Kékfrankos rózé borseprő

Kékfrankos rózé borseprő

A hegyközségünk területén a vörös szőlők között azért a kékfrankos fogalomnak számít. Nagyon régóta jelen van és szinte minden művelési módban dolgoznak vele a gazdák. Származása pontosan nem tisztázott, feltételezések szerint a kékfrankos keleti eredetű szőlő, a kutatások szerint a Kapri-tenger partvidékéről származik. Ezzel ellentétben Sopronban a legendák úgy tartják a fajta a nevét a napóleoni időkben a monarchia területén járt francia katonáktól kapta, feltehetőleg a kék színű pénzérméjük után. Természetesen elterjedését nem ennek köszönheti sokkal inkább beltartalmának, ízének, illatának. A legelterjedtebb vörösbort adó szőlőfajtánk (a kékszőlők közül aránya 40%). A fajta a környező országokban is jelen van, mint Blaufrankisch, Blauer Limberger vagy Lemberger, Limberger, Franconia, Frankovka, Frankovka modra vagy Moravka. „Blaufränkisch. Főképp Ausztriában termesztik; könnyű és lédús, de legjobb esetben (Burgenlandban) is csak elfogadható vörös szőlőfajta” – írja a világ talán legismertebb borszakírója, az angol Hugh Johnson. Ő is tévedhet. Ugyanis valóban a kékfrankos Ausztriában ezer arcát mutatja, és Istennek hála nálunk is pompás gazdagságban gyönyörködteti az értő borivókat, vagy az ebből párlatot készítőket. Érdemes hát közelebbről is megismerni. Tapasztaltabb borivók, illetve szőlővel foglalkozok emlékezhetnek a hatvanas-hetvenes évek akkoriban elfogadhatónak tűnő, mégis reménytelenséget árasztó egyenboraira. Tudjuk, hogy a nagyüzemek nagy tárolóedényeiben hűtés nélkül túlmelegedhet a must, és ez be is következett mindenütt ebben az ősi területeitől megfosztott országban. A hatvanas években elterjedt vasbeton kádak kifejezetten hőszigetelő hatásúak voltak: a gyakran 35 fokra fölmelegedő mustot ez az anyag még az őszi hidegben sem engedte hűlni. Így a nagyüzemi borok illatszegények, fáradtak, jellegtelenek voltak. Ebbe a nagyüzemi sorba illeszkedett bele az elmúlt rendszer túlterhelt, ezért jó formáját bemutatni képtelen kékfrankosa. Ezzel szemben, illetve innen kellett a rendszerváltás után feltámasztani hamvaiból ennek a szőlőnek a párlatait. A kékfrankos szőlőből készült bo­rok általában tes­te­sek, bor­sos sa­vas­sá­guk mel­lé cse­resz­nyés-meggyes za­ma­tú gyü­mölcsösség tár­sul. A kékfrankosok sav- és csersav gazdagságuk miatt kiválóan alkalmasak arra, hogy rozébor készüljön belőlük. Ami a fajtát illeti: a megboldogult Monarchia területén és Németországban ismerik igazán. Voltak szomorúbb idők, amikor a piacot elárasztó, durva savszerkezetű kékfrankosokkal riogatták az embereket, de a modern borászati technológiák és a kifinomult borértés elterjedésével (végre egy pozitív globalizációs hatás!) polgárjogot nyert a testes, bársonyos, komplex, gyümölcsös kékfrankos. Tehát a kékfrankos egyik fő különlegessége, hogy ki tudja használni a különböző talajokban rejlő lehetőségeket, nem csak borvidékenként, de dűlőnként is különböző íz- és illatjegyekkel ajándékozva meg a borbarátot. A kékfrankos mindenképp a régió, azon belül is Magyarország egyik különleges fajtája, amit csak itt termelnek, itt vannak a gyökerei, és itt hoz a többi fajtával nem összehasonlítható aromákat, ízeket. Benne rejlő lehetőségeket valószínűleg még mi sem aknáztuk ki teljesen. Most leginkább a kékfrankos rósé boráról kellene megemlékeznem, mert a rósé bor készítése egészen más technológia, mint a vörös boré. Jellemzője, hogy korábban kell szüretelni, mint a vörösbornak, de ezt követően, mint a fehérbort úgy kell kezelnünk. A szőlő ilyenkor még különleges jegyeket mutat, de ehhez az kell, hogy gyors feldolgozásával készítettük ezt a friss gyümölcsös ízű és illatú elegáns színű divatos bort, melyet előételekhez és halfogásokhoz ajánlunk 18 °C - on. Izgalmas reduktív, fehérbor jellegű kedves és fiatalos rózsaszínes bor. Savai üdék, íze gyümölcsös, a nap minden szakában fogyasztható. Kicsit tovább lépve, mint pálinkást nem annyira a bora érdekel most, hanem a fejtések során visszamaradt üledék köznapi nevén a seprő. A bor készítése során a technológiából kifolyólag a kékfrankos rósé borseprő nem hasonlítható, és nem keverhető össze semmi mással. Ez a seprőpálinka üde színfoltot jelent a tiszta pálinkák palettáján. Érezhető a borseprő jellege és ezen belül a kékszőlő markánssága. Üde tiszta illata, a tökéletes alapanyagra, a hibátlan elválasztásra és finomításra vezethető vissza. Intenzív illatában egymás mellett bujkál az eper és a málna. Szájban előbb kissé erőteljes sav érzet hat, amit aztán a gyümölcsösség követ. Óh, igen, mondjuk, amikor beleszippantottunk: ez az igazi bátai fűszeresség és zamat! A korty, az élvezet igen hosszú: a pálinka lecsengésében visszaköszön mindaz a gondosság, amivel a szőlőt válogatták és a hordókat kiválasztották, a bort elkészítették, majd annak üledékét összegyűjtve abból párlatot varázsoltunk, amely lágy, komplex, jó ivású, kívánatos párlatot eredményezett.

