Törkölypálinka bírálat 2012.08.17.

A péntek esténkénti kóstolói tréninget most összekötöttük egy kis házi bírálati versennyel pincészetünk teraszán. Kellemes baráti társaság jött össze feleségestül és gyerekestül, utóbbiak ugyan nem vettek részt a kóstolásban, de a hölgyek azért bele-bele kóstoltak az illatokba és az ízekbe, tanácsot adva ezzel a férfiaknak a pontozáshoz. Pincészetünk az I. Palóc Pálinkaversenyre készülve a törkölypálinkák közül igyekezett kiválasztani azt, amellyel elindul a Nógrád megyei megmérettetésen. A végeredményt az alábbiakban közre is adnám, amely a 20 pontos bírálati rend szerint készült el.

Pálinka bírálati

Összesítő

2012.08.17.

Pálinka fajtája	Heilmann Sándor	Bese Csaba	Németh Attila	Muth József	Szabó Péter	Összesen:
FEHÉR SZŐLŐ TÖRKÖLYPÁLINKÁK
Rizlingszilváni	17	15	18	15	19	84
Szürkebarát	11	12,5	10	14	12,5	60
Zenit	19	12,5	17,5	17,5	17	83,5
Sárgamuskotály	16,5	14,5	19	16,5	14	80,5
Fehér furmint	19,5	15,5	20	18,5	20	93,5
VÖRÖS SZŐLŐ TÖRKÖLYPÁLINKÁK
Kékfrankos	15,5	13	16	18	15	77,5
Zweigelt	16,5	14,5	13	18,5	15,5	78
Merlot	19,5	15,5	16	19,5	18	88,5
Kadarka	14	13,5	19,5	20	19	87
Cabernet Sauvignon	17	15,5	19,5	20	20	92

Bírálat végeredménye:

1.    Fehér Furmint - 93,5 pont = 18,7 pont

2.    Cabernet Sauvignon – 92,0 pont = 18,4 pont

3.    Merlot – 88,5 pont = 17,7 pont

4.    Kadarka – 87,0 pont = 17,4 pont

5.    Rizlingszilváni – 84,0 pont = 16,8 pont

6.    Zenit – 83,5 pont = 16,7 pont

7.    Sárgamuskotály – 80,5 pont = 16,1 pont

8.    Zweigelt – 78,0 pont = 15,6 pont

9.    Kékfrankos – 77,5 pont = 15,5 pont

10.                      Szürkebarát – 60,0 pont = 12,0 pont

Springcrest Őszibarack Érlelt Gyümölcs Pálinka 2012.

210.

 

2012/0816

 

AQUAVINICUM

 

ÉRLELT

 

GYÜMÖLCS

 

 

  Springcrest Őszibarack

  barricolt tölgyfa hordóban érlelve

 

 

 Az amúgy sem egyszerűen elkészíthető őszibarack pálinka ezen a ponton újabb kihívás, újabb nehézség elé érkezett. Kicsit talán éppen úgy, mint a névadó szentje, Rókus, aki túlélve a pestisjárványt, rokonai által börtönbe vetve kellett szenvednie, míg meg nem halt. Az őszibarack párlat illat és aroma anyagai annyira instabilak a párlatban, hogy a hétköznapi hordós érlelés bizony rövid időn belül teljesen tönkretenné a szerkezetét. Igazából még a legnagyobb pálinkafőzdék kínálatában sem találunk fahordós érlelésű őszibarack párlatot. Nekünk, ezt a mesterséget kicsiben művelve sokkal kevesebb lehetőség áll rendelkezésünkre technikailag, mind anyagilag, viszont az az előnyünk, hogy sokkal közelebb élünk a természethez, mint azok az emberek, akik a csúcsra értek. Józan paraszti gondolkodásra hagyatkozva, sokszor előbbre lehet jutni, mint a pénzre támaszkodva. A barricolt tölgyfahordós érlelést sikerült úgy megoldanom, hogy közben kizártam az oxigénnel való érintkezést, amely tönkre tenné a párlatunkat. A hordós érlelésnél az is sokszor problémaként merül fel, hogy ha elfogy a párlatunk, mit tegyünk bele, ha sokat használtuk más párlatokkal, akkor azok beépülnek a fa pólusaiba és az új párlatba is belekerülnek. Ha nagy a hordónk, sok oxigén kerül bele, ha túl kicsi sokat kell cserélgetni. És igazából az a legjobb, ha minden új párlat új hordóba kerülne, de bizony ez anyagilag igen nehezen megvalósítható. Sajnos még most is, ma is a legtöbb pálinkafogyasztó, aki magának készít párlatot, nem várja meg a minimum három hónapos érlelési időt, sőt addigra az elkészített pálinkáikat elfogyasztják anélkül, hogy valaha is megtudnák, hogy milyen lehetett volna a legjobb állapotában. Szent Rókus öt évig raboskodott nyirkos börtönben, mire a szentség állapotába került. A mi párlatainknak csupán minimum három hónapra van szükségük arra, hogy belső szerkezetük, aromáik és ízeik összeálljanak, egymásba simuljanak. Itt, innen kérek minden pálinkakészítőt és pálinka fogyasztott, hogy három hónapnál fiatalabb párlatot ne fogyasszon, várja ki türelemmel, hogy az érlelési idő leteljen, a párlat valóban elkészüljön. A fahordós érlelés során azonban fokozottan figyelnünk kell hétről-hétre párlatunk fejlődését, és ízleléssel kell megállapítanunk annak tökéletes harmóniáját. Az enyhén füstöt illat, kiválóan illik az őszibarack aromáihoz.

