Hardepont Vajkörte

Herbarium Librum

Körték

Almatermésűek

Rózsafélék családja

Pyrus Communis

  Hardepont Vajkörte

 

 

 

 

Származását tekintve érdemes megjegyeznünk, hogy mintegy másfél századdal ezelőtt, 1759-ben a belga gyümölcsészet atyja, Hardenpont Miklós apát nyerte magról, Mons városa melletti kertében. Hogy ez így van, arról a műveit világ gyümölcsészei napjainkban már mind meg vannak győződve. Nálunk azonban Dr. Entz, ki e körtét „Ferdinánd korona örökös" név alatt leírta (Kert. füz. V. 71.) a világ valamennyi gyümölcsészeti íróival ellenkezően, hivatkozva Czukor János Hódmezővásárhelyi gyógyszerész egyik levelére is, oly dolgokat beszél el e körte eredetéről, melyek minden elfogadható alapot nélkülöznek. Szeretné ugyanis kisütni, hogy e körte hazánkban a rómaiak idejétől fogva el van már terjedve és nem más, mint a „Téli Kálmán körte" (Bon ehrétien d'hiver), melyet, miképp az általa idézett levél mondja, Diel „30 évig hasztalan hajhászott egész Európában, sehogy sem tehetvén szert a Quintinye által magasztalt valódi Bon chrétien d'hiver-re". Azonban, már maga, a levélnek eme néhány szóból álló passzusa eléggé meggyőzhet bennünket arról, hogy mennyi hitelt adhatunk-e mesés elbeszélésnek? Diel ugyanis a valódi „Téli Kálmán körtét (Bon-chrétien d'hiver)" soha sem hajhászta; mert ö azt igen jól ismerte s „Kernohstsorten"' című művében ( I I . 169.) körülményesen is leírta, ahol aztán magának, Quintinye-nek könyvéből bebizonyítja, hogy azon körtét maga, Quintinye sem magasztalta annyira, mint azt Dr. Entz és Czukor János hinni szeretnék. Nem is téveszthető az össze sem gyümölcsei, sem növényzetére nézve a „Hardenpont vajonczá"-val, melyet Diel idézett munkájában szintén leirt, még pedig két ízben is. Elöször 1816-ban „Hardenpont's Winterbutterbim" ; később 1821-ben, Krönprinz Ferdinand von Ochterreich" név alatt írta azt le. Az pedig bebizonyított dolog napjainkban, hogy az általa, eme két név alatt leírt gyümölcs egy és ugyanazon faj, s egyáltalában nincs a Quintinye idejében ismert „Bon ehrétien d'hiver"-rel semmi rokonságban. Hasonnevei Ferdinánd korona örökös; Beurré d'Aremberg; Glout-morceau; Beurré Lombard; Kronprinz Ferdinánd von Oesterreich, stb. Fája elég erőteljes növésű, igen edzett; elég korán termőre forduló, de eleinte csak keveset termő, míg idősebb korában elég bőven termő; mereven szétálló gyümölcs peckekkel dúsan beruházott ágaival, melyek kérge két-három éves korában ólomszínű árnyalattal van bevonva, elég sűrű lombos koronát alkotó. Természeténél fogva, magára hagyatva is szép gulafákat szokott nevelni. Birsen nem mindenütt díszlik, s ezen alanyon gyakran igen silány, torzsához hasonló gyümölcsöket terem. Vadoncra ojtva azonban bármily alakban nevelhető és minden tekintetben ép és kitűnő gyümölcsöket terem. Szálas fának mégis csak védett helyen alkalmas; mert gyümölcseit az erősebb szelek könnyen lehányhatnák idő előtt. Koronája jellegzetesen szabályos, karácsonyfára hasonlító. Elég jól termékenyülő fajta. Virágpora igen jó. Kismértékben öntermékenyülő. Porzó fajtái a Bosc kobak, a Clapp kedveltje, az Esperen bergamottja, Conference és a Vilmos körte. Törpe fának kifejezetten alkalmas, a rövid metszést is jól bírja. Virágai és kötődött gyümölcsei igen kényesek a kései fagyok iránt. Vesszői igen számosak, közép hosszak, elég vastagok, merevek, szétállók, a sudár hegyén azonban egyenest fölállók; alsó részükön könyökösek; szürkés zöldek vagy sárgával árnyalt sötét olajzöldek; aljuk felé ezüsthártyával borítván; szennyes fehér pontokkal elég sűrűn és finoman pontozottak; elég rövid levélközűek. Rügyeit tekintve azok közép nagyok, zömök kúposak, csak kissé hegyesek; a vezérvesszők