Fűszeres Arabitka Körte

Arabitka körte

A körte a rózsavirágúak közé tartozó növénynemzetség; számos ehető gyümölcsű fafaj tartozik ide. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti. „Körte” alatt a fán kívül a nemes körte gyümölcsét szoktuk érteni. A körte az Óvilág partvidéki és enyhe éghajlatú területein honos, Nyugat-Európától Észak-Afrikáig és Ázsiáig bezárólag. Közepes méretű fák, 10-17 méter magasra nőnek, gyakran keskeny, magas koronával, némely faja, pedig cserje méretű. Újra sztár lett az Arabitka körte, ami ezelőtt szinte senkinek nem kellett. Az Arabitka magyar eredetű fajtakör, amely Magyarországon, a Duna-Tisza közén az egyik legelterjedtebb nyári körtefajta. Korán érő körtéink közül a legjelentősebb, június végén – június elején érik. Mivel igénytelen, könnyen termeszthető, nagyon sok házi kertben megtalálhatjuk. Egyaránt jól tűri az alföldi meleget és szárazságot, valamint a homokos, agyagos talajt. Virágainak csaknem a fele megtermékenyítés nélkül indul fejlődésnek. Kicsi, csoportokban fejlődő, többnyire csak 3-4 cm átmérőjű gyümölcse kerekded alakú, csészemélyedése alig van. Viszonylag kis gyümölcsű, 30 g tömegű, megnyúlt, tojásdad alakú. Június végén – amikor sárgulni kezd – már szedik, később gyorsan megpuhul. Nagyon hasonlít hozzá a vele egy időben mutatkozó árpával érő körte, de annak kocsánya jellegzetesen hosszabb és vékonyabb. Citromsárga színű, hosszú kocsányú, édeskés ízű, bő levű, fehér húsú körte. Gyümölcse, kicsi, széles, kerekded alakú. Héja vékony, kissé zsíros tapintású, citromsárga színű, napos oldalán pirosas. Kocsánya hosszú, a gyümölcshús gyűrűszerűén ráfut a kocsányra. Nagyon erős növekedésű körtefa, korosodva, növekedési erénye csökken. Edzett, egészséges, igénytelen fajta, jóformán, még metszés nélkül is bőven terem. Félérett állapotában is bő levű, kellemes ízű körte. Elég korán termőre fordul, bőtermő. Gyakran terem mag nélküli gyümölcsöket. Nem tárolható, törésre hajlamos. Fajtának rövid a fogyasztási ideje, hamar lepuhulnak, könnyen szotyósodnak a túlérett gyümölcs lekvárszerű, barna húsál­lománya. Különlegességük a nagyon korai érés, gyakran a késői cseresznyékkel együtt kerülhetnek az asztalra. A túlérett gyümölcsök­ből kiváló pálinka főzhető. Porzófajtái: Árpával érő, vagy Vilmos.

 

Fűszeres Arabitka Körte Natúr Gyümölcs Pálinka 2013.

408.

2013/0817

 

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

 

  Fűszeres Arabitka Körte 

  üvegben érlelve

 

 

Érdekes módon a gyümölcs és szőlőtelepítéseknek volt egy igazán nagy hulláma, amikor úgy tűnt, hogy Magyarország valóságos gyümölcsöskertje lesz Európának. Sajnos mindez csak illúziónak tűnt, mert a nagy lendülettel elültetett gyümölcsök és szőlők, ahogy termőre fordultak, újabbak már nem követték ezeket. Valószínűleg mindenki megértette, hogy nem olyan egyszerű a mai világban gyümölcsöst fenntartani, vagy éppen szőlőt művelni. Persze a begyűrűző válságnak is jutott szerep ebben, de én inkább úgy gondolom, hogy az alapvető probléma a gyors meggazdagodás elmaradása volt, ami el is vette a kedvet a folytatástól, mert a hétköznapok kemény munkája megnehezítette a cél elérését. Ma azok a kevesek, akik gyümölcsfát, vagy szőlőt ültetnek, telepítenek, inkább keresik a régi fajtákat, amelyek inkább különlegességek, mint a meggazdagodás forrásai. A körte a rózsavirágúak közé tartozó növénynemzetség; számos ehető gyümölcsű fafaj tartozik ide. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti. „Körte” alatt a fán kívül a nemes körte gyümölcsét szoktuk érteni. A körte az Óvilág partvidéki és enyhe éghajlatú területein honos, Nyugat-Európától Észak-Afrikáig és Ázsiáig bezárólag. Közepes méretű fák, 10-17 méter magasra nőnek, gyakran keskeny, magas koronával, némely faja, pedig cserje méretű. Újra sztár lett az Arabitka körte, ami ezelőtt szinte senkinek nem kellett. Az Arabitka magyar eredetű fajtakör, amely Magyarországon, a Duna-Tisza közén az egyik legelterjedtebb nyári körtefajta. Korán érő körtéink közül a legjelentősebb, június végén – június elején érik. Mivel igénytelen, könnyen termeszthető, nagyon sok házi kertben megtalálhatjuk. Egyaránt jól tűri az alföldi meleget és szárazságot, valamint a homokos, agyagos talajt. Virágainak csaknem a fele megtermékenyítés nélkül indul fejlődésnek. Kicsi, csoportokban fejlődő, többnyire csak 3-4 cm átmérőjű gyümölcse kerekded alakú, csészemélyedése alig van. Viszonylag kis gyümölcsű, 30 g tömegű, megnyúlt, tojásdad alakú. Június végén – amikor sárgulni kezd – már szedik, később gyorsan megpuhul. Fajtának rövid a fogyasztási ideje, hamar lepuhulnak, könnyen szotyósodnak a túlérett gyümölcs lekvárszerű, barna húsál­lománya. Különlegességük a nagyon korai érés, gyakran a késői cseresznyékkel együtt kerülhetnek az asztalra. A túlérett gyümölcsök­ből kiváló pálinka főzhető.