 

Springcrest Őszibarack Ágyas Gyümölcs Párlat 2012.

209.

 

2012/0815

 

AQUAVINICUM

 

ÁGYAS

 

GYÜMÖLCS

 

 

  Springcrest Őszibarack

  üvegben érlelve

 

 

 Az Aquavinicum Párlat Rendszer idei évben megszülető párlatainál is hasonló képen jártam el, mint az előző években. Vagyis a főpárlataimat mindig háromfelé osztva készítek belőlük különböző italokat. Így hát ez sors nem kerülhette el az őszibarack párlatom sem. Ígéretesnek mondható alappárlatot ebben az esetben saját gyümölcsével ágyaztam be, vagyis nem aszalvány került a párlatba, hanem a valódi élőgyümölcs. Természetesen az érett, egészséges, megmosott gyümölcsöket bőröstől helyeztem a párlatba, de feldarabolva gerezdekre, hogy a gyümölcshús jobban érintkezzen a párlattal. Néhány óra alatt a sárga húsú gyümölcs azonnal meg is színezte a natúr színű párlatot. A három hónapos érlelési idő alatt azonban nem csak színben, hanem remélhetőleg beltartalomban is erőteljes változáson megy át a pálinka. Az édességet adott gyümölcscukor beleoldódik a párlatba, a gyümölcs, pedig minden esetben vesz fel a párlat alkohol tartalmából, így az általában magától 40%-osra gyengül vissza. A mag persze nem kerül bele az ágyba, hiszen azt megenni sem szoktuk. Ugyan az utóbbi időben erőteljesen keletről érkezik egy újfajta, nem új, hanem nagyon régi felfogás ezzel a magkérdéssel kapcsolatban. A hazánkban megszokott nyugati orvostudomány eddigi véleménye alapján mérgező a csonthéjasok magbele. Ezzel szemben a keleten fogyasszák ezeket a magokat és köztudottan kevesebbet betegek, hosszabb életűek az emberek, mint nálunk, vagy a nyugati kultúrákban. A fehér virágú őszibarack magja tartalmaz B-17 vitamint. Megfelelő mennyiségben jelen lévő B-17 gátolja a sejtek rákos elváltozását elindító anyagok működését. Vízben oldódó vitamin, tehát, nem rakódik le a szervezetben, hanem dolga végeztével, a vizelettel távozik. A daganatölő hatás kiváltója a természetes cianid és a benzaldehid. Ez a két anyag a B-17 vitaminban cukormolekulává állt össze, hogy táplálja az egészséges sejteket, és a szervezetben kialakult tumor sejteket -CSAK AZOKAT!- pedig alkotórészeire bontva megölje. Mivel a B17-nek keserű íze van, az ember - saját élvezetére ízeket és zamatokat javító törekvésében - elválasztással és fajkeresztezéssel kizárta étrendjéből az olyan keserű anyagokat, mint a B17, sőt elrettentette tőle az embereket, pedig néha érdemes kelet felé is figyelnünk, hátha tudnak ott is valamit az emberek.

