Sárgamuskotály Szőlő Érlelt Törkölypálinka 2013.

300.

2013/0216

AQUAVINICUM

ÉRLELT

TÖRKÖLY

 

  Sárgamuskotály szőlő

  Akácfahordóban érlelve

 

 

 Most a klasszikusnak nevezhető bevezetőm következik, amely szerint az Aquavinicum párlat Rendszerre felépített termékrendszer alapja, hogy három fő kategóriát képeztünk, amely során készítünk natúr pálinkát, készítünk fahordós érlelésű pálinkát, valamint gyümölcsökkel, fűszerekkel ágyas párlatokat. Itt ma a második főkategória a fahordós érlelésűt mutatom be. Mint már említettem a Sárgamuskotály szőlőből készült pálinkák, tapasztalataink szerint kedvelik a fahordós érlelést, jól illeszkedik illat és íz világukba. Maga a szőlő valószínűleg Elő-Ázsiából került hazánkba is. A világ legrégibb és legismertebb szőlőfajtája, amelyet már a görögök és a rómaiak is említenek szakirodalmukban. Kedvező körülmények között aszúsodhat, amelynek révén nem veszíti el savait sem, mivel az ottonelnél jobb savakkal bír. Az illatos fajták közt a legrafináltabb és legelegánsabb illat- és ízjegyeket mutatja. Ősi pontusi fajta a georgica csoportból. Talán a legrégibb időktől megtalálható fajta a Kárpát-medencében. Egyes források szerint már a rómaiak idejében is termeszthették. Ma Magyarországon 410 ha nagyságú termőterületén Tokaj-Hegyalja, Mátraalja és Balatonboglár osztozik. Tokaj-Hegyalján egyre több termelő telepíti, nagyobb teret engedve e fajtának. Bármely talajféleségen jól érzi magát, de a laza homokon hajlamos a túltermelésre. Pálinkája borával ellentétben nem igazán ismert, de különösen kedvelt az illatos fajták között. Sajnos, a korábbi évtizedekben Magyarországon rendszeresen csak félédes, édes iskolázásban lehetett megtalálni és értékeit nem feltétlenül tudta így megmutatni. Savasabb, mint fajtatársa, a muscat ottonel, de üde, fajtajelleges illatának megőrzéséhez a viszonylag korai szüret elengedhetetlen. Bora önállóan iskolázva viszonylag gyorsan öregszik, ez a pálinkájára nem jellemző. Aszúsodása jó, korai érése és elegáns savai miatt a  pálinkája szépen harmonizál, így a jövőben jelentős szerepet játszhat. A tiszta muskotály pálinkák élettartamáról még nincsenek értékelhető adataink, de az már most is egyértelmű, hogy a fajta jelenléte kedvező, ettől aztán igen közkedveltté teszi. Mindenkinek csak javasolni tudom, hogy bátran nyúljon hozzá, bár nem könnyű alapanyagot szerezni e fajtából. Ennek a pálinkának az akácfahordós érlelést választottam, amelytől zöldessárga színt kap az érlelés során. 

 

Sárgamuskotály Szőlő Natúr Törkölypálinka 2013.

299.

2013/0215

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

 

