Serfőző Lili: Pálinkás jó hírek
A pálinka a legnépszerűbb tömény ital a fiatalok körében, hiszen a
18–49 éves hazai lakosság 59%-a fogyasztja valamilyen rendszerességgel. A
fogyasztás évről évre nő, míg a boltokban, szórakozóhelyeken tapasztalt
„pálinkaköltés” visszaesést mutat. Egyre magasabb tehát a „rejtőzködő”
pálinkafogyasztók aránya, azaz a bolti pálinkák vezető szerepét egyre
inkább átveszik a minőségi házi pálinkák. De hogy miért ilyen népszerű
ital a mai fiatalság körében a korábban inkább „kerítésszaggatónak”
titulált, de manapság egyre inkább az igényes élvezeti cikk irányába
tendáló és ehhez minőségében, összetételében is idomuló hungaricum? Az
NRC 2012 augusztusában, a 18–49 éves lakosság körében folytatott, 1000
fős reprezentatív kutatása több érdekességre is fényt derített.
Elhíresült közhely, hogy a magyar „ivó nemzet”. Szeretjük a jó bort,
sört, pálinkát. Ennek ellentmond azonban az, hogy a kutatás eredményei
alapján a rendszeres alkoholfogyasztás egyáltalán nem mondható
jellemzőnek: a 18–49 éves lakosság mindössze 3%-a nyilatkozott úgy, hogy
mindennap fogyaszt alkoholt, közel egynegyedük heti rendszerességgel
iszik valamilyen alkoholos italt, a többség tehát havonta vagy ennél is
ritkábban néz a pohár fenekére. A legnépszerűbb alkoholos ital
egyértelműen a sör, minden negyedik alkoholfogyasztó naponta vagy
hetente elcsábul egy pohárra, a bor pedig a másik olyan kategória,
amelyben relatíve sok (14%) heti fogyasztóval is találkozhatunk. A
tömény italokra, égetett szeszekre ugyanakkor ez egyáltalán nem
jellemző, azok aránya, akik legalább hetente egyszer „legurítanak egy
felest”, mindössze 6%. A tömény, égetett szeszes italok között a 18–49
évesek körében a pálinka az egyértelmű győztes, a keserű likőrök pedig a
képzeletbeli dobogó második helyét foglalják el. Nem mindig volt ez
pedig így: a fiatal korosztály körében a pálinka csak 2009-ben
győzedelmeskedett a korábban legkedveltebb keserűk és likőrök felett az
alkoholtartalmú italokat legalább alkalmanként fogyasztók körében. Ezt
az előnyét az elmúlt években nemhogy megőrizni, még növelni is tudta. A
sikertörténet ugyanakkor nem volt göröngyöktől mentes: a
pálinkafogyasztók aránya az elmúlt öt évben ugyanis hullámzó tendenciát
mutatott: míg 2007-ben a fiatal lakosság 54%-a fogyasztott valamilyen
gyakorisággal pálinkát, 2008-ban, a gazdasági válság beköszöntével ez az
arány visszaesett 45%-ra, és 2009-ben sem érte el a válság előtti
szintet (49%). Az idei évben viszont már 59% nyilatkozott úgy, hogy
fogyaszt pálinkát, sikerült tehát átlépni, sőt jóval meghaladni a válság
előtti szintet is. Az emelkedés betudható egyfelől a válságból való
kilábalás első jelei egyikeként, a pálinka imázsában történt pozitív
változás eredményeként (mellyel bővülhetett a fogyasztói kör), illetve a
pálinkát érintő új jogi szabályozás megteremtésének hatásaként.