 

Springcrest Őszibarack Natúr Gyümölcs Pálinka 2012.

208.

 

2012/0814

 

AQUAVINICUM

 

NATÚR

 

GYÜMÖLCS

 

 

  Springcrest Őszibarack

  üvegben érlelve

 

 

Őszintén megvallva felénk nem igazán ismerik ez a fajta őszibarackot, amely viszonylag korainak mondható. Annak ellenére, hogy sárgahúsú és magvaváló nem nagyon telepítik. Koraisága következtében drága, és nagyon kapos a piacon, ami miatt cefre ritkán készül belőle. Az is igaz, hogy mint minden korai gyümölcs ez is kevesebb gyümölcscukrot tartalmaz, mint később érésű fajtatársai. A Red Haven fajtánál már sikerrel jártam, így ezzel a fajtával is elhatároztam, hogy megpróbálkozom. A cefrézés jól sikerült, a két hétig intenzíven tartó erjedés pozitív dolgokat sejtettem. Nagy várakozással tekintettem a desztilláció elé és nem is csalódtam. A légmentesen lezárt tartályokból magas alkohol tartalmú alszeszt sikerült a kisüsti technológiával kicsalogatnom. A legtöbb ember úgy véli, hogy igazán jellegzetes barackpálinka készítés belőle nagyon nagy kihívás, mivel a lepárlás során nem tartja meg az aroma anyagait, de a kész párlat is hamar elveszíti zamatát. De én azt javaslom, hogy ne adjuk fel dacoljunk a tapasztalatokkal és küzdjünk, mert érdemes, mert az eredmény mindig akkor jön, amikor mások nem várják, amikor mások lemondanak róla! Rendkívül fontos, hogy az alszesz finomítása során törekedjünk arra, hogy minél lassabb legyen a lefolyás, és hogy minél magasabb maradjon az alkoholtartalma. E nélkül hamar elveszítjük a párlatunkba átmentet aromákat is, amelyek főleg az elején az előpárlattal veszítünk el, illetve figyeljünk arra, hogy a végén ne engedjük túl az utópárlatot, mert ott érkeznek a mag ízszerű aromák. A környékünkön a Brill Kereskedelmi főzde, valamint a Márton és Lányai, amelyeknél a kínálatban megtaláljuk az őszibarack pálinkát. A Brilleseknél speciálisan ebből a fajta barackból készítettek párlatot, amellyel a 2007-es Destillata Párlatversenyen ezüstérmet szereztek. Abban azonban minden egyes szakember egyetért, hogy ritkán kóstolható, jó minőségben ritkán készíthető, nagy odafigyelést igénylő pálinka. Színe áttetsző, illatában finoman strukturált, érett őszibarackra jellemző gyümölcsös jegyekkel, melyeket a háttérben fehér szirmú virágok díszítenek. Szájba véve simogató gyümölcs zamat, kellemes alkohol-édesség jelentkezik, jó egyensúllyal, tiszta, kellemes lecsengéssel. Később sem válik harsánnyá, de a gyümölcs fajtajellege határozottan megmarad a megfelelő érleléssel.  

 

I. Nógrád Megyei Pálinkaverseny 2012.

Nógrád Megyei Pálinkabarátok Köre Egyesület Cím: 3136 Etes, Öregetesi út 37. - Tel./Fax: +36-32-410-530 - Mobil: +36-30-210-9225 web: www.nogradipalinka.hu - E-mail: info@nogradipalinka.hu

Nevezési felhívás az I. Regionális Palóc Pálinka- és Párlatversenyre

Kedves pálinkát kedvelő és előállító Barátaink!

2012. évben első alkalommal rendezzük meg a regionális palóc pálinka- és párlatversenyt. A versenyt alapvetően a palóc térségre, régióra (Nógrád-, Heves-, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, valamint Szlovákia Besztercebányai kerülete) hirdetjük meg, azonban a verseny nyílt, bárhonnan elfogadunk nevezéseket.

A verseny és a bírálat helyszíne: Gyümölcsház – 3129 Nagykeresztúr, 0221 hrsz.

A versenyeztetni kívánt tételek beküldési határideje: 2012. augusztus 31., 12.00 óra.

