Kékfrankos Mustos Kökény Érlelt Vadgyümölcs Pálinka 2014.

505.

2014/0222

AQUAVINICUM

ÉRLELT

VADGYÜMÖLCS

  Kékfrankos mustos Kökény

  szilvafával érlelve

 

 

 

 

 Nem mondhatnánk, hogy ez a nap valami jól indult volna, hiszen a végeláthatatlan eső felhők szürke tömege, nyirkos, nedvessége bújt be, mindenűvé. Pincészetünknek mozgalmas napja volt ez a szombati, de inkább a délutáni, esti órákban. Így a délelőttöt nyugodtan szentelhettem borainknak, pálinkáinknak. Ennek eredményeként a tegnapi napon bemutatott pálinka érlelt változatát is elkészítettem. Ez persze nem okozott különösebben komoly feladatott, hiszen csupán élő szilvafát kellett chippé alakítanom és az italba elhelyeznem, hogy három hónapos érlelést követően nemcsak színében, hanem zamataiban is jó ital születhessen. Azért választottam a szilvafát ezen érleléséhez, hiszen rokonságban áll a kökénnyel, így hasonló aromákkal, és nedvekkel bír, mint az, viszont a saját fájánál sokkal értékesebb, nemesebb nedvkeringés folyik szöveteiben. A szilvafa különben is hazánk egyik legelterjedtebb gyümölcsfája, szinte nincs olyan kert, ahol ne volna megtalálható. Hűvösebb és melegebb hőmérsékletű területeken egyaránt jól terem. A talajjal szemben sem igényes. Viszonylag kevés gondozás mellett is bő termést hoz. A kökénnyel szemben nem vadon terem, hanem gondos tenyésztés eredményeként nőnek az ég felé. Mi a jellemző a szilva fájára? A szilvafa közepes magasságú. Egyenes törzsét sima, szürkésfekete kéreg borítja. Koronája nem terebélyes, inkább felfelé törő. Gyökérzete a felszín közelében hálózza be a talajt. A szilvafa csak közepesre növő fa, könnyen szaporodik gyökérsarjakkal, mint egyes meggyfajták. Gondozást nem kíván, nem ad nagy árnyékot, elég bőven terem, kártevőkre nem kényes, ezért került kerítésekbe, mezsgyékbe, kaszálók, szállások, kertek szélébe, utak mellé, szőlők közé és köré is, de legnagyobb számmal folyóink mentén az árteres ligetekben találjuk, valóságos erdőket alkotva: a Dráva mentén, Szerémségben, Szatmárban a Szamos és Tisza mentén, a Duna mentén, valamint hegyvidékek nyirkos völgyeiben. De a természet bennünket Sárközben élőket is elkényeztet szilvafák tekintetében. Amikor a pálinka elkészül, háromhónapnyi időre van szüksége ahhoz, hogy letisztuljon. A letisztulás azt jelenti, hogy lágyabb, kevésbé "karcos" lesz fogyasztásakor a pálinka és az adott gyümölcs illata, íze tökéletesen megmutatkozik a pálinkában. Így legyen!

 

 

II. A Bácska Aranypálinkája Pálinkaverseny 2014. évben

II. A Bácska Aranypálinkája Pálinkaverseny

2014. évben

a

Muth Pálinka és Borpince

által nevezett termékek

eredménylistája:

Muthné Katona Mária

Irsai Olivér Szőlő Natúr Borpárlat 2013.

Aranyérem

Muthné Katona Mária

Sauvignon Blanc Szőlő Natúr törkölypálinka 2012.

Aranyérem

Muthné Katona Mária

Cabernet Sauvignon Szőlő Natúr Borseprő 2012

Ezüstérem

Muthné Katona Mária

Cserszegi Fűszeres Szőlő Érlelt Gyümölcs pálinka 2013

Bronzérem

Muthné Katona Mária

Mustos Kökény Natúr Gyümölcs Pálinka 2012.

Kékfrankos Mustos Kökény Natúr Vadgyümölcs Pálinka 2014.

504.

