715.
2014/1107
AQUAVINICUM
ÁGYAS
GYÜMÖLCS
Mutsu Alma
üvegben érlelve
Elérkezett hát egy újabb pénteki nap, amely után majd egy szabad hétvége
következik. Különösebben nem terveztünk semmit ezekre a napokra, de jó egy
kicsit úgy eltölteni pár napot, hogy nem csinálunk semmit. Az azonban kicsit
aggasztó a napoknak ebben a nagy rohanásában, hogy egyre inkább belefutunk a
télbe. Ez ebből is jól látható, hogy délután, amikor is a főzdéből haza érkezem
már nem sokáig tudunk úgy dolgozni, hogy világítást ne kelljen kapcsolni. A
sötétség, pedig lehangoló, amit nem is lehet másként felvidítani, mint vagy egy
kis pálinka kóstolásával, vagy éppen egy kis pálinka elkészítésével. Érdekes
módon ekkor szembesültem azzal is, hogy ezen a napon még soha nem regisztráltam
egy pálinkámat sem. Pedig valamikor ez a nap egy pár évtizeddel ezelőtt nagyon
nagy ünnep volt, ma már csak attól lesz nagy ünnep, amikor egy különleges italt
készíthetek el saját örömünkre. A párlatrendszerünkben a harmadik alkategória
az ágyas fajta családé, így a Mutsu Alma pálinka sem kerülhette el az ágyazást,
amelynek eredményeként ezúttal nem aszalványt helyeztem az üvegünkbe, hanem a
friss gyümölcsöt szeleteltem fel, és áztattam bele saját pálinkájába. Nem is
maradt más teendőnk, mint egy kicsit melegebb helyre helyezni, hogy érlelődjön,
és az érlelési végén, a száz napos teszten már egy sárgászöld színű selymes,
enyhén édeskés italt kóstolhatunk. Illatában
az ital friss, lendületes, gyümölcsös, köszönhetően az ágyas érlelésnek. Ízében
az almahéjas fanyarság mellett az édeskés jegyek is megtalálhatók. Végül
fontosnak tartom megjegyezni, hogy alma pálinkáim mindig a magházzal együtt
kerülnek cefrézésre, és az ágyazáskor sem vágom ki belőle a magot. Az alma magjában ugyanis B-17 vitamin található. A megfelelő
mennyiségben jelen lévő B-17 gátolja a sejtek rákos elváltozását elindító
anyagok működését. Gyakorlatilag az összes gyümölcs magjában megtalálható ez a
vegyület. Fontos tudni, hogy a B-17 ciántartalmú vegyület, amikor felszívódik a
szervezetbe, ott egy enzim hatására felbomlik, majd benzaldehid és cián
szabadul fel belőle. A ciánt viszont további enzimek segítségével köti a sejt
különböző kéntartalmú aminosavakhoz. Tehát a rákos sejtek az egyébként
ártalmatlan vegyületet két olyan molekulává bontja, ami viszont a rákos
sejteket képes elpusztítani. Tehát ennek alapján döntsünk.