A versenyre nevezett minták bírálatának időpontja: 2012. szeptember 4-5.

VERSENYKATEGÓRIÁK:

1. Ágyas pálinkák,

2. Almatermésű gyümölcsök pálinkái,

3. Bogyós termésű gyümölcsök pálinkái,

4. Csonthéjas termésű gyümölcsök pálinkái,

5. Szőlő pálinkák,

6. Törkölypálinkák,

7. Vadon termő gyümölcsök pálinkái,

8. Egyéb pálinkafajták,

9. Párlatok.

A versenyen indulóknak pálinka/párlat fajtánként 2 x 0,5 liter versenymintát kell eljuttatniuk a Gyümölcsház – 3129 Nagykeresztúr, 0221 hrsz. címre.

Egy versenyző tetszőleges számú pálinkával, párlattal indulhat a pálinka eredetét igazoló dokumentum másolatának csatolásával.

Nevezési díj bérfőzetők és magánfőzők esetén: 1.000,- Ft/minta.

Nevezési díj szeszfőzdék és kereskedők esetén: 5.000,- Ft/minta.

A Nevezési lap letölthető a Nógrád Megyei Pálinkabarátok Köre Egyesület honlapjáról (http://www.nogradipalinka.hu). A verseny részletes leírását a honlapon elérhető Versenyszabályzat tartalmazza.

Kapcsolattartó: Becskereki Tamásné, tel.: +36-30-334-9637, e-mail: info@nogradipalinka.hu.

A verseny eredményhirdetésére az I. Palóc Pálinka Ünnep keretében 2012. szeptember 15-én, 15.00 órakor kerül sor.

Eredményes versenyzést kívánunk:

A verseny szervezőbizottsága

 

Mézes Kajszibarack Párlat Likőr 2012.

207.

 

2012/0813

 

AQUAVINICUM

 

ÁGYAS

 

VEGYES

 

 

  Mézes Kajszibarack

  üvegben érlelve

 

 

 Ez is egy fajta kísérlet, amelyről már beszéltem. Nem én találtam ki, hiszen előttem már többen is meg csinálták, sokkal nagyobbak, de igyekszem a nyomukban járva valami hozzá hasonlót készíteni. Az én első gyógylikőröm Kajszibarackból készült akácméz ágyon. Nem vagyok igazán titkolózós fajta, így elárulom, hogy e párlatomnak három alappillére van: 1. a magyar kajszibarack pálinka, 2. a bátai akácméz, végül a 3. a kardamon. A pálinka fajták közül talán a kajszibarack pálinka a legismertebb, a külföldi turisták számára, hiszen aki egyszer megkóstolja annak egy életre szóló íz élményt adhat. A nap érlelte, puha húsú kajszibarack illata leginkább rózsa és virágillatok kombinációit forrasztja egyé. Íze a magkarakter mandulás kesernyésségét, valamint nagyanyáink baracklekvárját idézi fel. Édes csoda. Visszafogott, de érezhető virágillatok, kajszibarackra hajazó „cukrászda” érzéssel vegyítve és kellően marcipános háttérrel. Mintha a mézillat sok lenne, de még sem sok, sőt, kell is ennyi. Emellett barátságos gyümölcsösség bujkál az illatában, megfelelő virág aromákkal, kicsit rózsás, de a liliom is felfedezhető. A szájban kellemes élmény, azonnal felbukkan a barack, a méz íze szinte halovány, de azért úgy van jelen, hogy mégis érezhető. Utóíze tisztán az aszalt baracké, kicsit fűszeres is, kicsit lekváros is. Az akácméz egyike a legértékesebb táplálékoknak. A mézben a cukron kívül sok olyan értékes anyag van, amely a mézfogyasztást kívánatossá teszi. Harmonikus lágy ízű és kevésbé savas. Akácvirág illatú. Területtől függően csaknem színtelentől az enyhén sárgásig terjed a színárnyalata. Lehet akár zöldes beütésű is. Jelentős gyümölcscukor-tartalma miatt sokáig folyékony. Kevés virágport tartalmaz. Jó fertőtlenítő. Köhögés ellen ajánlott. Gyomorsav túltermelés miatti emésztési zavarok oldására is alkalmas. A magyar akácméz minősége és egyedisége miatt már Hungaricumnak számít. A „Cardamomum” név talán a görög kardia = szív és amomum = fűszer szavakból származik. Serkenti a szívizmok működését, javítja az emésztést, gyomorerősítő, szélhajtó. Köhögéscsillapító és tonizáló szer. Felfúvódás, rossz emésztés, fejfájás ellen is jó. Kardamon az egyik legrégebbi, illetve a sáfrány és a vanília után a legdrágább fűszernövény a világon, de azt is mondják, hogy fiatalító hatása van, ezért is nevezhetik hazájában, a fűszerek királynőjének.

