Szeptember 11. szombat

Rigóvári Bikavér


Az esős idő miatt egy nappal előbb hoztam ennek a boromnak a palackba zárását. Ez azért is fontosnak tűnt, mert a hordó, amelybe átfejtettem valahol eleresztette a tartalmát. A rendelkezésemre álló 180 üveget kimostam kénes vízben és ki is szárítottam annak rendje és módja szerint. Amikor ez meg volt megkezdtem a bor palackozását és amikor az összes üveget betöltöttem, utána kezdtem neki a dugózásnak. A szomszédból is kapok pár üveget és cserébe viszek is helyette egy palack bort kóstolónak. Aztán még néhány fehér üvegbe is töltök a borból, sőt még 22 litert műanyag üvegekbe is betöltök, hogy ha valaki vinne belőle akkor ne rögtön az üvegeset kelljen megkezdenem. A ládákba rakott üvegeket behordom a pincébe, ahol két napig a talpukon várakoznak, hogy a dugó megfelelően felvehesse a palackformáját. 193 palack és 22 liter dobozos lett a mai nap eredménye, ami literben 167 liter bor.

Szeptember 10. péntek

Bátai Besztercei-szilva Pálinka


Ha a nap nagyobb részében most ugyan az új borok készítésével is vagyok elfoglalva nem feledkeztem meg a készülő pálinkáimról sem. Amíg a törköly préselését végeztem addig közben 45 kg szilvát sikerült kimagoznom, kiválogatnom és a második hordóba belehelyeznem, hogy azért ezzel sem maradjak el nagyon. Egyébként is, amint elállt az eső a többi szilvát is le kell szedni a fáról, mert ezzel a rengeteg esővel már ezek a gyümölcsök is fent a fán képesek kirepedezni és tönkre menni. A második hordó pontos összetétele:

5 kg őszibarack
45 kg besztercei szilva
............................................................
50 kg mindösszesen

A holnap délutáni borpalackozás átmenetileg megoldja a hordókérdést, mert kettő is felfog szabadulni, amelyekbe gyümölcs cefrét tudok majd elhelyezni, így folytathatom ennek a párlatnak is az előkészítését.

Szeptember 10. péntek

Rigóvári Zalagyöngye Fehérbor


Éjjel óta ismét szakad az eső, ahogy lefér az ég csatornáin. A présházba sietek reggel és megcsömiszölöm a törkölyt, majd öntök rá 1 deci törzsoldatot. Új műanyag hordót vásárolok az új bor számára, így azt ki kell trisóval mosnom, hogy az alkalmas legyen a must fogadására. Az előkészületek után megkezdem a törköly kipréselését. Egyszerre nem is fér bele a présbe, így valamennyit kinyomatok belőle, majd fellazítva ismét megtöltöm azt, hogy így az már beleférjen valóban. Azért is hagytam a mustot a törkölyön, mert a bogyók nagyon kemények voltak és, hogy így egy kicsit jobban kitudjam préselni. Meglepetésemre estig csupán mintegy 75 liter mustot sikerül kinyernem a 134 kg törkölyből, ami annyit tesz, hogy 1 kg szőlőből 0,56 liter must jött ki. A kinyert mustot az új hordóba hordtam, amelynek tetejét kifúrva oda egy kotyogtatót helyeztem légmentesen lezárva a hordót. Este amikor a must 99% a hordóban volt 2 deci ioncserélt vízben 20 gramm fajtaélesztőt oldottam fel és alaposan elkeverve hozzá öntöttem a musthoz, hogy ezáltal beinduljon a forrás, amelyhez a szükséges 16 C fokos hőmérséklet is adva van a pincében. A must mivel 15-ös alkoholfokkal bírt, így répacukor hozzáadására van szükség, amelyet azonban csak a forrás beindulása után fogok hozzá adni, úgy hogy mustot felmelegítve 45 C fokra abban oldom fel az ehhez szükséges 7 kg-nyi cukrot.

Szeptember 9. csütörtök

Bátai Besztercei-szilva Pálinka


A napokban leszedett érett szilvákat elkezdtem átválogatni, kocsánytalanítani, majd kimagozni, mert a fákon a sok eső következtében itt is akár csak a szőlőnél elindult a gyümölcs szemeinek megrepedezése, amely a rothadáshoz vezethet. Az első hordónál mindjárt egy kis különlegességgel indítottam.

