Sáfrányos Körte Ágyas Gyümölcs Párlat 2012.

261.

2012/1226

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

Sáfrányos Körte

  üvegben érlelve

 

 

 Néhány nappal ezelőtt megismertettem olvasóimat, illetve hallgatóimat a világ egyik legdrágább fűszerével, gyógynövényével, a sáfránnyal. Az egykor hazánkban is igen kedvelt növény sajnos egyszerűen teljesen kifelejtődött a köztudatból, pedig akár nálunk is termeszthető lenne és gyógyhatásai a mi szervezetünket is védenék. A miértre sem én, sem senki nem tudja a pontos választ, az idők folyamán egyszer csak megtörténnek ezek a dolgok, mindig egy kis darab veszik el belőle, majd lassanként feledés merül az egésznek a lényegére. Ezt az egészet én nem tudom ismét köztudatba hozni, de csak egy kis darabkáját, ha sikerül visszalopnom az emberek ismeretébe, akkor lehet, hogy a negatív folyamat ismét pozitívba fordul áll, és egy pár évtized múlva sáfrányok virágoznak ősszel az udvarainkban, kertjeink szegletében. Érdekes, hogy éppen egy pálinkafőző írja le ezeket a sorokat, illetve mondja el ismerőseinek. A sáfránynak a legkisebb köze az alkoholos italokhoz volt, de akár milyen kicsi is volt, az meg volt, és én, ha ebből az ismeretlen szegletből is, de újra megkísérlem fellebbenteni a feledés fátylát. Természetesen nincs olyan szerencsém, hogy Magyarországon termett sáfrányhoz juthattam volna, így ezúttal be kellett érnem az import gyógynövénnyel. A társítás alanya, pedig egy körtepálinka lett, amely egyébként is hordozott magában citrusos illatjegyeket, és úgy véltem, hogy ezzel házasítva megfelelő illat karakterű párlatot sikerül, majd létrehoznom. Érdekessége ennek a párlatnak az illat és zamat jegyein túl, hogy már maga a fogalom sem teljesen ismeretlen, hiszen Gordon Ramsey a híres szakács is elkészítette a maga sáfrányos körtéjét, igaz ugyan, hogy nem párlatban, hanem a gasztronómia területén kompót formájában. Azt azért el kell ismernünk, hogy a kompótkészítés azért nem áll nagyon távol a cefrekészítéstől, ahol szintén az illat és zamat. Íz tulajdonságokat igyekszünk érvényesíteni. Tovább menve Dr. Oetker-ről már biztosan sokan hallottak, azt viszont már lehet, hogy nem tudták, de likőr recepteket is készített, amelyek között ott szerepel a sáfrányos körte, mint ital. Így talán már mindenki elhiszi és elfogadja azt, hogy e nagy nevek után egy kisebb név megpróbálkozik ennek a párlatnak a népszerűsítésével, sőt mi több kóstolásával, és időnkénti fogyasztásával, hogy a benne rejlő gyógy tulajdonságok a mi szervezetünkre is hatással legyenek ismét.

 

Dijazottaink 2012-ben.

Red Haven Őszibarack Natúr Gyümölcs Pálinka 2012.