 

Mézes

Mézes

Őszintén szólva, évek óta én magam is kicsit méltatlanul hátrányosan megkülönböztettem ezt a fajta italt, amelyről a pálinkatörvény kimondja, hogy a pálinka nevet csak olyan párlat viselheti, amely semmilyen adalékanyagot nem tartalmaz. Még mézet sem. Ezzel szemben némi küzdelem után sikerült elérni, hogy az ágyas más kérdés lett, hiszen érveltek a szakemberek, ez nem más, mint a gyümölcs, amiből a pálinkát főzték, és ez, pedig természetes alapanyaga a párlatnak. Óriási vitákat generált a kérdés, végül a gyümölcságy maradhatott, a méznek mennie kellett. A mézes verzió ezzel éppen azt veszítette el, amely az identitását adta, mert a mézes likőr, vagy párlat, valljuk be, mégsem ugyanaz. A pálinka kedvelők többsége a likőröket elnéző, kicsit lekicsinylő atyáskodással kezeli, sőt kizárólag női, azaz valami édes, szirupos, ragacsos italként aposztrofálja. A nőknek ehhez természetesen semmi köze. Itt azért lényegesen másról van szó. Ugyanakkor a mézes pálinka, attól, hogy megfosztjuk pálinka mivoltától, még nem biztos, hogy likőrök közé besorolható. Tudniillik a likőr definíciója szerint ugyanis: „olyan alkoholos ital, melynek cukortartalma fajtától függően legalább 70–100 g/l, alkoholtartalma legalább 15%.” A piacon megtalálható mézesek éppen emiatt még mindig sokkal közelebb állnak a pálinkához, mint a likőrökhöz. Igazság szerint a pálinkakultúra újjászületésében, vagy éppen megújulásában úttörő szerep jutott a mézes pálinkának. Azt is mondhatnánk, hogy a pálinkakultúra éppen ezekben a hamvakban szunnyadt, majd támadt fel főnixként hamvaiból. Bizony sokan rajta keresztül találtak vissza a valódi műfajhoz. Felmérések szerint máig mézesből fogy a legtöbb, ezt isszák a fiatalok, boldogok és boldogtalanok. Mégis tartja magát, illetve létezik egy, lehet, hogy csupán legenda miszerint a férfiak ősellenségei a mézes pálinkának. Fejben sokáig én is közéjük tartoztam, de aztán egy új régi családtagon keresztül mondhatni szinte napi-heti kapcsolatba kerültem a mézzel, illetve a mézes pálinkával. Tagadhatatlan, hogy voltak, talán vannak mai is olyan kereskedelmi főzdék, akiktől a piac tele van gagyi termékekkel, sok esetben a méz meg a gyümölcságy csak arra jó, hogy elfedjék az apróbb hibákat, a kicsit több elő - és utópárlat kellemetlen aromáit. Sajnos ez is csak azt mutatja, hogy a pálinkafőzdék többsége készségesen kiszolgálja a populáris elvárásokat, alacsonyabb alkoholszint, ragacsos édességgel, mert ez olcsóbban előállítható, olcsóbban eladható, és nagy mennyiségben fogy. Végül mégis elfogadva a tényt, hogy valójában inkább likőrök ezek, mint pálinkák, én is úgy gondolom, hogy ezen a helyen kell kezelnünk ezeket az italokat. Arról sem szabad viszont megfeledkeznünk, hogy ebben a szegmensben is léteznek igényesebb fogyasztók. Talán idővel magamat is majd ezek közé sorolhatóm majd, de addig nem is sokat kell a mézessel együtt fejlődnöm. Új kihívás, új feladat, amelyben bizonyítani lehet rá termetségünket. Azt azonban tartsuk mindig észben, és mindig szem előtt, hogy nem mi találtuk fel ezt a dolgot, még ha előszeretettel beszélünk is erről. A modern orvostudomány és a népi gyógyászat, sokszor kerül szembe egymással abban a kérdésben, hogy a pálinkának valóban létezik-e gyógyító hatása? Hajdanán, amikor még nem létezett tudományos orvoslás vagy rendszeres orvosi rendelés, a betegségekkel és járványokkal szembeni védekezés céljából kénytelenek voltak az emberek a természetben meg található alapanyagok felhasználásával saját maguknak orvosságot készíteni. Korunkban, ha csak részben is, a természetgyógyászat újra alkalmazza a hagyományos gyógymódokat és gyógyszereket, amelyek közül néhány még mindig ismert. A „Pálinkás jó reggelt!” köszönés eredendően egy, a vidéki ember reggeli szokására utal. A pálinka reggeli fogyasztása a paraszti élet elmaradhatatlan része volt. Segítette az állati eredetű zsírok