Cserszegi fűszeres szőlő

Maga a szőlő is már felejthetetlen látványt nyújt, ahogy a megtisztogatott zöld levél falból elő kandikálnak a foltosan rozsdássárga fürtök. A cserszegi fűszeresről beszélek, amellyel a mi hegyközségünkben azért nem túl nagy területen lehet találkozni, de mégis nekem az egyik kedvenc szőlő fajtám, és nem csak azért, mert magyar. Nem csak azért, mert a cserszegi fűszeres nemesítői remekmű. Bakonyi Károly, a cserszegi fűszeres atyja azt a fajtát álmodta meg, ami olyan élményt nyújt a borkedvelőknek, mint a hölgyeknek egy csokor virág. A nemrég elhunyt, szőlész-borász nemzedékek által nagyon kedvelt és tisztelt Karcsi bácsi az irsai olivér és a piros tramini kombinációját 1960-ban választott ki Cserszegtomajon. A fajtát államilag 1982-ben ismerték el. Ezt a szőlőfajtát inkább az ország északabbi felébe szánták, ahol kevesebb a napfény, hamarabb jön az ősz, és hidegebbek a telek. Az ünnepségen Kozma Pál, a korszak legnagyobb nemesítője így fogalmazott: „A cserszegi fűszeressel egy teljesen új aromavilág került be a világ borászatába”.

Tökéletesen igaza volt.

Akkor azonban arra még nem is gondoltak, hogy a borászat mellett ez a fajta szőlő a pálinkakészítésben is az egyik legkedveltebb alapanyaggá válik. A cserszegi fűszeres szőlőt több helyen termelik, de azt mondják, hogy az igazi otthona a Kunság. Aki veszi a fáradságot és nagy türelemmel, az Alfölddel szembeni előítéleteit messze elfelejtve beleszippant és belekortyol néhány cserszegibe, igazolva látja majd, hogy fantasztikus ízeket képes kihozni e fajtából a magyar rónaság. A cserszegi egyik legnagyobb előnye, hogy úgy tud lendületes és illatos lenni, hogy közben szép egyensúlyban marad a bora, valamint a pálinkája is. A borral ellentétben már magától az illatától is le lehet részegedni.

Varázslatos kincs!

Gyakori élmény, hogy a kissé parfümös-bodzás illat alapján a kóstoló vékonyka, karcsú borra számít, azután kóstoláskor jöhet a döbbenet: a cserszegi becsapósan testes bort ad. Így aztán a sok szép sav nem „lóg ki”, sőt épp a test és a viszonylag sok sav hoz létre egészen különös harmóniát a fajtára jellemző illat és zamat anyagokkal. A cserszegi általános jegye a kissé muskotályba hajló, fűszeres illat és íz, amiben bodza és olykor sárgabarack, keleti fűszer, méz jelenik meg.