Nincs is szebb látvány egy érett őszibaracknál!
Biztosan Ön is átélte már az élményt, mikor a piacon sétálva megpillant egy kosár érett őszibarackot. A gyönyörű, érett piros barackok édes élményt kínálva csalogatják a vásárlókat, akik kedvtelve nézegetik fogatják, szaglásszák a kemény húsú gyümölcsöket. Ilyen gyümölcsökből készült ez a párlat is, amellyel most folytatom a díjazott pálinkáink sorozatot. Nem titkoltan a pincészetünk legkedveltebb párlata ez már évek óta, és érdekes módon mindig általában a Keceli Pálinkaversenyen kerül bemutatásra. Nem volt ez ezúttal sem másként. Nem régen mutattam be a tavaly ezüst érmet kapott párlatot és most már is beszámolhatok a következő kitüntetésről, amelyet elnyertünk vele. Az V. Keceli pálinkaverseny a zsűri a 20 pontos rendszerben bírálta el a nevezett italokat. Sajnálatos módon igen kevés információnk van a zsűrizés körülményeiről, de amit nagyjából tudunk azt közre adjuk. Hagyományos módon itt is az illat tisztaságának hibátlanságát állapították meg. Szerencsékre általában ezzel nem szokott gondunk lenni, és ez így volt ebben az esetben is a maximálisan kapható 3 pontot begyűjtöttük. A problémák mindig a folytatásban lépnek fel és így ezúttal is itt 4 pontot kaptunk a zsűritől. A harmadik szempont ezúttal is az íz tisztasága volt, ahol a megszerezhető összes pontot begyűjtöttük, amely ebben az esetben is 3 pont volt. Az értékelés vége felé az íz karakter értékelése következett, amelyben a párlat ízének élénkségét, intenzítását, fajtajellegét, testességét pontozták, sajnos itt két pontot elhullajtottunk és csak 3 pontot kaptunk. Bejezésül a harmónia, az összhatás értékelése következett, de itt sem kaptuk meg a teljes pontot csupán 3 pontot, így aztán 16 ponttal ezüst érmes lett ez a pálinkánk ezen a versenyen. Pincészetünknek ez a párlata a feleségem nevén futott és az oklevélre helyesen is írták fel a nevét, akár csak a párlat fajtáját. Biztosak vagyunk abban, hogy jövőre is elkészítjük ezt a párlatunkat, remélve, hogy akkor már arany érmet is tudunk vele nyerni.

Merlot Szőlő Érlelt Borseprő Párlat 2012.

260.

2012/1225

AQUAVINICUM

ÉRLELT

BORSEPRŐ

Merlot szőlő

  eperfa hordóban érlelve

 

 

 Ahogyan már megszoktuk az Aquavinicum Párlat Rendszernél ebben az esetben is megosztottam a lefolyt párlat mennyiséget általában kettő vagy három irányba, hogy mind a három főkategóriában szerepelhessenek, és más-más italt produkáljanak a pihentetési idő végén. Ezúttal az érlelt kategóriába tartozóval folytassuk a bemutatást. A fahordós érlelések közül ezúttal az eperfahordós érlelést választottam ennek a párlatnak, mert mind illat, mind íz világban ezt találtam a legközelebb állónak. A fahordós érlelés biológiájáról már írtam és ezt most folytatnám is, mert nagyon sok cefrekészítő nincs tisztában ezzel. A pálinka eredeti alkotórészei és a fából kioldott vegyületek, valamint az oxidációs folyamatok termékei között egyensúlyra törekvő, különféle, lassú reakciók indulnak meg. A pálinka egyes komponensei a dongákon keresztül diffúzió és párolgás révén eltávoznak. Érlelés közben egyrészt új aromaanyagok keletkeznek, illetve jutnak a párlatba, másrészt, pedig kellemetlen hatású anyagok átalakulnak, vagy távoznak a pálinkából. Nagyon fontosak az érlelésben az érlelő berendezések. A megfelelő minőség eléréséhez szükséges érési idő hosszát nagyban meghatározza az érlelendő árú összetétele, fajtája. Szükségtelen hosszabb ideig tárolni a mesterséges ízesítőanyagok felhasználásával készült szeszes italokat. A nagy olajtartalmú párlatok, ilyen például a boróka, a seprő párlat, vagy a törkölypálinka, csak abban az esetben érlelhetők hosszabb ideig, ha az alkoholtartalmuk 60 alkoholfok felett van, mert ellenkező esetben ízük gyantásodik, visszafejlődik. A cseresznye, vagy meggy párlatfajtákat többnyire natúr változatban keresik, ezért ezeket, ha hordóban is érleljük, akkor válasszunk öreg hordókat és fontos, hogy csak rövid ideig tároljuk bennük. A túl hosszú érlelés persze nem csak ezekben az esetekben járhat hátrányokkal, hanem minden esetben. Rendkívül fontos, hogy rendszeresen kóstoljuk és ellenőrizzük a párlatunk illat és zamat anyagait a hordóban, hogy elkerüljük a túl hordósódást. Ezen esetekben a pálinka elveszti jellegét, íze romlik, zamata csökken. Ha eltaláljuk azonban a megfelelő érlelési időt, és a hordó fajtáját, akkor különleges élményben lesz részünk, és valóban egy újabb párlatunk születik. Az eperfahordó felerősíti a seprőpárlatban rejlő illat és aromaanyagokat, amelytől színében is étvágygerjesztő ital születik.