megemésztését, és a fizikai munka fáradalmainak megkönnyítését is szolgálta. Magas alkoholtartalom miatt erősen fertőtlenítő hatású a pálinka, a gyomorfertőzések megelőzésére is alkalmazták. A mézzel ízesített vagy a mézből készített alkoholos termékek készítését már igen régen felismerte az emberiség, talán első szeszesitala is ehhez hasonló lehettek. A mézzel ízesített bort gyógybornak, a mézzel ízesített pálinkát gyógypálinkának szokták nevezni. A mézes pálinka készítésének és fogyasztásának kultúrájának sok népi hagyományban említésre kerül. Jelentősége a mai napig változatlan. A főleg nőknek készített pálinkafélét családi ünnepek, névnap, keresztelő, lakodalom és búcsúk alkalmával fogyasztották előszeretettel. A mézespálinkát a 16-17. századi Magyarországon ismerték az ekkor széles körben elterjedt mézkultúra a 18. századra eltűnni látszott. Ezt követő századokban gyógypálinkák között találkozhatunk vele. A magyarok állítólag a pálinkát a kalandozások idejéből ismerik. Anonymus Gesztájából tudhatjuk, hogy a magyarok Saint Gallenben ismerték meg az alkohol hatását és erejét. Az első pálinka igen alacsony szeszfokkal bírt, az első párlás 10-22 fok körüli. Az úgynevezett tömény italokat a XI. századtól már ismerték, ezek már szó szerint méregerősek voltak. Báró Apor Péter (1676-1752) azt írta, hogy az ő korában nem kávét ittak reggelire, hanem akovitát. A derék ősanyáink, az asszonyok az akovitát poharakba töltötték, mézzel édesítették, egy-két széttépett fügét, vagy mazsolát dobtak bele, majd meggyújtották, megkeverték és a lángok elhamvadása után kortyolgatták. Ez volt az első mézes pálinka. A mézes pálinka készítéséről Reguly Antal nyelvtudós (1857) is megemlékezik. Eszerint a mézet serpenyőben felolvasztották, majd miután kihűlt, pálinkát öntöttek rá, ismét a tűzre tették és összemelegítették. Ezt az édes italt főleg asszonyok fogyasztották lakodalmakban. Akárcsak a kovászt, úgy tanulták meg és adták tovább a mézes pálinka receptjét, főként a méhészek. Mit is tud ez a méz, miért is jó, ha belekerül párlatainkba? Tulajdonképpen a méhek sem tesznek mást, mint keresik azokat a növényeket, amelyek mézelnek, és a virágporukat összegyűjtve alakítják azt át méz, amely
1 - mézben található hidrogénperoxid a szuvasodás kórokozója ellen is hatásos?
2 - amíg a mézet vízzel fel nem hígítják, erjedésnek sem indulhat?
3 - a kristályosodó méznek a kémiai tulajdonságai semmit sem változnak, ez csupán fizikai jelenség
4 - a méz jó nyugtató és altató, segíti az ébrenlétből az alvó állapotba való áthajlást.
5 - az ikrás méz apró szemcséivel jobban tisztítja a torkot, mint a folyékony?
6 - a méz nemcsak fertőtlenít, hanem tisztít is?
7 - a folyékony mézet hígítatlanul eredményesen használhatjuk nagyobb felületű horzsolt, zúzott sebek gyógyítására?
8 - A mézzel borított felületet nem kell bekötözni!
9 - a mézet hígítva a szem felszínes gyulladásaira, sérüléseire hatékonyan alkalmazhatjuk?
10 - a méz egyes cukor-összetevői gyorsan és átalakulás nélkül felszívódnak? Ezért a méz az izomfáradtságot hamar megszüntetheti, ugyanezért a terhességi vészes hányásban szenvedő nők is fogyaszthatják.
11 - a méz gyümölcscukrából nem lesz zsír, mert a májban glikogénként raktározódik?
12 - a méz szőlőcukrából nem lesz zsír, mert rövidesen elég az izmokban?
13 - a méz tejcukrából nem lesz zsír, mert azt a bél hasznos mikroorganizmusai használják fel?
14 - egyes mézfajták a szervezet vízháztartását is befolyásolják? A méz a felesleges vizet kihatja, ami egészséges fogyáshoz vezet.
Azt is tudjuk már, hogy akár csak a gyümölcsöket, úgy a mézeket is már fajtánként külön gyűjtik és készítik. Meg is oszlik a vélemény azzal kapcsolatban is, hogy melyik mézfajta, melyik pálinkához társítva a legjobb. Én úgy gondolom, hogy ez is bizony ízlés kérdése, és nem egymás fölé kell őket rangsorolni, hanem inkább egymás mellé, egymást jól kiegészítve.