alján és hegye felé csaknem lapulók; a vesszők derekán, pedig elállók és néha sarkantyúsan kiszögellők, néha még alakulásuk évében vízirányosan szétálló, merev peckekké fejlődők; sötétbarna pikkelyekkel borítva; jól kiálló, néha hármasbordás ülőlapra helyezkedők. Virágrügyei meglepően nagyok, hosszas kúposak, kissé hegyesek, sötétbarnák. Levelei ezzel szemben inkább kicsinyek, mintsem középnagyok; vékony, de kemény szövetnek, tojásdadok vagy körülékesek; rövid, szúrós hegyben végződök; hullámos szélűek; csaknem laposak; hegyükkel lefelé s gyakran oldalt görbülök; csupaszak; fényesek, kissé világos zöldek; széleiken elég sűrű, éles vagy kissé tompa fogakkal fűrészeltek. Levélnyelük kissé rövid, elég vastag, merev, rézsunt fölfelé álló. Levélpálhái kicsinyek, fonál ,vagy áridomúak, nem tartósak. Virágrügyet körítő levelei laposak, kissé íveltek; széleiken hullámosak s apró, finom fogakkal sűrűn fűrészeltek; hosszú, vékony, kissé hajlékony nyelűek. Nagy, vagy közép nagy gyümölcsű, 180-220 g közöttiek. Gyümölcsének alakja, mint minden körte esetében változó, gyakran szabálytalan külsővel, a Nyári Kálmán körtéhez sokban hasonló; hol csigaformán gömbölyű, hol hosszas tojásdad vagy hasas körte alakú. Vastagságának legnagyobb átmérője a szár és kehely közt középtájra esik, honnét kelyhe felé összehúzódva többnyire szűk talpban fogy el; szára felé, pedig gyakran behajlással fogyva tompa csúcsban végződik. Szára rövid, vagy közép hosszú, elég vastag, fás, szürkés barna, többnyire mindkét végén bunkós; buckós emelkedésektől körülvett sekély, és szűk mélyedésben többnyire ferdén helyezett. Kelyhe középnagy, többnyire nyílt; majd rövidebb, majd hosszabb, keskeny, hegyes, kissé fölfelé álló osztványokkal ellátott; néha mélyebb, néha ismét sekélyebb üregben ülő, melynek karimáján egyenetlen lapos emelkedések láthatók, s ez emelkedések a gyümölcs derekára is fölvonulnak, s annak egyik felét gyakran hízottabbá teszik, mint a másikat. Bőrének színe finom, vékony, száraz tapintású; eleinte sápadt zöld, később halvány citromsárga; napos oldalán is csak igen meleg időjárással kap némi halvány piros árnyalatot. Pontozata sűrű, apró, alig szembetűnő, szürkésbarna. Rozsdafoltok és alakzatok leginkább csak a kehely- és szár-üregben fordulnak elő. Húsa fehéres, csaknem áttetsző, igen finom, teljesen szétolvadó; magháza körül is csak ritkán vehetni észre némi köves szemcséket; leve igen bő, igen cukros, üdítő savannyal emelt felséges fűszeres ízű. Magháza kicsiny, nyílt tengelyű; kagyló alakú fiókjaiban kevés, de ép, barna színű, hosszas, hízott magot rejtő. Érésideje hazánkban november vége, december eleje, viszont alkalmas, hűvös helyen tartva január végéig is eláll. Hazai elterjedése a nagyüzemi gyümölcsösökben 4,2%. Ellenálló képességéről azt érdemes tudni, hogy hideg nedves fekvésben a varasodástól szenved. Bereczki Máté a következő észrevétel fűzte ehhez a gyümölcshöz: Városi, házak közt fekvő kertekben, hol a szelek ellen oltalmat talál, s hol a kései fagyok erejét is nagyon mérsékli az épületekből fölszálló meleg, nagyon megérdemelné e körtefaj a széles elterjesztést: de az alföld védetlen, sík lapályán minden kitűnősége mellett is kevés haszonnal járna nagybani elterjesztése; mert itt ritkán volna képes kielégítő terméssel jutalmazni a ráfordított fáradtságot. Ha fagy érte kötődött gyümölcseit; akkor ezek, bárha szépen kifejlődnek is évfolyamán, rendesen ízetlen csemegét szolgáltatnak. Igen jól tárolható, jól szállítható, de éretten nyomásra érzékeny. A téli körteidény egyik kiváló árutulajdonságokkal rendelkező fajtája. Termesztési körülményeinek javítása indokolt. Nagy értékű késői főfajtánk, nagyobb arányú termesztésre érdemes.

