Mutsu Alma Ágyas Gyümölcs Párlat 2014.

715.

2014/1107

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

  Mutsu Alma

  üvegben érlelve

 

 

 

 Elérkezett hát egy újabb pénteki nap, amely után majd egy szabad hétvége következik. Különösebben nem terveztünk semmit ezekre a napokra, de jó egy kicsit úgy eltölteni pár napot, hogy nem csinálunk semmit. Az azonban kicsit aggasztó a napoknak ebben a nagy rohanásában, hogy egyre inkább belefutunk a télbe. Ez ebből is jól látható, hogy délután, amikor is a főzdéből haza érkezem már nem sokáig tudunk úgy dolgozni, hogy világítást ne kelljen kapcsolni. A sötétség, pedig lehangoló, amit nem is lehet másként felvidítani, mint vagy egy kis pálinka kóstolásával, vagy éppen egy kis pálinka elkészítésével. Érdekes módon ekkor szembesültem azzal is, hogy ezen a napon még soha nem regisztráltam egy pálinkámat sem. Pedig valamikor ez a nap egy pár évtizeddel ezelőtt nagyon nagy ünnep volt, ma már csak attól lesz nagy ünnep, amikor egy különleges italt készíthetek el saját örömünkre. A párlatrendszerünkben a harmadik alkategória az ágyas fajta családé, így a Mutsu Alma pálinka sem kerülhette el az ágyazást, amelynek eredményeként ezúttal nem aszalványt helyeztem az üvegünkbe, hanem a friss gyümölcsöt szeleteltem fel, és áztattam bele saját pálinkájába. Nem is maradt más teendőnk, mint egy kicsit melegebb helyre helyezni, hogy érlelődjön, és az érlelési végén, a száz napos teszten már egy sárgászöld színű selymes, enyhén édeskés italt kóstolhatunk. Illatában az ital friss, lendületes, gyümölcsös, köszönhetően az ágyas érlelésnek. Ízében az almahéjas fanyarság mellett az édeskés jegyek is megtalálhatók. Végül fontosnak tartom megjegyezni, hogy alma pálinkáim mindig a magházzal együtt kerülnek cefrézésre, és az ágyazáskor sem vágom ki belőle a magot. Az alma magjában ugyanis B-17 vitamin található. A megfelelő mennyiségben jelen lévő B-17 gátolja a sejtek rákos elváltozását elindító anyagok működését. Gyakorlatilag az összes gyümölcs magjában megtalálható ez a vegyület. Fontos tudni, hogy a B-17 ciántartalmú vegyület, amikor felszívódik a szervezetbe, ott egy enzim hatására felbomlik, majd benzaldehid és cián szabadul fel belőle. A ciánt viszont további enzimek segítségével köti a sejt különböző kéntartalmú aminosavakhoz. Tehát a rákos sejtek az egyébként ártalmatlan vegyületet két olyan molekulává bontja, ami viszont a rákos sejteket képes elpusztítani. Tehát ennek alapján döntsünk.