termését tehette tönkre, akár országos csapás is lehetett, így érthető, hogy a földműveléssel foglalkozók külön figyelemmel fordultak a jelenség felé. A kalendáriumok bölcsei ezért az alábbi tanácsot adták a gazdáknak: "Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök!"

Ám nemcsak Pongrác, Szervác és Bonifác május fagyosszentjei. Ugyanis van még egy: Orbán (május 25.), akinek a nevéhez szintén sok-sok népi bölcsesség kötődik. Az orvosokon kívül a szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást, mert "ha Orbán nevet, a szőlő sír" vagy egy más megfogalmazás szerint: "savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő." Egészen távoli prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint "amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz". Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert "ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő".

A négy fagyosszent tehát könnyen elronthatja a szép májusi napsütésünket. Na, de bánkódásra semmi ok, hiszen a nyár melegét nem befolyásolják.

Népi hiedelmek LXV.

Népi hiedelmek

LXV.

Május 13.

Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.), vagyis a fagyosszentek meglehetősen rossz hírben állnak, ugyanis azt tartják róluk, hogy a fokozatosan melegedő idő után újra visszahozzák pár napra a hajnali fagyokat, ami egyetlen tavaszi növénynek sem kedvez. A hagyomány szerint az i. u. 3-4. században élt három szentéletű férfi a keresztény hitéért áldozta életét, más források viszont azt állítják, hogy azért fagytak halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták. Bár e szent emberek (St. Pancratius, St. Servatius és St. Bonifatius), akiknek a száma St. Mamertiussal (május 11.), a viennei püspökkel és St. Sophie-val (május 15.) egyes vidékeken olykor négyre vagy ötre bővül, több európai országban is – például Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban és Angliában – fagyos időt hozókként (Ice Saints, Icemen, Eismänner) ismertek, s ezért a palánták kiültetését csak a hónap második felében javasolják, néhány kutató e tapasztalati megfigyelést a Kárpát-medence népeinek tulajdonítja, a fagyosszenteket pedig magyar szenteknek tekinti. Szent Szervác püspök hitvalló + 360 k. Tongernben volt püspök. Észak-Franciaországban. Mi-kor közeledtek hazája felé Attila hunjai, püspöktársai Rómába küldték a szent püspököt, hogy az apostolok sírján imádságával elhárítsa a veszedelmet. Három nap és három éjjel imádkozott. A harmadik nap végén látomása lett az Üdvözítő és az apostolok dicsősége, Szent Péter jelentet-te neki, hogy a gallok bűnei miatt az istenítélet nem fog elmaradni, de az ő szülővárosát megkíméli Isten. Erre Szervác hazatért, székhelyét áttette szülővárosába, Masztrichtba. Itt is halt meg. Szabadon elhelyezett koporsóját minden télen megkímélte a hó, mely minden egyéb helyet sűrűn ellepett; végül honfitársai dómot emeltek föléje. Sírjánál, ereklyéinél sok beteg, ördöngös meggyógyult. Szervác hajdani jámbor népszerűségére jellemző, hogy legendája szerint ősei Jézus Krisztusnak voltak rokonai, éspedig Szent Anna húgának ivadékai. Így azután a Szent Anna asszony ünnepénél elemzendő Szentatyafiság, Krisztusatyafiság apokrif közösségébe is besorozták. A kultuszt a Szepességbe és Erdélybe vándorló rajnavidéki németek, nyelvünkön szászok az Árpád-korban magukkal hozták új magyar hazájukba. Matthias Zender Európát felölelő, széles körű patrocinium-kutatásaiba beleépítette Ménhárd (Menhardsdorf, Vrbov) szepesi falu ősi titulusát (1264); továbbá az erdélyi szászok középkori Szervác-kultuszát is. Ezek a megtisztelések eredetileg még nem a fagyosszentnek, hanem a Rajnavidék egyik legtiszteltebb szentjének szóltak, az ő hathatósan érzett oltalma alá helyezték új hazájukban magukat. Némiképp emellett szól, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról: ezek szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért ők haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évről évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az embereknek. A fagyosszentekkel kapcsolatos néphit egyáltalán nem alaptalan, ugyanis május elején nagy a valószínűsége a sarkvidéki hideg légtömegek betörésének a Kárpát-medencébe, az ezzel járó derült időnek és az erős éjszakai lehűlésnek. A fagyosszentekhez kötődő hiedelem még helytállóbb lesz, ha figyelembe vesszük az 1582-es naptárreformot. Ekkor tértek át ugyanis a ma is érvényes Gergely-naptárra. Akkor a korábbi - még a Julius Caesartól származó - Julianus-naptár pontatlansága miatt felgyülemlett hibát azzal küszöbölték ki, hogy 1582 október 4-e után másnap október 15-ét írtak. Ettől kezdve tehát 10 nappal eltolódtak a dátumok a régi naptárhoz képest. A fagyosszentek időjárási szabálya viszont - Pongráchoz, Szerváchoz, Bonifáchoz kötődve - május 12-14. maradt ezután is. Ezért a gyakran hallott "korán jöttek az idén a fagyosszentek" megállapítás valójában indokolatlan, hiszen az előbbiek alapján tulajdonképpen május első napjaiban van a rendes idejük. Az éghajlati statisztika is több fagyesetet mutat ki erre az időszakra, és jóval kevesebbet a fagyosszentek tényleges napjaira.
A fagyosszentekhez kapcsolódó jövendöléseket főként rigmusokban fogalmazta meg a nép. "Sok bort hoz ám a három ác (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz!" "Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz!", vagy "Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász!" Ez utóbbi arra utal, hogy nálunk is hozhat Zsófia napja fagyot, ezért egyes vidékeken a Zsófiákat is a rossz emlékű fagyosszentek közé sorolják. Zsófia a szereplője egy ősi német közmondásnak is, mely szerint "Bonifác előtt nincs nyár, Zsófia után nincs fagy." A walesiek pedig a Szervác nap előtti birkanyírástól óvtak, ugyanis a májusi fagyok elvihették a bundájuktól megfosztott állatokat. Valószínűleg innen ered az a vélekedés, hogy aki a fagyosszentek eljövetele előtt nyírja meg a birkáját, többre tartja a gyapját a jószágánál. A májusi fagy igen gyakran egy esztendő termését tehette tönkre, akár országos csapás is lehetett, így érthető, hogy a földműveléssel foglalkozók külön figyelemmel fordultak a jelenség felé. A kalendáriumok bölcsei ezért az alábbi tanácsot adták a gazdáknak: "Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök!" Ám nemcsak Pongrác, Szervác és Bonifác május fagyosszentjei; van még egy, mégpedig Orbán (május 25.), akinek a nevéhez szintén számos népi bölcsesség kötődik. Az orvosokon kívül a szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást, mert "ha Orbán nevet, a szőlő sír", vagy egy más megfogalmazás szerint: "savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő." Hosszú távú prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint "amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz".