 

Jóféle Sáfrány

Herbarium Librum

   Nősziromfélék Családja

Crocus Sativus

Jóféle Sáfrány

A sáfrány az ókorban a fűszerek fűszere volt, az egyetlen, melynek egyszerre különleges aromája, illata és színe van, ezenkívül gyógyhatású (görcsoldásra és érzéstelenítésre javallották). Használták ruha-, haj- és arcfestésre, ételízesítésre, vallási szertartásokhoz, különösen a múmiákat burkoló vásznak festésére használtak fel belőle tekintélyes mennyiséget. A sáfrányról  a legrégebbi írásos emlék a sumér civilizációtól származik. Feltételezhetően a sáfrányt először Kasmírban fedezték fel és hasznosították. 2000 évvel Krisztus születése előtt már Kréta szigetén is termesztették. A perzsák már i.e. X. században sáfrányszálakat fontak az áldozati takarókba, mint afrodiziákum használták olaját. Nagy Sándor seregében a sebek gyógyításában alkalmazták. A régi kínai szövegekben gyógyszerként említik. Keleten a buddhista szerzetesek ruhájának a színe, Európában a gazdagságot és a magas társadalmi helyzetet szimbolizálta. Régi fűszernövény, már az egyiptomiak is használták, levesek, mártások színezésére, ízesítésére. A monda szerint, amikor Zeusz Hérával tartotta menyegzőjét, sáfrány nőtt az ágyuk körül és még a főisten is megittasult az illattól. A sáfrány ma is sok helyen örvend az afrodiziákum hírnevének. A régi rómaiak mondása: „dormivit in sacco croci” (sáfrányágyon aludt), annyit jelent, hogy valakin vidám önfeledtség lesz úrrá. Nagyobb dózis bódulatot okoz, 20 gramm már halálos adag. Az egyetlen fűszer, amely a középkor óta nem veszített értékéből. Ősidők óta használják Keleten és Nyugaton, mint gyógyszert szövet és bőrfestéket és fűszert. Kleopátra sáfrányos fürdőt vett szerelmeskedés előtt, mert afrodiziákumnak vélte, a Római Birodalom császárai sáfrányszirmokkal tömették ki a párnákat, amelyekre orgiáik alatt könyököltek. Az egyiptomiak a sas vérének hívták és rengetegféle gyógyító erőt tulajdonítottak neki. A Római Birodalom bukásával aztán, mint annyi minden más, a sáfrány is eltűnt a legtöbb európai látóköréből. Elnevezése majdnem minden nyelvben az arab  „ za′ faran” szóból ered, ami azt jelenti „sárga”.  angolul  saffron,  latinul Crocus sativus amely  görög eredetű. 1446-ban Augsburgban egy férfit máglyán égettek el, egy asszonyt, pedig elevenen ástak el sáfrányhamisítás miatt. A középkorban a sáfrányszálakból elixíreket készítettek, és piacokon, később gyógyszertárakban kínálták eladásra. Azt mondták: aki rendszeresen iszik belőle, az tovább él. A középkorban azt is vélték róla, hogy felszabadít, könnyedséget ad, oldja a nők gátlásait és fokozza a szexuálisvágyat, termékenységet. El lehet képzelni, milyen sok pénzt kellett fizetni érte. A sáfrány mindig is ismert volt, mint fűszer, mely minden ételből ínyencfalatot varázsolt. Régi könyvekben azonban olvasható, hogy a sáfrány alkalmazása élénkítő hatással volt a test minden szervére. Az első Nyugati sáfránytermelők, és kereskedők a Spanyolok voltak, mai napig a legnagyobb sáfrány, mezők Andalúziában és Valenciában vannak. Termesztésében Irán áll az első helyen. A forgalomba kerülő sáfrány 90%-a innen származik. A sáfránytermelő vidékeken igen széleskörű konyhai alkalmazása, és ugyan a tradicionális kulinária ott is zsírokban gazdag ételekből áll mégis alacsony a szív és érrendszeri betegségekben szenvedők