Suncrest őszibarack

Az őszibarack Európai elterjedésének forrása Itália, majd Franciaország, ahol a kedvező életkörülmények és tenyésztési feltételek miatt, nem csak termesztik, de fajtáinak szaporítása is fellendült. Nálunk Magyarországon közismerten gyűjtőnevűkön francia baracknak nevezik. Oliver De Serres 1604-ben megjelent kertészetről szóló munkájában a Théatre d’Agriculture, már 12 fajtát ír le. Érdekesség gyanánt említeném meg, hogy a legközelebbi rokona a mandula, távolabbi rokonai a szilva és a kajszibarack. Az utóbbi napokban, hetekben sokat írtam erről a gyümölcsről általánosságban is, és konkrétan egy-egy fajtáról is, amelyekből cefrét volt szerencsém készíteni. Még néhány információt megismételnék az őszibarackról, annak belső, élettani tulajdonságairól. Sárga antioxidáns xantofill színanyagaik rákellenes hatásúak. A kevésbé leveses barack is hasznos, mert rengeteg rostjával és pektinjével az emésztést segíti, megakadályozza a székrekedést, ami idegen helyen, nyaraláskor segíthet. A pektin egyébként a koleszterinszintet is egészséges irányba tolja el. Ásványi anyagai közül viszonylag magas, 200 milligrammnyi káliumtartalma jelentős, 9 mg magnézium, 8 mg kálium rejlik benne. Különösen a nyári forróságban, amikor a szívbetegekre nehéz napok várnak, napi 2-3 barack sokat segíthet. A benne lévő kálium és nátrium ugyanis 7:1 arányban van jelen, ami ideálisnak tekinthető a szívpanaszok enyhítésére. A következőkben, pedig konkrétan a Suncrest fajtáról írnák. Származása és elterjedése a következőképpen alakul. J. H. Weinberger a kaliforniai Fresno-ban (USA) az Alamar és Gold Dust keresztezéséből nyerte. 1959-től kezdve terjed el Európában. Jól beilleszkedett a már itt található fajták érési rendjébe. Érése augusztus második fele, 18 nappal későbbi, mint a Redhaven-é. Gyümölcse 130 – 200 gramm tömegű, lapított gömb alakú, csúcsa kissé besüllyedt. Felülete gyengén szőrözött, sárga alapszínét 60-80%-ban bordópiros bemosott fedőszín borítja. Húsa sárga, a mag körül pirosra színeződik, szilárd állományú, harmonikus, nagyon jó ízű. Az áruvá készítést jól tűri. Magja közepes, gömbölyű, a hústól jól elválik. Friss fogyasztásra és befőttként is kitűnő. Idén sajnos a csapadék hiány következtében nem tudott kiteljesedni, sőt valósággal megszorult már a fán. Emiatt aztán rostjai még keményebbé váltak, talán a szokottnál is szőrösebb lett. Fája középerős növekedésű. Hidegigénye közepes. Levélmirigyei vese alakúak. Virágai rózsa alakúak, korán nyílnak. Rendszeresen nagy termést hoz. Sajnos fogékony a baktériumos rákosodásra és a leukosztómás ágelhalásra, azonban lisztharmatra kissé fogékony. Kiváló termőképessége és kiváló áruértékű gyümölcsei alapján érési idejében a legjobb fajta. Friss fogyasztásra és befőttként is kitűnő. Rendszeresen bőtermő. Idén először készítek belőle cefrét, és bízom benne, hogy jól vissza fogja adni az egyébként ízletes gyümölcs aromáit. Feldolgozása nem volt könnyű keménysége miatt, tehát javaslom a gyümölcs darálását, a mag eltávolítását követően, a pektin bontásról, valamint a sav beállításról sem szabad megfeledkezni.