 

Cacanska Rana Szilva Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013.

407.

2013/0816

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

 

 

  Cacanska Rana Szilva 

  szilvafával érlelve

 

 

 Számomra mindig óriási gondot és problémát okozott minden évben a szilvacefre készítése. Elsősorban azért, mert azok többsége ősszel éppen a szőlő szüret idején érik, amikor igazán nincs szinte egy percnyi szabadidőm sem. Minden bizonnyal másoknak is okozhatott ez gondot már régebben is, mert létrehoztak egy olyan fajta szilvát, amely korán érik be a nyár közepén. 1961-ben Cacakban (Szerbia) a 'Wangenheims Frühzwetsche' és a 'Besztercei' ('Pozegaca') keresztezésével állították elő. Közép-kelet Európában terjedő fajta. Az EU-ban összesen 1,2–1,4 millió tonna szilva terem egy évben Kontinensünkön Szerbia számít a legnagyobb szilvatermelőnek (600 ezer tonna), ennek azonban nagy részét nemzeti italuk, a slivovica készítésére használják fel. Magyarországon a szilva termése az 1990-es évek 150 ezer tonnájáról erősen lecsökkent, az utóbbi években alig haladta meg az 50 ezer tonnát. Míg ezzel szemben a németek 30–40 ezer tonnát termelnek. Az egyik legkorábban érő szilvafajta hazánkban. Július közepén-második felében érő friss fogyasztásra alkalmas fajta. Átlagosan 40-45 g tömegű, 40 mm átmérőjű, megnyúlt, lila színű, hamvas gyümölcsöket nevel. Húsa szilárd, sárgászöld, lédús, közepes ízű, édes-savas, aránylag gyorsan puhul. Gyümölcshullásra hajlamos. Színeződése és érése gyors ütemű. A mag körül kissé mézgásodhat. A szállítást jól tűri. Magja nagy, a gyümölcs tömegének 5,3 %-át teszi ki. Középerős-erős növekedésű, kezdetben feltörő koronája termőkorban piramis alakú, közepesen sűrű. Önmeddő, de jól termékenyíti a Cacanska lepotica és a Sermina és a Silvia is. Középkorai termőre fordulást követően igen bőven és rendszeresen terem. Az érés kezdetétől hullásra hajlamos. Ellenállósága a téli lehűlésekkel szemben közepesnek mondható. A sarka vírusfertőzésre nem fogékony. Idényében jelenleg a legjobb termőképességgel rendelkező, piacos gyümölcsű, magas áron értékesíthető fajta. További terjedésére számíthatunk. Friss fogyasztásra alkalmas, nagy termésű, zamatos szilva. Magvaváló. Ez utóbbi tulajdonsága segíti a cefrének való feldolgozást. Kiválóan örökíti át illat és zamat anyagait, amelyeket saját fájának chipjével érlelve remekül felerősíthetünk, így aztán nem csak ízében, de külsejében is csodálatos borostyánszínű pálinkát nyerünk. Az érlelési idő után kis kortyokban fogyasztva, igen jó hangulatot teremt.

 

Fűszeres Arabitka Körte Ágyas Gyümölcs Párlat 2013.

406.