  Sárgamuskotály szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 Azt is mondhatnám, hogy folytatom a különleges alapanyagú párlatok bemutatását, de az igazság az, hogy ez az alapanyag már nem olyan különleges, hiszen évek óta elkészítem már ebből az adott pálinkánkat. A szőlő a Rigóvár hegyen, északra néző dűlőben termett, pontosan a pincészetünk felett, mintegy negyven méterrel. A meredek domboldalon művelt egyes gordon mindig nagyon szép szőlőt terem, amely magas cukortartalommal, és karakteres savtartalommal párosul. Minden évben a szüretben is részünk lehet, hiszen a birtok tulajdonosa a sógorom és a bátyja, így a húgom révén, aki a pincészetünk tagja, tulajdonképpen saját termésnek is nevezhetjük. Persze nem csak a szüretben, hanem magában a szőlőfeldolgozásában, a must kezelésében és a borkészítésben is aktívan részt veszünk. Később természetesen a kóstolások sem maradnak el. A sárgamuskotály nagyon ritka a mi hegyközségünk területén, így a sógorom bátyja a borával rendszeresen szép sikereket ér el a borversenyeken. Ez a szőlő az egyik legrégebbi európai szőlőfajta, napjaink egyik divatos fajtája, amelyből egyre többet telepítenek. Dél-Franciaországból származik, és a leggyakrabban Lunel és Frontignan városok közelében találkozhatunk vele. Az utóbbi években több borvidéken kísérleteznek ezzel a fajtával, például a Balaton környékén és az Ászás-Neszmélyi Borvidéken is. Puha héja miatt meglehetősen rothadékony. Mustja közepes cukor- és savtartalommal bír. Levelei fűrészes szélűek, fürtjei hengeresek és vállasak. Bogyói a napos oldalon rozsdásodnak. Sárgászöld szemei kicsik és gömbölyűek, vastag de puha héjúak, lédúsak, ropogósak, finom muskotályos ízűek. Főképp Tokajban terem, ahol száraz és édes iskolázású borokat egyaránt készítenek belőle, de felhasználják Tokaji Aszu és Tokaji Szamorodni készítésénél is. Rendkívül gyümölcsös jellegzetes szőlő illatú és zamatú bort ad, ízében és illatban bodza és szőlővirág tónusok mutatkoznak. Félédes, vagy édes minőségi bort készítenek belőle. E tendenciák ellenére a sógorom bátyja száraz bort készített belőle, én pedig az édes törkölyét otthon megerjesztve készítem el belőle a törkölypálinkáját, amelyben a muskotályos jelleg nagyon szépen kidomborodik. A párlat szereti a pihentetést és az érlelést, ízvilága a chardonnayhoz közelíthető. Pár hónap múlva szép törkölypálinka palackozható belőle. 

 

Zenit - Irsai Olivér Szőlő Cuvée Natúr Törkölypálinka 2013.

298.

2013/0214

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

 

  Zenit - Irsai Olivér Cuvée

  üvegben érlelve

 

 

 Nem is olyan régen azt írták ennek a pálinkának az egyik összetevőjéről, hogy igen népszerű magyar fehér szőlő, amely borszőlőnek és csemegeszőlőnek is használható. Ma már ez a megfogalmazás nem helyt álló, mert nem csak csemegeszőlőnek, nemcsak bornak, hanem örömmel jelenthetjük ki, hogy pálinkának is immár az egyik legkedveltebb szőlő alapanyag. Az utóbbi években lezajlott hazai pálinkaversenyeken egyre többet indítanak ebből a fajtából és szinte elkerülhetetlen, hogy díjat ne nyerjenek vele, mert szinte elronthatatlan, annyira intenzív illat és aromaanyagokkal rendelkezik. Néhány dolgot azért nem árt tudni róla: 1930-ban Kocsis Pál nemesítette Csabagyöngye és Pozsonyi Fehér szőlőfajtákból. Elnevezése állítólag egy kártyapartihoz kötődik, amelyben a győztes nevét örökítették meg ebben a frissen kinemesített szőlőfajtában. Korán érő szőlő, vékony héja ellenére kevésbé rothad, mustja közepes cukortartalmú, és a csemegeszőlőkre jellemző alacsony savtartalommal bír. Ennek számunkra van jelentősége, hiszen cefrézéskor erre ügyelnünk kell. A bogyók kicsik, a fürt középnagy méretű. Az Irsai Olivér bora erőteljesen muskotályos illatú, savaiban lágy, friss, üdítő jellegű. Őszintén megvallva én már ittam a borából, és ittam több alkalommal a pálinkájából is, így nyugodt szívvel ki tudom jelenteni, hogy pálinkája sokkal jobb, mint a bora. Jómagam is mindent megpróbáltam azért, hogy szerezzek ebből egy főzetre való cefreanyagot, de nem sikerült még horrorisztikus áron sem. Egy kis mennyiséget azonban mégis bátorkodtam bevállalni, de ahhoz nem elegendőt, hogy önálló párlatot készítsek belőle, így zenit szőlő törkölyével házasítottam össze. A zenit is magyarfajta, és nyilvánvalóan az irsai olivér is, így a keletkezett pálinka is valódi hungarikumnak számít. Természetesen a házasítás következtében megváltozott mindkét fajta karaktere, és így egy cuvée pálinka jött létre mindkét szőlőfajta illatjegyeivel. Az Irsai Olivér fajta, egyedi és utánozhatatlan illatvilágát, jellegzetes szőlő zamatát esszenciaként élvezhetjük ebben a pálinkában. Kóstolva alkohol tartalma ellenére friss, könnyed, már-már játékos, ugyanakkor tekintélyt parancsoló is egyszerre. Határozott illata hamar kinyílik a pohárban. Grapefruit, fehér szirmú virágok tavaszi kavalkádja érezhető, melyet leheletnyi hűvös fanyarság kerekít, fiatalos, lendületes karaktert adva neki. 

