Irsai Olivér szőlő

Irsai Olivér szőlő

A napjainkban népszerű fajta fiatal hungarikumnak tekinthető, mindössze közel 80 éves múlttal rendelkezik. Elsősorban acéltartályos erjesztéssel készül, hogy megőrizze muskotályos gyümölcsösségét. Hiszen az un. illatos fehérborok közé sorolják, vagyis "térítőbor". Sokak kedvelték meg a bort az Irsain nevelődve, de az elmúlt években a pálinka kultúra felemelkedésével ez a szőlőfajta már nem is annyira bora miatt lett elsősorban közkedvelt, hanem sokkal inkább szőlőpálinkájával, amely egyszerűen szinte minden vetélytársát lesőpri a színpadról. Sok legenda kering a névadásról, többek közt, hogy Irsai Olivér mesebeli figura volt, vagy esetleg száz pengőt fizettek az elnevezésért. Egyik sem igaz, valóságos személy volt Irsai M. Olivér, aki 1930-ban született akár a szőlőfajta. Kocsis Pál barátja, Irsai M. József iránti tiszteletből nevezte el annak fiáról az új hibridet. Tehát nem igaz a sokáig élő feltételezés, hogy Irsai Olivér borkereskedőként fizetett volna egy saját szőlőnévért. 1930-ban nemesítette Kocsis Pál Magyarországon a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból. Később, 1960-ban Bakonyi Károly az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével alkotta a Cserszegi fűszeres szőlőfajtát. Magyarországon nagyobb mennyiségben a Pannonhalma-Sokoróaljai, Balatonboglári, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidékeken termelik. Számos európai országban, kiemelten Szlovákia, Csehország és Ausztria (főként Burgenland) bortermelő területein termesztik, de Japánban, Indiában, Kínában és Ausztráliában is vannak ültetvényei. Kocsis Pál a második világháborút követően nagy mennyiségű vesszőt adott Oroszországnak (akkor Szovjetunió), ahol a mai napig nagy területen termesztik. A fajta jelenleg Magyarország egyik legkedveltebb szőlőfajtája. 1967-ben 340 ha-on termesztették, főként csemegeszőlőnek. 1985-ig 2300 ha-t telepítettek be e fajtával. 2000-ben 1272 ha Irsai Olivér ültetvény volt nyilvántartásban. Jelenleg 985 ha felületen termesztik. A szőlő: vállas fürtjei közepes nagyságúak 150 g, közepesen tömött vagy laza, vállas, aranysárga színű bogyói kicsik, vékony de szívós héjúak. Nehezen rothadó fajta, elég jó hozammal. Fürtjei sokáig a tőkén hagyhatók, hosszabb időn át szedhetők. A szedési időre azonban ügyelni kell, mert túlérve a fajta illat- és zamatanyagai hátrányosan változnak. Erős növekedési erélyű. Termőképessége inkább közepes. Másodtermést alig nevel. Magasművelésre, lugasok kialakítására alkalmas. Hosszúmetszést igényel. Hajtásai gyorsan és hosszúra nőnek, a támaszon könnyen összekuszálódnak. Tőkéit gondos és rendszeres zöldmunkában kell részesíteni. Tőkéje középerős, hosszú elfekvő vesszőket nevel.  Korán érő, már augusztusban is szüretelhető. Vesszői barnássárgák, közép-vastagok vagy vékonyak, középhosszú ízközűek, rügyek közép-nagyok, elállók, csupaszok. Vitorlája bronzos sárgászöld, többé-kevésbé csupasz. Levele közép-nagy vagy kicsi, kerekded, fényes, világoszöld, vékony, bőrszerű szövetű, sima felületű, közepesen tagolt, 5 karéjú. Levéllemeze a színe felé összehajló, a levél széle csipkés, csipkés-fűrészes. Fonáka kissé serteszőrös. A hajtás minden részére a zöld tónus jellemző, kevés barnás árnyalattal a szártagon. Kettős hasznosítású