3 kg vilmoskörte
5 kg őszibarack
5 kg viaszszilva
37 kg besztercei-szilva
....................................................................
50 kg mindösszesen

Reményeim szerint ezekkel az apró gyümölcsmennyiségekkel a háttérben kiváló íz és zamat anyagot sikerül átörökítenem a cefréből a pálinkába, amely ettől még nem veszíti el a fajta jellegét, de egyedivé fogja tenni az általam elkészített párlatot. Továbbra is tároló edény kapacitás gondokkal küzdök. A következő főzés e hónap 29.-én fog megtörténni, mert akkor már életbe lép az új törvény, és így nem kell adót fizetni kis mennyiségek után. Addig valahogyan kölcsönkért edényekkel kell átvészelnem. Jelenleg mintegy 2000 liternyi cefrém vár kifőzésre.

Szeptember 9. csütörtök

Bátai Zalagyöngye Fehérbor


Egész éjjel és hajnalban zuhogót az eső, dörgéssel és villámlással. Így dolgozni csak két óra késéssel indulunk ki az emberekkel. A határt járva és a különböző fajtájú szőlőket figyelve megállapítható, hogy a négy napja tartó esős-ködös időjárás visszafordíthatatlan folyamatokat indított el a szőlőkben. A bogyók túlnyomás alá kerültek és a fülledt melegben megindult kinyílásuk. A penész, a botritisz szinte minden fajta ültetvényben felütötte a fejét. A legsúlyosabb a helyzet a rothadásra érzékeny fajtáknál, illetve azoknál az ültetvényeknél, ahol elmaradt a zöld munka több fázisa is a spórolás jegyében. A kadarka és a bíborkadarka annyira beindult, hogy a délután folyamán kénytelenek vagyunk bepermetezni azokat rothadás ellen egy hét alatt immár másodszor, ha még szeretnénk róluk szüretelni. A fehér szőlők helyzete is megpecsételődött, itt a permetezés már nem jöhet szóba az érés miatt, így itt neki kell állni sürgősen szüretelni.
Ezt kellett tennem a zalagyöngye szőlővel is. Ebéd után sikerül belőle összeszednem 127 kg-ot és még 7 kg királyleánykát tettem melléje. A fürtök gondosan válogatottak voltak, így abban sem penészes, sem lisztharmatos fürt nem volt. Otthon a mérés után elkezdtem a bogyózását a szőlőnek. A kocsány eltávolítása után, összecsömiszöltem a kádban a zúzott bogyókat, majd következett a must fokának bemérése. Sajnálatos módon csupán 15 fokos lett a must. A bogyók még elég kemények voltak, így úgy határoztam, hogy 16 órát állni hagyom a mustot és csak aztán kezdem el a sajtolását.

Szeptember 8. szerda

Bátai Vilmoskörte Pálinka


A mai nap reméltem, hogy nem kell dolgoznom menni, de a reményeim reggel szertefoszlottak, mert eső nem esett, de a köd annál vastagabban terült a sárközre. Az egyik ültetvényt kombájnal szüretelték le és elég sokat elhagytak, így azt átböngészve sikerült három vödör zalagyöngyére szert tennem. A munkából hazaérkezve első dolgom a Bajáról meghozott borosüvegek kirakása volt. Ekkor már esett az eső lelkesen. Az üres üvegek kirakása után, a bepalackozott királyleányka 132 üveg bora került az autóba és azt ki is vittem a szénás-sori pincébe, ahol bekerült a trezorba. A lepalackozott boraim közül eddig ebből maradt meg a legtöbb, igaz ebből is volt a második legtöbb bor. Az estét ezzel még nem fejeztem be, mert még a 11. hordó vilmoskörte pálinkát is összedaraboltam cefrézésre előkészítve, de még nem beindítva az erjedést.

