Fekete Áfonya Ágyas Pálinka

Aquavinicum

Ágyas

Vegyes

Vörös Bikavér Törköly – Fekete Áfonya Pálinka

2011.

Sokáig vártam a kedvező alkalmat arra, hogy ezt a párlatot létrehozzam. A 2009. évi vörös bikavér törkölypálinka önálló kifőzésével egy olyan alapot sikerült kapnom, amelyre a fekete áfonya gyümölcs különleges bogyóit rábízhattam, hogy a hideg alkoholos érlelés folyamán a friss gyümölcsből kioldódjanak azok a hatóanyagok, amelyek igazán egyedivé teszik ezt az italt. Miért is? Azt már sokan tudják, hogy az emberi szervezetben lezajló folyamatok eredménye mindig valamilyen károsodás, melyért az oxidáció során keletkező szabad gyökök felelősek. Az antioxidánsok olyan vegyületek, amelyek szabályozzák az oxidációt, hogy ott és akkor játszódjon le, ahol, és amikor az a szervezet számára előnyös, ezáltal megelőzik a szabad gyökök kialakulását. Amikor az oxidálószerek és az antioxidánsok kapacitása nincs a szervezeten belül egyensúlyban, a sejtek és szövetek antioxidáns mennyisége csökken, az emberi szervezetöregedésnek indul. A szőlő héjában és magjában a kutatók olyan vegyületeket (OPC) találtak, amelyek erőteljes antioxidánsként működnek. Különösen a szőlő magjában találtak koncentráltan az egészségre jó hatást gyakorló vegyületeket. A szőlőmag az OPC leggazdagabb forrása a Föld összes növénye közül. Az OPC ez idáig a leghatásosabb szabadgyök-söprögető, ami megszünteti a szabad gyökök által okozott láncreakciókat és megakadályozza az emberi sejtek és szövetek károsodását.
A szőlőmag, amely megtalálható a szőlőtörkölyben képes áthaladni a véragy gáton és segít megvédeni az agyat és az idegrendszert a károsodástól. Mivel hatásosan semlegesíti a szabad gyököket, erősíti az érfalakat és megelőzi az érelmeszesedést. Hasonlóképpen megelőzi a szívbetegséget és a többi olyan bajt, ami a véráramlás javításával gyógyítható. A szőlőmag kivonat segíteni tud azoknak is, akiknek valamilyen allergiájuk, ízületi gyulladásuk, visszértágulatuk, aranyerük van. Ezeken túlmenően szerepe van a bőr rugalmasságának és nedvességtartalmának megőrzésében, valamint késlelteti a ráncok kialakulását. Beszámolók szerint a második világháborúban a brit pilóták az éjszakai bevetések előtt marokszám ették a fekete áfonyát, ugyanis a benne rejlő anyagok segítik a retinasejtek gyors regenerálódását. Lassítja a szervezet öregedését, fogyasztása ajánlott öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásának megelőzésére és kezelésére. Állatkísérletek is bizonyítják, hogy az áfonyafogyasztás segít megőrizni a testi és szellemi frissességet és jó emlékezőképességet. A népi gyógyászat cukorbetegség elleni szerként is számon tartja. Terméséből "gyógypálinkát" is főznek, melyet szájüregi és fogínygyulladás esetén fogyasztanak. Baktériumölő hatással is rendelkezik. A középkorban bingeni Hildegard apátnő írja le elsőként gyógyhatását, de a kor orvosai is ismerték és használták.

Kis mennyiségben jó egészséget kívánok a fogyasztásához!

Szent Mátyás Apostol Bikavér Pálinka

Aquavinicum

Natúr

Törköly

Szent Mátyás Apostol Bogyózott Bikavér Törköly Pálinka

2009.