fajta - kettő az egyben – csemege és borszőlő egyben. Nincsenek igazán talajigényei, nem kényes a telepítésre, ám azért a meszesebb talajokat érdemes elővenni a megfelelő savháztartás érdekében. Jó fagytűrő, zöldmunka igénye közepes, jól szállítható. Az érett szőlő íze muskotályos a csemege jellegből kifolyólag, de a kicsi bogyók miatt a piacon nem tetszetős. A cserszegi fűszeressel, a traminivel, a muskotály ottonellel, a sárga muskotállyal egy csoportba: az illatos szőlők közé tartozik. Térítő bor: friss gyümölcs illata és íze alkalmassá teszi a boroktól még idegenkedőket borbaráttá változtatni. Kedvesem, mikor először kóstolta az Irsait, már az illata elbűvölte. Az ízélmény csak fokozta elragadtatását, kérdezte is, hogy eddig miért rejtegettem előle ezt a fajtát. Lágy karakterű bor, a frissességéhez és gyümölcsösségéhez mérten válasszunk hozzá ételeket. Ételekhez párosítva leginkább saláták, tészták, fehér húsok méltó kísérője. Bora könnyed fehérbor, jó ivású, nem készteti bonyolult feladványok megfejtésére fogyasztóját. Színe általában zöldes halványsárga, illata jellegzetesen intenzív muskotályos, lágy savak hordozója. Illatában elkísér a vadalma, licsi, körte, barack, melyek ízében is megjelennek, ideális esetben egy kis vajas lekerekítéssel. Megfelelően lehűtve kitűnő kísérője lehet nyár esti beszélgetéseknek, akár fröccsként higítva is. Az északi borvidékeken, a hűvösebb klímában bontakozik ki a legjobban, kevés savtartalma ugyanis délebbre teljesen elvész. A gyümölcsös illatok és ízek alkotják a fajta előnyeit. Ezek megőrzése érdekében általában reduktív technológiával – vagyis az oxigén kizárásával – nem hordóban, hanem acéltartályban történik a feldolgozás. Palackjait nem érdemes sokáig tartogatni, a reduktív eljárásnak köszönhetően megőrzött elsődleges íz-, és illatélményt, a muskotályos gyümölcsösséget még a forró nyarakon érdemes kiélvezni. De mindenképp érdemes elfogyasztani az előző évjáratot, mire a következő – tél végén, tavasszal – a polcokra kerül. A sok előnyős tulajdonság mellett szólni kell a fajta kellemetlen vonulatáról is. Tőkéi hamar öregszenek, a kezdeti problémamentes időszak után jön a fekete leves. 15 éves kor után rohamosan a gazdaságosság alá esik a termelés. A karvisszarakás után előbb-utóbb bekövetkezik a tőkepusztulás. Ernesto Pauli borlexikona Irsay Oliver néven ismeri és a következő hasonneveket találta: Aranyló; Carola; Karola; Zolotis; Muscat Oliver; Zolotisztuej Rannij; Irsai Olivér Muskotály; Korai Aranyló; Aranyló Korai; Oliver Irsai. A 90-es évek óta reneszánszát éli ez a borfajta és valószínű, hogy még sokáig számíthatunk rá illatos, friss társaival együtt. Hiszen a világ is egyre inkább a könnyedebb borok felé fordul. Egy fárasztó stresszel teli munkanap után, sokan nem vágynak bonyolult feladványok megfejtésére. Többszörös díjnyertes szőlőpálinka is készül az Irsai Olivér fürtökből. Nem törkölypálinkáról van szó, magából a gyümölcsből hozták ki a legjobbakat. Az Irsai Olivér új évjárata a megszokott üde, gyümölcsös frissességgel. Illatában virágos, enyhe füstös jelleg, szájban egyszerre telt és lágy ízvilág. Bora 10-12°C hőmérsékletre hűtve beszélgetések, baráti összejövetelek tökéletes kísérője, pálinkája 16-18 C-on ajánlott fogyasztani föként hölgyvendégek társaságában.