A cserszegi bizonyos évjáratokban a túl intenzív, de kellemes és finom aromaanyagai miatt jó házasítási alapanyag, illetve habzóbornak is kiváló. Zöldessárga színe és fénye elegáns megjelenést ad a bornak. Azt hiszem, a magyar borfogyasztó társadalomban még nem tudatosult, hogy a cserszegi fűszeres a hazai borászat épp olyan varázslatos kincse, mint az ezerjó vagy a kadarka. A fajta magyarországi termőterülete valamivel több, mint háromezer hektár, ami egyáltalán nem csekélység a folyamatosan csökkenő termőterületek és a hazánkat jellemző széles fajtaválaszték mellett.  Ez a nem csak nevében fűszeres borszőlőfajta a sikeres nemesítést követően csipkerózsika álomba szenderült, és az 1980-as évek elején kezdett el lassan terjedni. Az 1984/85-ös, majd az 1986/87 téli fagyok után rohamosan kezdték szaporítani és termeszteni, a biancához hasonlóan.

A magyar jövőnk egyik záloga!

Az örvendetesen fellendült hazai pálinkakultúra is felfedezte magának a cserszegit. Újabb és erősen üdvözlendő tendencia, hogy a jó törkölyök mellett megjelentek a különböző szőlőfajták elsődleges íz és illat jellemzőire építő szőlő pálinkák. Az élharcos, a legjobb példa és a legkívánatosabb megvalósulás a behízelgő cserszegiből készült párlat. A száraz változat a fajta férfiasabb erényeit csillogtatja: ebben a muskotályosság elé kerülnek a szép savak. A félédes viszont a behízelgő, kedves arcát mutatja a cserszeginek. Ezzel együtt kiválóan alkalmas nem csak desszertek, hanem borjúételek és libamáj lekísérésére is.

A szőlő maga!

Fürtje közepes méretű, alakja kúpos, vállas, közepesen tömött. Bogyói kicsik, gömbölyűek, az érés kezdetén „húspiros” színűek, majd kifakulva az érés végére inkább borostyánszínűek; vékony, de szívós héjúak, lédúsak. Korán fakad, virágzik és érik, de a szüretelésre csak szeptember második felében kerül sor. Növekedési erélye közepes, a kondicionális állapotra ügyelni kell. 10-12 t/ha termés hozására szakszerű műveléssel hosszú távon képes. Kevés másodtermést hoz. A biztonságosan beérő termés cukortartalma eléri, sőt gyakran meghaladja a 18 mustfokot. A must savtartalma 8-10 g/l között változik, nem lágyul le. A téli fagyokkal szembeni tűrőképessége kiemelkedő, ezért a síkvidéki szőlőtermesztés megbízható fajtájává vált. A szárazságra viszont érzékeny, ilyen viszonyok között mérsékelten kell terhelni, különben fonnyadni kezd. A rothadásnak viszonylag ellenáll. Alkalmas a magasművelésű tőkeformákra de a tőkék terhelését fokozott figyelemmel kell kísérni, hogy a túlterhelés elkerülhető legyen. 6-8 rügy/négyzetméter rügyterheléssel kielégítően terem. A terhelést hosszúcsapokon illetve félszálvesszőkön célszerű elosztani. Nem nevel sűrű lombot, mérsékelt zöldmunkával tőkéi kézben tarthatók.

A Cserszegi fűszeres szőlő csodálatos illatvilága erősödik az aromák kísérő karakterességével. Nagyon szép pálinka. 

 

I. Nógrád-megyei Palóc Pálinka és Párlatverseny 2012.

Az előzőekben közreadtam azt a listát, amely pont szám szerint rangsorolta a nyerteseket. Most azt a listát adom közre, amely a főzdéket rangsorolja azoknak a pontoknak az alapján, amelyet a náluk főzetet versenyzők szereztek a versenyen. A 22 főzde között 6 magánfőző található, aki odahaza kelti életre a párlatait. Feltűnően kevésnek tűnik ez ezen a versenyen. De csak ugyan ilyen számban vettek részt a versenyen a nagy kereskedelmi főzdék is, ami ugyancsak némiképpen szerénynek mondható. A nagy számban szereplő bérfőzdék versenyének tűnt ez, abból is a hazai kettő emelkedett ki torony magasan.

