2011. június 25., szombat
2011. június 23., csütörtök
2011. június 22., szerda
2011. június 21., kedd
2011. június 20., hétfő
2011. június 19., vasárnap
Népi hiedelmek LXXXI.
Népi hiedelmek
LXXXI.
Június 19.
Szentháromság vasárnapja, a pünkösd utáni vasárnap. Székelyföldön kispünkösdnek nevezik. Hazánkban - a pápa vonakodása ellenére Kálmán király rendeli el megünneplését. Kultusza tőlünk terjed nyugat felé. Így nyugaton viszonylag későn, csak a 14. században, 1334 után vált általánossá. A Szentháromság kultuszának igazi felvirágzása a barokk időkben következett be. Terjedése összefüggött a nagy pestisjárványoktól való rettegéssel. A Szentháromság patrocínium a 18. században kortünetté vált. A pestisjárványok veszélye idején sok templomot szenteltek Szentháromság tiszteletére. Ennek egyenes következménye, hogy sok magyar falu népe Szentháromság vasárnapján tartja a templombúcsút. A Szentháromság legjellemzőbb egyházi ábrázolása a sugárzó nappal vagy istenszemmel kitöltött háromszög. Áttételesen valószínűleg ez a Szentháromság-szimbólum jelent meg a parasztházak háromszög alakú, napsugaras homlokzatain. A 18. századi katolikus népességű magyar városokban nagy divat volt Szentháromság-oszlopot, Szentháromság-szobrot állítani. Ezek a főtéren, főutcán álló szobrok máig hozzátartoznak városaink arculatához, hangulatához. A Szentháromság-szobrok előtt még a 20. század elején is köztéri ájtatosságokat tartottak: imádkoztak, énekeltek. Jellemző imádsága volt ezeknek az ájtatosságoknak: a Szentháromság koronája, más néven: angyali olvasó vagy szentes. Sándorfalva jámbor asszonyai a 20. század első felében Szentháromság vasárnapjának hajnalán a harangszó alatt, rózsaszirmokat szórva és a Szentháromság olvasóját imádkozva megkerülték a templomot. Szegeden, de más városokban is a Szentháromság-szobor közelében volt a régi piac: "mögterem minden a Szentháromság laposán" - mondogatták a régiek. Vasárnap délelőtt e szobornál gyűltek össze beszélgetésre az emberek: "minden újság mögteröm a Szentháromság tövibe."
Szerte az országban zarándoklatokat, körmeneteket tartottak tiszteletére és köztéri ájtatosságokat.
Pálinka kóstoló a Múzeumok éjszakájában 2011.
Pálinka kóstoló a Múzeumok éjszakájában
2011. június 18.
Báta
A Bátáért Egyesület karolta fel itt helyben ezt a rendezvényt, amely országszerte zajlott ezen a napon, pontosabban estén és éjszakán. A tavalyi év folyamán én is látogatóként voltam jelen a családommal e rendezvényen, amely el is nyerte a tetszésemet. Az idei évben azonban másként alakultak és szerveződtek meg erre az estére a programok. Elsőként segítőnek kértek fel a Somosi kápolnában lebonyolítandó eseményekhez, amelyek már a délutánban elkezdődtek kézműves foglalkozásokkal, kelta népviseletben való felvonulással. A kápolnában idős asszonyok régi bátai egyházi énekeket adtak elő, amelyekről felvételt készítettem, hogy abból később cd készülhessen el. Közben a Bátáért Egyesület Sümegi József gimnázium igazgató diakónust kérte fel, hogy nyissa ki a Szent Mihály templomot 18-20 óra között, de ő le kellett, hogy mondja e feladatot mivel más elfoglaltsága támadt, így a helyébe engem, mint a Szent Vér Kegytemplom lektorát kértek fel, hogy helyettesítsem és fogadjam az érdeklődőket. Ezzel persze még nem volt vége az este csavarjainak. Dieter Hartig a Sabeikow Pálinkafőző Kft. tulajdonosa, aki díjnyertes pálinkáiból tartott volna bemutatott 20 órától a Fekete Gólya Múzeum udvarán váratlanul Németországba kellett utaznia esküvőre, így annak a helyettesítésére is engem kértek fel. Így aztán legelső Somosi Kápolnai elfoglaltságomat feleségemnek adtam át hat óra utánra és előbb a Szent Mihály templomba mentem. Mivel a templom nem volt ki plakátolva elhatároztam, hogy kicsit kihangosítom az utcára, nehogy az érdeklődők esetleg elmenjenek mellette. Odabent a Szent Mihály imakilencedet kezdtem el imádkozni, úgy hogy odakint is hallják. Erre aztán jönni is kezdtek az érdeklődők. A két órás nyítvatartást még félórával meg kellett toldanom, mert negyven látogatót kellett körbekalauzolnom és tájékoztatnom a templomot érinti főbb tudnivalókról. Emiatt aztán félórás késéssel érkeztem a pálinkakóstolás helyszínére, ahol a szomjasabb és kíváncsi vendégek már két üveggel el is kóstoltak a legfinomabb almapálinkából és szőlőpálinkából. Meg is melegedettek a párlatok alaposan emiatt, de aztán újra indítottam a kóstolást és este tizenegy óráig négyezer forint értékben ki is árultam abból, amelynek repertoárja a következő volt: Pinot Noir törkölypálinka, Cabernet Savignon törkölypálinka, Tramini Szőlőpálinka, valamint Almapálinka. A bevételt az Egyesület támogatására ajánlotta fel Dieter Hartig úr. Így aztán az este sikeresen le is zajlott, és én is örömmel ajánlottam a finomabbnál-finomabb párlatokat, amelyek ugyan nem az enyémek voltak, de ugyan ott készültek.