Szeptember 07. kedd

Vilmoskörte Pálinka


Kevés olyan fajta gyümölcs volt idén, amelyből komoly mennyiséget tudtam összeszedni, de a körte és a szilva ezek közé tartozik. Ma körtéből 35 kg-ot sikerült összeszednem, míg besztercei szilvából 15 kg-ot. Nem is annyira ezt dolgoztam fel cefrének ma, hanem, amit tegnap szedtem össze, azt sikerült egy 54 literes edénybe beledarabolnom és hogy az íze ne legyen egy síkú a besztercei szilvából is tettem hozzá. Így ennek a hordónak ez lett az összetétele:

1 kg őszibarack
8 kg besztercei szilva
41 kg vilmoskörte
-----------------------------------
50 kg összesen


Sikerült a Szeszfőzdével is beszélnem, akik elmondták, hogy 28.-ától érvényes az új törvény és így a főzés díja mindössze 850 Ft. lesz literenként. Úgy is határozunk feleségemmel, hogy addig nem főzetünk ki újabb gyümölcs cefrét, majd csak akkor.

Szeptember 07. kedd

2009-es Rigóvári Bikavér


A mai munkanap már sokkal frissebben indul annak ellenére, hogy a földig érő ködben alig találok ki a határba. Itt ismét összeszedem a lehullott körtéket, majd természetesen szedek egy másfél vödör besztercei szilvát is, de ezt már a fáról. Ebből többet is szedtem volna, hanem kezd el ismét esni az eső, pedig most ez egyáltalán nem hiányzott senkinek sem. Haza menve a határból otthoni munkák végzésének fogok neki. Az utolsó előtti palackozásra váró borunk a 2009-es Rigóvári Bikavér, amelynek neki is kezdek az előkészítésének, hogy vasárnap belehessen ezt is a palackba zárni. Legnagyobb meglepetésemre a hordóból való kifejtéskor elég sok bor kijön abból, igaz, hogy elég sok alja is lesz, amelyet beleöntök a kilencedik vilmoskörte cefrébe. Körülbelül 175 liternyi vörös házasítású bort kénezek le és zárok le, hogy azt öt nap múlva palackozáskor bontsam fel. Természetesen mindet nem akarom üvegbe rakni, hogy lehessen miből fogyasztani is, illetve eladni, ha valaki nem palackost kér. Ez a legnagyobb hordóm, így elég kihozni a zsúfolt pincéből, présházból. Kimosni sem könnyű, hát még megszárítani ilyen esős, párás időben. Amíg ez szárad elkészítem a tizedik hordó körtecefrét. Amikor a hordó nagyjából megszáradt apósommal visszaviszem a pincébe és feltöltöm kénes vízzel. Elmosogatom a felhasznált eszközöket és elhatározom, hogy 150 boros palackot fogok holnap Baján vásárolni.

Szeptember 06. hétfő

Rigóvári Királyleányka


Két igen nehéz szürettel telt nap után ma hajnalban még tisztogatni indultunk kis csapatunkkal. Nemcsak az idő telt ólom lábakon, hanem az emberek léptei is ólomléptekké lettek. Aztán szinte megváltásként megérkezett az eső, a hideg hajnal után. A vasút menti elhagyott parlag erdőben sikerül egy nagy vödör körtét összeszednem még, majd szintén a vasút mellett, de a másik irányban besztercei szilvákat gyűjtök össze.
Hazaérkezve azonnal neki állok a fehérboros palackok kénes vízbe mártásához. Kell egy kis meleg víz bele, mert a kezeim majd le fagynak benne. A szüretelő ládába 34 palack fér, egy ilyen rekesszel rakok bele ázni, majd egy fél órával később kiszedem ezt a 34 palackot és fejjel lefelé sörös rekeszekbe rakom kicsurogni. Másik 34 kerül a vízbe a helyére, majd ismét fél óra múlva a kicsurgott palackokat visszaállítom a helyükre a szüretelő ládába. A második 34-et kirakom ismét csurogni, majd a harmadik 34-et beleteszem a vízbe ázni. Ekkor kezdem meg a királyleányka tavalyi fehér borom palackozását, amelyet két napja kezeltem le szénsavval. Miután az első rekesz betöltésre került, az elkezdet folyamatot tovább göngyölítettem. Az eredmény 132 palack fehérbor, amelyet szüretelő ládákban behordtam a pincébe, hogy két napig a talpán állva a dugó feltudja venni az üveg formáját, majd utána elfektetve kerül tárolásra a szénás-sori pincénkben.