Pannon Bormustra 2011.

Bormustra forgatókönyv

A XII. Pannon Bormustra legfontosabb időpontjai a nevezési határidőtől a díjazott borok bemutatásáig:

• nevezési határidő: április 20.
  
• nevezési díj fizetési határideje: április 29.
  
• mintaküldés: április 4-29.
  
• versenynapok: Pannonhalma, május 11-13.
  
• zárórendezvény: Pannonhalma, május 13.
  
• borvidéki látogatások: május 14-17.
  
• díjra jelölt borok visszakóstolása: Budapest, május 26.
  
• díjátadó gála: Budai Gourmet szakmai nap (Budapest, Millenáris Park), június 2.
  
• díjazott borok bemutatása: Budai Gourmet közönség napok (Budapest, Millenáris Park), június 3-5.

Április havi készlet

Muth Pálinka és Borpince

2011. évi

Április havi leltárja

Pálinka készlet csökkenés:

Fehér Bikavér Törkölypálinka – 1,0 liter

Beszterceiszilva-bikavér törkölypálinka barricolt – 0,0 liter

Viaszszilva-cserszegi fűszeres törkölypálinka eperfa– 0,0 liter

Cseresznyeszilva natúr pálinka – 0,6 liter

Cseresznyeszilva ágyas pálinka – 0,0 liter

Őszibarack natúr pálinka – 0,2 liter

Őszibarack eperhordós pálinka – 0,0 liter

Alma natúr pálinka – 0,0 liter

Királyleányka törköly eperfa – 1,0 liter

Vilmoskörte-bikavér natúr – 0,0 liter

Vilmoskörte-bikavér eperfa – 0,5 liter

Vilmoskörte-bikavér körte – 0,0 liter

Sárgabarack Pálinka – 1,4 liter

Vörös Bikavér Törköly natúr – 12,5 liter

Fehér Ágyas Eper Pálinka – 0,0 liter

Piros Ágyas Eper Pálinka 0,0 liter

Királyleányka törköly natúr – 0,0 liter

Viaszszilva-cserszegi fűszeres törkölypálinka natúr - 0,0 liter

Beszterceiszilva-bikavér törkölypálinka natúr – 0,0 liter

Galagonya Ágyas pálinka – 0,0 liter

Téli Esperes Körte pálinka – 0,5 liter

Kökény Ágyas Pálinka 0,2 liter

Összesen: 17,9 liter

Bor készlet csökkenés:

Merlot Rozé 2009 – 5,50 liter

Királyleányka Fehér 2009 – 9,75 liter.