száma, többek közt a sáfránynak köszönhetően. A spanyol sáfrány a legdrágább, de a legjobb minőségű, aromája és telt íze egyedülálló. Az Indiából származó sáfrány, pedig a legtovább tárolható. Valaha a magyarok is nagy sáfránytermesztők és fogyasztók voltak, első írásos magyarországi említése 1429-ből való. A sáfrányt a középkorban ruhanemű festésére is használták. Magyarország déli vidékein: Érsekcsanádon, és Dél Dunántúlon például Csökölyön a gyászruhákat festették vele sárgára. Mátyás király környezetéről szólván Galeotto Marzio a legfontosabb fűszerek között említi a borssal és a gyömbérrel. Nagy Lajos király Trencséni vára alatt is bőven termesztették, ezen kívül Nyitra és Túróc megyében is. Még a XIX. század elején megjelent szakácskönyveinkben is magától értetődő hozzávaló, de idővel szinte teljesen eltűnt a látókörünkből. Új magyar szakácskönyv ritkán említi, s ha igen, főként a színét méltatja. Az a fáradt sárgás, rozsdaszínű fűszer, amit piacainkon kapni sáfrány néven, valójában sáfrányos szeklice (avagy pórsáfrány). Sok magyar nyelvű könyv és internetoldal sugallja azt, hogy a szeklice kiválóan alkalmas a sáfrány pótlására, hovatovább ugyanolyan jó. A sáfrány a természet egyik legszebb ajándéka: csodálatos ízt ad az ételeknek, és nagy gyógyítóerővel rendelkezik. Sajnos a valódi sáfrány hihetetlenül drága, így inkább spórolunk vele. Ez nem is baj, mert nagy mennyiségben még káros is lehet. Hogy mi mindent tud, miért számít fiatalító szernek, és hogyan ízlik a legjobban – a következőkben adunk néhány tippet. A sáfrány-krókusz egy különös növény. Nem tavasszal virágzik, ami a többi fajnál szokásos, hanem késő ősszel, röviddel a tél beállta előtt. A virág közepén ülnek a vékony, finom, édes-keserűn illatozó pecsétszálak. Ezeket a virágok szüretje után finom kezek szedik ki. A virág bibéjének gyűjtése nagyon fáradságos munka, termesztése sem egyszerű, ezért rendkívül drága, értéke az aranyéval vetekszik. Az őshonos hazai fajok védettek, tehát a bibék gyűjtése törvénybe ütközik! Egy kiló sáfrányszál előállításához 150 000 virágot kell feldolgozni. Egy munkás naponta legfeljebb 80 gramm szálat tud kitermelni, mert a szálakat kézzel kell leszedni, ami durván 450 munkaóra per kiló, s még csak ezután következik a nagy körültekintést követelő feldolgozás. Egy kiló tehát joggal kerül (minősége szerint) 1200-6000 euróba. Érdekesség: a friss sáfránynak nincs illata. A szálak csak azután illatoznak, miután kíméletesen megszárították őket. Erről tudja egy szakember megállapítani, hogy milyen a minősége. A mai orvoslás szemcseppekhez és különböző erősítő szerekhez használja a sáfrányt. Bebizonyították, hogy antikarcinogén és antimutagén tulajdonságai vannak. A sáfrány virágának sárga bibéje tartalmaz protokrocint, krocint, illóolajat (szafranol,cineol, pinén), alfa-, béta-, gamma-karotint, xantofillt, likopint, zeaxantint, zsírosolajat. A sáfrány illatának aromájának belélegzése jóságosan hat a légzőrendszerre, és segít az elalvásban. A sáfrány csökkenti az éhségérzetet, és a másnaposság tüneteit, viszont borral együtt bódító hatású. A túlzott fogyasztása felfokozott állapotot és feszültséget okoz az érzékszervekben. Hatásos lehet a szívinfarktus megelőzésében, krocetin nevű anyaga csökkenti a koleszterinszintet. A sáfrányszálakat a természetgyógyászatban gyomor- és