520	Ba-Und-Garden Kft, Etes	Nógrád-megye
74	Márkházi Pálinkafőző Kft.	Nógrád-megye
44	Bulyáki József	Jász Nagykun Szolnok
44	Szicsek Kft., Tiszaföldvár	Jász Nagykun Szolnok
42	Gyümölcspárlat Bt., Tuzsér	Szabolcs Szatmár Bereg megye
35	Bükkaranyosi Pálinka Kft.	Borsod-Abaúj-Zemplén megyé
34	Boldogkő Fruit Kft., Boldogkőváralja	Borsod-Abaúj-Zemplén megyé
26	Sáppuszta-Damak Trixon B Kft	Borsod-Abaúj-Zemplén megyé
24	Sabeikow és Társa Kft., Báta	Tolna-megye
22	Kovács Hagyó András	Borsod-Abaúj-Zemplén megyé
18	Dádi Szeszfőzde Bt., Tata	Komárom Eszetergom megye
13	Tusják György	Nógrád-megye
11	Új Rézkatlan Pálinkás Kft., Pásztó	Nógrád-megye
10	Rózsa Pálinkaház Kft., Vác	Pest-megye
10	Salgó Center Coop Zrt., Ponyipuszta	Nógrád-megye
8	Bukolyi László	Heves megye
8	Rigó Béla	Szabolcs Szatmár Bereg megye
8	Madarasi Pálinkafőzde, Madaras	Bácskiskun-megye
6	Szécsényi Szeszfőzde	Nógrád megye
5	Sipos Zoltán	Nógrád megye
3	No-48 Pálinkafőzde, Karancslapujtő	Nógrád megye
3	Mátraszesz Kft., Pásztó	Nógrád-megye

I. Nógrád-megyei Palóc Pálinkaverseny 2012.

I. Nógrád-megyei Palóc Pálinkaverseny 2012.

A Muth Pálinka és Borpince egyedüliként Tolna-megyéből indult el ezen a versenyen a Nógrád-megyei Nagykeresztúron. A regionális versenynek indult, de a közel 300 nevezés szinte országossá emelte. A verseny megszervezése nagyban hasonlított a Gyulai Pálinkafesztiválra, természetesen kicsiben. Végül is nyolc megyéből érkeztek be nevezések, de a hazai pálya azonban nagyon erősnek bizonyult. 75 nevezőnek osztottak ki érmet és jutalmat. Ebben a mezőnyben a 11. hely jutott a Muthné Katona Mária néven jegyzett párlatainknak. Összességében így ez a szereplés sikeresnek is nevezhető. Bérfőzdék tekintetében, pedig a 22 főzdéből a kilencedik hely jutott a Sabeikow és Társa KFT.-nek. Sajnos voltak olyan mellékérzések, amelyek a kiírásnak nem igazán feleltek meg. A teljes körű értékelés és nyilvánosság nem történt meg. A zsűri és csúcs zsűri homlokegyenest ellentétes döntéseket is volt képes produkálni, a végeredményben, pedig mindig a hazai pályán versenyzők jöttek ki jobban. Biztos vagyok azonban abban, hogy ez a kezdődő verseny, jövőre pontosan, és valóban nyitottabban fog zajlani. Mindenek ellenére ez a végeredmény.