2013/0815

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

  Fűszeres Arabitka Körte 

  üvegben érlelve

 

 

 Igazából azt nem tudja az ember eldönteni, hogy melyik év az igazán jó, amikor kevés gyümölcs van, és mindent drágán, vagy nehezen tudunk beszerezni, vagy az olyan év, mint az idei, amilyenre nem is nagyon lehet emlékezni, hogy mindenből rengeteg gyümölcs van, és igazából nem is tudjuk, hogy mit csináljunk, szedjük, ne szedjük. Amikor azonban a fa alatt, vagy éppen az ágakon meglátjuk lógni roskadozni a gyümölcsöket, mindig a szedés, a gyűjtés, a cefrézés mellett döntünk. Ez azonban sok más dolgot is felvett. Szükség van megfelelő helyre, megfelelő cefréző edényekre, és rengeteg időre, hogy ezeket mind figyelemmel tudjuk kísérni, kordában tudjuk tartani az erjedés ideje alatt. Arra már gondolni sem merek, hogy a barack, a szilva, a körte, az alma félék mellé immár a napokban megérkezik a szőlő és a fehér törkölyök serege is. A mai napon bemutatásra szánt párlat, úgy gondolom, hogy elég különlegesség ahhoz, hogy figyelemre méltó legyen. Péter-Pál napja környékén, ez a nap is az aratás kezdőnapja, amire a sarlós elnevezés is utal. Ilyenkor érik az igénytelen, mindenütt jól termő árpával érő körte is, a búzával érő körte közeli rokona. Az Arabitka magyar eredetű fajtakör, amely Magyarországon a Duna-Tisza közén az egyik legelterjedtebb nyári körtefajta. Kicsi, megnyúlt, szabályos körte alakú gyümölcsének fehéres, gyengén illatos, igen ikrás, kellemesen édeskés húsa van. Elég korán termőre fordul, bőtermő. Ha nem túléredten szedjük, szedés után egy hétig még tárolható, ütődésre érzékeny. Valójában ezt a fajta körtét nem sokra becsülik az emberek, ezért szinte félvadon növekszik terem. Hirtelen és igen sokat terem, vagy éppen semmit, de amikor sokat étkezésre nem is lehet felhasználni, így jobb híján mindig cefre készül belőle. Annyira azonban nem jelentős, hogy a nagyobb kereskedelmi főzdék is felvegyék repertoárjukba, így megmarad ez a párlat olyanok számára, akik kis mennyiségben az ínyencségekre hajtanak. Feldolgozása sem könnyű, hiszen nagyon gyorsan végbe megy az érés ebben a fajtában, és a belseje azonnal szottyossá válik, megbarnul, és elejti illatait, zamatait. Azonban mégis valódi hungarikum a mi gyümölcsünk és a mi pálinkánk. Azért, hogy még emlékezetesebb legyen beágyaztam a gyümölcsébe, sőt megfűszereztem még egy kis kurkumával és vaníliával is, hogy az érlelés folyamán az ízek kitudjanak benne teljesedni.

 

Ilonka Nyári Vajkörte

Ilonka Nyári Vajkörte

Elöljáróban mindjárt szeretném leszögezni, hogy a bemutatásra kerülő gyümölcs a körték családjába tartózik, és igazi Hungarikum. Mint ilyen természetesen szűkebb lakókörnyezetünkben is megtalálható. Bereczki Máté (1824-1895) által leírt ismertebb körtefajták közé tartózik, és a 151.-es sorszámon jegyezte fel katalógusába Ilona körte néven, megjegyezve, hogy a (VIII.) hónapban érik és a Kálmán körték családjába tartozik. Hazai előállítású fajta, amelynek gyümölcsét a Vilmos körte után körülbelül egy héttel augusztus végén lehet szedni. Az egyik legkiválóbb nyári körte. Friss fogyasztásra kifejezetten alkalmas. Körtéi közepesen nagyok, átlag súlya 180 g, szabályos alakúak, átlagosan 102 mm hosszú, 70 mm széles, de széles skálán mozognak, a hengerestől a szélesig. Felülete sima vagy kissé dudoros. Gyümölcs húsa olvadó, fűszeres ízű. Héja vékony, száraz tapintású, színe zöldessárga, helyenként barna rozsdamázzal fedett. Húsa sárgásfehér. Igen bő termőfajta. Sajnálatos módon nem rezisztens a különböző betegségekkel szemben, így termesztése nehézkes, költséges, ami okán nem is terjedt el a nagyüzemekben, hanem megmaradt a kiskertek gyümölcsének. Rövid ideig tárolható körte. Növekedési hajlama erős, felfele törő, idősebb korban, majd kissé széthajló ágrendszerűvé változó körtefa. Edzett, igénytelen, egészséges fajta. Kordonba is kielégítő mennyiséget tud teremni. Korán fordul termőre. Porzófajtái: Hardenpont, és a Vilmos körte.