bélkólika ellen, köhögési rohamokra, reumatikus panaszoknál, kimerültség és koncentrációs gyengeség esetén használják. Émelygés és hányás esetén is használ. Erősíti az idegeket, és új impulzusokat ad a szexuális szerveknek. Érdekes módon, a depresszív állapoton is javít. Ezért Kneipp tiszteletes óta alkalmazzák kiegészítő fűszernek fogyókúra mellett. Tudni kell azonban: csak kis mennyiségben segíti az egészséget. A nagy mennyiség az emberi szervezetben mérgező hatást válthat ki. Ahogyan Paracelsus mondta: „Az adagon múlik, hogy valami gyógyít, vagy inkább árt”. Igen fontos, hogy légmenetesen zárva, sötétben tároljuk, mert könnyen kifakul, illetve megfogyatkozik az illóolaj-tartalma, vagyis elveszti legjobb tulajdonságait. Aki jó minőségű sáfrányt akar, az nem vásárolja por formában, inkább megbízható kereskedőhöz megy. Ilyen a párizsi Thiercelin cég, melynek tulajdonosa személyesen jár Iránba, hogy ellenőrizze a termést. Ilyenkor üzletére Párizsban kiteszi a táblát: sáfrányszüret miatt zárva. A jó árunak intenzív, édeskés-kesernyés az illata, sötétvörös a színe, (minél sötétebb árnyalat, annál jobb), a magas illóolaj-tartalom miatt zsíros a tapintása, s a bibeszál alsó része nem világos (a sárgás bibetőnek nincs sem aromája, sem színező ereje, csak a súlyt növeli). A gondos nagykereskedő a szemlézett árut laboratóriumba is elküldi, ahol fotometriai vizsgálattal, ISO-szabvány szerint határozzák meg tíz legfontosabb minőségi mutatóját (a legfontosabb az aroma, a keserűíz-tartalom és a színező erő). Ha a sáfrány aromáját akarjuk érezni, akkor az ételkészítés legvégén adjuk az ételhez. Ha korábban adjuk hozzá, akkor erősebb lesz a sárga színhatás, viszont sok aromaanyag elillan. A sáfrány illatáért és zamatáért felelős illékony vegyületekből (karotinoidok, aldehidek, terpének) kiindulva érdemes kiválasztani a sáfrányos ételekkel harmonizáló borokat: a karotinoidok főként a "nem aromás" szőlőfajtákban találhatók meg, mint a chardonnay, a sauvignon blanc és a rizling. Mivel a rizling aromás vegyületeiben, nagy mennyiségben vannak jelen a terpének, melyek fűszeres-virágos jegyekben nyilvánulnak meg, a rizling lehet a legjobb választás. Mediterrán vidékeken szívesen adják halakhoz (különösen vörös márnához), egyébként meg jó mindenféle világos húshoz, rizshez, krémekhez (ilyen például a crema catalana sáfrányos változata). Jól illik körtedesszertekhez, egy francia aromakutató szerint nagyon jól társul a gyömbérrel és az édesgyökérrel. (Eleink valamit tudhattak, mert régi szakácskönyveink tele vannak sáfrány-gyömbér kombinációval ízesített lévekkel.) Európában (Spanyolországot kivéve) ritkább a használata, mint az arab és keleti konyhákon, de bizonyos dolgokhoz elengedhetetlen. Például a spanyol paellához, a marseilles-i bouillabaisse-hez vagy a milánói rizottóhoz. Túl lépve a konyhaművészetén ez a fűszernövény túl mutat a konyha falain. Manapság a rák ellen folytatott küzdelemben komoly érdeklődés övezi a gyógy- és fűszernövények kemopreventív hatásait, hiszen kevés igazán hatékony kezelési mód létezik a daganatok kialakulásának megelőzésére és elburjánzásának megállítására. Korábbi vizsgálatok már bizonyították, hogy a sáfrány antioxidánsokban igen gazdag, gyulladásgátló, és rákellenes hatású, így a kutatók komoly reményekkel vágtak bele e fűszer vizsgálatába.