 

Vérnaranccsal Ágyas Déligyümölcs Párlat 2013.

297.

2013/0213

AQUAVINICUM

ÁGYAS

DÉLIGYÜMÖLCS

 

  Vérnarancs

  üvegben érlelve

 

 

 Különlegességek címszóval vezettem fel azt a sorozatot, amelyet pár hete kezdtem meg, és valóban remélem sikerült olyan egyedi termékeket bemutatnom, amelyekkel nem mindennap találkozhat a pálinkát kedvelők tábora. Ennek a vonalnak a folytatásaként ma egy olyan ágyas párlatot fogok megismertetni a publikummal, amely ha csak árnyalattal is, de eltér a megszokott déligyümölcs párlatoktól. Az elmúlt években narancs alapú párlataimmal több sikert is sikerült elérnem, és azt hiszem, hogy öndicséret nélkül állíthatom, hogy e gyümölcs kisebb szakértőjének tekinthetem magamat. A téli időszak, a havazások, a megfázások ideje figyelmünket egyébként is a déligyümölcsök irányába tereli, de ezen belül is a vérnarancs, amelyről most írok, illetve beszélek nagyon, egyedinek számít. Az alappárlat ebben az esetben is a klasszikus narancspárlat, mellyel az utóbbi időben egyre többen próbálkoznak meg, mint cefrézési alapanyaggal. Nem könnyű, sőt kifejezetten nehéz jó narancspárlatot elkészíteni, és ezért nem is javaslom mindenkinek, csak azoknak, akik elég elszántak ahhoz, hogy ebbe belevágjanak. A citromtermő vidékeken és a világ mediterrán területein mindenütt termesztik. Három fő fajtája a Tarokko, a Moro és a Sanguinelli.  A vérnarancs december végén jelenik meg a piacon, általában május végéig kapható. A nyár második felében is elérhető, a déli félteke egyes országaiból. Ezt a fajta Cara Cara néven ismert. A vérnarancs nagyobb mennyiségű antioxidánst tartalmaz, mint a többi narancs. Egyedülálló aromával, és magas C vitamin, folsav, kálium és tiamin  tartalommal rendelkezik. Gyomorerősítő, étvágynövelő és vértisztító hatású gyümölcs. Bár nem feltétlenül ide mutató bejegyzés, de a narancs fogyasztás előtti mosása nagyon fontos, a héj esetleges tovább felhasználása, pedig csak hosszas áztatás után javasolt. A vérnarancs az édes narancs mutáns változata, míg a többi citrusféle hibrid keresztezésből származik. A cefrézés előtt mindenképpen el kell távolítani a héját, az nem kerülhet bele a pálinkába. Édes íze ellenére minimális párlat keletkezik belőle, ami jelentősen megdrágítja ezt az italt. Vérnarancs ágytól különleges színt kap a párlatunk, és ízében, zamataiban is közelebb kerül az eredeti gyümölcs ízéhez. Az ágyba már tehetünk bele némi gondosan előkészített, steril héjat, mert az mind ízben, mind zamatban és illatban gazdagítja párlatunkat.