Különös véletlen folytán úgy hozta a sors, hogy ez a cefre csak nagyon sokára került kifőzésre. 2009. év bogyózott vörösbor szőlői együtt lettek kádon forralva, majd miután megtörtént a préselés a törköly kádakba került letömörítésre, ahol légmentesen le lett zárva nylonnal és még a tetejére ráadásként sodort is raktam, hogy ezzel is biztosítsam a minőségének megőrzését. Viszonylag nagy mennyiség állt a rendelkezésemre ezért történt az, hogy korábban házasítottam ezt a törköly cefrét gyümölcs cefrékkel, mint saját önmagában kifőztem volna. Kísérletnek is mondhatnám a másfél éves tárolást, de be kell vallani őszintén nem járt sikerrel, mert elég sokat vesztett alkohol tartalmából ez alatt az idő alatt, annak ellenére, hogy amikor felbontottam kifogástalan állapotban, nedvesen került elő az edényből. Az összeállításban őt féle vörös borszőlő törkölye volt megtalálható. Legnagyobb mennyiségben 40%-ban kadarka került bele. Második legnagyobb mennyiségben 25%-ban Cabernet franc szőlő volt hozzárakva. Harmadik összetevője 20%-ban Merlot fajta volt az alkotó eleme. Míg negyedik számottevő tagja 10%-ban kékfrankos alkotta. Végezetül utolsónak mindössze 5%-ban biborkadarka fajta törkölye keveredett benne. Természetesen a főzésre a Bátai Szeszfőzdében került sor idén 2011. február 24.-én, amely után kiváló párlat született. Igaz a finomítására másnap 25-én került sor. A 200 kg-nyi törkölyből mindössze hat liter 50%-os pálinka született meg. A megszületés napján Szent Mátyás apostolt ünnepeltük ezért is hozzá szenteltük ezt az italunkat, meg azért is, mert azért ennek a párlatnak a férfias, kemény jellege alaposan kidomborodik.

Kis mennyiségben jó egészséget kívánok a fogyasztásához!

Népi hiedelmek XX.

Népi hiedelmek

XX.

Február 24.

Mátyás napjához országszerte inkább csak időjárási regulák fűződnek. Mátyás ront, ha talál (= megolvasztja, megtöri a jeget), ha nem talál, csinál (= ha már nem talál jeget, akkor faggyal köszönt be). Pontosan ez a hercegszántai sokác rigmus értelme is: Sveti Matija led razbija. Kad ga nema, on ga sprema. Hajósi^* és baranyai németek ajkán: Mathias bricht Eis, hat er keins, so macht er eins.

Néhány kalendáriumhoz kötött történetnek Mátyás is hőse. Így a mohácsi magyarok mesélik, hogy az Úr városukba küldte Mátyást jeget törni, a szekcseiek azonban eléje állottak, pálinkával itatták. A lekenyerezés után Mátyás visszafordult, a várvavárt jégtörés elmaradt. Ezután Isten Gergelyt küldte a földre, őt meg a báriak borral tartották vissza. Most már az Úr nevelőapját, az igaz Józsefet küldte a tavaszváró emberek közé, aki azután baltájával meg is törte a Duna jegét. Hasonló mondákról még Üszögös Szent Péter, illetőleg Gergely és Benedek napjánál emlékezünk meg. Mátyás apostol vértanúságának eszköze és így ikonográfiai jelvénye a szekerce. A nép képzelete a szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. Így tartja Apátfalva népe is. Csíkszentmártonban az a tréfás hiedelem járja, ha nem indul meg a jégzajlás, akkor Mátyás a jégtörő csákányát pár hétre még éleztetni adta. Dugonics András jeles mondásai között olvassuk: Tapogatva jár, mint Mátyás után a róka a jégen.

Jellemző kiszombori hiedelem, illetőleg gyakorlat, ha fagy van ezen a napon, akkor jeget olvasztanak. Úgy vélik, hogy így majd a nyáron nem lesz jégverés. Magyarbánhegyes idősebb népe szerint ma, nevenapján osztja ki Mátyás a madaraknak a sípokat, hogy ismét hozzáfogjanak az énekléshez.