 

Hardepont Vajkörte Natúr Gyümölcs Pálinka 2014.

456

2014/0104

 

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

 

   Hardepont Vajkörte

  üvegben érlelve

 

 

 

 Stílusosan egy körte párlat után, ismét, a folytatásban is egy körte pálinka családról fogok az elkövetkezendő napokban beszélni, illetve írni. Lehetséges, hogy a kedves olvasóknak, illetve hallgatóknak egy kicsit már tele a hócipője ezzel a sok körte pálinkával, de a tavalyi évben rengeteget gyümölcs szinte felkínálta a lehetőséget a pálinkakészítésre. A körte az emberiség régóta kedvelt gyümölcse. Termesztésének Kínában és a Földközi-tenger mellékének afrikai részén több mint 3000 éves múltja van. Évszázadokon át a legkeresettebb, a leginkább elterjedt és a legnagyobb fajta szortimentű mérsékelt égövi gyümölcs volt. Termesztésének színvonala fokmérő volt az országok gyümölcstermesztésének megítélésénél. És ezt a kijelentést nem lehet félvállról venni, mert úgy gondolom, hogy egy pincészet fokmérője a körtepálinkák színvonala. A körte genetikai sajátosságai és termesztési hagyományai az évszázadok során csak lassú fajtaváltást tettek lehetővé. Fajtaszortimentjére és annak változására a statikusság jellemző. A világ körteellátásának nagyobb hányadát jelenleg is a 100-200 éves fajták termesztése alapozza meg. A 17–19. században Nyugat-Európában nemesített fajták jelentős részének fogyasztási értéke ma is felülmúlhatatlan. Leváltásukra végül is a fokozott termőhelyi igény kielégítésének nehézségei, a termesztés, a növényvédelem, a szállítás, a tárolás és áruvá készítés gazdaságossági és piaci követelményei kényszerítenek bennünket. E körte a fenti gondolatokat pontosan igazolja, hiszen származását tekintve érdemes megjegyeznünk, hogy mintegy 255 évvel ezelőtt, 1759-ben a belga gyümölcsészet atyja, Hardenpont Miklós apát nyerte magról, Mons városa melletti kertében. No és az a tény, hogy azóta Európa-szerte töretlen a termelési kedv iránta jól jelzi, hogy igen értékes fajtáról van szó, amely nemcsak friss piaci fogyasztásra, hanem téli tárolásra is igen alkalmas, arról már nem is beszélve, hogy pálinkája is felejthetetlen. Jól tudjuk, hogy a mai modern korban sok ember betegszik meg a pajzsmirigyműködés zavara miatt. Míg régebben a Magyarországon általános jódhiányos táplálkozás miatt inkább az alulműködés volt általános, ma egyre többen a túlműködő vagy gyulladt pajzsmirigyük miatt keresnek segítséget. E párlatomat ennek természetes javítására is tudom ajánlani.