 

Vérnarancs

Herbarium Librum

   Rutafélék Családja

Citrus sinensis

Vérnarancs

 

A narancs talán a legismertebb és legkedveltebb déligyümölcs. Annak ellenére, hogy manapság már egész évben kapható, a nyári szezonban nagyon keveset eszünk belőle, hiszen kiszorítja a hazai gyümölcsök kínálata. A narancslé fogyasztásának divatba jöttével azonban egész évben élvezhetjük zamatát. A vérnarancs alapvetően abban különbözik hagyományos színű társaitól, hogy a gyümölcshús sötétbordó-vörös színű. Színét az antocianin nevű vegyületcsoport okozza. Néha a külső héj is sötét színűvé válik. Bőre sokkal keményebb és nehezebb, mint a többi narancs esetében. Sötétbordó leve rendkívül zamatos, sűrű állagú. Használható az éttermi felhasználásban, a cukrászatban, legnagyobb része mégis narancslé formájában fogy. Ahogy a narancs Kína és Indokína vidékein honos növény, ugyanúgy a vérnarancs is innen származhat. A citromtermő vidékeken és a világ mediterrán területein mindenütt termesztik. Három fő fajtája a Tarokko, a Moro és a Sanguinelli.  A vérnarancs december végén jelenik meg a piacon, általában május végéig kapható. A nyár második felében is elérhető, a déli félteke egyes országaiból. Ezt a fajta Cara Cara néven ismert. A vérnarancs nagyobb mennyiségű antioxidánst tartalmaz, mint a többi narancs. Egyedülálló aromával, és magas C vitamin, folsav, kálium és tiamin  tartalommal rendelkezik. Gyomorerősítő, étvágynövelő és vértisztító hatású gyümölcs. Bár nem feltétlenül ide mutató bejegyzés, de a narancs fogyasztás előtti mosása nagyon fontos, a héj esetleges tovább felhasználása pedig csak hosszas áztatás után javasolt. A vérnarancs az édes narancs mutáns változata, míg a többi citrusféle hibrid keresztezésből származik. A vérnarancsok héjában és húsában a vörös pigmentek hatására keletkezik az a bizonyos jellegzetes, pirosas elszíneződés. Ízük némileg savanyúbb a sima narancsénál, főbb termőhelyeik vulkanikus eredetűek, mint Olaszországban az Etna vidéke. A narancs vörös húsú fajtájában antociánok találhatóak, melyek jó antioxidáns hatással bírnak. Ismert, hogy a cukorbetegségben az erek állapotának rosszabbodásában a keletkező szabad gyökök nagy szerepet játszanak. Kimutatták, hogy a vérnarancs különösen cukorbetegekben igen jelentősen növeli az antioxidánsok mennyiségét a vérben, és ezzel együtt jelentős csökkenést eredményez a káros anyagok szintjében. Mindez azt jelenti, hogy a vérnarancs fogyasztása különösen előnyös a diabéteszben szenvedők számára. Véleményük szerint olyan egészségügyi előnyöket írhatunk a különbséget jelentő vörös pigment számlájára, mint az elhízással és a szívbetegségekkel való fokozottabb megküzdés képessége. Egy újabb tanulmány szerint, ha vérnarancs juice-t fogyasztunk a reggeli részeként, az csökkenti a zsíros villásreggeli káros hatásait. A "The Plant Cell" magazin természettudósai leírják, miként határozták meg a vörös gént, mely a vérnarancsot pirossá teszi. Megnövelte a rendes narancsfajták beoltásának variációs lehetőségét, az a tény, hogy rájöttek a gén, hogyan aktiválható. A vérnarancs éréséhez hidegebb időjárás is szükségeltetik, jelenleg kiszámíthatóan egyedül a földközi-tengeri Szicíliában, az Etna lábánál termeszthető. Ezért nehezen hozzáférhető és drágább, az egyszerű juice-nál." A vérnarancs természetes pigmenttartalma miatt kedvező hatással van a szív- és érrendszerre, kontroll alatt tartja a cukorbetegséget és csökkenti az elhízás mértékét - mondta Prof. Cathie Martin, a Norwic-i John Innes Center kutatócsoportjának a vezetője. A pigmentek antocianid vegyületek, amelyek pirosra, kékre és lilára színezik a gyümölcsöket. Egy 2010-es tanulmány szerint vérnarancs juice védte meg a laboratóriumi egereket az elhízástól magas zsírtartalmú negatív diéta során" - jelentette ki Martin professzor. Az egerek 30 százalékkal kevesebb zsírt termeltek, mint azok az állatok, akik vizet vagy rendes narancs juice-t kaptak. Egy friss, jelenleg még kiadatlan olasz tanulmány során azt vizsgálták a campobassói katolikus egyetemen, a vérnarancs juice tápértékben mennyire gazdagítja a reggelit. Önkénteseket kértek fel telített zsírsavakban gazdag, bőséges angol villásreggeli fogyasztására. Akik fél liter vérnarancs juice-t ittak hozzá, dr. Martin szerint, három órával később kevésbé voltak kitéve a véralvadás veszélyeinek. Esetükben csökkent az artériamerevség és a magas trigliceridszint kialakulásának veszélye is. A rosszabb egészségi állapotban levő résztvevőknél pedig fokozottan mutatkozott meg a különbség. Tesztelés alatt áll a génbabrálással létrehozott vérnarancsok termesztése a Spanyol Valenciában. Professzor Martin egy londoni sajtókonferencián a következőket nyilatkozta: "Reméljük, úgy hét év múlva, olyan vérnarancsfajták lesznek a birtokunkban, melyek képesek gyümölcsöt teremni a főbb narancstermelő helyeken, Floridában, Brazíliában is. Ezáltal könnyebben elérhető és olcsóbb lenne a vérnarancs juice az egész világon, egészségre vonatkozó kedvező hatásait többen élvezhetnék."