 

Molyhos Körte Ágyas Gyümölcs Párlat 2013.

411.

2013/0925

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

  Molyhos Körte 

  üvegben érlelve

 

 

 A mai nappal tehát megérkeztünk e párlat sorozatunknak a harmadik befejező tagjához, amely szokás szerint az ágyassal fejeződik be. Régebben mindig komoly problémát okozott az a tény, hogy egy-egy fajta gyümölcs cefre befejezésével elfogy maga a gyümölcs is, és amikorra ezt a cefrét ledesztillálom, és elkészítem az ágyas változatát az eredeti gyümölcsből már nem tudok felhasználni ehhez. Az általános és megszokott, hétköznapi gyümölcsök esetében nincs ilyen probléma, de az ilyen különlegességek és ritkaságok esetében ezt csak úgy tudtam megoldani, hogy egy aszalógép segítségével idejében leaszalok az ágyazáshoz szükséges gyümölcs mennyiséget. Nem is véletlen az az utóbbi időben, hogy a nyers, friss gyümölcsök helyett inkább az aszalványokat helyezem előtérbe. Kis bevezetőm után szeretném befejezni a gyümölccsel kapcsolatos ismeretek átadását is, amelyet az előző két párlatnál elkezdtem. A vadkörtével könnyen hibridizálódik, állandósult hibridjük az osztrák körte (fekete-, sózókörte). Sajnos fogékony az almatermésűeket veszélyeztető tűzelhalásra, melyet az Erwinia amylovora nevű baktérium okoz és az egész fát egy év leforgása alatt sarjaival együtt elpusztítja. Ősszel a levelek vérvörösre színeződnek. Védett, eszmei értéke egyedenként 10 000 Ft. Összegezve, ami ezzel a molyhos körtével kapcsolatos, azaz, hogy igazi piaci értéke nincs. Rendszertelenül vagy sokat, vagy szinte semmit nem terem, virágzása eléggé elhúzódó, ami miatt részletekben érik be. Jelentőségét különleges zamat és illat anyagai adhatják, amelyek nem annyira körtére jellemző világot képviselnek. Félútón található a vad és a nemes körték között, de mindenképpen ritkaságnak számít, ami növeli értékét. Fontos, hogy amennyiben ilyet találunk próbáljuk meg megóvni és az utókornak átmenteni fáját, gyümölcsét, párlatát. Az alappárlatba belehelyezett aszalt gyümölcse még inkább felfokozza a molyhos körte íz és zamat anyagát. Kicsit azért őszintén bevallhatjuk, hogy erre a felfokozásra azért van is szükség ennél a párlatnál, hiszen azért annyira nem közismert illatokkal, zamatokkal rendelkező körtefajta. Fontosságát és jelentőségét én sem annyira karakterének jelentőségében tartom, hanem abban, hogy ez a fajta, ősi, ritka jegyeket tartalmaz, amellyel elődeink által ismert és képviselt pálinkák fajtáit hozhatjuk vissza a köztudatba, fontos ez akkor leginkább, amikor ez egy hungarikum. 

 

Molyhos Körte Körtefával Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013.

410.

2013/0924

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

 

 

  Molyhos Körte 

  körtefával érlelve

 

 

 A megszokott módszert követve pincészetünk ennek a párlatnak is elkészítettük az érlelt változatát is. Így aztán folytatnám is kis tanulmányomat ennek a régi magyar fajtának a bemutatásával. Előfordulása félkultúr területeken, száraz tölgyesek szélein, mezsgyéken, felhagyott szőlőkben jellemző. Alacsony termetű, alacsonyan elágazó, sűrű tartóágas koronát fejlesztő lombhullató, maximum 15 méter magasra növő fa. Az idősebb példányok mellett számos gyökérsarj fejlődik. Törzse többnyire egyenes, hamar elágazó, kérge sötétszürke, hosszanti és kereszt irányban is repedezett. Vesszeje vastag, 6–10 mm átmérőjű, barna, molyhos, később kopaszodó, sötét barnásszürkék, később zöldes-feketék. Tövisei ritkán vannak, rügyei szártól elállók, tompa csúcsú, hordó alakúak, világosbarnák, szőrösek. Tagolatlan, ép szélű levelei hosszúkás tojásdadok, ékvállúak, közepükön vagy felső harmadukban a legszélesebbek, csúcsuk tompán lekerekített vagy apró hegyben végződik. A levél színe sötétzöld, mindkét oldalán sűrűn szőrös, fonákán a szőrzet maradó. Lombfakadással egy időben, április-májusban nyíló öttagú, fehér virágai sátor virágzatban állnak. A virágok kocsánya és a hegyes csúcsú, hosszúkás csészelevelek molyhosak, sziromlevelei kerekdedek vagy visszás tojásdadok, porzóinak száma 30, a portokok felnyílás előtt élénk borvörösek, elnyílva feketék, a pollen vajsárga. A virág közepén lévő 5 szabadon álló bibeszál legalább a tövén bolyhos. Almatermése lapított gömbölyded vagy nyakas körte alakú, hossza 25–40 mm, éretten sárga színű. A kocsány a terméssel egyező hosszúságú, vagy hosszabb. A magok 4–6 mm hosszúak, lapított tojásdad alakúak, barnásfeketék. Termése augusztus-szeptemberben érik és hullik, de nem olyan fanyar, mint a vackoré. Tőről és gyökérről jól sarjad, sarjtelepeket alkothat. A molyhos körtét számos egyéb vadkörte fajjal együtt a házi körte nemesítésénél felhasználták. Persze ennek a párlatnak az egyedi illat jegyei mellé azért még szerettem volna egy kicsit megcsavarni ezért fa chipjével végeztem el az érlelést. Ennek hatására pár nap múlva már el is kezdet elszíneződni a párlat, és óriási meglepetésemre a körte sárgásbarna színét kezdte el felvenni. Így aztán nagy izgalommal várom majd az érlelési idő végét, hogy milyen hatása lett a fa chipnek nemcsak színében, hanem ízében is.