2014/0221

AQUAVINICUM

NATÚR

VADGYÜMÖLCS

  Kékfrankos mustos Kökény

  üvegben érlelve

 

 

 

 

 Ismét péntek van, úgy hogy csak pár óra választ el a hétvégétől bennünket. Gondolom ilyenkor már mindenki megfigyelte, hogy még a percek is ólomlábakon járnak. De ha már ez így történik legalább, alkalmunk van arra, hogy párlatot készítsünk erre a napra is. Az elmúlt napokban egy sor olyan különleges italkülönlegességet mutattunk be, amelyek kézművességéhez nem férhet kétség. Ezek az italok nem nagyüzemileg, nagy tételben készülnek, hanem kézzel kisüzemileg állítjuk elő, kis mennyiségben, megismételhetetlen módon. Ezeknek az italoknak pontosan ez a lényege, hogy nem piacra készülnek. Így hát ezt a sort most a mai napon sem szeretném megszakítani, és így a naspolya, és a viaszszilva után egy kékfrankos szőlővel házasított kökényt mutatnák be. A tavalyi évben is elkészítettem egy ehhez hasonló italt, de akkor rizlingszilváni szőlő mustjával házasítottam össze a kökényt. Fergeteges sikere volt annak az italnak, igaz nem annyira a zsűrik számára, sokkal inkább baráti kóstolok alkalmával csábított el mindenkit, aki csak beleszippantott. Akkor az illatában sokkal nőiesebb volt, mint a ma bemutatásra kerülő idei változata, amely a kékfrankos szőlőnek köszönhetően egy kicsit határozottabb, férfiasabb karakterrel bír. A szőlészetben elhagyott, böngészet, későn szedett kékfrankos savainak nagy részét már alaposan elvesztette, viszont cukortartalma lényegesen magasabbra emelkedett. No és persze erre azért is volt szükség, hogy érés időben a kökény érését is utolérje, hogy az együtt cefrézés megfelelő hatásfokot érhessen el. A kékfrankost nem nagyon kell bemutatni, igaz, hogy már a kökényről is nagyon sok gondolatot megfogalmaztam, és blogomon több tízezren olvasták ezeket a gondolatokat. A kökényt sajnos még a mai napig is olyan növénynek tartják, amelyet gaznak titulálnak, pedig az egyik leggyakoribb hazai cserjefaj. Szinte minden erdőtársulás naposabb szélén, illetve utak, mezők, árkok szélén megtalálható. Elsősorban gyökérsarjaival szaporodik. Rügyei aprók, a szürke hajtásokon elszórtan állnak. Az oldalhajtások tövisekben végződnek. Fehér színű virágai tavasz közepén, lombfakadás előtt nyílnak. Pompázatos látvány, amikor nyílnak, és akkor már tudjuk, hogy valóban tavasz van. Ezt az italt olyanoknak ajánlom, akik szakítani tudnak a hagyományokkal, és belemernek vágni új dologba.

 

 

Viaszszilva Érlelt Vadgyümölcs pálinka 2014.

503.

2014/0220

AQUAVINICUM

ÉRLELT

VADGYÜMÖLCS

  Viaszszilva

  viaszszilvafával érlelve

 

 

 

 

 Újabb esős éjszaka után vagyunk, így aztán hajnalban, amikor a farkasdi szőlőbe indulunk már nincs akadálya annak, hogy szőlőt metszünk. Viszont a körülmények éppen emiatt azért elég vizesek voltak. Azután persze a főzdében is megjelenek, ahol egy kedves jó barátunk Fazekas István vörös törkölyét főzőcskézzük. Délután aztán megfordulok Baján is, ahol leadom a rendezvényirodában a pálinka mintáinkat, hogy a hétvégi versenyen megmérettessük azokat. Természetesen az erre a napra jutó pálinkámat is elkészítettem, ami nem volt nehéz, hiszen már régen ledesztilláltam, és csak most került lajstromba. Ha már az elmúlt napokban olyan különlegességekről írtunk beszéltünk, mint a naspolya, így ehhez a sorhoz méltó folytatás a viaszszilva érlelt pálinkánk. Pár hónappal ezelőtt már készítettem belőle egy likőrt, így most a saját fájával történő érlelést is sikerült megvalósítanom, mert kint a szőlőben megkerestem a fáját, és szereztem belőle a pálinkába. Ennek a vadszilvának az az érdekessége, hogy elég sok terem belőle vadon, és látványos is az utak mentén, mégis csak kevesek figyelmét kelti fel. A faiskolák az alapfajt mirabolán szilva néven alanynak szaporítják. Sokféle csonthéjas gyümölcsfát, díszfát és díszcserjét szemeznek rá. Zöldesfehér virágú, tövises bokorfa. Termése gömbölyű, lédús, sárga színű, édeskés-savanykás ízű. Akár kompótnak is alkalmas, de főleg pálinka készítésére használják. Héja vékony, húsa tömött, illatos, bő levű, cukros, magvaváló,  zamatos. Korán és bőven terem. Melegebb vidékeken már július második felében érik. Hazánkban senki nem termeszti, mégis mindenütt terem. Őshazája Kis-Ázsia, a Bosporus és a Fekete-tenger közti vidék. Franciaországban Lorraine régióban évente 15.000 tonna mirabellát termesztenek, amely a világtermelés 70%-át adja. A Mirabelle de Lorraine márkanév, amely jó minőségű viaszszilvát takar, átlagosan 22 mm átmérővel. Két fajtáját különböztetik meg termőhely szerint: Metzben kisebb, puhább és kevésbé édes terem, ebből inkább lekvárt főznek. Nancyban nagyobb, édesebb és keményebb, amelyet főleg nyersen fogyasztanak. Az édesebb fajtákból lekvárt főznek, süteményt sütnek, de bort, brandyt és pálinkát is készítenek belőle. Így én is arra biztatnám a pálinka kedvelő közönséget, hogy szedjék ezt a vadgyümölcsöt, mert meghálálja a belőle készített ital.