 

Dijazottaink 2012-ben.

Magyar Kajszibarack Natúr Gyümölcs Pálinka 2012.

Pincészetünk alapítástól kezdve szinte az első párlatok között is már megtalálható volt a Kajszibarack pálinka. Ennek ellenére igazán sohasem favorizáltam, reklámoztam, illetve helyeztük reflektorfénybe. Filozófiám mindig is az volt, hogy a kajszibarack annyira természetes és megszokott pálinka, hogy ennek igazából nem kell különösebb törődés. A dolog valóban így is működött a valóságban, hiszen mindenki kedvenc itala a kajszibarack pálinka. Nincs is az országban olyan kereskedelmifőzde, amelynek termék palettáján ne lenne ez megtalálható. Mint minden gyümölcs a kajszibarack kihozatala, íze, aromája és karaktere is az adott év időjárási viszonyainak függvénye. A belőle készült barackpálinka így aztán nem ritkán lekváros jegyek is mutat. Sajnos az aszályra igen érzékenyek ezek a fák nem is beszélve a fagyokról, amelyek képesek az egész éves termést tönkre tenni. A családunk szinte minden tagjának is van több fája, hiszen a belőle készült lekvár minden család konyhájában megtalálható. Nem is ritka esemény, hogy a családjaink férfi tagjainak meg kell szabályosan küzdenie azért, hogy ebből a gyümölcsből pálinkát készíthessen, főleg olyan évben, amikor olyan kevés termett, mint például idén. Szerencsére a hegyen található barackfák megúszták a fagyokat, így készíthettünk idén is párlatot belőle. Az évek óta elkészült kajszibarack pálinkáinkat sohasem teszteltük versenyeken, de ezúttal kivételt tettem, és a siker nem is maradt el. Az V. Keceli Pálinka ünnep alkalmából rendezett versenyre édesapám nevén neveztük be, az ő tulajdonában lévő párlatot. A keceli pálinkaverseny érdekessége az volt, hogy itt választották ki a dél-alföldi régió legjobb kajszibarack pálinkát, amely idén a madarasi pálinkafőzde nyerte el termékével. Sajnálatos módon a mi pincészetünk erre a címre nem pályázhatott, hiszen a Dunántúl nem a dél-alföld. Ennek ellenére volt alkalmam a díjnyertes párlatot a sajátunkéval összehasonlíttatni pár emberrel, amely során az eredmény egyértelműen az volt, hogy a mi dunántúli párlatunk sokkal jobb volt illatra, ízre és zamatra is. amit persze azzal magyaráztak, hogy más gyümölcs, más termőterület, és ebben persze azért van is igazság. A 20 pontos bírálati rendszerben az első értékelési szempont az illat tisztasága volt, amelyre a teljes 3 pontot meg is kaptuk. A következő szempont az illat karaktere volt, amelyben 4 pontot ítéltek oda a párlatunknak. A folytatásban az íz tisztasága következett és itt is a teljes 3 pontot odaítélték a zsűri tagjai a párlatunknak. Sajnos a folytatásban még két pontot elraboltak tőlünk, még pedig úgy, hogy íz karakterben a megkapható őt pont helyett szintén csak 4 pontot kaptunk, de sajnos az utolsó szempontban a harmóniában megkapható négy pontból is elvettek egyet, és 3 pontot adtak oda, amellyel 17 ponttal zártuk az eredményt. Nem sokkal maradt le ez a párlat az aranyról, amelyet én úgy gondolok, hogy meg is érdemelt volna, és ezt a harmóniánál vették el tőlünk. Mindezek ellenére az odaítélt oklevélen csupán egy hibát követtek el a szervezők még pedig apám nevét szimpla vével írták, pedig dupla vével használja. Egyébként igencsak büszkék vagyunk erre a párlatunkra, amelyet később meg is kóstoltattam a barátaimmal, akik szintén elismerően nyilatkoztak róla.

 

Merlót Szőlő Natúr Borseprő 2012.

259.