 

Molyhos Körte Natúr Gyümölcs Pálinka 2013.

409.

2013/0923

 

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

 

  Molyhos Körte 

  üvegben érlelve

 

 

Nagyon érdekes dolog a természet, mert meglepő módon olykor mikor kedve támad hozzá, akkor elhalmoz bennünket mindenféle gyümölcsével. Ez az idei év pedig pontosan ilyen. Lélegzet elállítóan rengeteg körte termet vidékünkön ebben a szezonban, és nem csupán egyes fajtákból, hanem olyanokból is, amelyek ritkán és rendszertelenül teremtek. Manapság már én magam is ott tartok, hogy a legjobb az lenne, ha egy szem gyümölcsöt sem vinnék haza, de aztán sosem tudok ellenállni, és mégis megteszem. Így hát ennek a mai napon bemutatásra kerülő párlat sorozatnak is meg van a maga sztorija. A Gemenci erdőség árterének szélén élve, ugyan idén meg kellett küzdenünk magával a folyammal is. De mint minden ilyen küzdelemnek az életben mindig van pozitív oldala is. Ezúttal az, hogy motorcsónakos katonai egységgel volt szerencsém többször is vízre szállni a megáradt Duna árterében, és így fedeztem fel a Vén-Duna partja közelében álló Molyhos körtefát. Nem sokat tudtam róla, de felcsigázta a kíváncsiságomat, és így felfedeztem magamnak. Ez egy Magyarországon őshonos fafaj. Sőt mi több kipusztulással fenyegetett, védett növény. Hasonnevei: Vastaggallyú körte, hókörte. Sok más fajjal együtt felhasználták a nemes körte kialakításában. Közép- és dél-európai elterjedésű, szubmediterrán jelleggel, dombvidéki, középhegységi faj. Magyarországon szórványosan a Zempléni-hegységben, a Cserháton, a gyöngyösi Sárhegyen, a Dunazug-hegységben, a Balaton-felvidéken és a Nyugat-Dunántúlon található meg. A molyhos körték kisázsiai alakköre átterjed a Balkánra, sőt egyes szerzők azt vitatják, hogy Bosznián és Horvátországon át a Keleti- és a Déli-Alpokba, másrészt Erdélybe. Ugyanakkor azonban mások azt állítják, hogy a Balkántól északra vadon talált molyhos körték elvadulások, ültetett körték elhagyott példányai. Csak a mai ismereteinknél pontosabb alaktani elemzés döntheti el azt a kérdést, hol kell megvonni a molyhos körték természetes elterjedésének északi határát, s vajon hazánkon vonul-e át ez a vonal. Azt azonban nem tarthatjuk valószínűtlennek, hogy az újkőkor enyhébb klímájában ez a körte nálunk is honos volt. Mindenesetre most egy kiváló és tényleg különleges párlatot sikerült belőle készítenem, amelynek natúr változata citrusos illatkavalkádjával fogad bennünket, amely mögött némi természetes vadság húzódik meg.

 

Molyhos körte

Molyhos körte

(Pyrus nivalis)