Királyleányka Szőlő Érlelt Törkölypálinka 2013.

296.

2013/0212

AQUAVINICUM

ÉRLELT

TÖRKÖLY

 

  Királyleányka szőlő

  eperfahordóban érlelve

 

 

 Néhány nappal korábban már írtam ennek a párlatnak a megszületéséről azzal a különbséggel, hogy akkor ennek a natúr változatát ismertettem meg kedves olvasóimmal, és hallgatóimmal. A folytatásban ma ugyan ennek a cefrének az eperfahordóban érlelt változatát szeretném felvezetni a pálinka rajongók számára. Alap esetben nincs különösebb eltérés az előző és ez között a pálinka között mindez idáig. Attól kezdve azonban, hogy a pihentetés, az érlelés időszakát két különböző módon, különböző tároló edényben végezzük el, attól kezdve egy teljesen új, egy teljesen más pálinka fog keletkezni a 100 napos érlelést követően. A harmadik generációs királyleányka törkölypálinka születésének vagyunk tanúi, és bátran mondhatom, hogy végig kóstolva sorban az évjáratokat, megállapítható, hogy az idei a messze legaromásabb, legillatosabb alkotásunk. Érzékelhető a tapasztalat, a fejlődés, és az évjáratbeli változás is. Őt éve immár, hogy rendszeresen cefrézek, és megállapíthatóm, hogy igen sokat fejlődtem e téren, de azt is megállapíthatom, hogy a fejlődésnek még nincs vége, még mindig vannak olyan pontok, amelyek javításra szorulnak, és ez főként az idő faktor. Igazság szerint nagyon sok időt, energiát, fáradságot kell szánni egy-egy cefrére, ha mindig jobbat akarunk alkotni. Harmadik éve vagyok pálinkafőző, de még mindig a tapasztalataim elején járok, és még mindig vannak meglepetések ebben a szakmában. Negyedik éve immár, hogy irányítottan és nem spontán végzem el a pálinkák érlelését. Ez minden alapanyag harmadik, de legalább olyan fontos fejlődési szakasza, amely nélkül a végtermékünk nem az lesz, amit szeretnénk. Az eperfahordós érlelés a pálinkások körében klasszikusnak számít, és szinte mondhatni, hogy vezeti is az érlelési listát, ha egyáltalán ilyet készítenénk. Jó magam is a legjobban kedvelem a belőle kierjedő szín és aromaanyagok következtében. Azt is tudni kell, hogy az érlelés 100 napja hosszú idő, de hétről-hétre folyamatosan figyelemmel kell kísérni az adott párlat állapotát, ha nem akarunk hibás terméket létrehozni. Az eperfahordós érlelés hálás, de egyben veszélyes is, mert a fa gyorsan képes túlnőni a párlat aromáin. Ma már nem nagyon használok kimondott hordót az érleléshez, hanem helyette a chippszet alkalmazom, mert az, sokkal kezelhetőbb, számíthatóbb, mint a hordó.   