Bikavér Vörös 2009 – 25,50 liter.

Szürkebarát Rozé 2009 – 0,00 liter.

Szürkebarát Fehér 2010 – 0,00 liter

Vörös Cuvée 2009 – 3,00 liter.

Vörös Cuvée 2010 – 2,0 liter

Oportó Rozé 2009 – 9,75 liter.

Merlot Siller 2009 – 6,00 liter.

Merlot Siller 2010 – 2,0 liter

Fehér Cuvée 2010 – 0,75 liter

Kékfrankos Rozé 2010 – 0,0 liter

Cabernet Rozé 2010 – 0,0 liter

Kékfrankos Vörös 2010 – 0,75 liter.

Kékfrankos Rozé 2009 – 0,00 liter.

Cabernet Vörös 2010 – 0,00 liter.

Chardonnay Fehér 2010 – 10,75 liter.

Zalagyöngye Fehér 2010 – 7,0 liter.

Rizlingszilváni Fehér 2010 – 5,0 liter.

Oportó Rozé 2010 – 0,0 liter

Királyleányka Fehér 2010 – 1,0 liter

Bikavér Vörös 2010 – 2,75 liter

Rozé Cuvée 2010 – 0,75 liter

Merlot Vörös 2010 – 0,0 liter

Összesen: 91,25 liter

Gyümölcsborok készlet csökkenése:

Almabor – 0,0 liter

Összesen: 0,0 liter

Gyógylikőrök készlet csökkenése:

Galagonya likőr 2010 – 0,2 liter

Kökény likőr 2010 - 0,5 liter

-----------------------------------------------------------------------------------------

összesen : 0,7 liter

Rigóvári Merlot Siller 2010. -2

Rigóvári Merlót Siller

2010.

Őszintén megvallva ezt a bort vörösbornak szántuk. Az elkészítése is ennek megfelelően zajlott le. Ráadásul még 5 %-ban festő szőlőt is raktam hozzá még pedig bíborkadarkát, A bor ennek ellenére januárban már egyértelműen azokat a jeleket mutatta, hogy nem lesz belőle sötét, vörös bor, csupán siller. Pedig duplasztásos eljárással is készítettem, hogy így kevesebb lével, karakteresebb vörös bor válik belőle. Az első fejtés után még bíztam a hordós érlelés eredményességében, de nem így történt. Március 17.-én Bátaszéken Becze sógorommal kóstoltuk meg először. A bort jónak, elfogadhatónak minősítette, azzal, hogy a tavalyi év bajai kiütköznek rajta. Ráadásul Szabó Péter komám szőlőjéből szedtem, amely kicsit gondozásmentes volt ebben az évben. Mindenesetre borversenyre alkalmasnak találta, mert szépen letisztult, és bár túl sok merlot karaktert nem hordozott fogyasztásra kifejezetten kellemes, italos bor lett belőle. Hasonló véleményen volt főnökasszonyom Máté Rózsa is, aki mindenképpen úgy vélte, hogy a bor sillerként szerepeljen, de ő is úgy vélte, hogy karaktertelensége ellenére benevezhető a borversenyre. Így aztán a Bátai borversenyen 100-as sorszámmal az én nevem alatt el is indítottam a bort, amelynek tavalyi elődje ezüst érmet hozott számomra. Itt most azonban nem sikerült vele semmiféle érmet nyernem. Március 22.-én el is végeztem rajta a derítést, amelyet két héttel később április 6.-án le is vettem a derítési aljról. Különösebben nem sok tisztulást eredményezett, csupán 9 liternyi seprő jött össze, amelyet a cefrébe raktam szűrés után. 2,1 dl kénnel kezeltem tettem vissza a tölgyfa hordóba, hogy további érleléssel esetleg jobb eredményt érhessek el. Április 5.-én Sőrés András mentorommal is megkóstoltattam a bort, de ő úgy vélte, hogy a hiányzó beltartalma miatt nem sok esélye van az éremre. Így a bátaszéki borversenyre már nem is neveztem be. Amennyiben a további érlelés sem hozza meg a megfelelő javulást, úgy a házasítást kell majd fontolóra vennem ezzel a borral kapcsolatban.