A Gemenci erdőség árterének szélén élve, ugyan idén meg kellett küzdenünk magával a folyammal is. De mint minden ilyen küzdelemnek az életben mindig van pozitív oldala is. Ezúttal az, hogy motorcsónakos katonai egységgel volt szerencsém többször is vízre szállni a megáradt Duna árterében, és így fedeztem fel a Vén-Duna partja közelében álló Molyhos körtefát. Nem sokat tudtam róla, de felcsigázta a kíváncsiságomat, és így felfedeztem magamnak. Ez egy Magyarországon őshonos fafaj. Sőt mi több kipusztulással fenyegetett, védett növény. Hasonnevei: Vastaggallyú körte, hókörte. Sok más fajjal együtt felhasználták a nemes körte kialakításában. Közép- és dél-európai elterjedésű, szubmediterrán jelleggel, dombvidéki, középhegységi faj. Magyarországon szórványosan a Zempléni-hegységben, a Cserháton, a gyöngyösi Sárhegyen, a Dunazug-hegységben, a Balaton-felvidéken és a Nyugat-Dunántúlon található meg. A molyhos körték kisázsiai alakköre átterjed a Balkánra, sőt egyes szerzők azt vitatják, hogy Bosznián és Horvátországon át a Keleti- és a Déli-Alpokba, másrészt Erdélybe. Ugyanakkor azonban mások azt állítják, hogy a Balkántól északra vadon talált molyhos körték elvadulások, ültetett körték elhagyott példányai. Csak a mai ismereteinknél pontosabb alaktani elemzés döntheti el azt a kérdést, hol kell megvonni a molyhos körték természetes elterjedésének északi határát, s vajon hazánkon vonul-e át ez a vonal. Azt azonban nem tarthatjuk valószínűtlennek, hogy az újkőkor enyhébb klímájában ez a körte nálunk is honos volt. Előfordulása félkultúr területeken, száraz tölgyesek szélein, mezsgyéken, felhagyott szőlőkben jellemző. Alacsony termetű, alacsonyan elágazó, sűrű tartóágas koronát fejlesztő lombhullató, maximum 15 méter magasra növő fa. Az idősebb példányok mellett számos gyökérsarj fejlődik. Törzse többnyire egyenes, hamar elágazó, kérge sötétszürke, hosszanti és kereszt irányban is repedezett. Vesszeje vastag, 6–10 mm átmérőjű, barna, molyhos, később kopaszodó, sötét barnásszürkék, később zöldes-feketék. Tövisei ritkán vannak, rügyei szártól elállók, tompa csúcsú, hordó alakúak, világosbarnák, szőrösek. Tagolatlan, ép szélű levelei hosszúkás tojásdadok, ékvállúak, közepükön vagy felső harmadukban a legszélesebbek, csúcsuk tompán lekerekített vagy apró hegyben végződik. A levél színe sötétzöld, mindkét oldalán sűrűn szőrös, fonákán a szőrzet maradó. Lombfakadással egy időben, április-májusban nyíló öttagú, fehér virágai sátor virágzatban állnak. A virágok kocsánya és a hegyes csúcsú, hosszúkás csészelevelek molyhosak, sziromlevelei kerekdedek vagy visszás tojásdadok, porzóinak száma 30, a portokok felnyílás előtt élénk borvörösek, elnyílva feketék, a pollen vajsárga. A virág közepén lévő 5 szabadon álló bibeszál legalább a tövén bolyhos. Almatermése lapított gömbölyded vagy nyakas körte alakú, hossza 25–40 mm, éretten sárga színű. A kocsány a terméssel egyező hosszúságú, vagy hosszabb. A magok 4–6 mm hosszúak, lapított tojásdad alakúak, barnásfeketék. Termése  augusztus-szeptemberben érik és hullik, de nem olyan fanyar mint a vackoré. Tőről és gyökérről jól sarjad, sarjtelepeket alkothat. A molyhos körtét számos egyéb vadkörte fajjal együtt a házi körte nemesítésénél felhasználták. A vadkörtével könnyen hibridizálódik, állandósult hibridjük az osztrák körte (fekete-, sózókörte). Sajnos fogékony az almatermésűeket veszélyeztető tűzelhalásra, melyet az Erwinia amylovora nevű baktérium okoz és az egész fát egy év leforgása alatt sarjaival együtt elpusztítja. Ősszel a levelek vérvörösre színeződnek. Védett, eszmei értéke egyedenként 10 000 Ft. Összegezve, ami ezzel a molyhos körtével kapcsolatos, azaz, hogy igazi piaci értéke nincs. Rendszertelenül vagy sokat, vagy szinte semmit nem terem, virágzása eléggé elhúzódó, ami miatt részletekben érik be. Jelentőségét különleges zamat és illat anyagai adhatják, amelyek nem annyira körtére jellemző világot képviselnek. Félútón található a vad és a nemes körték között, de mindenképpen ritkaságnak számít, ami növeli értékét. Fontos, hogy amennyiben ilyet találunk próbáljuk meg megóvni és az utókornak átmenteni fáját, gyümölcsét, párlatát.