 

Cabernet Franc Szőlő Érlelt Borseprő Párlat 2013.

295.

2013/0211

AQUAVINICUM

ÉRLELT

BORSEPRŐ

 

Cabernet franc szőlő

  szilvafahordóban érlelve

 

 

Ahogyan azt már megszokhattuk az Aquavinicum párlat Rendszeremben a legfontosabb párlataimat, mindig elosztom, vagy kettő, vagy három részre, hogy minden kategóriába kerüljön belőle. Ennek a Cabernet franc borseprő párlatnak nem lett túlzottan nagy mennyisége, így csak kétfelé osztottam, illetve volt egy harmadik rész is csak, hogy azt visszaajándékoztam Sőrés András mentoromnak az alapanyagért cserébe. Meg is figyeltem, hogy az utóbbi időben azok a borseprő ágyas párlataim, amelyeket készítettem, és túl jellegzetes illattal, aromával bírtak óriási küzdelmet vívtak az ágyas gyümölccsel a párlat feletti uralomért, és gyakran semlegesítették egymást. Ezért ebbe a párlatba nem is akartam megpróbálni az ágyazást. Már most jelezni szeretném, hogy ezzel még nincsen vége ennek a párlatnak, mert a pincészetben a bort két hónap múlva meg is fogják deríteni és a derítési aljat is megfogom kapni desztillálási céllal. Így végre ugyan annak a bornak mind a három üledékéből sikerül majd párlatot készítenem, amelyeket összehasonlítva érdekes megfigyeléseket tehetünk majd. Az ilyen karakteres párlatok esetében természetesen az érlelő fa megválasztásával is óvatosnak kell lennünk. Itt az ország déli megyéiben a cabernet franc vörös bort előszeretettel érlelik barricolt tölgyfahordóban, amelytől érdekes vaníliás ízt kap a bor. Ugyanezt értelemszerűen elvégezhetjük a belőle készült párlatokkal is, ugyanúgy a borpárlattal, a szőlő pálinkával, vagy éppen a törkölypálinkájával, és végül a borseprő párlatával is. Ezúttal szilvafa hordós érlelést választottam, azért, mert kíváncsi voltam a két anyag egymásra reagálására. Pikáns, fűszeres ízek kiegészülve a palackban érlelés aromáival. A borseprőben a fűszeresség vezet illatban és ízben egyaránt. Hűen tükrözi az egyik kiváló bátai borász törődésének és minőségi borászatának eme különlegességét. Mind a fűszeres borseprő aromatikája, és a kékszőlős ízvilága magával ragadja a pálinkakedvelőket. Illatában, és szárazpróbájában markáns, frissen vágott szénára emlékeztető illata a túlérett szőlő jegyeivel vegyül az orrban, míg a garaton enyhe fanyarkásság és hosszan tartó déli fűszerek pikáns elegye jellemzik. Fontos, hogy a hordó íze ne nője túl a párlat aromáit, ezért folyamatos kontroll alatt kell tartanunk. Továbbá a párlat színét is megváltoztatja, amelytől aztán pikánsá válik, és kis mennyiségben valódi kuriózummá.

 

Cabernet Franc Szőlő Natúr Borseprő Párlat 2013.

294.

2013/0210

AQUAVINICUM

NATÚR

BORSEPRŐ

 