 

Conference Körte Ágyas Gyümölcs Párlat 2014.

455.

2014/0103

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

  Conference körte

  üvegben érlelve

Az utóbbi napokban kicsit mindig távolabbról közelítettem meg egy-egy italunkat, így ettől most sem térnék el. Az ünnepi hangulatról, és az előttünk álló év szürke hétköznapjairól is elmélkedtem már egy kicsit, de aztán ma már arra ébredhetünk, hogy ismét péntek van, és újra kisebb ünnepek elé tekinthetünk, legalábbis a mi családunkban, így a hétvége ismét eseményekkel tarkított lesz. Igazán a pár napban bemutatott törkölypálinka nem mindig az ünneplés itala, ezzel szemben a most bemutatásra szánt ital egy ágyas körte, amely már nem csak citrusos ízében, de meleg okkersárga színével, édeskés aromáival is alkalmas az ünnepi koccintásra férfiaknak és nőknek egyaránt. Alacsony alkoholtartalma okán, pedig még fiatalabbak kedvencévé is válhat. Amikor körtét vásárolunk, ne a színére figyeljünk, mint más gyümölcsök esetében. Ebben az esetben a szín egyáltalán nem az érettség jele. Vannak olyan körtefajták, melyeknek a héja sötétzöld akkor is, ha jó érettek. Mások lehetnek sárgák, mégsem érettek még. Ha szeretnénk megtudni, hogy a körte érett-e vagy sem, óvatosan nyomjuk meg az ujjunkkal szára mellett, ott kicsit puhább kell, hogy legyen. Mivel a körte belülről kifele érik, és a száránál a legvékonyabb, így ott lehet a leghamarabb tesztelni milyen állapotban van. A körték nemcsak finomak, de nagyon egészségesek is. Vitaminban és ásványi anyagokban gazdagok, melyek növelik az immunitást, csökkentik a koleszterinszintet, segítenek az emésztésben és nem tartalmaznak sok kalóriát. Egy közepes körte körülbelül 70 kcal-t tartalmaz. A conference körte Angliából származik (1894), az egész világon ismert és termesztett fő fajta. Magyarországon 1977 óta fő árufajta, de termesztési aránya máig kicsi. Optimális időben szedve Magyarországon szeptember első hetében a gyümölcsök jól tárolhatók, akár 6 hónapig. Fontos a szedés utáni gyors lehűtése, nyomódásra nagyon érzékeny. A körte elég sok ásványi anyagot, mint például kalciumot, magnéziumot, káliumot, cinket, vasat, jódot, és vitamint (A, B1, B2, C, E) tartalmaz; összetétele miatt sok betegségre természetes gyógyír lehet. Ha sok körtét eszünk, vagy éppen iszunk, megelőzhetjük a reumát, az ízületi gyulladást, a vérszegénységet, a szív- és érrendszeri problémákat, a tuberkulózist, sőt a végbélrák kialakulásának az esélyét is csökkenti.

Rajnai Rizling Szőlő Ágyas Törkölypálinka 2014.

454.

2014/0102

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

TÖRKÖLY

 

 

