Cabernet franc Szőlő Natúr Törkölypálinka 2014.

518.

2014/0307

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

  Cabernet franc szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 

 

 Igen csak kaotikus napnak indult ez a péntek is. Hajnalban nem esik, így a szőlőbe indulunk, aztán kétszer is zuhogni kezd, így ismét a pálinka főzde melegét választom, már ha ez választásnak számít. Ilyen esős, párás, hűvös időben az üst duruzsolása jól eső érzéssel tölt el. A meleg, és a levegőben terjengő pálinka illatok, és aromák, még kóstolás nélkül is elbódítják az embert. No meg a kilincset is egymásnak adják ügyfelek, ismerősök, pálinka barátok, ki pálinkáért jön, mások cefrét hoznak, de vannak, akik csak beszélgetni ugranak be egy kicsit. Én viszont a műszereket figyelem, hőfokmérők, alkoholfokmérők, nyomásmérők, amikor kell, egy kis nyomást engedek ki, de ha éppen úgy adódik egy fát dobok a tűzre, hogy a pálinka mindig egyenletesen folyón a szeszmérőn keresztül. Ma sem távolodtam el a törkölypálinkák világától, csak annyira, hogy a fehér törköly helyett, újfent egy vörös törkölyt desztilláltam le, és szeretném is azt bemutatni. Cabernet franc törkölyéről van szó. Ezt a fajtát nagyon kedvelem, mert az illata mindig olyan, mint a frissen darált fűszerpaprika illata. A cabernet franc, régi francia szőlőfajta, már az 1600-as években jól ismerték és kedvelték. Feltételezik, hogy Bretagne-ból származik, erre utal a Loire-völgyi termőterületein elterjedt hasonneve a Breton; ugyanezzel magyarázzák hogy a hűvösebb éghajlaton is jól érzi magát. Bordeaux-ban a 18. század körül terjedt el. Hazánkban a cabernet franc igazi otthona a mediterrán jellegű Villány–Siklósi borvidék, de kicsit északabbra, a Szekszárd környékén is jól érzi magát a fajta. Ezen felül, megtaláljuk az Egri és a Soproni borvidéken is. A cabernet franc borát általában bordeaux-i mintára cabernet sauvignon és merlot fajtákból készült borokkal házasítják, de gyakran találkozhatunk vele fajtaborként is. Tőkéje közepesen erős növekedésű, kis illetve közepes terméshozamú. Levele szabályos öt karéjú, kissé megnyúlt; a levélerek töve és a levélnyél pirosas színezetű. Fürtjei kicsik vagy közepesen nagyok, átlagosan 100 grammosak, kis, gömbölyű, hamvas, sötétkék vékony héjú bogyói jellegzetesen fűízűek. A cabernet franc pálinka a nemes, fűszeres húsételekhez igazodik leginkább. A cabernet franc fiatal pálinkái jól harmonizálnak a könnyű halételekkel és az angolosra sütött marhahúsételekkel. A nehezebb ételek, vadételek vagy barnamártással kínált húsételekhez, kemény sajtokhoz a lekerekedett, idősebb, puhább csersavú cabernet pálinkák illenek.

 

 

Chardonnay Szőlő Natúr Törkölypálinka 2014.

517.

2014/0306

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

  Chardonnay szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 

 