A legtöbben, a legegyszerűbb módon készítik el saját mézesüket, mert azért abban ne kételkedjünk, hogy mindenki a saját készítésére esküszik. Általában a szokás az, hogy 1 liter pálinkához 30 deka mézet adunk, felkeverjük és már fogyasztható is. Ez a pálinka azonban opálos és kissé zavaros lesz. Asztalra rakva, pohárba töltve nem éppen bizalomgerjesztő látvány. Van azonban az igényesebb készítési mód is, amely során 1 liter pálinkát felmelegítünk, figyelve arra, hogy a pálinka forrás pontja 78 fok körül van, majd külön felmelegítünk 30 deka mézet, összeöntjük és felkeverjük. Figyelnünk kell arra is, hogy a mézben található beltartalmi értékek 40-50 C. hőmérsékleten károsodnak, elpusztulnak. A másik fontos tényező, hogy a házasítandó anyagok hőmérséklete ne térjen el 10%-nál jobban. A harmadik dolog, hogy sohasem a pálinkát tesszük a mézbe, hanem fordítva. A negyedik meghatározója a házasításnak az arány, amely függ a pálinka és a méz fajtájától is. Amennyiben mézes pálinkát akarunk készíteni, és nem akarjuk, hogy a pálinkánk tulajdonságai fölé kerekedjen a méz, akkor kevesebbet javaslok beletenni, amitől az alkoholtartalma is magasabb marad. Amennyiben pálinkás mézet akarunk inni, akkor szabad a pálya az arányokat tekintve. Az érlelés szabályai továbbra is érvényesek erre az italra, a 3-4 napot kicsit elhamarkodottnak tartom. Az viszont igaz, hogy minél kisebb alkoholtartalmú az italunk, annál hidegebben fogyaszthatjuk. A mézes pálinka már nevében is egészséget, szép színt, zamatos ízt és különleges komplexitást ad.

A mézes pálinka már történelmi időkben is kedvenc volt, miért ne lehetne kedvence az eljövendő generációknak is. Mézes pálinkát inni egy kicsit az alkoholtartalom lecsökkentését is jelenti. A hölgyek, és Urak is szívesebben fogyasztják az így legyengített mézes pálinkát, mert a pálinka fogyasztás kultúrájának legfontosabb kitétele, hogy nem a lerészegesedés a cél, hanem gasztronómiai élvezet. Az orvosság, pedig méz formájában a mézes pálinkában benne foglalt, jól körbeölelt. A különleges gyümölcsből készült illat- és ízgazdag pálinkák mézzel ízesítve kellemes és mindenek előtt egyedi harmonizált élményt nyújtanak. A ritka gazdag íz és gyümölcshatás a nagy odafigyeléssel válogatott gyümölcsöknek köszönhető és a méztől kicsit likőrszerű élményhez juttat bennünket. A pohárba öntve lassan telíti el az orrot a kellemes gyümölcs illat, amely sokáig megmarad. Mindenképpen úgy gondolom, hogy helye van a mézes italoknak a köztudatban, és a mindennapokban, azt azonban nem hinném, hogy főként nyáron, de télen mindenképpen. Megígérhetem barátaimnak és ismerőseimnek, hogy mindent elkövetek azért, hogy e téren is megtaláljam a megfelelő arányokat.