  Rajnai Rizling Szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 

 Az ünnepi hangulatok mindig erővel és energiával töltik fel az embert, de bizony erre nagy szükségünk is van, hiszen a szép napok elmúlnak nyugaton, és ha előre pillantunk, akár meg is rémülhetnénk a fölénk tornyosuló hétköznapok szürke tömegétől. S valóban újra elkezdődnek a munkás napok, a folytonos küzdelem, azért, hogy újra és újra bizonyítsuk rátermettségünket, tudásunkat, elszántságunkat, no meg a boltban is fizetni kell. E filozofikus gondolatuk után pincészetünk ismét munkába lendült. A napokban már bemutattuk e párlat családnak két tagját, a natúrt, és fával érleltet, most itt az ideje, hogy az ágyas változatot is közfigyelem elé állítsuk. Rajnai rizling szőlőt sajnos nem sikerült aszalnom, de ennek helyettesítésére szürkebarát aszalt szőlőt helyeztem bele, mert talán ez állt legközelebb az eredeti gyümölcs íz világához. Az egész világon a Riesling név a Rajnai rizlinget jelenti, csak itthon kell magyarázkodni, hogy ez bizony rajnai és nem olaszrizling. Mily meglepő, de nevét is származási helyéről, a Rajna-mellékéről kapta, s csak névrokonságot mutat az olaszrizlinggel. A Chardonnay után a világ második legismertebb fehér szőlőfajtája, ám azzal ellentétben, előfordulása gyakoribb Európában, illetve annak északi bortermő vidékein, mint a föld többi részén. Talán a világ legjobb és legértékesebb fehér szőlő fajtája, még ha ezt nem is ismerik el mindenhol. Nagyon érzékeny mind a klíma, mind a termőhely sajátságaira. Lokálpatrióta fajta, nem jó Európából kimozdítani. Fakadáskor az atkák, különösen a nemezes gubacsatka kínozza, virágzáskor és fürtzáródás előtt pedig, kiemelt szerepe van a botritisz elleni megelőző kezeléseknek. Utána már csak szép hosszú ősz és türelem kell hozzá, nehogy korán lemondjunk egy esetleges szép évjáratról. Illatában a frissesség a meghatározó, amely leginkább a mentalevelet idézi, kiegészülve a szőlővirág illatával. Kristálytiszta szerkezetű pálinka ízében az érés függvényében a citrusos ízvilág teljes skáláját mutathatja be. A szőlő természetes növényi anyaga a resveratrol, ami a szőlőt a gombás fertőzések ellen védi, de közvetlenül befolyásolja a szívizomzat sejtjeit, ugyanis gátolja azt a hormont, amelyet a magas vérnyomás és a szívbetegségek egyik okozójának tartanak. Számos nemzetközi tanulmány alátámasztja, hogy a resveratrol kiváló daganatellenes szer, így csak ajánlhatom.

 

Rajnai Rizling Szőlő Érlelt Törkölypálinka 2014.

453.

2014/0101

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

TÖRKÖLY

 

 

  Rajnai Rizling Szőlő

  eperfával érlelve

 

 

 

 Minden évfordulóhoz, köszöntéshez, jeles naphoz, illik a kezünkben lennie egy kortynyi pálinkának. Tudom, hogy ilyenkor az újév kezdetén a pezsgőspohár a megszokott, és a hagyományos, de megvallva őszintén magyar pezsgőt igen nehéz már beszerezni, így én inkább magyar borral, vagy magyar pálinkával köszönteném az újévet. Persze azt sem mondhatom, hogy ez az éjszaka nyugodtan telt el, aminek következtében január elsején sosem szoktunk dolgozni. Újévi hagyományaink az egyén és a család szerencséjét, gazdagságát kívánták megalapozni jóslásokkal, varázslásokkal. Úgy tartották, hogy amit ezen a napon tesznek, az hatással lesz az egész esztendőre. Így számos tiltás fűződik e naphoz, mint például, hogy újév napján semmit ne adj ki a házból, mert egész éven át minden kimegy onnan. Ezt az ősi hagyományt szem előtt tartva, azért készítettem egy érlelt pálinkát, remélve, hogy így egész évben ezek készítését fogom elvégezni. A család és a barátok körbe köszöntésekor italt nem vittem magammal, hogy az ne folyón ki a kezeink közül. 1582 óta történik köszöntés január elsején. Pincészetünk eddig nem készített erre a napra pálinkát, de ezzel most kivételt tettünk, és Szűz Mária, az Istenszülő Anya védelmét kértük italunkra. A német riesling klasszikus jellemzői között említhetők a virágos jegyek, a ropogós zöld alma, a pala, az őszi- és kajszibarack és más érettebb gyümölcsös ízek, illetve a rheingaui rieslingek citromos, ásványi jellege. Az édes iskolázás gyakori velejárója a mézes aroma, míg fejlődése csúcsán a német riesling furcsa, de igaz összetéveszthetetlen benzinillatot vesz fel. Az elzászi rizlingre általában almás, acélos, ásványos ízvilág jellemző. Az ausztrál rizling ínycsiklandó lime-illatú, és idővel pörkölési aromák is megjelennek benne holott a cefre sosem látott tölgyfahordót. Ausztráliában csakúgy, mint Új-Zélandon jó minőségű, mézes ízvilágú. Botrytises édes borok, pálinkák is készülnek rajnai rizlingből. Kalifornia például késői szüretelésű édes rizlingjeiről ismert. A szőlő magja közel 50 % olajat tartalmaz, amely préseléssel kinyerhető. A szőlőmag magjából sajtolt olaj 70 %-ban többszörösen telítetlen omega6-zsírsavat, linolénsavat tartalmaz. Az eperfahordós érlelés révén borostyán sárga színt nyerhetünk italunknak, amelyet idősemberekkel való koccintásra ajánlok.