Algyő asszonyai az e napon tojt lúdtojást megjegyzik, mert ültetésnél szerencsésnek tartják. Más nézet szerint azonban a mátyástojás nem kerül a lúd alá. Azt hiszik, hogy úgyis hiába: elvész, mögugrik a liba alól.

Mátyás magyarországi kultuszának az Árpád-korban még nincs nyoma. Okleveles följegyzésekben csak a XIV. században kezd keltezésként szerepelni. Hazai tisztelete nyilván a középkori aacheni magyar zarándoklatokkal függ össze, amelyek Mátyás apostolnak trieriMátyás király adott tekintélyt, aki az ünnep vigiliáján született. ereklyéit is útjukba ejtették, idehaza pedig tiszteletét terjesztették. Erről a búcsújárásról készülő munkánkban szólunk bővebben. A névnek hazánkban

Régi kalendáriumaink a szökő napról Mátyás ugrása néven emlékeznek meg, mert az apostol ünnepe ilyenkor 25-re ugrik előre.

A göcsejiek a ma fogott bárminő halra ezt mondják: megfogtam Mátyás csukáját. Ettől egész éven át szerencsés halászatot remélnek.^* A csukát a régi szegedi halászok is szent halnak tekintették.

Ugyancsak ismert szólás: „Mátyás, Gergely két rossz ember”, mely arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni. Az e napi időjárásból jósoltak a termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Szlavóniában, ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. Eső esetén attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz.

Számos hiedelem fűződik a Mátyás-napi tojáshoz. A Szolnok megyei Csépán a Mátyás-napi tojásból kelt libát marakodósnak, veszekedősnek tartották. Turán úgy vélték, hogy „húsosfejű”, idétlen, nyomorék liba kelne ki. Székelykevén piros ceruzával jelölik meg a Mátyás-napi lúdtojásokat. Itt úgy vélik, ha kikel, a kisliba eltűnik, de ha sikerül, akkor jó gúnár lesz belőle.

Jégtörő Mátyás napjához - az ismert és említett hiedelmek mellett - több babonaság is kapcsolódott. Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár, vagy ahogy a Dunántúlon sokfelé mondták, a zséter.

Népi hiedelmek XIX.

Népi hiedelmek

XIX.

Február 22.

ÜSZÖGÖS SZENT PÉTER NAPJA

A télbe fáradt hajdani öregek február 22-ét, Üszögös Szent Péter neve napját, mint jeles napot tartották számon. "Amilyen némű Péter urunk estélye, olyan idő lészen negyven napig" - állította a 300 évvel ezelőtti lőcsei kalendárium. "Ha éjjel meg nem fagy, tovább se félj a fagytul" - mondogatták.

Különös nevét – a kutatás feltételezése szerint – egy elhallásból nyerte: a „cathedra Sancti Petri” középkori magyar fordítása: „Szent Pétör ü székössége” változott „üszögös”-sé, és így alakult ki az ehhez kapcsolódó hiedelemkör. Ezt a napot szerencsétlennek tartják, ezért semmilyen munkához nem fognak, tyúkot nem ültetnek, az asszonyok nem nyúlnak a lisztbe, félve attól, hogy üszögös lesz a búza, megfeketedik a tojás. Turán például úgy tartották, hogy ezen a napon nem szabad sem szántani, sem vetni, mert üszkös lesz a gabona.

Időjárásjóslás is kapcsolódik e naphoz. Székelykevén: „Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő”. Azt is mondják, hogy amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József-napkor is.