Suncrest őszibarack

Az őszibarack Európai elterjedésének forrása Itália, majd Franciaország, ahol a kedvező életkörülmények és tenyésztési feltételek miatt, nem csak termesztik, de fajtáinak szaporítása is fellendült. Nálunk Magyarországon közismerten gyűjtőnevűkön francia baracknak nevezik. Oliver De Serres 1604-ben megjelent kertészetről szóló munkájában a Théatre d’Agriculture, már 12 fajtát ír le. Érdekesség gyanánt említeném meg, hogy a legközelebbi rokona a mandula, távolabbi rokonai a szilva és a kajszibarack. Az utóbbi napokban, hetekben sokat írtam erről a gyümölcsről általánosságban is, és konkrétan egy-egy fajtáról is, amelyekből cefrét volt szerencsém készíteni. Még néhány információt megismételnék az őszibarackról, annak belső, élettani tulajdonságairól. Sárga antioxidáns xantofill színanyagaik rákellenes hatásúak. A kevésbé leveses barack is hasznos, mert rengeteg rostjával és pektinjével az emésztést segíti, megakadályozza a székrekedést, ami idegen helyen, nyaraláskor segíthet. A pektin egyébként a koleszterinszintet is egészséges irányba tolja el. Ásványi anyagai közül viszonylag magas, 200 milligrammnyi káliumtartalma jelentős, 9 mg magnézium, 8 mg kálium rejlik benne. Különösen a nyári forróságban, amikor a szívbetegekre nehéz napok várnak, napi 2-3 barack sokat segíthet. A benne lévő kálium és nátrium ugyanis 7:1 arányban van jelen, ami ideálisnak tekinthető a szívpanaszok enyhítésére. A következőkben, pedig konkrétan a Suncrest fajtáról írnák. Származása és elterjedése a következőképpen alakul. J. H. Weinberger a kaliforniai Fresno-ban (USA) az Alamar és Gold Dust keresztezéséből nyerte. 1959-től kezdve terjed el Európában. Jól beilleszkedett a már itt található fajták érési rendjébe. Érése augusztus második fele, 18 nappal későbbi, mint a Redhaven-é. Gyümölcse 130 – 200 gramm tömegű, lapított gömb alakú, csúcsa kissé besüllyedt. Felülete gyengén szőrözött, sárga alapszínét 60-80%-ban bordópiros bemosott fedőszín borítja. Húsa sárga, a mag körül pirosra színeződik, szilárd állományú, harmonikus, nagyon jó ízű. Az áruvá készítést jól tűri. Magja közepes, gömbölyű, a hústól jól elválik. Friss fogyasztásra és befőttként is kitűnő. Idén sajnos a csapadék hiány következtében nem tudott kiteljesedni, sőt valósággal megszorult már a fán. Emiatt aztán rostjai még keményebbé váltak, talán a szokottnál is szőrösebb lett. Fája középerős növekedésű. Hidegigénye közepes. Levélmirigyei vese alakúak. Virágai rózsa alakúak, korán nyílnak. Rendszeresen nagy termést hoz. Sajnos fogékony a baktériumos rákosodásra és a leukosztómás ágelhalásra, azonban lisztharmatra kissé fogékony. Kiváló termőképessége és kiváló áruértékű gyümölcsei alapján érési idejében a legjobb fajta. Friss fogyasztásra és befőttként is kitűnő. Rendszeresen bőtermő. Idén először készítek belőle cefrét, és bízom benne, hogy jól vissza fogja adni az egyébként ízletes gyümölcs aromáit. Feldolgozása nem volt könnyű keménysége miatt, tehát javaslom a gyümölcs darálását, a mag eltávolítását követően, a pektin bontásról, valamint a sav beállításról sem szabad megfeledkezni.