 

Rajnai Rizling Szőlő Natúr Törkölypálinka 2013.

452.

2013/1231

 

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

 

 

  Rajnai Rizling Szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 

 A legtöbb ember az év utolsó napján már nem dolgozik, már nem akar igazán semmi komolyat csinálni. Ezzel szemben igyekszik számot adni arról, hogy visszatekintve az elmúlt évre mit tett, vagy éppen mit nem tett. Az év utolsó óráit finom ételek és italok társaságában, azokkal tölteni, akik a legközelebb állnak hozzájuk. Én viszont még ezen az utolsó napon is igyekeztem valami maradandót alkotni, még pedig egy olyan pálinka alakjában, amelyet még eddig pincészetünk sohasem készített el. A sok gyümölcs után az évforduló táján egy törkölypálinka bemutatását ajánlom kedves figyelmükbe. Tudom, hogy ennél talán jobbat vártak, de számomra ez is különlegességnek számít. A szőlő, amelynek törkölyét megkaptam a szomszédos Baranya-megyei településen született meg, egy kedves barátom szőlészetében. Mennyiségre nem sok van neki, de jó szívvel ajánlotta fel számomra. Sajnos volt egy kis szépség hibája, még pedig az, hogy a kis mennyiség miatt a barátom nem bogyózta le, hanem csutásan darálta le. Ez a szőlőfajta a fehér borszőlő, a Rajnai Rizling. A mi településünkön nem igen találni ennek tőkéjét, de a sváb lakta településeken szívesen ültették a földbe. Az édes törköly, amelyről a mustot frissen leeresztették még nem alkalmas arra, hogy abból pálinka legyen, hiszen ezt épp úgy meg kell erjeszteni, mint bármely más gyümölcsöt. Természetesen a leeresztett mustot pótolni kell, még pedig vízzel, hogy a cefrénk ne égjen meg. A víz hozzáadása miatt pótolni kell az esetlegesen lecsökkent savszintet, valamint cukortartalmat is. Ha visszaemlékszünk rá nem is olyan régen egy másik rizlingből készítettem cefrét, még pedig a bánátiból. Ezzel szemben ez a rizling sokkal több savval, de lényegesebben alacsony mustfokkal bír. Nevét származási helyéről, a Rajna-mellékéről kapta, és csak névrokonságot mutat az olaszrizlinggel. A rajnai rizling a világ legnemesebb szőlőfajtáinak egyike. Kényes a környezeti hatásokra, ám az ideálisan hűvös németországi éghajlaton hallatlanul intenzív, mégis mesésen könnyed, elegáns és gyümölcsös bort, illetve pálinkát ad, amelynek magas savtartalma hosszan tartó frissességet és komoly érlelési potenciált garantál. A szőlőmagok gazdagok procyanidinokban is, amelyek az anthocyanokkal (aromaanyagok) állnak közös rokonságban és a béta karotin mellett ma az egyik legismeretebb antioxidánsok. Herpeszvírus ellen ajánlom.