A germán népeknél csakugyan máig tavaszkezdő nap, amely sok évben éppen farsang végére esik és így tájanként váltakozva vendégeskedéssel, zajütéssel, télkiűző szertartással, szalmabáb elégetésével ünneplik meg

Ezen a napon az élemedett szegediek, főleg természetesen az asszonyok, nem nyúlnak lisztbe, mert majd üszögös lesz a búza. Libát, tyúkot nem jó ültetni, mert üszögös lesz a tojás, vagyis megfeketedik és nem kél ki. A bánáti Padén nem szabad kemencébe fűteni, hamuba belenyúlni. Nyilvánvalóan már magyar népi hatást tükröz az e napon tojt libatojásnak baranyai német Peterstuhlei, Petristuhlei neve: nincs hozzá szerencse.

A nap furcsa képzetkörének sajátos fejleménye az ország több vidékén az üszögnap hiedelemvilága. Ez a hétnek ama napja, amelyre abban az esztendőben Üszögös Szent Péter napja esik. Ezt egész éven át szerencsétlen napnak tartják: tyúkot nem ültetnek, semmiféle mezei munkába nem kezdenek, így nem fognak a vetéshez, aratáshoz ezen a napon. Dócban (Csongrád) tudni vélik azt is, hogy ilyen üszögnapon született gazdának a búzája mindig üszögös marad, bármint küzd is ellene.

Mindszenten ezen a napon szemes gabonát és kukoricát visznek be a szobába. Föl szokták tenni a sublót tetejére a feszület és az örökmécs alá. A tálat, amelyben a szemek vannak, úgy teszik oda, hogy a mécs rávilágítson. Úgy hiszik, hogy az üszög abban az évben a gabona- és kukoricatermést nem fogja megtámadni.

Pálfán ha a nap szombatra esik, akkor előtte őszön a búzát szombati napon nem vetik, mert üszögös lesz. Ha pénteki napra esik, akkor pénteken nem vetnek, és így tovább.

Marosvásárhelyen tüzes üszökre gondolnak és e nap táján a tüzes üszköt úgy kezdik kioltani, hogy amikor már nincs többé tűzre szükségük, akkor az egyik végükön élőszenes vagy még lánggal égő hasábokat, másik végükön megfogják, és azután vagy a tűzhely lapjához vagy a góchoz ütögetik mindaddig, míg az élőszenes réteg le nem hull róluk, s az égés megszűnik, a tűz kialszik. Ezért mondják: Péter üti az üszköt. Innen a napnak állítólagos Üszögütő Szent Péter neve is.

A tavaszodó, melegedő időjárással függ össze a következő, kalendáriumi napokhoz kapcsolódó, sándorfalvi, tehát Szeged vidéki hagyomány: Gergely (márc. 12) azt mondta Mátyásnak (febr. 24), ha az ő helyében volna, olyan hideget hozna, hogy kifagyasztaná a borjút a tehénből. Mátyás erre azzal védekezett, hogy nem teheti, mert már nem úr: Péter (febr. 22) fölszedte előtte a csóvát.

Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a befagyott és a jégnevelés segítségével mesterségesen duzzasztott tiszai jégkérgen a révészek valamikor szalmacsóvával jelölték meg azt az irányt, ahol a kocsik a jégen biztonságosan közlekedhettek. Üszögös Szent Péter napja táján a jég már lazulni, engedni kezdett. A csóvákat fölszedték. Ezzel is jelezték, hogy már veszélyessé vált a jégen való átkelés.

A zalavári apátság birtokain Üszögös Szent Péter napjának, vagyis az apostolfejedelem székfoglalásának századunk elején ez a neve is járta: szólítás napja. Sajátos évkezdő hagyományként ugyanis az apátúr e napon maga elé hívatta minden csikósát, gulyását, kondását, öregbéresét, gyalogbéresét, szőlőpásztorát, kerülőjét, kocsisát és megkérdezte tőlük, hogy az új gazdasági évben helyükön akarnak-e maradni. Ha igen, akkor szolgáltak tovább. Ekkor a szokásjog alapján panaszaikat, kívánságaikat is előadhatták.^*

A szokás Malonyay Dezső szerint e vidékeken már uradalmakban, nagygazdáknál is élt.