78	Ba-Und-Garden Kft	Ba-Und-Garden Kft, Etes
50	Márkházi Pálinkafőző Kft.	Márkházi Pálinkafőző Kft.
48	Duda Lajos	Ba-Und-Garden Kft, Etes
44	Bulyáki József	Magánfőző
44	Szicsek Kft	Szicsek Kft., Tiszaföldvár
43	Sándor József	Ba-Und-Garden Kft, Etes
42	Bicskei Lajos	Gyümölcspárlat Bt., Tuzsér
34	Bacsó Tibor	Boldogkő Fruit Kft., Boldogkőváralja
27	Maina Samuele	Ba-Und-Garden Kft, Etes
26	Erdei Sándor	Sáppuszta-Damak Trixon B Kft
24	Muthné Katona Mária	Sabeikow és Társa Kft., Báta
22	Kovács Hagyó András	Magánfőző
21	Kovács Zoltán	Bükkaranyosi Pálinka Kft.
21	Szerémi Béla	Ba-Und-Garden Kft, Etes
19	Zeke János	Ba-Und-Garden Kft, Etes
18	Jurányi János	Dádi Szeszfőzde Bt., Tata
18	Tóth László	Ba-Und-Garden Kft, Etes
16	Dr. Tóth László	Ba-Und-Garden Kft, Etes
13	Kovács Norbert	Ba-Und-Garden Kft, Etes
13	Tusják György	Magánfőző
13	Zsíros László	Ba-Und-Garden Kft, Etes
11	Lénárt Dezső	Ba-Und-Garden Kft, Etes
11	Lénárt Péter	Ba-Und-Garden Kft, Etes
11	Mihály Zoltán	Ba-Und-Garden Kft, Etes
11	Sándor Csaba	Ba-Und-Garden Kft, Etes
11	Új Rézkatlan Pálinkás Kft	Új Rézkatlan Pálinkás Kft., Pásztó
10	Gácsi József	Ba-Und-Garden Kft, Etes
10	Szekeres Gábor	Ba-Und-Garden Kft, Etes
9	Adame István	Ba-Und-Garden Kft, Etes
8	Borda Erika	Ba-Und-Garden Kft, Etes
8	Borda Pál	Ba-Und-Garden Kft, Etes
8	Bukolyi László	Magánfőző
8	Gácsi Mihály	Ba-Und-Garden Kft, Etes
8	Galajda László	Ba-Und-Garden Kft, Etes
8	Juhász László	Ba-Und-Garden Kft, Etes
8	Lajkó István	Ba-Und-Garden Kft, Etes
8	Lakatos Márton	Madarasi Pálinkafőzde, Madaras
8	Mihályné Balázs Melinda	Ba-Und-Garden Kft, Etes
8	Rigó Béla	Magánfőző
8	Simon Csaba	Ba-Und-Garden Kft, Etes
8	Takács László	Bükkaranyosi Pálinka Kft.
8	Tóth Roland	Ba-Und-Garden Kft, Etes
8	Tőzsér Patrik Csaba	Ba-Und-Garden Kft, Etes
6	Bükkaranyosi Pálinka Kft	Bükkaranyosi Pálinka Kft
6	Molek Tibor	Ba-Und-Garden Kft, Etes
5	Bacsa Béla	Rózsa Pálinkaház Kft., Vác
5	Bacsa Hajnalka	Rózsa Pálinkaház Kft., Vác
5	Borkó István	Ba-Und-Garden Kft, Etes
5	Buda Gábor	Ba-Und-Garden Kft, Etes
5	Fodor Nándor	Ba-Und-Garden Kft, Etes
5	Horváth Józsefné	Ba-Und-Garden Kft, Etes
5	Id. Szelei Sándor	Márkházi Pálinkafőző Társaság
5	Komlósi Péter	Márkházi Pálinkafőző Társaság
5	Kovács András	Ba-Und-Garden Kft, Etes
5	Nyerges Krisztina	Salgó Center Coop Zrt., Ponyipuszta
5	Ottinger Ildikó	Márkházi Pálinkafőző Társaság
5	Papp Zoltán	Ba-Und-Garden Kft, Etes
5	Pásztor Imre	Ba-Und-Garden Kft, Etes
5	Sándor Zoltán	Ba-Und-Garden Kft, Etes
5	Sipos Zoltán	Magánfőző
5	Somoskői Tibor	Ba-Und-Garden Kft, Etes
5	Tolnai László	Salgó Center Coop Zrt., Ponyipuszta
5	Tor Ferenc	Ba-Und-Garden Kft, Etes
3	Almási Levente	Ba-Und-Garden Kft, Etes
3	Becsó Zsolt	Mátraszesz Kft., Pásztó
3	Buda József	Ba-Und-Garden Kft, Etes
3	Dobsa Ica	Márkházi Pálinkafőző Társaság
3	Dr. Oláh Péter	Ba-Und-Garden Kft, Etes
3	Felker József	Szécsényi Szeszfőzde
3	Ifj. Borda Pál	Ba-Und-Garden Kft, Etes
3	Kontra Frigyes	Márkházi Pálinkafőző Társaság
3	Póczosné Kovács Krisztina	Ba-Und-Garden Kft, Etes
3	Reznicsek László	Szécsényi Szeszfőzde
3	Szeles Sándor	No-48 Pálinkafőzde, Karancslapujtő
3	Vojtkovszky Györgyi	Márkházi Pálinkafőző Társaság