Cabernet franc szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 A mai nap némi képen a tegnapinak a folytatásának is tekinthető, hiszen a ma bemutatásra kerülő párlatunknak az alapanyag is ugyanaz az alapanyaga, még pediglen a Cabernet franc szőlő. Azzal az árnyalatnyi eltéréssel, hogy ezúttal nem a szőlő törkölye, hanem a bor seprője kerül terítékre. Azok, akik napról napra, hétről-hétre figyelemmel kísérik írásaimat azoknak nyilván eszükbe juthat, hogy egy ehhez hasonló párlatot már készítettem ebben a szezonban. És, aki ezt felismeri, és állítja, az helyesen teszi, mert valóban így történt. Sőt még azt is elárulhatom, hogy az alapanyag ugyanannak a bornak a seprője, ugyan annak a pincészetnek a termékéből származik. Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy az azóta eltelt négy hónap alatt a bor tovább érlelődött még mindig a műanyag tartályokban. A pince tulajdonosa, borász mentorom Sőrés András, aki a kicsit enyhébb idő beköszöntével újfent megfejtette a cabernet franc borát és a felfogott üledéket összegyűjtve felkeresett a főzdében, és desztillálásra átadta a melléktermékét. Érdekes módon az első borfejtésekor visszamaradó üledéket boranyának is nevezik, a második fejtés seprőjével szemben éles ellentét áll fent. Az első fejtés borseprője sokkal tartalmasabb, sokkal töményebb, így íz, illat világban is sokkal gazdagabb. Ezzel szemben a második fejtés során keletkező üledék sokkal finomabb, sokkal jobban hasonlít magához a borhoz. Ilyenkor már nem tartalmazza azokat a káros, felesleges anyagokat, amelyeket az első fejtés üledéke tartalmaz. Igaz ilyenkor kevesebb a szilárd részecske benne, de ami benne van az már sokkal letisztultabb. A lepárlás során az is feltűnt, hogy az adott mennyiségből lényegesen kevesebb párlatot sikerült ledesztillálni, ami azt jelezte, hogy kevesebb alkoholtartalom maradt benne. Természetesen illatra, ízre, zamatra, pedig mintha érettebb, fajta jellegesebb, mélyebb párlat keletkezett volna az előzőnél. Sőt talán a kéntartalom is csökkent volna az italban. Ez a párlat azért jellegzetesen férfias jegyeket mutat, de ezen belül fogyasztható étkezés előtt és étkezés után is. Nyilvánvalóan a párlat mutat némi törkölyös jegyeket is, jellegzetesen vörös szőlő jegyeket mutatva. Mindez kedvenc itala lehet minden borászattal foglalkozó pincészetnek, akik a vörös boruk kóstoltatása mellé, annak melléktermékeként bemutathatják a belőle készült párlatot is, amely kis mennyiségben az egészségre kedvező hatással bír.

 

Cabernet franc - Merlot Cuvée Natúr Törkölypálinka 2013.

293.

2013/0209

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

 

Cabernet franc - Merlot szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 Nálunk a Bátai a Hegyközség területén a fenti két szőlőfajta klasszikusnak számít. A cabernet franc szőlőnek legutoljára érkezik el a szüret ideje, mivel késői érésű fajta, a betegségekre kevéssé hajlamos, ellenáll a lisztharmatnak, a rohadásnak is. A belőle készült bor mélyvörös színű, csersavtartalma jelentős, extraktja nagy. Illatában a piros bogyós gyümölcsök, a fűszeresség a jellemző, hosszú utóíz jellemzi. Testvérével a Sauvignonnal sok közös tulajdonságuk van. Az egyik az, hogy mindkettő kiemelkedő minőségű cefrét ad, mely csersavban gazdag. A cabernet franc önállóan is, de más cefrékkel házasítva is kiváló, legtöbbször sauvignonnal és merlottal keverik, ez a francia cuvée (cabernet franc, sauvignon, merlot). Mint a legtöbb nagy beltartalmú vörösbort, a franc-t (és a sauvignon-t) is égetett tölgyfahordóban (barrique) érlelik. A fa hatására – mikrooxidáció révén – a fiatal, érő borban lévő csersav finomodik, ill. a fa még plusz tannint old a borba. A fahordós érlelés révén különleges aromák, ízek és zamatok kerülnek a pálinkába, a legtöbbször a különböző fűszerek, a dohány és a kellemes füst tűnnek fel. A barrique érlelés azon túl, hogy különleges ízekkel „öltözteti” fel a pálinkát, annak eltarthatóságát is növeli. Itthon igazi otthona (sauvignonnal együtt) a magyar mediterrán, Villány, de tőle északabbra Szekszárdon is jól érzi magát a fajta. Illatában határozott édestörköly- és vanília-aroma, háttérben virágmézes, gyümölcsös jegyekkel. Szájban testes, de szép egyensúlyt mutat, törkölyös jegyeit a fahordó szépen keretezi. Utóíze hosszantartó. A nemes húsokhoz illik ajánlani, már azért is, mert karaktere inkább a fűszeresebb, nehezebb húsételekhez igazodik, másrészt egy nemes ételhez, nemes bor illik. Bélszínből készült ételek, hátszínből készült ételek, vadételek, barnamártással kínált húsételekhez, fűszeres, kemény sajtokhoz ajánlott. Az angolosra sütött marhahúsételekhez a fiatal, csersavdús cabernetek a legjobbak, ugyanis a friss, éretlen tanninok jobban harmonizálnak a frissen sült, kissé véres ételekkel, mint a lekerekedett, idősebb, puhább csersavú cabernetek. Azok, inkább a főzéssel, párolással készült ételekhez ajánlható. Nagyon sok ehhez hasonló cuvée van forgalomban a kereskedelmi főzdék révén. A Merlottal házasítva egy igen kellemes terméknek lehetünk az élvezői, amelyet kis mértékben fogyasztva egészségünk őrzője lehet.