 Amikor már elérkezünk a csütörtök estéhez, azért őszintén megvallva, már mindenki egy kicsit megkönnyebbül, még egy nap és itt a hétvége, amikor ismét saját dolgainkkal, családunkkal lehetünk elfoglalva minden kötöttség nélkül. Egy részt sajnos ezt a napot is az eső homályosította el egy kicsit, de másrészről ismét a pálinkák készítése felé irányított. A bikavér borpárlat elkészítése után most sem nagyon kalandozunk messzire a szőlők világától, ugyanis ma egy klasszikusnak számító fehér törkölypálinkát ajánlanák a figyelmükbe. A szőlő, pedig nem más, amelyből készült, a Chardonnay. A Franciaországból származó Chardonnay szőlőfajta termésének fürtje kicsi, hengeres vagy vállas, többnyire középtömött, de lehet laza és tömött is, rövid fürtkocsánnyal és 6 dkg átlag fürttömeggel. A termés gömbölyű, fehéreszöld bogyói lehetnek kicsik és középnagyok vastag héjjal. A termés íze édes, jellegzetes zamatú és a cukorfoka kedvező időjárási körülmények esetében magas. Kedvező fekvésű területen és jó évjáratokban szeptember végén 20-22 cukorfokkal szüretelhető. Bora fajtajelleges, inkább kemény karakterű, finom zamatú, alkoholban gazdag. A Chardonnay szőlő kiemelkedik a többi szőlőfajta közül! Olyan mélyen ereszt ugyanis gyökeret a talajba, hogy elérhetővé válnak azok a mikro- és makroelemek, amelyek a talaj felső rétegéből vagy hiányoznak vagy már szennyezettek. A legértékesebb hatóanyagokat a szőlő magja és héja tartalmazza. A magban nagy mennyiségű ásványi só (pl Kálium) és nyomelem, illetve fontos antioxidánsok pl OPC (oligomer – proantocianidin) és az egyik leghatékonyabb bioflavonoid, a resveratrol található. Ezen kívül még a magban megfigyelhető a maghéj alatt a szőlőmagolaj és fehérjék, és egyéb nyomelemek, valamint C vitamin, és más bioflavonoidok. Az agyi vérgát akadályozza meg, hogy a baktériumok, gombáktól stb. felkerüljenek az agyba. A lényeg az, hogy olyan telítetlen zsírsavakat és olyan arányban kell felvenni, amely képes ezen a vérgáton átjutni. Közismert, hogy Franciaországban különösen jelentős a vörösbor fogyasztása, amely rendszeres, mértékletes és hosszútávú, de ezzel együtt az is megdöbbentő, hogy a szív és érrendszeri betegségek előfordulási gyakorisága messze alatta marad az európai átlagnak. A francia férfiak átlagos életkora magasabb az európai átlagnál. Ezt a jelenséget nevezzük francia paradoxonnak.

 

 

Fűszeres Konyakos Vörös Bikavér Borlikőr 2014.

516.

2014/0305

AQUAVINICUM

ÁGYAS

LIKŐR

  Boros Fűszeres Konyakos Vörös Bikavér

  üvegben érlelve

A keresztény katolikus világban egy igen fontos naphoz értünk el a 2014-es esztendőben. A nagyböjt kezdete, a hamvazószerda napjával kezdődik, amikor is a pap a tavaly elégetett barkának a hamujával megjelöli a homlokunkat, jelezve, hogy porból lettünk és visszaszállunk, majd a porba. A karácsonnyal ellentétben, amely a születés ünnepe, a húsvét a halál ünnepe, de nem annyira a halálon van a hangsúly, hanem sokkal inkább azon, hogy van élet a halál után is, hiszen a lelkünk nem porból van, tehát nem is száll velünk a sírba. Az idő mintha csak tudta volna, hogy milyen nap van elég búslakodó volt, mi azonban nem búslakodtunk, hanem elkészítettem a tegnap bemutatott likőrömnek az édes testvérét, azzal a különbséggel, hogy minden összetevője változatlan maradt, de ráadásként még egy kis konyak is került a likőrbe. Ez a különbség azért külsőre nem nagyon látszódott meg, hiszen a vörösbor színében uralta a likőrt. Egy másik történet szintén az 1552-es ostrom idejéből eredezteti a bikavér elnevezés létrejöttét. Történt ugyanis, hogy az ostromló sereg egyik vezérének, Ahmed pasának megtetszett egy Eger környéki csárdában szolgálóleány. A csárdásnak, és a személyzetének nem volt ideje elmenekülni, és reszketve várták a halált a beérkező törökök fegyverétől, de a sátrát a csárda mellett felüttető Ahmed pasa nemcsak az életüket kímélte meg, de a csárdásnét még szakácsnénak is felfogadta. Ennek a szakácsnénak volt egy hét határban híres szép szolgálólánya, akire a pasa szemet vetett, és elhatározta, hogy ágyasává fogadja. A lánynak nem nagyon volt ínyére a megtiszteltetés, és kérte a csárdásnét mentse meg. Az meg is ígérte. A nagy eseményt megelőző vacsorára a csárdásné valami különösen finom mártást készített a húshoz, ami nagyon ízlett a moszlim vezérnek. Ahmed újra és újra egyre többet fogyasztott az ízletes vörös mártásból, sőt később már a szakácsné tanácsára kupából is itta, egészen addig, amíg el nem homályosodott előtte a világ. Másnap az ébredés után persze nyomát sem lelte a szolgálólánynak, aki a pasa bódultságát kihasználva megszökött a sátorból. Ahmed éktelen haragra gerjedt, és azzal vádolta a szakácsnét, hogy valami gyaur titkos szerrel, amit a mártásba kevert, elkábította. A szakácsné azzal védekezett, hogy ő csak bikavért tett a mártásba, amit Egerben rendszeresen fogyasztanak. Így lett volna az egri vörösből bikavér. Hogy elhitte-e Ahmed a csárdásné magyarázkodását az a feledés homályába merült.