Leopold Schmidt a burgenlandi osztrák-kutatás eredményeiből megállapította, hogy az ottani német lakosság körében Üszögös Szent Péter (Petri Stuhlfeier) napján történik a méhek ébresztése, kirepülésre való előkészítése. Ezt a méhészek misével (Bienenamt), áldomással is megünnepelték. Hasonló hagyomány él a hazai, nem magyar ajkú Harka, Mosonszentpéter és Mosonszolnok falukban is.

Magyar párhuzamot nem tudunk idézni. Ennek nyilvánvaló oka, hogy amíg germán nyelvterületen Péter székfoglalása – mint már fejtegettük – tavaszkezdetnek számít, minálunk a nap nevének baljós alakulása következtében nem tanácsos semmibe belefogni, kezdeményezni.

Világ Királynője Pálinka 2009.

Aquavinicum

Natúr

Vegyes

Világ Királynője Sárgabarack - Szilva Pálinka

2009.

Ebben az évben már komolyan foglalkoztam mind a szőlő, mind a gyümölcstermesztéssel, illetve a bor és pálinkák készítésével.

A szőlőtermesztést a Rózsa 2001 KFT majdnem 50 hektáros szőlőültetvényében gyakoroltam, mint brigádvezető, de mellette természetesen kipróbáltam magam, mint egyszerű munkás is, és minden munkafázist elvégeztem, hogy tisztában legyek azzal, hogy mit várhatók az embereimtől és mit nem. A gyümölcstermesztéssel a saját gyümölcsösünkben foglalatoskodtam. Így a nyár első komoly feladata és kihívása is egyben a viszonylag jó termést produkáló kajszibarack begyűjtése és cefrézése volt. Itt nem csak a saját fáimra hagyatkozhattam, hanem sógorom fáiról is megkaptam azokat a gyümölcsöket, amelyek nekik már nem kellettek. Itt már válogattam a jó gyümölcsöket. Mind kimagozásra került, és úsztatva kezdtem meg az erjesztést, de minden segédanyag nélkül csupán cukrot rakva hozzá minimális mennyiségben. Sajnos így sem jött össze az a mennyiség, amely önálló főzésre lehetőséget adott volna, így a nyári szilvákat szedtem még hozzá, amelyek nagy szeműek, így például a bluefrey, az olthan ringló. Így az arány 75% kajszibarack és 25%-nyi szilva lett a párlatban. Már-már hagyományossá vált pincészetünkben az augusztus 20. hetén való első főzés, amellyel gyakorlatilag a főzési szezont nyitjuk meg. Természetesen a főzésre a Bátai Szeszfőzdében került sor augusztus 22.-án, amely után kiváló párlat született. El is fogyott szinte az egész, de sikerült még 1,08 litert elmentenem az útókornak és ezeket, mint féltett kincseket őrzőm az üvegbe palackozva. Az elnevezés is így a nőiessége miatt lett a pálinkának Világ Királynője, hiszen a kajszibarack ízei és zamatai főleg a hölgyeket vonzák.

Kis mennyiségben jó egészséget kívánok a fogyasztásához!

Toros Pálinkafesztivál Szeged 2011.

Toros Pálinkafesztivál programja

Március 3. csütörtök
„A pálinka napja”

8.00 – 12.00 A kiállítók érkezése, a faházak berendezése
12.00 órától Nyitás, toros ételek kínálása, fogyasztása
15.00 órától „A pálinka világa” pálinkakóstolás, a pálinkás kiállítók bemutatkozása a
közönségdíjra
16.30 órától Rúzsa Sándor népdalkör és Citerazenekar
17.00 óra Ünnepélyes megnyitó
A megnyitót tartják:
V. Németh Zsolt a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára
Font Sándor az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke
18.00 óra Zenés program