 

Szomolyai Fekete Cseresznye Natúr Gyümölcs Pálinka 2013.

292.

2013/0208

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

Szomolyai Fekete Cseresznye

  üvegben érlelve

 

 

 

 A 2012-es évben a természet nem bánt túl bőkezűen a korai gyümölcsökkel, hiszen a hideg időjárás a virágzáskor szinte letarolta a termést. Ami a hegyen mégis megmenekült ettől, később az aszály tizedelte meg. Május végén, június elején, mikor beérik ez a zamatos csemege, a cseresznye, sok gyereket lehet látni fekete szájjal. Sajnos már egyre kevesebben gondozzák a cseresznyefákat, egyre több terület marad parlagon, egyre több az elhagyott, kiszáradt fa. A mai világban már szinte semmit sem becsülnek meg az emberek úgy, mint régen. Hazánkban a cseresznye őshonos, vadon élő fajai, fajtái is léteznek. Hazánknak mégis egyik kedvelt gyümölcsfája a cseresznyefa, amelynek virága színpompás látvány nyújt a határban. Az 'Egri fekete' fajtakörből szelektált tájfajta, amelyből ez a pálinka készült a Szomolyai Fekete. Kisebb arányban termesztett célfajta. A gyümölcsfajták nemzeti fajtajegyzékben a választékbővítő fajták közé tartozik. Június első felében érő, elsősorban ipari fajta. Kicsi a termése, amely 4-5 g, színe liláspiros, húsa félkemény, jellegzetesen édes, sajátos zamatú gyümölcse révén a legízletesebb fajták közé sorolható. Kocsánya rövid. Középerős növekedésű, közepesen feltörő ágrendszerű, sűrű, kúpos, gömb alakú koronát nevel. Korán fordul termőre, és közepes vagy jó termőképességű. A cseresznyelégy még nem károsítja. Esős időben a megrepedt gyümölcsöket a monília fertőzheti. Kézi szüretre és gépi betakarításra egyaránt alkalmas. Gyümölcsei szárazon válnak el a kocsánytól. Választékbővítő fajta, de ipari céltermesztésre (hűtő-, cukrász-, lé- és szeszipari) áruültetvényekbe is javasolható. A „szomolyai fekete” talán a cseresznye legjobb fajtája. Íze édes, zamata jellegzetes, leve sötétvörösen festő, pálinkája pedig, a legrégebbiek közét tartozik. Nagy merészség volt hát részünkről saját termelésű szomolyaiból pálinkát készíteni, de úgy gondoljuk, az eredmény magáért beszél. Szinte minden jelentős kereskedelmi főzde kínálatában megtalálható, sőt még fesztivált is rendeznek köréje. Párlata intenzív, nagyon gyümölcsös, enyhén virágillatú, finom marcipánossággal aláfestve, ízében friss, nagyon testes, gyümölcsös, halvány marcipánossággal párosul. Hosszan megmaradó marcipános utóízek. Kiváló vadételekhez, disznópecsenyékhez, bajoros csülökhöz. Cseresznyés marcipános, mákos édességek mellé szintén kiváló.