Fűszeres Vörös Bikavér Borlikőr 2014.

515.

2014/0304

AQUAVINICUM

ÁGYAS

LIKŐR

  Boros Fűszeres Vörös Bikavér

  üvegben érlelve

 

 

 

 

 Húshagyó kedd van, a farsangvégi, termékenységre, megújulásra irányuló analógiás varázslatok változatosságban és mennyiségben vetekszenek a karácsony-körüliekkel. De ezekről mi nem szólunk, csak egyetlen hagyományra utalunk. Nemessándorháza szőlősgazdái húshagyókedden fánkot ettek és néhány tőkét megmetszettek Jézus nevében e szavakkal: adja rád Szent János ez áldását! Fánkot ugyan ma nem ettünk, de jó néhány tőkét azért mi is megmetszettünk a szőlőben Szent János áldásával. Az elmúlt két napban igyekeztem bemutatni a vörös bikavér hagyományát, kultúráját, főként a bor irányából, hiszen borból készített párlatunk, mindenben megegyezik azzal, és csak tovább növeli a Bikavér hagyományát, erősítve a Szekszárdi Borvidék hírét. Most a harmadik napon általában, és többnyire az ágyas változata szokott következni ennek a párlat családnak, csakhogy e-helyett, és a holnap induló böjt jegyében, inkább úgy határoztam, hogy két különleges likőrt készítek belőle. Borpárlatból, és valóban saját vörös bikavér borunkból készített borlikőr egy olyan ital lesz, amelyet mindeddig nem készítettünk. Érdekessége az is, hogy ez a borlikőr nem ismeretlen az emberek köréből, hiszen nagyon sok, és nagyon változatos receptek keringenek a neten róla, vagyis nemcsak írnak róla, hanem ténylegesen el is készítik azt. Az is látható, hogy viszont a nagy kereskedelmi főzdék egy ilyen likőrrel még nem rukkoltak ki. Alaposan körül járva a témát, két féle recepturát készítettem el jómagam is, és ezeket ma és holnap be is mutatok a kedves olvasóimnak és hallgatóimnak. Kezdésként vettem 3 palack bikavér bort, majd ebbe 0,6 kg cukrot olvasztottam fel. Másrészről vettem 1,2 liter bikavér borpárlatot, amelybe a fűszereket áztattam bele. Gyömbér, szegfűszeg, vanília, ánizs, és fahéj ezek voltak azok a fűszerek, amelyek majd meghatározzák, illat és aroma világát ennek a likőrnek. Amikor a negyven fokra hevített cukros bor visszahűlt, akkor öntöttem bele a fűszeres párlatba, majd következik a száz napos érlelési időszak, amikor is ezek az anyagok együtt, egymást kiegészítve egységgé állnak össze, alacsony alkoholtartalom mellett. Természetesen fogyasztás és palackozás előtt a szűrést is el kell végezni, hogy italunk minden szempontból megfeleljen a gasztronómiai feltételeknek.