2012/1224

AQUAVINICUM

NATÚR

BORSEPRŐ

Merlot szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 Ezen a napon bizony sok mindenre gondolnak az emberek, de legkevésbé arra, hogy párlatot hozzanak létre. Sokan utolsó bevásárlásukat végzik, mások már a finom halleves elkészítésén fáradoznak, megint mások már az ajándékokat csomagolják be, hogy a feldíszített fa alá időben odakerüljenek. A legtöbben családjukhoz sietnek, míg én a pincészetünknek egy újabb termékét készülök előállítani. A cefrét dunaszekcsőről kaptam, Hauk István pincéjéből az első fejtésből visszamaradt anyagot. A legtöbb párlatunk azért a szőlővel kapcsolatos, így ez a Merlot borseprő is. Fontos tudni, hogy ezeket az öregedésgátló, antioxidáns molekulákat, amelyek annyira fontosak a szervezetünknek, Joseph Vercauteren fedezte fel a szőlőben. A szőlőben ,nagy mennyiségben megtalálható polifenolok az epidermisz saját természetes védekezőképességét erősítik meg, és rendkívül hatékonyan veszik fel a küzdelmet az öregedésért felelős szabad gyökökkel szemben. Szabad gyökök jönnek létre gyakorlatilag minden, a szervezetre káros környezeti tényező hatására: a cigarettafüst, az ultraibolya sugárzás, a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, a fáradtság következményeként egyre szaporodnak a szervezetben a szabad gyökök, és hatásuk nem kevésbé pusztító, mint az élelmiszerekben. A szőlőben, nagy mennyiségben előforduló jótékony hatású összetevők azonban rendkívül eredményesen veszik fel a harcot a bőröregedésben elsődleges szerepet játszó káros molekulákkal szemben. A szőlőszem, roppanó, finom gyümölcshúsa és apró magjai olyan értékes hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek a bőr számára közvetlenül felvehetőek és beépíthetőek szerkezetébe. A szőlő vitaminokat (C-, A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B9-, E-, P- és PP-vitamint), ásványi sókat, savakat, nyomelemeket (foszfort, káliumot, kalciumot, magnéziumot, ként, klórt, szilíciumot, mangánt, vasat, jódot, cinket és rezet) tartalmaz. Ezeknek az anyagoknak a nagy része megtalálható a borseprő üledékében, amelyből párlatunkat készítjük, ráadásul ez a merlot szőlő rózé bornak készült, így korai szürettel, kiváló összetevőkkel került a tartályba. A desztillálás során igen magas átlag alkohollal sikerült párlattá varázsolnom csodálatos illat és zamat anyagokkal társítva. A tárolás és pihentetés során várhatóan összesimulnak az alkotó részei, és így még kiválóbb párlatnak leszünk az élvezői.

 

Dijazottaink 2012-ben.

Cserszegi fűszeres - Kékfrankos rózé Natúr Borseprő Párlat 2012.

Pincészetünk az év utolsó pálinkaversenyén az V. alkalommal megrendezett Keceli Pálinka ünnepen vett részt tíz párlatával, amelyből hatot díjaztak is, a fent maradó négy nem érte el a bronzérmes ponthatárt. Ez a Borseprő párlat különleges íz-zamat-illat világgal rendelkezett már akkor is, amikor cefre állapotában birtokunkba jutott. A cefrét borász mentoromtól Sőrés Andrástól kaptam, aki közel egy időben fejtette meg a cserszegi fűszeres fehér borát, és kékfrankos rózé borát. Ebből a fejtésből származó borseprőt összegyűjtötte és kifőzésre átadta nekünk. A cefre húgom nevén került bele az Aquavinicum Párlat Rendszerünkbe, ahol a desztillálás során szintén kiváló anyag született. A párlat érlelése üvegben történt, majd hideg kezelésnek vetettük alá, hogy kicsapassuk belőle a fehérjéket és az esetleges olajokat. Ezt követően alapos szűrnek tettük ki, hogy az alkoholát beállítva 46 %-ra elindítsuk a versenyen. Arról nem kaptunk információt, hogy hányas sorszámon indult a versenyen, és hogy kik végezték a zsűrizését. Itt a megszokottól eltérő módon zajlott a zsűrizés, nem csoportosan történt, hanem egyedi bírálat alapján. A pontozás viszont a hagyományos 20 pontos rendszerben zajlott, ahol az érték határok is a megszokott limiten mozogtak. Az első szempont, amelyre pontot adtak itt is az illat tisztasága, hibátlansága volt, és erre meg is kaptuk a 3 pontot. A folytatásban a párlatok illat karakterét vették górcső alá, milyen élénk, milyen friss, milyen intenzív. Az erre kapható őt pontból 4-et ítéltek oda ennek a párlatunknak. A következő pontozási szempont már az íz tisztaságára vonatkozott, ahol a három pontból, újfent megkaptuk a 3 pontot. Ez idáig még jól is alakult a párlatunk versenye, de a következő pontszámot az íz karaktere ítélték oda és az őt pontból csak 3 kaptunk meg. A zsűrizés befejezését az ősz harmónia, a tartósság értékére adták meg, ahol a négy pontból 3 pontot ismét sikerült megkaptunk, így aztán összesen 16 pontot kapott, amely ezüst éremre volt érvényes. Ezzel az eredménnyel maximálisan elégedettek is voltunk pincészetünknél tekintettel arra, hogy fiatal párlatról van szó, amely érlelése elején áll, tehát még sokkal jobb lehet. Az oklevélre a húgom nevét kisebb hibákkal írták fel, ahogyan a párlat megnevezése is hibás, hiszen ez nem borseprő törköly pálinka, ahogy írták, hanem cuvée borseprő párlat.