 

 

II. Ormánsági Pálinka Verseny 2014.

II. Ormánsági Pálinka Verseny

          

Sellye Város Önkormányzat a pálinka értékeinek felmutatása érdekében 2014. február 22-én megrendezi a II. Ormánsági Pálinka Versenyét.

Versenykiírás:

A vetélkedés színhelye: Ormánság Közösségi Ház Sellye

Időpontja: 2014. február 22. szombat

Nevezni az alábbi kategóriákban lehet:

I.: Ó: 2013. január 1. előtti párlat

II.: Gyümölcs párlat

III.: Ágyas párlat

IV.: Törköly párlat

Különdíjban részesül az „Ormánság Pálinkája”

A nevezett pálinkákból fajtánként 1 db 0,5 literes jelöletlen üvegpalack igazolt eredetű párlat mintát kérünk.

Minták leadására 2014. február 19-ig van lehetőség.

Felhívjuk a tisztelt érdeklődök figyelmét, hogy a nevezés díjmentes!

Eredményes versenyzést kíván: Sellye Város Önkormányzat

Naspolyás Alma Ágyas Párlat 2014.

502.

2014/0219

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

  Naspolyás Alma

  üvegben érlelve

 

 

 

 

 Igen nagy köddel, elég sejtelmesen indult ez a nap, de aztán a nap is kisütött rövid időre, így jobb kedvűen ment a munka mind a szőlészetben, mind a pálinkafőzdében. A szerdai nap, pedig egyébként is a kedvenc napjaim közé tartózik, mert ilyenkor általában esténként egy-egy jó focimeccset is megnézhet az ember. A mai napnak azonban az is különlegessége volt, hogy a zsuzsannák ünnepelték névnapjukat. A népi hiedelem szerint, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz. De azt is megfigyelték felmenőink, hogy ha ezen a napon csorog az eresz, akkor az, jó termést ígért. Jó idő esetén elkezdték a trágyát széthordani, és megkezdték a szántó-vető munkák előkészületeit. Ebből kiindulva füleltem is a szőlőben, és valóban a sok madár csivitelése közben a pacsirta hangja is felcsendült. Arra, pedig már nyilvánvalóan rájöttek, akik rendszeresen követik, olvassák írásaimat, hogy ma a két napja megkezdet almás naspolya pálinka család harmadik tagja következik még pedig az ágyas változattal. Itt azért még néhány gondolatot közreadnák a naspolyával kapcsolatban. Május közepén nyíló virágai egyesével, néha párosával helyezkednek el, rövid nyélen, 5 fehér sziromlevéllel és a környező fiatal levelekkel közrefogva. Rengeteg porzólevele van, portoka sötétvörös. Öntermékeny. A 2–3 cm hosszú, kemény almatermés a vacokból fejlődik, jellemző rá a besüllyedt csúcs körül koronaszerűen kiálló öt csészelevél-maradvány. Gyümölcse nagyon mutatós, szabályos körte alakú. Hosszúsága (40-45 mm) nagyobb, mint a szélessége. Tömege közepes (22-30 g). A termés halványan barnászöld, majd megbarnul, csak az erős fagy puhítja ehetőre. Magjai kemények. Magas csersav tartalma a kártevőktől, és a betegségektől megóvja. Termőrügyei a vesszők csúcsán állnak, ezért a vesszőit nem szabad metszeni. Ez a gyümölcs beltartalmával erősíti a csontot. Vashiány esetén is ajánlott fogyasztása! Antioxidáns tartalmánál fogva serkenti természetes védekező rendszerünket. Élelmi rostjai lassítják a szénhidrátok emésztését és felszívódását; tehát mérsékelik a vércukorszint étkezést követő hirtelen emelkedését. Ebbe a párlatba nem nyers gyümölcsöt, hanem az aszalványát helyeztem bele, amelytől bronzsárga színt nyert az ital, és zamataiban édeskés árnyalattal gazdagodott. Ezt az italomat ajánlom azoknak, akik csontjaikat szeretnék edzeni.