Március 4. péntek
„A disznóságok napja” disznótoros termékek vására

10.00 óra Nyitás,Toros ételek kínálása, fogyasztása
15.00 óra „A pálinka világa” – pálinkaverseny, pálinkakóstoltatás
16.00 óra Ambitus Alapítvány - farsangi búcsúztató
16.30 órától A böllércsapatok bemutatkozása
17.00 órától A Tápéi Hagyományőrző Néptáncosok műsora
17.30 óra 3+2 zenekar koncertje


Március 5. szombat
„Böllérnap”

6.30 óra Böllércsapatok elfoglalják a helyüket, pálinkás malacbúcsúztató
10.00 óra Toros ételek kínálása, fogyasztása
Népi játékok gyerekeknek felnőtteknek
15.00 órától A disznó-torosverseny elkészült termékeinek bemutatása, zsűrizés, majd a
zsúrizés után a termékek kóstoltatása
15.00 órától Rúzsa Sándor népdalkör és Citerazenekar
17.00 órától A böllérverseny és a pálinka verseny eredményhirdetése
17.30 óra Teknő együttes koncertje


Március 6. vasárnap
„Családok napja”

10.00 óra A családok töltött káposztafőző versenye
Toros ételek kínálása, fogyasztása
Népi játékok gyerekeknek felnőtteknek
11.30 A Tápéi Hagyományőrző Néptáncosok műsora
11.00 óra Ajándékcsomagok sorsolása, közönségdíj átadása
12.00 óra Disznótoros ebéd
13.00 óra Fúvószenekari bemutató – térzene
15.00 óra A családi töltött káposztafőző verseny eredményhirdetése
16.00 óra Ambitus Alapítvány - farsangi búcsúztató
20.00 óra Retrock együttes koncertje

A Borok osztályozása borversenyen

A BOROK OSZTÁLYOZÁSA

(kategóriák)

A. "STRICTO SENSU" BOROK

1. Kategória: fehér, csendes borok

Belső nyomás CO2 <>°C-on

1.1. Fehér borok (nem illatos fajták) cukortartalom:

1.1.1. száraz borok 0 - 4 g/l

1.1.2. félszáraz borok 4,1 - 12 g/l

1.1.3. félédes borok 12,1 - 45 g/l

1.1.4. édes borok 45 g/l fölött

1.2. Fehér borok, illatos fajtákból ( pl.: F_szeres

Tramini, Muscat Ottonel, Irsai Olivér) cukortartalom:

1.2.1. száraz borok 0 - 4 g/l

1.2.2. félszáraz borok 4,1 - 12 g/l

1.2.3. félédes borok 12,1 - 45 g/l

1.2.4. édes borok 45 g/l fölött

2. Kategória: rosé, csendes borok

Belső nyomás CO2 <>°C-on cukortartalom:

2.1. száraz borok 0 - 4 g/l

2.2. félszáraz borok 4,1 - 12 g/l

2.3. félédes borok 12,1 - 45 g/l

2.4. édes borok 45 g/l fölött

3. Kategória: vörös, csendes borok

Belső nyomás CO2 <>°C-on cukortartalom:

3.1. száraz borok 0 - 4 g/l

3.2. egyéb borok 4 g/l fölött

4. Kategória: habzóborok

A belső nyomás 0,5 és 2,5 bar között, 20 °C-on cukortartalom:

4.1. száraz borok 0 - 4 g/l

4.2. egyéb borok 4 g/l fölött

5. Kategória: pezsgők

Belső nyomás 2,5 bar fölött, 20 °C-on cukortartalom:

5.1. max. 6 g/l

5.2. max. 15 g/l

5.3. 15,1 - 40 g/l

5.4. 40,1 - 80 g/l

5.5. 80 g/l fölött

B. KÜLÖNLEGES BOROK

6. Kategória: természetes csemegeborok

pl.: Tokaji szamorodni, Tokaji Aszú cukortartalom:

6.1. 0 - 4 g/l

6.2. 4,1 - 20 g/l

6.3. 20 g/l fölött