Borókabogyóval Ágyas Cabernet Sauvignon Törkölypálinka 2012.

258.

2012/1223

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VEGYES

Borókabogyóval ágyas Cabernet Sauvignon törköly

  üvegben érlelve

 

 

Sokan úgy gondolják, hogy a téli időszak unalommal, várakozással telik el, pedig a vidéki, falusi életben a tél szinte sokkal aktívabb, mint a nyár. Szinte észrevétlenül repülnek el a percek, órák, napok, hetek. Ebben a taposómalomban egy-egy fel csillanó békesség és öröm, amikor ünnepeinket üljük, amikor egy-egy új pálinkával, párlattal ismertethetjük meg barátainkat. A magyar ember számára az ünnep fénye, úgy teljes, ha azt magyar borral, ha azt magyar pálinkával ünnepelheti meg. A karácsony pedig, a falusi élet csúcspontja, és ehhez különleges italokat is kell alkotnunk. A borókabogyóval ágyas cabernet sauvignon törkölypálinka azt hiszem nem hétköznapi ital, amelyet már a neve is jól tükröz, de mi is ez a borókabogyó? A ciprusfélék családjába tartozó gyógy- és fűszernövény, amely vadon nő, de nálunk is megterem. Jól tisztítja a levegőt, és nagyjából mindenhol megél, ezért is volt jellemző növény az I. világháború után a kórházak, iskolák, óvodák közelében. A sok TBC-s beteg miatt szükség volt a levegő természetes tisztítására, amit a boróka el is végez. A középkorban emberek misztikus hatást is tulajdonítottak neki, úgy gondolták, hogy megvéd a rossz szellemektől, védi a tárgyaikat, otthonaikat. Ezért az ajtókba borókaágat akasztottak a boszorkányok ellen és égették is, hogy füstje védelemmel vonja be a házat, a tárgyakat. A belőle készült pálinka Európában nagyon népszerű- a szlovákoknál borovicka, a norvégoknál finkel, Tirolban pedig Kranawitter néven ismert. Emellett a gin alapanyaga is! Sajnálatos módon nálunk valami oknál fogva még sem annyira népszerű, igaz elkészítése elég bonyolult. Ha viszont sikerül elkészítenünk, akkor ágyasként a legkedvezőbb hatású. Hiszen a párlatba kerülő friss bogyók sok C-vitamint is tartalmaz, amely tárolás esetén lebomlik. Erős vizelethajtó, vese- és epekőoldó. Ismert étvágyjavító, teltségérzettel járó emésztési panaszokat csillapító, valamint húgyúti fertőtlenítő hatása. Alkalmazzák reuma, köszvény és ödéma esetén is. Gyakori alkotórésze a légzőszervi megbetegedések elleni teakeverékeknek. Íze csípős, édes-kesernyés, zamatos, nagyon aromás. Ágyasként is óvatosan bánjunk vele, nehogy túl súlyba kerüljenek az aromái. Használható pácok, mártások, főzelékek, sertés- és vadhúsok, libák, kacsák, rostonsültek, vadpástétomok, káposztás ételek kísérőjeként.